Az Egyesült Államok kormányának költségvetési irodájának (amely közvetlenül az elnöki hivatal alá tartozik) vezetője, Shalanda Young egy levelet küldött a kongresszusnak, amiben azt kérte: hagyják jóvá az Ukrajna támogatására szánt forrásokat.
Az ügyben hetek óta zajlik a vita az amerikai törvényhozásban, és a két nagy párt egyelőre nem tudott egyezségre jutni. A Bloomberg szerint a Young által küldött levélben (amelyet a Fehér Ház hozott nyilvánosságra) azt írták: ha az Egyesült Államok megvonja a pénzügyi támogatást és a fegyverszállításokat Ukrajnától, akkor ez
„Térdre kényszerítheti Ukrajnát a csatatéren”, veszélybe sodorhatja az eddig visszafoglalt területek megtartását, és „növelheti az orosz katonai győzelmek valószínűségét”.
„Egyértelmű akarok lenni: ha a kongresszus nem lép az év végéig, akkor ki fogunk futni az erőforrásokból, amelyek további fegyverek és felszerelések vásárlásához szükségesek Ukrajna számára, valamint ahhoz, hogy eszközöket adhassunk át az Egyesült Államok készleteiből” – írta Young, leszögezve:
Elfogyott a pénzünk, és kis híján kifutottunk az időből is.
A levél mellett Joe Biden kormánya a héten valószínűleg egy személyes meghallgatáson is tájékoztatni fogja a törvényhozókat arról, hogy milyen következményei lennének annak, ha az év végéig nem jutnak dűlőre az Ukrajnának szánt források ügyében.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!
Az oroszok rakétákkal vették célba Krivij Rih városát, az elsődleges információk szerint egyetlen civil sem sérült meg a támadás következtében – közölte Szerhij Liszak, a Dnyiprói terület kormányzója.
Ezenkívül hétfőn az orosz hadsereg nehéztüzérséggel támadott több ukrán települést. Ennek következtében többek között megrongálódott egy ukrán tornaterem épülete.
Oroszország fokozni fogja aktivitását a világpolitikában – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn a Kremlben, 21 új külföldi nagykövet megbízólevél-átadásán.
Arra számítunk, hogy a velünk való kapcsolatban minden nemzetközi partnerünk betartja az egyenlőség és az érdekek kölcsönös figyelembevételének elvét. Bárki bármit is szeretne, a világ ügyeiben való aktivitásunk csak növekedni fog
– mondta Putyin, hozzátéve: Moszkvának nincsenek ellenséges szándékai senkivel szemben. Rámutatott, hogy 2024-ben Oroszország lesz az első soros elnöke a kibővített BRICS-tömörülésnek, amely következő csúcstalálkozóját októberben Kazanyban tartja.
Mint mondta, Moszkva segíteni fogja a csoport új tagjait a harmonikus beilleszkedésben, hozzá kíván járulni a BRICS szerepének növeléséhez a globális napirenden szereplő sürgető kérdések kezelésében, valamint erőfeszítéseket kíván tenni a belső átfogó stratégiai partnerség megerősítésére, a gazdasági, pénzügyi és más területeken való együttműködés fejlesztésére.
Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjaként továbbra is hozzá fog járulni a kiélezett regionális és globális problémák megoldásához, az egyenlő és oszthatatlan biztonságot garantáló megközelítések védelméhez és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok tisztességes rendszerének kialakításához, „amely mentes a tisztességtelen versenytől, az egyoldalú szankcióktól és a politikai indíttatású korlátozásoktól” – mondta.
Oroszország kész szoros partnerségi együttműködést kialakítani minden olyan országgal, amely kölcsönösséggel válaszol
– közölte Putyin.
„Ami Oroszországot illeti, mi független, következetes és elvi alapú külpolitikai irányvonalat folytattunk és folytatunk. Nyitottak vagyunk a konstruktív partnerségre kivétel nélkül minden országgal, és nem fogadjuk el a blokkalapú konfrontációt, semmilyen lépést, amely ellentétes az ENSZ Alapokmányával” – fogalmazott.
A világ a turbulencia állapotában van, radikális átalakuláson megy keresztül. A fő tendencia azonban az, hogy a korábbi egypólusú rendszert új, igazságosabb, többpólusú világrend váltja fel
– hangoztatta az orosz államfő.
Az új német nagykövethez intézve szavait Putyin egyebek között kifejtette, hogy az Oroszország és Németország közötti kapcsolatok befagyasztása – amit, mint mondta, nem ezek az országok kezdeményeztek –, egyik félnek sem kedvez. A brit misszióvezetőhöz szólva kifejezte készségét a kapcsolatok javítására Nagy-Britanniával – írja az MTI.
Csaknem ötmillió tonna agrárterméket sikerült Ukrajnának eddig exportálnia az alternatív fekete-tengeri folyosón keresztül – közölte Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter, miniszterelnök-helyettes hétfőn.
Kubrakov szerint 200 hajó fedélzetén összesen 7 millió tonna különböző típusú árut exportáltak Ukrajna fekete-tengeri kikötőiből augusztus óta, miután Moszkva nem hosszabbította meg az ENSZ és Törökország közvetítésével egy évvel korábban született orosz–ukrán gabonaegyezményt, amely a háború ellenére lehetővé tette az ukrán exportot a Fekete-tengeren keresztül.
Elmondása szerint jelenleg további 31 hajó berakodása zajlik, de azt nem részletezte, mi a rakományuk.
Ukrajna a gabonaegyezmény felfüggesztését követően saját fekete-tengeri gabonafolyosót létesített, és bejelentette, hogy saját maga fog gondoskodni a teherhajók biztonságáról – írja az MTI.
Az Európai Unió 27 tagállamának állandó képviselői december 5-én, kedden Brüsszelben megkezdik az EU jövőbeli csúcstalálkozója azon részének megvitatását, amely az Ukrajnával és más tagjelöltországokkal folytatandó tárgyalások megkezdésére vonatkozik – írja az Ukrajinszkaja Pravda.
A lap a Reutersre hivatkozva azt írja: a december 14–15-ei EU-csúcstalálkozó eredeti határozattervezete szerint az Európai Tanács megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával.
Azt is kimondja, hogy Bosznia-Hercegovinával megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások, „amint a tagsági kritériumoknak való megfelelés szükséges szintjét elérik", Georgia pedig megkapja a tagjelölti státuszt, amennyiben Tbiliszi teljesíti a fennálló feltételeket".
A Reuters által megszólaltatott diplomaták és uniós tisztviselők szerint a tervezetet módosítani fogják. Hogy pontosan hogyan, azt még nem tudni.
Az ukrán lap arra emlékeztet, hogy az Európai Bizottság november 8-án közzétett jelentésében azt javasolta: kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Kijevvel, de előtte Ukrajnának végre kell hajtania néhány reformot.
Az ukrán kormány azt állítja, hogy Ukrajna felkészült a csatlakozásra, és azt ígéri, hogy két éven belül lezárja a tárgyalásokat.
Az uniós vezetők decemberi csúcstalálkozóján fogják megvitatni, hogy megkezdjék-e a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.
Az ukrán hadsereg megerősítette, hogy célba vett egy olajraktárt az ideiglenesen megszállt Luhanszkban.
Az Ukrán Fegyveres Erők megerősítették, hogy december 3-án Luhanszkban csapást hajtottak végre egy ott található olaj- és kenőanyagraktár ellen.
Az ukránok szerint a támadás sikeres volt, írja az Ukrajinszka Pravda.
Robert Fico szlovák kormányfő hétfőn ismét megerősítette, hogy Pozsony nem szállít fegyvereket Kijevnek, de továbbra is segítséget nyújt a humanitárius és polgári szférában.
Hozzátette, hogy Szlovákia „nem hisz az ukrajnai konfliktus katonai megoldásában, mert az csak felesleges vérontáshoz vezetne eredmény nélkül.
A Kijevi barlangkolostor, ukránul Pecserszka lavra, elindítja az „Emlékezés és remény harangja" kampányt, amelynek keretében naponta megkongatják a harangokat a hadifoglyok támogatására – számolt be a hadifoglyokkal való bánásmód koordinációs központja.
Mint ahogy azt az Ukrajinszka Pravda megírta, ezentúl a Kijev-Pecserszka lavra falain mindennap megemlékeznek majd az orosz hadsereg által fogságba esett ukrán katonákról.
Emellett minden reggel egyperces nemzeti néma csend után a lavra legnagyobb harangját meg fogják szólaltatni a Nagy lavra harangtornyán.
Megjegyzik, hogy a harang addig fog szólni, amíg az utolsó hadifogoly haza nem tér.
„Mindenki, aki visszatér az orosz fogságból vagy deportálásból, személyesen is csatlakozhat a napi akcióhoz" – áll a közleményben.
Geert Wilders, akinek pártja megnyerte a holland választásokat, elmondta, hogy ellenzi az Ukrajnának történő fegyverszállításokat, bár elítéli az orosz inváziót:
„Szerintem itt Oroszország a rosszfiú. Ukrajnában nagy a korrupció, de ettől még egy szuverén ország, és Oroszországnak nem kellett volna háborút kezdenie. De azt is gondolom, hogy Hollandiának nem lenne szabad fegyvert adnia Ukrajnának. Tárgyalásokra van szükség, nem háborúra” – szögezte le a politikus, írja a Korrespondent.
A Fehér Ház arra figyelmeztetett, hogy az amerikai kongresszusban kialakult viták miatt az év végére elfogyhatnak az Ukrajna megsegítésére elkülönített források – írja a The Independent.
A Biden-kormányzat hétfőn sürgős figyelmeztetést küldött a kongresszusnak arról, hogy több tízmilliárd dolláros katonai és gazdasági támogatást kell jóváhagyni Ukrajnának, mondván, hogy enélkül megakadhat Kijev háborús erőfeszítése, hogy megvédje magát az orosz inváziótól.
A képviselőház és a szenátus vezetőinek címzett és nyilvánosan közzétett levelében Shalanda Young, a Fehér Ház költségvetési igazgatója arra figyelmeztetett, hogy a pénzcsap elzárása „térdre kényszerítené” Ukrajnát a harctéren.
Oroszország azt tervezte, hogy megakadályozza Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, tüntetések és más események szervezésével ezekben az országokban – írja az Ukrinform.
Megjegyzik, hogy az orosz hírszerzés egyik tisztje által készített terv szerint a svédországi
korán-égetés után lezajlott tüntetések célja az volt, hogy növeljék az iszlámtól való félelmet az unióban.
A bűnüldöző szervek tisztviselői megerősítették, hogy tudomásuk volt az orosz különleges szolgálatok terveiről, hogy tüntetéseket szítsanak Svédországban és Finnországban.
A dokumentumban említett egyik módszer az, hogy minél több iszlám- és Erdogan-ellenes jelszót írjanak a falakra azokon a népszerű helyeken, ahol tüntetéseket tartanának. Az orosz különleges szolgálatok tervében az is szerepelt, hogy a tüntetésekről készült felvételeket a közösségi médiában terjesszék.
Az orosz csapatok bármikor csapást mérhetnek irányított rakétákkal Ukrajnára, de az Orosz Föderáció tartalékai sokkal kisebbek, mint tavaly ilyenkor. Erről Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője beszélt az RBK Ukrajinának adott interjújában, írja az Ukrinform.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy az Orosz Föderáció fő szándéka Ukrajna megsemmisítése.
Ihnat korábban azt mondta, hogy az F–16-os vadászgépek, amelyeket Ukrajna a partnerektől kap, segíthetnek az irányított légibombák, azaz a KAB-ok elhárításában. Ezek a repülőgépek hatékonyan képesek megsemmisíteni az orosz repülőgépeket.
Ukrajna a tél beálltával taktikát vált a „hatékony védelem” érdekében – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója.
„Kétségtelen, hogy a tél, valamint a saját és az ellenség erőforrás-képességeinek elemzése szükségessé teszi a taktika kiigazítását” – közölte Mihajlo Podoljak az X-en.
A frontvonalon és a városokban az eddigiektől eltérő hadviselési taktikára térünk át, jegyezte meg. Hozzátette, hogy az ukrán kormány a hazai fegyvergyártás javítására összpontosít – írja a The Telegraph.
Az orosz elnök először kereste fel a november 4-e óta működő Összoroszországi Kiállítási Központot – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az államfő érdeklődését főként az 1-es pavilonban található tárlat keltette fel, ahol az „Első Oroszországban – a lehetőségek országa" című elnöki platform és kiállítás volt.
Az elnök körbesétált a „Hazafiság" csarnokban, és megtekintette a tudomány és a kultúra kiemelkedő alakjainak – Mengyelejev vegyésznek, Koroljov tervezőnek, Puskin írónak, Csajkovszkij zeneszerzőnek és másoknak – szentelt interaktív holografikus kiállításokat.
Az elnök meglátogatta az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium „Made by NAMI” pavilonját is, amely az orosz vállalkozások és feltalálók előtt álló kihívásokat, valamint a régiókban működő ipar modern eredményeiről szóló installációkat mutatja be. Az államfő Gyenyisz Manturov miniszterelnök-helyettessel, a tárca vezetőjével együtt megtekintette a pavilon termeiben bemutatott kiállítási tárgyakat.
Ezenkívül Putyin bejárta az Atom kiállítás pavilonját, amely a hazai atomfizika és atomfegyverek történetének, valamint az atomenergia békés és védelmi célú technológiáinak szentelt.
Később az elnök átadja az Év Önkéntese díjat. Az ünnepségre az Együtt vagyunk című civil részvételi fórum keretében kerül sor. Ezen több mint 40 országból 10 000 önkéntes és aktivista vesz részt.
Az Oroszország című nemzetközi kiállítás és fórum az első ilyen méretű rendezvény a szovjet idők óta. és április 12-ig tart. A rendezvény feladata az ország legfontosabb eredményeinek bemutatása a gazdaság különböző ágazataiban, valamint a további nemzetközi együttműködés elősegítése.
A kiállítás mellett kulturális, szórakoztató és üzleti rendezvények, koncertek és különböző oktatási projektek zajlanak.
„Három ember megsebesült a herszoni külváros orosz csapatok általi ágyúzása során. Ketten közülük – 61 és 51 évesek – agyrázkódást szenvedtek. A sérülteket orvosi ellátásban részesítették, a kórházi kezelést visszautasították. A harmadik, 46 éves sebesültet még mindig kórházban ápolják repeszsérülés miatt” – közölte Roman Mrocsko, a herszoni katonai közigazgatás vezetője hozzátéve, hogy a támadás idején a férfiak javítási munkálatokat végeztek az utcán.
Olekszandr Prokudin a herszoni regionális ügyészség vezetője elmondta, hogy az orosz hadsereg megtámadott egy óvodát a herszoni Sumen mikrokörzetben. A 11 óra körül bekövetkezett lövöldözés következtében az épület falai megrongálódtak, az ablakok kitörtek. Egy személy megsérült. Az információk tisztázása folyamatban van – írja az Ukrajinszka Pravda.
2022. február 24. és 2023 novembere között valószínűleg 180-240 ezer orosz katona sebesült meg, és körülbelül 50 ezer meghalt – derült ki a brit védelmi minisztérium legfrissebb hírszerzési jelentéséből.
A jelentés hozzátette, hogy a Wagner-csoport zsoldosai közül mintegy 40 ezer megsebesült, míg további 20 ezer meghalt.
A frissítés azt is kiemelte, hogy a valós veszteségek számát még valószínűleg az orosz tisztviselők sem tudják pontosan, mert a katonaságnál „ kialakult a tisztességtelen jelentéstétel kultúrája”.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 4 December 2023.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) December 4, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/YagSaiekzW
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/AkQ44Nj5Yj
Rumen Radev bolgár államfő megvétózta azt a Kijevvel kötött megállapodást, amely páncélozott járművek szállításáról szól Ukrajnának – írja a Sky News.
A beszámolók szerint Radev aggódott amiatt, hogy a törvényhozók nem értették meg „átfogóan” az adományozás „sajátosságait”. Azzal érvelt, hogy a járművek Ukrajnának való küldése befolyásolhatja Bulgária azon képességét, hogy megvédje saját határait.
Az elnök vétója most további mérlegelést tett szükségessé az ügyben.
Szófia júliusban állapodott meg arról, hogy az ukrán hadseregnek mintegy 100 páncélozott személyszállító járművet biztosít, ami fordulatot jelentett a Kijevnek küldött katonai felszerelésekkel kapcsolatos politikájában.
Az Egyesült Államok kormányának költségvetési irodájának (amely közvetlenül az elnöki hivatal alá tartozik) vezetője, Shalanda Young egy levelet küldött a kongresszusnak, amiben azt kérte: hagyják jóvá az Ukrajna támogatására szánt forrásokat.
Az ügyben hetek óta zajlik a vita az amerikai törvényhozásban, és a két nagy párt egyelőre nem tudott egyezségre jutni. A Bloomberg szerint a Young által küldött levélben (amelyet a Fehér Ház hozott nyilvánosságra) azt írták: ha az Egyesült Államok megvonja a pénzügyi támogatást és a fegyverszállításokat Ukrajnától, akkor ez
„Térdre kényszerítheti Ukrajnát a csatatéren”, veszélybe sodorhatja az eddig visszafoglalt területek megtartását, és „növelheti az orosz katonai győzelmek valószínűségét”.
„Egyértelmű akarok lenni: ha a kongresszus nem lép az év végéig, akkor ki fogunk futni az erőforrásokból, amelyek további fegyverek és felszerelések vásárlásához szükségesek Ukrajna számára, valamint ahhoz, hogy eszközöket adhassunk át az Egyesült Államok készleteiből” – írta Young, leszögezve:
Elfogyott a pénzünk, és kis híján kifutottunk az időből is.
A levél mellett Joe Biden kormánya a héten valószínűleg egy személyes meghallgatáson is tájékoztatni fogja a törvényhozókat arról, hogy milyen következményei lennének annak, ha az év végéig nem jutnak dűlőre az Ukrajnának szánt források ügyében.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök hétfőn Pekingben találkozott Hszi Csin-ping kínai államfővel a két ország gazdasági kapcsolatainak további megerősítése céljából – adta hírül az MTI.
Kína kész tovább erősíteni a stratégiai együttműködést és elmélyíteni a kétoldalú kapcsolatokat
– mondta vendégének Hszi.
A kínai államfő felajánlotta, hogy fokozza a koordinációt és az együttműködést Kína és Belarusz között a többoldalú szervezetekben, például az ENSZ-ben és a Sanghaji Együttműködési Szervezetben.
Lukasenka elmondta Hszinek, hogy a világ hálás lesz Kínának azért az erőfeszítéséért, hogy az országokat bevonja Hszi zászlóshajójának számító Egy övezet, egy út kezdeményezésébe, „ellentétben a nyugati országokkal, amelyek megpróbálnak mindent tönkretenni” – áll a belorusz állami média jelentésében.
Belaruszt az Egyesült Államok, az Európai Unió, Nagy-Britannia, Kanada, Hollandia és számos más ország is szankciókkal sújtja az Ukrajna elleni orosz agresszió támogatása és a belső politikai elnyomás miatt.
Megölték a 14. orosz hadsereg parancsnokhelyettesét, Vlagyimir Zavadszkij vezérőrnagyot Ukrajnában – közölte egy orosz tisztségviselő. Alekszandr Guszev kormányzó hétfőn a Telegramon számolt be a hírről.
A Sky News szerint Guszev nem részletezte, hogy hogyan halt meg a parancsnokhelyettes, de meg nem erősített hírek szerint taposóaknára lépett.
A Kreml hivatalosan nem reagált Zavadszkij halálhírére, de az első értesülések már az előző héten megjelentek ezzel kapcsolatban.
A bolgár elnök megvétózta a bolgár belügyminisztérium és az ukrán védelmi tárca megállapodását a páncélozott szállító harcjárművek (PSZH) adományozásáról – írta az MTI. Az államfő sajtószolgálatának hétfői közlése szerint Rumen Radev úgy véli, hogy a bolgár határőrségnek és a mentőknek szükségük van ezekre a járművekre.
„Az Ukrajnának szánt páncélozott szállító harcjárműveket a bolgár határ őrzésében és a lakosság katasztrófák és balesetek esetén történő megsegítésében lehetne felhasználni. A bolgár állampolgárok életének és egészségének kell a legfőbb prioritásnak lennie” – mutatott rá az elnök, aki a megállapodást újbóli megfontolásra visszaküldte a parlamentnek.
Korábban a 240 tagú parlament képviselői 152-57 arányban jóváhagyták a megállapodást. Az ukrán félnek olyan páncélozott szállító harcjárműveket kellett volna biztosítani, amelyeket a bolgár belügyminisztérium nem használ – összesen mintegy száz PSZH-t, valamint pótalkatrészeket.
Az adományozásról augusztusban született megállapodás, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júliusi bulgáriai látogatását követően.
Az orosz védelmi minisztérium kezdeményezte, hogy a sorkatonaságnál változtassanak azokon az egészségügyi követelményeken, amelyeknek az orosz állampolgároknak meg kell felelniük – írja a RIA Novosztyi.
A minisztérium szerint a változtatás elsősorban azokra az emberekre vonatkozna, akik olyan betegségben szenvednek, amely „nem befolyásolja jelentősen a katonai szolgálat ellátását”. A közleményben azt is leírták, hogy a módosítás kidolgozásakor az ukrajnai „különleges hadművelet” tapasztalatait is figyelembe vették.
Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztusban aláírt egy olyan törvényt is, amely kitolta a sorkatonaság felső korhatárát. Ez a törvénymódosítás 2024. január 1-jén lép életbe.
Ukrajna lengyelországi nagykövete, Vaszil Zvarics hétfőn jelentette be, hogy a lengyel–ukrán határon felállított blokád ügyében zajlanak a tárgyalások, és néhány kérdésben már sikerült kompromisszumot kötni.
A lengyel kamionosok már hetek óta blokkolják a forgalmat a határon. A nagykövet azt mondta: a lengyel kormányzattal kidolgoztak néhány javaslatot, és ezek (reményeik szerint) elegendőek lesznek arra, hogy eleget tegyenek a demonstrálók követeléseinek – írta a The Kyiv Independent.
A hétfő hajnali orosz dróntámadásban a Kárpátalja szomszédságában található Ivano-Frankivszki terület egyes létesítményei is célpontok voltak, és a régióban több drónt is lelőttek – írta az Ukrajinszka Pravda a helyi katonai közigazgatás vezetőjére, Szvitlana Oniscsukra hivatkozva.
A tisztviselő azt írta, hogy az orosz drónok a stratégiai infrastruktúrát célozták meg, de „szerencsére nem okoztak sérüléseket vagy jelentős károkat”. Mindemellett a drónok becsapódásának helyszínén katasztrófavédelmi egységek végeztek munkálatokat a támadás után.
David Cameron, a politikába nemrég visszatérő új brit külügyminiszter a The Sun hasábjain közölt egy véleménycikket, melyben azt írta: Oroszországot még Ukrajnában kell megállítani, mert ha ez nem történik meg, akkor más országokat is meg fognak támadni.
Ha Putyint nem állítjuk meg Ukrajnában, akkor vissza fog jönni még többért. És a történelmi tapasztalatokból tudjuk, hogy a diktátorokkal való megbékélés végső soron brit érdekeket semmisít meg, és brit életekbe kerül
– írta Cameron, utalva ezzel vélhetően arra, hogy a II. világháború előtti időszakban a brit politika állandóan engedményeket tett Adolf Hitlernek, de ezek sem akadályozták meg a világégést.
A külügyminiszter azt is megjegyezte, hogy a briteknek meg kell érteniük, hogy milyen erők formálják a világot. Ezek közt emlegette Putyint, az „agresszív Kínát, valamint „a fiatalok elméjét” megmérgező radikális iszlamistákat, és arra figyelmeztetett, hogy ezek az erők nem fognak eltűnni.
Felesleges reménykedni abban, hogy a világ varázsszóra visszatér a korábbi állapotába
– fogalmazott, megjegyezve azt is: bár a közelmúltban kétségessé vált, hogy legfontosabb partnerük, az Egyesült Államok folytatja-e Ukrajna támogatását, biztos abban, hogy végül az érvek meg fogják győzni az amerikai döntéshozókat arról: Amerika csak akkor lehet biztonságban, ha Európa is biztonságban van.
87 éves korában meghalt Leontij Szanduljak, aki az egyik szerzője volt Ukrajna 1991. augusztus 23-án keletkezett függetlenségi nyilatkozatának – közölte vasárnap Csernyivci város tanácsa, amelynek Szanduljak díszpolgára volt.
Szanduljak később Ukrajna első nagykövete volt Bukarestben is. A dokumentum másik társszerzője, Levko Lukjanyenko még 2018 nyarán halt meg.
Az Egyesült Államok egy november 27-i keltezésű, nem nyilvános dokumentumban elismerte: az amerikai hadiipari nem tud elég fegyver gyártani a globális szükségletek kielégítéséhez: – írta meg a Politico, amelynek birtokába jutott ez a dokumentum.
A lap szerint a következő hetekben jelenthetik be az Egyesült Államok történetének legelső Nemzetvédelmi Ipari Stratégiáját. Az erről szóló dokumentumtervezetről írt most a Politico.
A lap szerint a jelentésben azt írták, hogy az Egyesült Államokban gyártják a világ legjobb fegyvereit,
de nem tudnak belőlük eleget készíteni, mivel (többek közt) az ukrajnai és izraeli konfliktusok jelentősen megnövelték az igényeket.
A dokumentumban azt írták, hogy mindez jelentős stratégiai kockázatot képez az Egyesült Államok számára – különösen annak fényében, hogy Kína hadiipari kapacitása „messze meghaladja nemcsak az Egyesült Államok, hanem a legfontosabb európai és ázsiai szövetségeseink összesített gyártási kapacitását is” – fogalmaztak.
A dokumentum szerint mindennek orvoslására az amerikai ellátási lánc különböző szintjein kell lépéseket tenni. A védelmi minisztériumnak a kisvállalkozások szintjén is segítenie kell a hadiipari fejlesztéseket, minden lehetséges szereplőt be kell vonni a fejlesztésekbe, valamint törekedniük kell az innováció állandó támogatására.
A nemzetnek össze kell fognia a közös védelmünk érdekében
– szögezték le a dokumentumban.
A következő napokban lehűlés várható Ukrajnában, több helyen mínuszokra lehet számítani – számolt be az rbc.ua hírportál Ukrajna állami időjárás-előrejelző központjára hivatkozva.
Azt is közölték, hogy hétfőn Ukrajna területének nagy részén nem kell számítani hóesésre, csak a Krím félszigeten és annak közelében lehet havazás.
A hűvös időjárás már az előző hetekben-napokban is befolyásolta a helyzetet a fronton. Az egyik viharban állítólag több orosz katona is meghalt november végén.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti videós bejelentkezésében azt közölte, hogy a prioritásaik változatlanok, és ennek jegyében továbbra is dolgoznak az ukrán légvédelem megerősítésén.
Az államfő azt ígérte, hogy ezen a héten újabb lépéseket tesznek ennek érdekében: egyrészt további lépéseket jelentenek be az ukrán hadiipar fejlesztésére vonatkozóan, másrészt pedig külföldről is újabb, a légvédelmet megerősítő támogatásokat kaphat Ukrajna.
Az elnök beszéde után nem sokkal kezdődött meg egy órákon át tartó orosz dróntámadás, amelyről részletesen írtunk hajnalban.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére december 3-án az ukrán–magyar határszakaszon 4507 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3813 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 72 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.