Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Oroszország atomfegyverek bevetésével fenyegetőzött az Egyesült Államok nukleáris kísérleteire hivatkozva;
• Az orosz külügyminiszter azt mondta, hogy a nyugati országok rendszeresen egyeztetnek Moszkvával, bár tagadják;
• Egy német sajtóértesülés szerint félbeszakadt az ukrán ellentámadás;
• Körözést adtak ki az ukránok Kirill orosz pátriárka ellen;
• Oroszország az eddigi egyik legnagyobb hekkertámadását hajtotta végre a brit hírszerzők szerint;
• Nyugati tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy Ukrajna vereséget szenvedhet a jövő nyárra, ha nem kap elég segítséget;
• Az ukránok szerint az oroszok bevetik a tartalékokat is egy város elfoglalása érdekében.

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

„Velünk sincs garancia a sikerre, de nélkülünk biztosan elbuknak” – nyilatkozta egy magas rangú amerikai katonai tisztviselő pénteken a CNN-nek arra utalva, hogy Ukrajna az amerikai segélyek nélkül rövid időn belül elveszítheti a háborút Oroszország ellen. Erről itt írtunk bővebben.

Dmitro Lubinyec ukrán ombudsman közölte, hogy hazatérhetett három gyermek, akit az oroszok deportáltak.

Közlése szerint egy 2008-ban született fiú, egy 2011-ben született fiú és egy 2011-ben született lány tért vissza, részben a Herszoni terület megszállt részeiről, részben pedig Oroszország területéről. Mindhárman visszakerültek az Ukrajnában élő hozzátartozóikhoz. 

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter az ukrán helyi és regionális önkormányzatok kongresszusán közölte, hogy nagyobb támogatást vár az önkormányzatoktól a mozgósítás terén.

Az Ukrajinszka Pravda szerint a tárcavezető azt mondta, hogy radikális változtatásokra van szükség a mozgósításban. Úgy fogalmazott, hogy „mindenkit fel kell készíteni és ki kell képezni”, és ehhez az önkormányzatoktól is nagyobb segítséget várnak. Hogy pontosan miként, az a védelmi minisztérium közleményéből egyelőre nem derült ki. 

Ukrajna több régiója, köztük a Herszoni terület ellen dróntámadást intézett szombat hajnalban Oroszország. Az egyik akcióról videó is készült.

A támadás Herszon város közelében ért egy kórházat, amelyben rendőrök is szolgálatot teljesítettek. Egy szolgálati járműben károk keletkeztek, de a rendőrök közül senki sem sérült meg. 

Az egyik orvosnál azonban – a menedékhelyre való evakuáció után – sérüléseket diagnosztizáltak. Ő égési sérülést szenvedett, valamint a lábába is repeszek fúródtak.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma jóváhagyta, hogy Olaszországba exportáljanak az amerikai gyártmányú HIMARS rakéta-sorozatvetőkből. 

Az erről szóló közlemény egy amerikai kormányszerv honlapján jelent meg. Eszerint Olaszország mintegy 400 millió dollár értékben vásárolhat be a rakéta-sorozatvetőkből és az azok működéséhez szükséges egyéb eszközökből.

A gyakorlatban mindez azt jelentheti, hogy 21 darab M142-es HIMARS-ot, továbbá 1 darab M31A2-es MLRS rakéta-sorozatvetőt is vásárolnak. 

Az elmúlt 24 órában az ukrán hadsereg négyszer próbált támadni Donyeck irányában, de az orosz csapatok elhárították a próbálkozásokat – közölte a ria.ru az orosz védelmi minisztérium jelentése alapján.

„A Déli Erők Csoport egységei a légierővel és a tüzérséggel együttműködve visszaverték az Ukrán Fegyveres Erők összes támadását” – írta a minisztérium.

A szlovákok csupán 34 százaléka viszonyul pozitívan az ukrajnai katonai segélyekhez, és az Eurobarometer felméréséből kiderült, hogy ez 3 százalékos visszaesést jelent a tavalyi évhez képest – írja az Új Szó.

Lengyelországban a megkérdezettek 85 százaléka értett egyet az Ukrajnának nyújtott hadiipari segélyek finanszírozásával, Magyarországon és Ausztriában 43 százalék, Csehországban 42 százalék volt az arány. Az Európai Unió tagállamaiban átlagosan 60 százaléknak bizonyult a mutató.

A közvélemény-kutatás eredményei alapján a szlovákiai polgárok 51 százaléka elégedett az EU válaszával az ukrajnai orosz invázióra. Az uniós átlag 57 százalék. 

Azt írják, Lengyelország (70 százalék) és Magyarország (57 százalék) állampolgárai nagyobb mértékben elégedettek saját kormányuk ukrajnai orosz agresszióra adott válaszával. 

December 14-én az orosz légierő rakétatámadást indított a sztarokosztjantyinivi repülőtér ellen, most újabb részletek derültek ki a támadásról.

Az MK.RU szerint a támadásban meghalt 28 ukrán és 12 NATO-tiszt. Mint írták, a NATO-tisztek többsége Csehországból és Lengyelországból érkezett Ukrajnába.

A Kurszki terület határán az orosz hadsereg foglyul ejtett több ukrán határőrt. Erről az orosz régió kormányzója, Roman Sztarovojt számolt be a Telegram-oldalán, írja az ukrán Sztrana.

Állítólag videók is készültek az ukrán egyenruhába bújt fegyveresekről, akik azt mondták, hogy a parancsnokság dezertőröknek tekinti őket. Állításuk szerint azért fogták el őket, mert olyan állásokat közelítettek meg, amelyeket az ukrán tisztek „elhagyatottnak” jelöltek meg, a valóságban viszont orosz katonák állomásoztak ott.

A videóból nem derül ki, hogy a határőrök elfogására pontosan hol került sor. Az ukrán kormány egyelőre nem kommentálta a hírt.

A Magyar Mérnöki Kamara 1500 darab termokabátot vásárolt a harci zónákban tartózkodó katonák és civilek számára – írta a Kárpátalja.ma.

Bezzeg János, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Mérnöki Kamara vezetője szerint a magyarországi regionális mérnökkamarák képviselői 3,5 millió forint humanitárius segélyt gyűjtöttek össze.

Hozzátette, az adományt a Krisztus Családja Jótékonysági Alapítvány önkénteseinek adták át, akik december 18-án szállítják ki azt a harcokban érintett régiókba. Az önkéntesek a meleg ruházat mellé kávét, édességet és kézmelegítőt is pakolnak majd a csomagokba.

Oroszország azt állítja, hogy meghiúsított egy sor ukrán dróntámadást. A légvédelmi egységek 32 támadó drónt semmisítettek meg a Krím félsziget felett, és hatot az Ukrajnával határos Kurszki területen, állítják az oroszok.

Vlagyimir Szaldo, a Herszoni terület kormányzója arról számolt be, hogy legalább 15 légi célpontot lőttek le, írja a The Guardian.

Korábban olyan hírek is felreppentek, hogy Ukrajna még decemberben megkapja az Egyesült Államoktól megrendelt összes Vampire (Vámpír) drónelhárítót – az amerikai haditengerészeti parancsnokság szerint összesen 14 darabot.

A drónelhárító rendszer az APKWS-szel felszerelt Hydra 70 rakétát használja drónok megsemmisítésére.

Az ukrán vezérkar úgy döntött, hogy átgondolja a katonai stratégiát, és félbeszakítja az orosz hadsereg újabb területeinek meghódítására tett kísérleteket. Erről a Bild című német lap számolt be saját forrásaira hivatkozva, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A kiadvány úgy tudja, hogy az ukrán hadsereg most inkább arra koncentrál, hogy minél több orosz katonát likvidáljon a saját erőiket ért minimális veszteségek mellett.

„Célunk a minél kedvezőbb veszteségarány elérése. Ha az arány 10:1 a javunkra, akkor folytatjuk a védekezést a frontvonalon, ha az arány 1:1, akkor visszavonulunk” – mondta a kiadványnak az egyik ukrán tiszt. 

A lap egy másik forrása az Ukrán Fegyveres Erőknél megerősítette, hogy a cél most egyszerűen az, hogy „maximális veszteségeket okozzanak az ellenségnek”.

Egy partizáncsoport autót robbantott a Donyecki területen, Mariupolban, a kocsiban egy orosz tiszt ült – írta az Unian.

A merényletet a helyi ellenállás képviselői követték el – mondta Pjotr Andrjuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója.

A nyilvánosan elérhető adatokkal alátámasztott orosz áldozatok száma december 15-i frissítés szerint 39 424 volt. Az elmúlt két hétben 1163 orosz katona halt meg, a besorozott újoncok közül az összes áldozat eddig 4758 – írja az orosz Mediazona.

A Mediazona a BBC News orosz szolgálatával és egy önkéntesekből álló csapattal együttműködve folytatja az ukrajnai orosz katonai áldozatokról szóló információgyűjtést.

Az általuk közölt adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak, például a hozzátartozók közösségi médiában közzétett bejegyzéseiből, a helyi média jelentéseiből, a helyi hatóságok nyilatkozataiból vagy gyászjelentésekből. Ezért nem a halálos áldozatok teljes számát rögzítik, hanem csak azokat, akik név szerint beazonosíthatóak.

A Mediazona és a Meduza közös adatfelvételének becslése szerint május végéig az ukrajnai konfliktus 47 ezer 50 év alatti orosz halálát okozta.

Nyugati országok magas rangú képviselői megpróbáltak nem nyilvános kapcsolatot létesíteni Moszkvával Ukrajna ügyében, annak ellenére, hogy megígérték, Kijev nélkül nem tárgyalnak a konfliktusról – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken Moszkvában.

Nincs jogom neveket mondani, de a nyugati országok egy sor magas rangú, nagyon ismert vezetője tett így. Beleértve egy nagyon ismert nyugati ország bizonyos vezetőjét, aki többször, különböző csatornákon keresztül [...] küldött olyan jelzéseket, hogy miért ne találkozzunk és beszéljünk arról, hogy mi legyen Ukrajnával és az európai biztonsággal

– idézi a minisztert az MTI.

Lavrov szerint Moszkva kész a párbeszédre azokkal az országokkal, amelyek érdekeltek abban, hogy véget vessenek azoknak a kísérleteknek, amelyek során egyesek a saját biztonságukat mások biztonságának rovására próbálják kiépíteni.

Vlagyimir Putyin elnököt idézve a miniszter kijelentette, a tárgyalások ellenzőinek meg kell érteniük, hogy ezek feltételei annál nehezebbek lesznek, „minél tovább kényszerítik Zelenszkijt a háborúra”. 

Oroszország eddig dokumentáltan 13 433 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 9349 megsemmisült, 602 megsérült, 577-et a személyzete ott hagyott a harctéren, 2905-öt pedig elfogtak az ukránok.

A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.

Az elveszített harcjárművek között 2541 tank van. A harckocsik közül 1668 megsemmisült, emellett 141 megsérült, 185-öt magára hagytak a harctéren, 547-et pedig az ukránok zsákmányul ejtettek.

Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.

A Koreai Köztársaság humanitárius segélyként tíz, a horvát DOK-ING cég által gyártott aknamentesítő gépet adományozott az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálatnak – közölte Ukrajna dél-koreai nagykövetsége.

A jelentés szerint a felszerelés már megérkezett a rendeltetési helyére, ahol szétosztják azon egységek között, amelyek részt vesznek Ukrajna megszállt területének humanitárius aknamentesítésében.

A nagykövetség őszinte köszönetét fejezte ki a Koreai Köztársaság kormányának a felszerelésért, és jelezte, hogy várja a további támogatást – írja az Ukrajinszka Pravda.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:

• Az amerikai szenátus elhalasztja a szünetét, hogy megpróbálja megoldani az ukrajnai patthelyzetet
• Zelenszkij újabb, több száz milliós támogatásokat jelentett be
• Orosz képviselő: Amíg egy négyzetméter is marad Ukrajnából, veszélyben vagyunk
• Senki nem tudja, hol lehet Navalnij
• Orbán Viktor szövetségese nem érti az EU rögeszméjét

Tartsanak velünk ezúttal is!