Kigyulladt egy olajraktár az ukrajnai Donyeck városában – írja a Sztrana Telegram-csatornája.
A helyi újságírók arról számoltak be, hogy hatalmas lángok csaptak fel a Bugyonovszki kerületben egy támadás után.
Az elmúlt napokban több támadás is érte az üzemanyag-tárolókat Donyeckben – teszik hozzá.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
„Velünk sincs garancia a sikerre, de nélkülünk biztosan elbuknak” – nyilatkozta egy magas rangú amerikai katonai tisztviselő pénteken a CNN-nek arra utalva, hogy Ukrajna az amerikai segélyek nélkül rövid időn belül elveszítheti a háborút Oroszország ellen. Erről itt írtunk bővebben.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy interjúban beszélt arról, hogy az utóbbi időben miért váltak egyre hosszabbá az Ukrajnában elrendelt légiriadók.
A szóvivő azt mondta, hogy az oroszok rendszerint hullámokban indítják támadásra az iráni gyártmányú Sahíd drónokat,
és ezek rendszerint hosszú ideig tudnak körözni-manőverezni Ukrajna fölött, mielőtt megközelítenék a célpontjukat, vagy megsemmisítenék őket.
Mint mondta, a drónok nagy energiatartalékkal rendelkeznek, és az útvonaluk előre be van programozva, de rendszerint nem a lehető legrövidebb úton közelítik meg a célpontot.
Kitért arra is, hogy az oroszok először még a Dnyeper nyugati partjáról, a Herszoni területről indították támadásra ezeket az eszközöket, de miután Ukrajna e területeket visszafoglalta 2022 őszén, a Krím félszigetre helyezték át a drónokat, onnan indítják őket. Ezáltal pedig a repülési idejük is hosszabb lett, a légiriadót pedig csak akkor vonhatják vissza, amikor az összes drónt megsemmisítette az ukrán légvédelem – foglalta össze a szóvivő az rbc.ua szerint.
Oroszország egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz a Harkivi területen található Kupjanszk elfoglalása érdekében – mondta Volodimir Fityo, az ukrán hadsereg sajtószolgálatának vezetője szombaton egy rádióinterjúban a The Kyiv Independent szerint.
A katonai szóvivő azt mondta, hogy Oroszország a rohamzászlóalj-tartalékait is elkezdte mozgósítani a város elfoglalása érdekében. Állítása szerint az orosz csapatok súlyos veszteségeket szenvednek el a térségben.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka még hétfőn közölte, hogy az oroszok Szinkivka falut próbálják elfoglalni, és onnan próbálnak továbbhaladni Kupjanszk felé.
A várost Ukrajna 2022 szeptemberében, a Harkivi területen végrehajtott ellentámadásban foglalta vissza. Azóta az oroszok többször is indítottak kisebb-nagyobb hadmozdulatokat a logisztikai központként szolgáló település visszaszerzéséért, eddig kevés sikerrel.
Dmitro Lubinyec ukrán ombudsman közölte, hogy hazatérhetett három gyermek, akit az oroszok deportáltak.
Three Ukrainian children returned from Russia, occupied territories.
— Oriannalyla 🇺🇦 (@Lyla_lilas) December 16, 2023
Three Ukrainian children have been returned to their families under the Bring Kids Back UA plan from Russia and the Russian-occupied part of Kherson Oblast, Ukraine’s human rights ombudsman Dmytro Lubinets… pic.twitter.com/pbxNAKsoW1
Közlése szerint egy 2008-ban született fiú, egy 2011-ben született fiú és egy 2011-ben született lány tért vissza, részben a Herszoni terület megszállt részeiről, részben pedig Oroszország területéről. Mindhárman visszakerültek az Ukrajnában élő hozzátartozóikhoz.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter az ukrán helyi és regionális önkormányzatok kongresszusán közölte, hogy nagyobb támogatást vár az önkormányzatoktól a mozgósítás terén.
Az Ukrajinszka Pravda szerint a tárcavezető azt mondta, hogy radikális változtatásokra van szükség a mozgósításban. Úgy fogalmazott, hogy „mindenkit fel kell készíteni és ki kell képezni”, és ehhez az önkormányzatoktól is nagyobb segítséget várnak. Hogy pontosan miként, az a védelmi minisztérium közleményéből egyelőre nem derült ki.
Ukrajna több régiója, köztük a Herszoni terület ellen dróntámadást intézett szombat hajnalban Oroszország. Az egyik akcióról videó is készült.
A támadás Herszon város közelében ért egy kórházat, amelyben rendőrök is szolgálatot teljesítettek. Egy szolgálati járműben károk keletkeztek, de a rendőrök közül senki sem sérült meg.
Az egyik orvosnál azonban – a menedékhelyre való evakuáció után – sérüléseket diagnosztizáltak. Ő égési sérülést szenvedett, valamint a lábába is repeszek fúródtak.
Az ukrán Kyivstar telefonszolgáltató ellen december 12-én végrehajtott kibertámadás az egyik legnagyobb ilyen jellegű orosz akció volt a háború kezdete óta – írta szombati háborús jelentésében a brit katonai hírszerzés.
A 24,3 millió ügyféllel (ez Ukrajna háború előtti lakosságának nagyjából a fele) rendelkező szolgáltatónak a támadás miatt ideiglenesen leálltak a szolgáltatásai, és az akcióban még a kijevi légiriadó-rendszert is meghekkelték.
A brit katonai hírszerzés ezzel kapcsolatban azt írta, hogy az akció következményei legalább két napon keresztül észlelhetőek voltak. A Kyivstar szerint az ügyfelek személyes adataihoz nem fértek hozzá a hekkerek.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 16 December 2023.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) December 16, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/Bk5ESswpF7#StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/OatJ6Rj2Nc
A jelentés szerint a légiriadó-rendszer mellett a bankokat, ATM-eket is érintette a támadás, valamint az akcióval egy időben az ukrán Monobank ellen is túlterheléses támadást (DDoS) hajtottak végre. A britek szerint emiatt lehetett az akció az egyik legnagyobb hekkertámadás a háború kezdete óta.
London polgármestere, Sadiq Khan elutasította Vitalij Klicsko kijevi polgármesternek az arra vonatkozó kérését, hogy a városi hatóságnak környezetvédelmi okokból átadott autókat elküldjék Ukrajnába – írta meg a The Telegraph.
Londonban a helyi lakosok 2000 brit fontért cserébe adhatják át a városi önkormányzatnak azokat az autókat, amelyek nem felelnek meg a londoni károsanyag-kibocsátási követelményeknek (ezt az Ultra Low Emission Zone, röviden ULEZ nevű rendelkezés szabályozza). Ezeket az autókat később roncstelepre viszik, bezúzzák.
A The Telegraph szerint Klicsko még szeptemberben írt levelet londoni kollégájának, és azt kérte: azokat az autókat, amelyek nem felelnek meg a követelményeknek, inkább adják át nekik. Sadiq Khan viszont azt válaszolta erre december 12-én, hogy a londoniaknak nem érné meg „gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból”, ha így tennének.
A kijevi polgármester elsősorban azért érdeklődhetett a gépkocsik iránt, mert jellemzően a terepjárók, kisteherautók vagy pick-upok azok, amelyek nem felelnek meg az ULEZ előírásainak – és ezeket viszonylag egyszerűen, némi átalakítás után akár a fronton is használhatnák az ukránok.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma jóváhagyta, hogy Olaszországba exportáljanak az amerikai gyártmányú HIMARS rakéta-sorozatvetőkből.
Az erről szóló közlemény egy amerikai kormányszerv honlapján jelent meg. Eszerint Olaszország mintegy 400 millió dollár értékben vásárolhat be a rakéta-sorozatvetőkből és az azok működéséhez szükséges egyéb eszközökből.
A gyakorlatban mindez azt jelentheti, hogy 21 darab M142-es HIMARS-ot, továbbá 1 darab M31A2-es MLRS rakéta-sorozatvetőt is vásárolnak.
Orosz közéleti személyiségek egy csoportja december 16-án hivatalosan is elnökké jelölte Vlagyimir Putyint a 2024. március 15–17-én esedékes következő elnökválasztásra – írja a The Kyiv Independent az orosz Meduza portál alapján.
A csoport két Putyin-párti politikusból, valamint más, az orosz elnökkel nyíltan szimpatizáló személyekből, köztük egy rapperből, egy színésznőből (aki Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő felesége), egy bokszolóból és egy egykori kelet-ukrajnai szakadár harcosból állt.
Vlagyimir Putyin még az előző héten jelentette be, hogy indul a jövő évi elnökválasztáson, ezt tette most hivatalossá a szombati jelölés. Ahhoz, hogy jelöltként nyilvántartásba vegyék, 300 ezer aláírást kell összegyűjtenie.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) körözést adott ki Kirill pátriárka ellen – írja a The Kyiv Independent.
A körözés a belügyminisztérium online adatbázisában is megjelent. Ott azt írják róla, hogy jelenleg „rejtőzködik” az ellene eljáró ukrán nyomozóhatóságok elől.
Az orosz egyházi vezető ellen az ukrán büntető törvénykönyv 110. cikkének értelmében adták ki a körözést. Ez Ukrajna területi integritásának megsértését foglalja magában, oly módon, hogy az „emberek halálát vagy más súlyos következményeket” okoz.
Ez a kihágás életfogytiglani börtönbüntetéssel is szankcionálható.
Ezenkívül felhozták a pátriárka ellen a 437. cikket is, amely „egy agresszív háború előkészítését, elindítását, folytatását” foglalja magában.
Az SZBU még novemberben jelentette be, hogy büntetőeljárást indítanak Kirill pátriárka ellen. Akkor azt írták róla, hogy Kirill „az orosz katonai és politikai vezetés belső körének tagja, és az elsők közt támogatta a nyilvánosság előtt az Ukrajna elleni teljes körű inváziót”.
Az elmúlt 24 órában az ukrán hadsereg négyszer próbált támadni Donyeck irányában, de az orosz csapatok elhárították a próbálkozásokat – közölte a ria.ru az orosz védelmi minisztérium jelentése alapján.
„A Déli Erők Csoport egységei a légierővel és a tüzérséggel együttműködve visszaverték az Ukrán Fegyveres Erők összes támadását” – írta a minisztérium.
A szlovákok csupán 34 százaléka viszonyul pozitívan az ukrajnai katonai segélyekhez, és az Eurobarometer felméréséből kiderült, hogy ez 3 százalékos visszaesést jelent a tavalyi évhez képest – írja az Új Szó.
Lengyelországban a megkérdezettek 85 százaléka értett egyet az Ukrajnának nyújtott hadiipari segélyek finanszírozásával, Magyarországon és Ausztriában 43 százalék, Csehországban 42 százalék volt az arány. Az Európai Unió tagállamaiban átlagosan 60 százaléknak bizonyult a mutató.
A közvélemény-kutatás eredményei alapján a szlovákiai polgárok 51 százaléka elégedett az EU válaszával az ukrajnai orosz invázióra. Az uniós átlag 57 százalék.
Azt írják, Lengyelország (70 százalék) és Magyarország (57 százalék) állampolgárai nagyobb mértékben elégedettek saját kormányuk ukrajnai orosz agresszióra adott válaszával.
December 14-én az orosz légierő rakétatámadást indított a sztarokosztjantyinivi repülőtér ellen, most újabb részletek derültek ki a támadásról.
Az MK.RU szerint a támadásban meghalt 28 ukrán és 12 NATO-tiszt. Mint írták, a NATO-tisztek többsége Csehországból és Lengyelországból érkezett Ukrajnába.
Kigyulladt egy olajraktár az ukrajnai Donyeck városában – írja a Sztrana Telegram-csatornája.
A helyi újságírók arról számoltak be, hogy hatalmas lángok csaptak fel a Bugyonovszki kerületben egy támadás után.
Az elmúlt napokban több támadás is érte az üzemanyag-tárolókat Donyeckben – teszik hozzá.
A Kurszki terület határán az orosz hadsereg foglyul ejtett több ukrán határőrt. Erről az orosz régió kormányzója, Roman Sztarovojt számolt be a Telegram-oldalán, írja az ukrán Sztrana.
Állítólag videók is készültek az ukrán egyenruhába bújt fegyveresekről, akik azt mondták, hogy a parancsnokság dezertőröknek tekinti őket. Állításuk szerint azért fogták el őket, mert olyan állásokat közelítettek meg, amelyeket az ukrán tisztek „elhagyatottnak” jelöltek meg, a valóságban viszont orosz katonák állomásoztak ott.
A videóból nem derül ki, hogy a határőrök elfogására pontosan hol került sor. Az ukrán kormány egyelőre nem kommentálta a hírt.
A Magyar Mérnöki Kamara 1500 darab termokabátot vásárolt a harci zónákban tartózkodó katonák és civilek számára – írta a Kárpátalja.ma.
Bezzeg János, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Mérnöki Kamara vezetője szerint a magyarországi regionális mérnökkamarák képviselői 3,5 millió forint humanitárius segélyt gyűjtöttek össze.
Hozzátette, az adományt a Krisztus Családja Jótékonysági Alapítvány önkénteseinek adták át, akik december 18-án szállítják ki azt a harcokban érintett régiókba. Az önkéntesek a meleg ruházat mellé kávét, édességet és kézmelegítőt is pakolnak majd a csomagokba.
Oroszország azt állítja, hogy meghiúsított egy sor ukrán dróntámadást. A légvédelmi egységek 32 támadó drónt semmisítettek meg a Krím félsziget felett, és hatot az Ukrajnával határos Kurszki területen, állítják az oroszok.
Vlagyimir Szaldo, a Herszoni terület kormányzója arról számolt be, hogy legalább 15 légi célpontot lőttek le, írja a The Guardian.
Korábban olyan hírek is felreppentek, hogy Ukrajna még decemberben megkapja az Egyesült Államoktól megrendelt összes Vampire (Vámpír) drónelhárítót – az amerikai haditengerészeti parancsnokság szerint összesen 14 darabot.
A drónelhárító rendszer az APKWS-szel felszerelt Hydra 70 rakétát használja drónok megsemmisítésére.
Az ukrán vezérkar úgy döntött, hogy átgondolja a katonai stratégiát, és félbeszakítja az orosz hadsereg újabb területeinek meghódítására tett kísérleteket. Erről a Bild című német lap számolt be saját forrásaira hivatkozva, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A kiadvány úgy tudja, hogy az ukrán hadsereg most inkább arra koncentrál, hogy minél több orosz katonát likvidáljon a saját erőiket ért minimális veszteségek mellett.
„Célunk a minél kedvezőbb veszteségarány elérése. Ha az arány 10:1 a javunkra, akkor folytatjuk a védekezést a frontvonalon, ha az arány 1:1, akkor visszavonulunk” – mondta a kiadványnak az egyik ukrán tiszt.
A lap egy másik forrása az Ukrán Fegyveres Erőknél megerősítette, hogy a cél most egyszerűen az, hogy „maximális veszteségeket okozzanak az ellenségnek”.
Egy partizáncsoport autót robbantott a Donyecki területen, Mariupolban, a kocsiban egy orosz tiszt ült – írta az Unian.
A merényletet a helyi ellenállás képviselői követték el – mondta Pjotr Andrjuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója.
❗Partisans blew up a car with a 🇷🇺russian officer in #Mariupol
— АЗОВ South (@Azovsouth) December 16, 2023
💀💀 pic.twitter.com/Kfxb4bKiIJ
Vadim Prisztajko, Ukrajna volt nagy-britanniai nagykövete szerint London egyre közelebb kerül ahhoz, hogy döntést hozzon katonái Ukrajnába küldéséről – írta a Strana.
Zelenszkij elnök azt mondja, hogy ha elfogynak a katonák és elfogynak a fegyverek, akkor az államoknak dönteniük kell, hogy segítenek-e fegyveres erejükkel. És vannak országok, amelyek közelednek efelé. Nagy-Britannia az egyik közülük, az első ezen a listán
– mondta Prisztajko, majd hangsúlyozta, London csak végső esetben küld katonákat Ukrajnába, ha „a háború katasztrofális irányba fejlődik”.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) tagjai és a katonai komisszárok péntek este razziát tartottak néhány kijevi étteremben azzal a céllal, hogy katonai behívókat adjanak át az ott tartózkodó személyzetnek és a vendégeknek, írja a Sztrana.
Kijevből és Krivoj Rogból érkeztek információk arról, hogy péntek este az ukrán katonák éttermeket látogattak meg.
Amint arról korábban írtunk, Kárpátalján már a konditermekben is osztogatják a behívót.
Az edzőtermekben csak a behívókat osztják ki, nem viszik el onnan rögtön az embereket a hadseregbe (hiszen ezt még megelőzi több intézkedés, például a katonai orvosi vizsgálat is).
A nyilvánosan elérhető adatokkal alátámasztott orosz áldozatok száma december 15-i frissítés szerint 39 424 volt. Az elmúlt két hétben 1163 orosz katona halt meg, a besorozott újoncok közül az összes áldozat eddig 4758 – írja az orosz Mediazona.
A Mediazona a BBC News orosz szolgálatával és egy önkéntesekből álló csapattal együttműködve folytatja az ukrajnai orosz katonai áldozatokról szóló információgyűjtést.
Az általuk közölt adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak, például a hozzátartozók közösségi médiában közzétett bejegyzéseiből, a helyi média jelentéseiből, a helyi hatóságok nyilatkozataiból vagy gyászjelentésekből. Ezért nem a halálos áldozatok teljes számát rögzítik, hanem csak azokat, akik név szerint beazonosíthatóak.
A TÉNYLEGES SZÁM VALÓSZÍNŰLEG SOKKAL MAGASABB.
A Mediazona és a Meduza közös adatfelvételének becslése szerint május végéig az ukrajnai konfliktus 47 ezer 50 év alatti orosz halálát okozta.
Nyugati országok magas rangú képviselői megpróbáltak nem nyilvános kapcsolatot létesíteni Moszkvával Ukrajna ügyében, annak ellenére, hogy megígérték, Kijev nélkül nem tárgyalnak a konfliktusról – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken Moszkvában.
Nincs jogom neveket mondani, de a nyugati országok egy sor magas rangú, nagyon ismert vezetője tett így. Beleértve egy nagyon ismert nyugati ország bizonyos vezetőjét, aki többször, különböző csatornákon keresztül [...] küldött olyan jelzéseket, hogy miért ne találkozzunk és beszéljünk arról, hogy mi legyen Ukrajnával és az európai biztonsággal
– idézi a minisztert az MTI.
Lavrov szerint Moszkva kész a párbeszédre azokkal az országokkal, amelyek érdekeltek abban, hogy véget vessenek azoknak a kísérleteknek, amelyek során egyesek a saját biztonságukat mások biztonságának rovására próbálják kiépíteni.
Vlagyimir Putyin elnököt idézve a miniszter kijelentette, a tárgyalások ellenzőinek meg kell érteniük, hogy ezek feltételei annál nehezebbek lesznek, „minél tovább kényszerítik Zelenszkijt a háborúra”.
Oroszország eddig dokumentáltan 13 433 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 9349 megsemmisült, 602 megsérült, 577-et a személyzete ott hagyott a harctéren, 2905-öt pedig elfogtak az ukránok.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
Az elveszített harcjárművek között 2541 tank van. A harckocsik közül 1668 megsemmisült, emellett 141 megsérült, 185-öt magára hagytak a harctéren, 547-et pedig az ukránok zsákmányul ejtettek.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
December 16-án, szombat hajnalban Oroszország több hullámban drónókkal támadta Ukrajnát. A legnagyobb csapás Kijevet érte, és ez már a hatodik légitámadás a főváros ellen a hónap eleje óta – írja a Telegraf.
A Shahed típusú, iráni gyártású kamikazedrónok minden ellenséges célpontot megsemmisítettek. Sérültekről nem érkezett hír.
Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője szerint Oroszország visszatért a 2023. májusi taktikához.
Akkor az oroszok folyamatosan változtatták, kombinálták a légvédelmi eszközök típusait. A kijevi lakosok ugyanezt a forgatókönyvet tapasztalták december első felében
– mondta Popko.
A Koreai Köztársaság humanitárius segélyként tíz, a horvát DOK-ING cég által gyártott aknamentesítő gépet adományozott az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálatnak – közölte Ukrajna dél-koreai nagykövetsége.
A jelentés szerint a felszerelés már megérkezett a rendeltetési helyére, ahol szétosztják azon egységek között, amelyek részt vesznek Ukrajna megszállt területének humanitárius aknamentesítésében.
A nagykövetség őszinte köszönetét fejezte ki a Koreai Köztársaság kormányának a felszerelésért, és jelezte, hogy várja a további támogatást – írja az Ukrajinszka Pravda.
Oroszország válaszlépéseket tesz, ha az Egyesült Államok folytatja a nukleáris kísérleteket – idézte pénteken Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettest a The Guardian.
Rjabkov azt is elmondta, hogy Oroszország nem próbálja befolyásolni a közelgő amerikai elnökválasztást, és kevés reményt fűz a kétoldalú kapcsolatok változásához, még Donald Trump győzelme esetén is.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!