Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arról beszélt, hogy veszélyesek azok az elképzelések, amelyek szerint az Ukrajnának szánt F–16-os repülőgépek NATO-országok légibázisain lehet állomásoztatni
„Komolyan szóba jöttek az F–16-os repülőgépek. A róluk szóló beszélgetések során kiderül, hogy Ukrajnában nincsenek olyan repülőterek, amelyek ilyen repülőgépek kiszolgálására alkalmasak lennének, sem a kifutópályák minősége, felszereltsége, sem pedig a repülések utáni szervizelésükhöz szükséges berendezések tekintetében. És még több tucat, ha nem több száz szakember is kell” – nyilatkozott Lavrov.
Azt rebesgetik emiatt, hogy ezt valószínűleg az Ukrajnával szomszédos NATO-országok területén lehet megcsinálni. Ez veszélyes elképzelés. Teljes felelősséggel mondhatom
– tette hozzá.
Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is. Jó pihenést kívánunk!
A Moszkva és Peking közötti legutóbbi nagy horderejű találkozó keretében Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök a héten Kínába látogat − írja a Sky News.
Kedden és szerdán Kínában tartózkodik, ahol egy tárgyalássorozat keretében találkozik kollégájával, Li Csianggal.
Legutóbb májusban járt Kínában, amikor Hszi Csin-ping elnökkel találkozott és egy sor kereskedelmi megállapodást írt alá. Az útra két hónappal azután kerül sor, hogy Vlagyimir Putyin egy ritka, Oroszországon kívüli utazást tett, hogy találkozzon a kínai elnökkel.
Oroszország és Kína szoros gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat ápol, bár Peking ragaszkodik semlegességéhez az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
Az Európai Unió bejelentette Oroszország elleni 12. szankciócsomagját.
A szankciók által érintettek között vannak az orosz hadiiparban és védelmi iparban, az IT-szektorban és a katonai magáncégeknél dolgozó személyek is.
A csomag megtiltja a gyémántok közvetett és közvetlen importját Oroszországból, és új behozatali tilalmat rendel el a cseppfolyósított propángázra (LPG) is.
Célja továbbá a szankciók kijátszása elleni küzdelem és a kiskapuk ellehetetlenítése − közölte az Európai Bizottság.
A Pentagon kijelentette, december 30-cal elfogy az Ukrajnának szánt katonai támogatások összege.
Az amerikai védelmi minisztérium az utolsó 1,07 milliárd dollárt új fegyverek és felszerelések vásárlására költi, és számításaik szerint ez lesz az utolsó támogatás, amivel kisegíthetik Ukrajnát − írja az Unian.
Amint kifizetjük ezeket a fegyvereket, a minisztérium összes támogatásra szánt pénzügyi forrása kimerül
− mondta Michael McCord, a Pentagon szóvivője.
A Biden-adminisztráció képviselői megpróbáltak tárgyalni a szenátorokkal a további kiadások kompromisszumos csomagjáról, amiről várhatóan január 1-jén születik döntés.
A Valerij Zaluzsnij és Volodimir Zelenszkij közötti feszültség legújabb jele, hogy Ukrajna legfőbb tábornoka az eddigi legélesebb kritikát fogalmazta meg az elnök azon döntésével kapcsolatban, hogy kirúgta a regionális katonai sorozóhivatalok vezetőit − írja a SkyNews.
Zelenszkij augusztusban a korrupció elleni fellépés részeként elbocsátotta az összes vezetőjét, mondván, egy állami vizsgálat széleskörű visszaélésekre derített fényt a tisztviselők részéről.
Ezek profik voltak, tudták, hogyan kell ezt csinálni, és most eltűntek
− idézte őt az Interfax Ukrajna.
A Zaluzsnij és Zelenszkij közötti feszültségről szóló hírek az utóbbi időben felerősödtek. A páros nyilvánosan is összeütközésbe került, miután a tábornok azt sugallta, hogy a háború patthelyzetbe került − amivel az elnök határozottan nem értett egyet.
Tizenöt finn katonai támaszponthoz és gyakorlótérhez kap hozzáférést az amerikai hadsereg – erről írt alá megállapodást Antti Häkkänen finn védelmi miniszter és Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn Washingtonban.
A megállapodás hatályba lépéséhez azt még a finn parlamentnek is ratifikálnia kell.
Az egyezség értelmében ugyan állandó jelleggel állomásozhatnak amerikai csapatok Finnországban, illetve rendszeresen hadgyakorlatokat is tarthatnak, de nem hozhatnak létre állandó saját bázisokat.
Oroszország élesen bírálta Helsinki és Washington védelmi együttműködésének erősítését. Vlagyimir Putyin orosz elnök ennek kapcsán bejelentette, hogy bizonyos katonai egységekkel megerősítik a leningrádi katonai körzetet Szentpétervár körül.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arról beszélt, hogy veszélyesek azok az elképzelések, amelyek szerint az Ukrajnának szánt F–16-os repülőgépek NATO-országok légibázisain lehet állomásoztatni
„Komolyan szóba jöttek az F–16-os repülőgépek. A róluk szóló beszélgetések során kiderül, hogy Ukrajnában nincsenek olyan repülőterek, amelyek ilyen repülőgépek kiszolgálására alkalmasak lennének, sem a kifutópályák minősége, felszereltsége, sem pedig a repülések utáni szervizelésükhöz szükséges berendezések tekintetében. És még több tucat, ha nem több száz szakember is kell” – nyilatkozott Lavrov.
Azt rebesgetik emiatt, hogy ezt valószínűleg az Ukrajnával szomszédos NATO-országok területén lehet megcsinálni. Ez veszélyes elképzelés. Teljes felelősséggel mondhatom
– tette hozzá.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 150 millió euró hitelt nyújt az Ukrenergo ukrán állami áramszolgáltató vállalatnak az ukrajnai energiaellátási biztonság erősítése céljából – írta az MTI.
A közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni pénzintézet hétfői tájékoztatása szerint a hitelcsomag azt az 520 millió eurós finanszírozást egészíti ki, amelyet a bank az Ukrajna elleni orosz invázió tavaly februári kezdete óta eddig folyósított az ukrán cégnek.
Az Ukrenergo támogatásával az EBRD az ukrajnai áramelosztó infrastruktúra működőképességének fenntartását, az áramtermelő berendezések szünetmentes üzemeltetését segíti.
Hétfői tájékoztatásában a bank közölte, tavaly 1,7 milliárd euró finanszírozást nyújtott Ukrajnának, és az idei pénzügyi támogatás értéke közelít a kétmilliárd euróhoz, vagyis az eddigi finanszírozások már jóval meghaladják az eredeti 3 milliárd eurós célt.
Petr Pavel cseh államfő elmondta, hogy jelentősen megváltozhat jövőre az ukrajnai helyzet, s a mostani jelek szerint Ukrajna és a Nyugat számára nem a legjobb irányban.
Új helyzet jön létre, amelyet meg kell majd oldanunk
– mondta az elnök.
A közel-keleti konfliktussal kapcsolatban Petr Pavel úgy vélekedett, amennyiben tovább növekszik a világban az Izrael-ellenesség, és némely arab államban a szélsőségesség, a világban a terrorizmus megerősödésére lehet számítani.
Az ukrajnai helyzet alakulását Petr Pavel összekapcsolta a jövő évben esedékes oroszországi és egyesült államokbeli elnökválasztásokkal. Szerinte Oroszországban nem kell meglepetésre számítani, a jelenlegi elnök, Vlagyimir Putyin győzelme prognosztizálható. Az amerikai elnökválasztás várható eredménye azonban közel sem ilyen egyértelmű.
A választások nyilván az ukrajnai harctérre is hatással lesznek. „Putyin elnök világosan megmondta, hogy béketárgyalásokról addig szó sem lehet, amíg nem ismert az amerikai elnökválasztás eredménye. Ezzel világosan jelezte, hogy számára a lehetséges tárgyalásokon partnerként csak az Egyesült Államok jöhet szóba, és senki más, még a nagy európai országok sem” – ismertette véleményét a cseh elnök, aki elnöksége előtt hivatásos katonaként dolgozott, korábban a NATO-ban is töltött be különféle tisztségeket magas rangú főtisztként.
A cseh elnök szerint Vlagyimir Putyin továbbra is kitart azon világszemlélete mellett, hogy a fejleményeket a nagyhatalmak fogják meghatározni. Az oroszok Petr Pavel szerint arra számítanak, hogy Donald Trump sikere esetén képesek lesznek megegyezni az amerikaiakkal, függetlenül attól, mit gondol erről Ukrajna vagy Európa.
„Létrejöhet egy kompromisszum, amely Oroszországnak visszaadja a státusát a világpolitika kulcsfontosságú szereplőjeként, s a többieknek meg kell majd békélniük ezzel” –fejtette ki a cseh elnök, aki ennek lehetőségét „kellemetlen helyzetnek” minősítette.
Az Ukrán Nemzeti Ellenállási Központ (CNR) szerint Oroszország „propaganda-előadásokat” tart az elrabolt ukrán gyerekeknek – írta a Sky News.
A portál információi szerint az egyik esetben olyan Wagner-katona tartott előadást, akit korábban kábítószer-kereskedelem miatt nyolc év börtönbüntetésre ítéltek.
Dmitro Lubinets, az ukrán parlament emberi jogi biztosa kijelentette, hogy legalább 70 olyan táborhely van a megszállt területeken és Oroszországban, ahol ukrán gyerekeket tartanak fogva.
Mint mondta, az oroszok „átnevelik” az elrabolt ukrán gyerekeket, hogy „az orosz katonák új generációját neveljék ki belőlük”.
Hat év tizenegy hónap börtönbüntetésre ítélte egy orosz bíróság Pavel Nikolin elítélt bűnözőt, aki a Wagner zsoldoscsoport tagja volt. A férfit most azért ítélték el, mert lövöldözött a rosztovi rendőrségen – közölte a The Kyiv Independent.
Mint írták, Nikolin korábban rablás miatt ült börtönben, azonban kiszabadult, miután csatlakozott a Wagner-zsoldosokhoz, hogy harcoljon Ukrajna ellen.
Boris Pistorius német védelmi miniszter bejelentette, aláírták az egyezséget, amelynek értelmében Németország katonákat küld Litvániába, hogy elrettentsék Oroszországot a NATO keleti szárnya elleni támadástól.
A Reuters szerint Pistorius „történelmi pillanatnak” nevezte mindezt, és megjegyezte, hosszú ideje ez az első alkalom, hogy a németek állandó jelleggel katonákat állomásoztatnak egy külföldi országban.
Az egyezség értelmében Németország egy dandárt küld Litvániába, amely – a Kalinyingrádi enklávé révén – közvetlenül határos Oroszországgal is (és hosszú közös határa van Belarusszal, ahonnan az oroszok például Ukrajna ellen is támadást indítottak 2022 februárban). A németek 4800 katonát és 200 civilt terveznek hosszú távon Litvániában állomásoztatni, de a dandár csak évek múlva, legkorábban 2027-ben érkezhet meg Litvániába.
Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnok az RBK Ukrajnával közölte, régóta nem használták azt a szobát, ahol vasárnap lehallgatókészüléket találtak, és nem valószínű, hogy a készülék miatt bármilyen államtitok kiszivárgott volna.
Zaluzsnij most először nyilatkozott a történtekről azóta, hogy vasárnap megtalálták a lehallgatókészüléket abban a szobában, amely állítólag az új irodája lett volna a jövőben. A főparancsnok azt is elismerte az RBK-nak hogy valóban ő használta volna az említett helyiséget a jövőben, de megjegyezte, a szobát mostanáig mostanáig nem használták, már jó ideje üresen áll.
Azzal kapcsolatban, hogy ki helyezhette el a készüléket, az ukrán főparancsnok nem akart spekulációkba bocsátkozni. Mindössze annyit jegyzett meg, hogy „háború van”, és ezáltal „bármi megtörténhet”.
Az eset miatt az SZBU vizsgálatot indított, és nemrég az is kiderült, hogy miként próbálják megtalálni a tettest.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) hétfőn közölte, elfogtak egy ukrán állampolgárt, aki a gyanú szerint az orosz titkosszolgálatnak, az FSZB-nek segített csapásokat végrehajtani Zaporizzsja városa ellen, és több ember halálát okozta ezzel.
Közlésük szerint az ukrán férfit még októberben szervezhette be az FSZB, és az illető ezt követően egy saját informátorhálózatot hozott létre, amelynek az volt a feladata, hogy Zaporizzsjában feltérképezzék az ukrán katonák és védelmi eszközök pozícióját. Utóbbiakról fotókat és videókat is készítettek, amelyeket eljuttattak az FSZB-hez.
Az SZBU szerint ez az FSZB-ügynök tehet az egyik csapásról is, amely Zaporizzsja központját érte a közelmúltban. Az akciónak öt halálos áldozata és öt súlyos sérültje volt. A férfi ellen árulás miatt emelnek vádat, és ha elítélik, akkor életfogytiglani börtönt is kaphat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden egy nagy, évzáró sajtótájékoztatót tart – közölte az ukrán elnöki hivatal hétfőn.
A sajtótájékoztató konkrét időpontját és helyszínét még nem jelentették be. Az újságírókat erről az akkreditációjukat visszaigazoló levélben értesítik. Minden ukrán sajtótermékek legfeljebb három fővel (egy riporter, egy fotós, egy videós) képviseltetheti magát, és hétfőn 16 óráig regisztrálniuk kell a szervezőknél.
Ukrajna nem jutott patthelyzetbe a frontvonalon – mondta az ország hadseregének vezetője.
Arra a kérdésre, hogy patthelyzetnek tartja-e a harctéri helyzetet, Valerij Zaluzsnij nemmel válaszolt – írja a Sky News.
Arról azonban nem kívánt nyilatkozni, hogy Kijev a tél folyamán folytatja-e ellentámadásait.
Kommentárja azután hangzott el, hogy Vlagyimir Putyin múlt héten azzal vádolta Ukrajnát, hogy nem ért el semmit az ellentámadással.
Az amerikai fegyverek, humanitárius segélyek és hírszerzési információk milliárdjaival megerősítve Ukrajna képes volt visszaverni Oroszország kezdeti kísérletét, hogy átfésülje az országot.
Kijevnek azonban nem sikerült áttörnie az orosz védelmi vonalakat az idei nagy ellentámadás során, és Oroszország most támadásba lendült keleten.
Az ukrán csapatok visszavettek néhány katonai műveletet a külföldi segítség hiánya miatt – közölte a hadsereg egyik magas rangú tábornoka. A katonák a tüzérségi lövedékek hiányával is szembesülnek a „teljes frontvonal mentén” – mondta Olekszandr Tarnavszkij dandártábornok a Reutersnek.
Gond van a lőszerrel, különösen a posztszovjet (lövedékekkel) – a 122 milliméteres és a 152 milliméteres lövedékekről beszélek. És ma ezek a problémák az egész frontvonalon fennállnak
– mondta.
Tarnavszkij tábornok szerint a hiány nagyon nagy probléma, és a külföldi katonai segélyek csökkenése hatással van a harctérre.
Az a mennyiség, amivel ma rendelkezünk, a szükségleteinket tekintve ma nem elegendő számunkra. Ezért újraosztjuk azt. Újratervezzük a magunk számára kitűzött feladatokat, és kisebbre szabjuk őket, mert gondoskodnunk kell róluk
– tette hozzá.
Kommentárjai azután hangzottak el, hogy a republikánus törvényhozók megakadályoztak egy 60 milliárd dolláros segélycsomagot, Magyarország pedig 50 milliárd eurós uniós támogatást Kijevnek.
Egy ENSZ-jogi szakértő riasztónak nevezte Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető „erőszakos eltűnését”, és követelte, hogy Moszkva azonnal engedje szabadon.
A Kreml kritikusának ügyvédjei december 6. óta nem találkozhatnak vele, és múlt pénteken nem jelent meg a bírósági meghallgatáson – írja a The Guardian.
Mariana Kacarova, az ENSZ oroszországi emberi jogi különmegbízottja elmondta:
Navalnij hollétét és jólétét ilyen hosszú időn keresztül nem közlik az orosz hatóságok, ami felér egy erőszakos eltűnéssel.
A 47 éves Navalnij több mint 30 év börtönbüntetését tölti, miután bűnösnek találták többek között szélsőségességgel kapcsolatos bűncselekményekben – olyan vádakkal, amelyeket politikai indíttatásúnak minősítenek.
Ukrajnában idén a hadsereg kivételével minden hatalmi intézménybe vetett bizalom csökkent – ez derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet által végzett felmérésből, amelyet a Sztrana tett közzé.
Tavaly decemberben a lakosság 84 százaléka bízott Volodimir Zelenszkij elnökben, ez a szám most már csak 62 százalék.
A Verhovna Rada iránti bizalom több mint felére csökkent, és nagyjából ugyanennyivel nőtt a bizalmatlanság is. Tavaly a válaszadók 52 százaléka bízott a kormányban, most ez az arány 26 százalék.
Ugyanakkor a hadseregben bízók száma változatlan szinten maradt – 96 százalék. A válaszadók 88 százaléka mondta azt, hogy megbízik Valerij Zaluzsnyij ukrán főparancsnokban.
A bírákkal és az ügyészekkel szembeni bizalmatlanság csaknem megduplázódott. Az ukrán médiába vetett bizalom is jelentősen csökkent – 57 százalékról 29 százalékra.
Az F–16-os vadászgépek nem valószínű, hogy segítenek Ukrajnának az orosz ballisztikus rakéták elleni harcban – mondta Jurij Ihnat, a légierő szóvivője.
„A ballisztikus rakétákat bárhonnan el lehet indítani. Az F–16-os nem tud ellenük hatékonyan dolgozni. Aerodinamikai és felszíni célpontok megsemmisítésére viszont alkalmas” – jegyezte meg Ihnat.
Az ukrán főparancsnok személyi asszisztensének irodájában lehallgatókészüléket találtak – írja a Sztrana.
Korábban Valerij Zaluzsnyijnak az egyik irodájában a munkaasztal alatt lévő lehallgatókészülék mikrofonját költözés közben fedezték fel.
A mikrofon felfedezése után a parancsnokság más helyiségeit is átvizsgálták. A források szerint a mikrofont Zaluzsnyij személyes asszisztensének – Konsztantyin Bushujevnek – az irodájában is megtalálták – írja a lap.
Hozzáteszik, a mikrofon megtalálása után minden olyan alkalmazottat, akinek hozzáférése volt a székház irodáihoz, poligráfos vizsgálatnak vetnek alá.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) kereste meg a TASZSZ orosz állami hírügynökség azzal kapcsolatban, hogy milyen okok akadályozzák a bucsai események független kivizsgálását.
Arra a kérdésre is választ vártak, hogy lehetséges-e egy speciális nemzetközi küldöttség Bucsába küldése, amely a helyszínen összegyűjtené az összes szükséges adatot, és megszerezné az ukrán féltől azoknak a személyeknek a listáját, akiket ott öltek meg.
Elemezzük a helyzetet, és akkor válaszolunk, ha további információkkal rendelkezünk
– írta rövid válaszában az EBESZ.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter december 1-jén, az EBESZ Külügyminiszteri Tanácsának szkopjei ülését követő sajtótájékoztatón a vizsgálat és a bucsai áldozatok nevének közzétételét követelte.
Elmondása szerint 2022. április elején, „két nappal azután, hogy az orosz katonák elmentek onnan, megmutatták az emberek holttesteit a főutcán”, azt mondták, hogy „orosz mészárosok ölték meg a civileket”, és újabb szankciócsomagot vezettek be.
Mint Lavrov megjegyezte, ez lett „az egyik ürügy, ami miatt az ukránok megtagadták az ellenségeskedések beszüntetéséről szóló megállapodás aláírását”.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy másfél év telt el, de „senki nem vizsgál semmit, senki nem mond senkinek semmit”, senki nem ad névsort azokról az emberekről, akiknek a holttestét Bucsában állítólag megkínzottként és halottként mutattak meg.
Oroszország miniszterelnöke, Mihail Misusztyin ezen a héten találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel – közölte az orosz kormány a Sky News szerint.
A két vezető várhatóan december 19-én és 20-án tárgyal Kínában, és Misusztyin a kínai miniszterelnökkel, Li Csianggal is találkozik.
Novemberben Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki a világ legnagyobb atomhatalmát vezeti, azt mondta, hogy Moszkva és Peking között egyre szorosabb a katonai együttműködés, és a stratégiai biztonságot garantáló hi-tech területekre összpontosít.
Az Egyesült Falvak nevű lengyel gazdaszövetség helyi idő szerint december 18-án 14:30-kor csatlakozik a lengyel–ukrán határ blokádjához a Jahodin–Dorohuszk átkelőnél – közölte Rafal Mekler, a tiltakozás szervezője december 17-én késő este.
Mint ismert, a lengyel kamionosok november óta négy ukrajnai határátkelőt blokkolnak tiltakozásul az ellen, hogy az EU enyhítette az ukrán kamionosok tranzitszabályait.
A helyi polgármester december 11-én visszavonta az engedélyt a Dorohusknál tartott tiltakozásra, a lehetséges anyagi veszteségekre és a munkahelyek veszélyeztetésére hivatkozva, de egy lublini bíróság december 15-én felülbírálta a tiltást, és ezzel szabaddá tette az utat a blokád folytatása előtt.
Mekler több követelést is megfogalmazott, amelyek között szerepel az Ukrajnából származó cukorimport tilalma, a lengyel kukoricatermesztés kompenzálása és a gazdáknak nyújtott támogatások.
A lengyel gazdák szerint az ukrán gabona országon való áthaladásának tilalma ellenére a belföldi piac továbbra is érintett, és a hatóságok nem tettek elég intézkedést a lengyel gazdák védelmében – írja a The Kyiv Independent.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentései, miszerint Oroszországnak nem érdeke a NATO lerohanása, nagyon hasonlítanak a Kreml 2021 végén és 2022 elején – többek között február 24. előestéjén is – tett kijelentéseire, miszerint Oroszországnak nem áll szándékában megtámadni Ukrajnát – írja a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) legfrissebb jelentésében.
Az intézet Putyin azon interjúját elemezte, amelyben megfenyegette Finnországot, és biztosított arról, hogy Oroszország nem szándékozik háborút indítani a NATO-val.
Putyin biztosítékai a NATO-val szembeni békés szándékairól üresnek tűnnek azokkal a fenyegetésekkel összefüggésben, amelyeket ő maga és a Kreml szakértői a közelmúltban a NATO-tagállamokkal szemben fogalmaztak meg
– írják.
Szerintük Putyin megpróbálta megcáfolni Joe Biden amerikai elnök december 6-i figyelmeztetését, miszerint Oroszország a jövőben megtámadna egy NATO-országot, ha megnyerné az ukrajnai háborút. Putyin azzal érvelt, hogy Oroszországnak nincs geopolitikai, gazdasági, katonai vagy területi oka arra, hogy háborút indítson a NATO ellen, és hogy Oroszország érdekelt a NATO-tagállamokkal való kapcsolatok fejlesztésében – írja az ukrán Pravda.
Az FSZB őrizetbe vett Izsevszkben egy gyanúsítottat, aki állítólag egy védelmi ipari vállalat egyik vezetője ellen tervezett terrortámadás előkészítésével gyanúsítható – írja a TASZSZaz orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatra hivatkozva.
A közlemény szerint egy 1990-es születésű orosz állampolgárt gyanúsítanak, aki egy ukrán terrorszervezet utasítására házi készítésű robbanószerkezet felhasználásával terrorcselekmény előkészítését hajtotta végre az Udmurt Köztársaságban.
A rögtönzött robbanószerkezet készítéséhez szükséges alkatrészeket és robbanóanyagot lefoglalták, ahogy állítólag az ukrán koordinátorokkal való kommunikációhoz szükséges eszközöket is.
Az oroszországi FSZB Udmurt Köztársaságban működő nyomozó osztálya büntetőeljárást indított az Orosz Föderáció Büntetőtörvénykönyve 30. cikkének 1. része és 205. cikkének 2. része (terrorcselekmény előkészítése), 205.5. cikkének 2. része (terrorista szervezet tevékenységében való részvétel) alapján. A nyomozás folytatódik – tették hozzá.
Az orosz erők továbbra is bombázzák Szumi régió határ menti területeit – jelentette az ukrán északi műveleti parancsnokság Telegram-csatornáján. Mint írják, az elmúlt nap folyamán összesen 4 támadást (9 robbanást) regisztráltak, különböző típusú fegyverek alkalmazásával.
Így az alábbi településeken voltak támadások:
A jelentés szerint a helyi lakosság körében halottakról vagy sebesültekről nem tudnak.
Az ukrán–magyar határszakaszon 5227-en léptek be Magyarországra vasárnap, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4329-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 65 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Oroszország növeli a különleges erők létszámát a megszállt Herszon területen, azzal a céllal, hogy megfélemlítse azokat a lakosokat, akik információkat adnak át az ukrán hadseregnek, írja a The Kyiv Independent.
Egy külön egység állítólag műholdas telefonok segítségével próbálja lokalizálni a keresett személyek pontos helyét.
Az egyik orosz Szu–34-es bombázó legénysége csapást mért egy ukrán erődítményre Krasznolimanszk irányában – közölte a védelmi minisztérium.
A közleményben úgy fogalmaztak, hogy a pilóták nagy robbanóerejű légibombákat használtak. Ezek a lövedékek lehetővé teszik, hogy pontos csapásokat mérjenek anélkül, hogy az ellenség légvédelmi zónájába kerülnének – írja a RIA Novosztyi.