Kedves olvasóink!

Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Egy volt KGB-tiszt elárulta, mire készül Vlagyimir Putyin;
• Meghalhatott az orosz légi deszantosok egyik fontos tisztviselője;
• Kőkemény üzenetet tett közzé az ukrán first lady az interneten;
• Óriási robbanás rázott meg egy orosz várost;
• Megszólalt az ukrán külügyminiszter: ez most a nyugati álláspont a béketárgyalásról?

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is. Jó pihenést kívánunk!

Zója Konovalovát, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik állami tévécsatornájának vezetőjét holtan találták egy feltételezett mérgezéses után.

A 48 éves nőt, a Kuban állami televíziós és rádiós műsorszolgáltató vállalat főszerkesztőjét 52 éves volt férje holtteste mellett találták meg otthonában, két tinédzserkorú gyermeküket árván hagyva – írja a Newsweek.

Ez a legutóbbi a rejtélyes halálesetek sorában, amelyekben prominens orosz személyiségek vesztették életüket azóta, hogy 2022 februárjában kitört az orosz-ukrán háború.

Zója Konovalova és volt férje holttestén nem találtak látható sérüléseket – jelentette a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja el.

Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint az orosz légvédelem tíz ukrán RM–70 „Vampire” MLRS rakétát semmisített meg Belgorod felett – írja a TASZSZ.

Korábban olyan felvételeket tett közzé az ukrán különleges erők, amelyeken az látható, hogy két orosz légvédelmi rendszert kilőttek az ukránok Belgorod közelében.

Az ukrán hadsereg az orosz–ukrán határtól mindössze 30 percnyi autóútra található orosz várost régóta támadja drónokkal és rakétákkal, emiatt Oroszország hétfőn 300 lakost evakuált a városból.

Az ukrán hírszerzés titkos adatokat kapott az orosz Special Technological Centre LLC (STC) cégtől, amely ígéretes katonai fejlesztéseket hajt végre – közölte az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága.

Az Unian megjegyzi, hogy az STC 2016 óta szankciók hatálya alatt áll. Létesítményei katonai felszereléseket és gépeket gyártanak, amelyeket az orosz hadsereg az Ukrajna elleni háborúban használ.

Az ukrán védelmi minisztérium GUR számára átadott információtömb 194 nómenklatúra-egység dokumentációját tartalmazza, köztük rajzokkal, műszaki leírásokkal, szabadalmakkal és szoftverekkel meglévő és leendő katonai fejlesztésekről egyaránt

– közölte a tárca.

Az előzetes becslések szerint a megszerzett 100 gigabájtnyi titkos adat értéke 1,5 milliárd dollárt tehet ki.

Újabb mozgósítási törvényjavaslatot terjesztettek be az ukrán parlamentben. Ez lett a harmadik alternatívája a kormány törvénytervezetének – írja az Unian.

A dokumentum többek között a katonai szolgálatból való átadás és elbocsátás kérdéseinek szabályozását, a katonai nyilvántartás vezetését írja elő. Egyik szerzője elmondta, hogy

Ezenkívül javasolják, hogy (saját kérésükre) szereljék le azokat a katonákat, akik a hadiállapot alatt legalább 24 hónapot szolgáltak, ebből 8 hónapot a harci övezetben. A törvényjavaslat szerzői azt is javasolják, hogy törvényi szinten rögzítsék a katonák számára garantált éves szabadságot.

A törvénytervezet szerint a mozgósítás bejelentését vagy annak meghosszabbítását követően az állampolgár csak akkor köteles megjelenni a Ternopili Területi Toborzási és Szociális Támogatási Központban, ha idézést kap.

Javasolják továbbá, hogy a mozgósítás idejére és a kedvezményes szolgálati időre vonatkozó, a katonai szolgálatból való halasztás indokainak jelenlegi listája maradjon meg.

Az Európai Bizottság levelet írt a lengyel infrastrukturális minisztériumnak, amelyben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a lengyel fuvarozók blokkolják az ukrán határátkelőket – írja az Ukrajinszka Pravda.

Adina Veljan, az Európai Bizottság közlekedési biztosa levélben emlékeztette Dariusz Klimczak lengyel infrastrukturális minisztert „Lengyelország kötelezettségvállalására, hogy az EU és Ukrajna közötti közúti közlekedési megállapodással összhangban biztosítja a járművek szabad mozgását az Ukrajnával közös határátkelőkön”.

A helyzet megoldása érdekében az Európai Bizottság együttműködést és támogatást ajánlott fel, hozzátéve, hogy „továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet”.

Az ukrán Kiborg hackercsoport nyilvánosan elérhetővé tette az orosz Alfa-Bank teljes ügyfélkörét – jelentette be honlapján a hackercsoport.

A Ukrajinszka Pravda információjából az derül ki, hogy a Kiborg hackerei az NLB hackereivel együttműködve 2023 októberében jutottak hozzá az ügyféladatbázishoz, és egyúttal 44 ezer ügyfél adatait tették közzé.

A közzétett adatbázis – állítólag – 38 millió egyedi természetes és jogi személy nevét, születési dátumát, telefonszámát, kártyáját és számláját tartalmazza.

A Vazhnyje History kiadványa úgy pontosította az információt, hogy ez több mint 24 millió egyéni ügyfélre, és több mint 13 millió további jogi személyre vonatkozó adatot tartalmaz.

Janusz Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa új válságra figyelmeztetett, amelyet az Ukrajnából az EU-ba irányuló „túlzott mezőgazdasági import” idézhet elő, és kijelentette, nem biztos, hogy támogatja az Ukrajnával folytatott vámmentes kereskedelem kiterjesztéséről szóló új rendeletet – számolt be az Ukrajinszka Pravda.

Sajtóhíresztelések szerint Janusz Wojciechowski nem fogja támogatni a rendeletet, ha nem veszik figyelembe javaslatait. Az EB belső konzultációi ebben a kérdésben kedden érnek véget.

Wojciechowski azt javasolja, hogy az új rendelet tartalmazzon hasonló védőintézkedéseket, mint amilyeneket az EB már alkalmazott az ukrán repce, kukorica, napraforgó és búza behozatalára.

A lengyel biztos emellett mennyiségi korlátozásokat sürget a cukor és a baromfihús esetében, amelyek exportja gyorsan növekedik, fenyegetve ezzel az uniós piac stabilitását.

Az ukrán légierő kommentálta az Ukrajna területére lőtt orosz rakéták elfogási statisztikáját.

Az Egyesült Híradó adásában Jurij Ignat, az ukrán légierő parancsnokságának szóvivője elmondta, hogy az orosz rakéták ballisztikus röppályán repülnek, melyeket csak olyan rendszerek segítségével lehet lelőni, mint a Patriot.

Elmondása szerint 24-ből 18 rakétát képesek megállítani, ami „elég jó eredmény, figyelembe véve a légitámadások számát” – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.

Kijev központjában több százan gyűltek össze, hogy emlékeztessenek arra, hogy az Azovsztal védői még mindig orosz fogságban vannak – írja az Ukrajinszka Pravda.

A tüntetők „Hozzátok vissza a fiamat a fogságból”, „Ne maradjatok csendben, a fogság öl” és „Amíg ti hallgattok, addig a családomat kínozzák” feliratú plakátokkal álltak az ukrán fővárosban.

A rendőrség figyelmeztette a tüntetőket, hogy riadó idején vonuljanak fedezékbe.

Ukrajna 15 millió tonna rakományt exportált a fekete-tengeri hajózási folyosón keresztül, ezen belül 10 millió tonna mezőgazdasági terméket – közölte kedden Olekszandr Kubrakov miniszterelnök-helyettes.

Ukrajna augusztusban alakította ki a Fekete-tenger nyugati partjainál, Románia és Bulgária közelében húzódó folyosót. Ez nem sokkal azután történt, hogy Oroszország felfüggesztette részvételét az ENSZ által közvetített 2022-es fekete-tengeri gabonaexport-megállapodásban, és azzal fenyegetett, hogy minden hajót potenciális katonai célpontként fog kezelni.

„A folyosó működésének öt hónapja alatt 469 hajó futott be rakodás céljából ukrán kikötőinkbe” – mondta Kubrakov egy nyilatkozatban.

A tisztviselő egyben beszámolt arról, hogy 39 hajó rakodása folyik az odesszai, csornomorszki és pivdenni kikötőkben, míg további 83 hajó megerősítette, hogy készen áll a kikötőkbe behajózni, és 2,4 millió tonna különböző rakományt exportálni.

Összesen 306 olyan oldalt blokkoltak az orosz hatóságok 2023-ban, amely az ukrán hadseregnek nyújtott pénzügyi vagy egyéb segítséget – tudósít róla az orosz TASZSZ.

Mint a hírügynökség emlékeztet, az Információról, információtechnológiáról és információvédelemről szóló törvény módosítása lehetőséget nyújtott az Orosz Állami Ügynökségnek, hogy fellépjen az ilyen jellegű támogatások ellen – külön tételként kiemelve az „illegális publikációkat, amelyek az ellenség finanszírozására szólítanak fel”.

Még január 6-án  több orosz hadihajó érkezett az oroszok által annektált Krím félsziget közelébe, köztük több Ivan Gren-osztályú partraszálló dokkhajó.

Dmitro Pletencsuk, az Ukrán Fegyveres Erők Haditengerészetének szóvivője most elárulta, szerintük miért érkeztek ezek a hajók az Azovi- és a Fekete-tengerre,

Az ukrán Uniannak a szóvivő elárulta, az oroszok a hajókat folyamatosan mozgatják – szerinte ezzel próbálják meg elrejteni a pozíciójukat, másrészt megvédeni a vízi járműveket a lehetséges támadásoktól.

A kémelhárításért felelős orosz FSZB, a szeparatista Luhanszk régió igazgatósága arról számolt be, hogy a hétvégén két olyan személyt vettek őrizetbe, akik az ukrán kémelhárításnak, az SZBU-nak gyűjthettek információkat – közölte az orosz hírügynökség, a TASZSZ.

Az FSZB szóvivője erről szóló közleményében azt állította, a két luhanszki férfi a hivatalosan Ukrajna részét képező, de jure szinte csak Oroszország által elismert Luhanszki Népköztársaságban állomásozó csapatok és katonai felszerelések hollétéről gyűjtött információkat, amelyeket azután átadtak az SZBU-nak.

A közlemény szerint mindkét személyt őrizetbe vették és kémkedéssel vádolják.

Luhanszk hivatalosan Ukrajna részét képezi, ugyanakkor 2014 áprilisában egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Ukrajnától, miután Oroszország által támogatott orosz ajkú szeparatisták átvették a terület egy része fölött az irányítást. A „népköztársaság” létét nem sok állam ismeri el – Vlagyimir Putyin orosz elnök még az orosz inváziót megelőzően, 2022. február 21-én fogadta el de jure a „népköztársaság” önállóságát.

A washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet legfrissebb jelentésében többek közt arról írt, hogy a Kreml a jelek szerint alaposan megválogatta, hogy mely elesett katonák családja találkozhatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a közelmúltban.

Az államfő január 6-án az ortodox szentestét az ukrajnai „különleges hadműveletben” elesett katonák hozzátartozóival töltötte a Novo Ogarjovó-i elnöki rezidencián. Az ISW megjegyezte, hogy Putyin számos alkalommal tett gesztusokat annak érdekében, hogy egy olyan „együttérző” vezetőnek mutassa magát, aki törődik a katonák életével (vagy haláluk esetén a családjukkal).

Hozzátették, azt az orosz állami tudósítások sem rejtették véka alá, hogy Putyin olyan hozzátartozókkal találkozott a hétvégi eseményen, akik többnyire most is az orosz kormányzati/katonai szférában dolgoznak. Mint írták,

és az elesettek posztumusz mindannyian megkapták az Oroszország Hőse elismerést és a Bátorságrendet is.

Az ISW szerint az ilyesféle rendezvények fontos elemei lehetnek Putyin elnökválasztási kampányának is. Megjegyezték, hogy a Kreml már a múltban is alaposan megválogatta, hogy kik vehetnek részt efféle nyilvános eseményeken az orosz elnökkel, és arra is sokszor volt példa, hogy egy-egy ilyen személy több eseményen is feltűnt (a mostani esetben példaként említettek két kiskorút, akik egy november 4-i rendezvényen is Putyin társaságában szerepelhettek).

Az orosz hírügynökség, a TASZSZ számolt be arról, hogy összesen ötmilliárd rubel, jelenlegi árfolyamon 19,08 milliárd forint kenőpénz elfogadásával vádolnak három FSZB-ügynököt.

A három személyből ketten vádalkut kötöttek az ügyészséggel – ők jelenleg házi őrizetben vannak –, míg az egyik vádolt személy őrizetben van.

A hírügynökség arról már nem közölt információt, pontosan miért cserébe próbáltak elfogadni kenőpénzt, illetve ki próbálta lefizetni a belbiztonsági és kémelhárítási szervezet M osztályának három tagját.

Hétfő reggel Ukrajna több régióját is rakétatámadások érték. A részletekről itt írtunk bővebben.

Oroszország mintegy 300 lakost evakuált Belgorodból, egy ukrán határhoz közeli városból a kijevi légitámadások miatt – közölte hétfőn a régió kormányzója, amiről a brit The Guardian tudósított.

Vjacseszlav Gladkov, Belgorod régió kormányzója elmondta, az evakuált személyeket ideiglenes menedékközpontokba helyezték el, amelyek távolabb vannak a határtól.

Mint arra a lap emlékeztetett, Belgorod az orosz–ukrán határtól mindössze fél óra autóútra van,

Ukrajna az utóbbi időben növelte orosz célpontok elleni támadásait, Belgorodot pedig már jó ideje kiterjedt drón- és tüzérségi támadás éri. Az elmúlt időszakban a legtöbb áldozat december 30-án volt, akkor helyi tisztviselők közlése szerint 25 ember vesztette életét.

A fronton életét vesztette 33 éves korában Makszim Krivcov ukrán költő és katona – tudósít róla a Kyiv Independent.

Mint a lap emlékeztetett, Krivcov már a 2013–2014-es Euromajdan forradalomban is részt vett, és miután az Oroszország által támogatott orosz ajkú szeparatisták támadásba lendültek Donbaszban, önként csatlakozott az ukrán hadsereghez – miután a konfliktus 2022. február 24-én Oroszország inváziójával háborúvá szélesedett, ismét csatlakozott a hadsereghez.

A háborúban mind Ukrajna, mind Oroszország rendkívül sokat hagyatkozik a különböző elektronikai hadviselési eszközökre, aminek legfőbb célja, hogy a különböző rakétákat és drónokat megzavarja és eltérítse.

Ugyanakkor, mint arra a Financial Times elemzése felhívja a figyelmet,

Mindkét ország több tízezer drónt használ fel egy hónapban, ami a kifinomultabb, katonai célokra fejlesztett drónoktól az egyszerű, lakosság számára elérhető drónokig terjed – utóbbit mindkét hadsereg átalakítja, hogy támadásra lehessen alkalmazható.

Ivan Pavlenyko ezredes, az ukrán vezérkar elektronikai hadviselésért (EW) és kiberhadviselésért felelős főnöke a lapnak azt nyilatkozta, az oroszok az utóbbi időben annyi drónt használnak fel, „ami már óriási veszélyt jelent”, emiatt az ezeket zavaró berendezések használata egyre fontosabbá válik.

Emiatt az ezredes arra szólította fel Ukrajna szövetségeseit, hogy biztosítsanak több olyan eszközt, amik növelnék az ukrán hadsereg képességét a drón- és rakéta-eltérítésekre.

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 365 170 orosz katona esett el, az elmúlt napon 440 ellenséges katona halt meg – ismertette az Unian ukrán hírügynökség az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának összesítését. 

A beszámoló szerint

• 6031 tankot,
• 11 194 páncélozott harcjárművet,
• 2539 tüzérségi rendszert,
• 953 rakétavetőt,
• 638 légvédelmi berendezést,
• 329 repülőgépet,
• 324 helikoptert és
• 11 542 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 23 orosz hajót és 6822 hadműveleti és taktikai drónt is felszámoltak.

A nyugati haderőcsoport egységei Kupjanszk irányában visszaverték az ukrán fegyveres erők rohamcsoportjainak négy támadását.

A csoport sajtósa, Szergej Zibinszkij a TASZSZ-nak elmondta, az ukrán fegyveres erők egy nap alatt körülbelül 50 katonát veszítettek el a térségben.

Zibinszkij szerint az oroszok két svéd gyártmányú CV90-es gyalogsági harcjárművet és egy amerikai gyártmányú M113-as páncélozott szállítójárművet is megsemmisítettek.