Kínának is lapot osztana Zelenszkij a béke kidolgozásában

Az UNIAN tudósítója szerint Viola Amherd, a Svájci Államszövetség elnöke ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján mondta.

Svájc másfél milliárd frankot tervez elkülöníteni Ukrajna támogatására a következő nemzetközi együttműködési stratégia 2025–2028 közötti időszakára

– mondta Amherd.

Megjegyezte, hogy Ukrajna újjáépítése stratégiai jelentőségű a kontinens stabilitása szempontjából, és a 2022 júliusában a svájci Luganóban tartott, Ukrajna helyreállításáról szóló konferencián elfogadott elvek politikai iránytűként szolgálnak az újjáépítéshez.

„Az aknamentesítés központi szerepet játszik Ukrajna helyreállításában. Szeptemberben a Szövetségi Tanács a humanitárius aknamentesítést prioritássá nyilvánította, és jóváhagyott egy négyéves, 100 millió frank értékű támogatási csomagot” – mondta a svájci elnök.

Zelenszkij hálás a svájci félnek a megállapodásért és az aknamentesítésben nyújtott segítségért. Hozzátette, hogy „csapataink holnap megkezdik a Svájcban tartandó, vezetői szintű globális békecsúcs előkészítését”.

Elmondása szerint Ukrajna nyitott a világ minden országa számára, hogy részt vegyen a globális békecsúcson, amennyiben tiszteletben tartják Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Zelenszkij szerint nagyon fontos megmutatni, hogy

Ukrajnában halt meg Sztanyiszlav Pavlovics, az Ukrán Fegyveres Erők tábornoka – írja a közösségi oldalakon az Ukrán Fegyveres Erők Nyugati Légi Parancsnoksága.

2008 és 2013 között Pavlovics az Ukrán Fegyveres Erők Nyugati Légi Parancsnokságát vezette. Nyugdíjazása után továbbra is katonai repülőgépekkel repült.

Egy 21 éves ukrán férfi a folyó átúszásával próbált bejutni Magyarországra egy embercsempész útmutatása alapján, de

Az esetről bővebben itt írtunk, a személy azonosítása még folyamatban van. 

Az Ukrajnával határos uniós országok levelet küldtek az Európai Bizottságnak, amelyben a posztszovjet köztársaságból származó „legérzékenyebb” mezőgazdasági termékek behozatalára kivetett vámok visszaállítását kérik – közölte Nagy István magyar mezőgazdasági miniszter a Facebookon.

„A határ menti tagállamok agrárminisztereivel közös levélben szólítjuk fel ismét cselekvésre az Európai Bizottságot”.

Brüsszelnek ugyanis megoldást kell találnia és segítenie kell a gazdáknak az ukrán mezőgazdasági termékek okozta piaci zavarok kezelésében

– írta anélkül, hogy részletezte volna, hogy mely uniós tagállamok írták alá a levelet.

A miniszter megjegyezte, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó uniós kvóták és vámok eltörlése után az említett országok gazdái „jelentős károkat szenvedtek”.

A magyar agrárminisztérium vezetője megismételte, hogy az ország gazdáit meg kell védeni „az ukrán dömpingáruktól és a sok esetben kétes minőségű mezőgazdasági termékekkel szemben”.

Ahogy megírtuk, némi kompenzációt azért már sikerült kiharcolni Brüsszeltől a magyar gazdák számára.

Az Oroszország által Ukrajna ellen 2022. február 24-én indított háború kezdete óta több mint háromezer ukrán beteget szállítottak át európai kórházakba, hogy ott részesüljenek szakorvosi ellátásban – közölte az Európai Bizottság hétfői nyilatkozta alapján az MTI.

A brüsszeli közlemény szerint az ukrajnai háború elindulása óta az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében,

Az ukrajnai betegeket 22 európai ország, köztük Magyarország kórházai fogadták. Az evakuálásokat Lengyelországban, az ukrán határ közelében fekvő Rzeszów városában létesített központon keresztül irányítják. Az Ukrajnából szárazföldön szállított betegeket légi úton viszik az európai kórházakba – írták.

A közlemény Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztost idézte, aki úgy fogalmazott: 

nem fordíthatjuk el a szemünket azokról a borzalmakról, amelyekkel az ukrán emberek nap mint nap szembesülnek.

Mivel Oroszország folytatja kíméletlen támadásait Ukrajna polgári infrastruktúrája, köztük a kórházak ellen, a sürgősségi segítségnyújtás Ukrajnának fontosabb, mint valaha.”

Sztella Kiriakidész egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős uniós biztos megerősítette: Ukrajna és népe addig számíthat az EU támogatására, amíg csak szükséges.

Belorusz katonák érkeztek Oroszországba, hogy elsajátítsák az orosz hadsereg Ukrajnában szerzett tapasztalatait – erről a Belarusz Köztársaság védelmi minisztériuma számolt be Telegram-csatornáján.

A belorusz katonákat az Orosz Föderáció területén fogják kiképezni. A kiképzés során a hangsúlyt az Orosz Fegyveres Erők által a különleges katonai művelet (így nevezi Oroszország az ukrajnai háborút – a szerk.) végrehajtása során szerzett tapasztalatokra helyezik

– áll a bejegyzésben.

A katonákról videó is készült.

A gép az ukránok szerint az „azovi háromszögbe”, a „vissza nem térési zónába” érkezett.

Dmitrij Peszkov, Putyin sajtótitkára egyébként azt mondta, a Kremlnek nincs információja arról, hogy Oroszország két katonai repülőgépet veszített volna az Azovi-tenger felett.

Egyelőre azonban nincs kapcsolatuk a legénységgel, hogy megerősítsék vagy cáfolják az információt.

2024-ben akár 1,5 millió ukrán is hazatérhet, feltéve, ha javul a biztonság – mondta Julija Szviridenko gazdasági miniszter – írja az UNN alapján a Kárpáti Igaz Szó.

Ha javul a biztonsági helyzet Ukrajnában, akkor az ukránok visszatérésére számítunk. 2024 végéig akár 1,5 millió ember is hazatérhet

– véli a miniszter.

Julija Szviridenko szerint az ukránok fokozatosan kezdenek hazatérni. A migrációs helyzet azonban még mindig rendkívül összetett. Az ENSZ becslései szerint jelenleg 6,5 millió ukrán él külföldön.

A gazdasági minisztérium előrejelzése szerint 2024-ben akár 1,5 millió menekült is hazatérhet. Ennek a feltételezésnek két oka van. Először is a biztonsági helyzet valószínűleg javulni fog. A második tényező inkább pszichológiai és pénzügyi. Ez a külföldre kényszerült ukránok fáradtsága.

Hiszen a külföldi tartózkodás nagy anyagi terhet jelent, és a 6,5 millió elvándorló közül nem mindenki szándékozott külföldön élni. Sokuk számára ez egy kényszerű döntés volt, és haza akarnak térni.

Hozzátette azt is, a kormány legfőbb feladata, hogy biztosítsa a szükséges feltételeket ahhoz, hogy az ukránok visszatérhessenek Ukrajnába.

Szviridenko a beszéde során elmondta, hogy az idei GDP növekedését 4,6 százalékra prognosztizálják. A gazdasági minisztérium szerint a beruházások 2024-ben 29 százalékkal fognak növekedni 2023-hoz képest. A minisztérium emellett a hazai termelés fokozatos fellendülését, valamint a magánfogyasztás és a beruházási kereslet növekedését prognosztizálja.

Ugyanakkor a munkaerőpiaci helyzet továbbra is nehéz marad. Szviridenko szerint a munkanélküliségi ráta az előrejelzések alapján meglehetősen magas szinten, 18,7 százalékon áll majd.

„Az Egészségügyi Világszervezet tiltása ellenére amerikai katonai biológusok kísérleteket végeznek különböző himlővírustörzsekkel” – jelentette ki Igor Kirillov altábornagy, az Orosz Fegyveres Erők sugárvédelmi, vegyi és biológiai védelmi csapatainak vezetője.

Az ilyen munkálatok képesek világméretű járványhelyzetet előidézni

– tette hozzá.  Kirillov szerint ez a helyzet világosan mutatja, hogy az amerikai kormányzat semmibe veszi a nemzetközi biológiai biztonsági normákat.

„A lakosság jelentős része a immunitásának elvesztése következtében fogékonnyá vált a himlőre és más orthopoxavírusokra. Világos példa erre a majomhimlőjárvány és a tehénhimlővírus előfordulási gyakoriságának növekedése világszerte az elmúlt 10 évben” – támasztotta alá mondandóját az altábornagy.

Az orosz–ukrán háború lassan két éve tart, ez pedig radikálisan átalakítja Ukrajna munkaerőpiacát. A férfi munkaerő hiánycikké vált a mozgósítás miatt – amelyet még szigorítanának az ukránok –, így már nőket is keresnek a munkaadók a korábban kizárólag férfiak által végzett munkákra – írja a TSN alapján a Kárpáti Igaz Szó.

Tetyjana Paskina HR-szakértő szerint egészen logikus, hogy amíg Ukrajnában meglehetősen aktív mozgósítás zajlik, addig számos cég és vállalkozás fog férfihiányban szenvedni.

Számos iparágban próbálják a férfiakat nőkre cserélni, ehhez azonban át kell képezni őket. A szakértő hozzáteszi, „ez a folyamat pozitív változásokat is hozhat, mind a nők, mind a már nyugdíjas férfiak esetében.”

Talán a nők bevonása a férfi foglalkozásokba még azt a szégyenletes, 18,6 százalékos bérkülönbséget is csökkenti a férfiak és nők között, ami tavaly megvolt.

„Remélem, hogy a középkorú férfiak hiánya a munkaadókat most 60 év feletti férfiak bevonására ösztönzi, illetve a 45 év feletti nők is több esélyt kapnak” – tette hozzá Paskina.

Mint arról beszámoltunk, az ukrán légierő vadászgépei megsemmisítettek egy A–50-es nagy hatótávolságú radarfelderítő repülőgépet és egy Il–22-es légi irányítóközpontot. Oroszország eleve csupán 9 A–50-es egységgel rendelkezett – köztük 6 harcképes A-50-es géppel –, a megsemmisítés jelentőségéről Olekszandr Kovalenko, katonai és politikai szakértő beszélt egy az RBC Ukraina részére adott interjúban.

Az AWACS-repülőgépeket a légtérben történő megfigyelésre és felderítésre használják, továbbá a célpontok azonosítására és a légvédelmi teljesítmény javítására, növelve a taktikai repülés célzási, rögzítési, megfigyelési és távoli célpontok elleni harci képességeit – mondta Kovalenko. 

Információi szerint az Orosz Föderáció összesen 9 A–50-es repülőgéppel rendelkezik, ezek közül azonban 3 repülőgép nem működik. 

Egyikük modernizáció alatt áll, amin még mindig nem esett át teljesen, a többi valójában alkalmatlan a használatra, és nem is javítható

– tájékoztatott a szakértő.

Megjegyezte még, hogy Oroszország jelenleg nem tud ilyen repülőgépeket gyártani.

Ez önmagában nagyon drága, csaknem 400 millió dolláros veszteség. De figyelembe véve, hogy A–50-eseket most nem gyártanak, és mindegyik egyedi, még drágábbá teszik ezt a repülőgépet az oroszok számára

– hangsúlyozza Kovalenko.

Szerinte egy ilyen veszteség az Orosz Föderáció számára azt jelenti, hogy lényegesen kevesebb lehetősége van hírszerzési tevékenység végzésére Ukrajna légterében. De nem csak a légtérben lesz kevesebb információjuk, taktikai repülőgépeiket és légvédelmi felszereléseiket sem tudják majd átirányítani. 

Oroszország hat év alatt több mint 600, teljesen hazai repülőgépet készül megépíteni – jelentette ki Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök a kormányfőhelyettesekkel hétfőn megtartott találkozón.

Misusztyin szerint az SSJ New, MC–21-310, Il–114-300, Tu–214 és Il–96-300 géptípusok képezik majd az orosz légitársaságok flottájának alapjait.

A kormány átfogó programot hagyott jóvá a repülőgépek, hajtóművek, műszerek és kapcsolódó egységek gyártásának bővítésére, és engedélyezte a Nemzeti Jóléti Alap felhasználását annak finanszírozására. Visszatérítéses alapon több mint 280 milliárd rubelt lehet majd ilyen célokra bevonni

– mondta. A rubel jelenleg mintegy 3,95 forintot ér.

Ismertette, hogy a program előirányozza egyebek között a vállalatok műszaki bázisának megújítását, a gyári kapacitások növelését és a kapcsolódó fejlesztések elvégzését.

Az RBK gazdasági hírportál közölte, hogy az Aeroflot első 11 Tu–214-es repülőgépét 170-175 utas szállítására tervezik. Az első öt repülőgépet várhatóan idén decemberben és 2025 januárjában állítják forgalomba – számolt be az MTI.

Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka köszönetét fejezte ki a légierőnek a két lelőtt orosz repülőgép miatt – írja a Unian Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnokának bejelentése alapján. 

Az ukrán fegyveres erők légierejének harcosai megsemmisítettek egy ellenséges A–50-es nagy hatótávolságú radarfelderítő repülőgépet és egy Il–22-es ellenséges légi irányítóközpontot

– közölte.

Zaluzsnij köszönetét fejezte ki a légierőnek az Azovi területen végrehajtott, „tökéletesen megtervezett és végrehajtott műveletért.”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Svájcba érkezett, hogy részt vegyen a davosi Világgazdasági Fórumon, és találkozzon svájci tisztségviselőkkel – írja a The Guardian. 

Bernben tárgyalásokat folytatok a parlament mindkét kamarájának vezetőjével, a pártok és frakciók elnökeivel, valamint Viola Amherd elnökkel

– írta közösségi-oldalán az ukrán elnök. 

Látványos videót közölt az ukrán hadsereg egy harctéri eseményről az X-en.

A felvételen az látszódik, amint találat ér egy orosz harckocsit Avgyijivka térségében, és gyakorlatilag megsemmisül. 

Az ENSZ és partnerei összesen 4,2 milliárd dollárt kérnek az adományozóktól a háború sújtotta ukrajnai közösségek, valamint az ukrán menekültek támogatására 2024-ben – írja a The Independent.

Gyermekek százezrei élnek a háború frontvonalában lévő közösségekben, rettegve, traumatizálva és alapvető szükségleteiktől megfosztva

– mondta Martin Griffiths, az ENSZ segélyezési főnöke.

„Már csak ennek a ténynek is arra kellene kényszerítenie minket, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy több humanitárius segítséget juttassunk Ukrajnába” – tette hozzá.

Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) szerint több mint 14,6 millió embernek, vagyis Ukrajna lakosságának 40 százalékának lesz szüksége humanitárius segítségre idén Oroszország teljes körű inváziója miatt.

A rászorulók közül több mint 3,3 millióan élnek az ország keleti és déli részén lévő frontközösségekben, köztük az Oroszország által megszállt területeken, amelyekhez való hozzáférés továbbra is „jelentősen akadályozott” az OCHA szerint.

Oroszország továbbra is kap a védelmi iparában használatos alkatrészeket és berendezéseket Finnországból – írja az Ukrajinszka Pravda.

A beszámolók szerint az Yle oknyomozó projekt újságírói számos olyan, Finnországban bejegyzett céget találtak, amelyeknek kapcsolatai vannak Oroszországgal, ügyfeleik pedig a szövetségi biztonsági szolgálattal (FSZB). Mintegy húsz olyan cégről van szó, amelyek a védelmi iparban szükséges alkatrészeket exportáltak Oroszországba. A lap információi szerint ezek főként az ország délkeleti részén, a nagy logisztikai csomópontok közelében található kis logisztikai cégek.

Az egyik cég vezetőjét letartóztathatták

Az egyik szóban forgó cég Lappeenranta térségében működik, és a vámszolgálat információi szerint érzékelőket, dízelmotorokat, üzemanyag-szivattyúkat és autóváltókhoz való használt alkatrészeket szállított Oroszországba. Hasonló nyugati alkatrészeket találtak az Ukrajnában megsemmisített orosz felszerelésekben, de azok nem mindegyikére állnak a nyugati szankciók. Az orosz beszerzésekre vonatkozó nyilvános adatok szerint a cég két ügyfele is kapcsolatban áll az FSZB-vel. Az egyik cég még az FSZB köszönőlevelét is közzétette a honlapján a jó együttműködés példájaként. A cég irodája nem nyilatkozott újságíróknak.

A nyomozók különböző optikai és elektronikai berendezések oroszországi exportjára is fényt derítettek, amelyek közvetlenül vagy finn vállalatokon keresztül kerülnek Oroszországba Üzbegisztánon át. Nem ismert, hogy az e vállalatok által exportált berendezések mekkora hányada került orosz katonai felszerelésekbe, a vizsgálat azonban arra utal, hogy e finn vállalatok legalább kilenc oroszországi ügyfele kapcsolatban áll az FSZB-vel vagy az orosz védelmi iparral.

Az újságírók azt is megtudták, hogy a vizsgálatban érintett cégek közül legalább négy ellen már büntetőeljárást indítottak. E cégek közül kettőt pedig az amerikaiak szankcionáltak 2023 őszén, mert az általuk exportált alkatrészek orosz drónokba kerültek. Az egyik cég vezetőjét, egy Finnországban élő francia állampolgárt már letartóztattak szankciók megsértésének gyanúja miatt.

Csoe Son Hui észak-koreai külügyminiszter hétfőn Oroszországba érkezik, hogy megbeszélést folytathasson kollégájával, Szergej Lavrovval, miközben a két ország gazdasági, politikai és katonai kapcsolatait elmélyíti – írja a The Independent.

Mivel Oroszország nemzetközi elszigeteltsége az ukrajnai háború miatt nőtt, elemzők szerint Moszkva egyre felértékelődött az észak-koreai kapcsolataiban. Észak-Korea részéről az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok nem mindig voltak szorosak, de jelenleg az ország profitál abból, hogy Moszkvának szövetségesekre van szüksége.

Csoe és küldöttsége ugyanazon a napon indult Phenjanból Oroszországba, amikor a rakétát tesztelték – közölte az észak-koreai hírügynökség, a KCNA. Moszkva és Phenjan is tagadaja a fegyverüzleteket, ugyanakkor megfogadták, hogy elmélyítik az együttműködést a fórumon. Tavaly óta számos magas szintű találkozót szerveztek, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető oroszországi csúcstalálkozóját.

Észak-Korea egész ősszel lőszert szállíthatott az Orosz Föderációnak, az ukrán hírszerzés szerint körülbelül egymillió tüzérségi lövedékről van szó – közölte az RBC Ukrajna.

Vadim Szkibitszkij, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának (GUR) képviselője szerint csaknem egymillió 122 és 152 mm-es, Észak-Koreából szállított lőszerről lehet szó. Szkibitszkij szerint ugyanis Moszkvának éppen ennyi lövedéke hiányzott, de hangsúlyozta, hogy jelenleg is folyik a vonatkozó információk beszerzése.

Január 4-én a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője, John Kirby kijelentette, hogy Oroszország ballisztikus rakétákat vásárolt Észak-Koreától, amelyeket már használtak is az Ukrajna elleni támadásokhoz, Harkivot vették célba.

Ukrajna rakétatámadást indított az oroszországi Kurszk ellen – írja a The IndependentOroszország védelmi minisztériumának közleménye alapján.

Az orosz légvédelmi rendszerek hétfőn kora reggel megsemmisítettek három, Ukrajnából indított Tocska-U rakétát a délnyugat-oroszországi Kurszk térsége fölött. 

A minisztérium egyelőre nem közölte, hogy a támadás következtében keletkeztek-e károk vagy vannak-e sérültek. Ukrajna részéről sem érkezett egyelőre a támadáshoz fűződő kommentár.

A Tocska-U rakéta egy rövid hatótávolságú taktikai ballisztikus rakéta.

Vasárnap összesen 94 katonai összecsapásra került sor a frontvonalon az ukrán fegyveres erők és az orosz hadsereg között – közölte hétfő reggeli jelentésében az ukrán vezérkar.

A jelentés szerint a védelmi erők három ellenséges támadást vertek vissza a Harkivi területen lévő Szinkivka és Petropavlovka térségében. Ugyanakkor Limanszk irányában az orosz hadsereg fokozta támadásait.

Az ukránok 14 támadást vertek vissza Makejevka, Belogorovka közelében a Luhanszki területen és Verhnyekamenszkoje közelében a Donyecki területen. Az oroszok további öt sikertelen támadást hajtottak végre a Donyecki területen lévő Kliscsijivka és Andrijivka közelében, Bahmut irányában.

A vezérkar közlése szerint a Donyecki területen lévő Marijinka irányában az ukrán védők 16 támadást vertek vissza Krasznogorovka, Marijinka és Novomihajlovka közelében. A Zaporizzsja irányában az ellenség tíz alkalommal támadott Krasznoje közelében, Verbovojtól nyugatra és Rabotinyje közelében, de nem jártak sikerrel – tették hozzá az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.

Éjfélkor az orosz csapatok nehéztüzérségi csapásokat mértek a dnyipropetrovszki régióban Marhanetsz városra és Nikopol körzetére, az infrastruktúra és az elektromos vezetékek megsérültek, több mint kétezer lakos maradt áram nélkül – közölte az ukrán Interfax. 

Dnyipropetrovszk régió kormányzója, Szerhij Liszak arról tájékoztatott, hogy senki sem sérült meg. Elmondta továbbá, hogy az ellenséges támadás következtében több gyógyszertár és egy üzlet, valamint két ötemeletes épület és ugyanennyi magánház rongálódott meg. 

Az ukrán–magyar határszakaszon 4332 fő lépett be 2024. január 14-én, vasárnap. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5301 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság közleményében. 

A beléptetettek közül a rendőrség 73 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter nemzetközi munkacsoportot javasolt az orosz csapatok Ukrajnából való kivonására – írta a miniszter vasárnap a Facebookon.

Umerov a tervet a svájci Davosban a békeformulával kapcsolatos nemzetbiztonsági tanácsadók negyedik találkozóján mutatta be. Azt javasolta, hogy hozzanak létre egy csoportot a védelmi miniszterek és nemzetbiztonsági tanácsadók szintjén, hogy „közösen dolgozzanak ki egy mechanizmust az orosz csapatok kivonására”.

Lehetetlen Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának helyreállításáról beszélni az orosz csapatok és terrorista szervezetek teljes kivonása és lefegyverzése nélkül az ideiglenesen megszállt területekről

– idézi Umerov posztját a The Kyiv Independent.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még 2022-ben ismertette a tízpontos ukrán békeformulát, amely magában foglalja az orosz csapatok kivonását Ukrajna területéről. Jelenleg 83 ország támogatja a béketervet.