Öt ember halálát okozta egy ukrán légicsapás az orosz ellenőrzés alatt álló, kelet-ukrajnai Lisicsanszk egyik pékségében szombaton – adta hírül az MTI az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának közleményét.
A tárca tájékoztatása szerint öt holttestet emeltek ki a romba dőlt épület alól, hat embert pedig sikerült élve kimenekíteni.
Leonyid Paszecsnyik, az Ukrajnától Oroszországhoz csatolt „Luhanszki Népköztársaság” vezetője a Telegramon arról számolt be, hogy többen még a romok alatt rekedhettek.
Azzal vádolta meg az ukrán erőket, hogy szándékosan a nagy forgalmú pékséget vették célba. A helyi rendőrség tájékoztatása szerint akár 40 ember is a romok alá szorulhatott.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!
Az Ukrán Fegyveres Erők rakétái az orosz hadsereg egyik tartózkodási helyének területét találták el. Erről hivatalosan este számolt be a vezérkar – írja az Unian.
Szombaton az ukrán pilóták légicsapásokat mértek az orosz csapatok állomáshelyének területére. Az orosz egységek 54 alkalommal alkalmaztak légitámadást Ukrajna ellen.
Az orosz terrortámadások következtében sajnos vannak sebesültek a civil lakosság körében
– mutatott rá a vezérkar.
Ukrán csapatok támadtak egy pékséget Liszicsanszkban, feltehetően HIMARS MLRS-ekkel – közölte a RIA Novosztyinak az orosz Nyomozó Bizottság képviselője.
„A lövöldözés oldalról történt, feltehetően HIMARS MLRS-ekkel. A Nyomozó Bizottság katonai nyomozói rögzítették az AFU által civilek ellen elkövetett bűncselekményeket” – írta az ügynökség.
A legfrissebb adatok szerint az AFU csapása áldozatainak száma elérte a 11-et. További tíz civil megsebesült – írja a ria.ru.
„Az LRCB-ből további három mentőautót küldtek Liszicsanszkba a sérültek elszállítására” – közölte Natalja Pascsenko, a „Luhanszki Népköztársaság” Egészségügyi Minisztériumának vezetője.
Pontosították, hogy a romok alatt előzetesen találtak további tíz embert, mindannyian élnek.
Leonyid Pasecsnik, a „Luhanszki Népköztársaság” vezetője szerint a fronton vereséget szenvedő kijevi rezsim szándékosan csapott le egy szabadnapon, amikor sokan mennek kenyérért a pékségbe.
Liszicsanszk a frontvonal közelében található. Az ukrán hadsereg a települést elhagyva felrobbantotta és lerombolta a közigazgatási épületek egy részét. A harcok következtében fontos infrastrukturális létesítmények sérültek meg. Az ukrán fegyveres erők továbbra is lövik a várost.
Az ukrán védelmi erők négy ellenséges támadást vertek vissza a Dnyipro folyó bal partján, valamint 41 támadást öt másik területen, köztük 23-at Avgyijivkában – írja az Ukrinform az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának tájékoztatása alapján.
A vezérkar szerint a nap folyamán összesen 45 harci cselekményre került sor a fronton. Az ország keleti és déli részén továbbra is nehéz a hadműveleti helyzet.
Az elmúlt napon az ukrán légierő 12 olyan területre mért csapást, ahol orosz megszállók összpontosultak. A maguk részéről az Ukrán Fegyveres Erők rakétaalakulatainak egységei támadtak egy olyan területet, ahol az ellenség személyi állománya és tüzérsége összpontosult.
Az orosz hadsereg összesen 54 légicsapást és 33 támadást hajtott végre a védelmi erők állásai és lakott területek ellen többszörös rakétakilövő rendszerekből. Az ellenséges támadások civil áldozatokat követeltek, valamint magán- és lakóépületeket és más polgári infrastruktúrát romboltak le és rongáltak meg.
A sziverszki és a szlobozsanszki irányban az Orosz Föderáció továbbra is katonai jelenlétet tart fenn a határ menti területeken, szabotázs- és felderítő tevékenységet folytat, területéről lakott területeket lő, és növeli az aknamezők sűrűségét Ukrajna államhatára mentén.
Az orosz csapatok a levegőből támadtak a Harkivi területen található Budarkij, Kolodjazne és Hrihorivka közelében.
Öt ember halálát okozta egy ukrán légicsapás az orosz ellenőrzés alatt álló, kelet-ukrajnai Lisicsanszk egyik pékségében szombaton – adta hírül az MTI az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának közleményét.
A tárca tájékoztatása szerint öt holttestet emeltek ki a romba dőlt épület alól, hat embert pedig sikerült élve kimenekíteni.
Leonyid Paszecsnyik, az Ukrajnától Oroszországhoz csatolt „Luhanszki Népköztársaság” vezetője a Telegramon arról számolt be, hogy többen még a romok alatt rekedhettek.
Azzal vádolta meg az ukrán erőket, hogy szándékosan a nagy forgalmú pékséget vették célba. A helyi rendőrség tájékoztatása szerint akár 40 ember is a romok alá szorulhatott.
Az elmúlt hat hónapban több mint 20 millió tonna rakományt exportáltak az ukrajnai ideiglenes fekete-tengeri folyosón keresztül az Odessza és a város környéki kikötőkből – jelentette Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszter február 3-án.
A hajózási útvonalat 2023 augusztusában nyitották meg, hetekkel azután, hogy Oroszország egyoldalúan felmondta a fekete-tengeri gabonamegállapodást, ami veszélyeztette Ukrajna képességét a gabona kiszállítására.
Kubrakov szerint 661 hajó exportálta a rakományt a világ 32 országába.
A 20 millió tonnából 14,3 millió tonna az ukrán gazdák által termelt mezőgazdasági termék.
Az odesszai és a város környéki kikötők is növelik a rakományátrakást, 2024 januárjában 6,3 millió metrikus tonnát exportáltak, „ami majdnem megegyezik a háború előtti szinttel” – mondta Kubrakov.
A kikötőkbe további 104 hajó fog érkezni, amelyek több mint 3 millió tonna rakományt fognak kiszállítani, mondta Kubrakov.
A folyosót eredetileg azért nyitották meg, hogy lehetővé tegyék az ukrán fekete-tengeri kikötőkben 2022 februárja óta kikötött hajók kilépését – írja a The Kyiv Independent.
Az útvonal azóta az ukrán áruk, például gabona és fém exportjának útvonalává vált. Ukrajna jelentős mezőgazdasági termelő, és az általa szállított termékek jelentős szerepet játszanak a világ, nevezetesen a globális Dél országainak élelmezésében.
Az orosz haditengerészeti képességek elleni sikeres ukrán csapások ellenére a fekete-tengeri hajózás továbbra is ki van téve a háború okozta kockázatoknak, nevezetesen az úszó aknáknak.
Dimitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnöke Telegram-csatornáján arról írt, hogy az ő feladatuk az, hogy „támogassák és segítsék a nyugati politikusokat annak érdekében, hogy megfelelő eredményeket érhessenek el a választásokon” – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az európai és a tengerentúli politikai erők jelenlegi vezetőit „értelmiségi impotensek” csapatának nevezte. Hozzátette, hogy mivel a Nyugat anyagilag támogatja az orosz ellenzéket, így válaszul ők is segítenek majd a megfelelőbb politikusoknak.
A lap szerint Dmitrij Medvegyev egyértelműen arra utalt, hogy Oroszország képes beavatkozni a nyugati választásokba.
Kína követeli Ukrajnától, hogy haladéktalanul törölje a kínai vállalatokat a „háború nemzetközi szponzoraiként” megjelölt cégek listájáról – írja a Sky News.
Ukrajna világszerte 48 vállalatot vett fel a listára, köztük 14-et Kínából, amelyek szerintük közvetve segítik Oroszország háborús erőfeszítéseit.
A feketelista, amelynek jogi vonatkozásai nincsenek, vitatja a kínai és orosz vállalatok közötti kiterjedt együttműködést olyan ágazatokban, mint az olaj és a gáz. Ukrajna korábban már többször is felszólította Pekinget, hogy csatlakozzon Kijev diplomáciai erőfeszítéseihez.
Váratlan bejelentést tett az esti híradó végén egy népszerű ukrán híradós műsorvezető. A 29 éves Oreszt Drimalovszkij élő adásban tudatta a nézőkkel, hogy távozik a képernyőről, és a mikrofont fegyverre cseréli – írta a Metro.
A fiatal tévés elmondta, jövő héttől bevonul a hadseregbe, hogy háborúban álló hazáját a fronton segítse.
Ez volt az utolsó adásom, mielőtt mozgósítanak az ukrán fegyveres erőkhöz
– fogalmazott, majd hozzátette, számukra „nincs más út a győzelemhez”.
A híradós egy interjúban elárulta, korábban már fontolóra vette, hogy külföldre távozzon ő is több millió honfitársához hasonlóan, ahol békében és biztonságban élhetne, ám végül arra az elhatározásra jutott, hogy marad, és harcol, ugyanis szeretné, ha a gyerekei is Ukrajnában nőhetnének fel.
Az ukrán hadsereg hatalmas veszteségeket szenvedett el a közel két éve tartó, Oroszország elleni háború során, így nem meglepő, hogy erőszakkal sorozzák be még az utcáról is a katonakorú férfiakat.
Az Észtország által biztosított Javelin páncéltörő rakéták megérkeztek Ukrajnába, az erről szóló döntést az ország kormánya decemberben hozta meg. Erről az észt védelmi minisztérium sajtószolgálata számolt be.
Megjegyzik, hogy a biztosított katonai segélycsomagban gépfegyverek, kézifegyverekhez szükséges lőszerek, különböző szárazföldi és vízi felszerelések, valamint búvárfelszerelések is szerepelnek – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Örülök, hogy Ukrajnába újabb segélycsomag érkezett, amelyet az ukrán védők használnak. A közelmúlt európai eseményei azt mutatják, hogy a fontos rakéták és más katonai segélyek küldése Ukrajnának továbbra is nagymértékben folytatódik, és ezúttal szövetségeseinkkel együtt egyértelmű üzenetet küldünk a Kremlnek, hogy továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát a háború végéig
– mondta Hanno Pevkur észt védelmi miniszter.
A minisztérium ugyanakkor hozzátette, hogy az Ukrajnának szánt új fegyverek pontos mennyiségét, érkezési idejét és helyét biztonsági okokból nem közölték.
Észtország 2027-ig 1,2 milliárd euróra növeli Ukrajnának nyújtott támogatását. Alar Karis, az Észt Köztársaság elnöke kijelentette, hogy országa nem fog leállni a Kijevnek nyújtott segítséggel. Szerinte az EU-nak növelnie kell a fegyvergyártást, hogy Ukrajna „ne holnap, hanem már ma” megkapja mindazt, amire szüksége van.
Hozzátesszük, hogy 2022 óta Észtország közel 500 millió euró értékű katonai segélyt nyújtott Ukrajnának, ami a bruttó hazai termék mintegy 1,4 százaléka. Az ország különösen a Javelin páncéltörő rakétarendszer rakétáit, haubikokat, tüzérségi lőszereket, páncéltörő aknákat, páncéltörő gránátvetőket, aknavetőket, járműveket, kommunikációs eszközöket, tábori kórházakat és orvosi felszereléseket szállított.
A lengyel államfő kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna képes lesz-e visszaszerezni az irányítást az oroszok által megszállt Krím félsziget felett, viszont kifejezte abbéli reményét, hogy Donyecket és Luhanszkot visszafoglalhatják az ukrán erők.
Andrzej Duda a Kanal Zero tévé YouTube-csatornáján pénteken azt mondta: „Nem tudom, hogy Ukrajna vissza tudja-e szerezni a Krímet, de úgy gondolom, hogy Donyeck és Luhanszk visszakerül” – idézte a PAP lengyel hírügynökség az államfőt.
A lengyel elnök azzal érvelt, hogy a Krím „különleges” térség, amely ha „történelmi szemszögből nézzük, az idő nagy részében Oroszország ellenőrzése alatt állt”.
A félszigetet 2014-ben foglalta el, majd annektálta Oroszország, amit a világ legtöbb országa nem ismer el.
Vaszil Zvarics, Ukrajna varsói nagykövete Andrzej Duda kijelentésére az X közösségi felületen szombaton úgy reagált, hogy „a Krím Ukrajna: ez van, és ez így is marad. Ez nemzetközi jogon alapul”. Megjegyezte továbbá, hogy „a Krím ideiglenes orosz megszállása háborús bűn, amiért meg kell büntetni Oroszországot”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi oldalán mondott köszönetet Németországnak, amiért több milliárd eurós katonai segélyt küldenek Ukrajnának.
Az X-en (korábban Twitter) úgy fogalmazott, hogy nagyra értékeli, hogy Olaf Scholz német kancellárral végrehajtják a megállapodásaikat.
A Bundestag 7,6 milliárd eurós katonai segélyt hagyott jóvá Ukrajnának a 2024-es költségvetésben.
Zelenszkij külön köszönet mondott a Szövetségi Tanácsnak és annak a 16 országnak, amely Ukrajna támogatását célzó politikai döntéseket hozott.
I welcome the German Bundestag's approval of 7.6 billion euros in military aid to Ukraine in the 2024 budget. I appreciate that our agreements with @Bundeskanzler are being implemented.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) February 3, 2024
My special thanks to @bundesrat and 16 lands for the important political resolution in…
Lengyelország támogatja azt a javaslatot, hogy az EU-tagállamok hozzanak létre egy olyan alapot, amely a következő négy évben 20 milliárd euró katonai segélyt nyújt Ukrajnának – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter február 3-án Brüsszelben újságíróknak.
Az uniós külügyminiszterek még mindig tárgyalnak egy külön alap létrehozásáról Ukrajna számára az Európai Békefenntartási Eszközön belül, amely a tagállamok más országoknak nyújtott katonaisegély-kiadásainak megtérítésére szolgál – írja a The Kyiv Independent.
A Josep Borrell, az EU vezető diplomatája által tavaly júliusban javasolt terv ellenállásba ütközött néhány tagállam részéről, amelyek óvakodnak attól, hogy évekre előre nagy összegeket kössenek le. Az EU a hírek szerint az alap reformjának különböző módjait fontolgatja, hogy egyoldalú jóváhagyást érjen el.
Megállapodás született a civil oldalon 50 milliárd euróról – ez nagyon jó hír. De még el kell döntenünk, hogyan valósítsuk meg katonai támogatásunkat, mind kétoldalúan, mind az Európai Békefenntartási Eszközön keresztül
– mondta Borrell az uniós külügyminiszterek február 3-i informális találkozója előtt.
Hónapokig tartó késlekedés után mind a 27 uniós tagállam vezetője február 1-jén megállapodott abban, hogy az uniós költségvetésen belül további 50 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot különítenek el Ukrajna számára.
Borrell szerint az EU 28 milliárd euró védelmi támogatást nyújtott Ukrajnának, hogy segítsen az országnak visszaverni Oroszország teljes körű invázióját.
Ukrajna az orosz Fekete-tengeri Flotta már csaknem egyötödét elsüllyesztette – írja az Unian ukrán hírügynökség a Bild német lap adatelemzéssel foglalkozó szakértőjére hivatkozva.
Felidézték, hogy az oroszok „legyőzhetetlennek” nevezték az orosz Fekete-tengeri Flottát, amely 2022 tavaszán még több mint 70 hajót számlált. A szakértő szerint Oroszországnak mindig is a hadserege volt erős, nem a haditengerészete.
Az orosz fekete-tengeri flotta vesztesége a hajók számából ítélve már legalább húszszázalékos lehet. Február 1-jén hajnalban a Krímben elsüllyesztették az Ivanovec nevű orosz rakétahajót, amellyel további 60-70 millió dolláros kárt okoztak az orosz hadseregnek.
A 400-500 ezer, katonai szolgálatra kötelezett személy mozgósítása, valamint a katonai felszerelések beszerzésének és korszerűsítésének további szükségletei mintegy 700 milliárd hrivnyába kerülhetnek Ukrajnának – írja az RBC Ukraine Rokszolana Pidlasza, a Verhovna Rada költségvetési bizottsága elnökének beszámolójára hivatkozva.
A védelmi minisztérium és a pénzügyminisztérium a Verhovna Rada bizottságaival, valamint a költségvetési és a védelmi bizottságokkal együtt számolta ki az összeget.
A Verhovna Rada költségvetési bizottságának vezetője szerint 400-500 ezer ember mozgósítása idén egészen pontosan 322 milliárd hrivnya többletkiadással jár.
A költségek magukban foglalják majd a ruházatot, a kiképzést, az élelmezést és a juttatásokat.
A katonai felszerelések beszerzésének és korszerűsítésének további kiadásai pedig mintegy 400 milliárd hrivnyába kerülnének. Tehát összesen csaknem 700 milliárd hrivnyányi kiadást jelent az ukrán államnak. Ez pedig a 2024-es összes állami kiadásnak mintegy 22,5 százaléka és a védelmi kiadások 41 százaléka – ismertették.
Egyelőre egyeztetnek arról, honnan szerzik be a szükséges összeget.
Mint ismert, január 30-án a kormány ismét a Verhovna Rada elé terjesztette a mozgósításról, a katonai nyilvántartásról és a katonai szolgálatról szóló törvénytervezetet. A dokumentum a mozgósítási eljárás megváltoztatását javasolja.
Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója maga is résztvevője lett az ukrán mozgósításnak, ugyanis egy rutin-határátlépésnél mentessége ellenére nem engedték át, hanem katonai behívót kapott, amellyel a hadkiegészítő parancsnokságon kellett megjelennie mentessége igazolására – írja a Kárpáthír.
Dunda György elmondta a lapnak, hogy Ukrajnában hiába a sajtó munkatársa valaki, nem kaphat mentességet a hadkötelezettség alól, neki azonban családi okok miatt jár a jogszabályi mentesítés. Arról is beszámolt, hogy a kárpátaljai magyar sajtó szinte minden szerkesztőségét érintette a háború utáni mozgósítás, emiatt több magyar újságíró lett pályaelhagyó.
Azt is elmesélte, hogy a hét elején megjelent a kötelező katonai orvosi vizsgálaton a hadkiegészítő parancsnokságon: három órát töltött ott, ebből 30 perces volt maga a vizsgálat, amelynek keretében 8-9 orvos konzultált vele, majd megkapta a katonai szolgálatra alkalmas minősítést.
Az újságíró elmondta, hogy a mentességi kérelmét benyújtotta, és szerinte ő a jogszabályi mentesség egyik kategóriájába tartozik, ezért a hatóság a jogszabályok alapján nem rendelkezhet a besorozásáról.
Tajvan szigorítja a szankciókkal sújtott áruk oroszországi exportjának ellenőrzését. A technológia, a fémmegmunkáló munkapadok és más áruk átadásáért kiszabott büntetéseket tizenötszörösére emelik – írja az RBC Ukraine.
A tajvani gazdasági minisztérium február 2-án közölte a szigorításról szóló híreket, hozzátéve, hogy azért erősítik az áruk exportjának ellenőrzését, nehogy Oroszország felhasználja azokat az Ukrajna elleni háborújában.
Az Oroszországba irányuló export első szabálysértéséért kiszabható bírságot több mint 15-szörösére, azaz 1 millió Tajvani új dollárra emelték
– közölte a minisztérium.
A tajvani hatóságok a helyi technológiák Oroszországba és Fehéroroszországba harmadik országokon keresztül történő szállítását is szigorúbban kívánják ellenőrizni, így a Törökországból és az Egyesült Arab Emírségekből szállítandó árukat.
Andrej Babis volt cseh kormányfő, a jelenleg legnépszerűbb csehországi politikai tömörülés, az ANO – Elégedetlen Polgárok Akciója nevű ellenzéki mozgalom elnöke egyetért azzal, hogy az Európai Unió támogatja Ukrajnát, de tudni szeretné, hová kerülnek az Ukrajnának küldött pénzek – adta hírül az MTI.
Egyetértek Orbán Viktorral, hogy tudnunk kellene, hová kerülnek az Ukrajnába küldött pénzek
– nyilatkozta Andrej Babis a Právo című független baloldali napilap szombaton megjelent számában.
Ellenőriztem a hírt, Orbán Viktor csak azt akarta tudni, hová kerülnek azok a pénzek. Ez legitim. Orbán semmit sem blokkolt, csak tárgyalt. Ez a politika. Szerencsére ezt keresztülvitte, és jó, hogy tudni fogjuk, hová kerülnek ezek a pénzek
– mondta arra a riporteri kérdésre, hogy „egyetért-e azzal, hogy a magyar kormányfő az európai uniós csúcson blokkolta az Ukrajnának szánt pénzeket”. Az ANO egyetért Ukrajna támogatásával, de a „hatalmas pénzek” pontos sorsa érdekli a mozgalmat.
Bízom abban, hogy Donald Trump elnök lesz, és a háború Ukrajnában véget ér. Trump a szövetségesünk, bízom benne, hogy képes lesz a háború befejezésére. Ezt ígéri
– fejezte ki reményét azzal kapcsolatban, hogy az őszi amerikai elnökválasztásból Trump kerül ki győztesen, és véget vet az ukrajnai háborúnak.
A Právo szombaton megjelent interjújában a volt cseh kormányfő általánosságban bírálta az európai politikusokat, szerinte senki sem beszél közülük a békéről.
Volgográd kormányzója megerősítette, hogy az éjszaka tűz ütött ki egy nagy orosz olajfinomítóban a délnyugati régióban, közlésük szerint egy dróntámadást követően, így most Ukrajnát okolják a tűzért – írja az Interfax.
Ukrajna hónapok óta indít dróntámadásokat Oroszország ellen, miután Moszkva csaknem két éve háborút indított az ország ellen.
Another deep strike by Ukraine in its campaign to undermine the funding for Putin's global terror coalition.
— Jay in Kyiv (@JayinKyiv) February 3, 2024
500km from the nearest Ukrainian soldier, the Volgograd Lukoil refinery is toast. pic.twitter.com/6aHqc43iaR
A volgográdi régió kormányzója, Andrej Bocsarov azt közölte, hogy a volgográdi finomítóban tűz ütött ki, miután az egyik kilőtt drón lezuhant. Hozzátette, hogy a tűzoltóság már reggelre megfékezte a tüzet.
A finomítót üzemeltető Lukoil ipari óriásvállalat a honlapján azt írja, hogy „a legnagyobb olajtermék-előállító a délnyugat-oroszországi nyolc régiót magában foglaló déli körzetben”.
Február 3-án, szombaton reggel hat órakor az oroszok megtámadták Kupjanszk városát – közölte az ukránInterfax Oleg Szinegubov, a Harkivi terület kormányzójának bejegyzése alapján.
A polgári infrastruktúrát orosz FAB-500-as szárnyas bombák bevetésével támadták. Áldozatokról egyelőre nincs információ. Megsérült egy kilencemeletes bérház, magánlakások, elektromos hálózatok és egyéb polgári infrastruktúra.
Andrzej Duda lengyel elnök kételyének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Kijev vissza tudja-e szerezni a Krímet, de nagyon bízik abban, hogy Ukrajna képes lesz újra a magáénak tudni Donyecket és Luhanszkot – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A lengyel elnök azt is megjegyezte, hogy „ha végigtekintünk a történelmen, a Krím a legtöbbször orosz kézen volt”.
A Krím Legfelsőbb Tanácsa 2014. március 6-án kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy a köztársaságot csatolja az Oroszországi Föderációhoz. Ugyanezen a napon a krími hatóságok március 16-ra népszavazást tűztek ki.
A szevasztopoli városi tanács határozatot fogadott el a népszavazáson való részvételről. Március 11-én aláírták a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol város függetlenségi nyilatkozatát. Március 18-án pedig a Krími Köztársaságnak az Orosz Föderációhoz való csatlakozásáról és az Orosz Föderáción belüli új entitások létrehozásáról szóló szerződést.
2014. május 11-én a luhanszki és a donyecki régióban népszavazást tartottak a régiók státuszáról. A szavazás eredménye szerint a népszavazáson résztvevők 96,2 százaléka támogatta a régió állami függetlenségét és a Luhanszki Népköztársaság létrehozását, míg 89,7 százalékuk a Donyecki Népköztársaság függetlensége mellett szavazott.
2022 szeptemberében a DNR és az LNR, valamint Zaporizzsja és Herszon régiókban népszavazást tartottak az Oroszországhoz való csatlakozásról, ahol a lakosok túlnyomó többsége támogatta ezt a lépést. Október 4-én Putyin aláírta a DPR és LPR, valamint Zaporizzsja és Herszon régiók Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló szerződések ratifikálásáról szóló törvényeket.
A kanadai védelmi minisztérium fontolóra veszi a CRV7 típusú légvédelmi rakéták Ukrajnának történő átadásának lehetőségét, amelyeket ezidáig ártalmatlanítani terveztek – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Kanadai Fegyveres Erők 83 303 darab CRV7 rakétát tartanak szolgálatban, amelyeket az 1980-as években fejlesztettek ki és a 2000-es évek elején vontak ki a forgalomból. Három évvel ezelőtt a szövetségi kormány szerződést írt alá arról, hogy ezeket a rakétákat több év alatt hatástalanítják.
A konzervatívok azt követelik a liberális kormánytól, hogy adjon át több tízezer ilyen rakétát Ukrajnának. Pierre Poliev ellenzéki vezető pénteken felhívást intézett az alsóházhoz a Kanada és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi megállapodás aktualizálását célzó törvényjavaslati vita folytán.
Azt javasolta, hogy ne hagyják, hogy Ukrajna dollármilliókért szerezze be a fegyvereket, inkább szállítsák át a kiselejtezett rakétákat.
Pénteken a kanadai nemzetvédelmi minisztérium elismerte, hogy a rakétákat egy lehetséges jövőbeli katonai segélycsomag részeként vizsgálják. Viszont arról is beszámoltak, hogy problémát jelent, hogy nincs mindegyik rakétához robbanófej.
A hidegháború idején kifejlesztett és a winnipegi Bristol Aerospace által gyártott CRV7-et a kor egyik legerősebb légvédelmi rakétájának tartották, és még az afganisztáni háború idején is szolgálatban állt.
Az ukrán védők az elmúlt 24 órában 880 orosz támadót öltek meg – írja a Unian ukrán hírügynökség.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának jelentése szerint az ukrajnai háború kezdete óta Oroszország 387 940 katonát veszített.
Az elmúlt 24 órában 10 tankot, 13 harcjárművet, 26 tüzérségi rendszert, 15 taktikai pilóta nélküli drónt, a MLRS rakétarendszert, további 3 speciális felszerelést semmisítettek meg az ukrán fegyveres erők.
A orosz hadsereg éjszaka Primorszk-Aktarszk és Csaudzsa területéről indítottak támadást, csaknem 14 Shahed-136/131 típusú drónt indítottak a két irányból. Belogrod irányából pedig két Kh-59-es rakétával támadtak.
A lőszerhiány arra kényszeríti az ukrán hadsereget, hogy megválassza, melyik területet védi meg – írja a Háborús Tanulmányok Intézetére (ISW) hivatkozva az Ukrajinszka Pravda.
Az ISW elemzői úgy vélik, hogy a lőszerhiány arra kényszerítheti az ukrán csapatokat, hogy nehéz döntéseket hozzanak a frontvonal bizonyos területeinek rangsorolásáról és úgy válasszanak, hol a legkisebb a területi veszteség.
Az intézet szakértői úgy értékelik, hogy a tüzérségi lőszerhiány és a nyugati segítségnyújtás késedelme okoz bizonytalanságot az ukrán hadműveleti tervekben, miközben az orosz erők kihasználják Ukrajna lőszerhiányát.
A Frontelligence Insight ukrán elemzőcsoport például megállapította, hogy az orosz csapatok korábban 2022 végétől 2023 elejéig helyhez kötött tüzérségi tüzelőállásokat vettek fel az ukrán lőszerhiány miatt, és most ugyanezt a tendenciát látják.
Általánosságban elmondható, hogy az ukránoknak nincs elegendő lőszerük ahhoz, hogy hatékony ellentámadásokat indítsanak, ráadásul az elemzők úgy látják, hogy az ukrán drónoknak sincs meg a kellő hatótávolsága ahhoz, hogy a a frontvonaltól 15-24 kilométerre telepített számos orosz tüzérségi löveggel szemben bevethető legyen.
Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a hadsereg négy drónt lőtt le az elmúlt éjszaka, egyet-egyet a belgorodi és rosztovi, kettőt a volgográdi régióban – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán dróncsapások az elmúlt hónapokban egyre mélyebbre hatoltak Oroszország területére. Augusztusban a támadások sorozata hat orosz régiót vett célba, és felgyújtottak egy katonai repülőteret. Ukrajna hajlandó és képes kiterjeszteni katonai műveleteinek hatókörét, és ukrán tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy a háború folytatódásával egyre inkább orosz területre viszik a harcot.
Todor Tagarev bolgár védelmi miniszter bejelentette, hogy Bulgária megkezdte 100 darab BTR–60-as páncélozott szállítójármű átadását Ukrajnának, amelyről tavaly év végén döntöttek – írja azUnian ukrán hírügynökség.
A hadművelet folytatódik. A védelmi minisztérium támogatja azt a folyamatot, hogy Ukrajnát páncélozott szállítóeszközökkel látják el a Belügyminisztérium
– írta Facebook-oldalán.
Egyéb részleteket nem árult el, de fényképeket tett közzé az utánfutóra tett, már kissé leharcolt járművekről. A páncélozott csapatszállítók a helyi Belügyminisztérium mérlegében szerepeltek, de évtizedekig egyszerűen kihasználatlanul álltak.
Az ukrán hírügynökség megjegyzi, hogy Bulgária „oroszbarát” elnöke megvétózta a parlament döntését a járművek átadásáról, de a képviselők felül tudták írni ezt. Ráadásul további eszközök átadásáról döntöttek, így légvédelmi rakétarendszereket és föld-levegő rakétákat is ajándékoztak, amelyek vagy hibásak, vagy Bulgáriának nincs már rájuk szüksége.
Magyarország területére 2024. február 02-án az ukrán-magyar határszakaszon 4604 fő lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 5322 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az MTI-vel az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A beléptetettek közül a rendőrség 50 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Február 2-án ülést tartott az Elnöki Tanács Volodomir Zelenszkij, ukrán elnök vezényletével, ahol az ukrán drón- és lőszergyártásról, a front helyzetéről, az energiállapotokról és az erődítmények építéséről tárgyaltak – írja az Ukrajinszka Pravda.
A fronton lévő drónok több mint 90 százaléka ukrán gyártású. Hálás vagyok minden ukrán vállalatnak
– írta később Zelenszkij egy bejegyzésben.
A frontvonal helyzetére kitérve leszögezte, Avgyijivka helyzete különösen nehéz, de minden terület kulcsfontosságú. Az erődítmények kiépítéséről is egyeztettek az ülésen, továbbá az energiaszektor fizikai védelme és az orosz csapásokból való kilábalás kérdése is terítéken volt.
Mindenképpen lesz demilitarizált zóna az ukrajnai háború következtében, de nem úgy, ahogyan azt Vlagyimir Putyin elképzeli. A zóna Oroszország területén lesz – jelentette ki Olekszij Danilov, Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának (NSDC) titkára egy rádióinterjúban.
Danilov arra reagálva beszélt a demilitarizált övezetről, miszerint korábban Putyin kijelentette, hogy ukrajnai területen hozná azt létre, elkerülendő az Ukrán Fegyveres Erők csapásait – írja azRBC Ukraine.
Ez a demilitarizált övezet legalább Moszkváig, Szentpétervárig fog terjedni, ezt mindenképpen támogatjuk
– hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy a „modern Adolf Hitler” bűnei nem maradnak büntetlenül.
Az orosz elnök még január 31-én beszélt azokról a terveiről választási megbízottaival találkozva, hogy eltolná a harci összecsapások vonalait.
Valerij Zaluzsnij, a fegyveres erők főparancsnoka úgy véli, a védelmi ipar részleges monopolizálása és a hiányos szabályozási rendszer problémákat okoz az ukrán fegyvergyártásban – közölte az Ukrajinszka Pravda.
„Továbbra is korlátoznak bennünket az országunkban meglévő tökéletlen jogi keretek, valamint a védelmi ipar részleges monopolizálása. Ez problémákat okoz a hadiipari termelésben – például a lőszergyártás esetében –, ami tovább mélyíti Ukrajna függőségét szövetségeseitől” – mondta Valerij Zaluzsnyij.
A főparancsnok hozzátette, Ukrajnának fel kell ismernie, hogy „az ellenség jelentős előnyben van a humán erőforrások mozgósításában is, és hogy eközben az ukrajnai állami intézmények rossz intézkedéseket hoznak, és így képtelenek növelni az ukrán fegyveres erők létszámát".