Egy libériai lobogó alatt közlekedő teherhajót orosz radarelhárító rakéta talált el – derül ki a brit védelmi minisztérium legfrissebb hírszerzési jelentéséből.
A november 8-án az ukrajnai Odesa Pivdennyi kikötőjében történt incidensben a védelmi minisztérium szerint meghalt egy kikötői révkalauz és a legénység három tagja.
Egy kikötői munkás megsérült.
Ukrán tisztviselők szerint a rakéta valószínűleg egy KH–31 (AS–17 KRYPTON) légibombázó rakéta volt. A védelmi minisztérium szerint az AS–17-es rakétát valószínűleg a térségben lévő ukrán katonai radarok célba vételére használták – írja a Sky News.
Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter szerint a hajó Oroszország stratégiai szövetségesének, Kínának szánt vasércet rakodott.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 10 November 2023.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) November 10, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/TLwm3pg82Y
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/ziA0cPpnmj
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is!
Melanie Joly külügyminiszter bejelentette, hogy Kanada az Oroszországgal szembeni különleges gazdasági intézkedésekről szóló rendelkezés alapján újabb szankciókat vezet be kilenc magánszemély és hat szervezet ellen – írja a TASZSZ orosz hírügynökség a kanadai külügyminisztériumra hivatkozva.
Megjegyzik, hogy a szankciókat olyan személyek és szervezetek ellen vetik ki, akik Ottawa szerint „dezinformációval és katonai propagandával” foglalkoznak.
A listán a következő jogi személyek szerepelnek:
Az új korlátozások hatálya alá tartozó személyek listáján szerepel:
A kanadai külügyminisztérium közölte, hogy 2014 óta több mint 2,7 ezer orosz magánszemély és jogi személy, valamint belorusz, moldovai és ukrán állampolgárok és jogi személyek kerültek fel a szankciós listákra, akik Ottawa véleménye szerint támogatják Oroszországot.
Robbanások zaja hallatszott Odesszában a meghirdetett légiriadó közepette – jelentette az ukrán sajtó.
A riadókat figyelő online térkép szerint a régióban magyar idő szerint fél hét körül hirdettek riadót, ami azóta is szól.
Nem csak az Odesszai területen, több más megyében is szólnak a szirénák egy lehetséges támadást jelezve. A helyi sajtó szerint az oroszok drónokat indítottak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi oldalára feltöltött videóban mondott köszönetet a Harkivban, Donyeckben és a Dél-Ukrajnában harcoló katonáknak.
Az 55. dandár tüzéreinek – mint mindig, most is büszke vagyok rátok! Marjinka irányába – a 79. légitámadó dandár katonáinak, köszönöm! Avgyijivka – az 53. és a 110. önálló gépesített dandár, köszönöm! Kupjanszk – 14. önálló gépesített dandár, 57. önálló motorizált gyalogsági dandár, a kilencvenötödik dandár 13. zászlóalja, az 54. önálló gépesített dandár 3. zászlóalja, a 30. önálló gépesített dandár 2. zászlóalja és a 40. önálló tüzérdandár. Köszönjük mindannyiuknak, katonák
– fogalmazott az ukrán elnök.
Sahra Wagenknecht német politikus szerint az ukrán háborús menekültek visszaélnek a nekik folyósított szociális juttatásokkal.
„Amikor az ukránok visszautaznak a hazájukba, valójában ott élnek, és csak azért jönnek ide, hogy felvegyék a segélyeket. Konkrét esetekről tudok. A szülővárosomban egész házakat béreltek ki ukrán menekülteknek, és a szomszédok meglepődtek, hogy azokban valójában nem lakik senki. Nem akarok általánosítani, de vannak ilyen ügyek” – mondta Wagenknecht egy friss interjúban.
Szerinte a német államnak csak minimális mértékben kellene segítenie azokat a menekülteket, akik nem jogosultak a menedékjogra.
Németország eddig mintegy egymillió ukránt fogadott be az Oroszország által megtámadott országból. Ők alapellátásban részesülhetnek, ha tartósan Németországban élnek, és az illetékes németországi munkaügyi központ bármikor el tudja őket érni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken megbeszélést folytatott Arvydas Anusauskas litván nemzetvédelmi miniszterrel.
A tájékoztatása szerint megvitatták az Ukrajna és Litvánia közötti további védelmi együttműködést.
Dolgozunk a páncélozott orvosi evakuációs járművek szállításán a frontvonalon lévő csapatok számára. Köszönjük az Ukrajnának eddig nyújtott jelentős támogatást. Ez magában foglalja a fegyvereket, a politikai támogatást és a Litvániában Ukrajnának és az ukránoknak nyújtott valódi társadalmi támogatást
– fogalmazott közösségi oldalán Zelenszkij.
Valerij Szolovjov szerint Oroszország arra készül, hogy olyan diplomatákat fogadjon Kijevből, akikkel komoly tárgyalásokat lehet folytatni, akár a békéről is. Az orosz politológus a Telegram-csatornáján írta ki magából a gondolatait.
Szolovjov szerint a kijevi vezetés kezd széttöredezni és szétesni. Ezt egy orosz nemzetbiztonsági szakértő megjegyzéseire hivatkozva írta, akitől azt hallotta, hogy bizonyos ukrán politikai körök kezdenek elszakadni Volodimir Zelenszkij elnöktől, és az ő belső köréhez tartozó keményvonalasoktól.
„Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnok nagyon egyértelműen elhatárolódott Zelenszkijtől, miután az asszisztense meghalt. Oroszország arra készül, hogy olyan embereket fogadjon Kijevből, akikkel komolyan lehet tárgyalni. A konfliktus fegyveres része gyakorlatilag véget ért, és most egyfajta puha szakaszba léptünk, amely valamilyen politikai eredmény felé halad” – bocsátkozott jóslatokba Szolovjov.
Szeptember végéig 4 186 165 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt kaptak az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.
Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború elől Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
Szeptemberben, az augusztus végi adatokhoz képest 31 920-szal, azaz 0,8 százalékkal nőtt az ideiglenes védelemben részesülő ukrajnaiak száma az EU-ban.
A legnagyobb számszerű növekedést Németországban (19 205 ember; plusz 1,6 százalék), Hollandiában (3685; plusz 2,8 százalék) és Írországban (2875; plusz 3,2 százalék) jegyezték fel. Ezzel szemben Csehországban (mínusz 7125; mínusz 2 százalék), Franciaországban (mínusz 2155; mínusz 3,2 százalék) Lengyelországban (mínusz 1895; mínusz 0,2 százalék), Szlovéniában (mínusz 405; mínusz 4,6 százalék) és Luxembourgban (mínusz 10; mínusz 0,2 százalék) csökkent jelentősebben az ideiglenes védelemben részesülők száma.
A háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek a legtöbb ilyen jogállást Németország (1 194 900), majd Lengyelország (958 655) és Csehország (357 960) biztosította.
Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a szeptember végi adatok szerint az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Csehországban (33,1%), Észtországban (26,2), Lengyelországban (26,1%), Bulgáriában (25,8%) és Litvániában (25,5%) volt a legnagyobb, míg uniós szinten ez az adat 9,3%. Az ideiglenes védelemben részesülők 46,5 százalékát nők, 33,7 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 19,9 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 33 060 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára – írja az MTI.
Tajvan és a Cseh Köztársaság megállapodást írt alá arról, hogy közösen segítik az ukrajnai újjáépítési munkálatokat. A megállapodás értelmében a két ország együtt fog dolgozni a víz- és energiarendszerek újjáépítésén – írja a Sky News.
Nagyon örülünk annak, hogy az országot, amely helyettünk védi Ukrajnát, nagy szövetségesünk és barátunk, Tajvan velünk együtt támogatja
– mondta Tomas Kopecny, az ukrajnai újjáépítésért felelős cseh kormánymegbízott a tajvani külügyminisztériumban tartott ünnepségen.
A megállapodásra a hivatalos diplomáciai kapcsolatok hiánya ellenére került sor – tették hozzá.
Franciaország megtagadta Kosztyantin Zsevago sikkasztással gyanúsított ukrán milliárdos kiadatását Ukrajnának – írja az MTI. Az illetékes francia fellebbviteli bíróság indoklása szerint az Ukrajnában életbe léptetett szükségállapot miatt nincs biztosítva a tisztességes eljáráshoz való jog.
A bíróság arra a megállapításra jutott, hogy a kérelmező állam nincs abban a helyzetben, hogy biztosítani tudja, hogy Zsevago urat olyan törvényszék elé állítsák, ahol szavatolni tudnák az alapvető eljárási garanciákat és a védelemhez való jogait
– ismertette pénteken a milliárdos üzletember egyik szóvivője.
Ukrajnában Zsevagót a Finance & Credit Bank (F&C) pénzintézet 2015-ös összeomlásával kapcsolatos sikkasztás gyanúja miatt akarják bíróság elé állítani. A milliárdost 2022 decemberében vették őrizetbe a francia Alpokban található Courcheval üdülővárosban, később azonban egymillió euró (377 millió forint) óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Az üzletember tagadja az ukrán hatóságok ellene felhozott vádjait.
Zsevago a Svájcból irányított, londoni székhelyű Ferrexpo vasérckitermelő vállalat főrészvényese. Egy állásfoglalásban közölte, hogy „amint erre lehetőség nyílik az ukrán igazságszolgáltatáson belül”, mindent erőfeszítést meg fog tenni jogorvoslat előterjesztésére.
November végétől kezdődően Németország négy Eurofighter vadászgépet telepít Romániába korlátozott időre, az orosz drónok légtérsértéseire hivatkozva – jelentette pénteken az Agerpres hírügynökség a bukaresti német nagykövetség közleményére hivatkozva.
Az elmúlt hónapokban többször is drónok sértették meg Románia légterét, ez ismét megmutatta, mennyire közel zajlik Oroszország Ukrajna ellen indított illegális agressziós háborúja. Németország szolidaritást vállal közeli szövetségesével ezekben a nehéz időkben, és segít Romániának légtere és egyben a NATO légtere biztonságának megőrzésében
– idézte Peer Gebauer nagykövetet a külképviselet közleménye.
A német légierő vadászgépei korlátozott ideig megerősített légtérvédelmi járőrszolgálatot végeznek majd Romániában, akárcsak a háború elején, 2022 februárjában és márciusában tették.
A Luftwaffe négy Eurofightere és a harci repülőket kiszolgáló 150 tagú katonai különítmény a konstancai kikötő közelében, a Fekete-tenger partvidékén lévő Mihail Kogalniceanu katonai támaszponton fog állomásozni.
A közleményből kiderült: a német kontingens biztonsága érdekében „védelmi rendszert is telepítenek a pilóta nélküli, kis légi járművek ellen”. Németország felajánlotta, hogy a drónok elleni védelmi rendszer hosszabb időre Romániában maradjon a „hiteles elrettentés részeként”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Oroszország Déli Katonai Körzetének főhadiszállásán tett látogatást Rosztov-na-Donuban, ahol megtekintette a hadsereg frissen beszerzett Desertcross 1000–3-as terepjáróját.
A TASZSZ angol nyelvű oldala szerint az orosz elnök kazahsztáni látogatása után járt a katonai főhadiszálláson. Putyin mellett jelen volt Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, Valerij Geraszimov vezérkari főnök és más magas rangú katonai vezetők is.
A Desertcross 1000–3 alapváltozatából jelenleg 537 darab áll Oroszország rendelkezésére, és további 1500 darab fejlesztett járművet vásárolnak még. Ebből 500-at decemberben, a fennmaradó 1000-et pedig 2024 első negyedévében szerzik be.
A felvételen jól látszik, hogy Putyin arca kissé meg van duzzadva, ami azonnal beindította a kommentelők fantáziáját: volt, aki szerint nem jó szögből készült a videó, volt, aki szerint más áll a háttérben.
Megkérdeztük olvasóinkat, hogy mit gondolnak, mi állhat a változás hátterében.
5783 ember szerint kozmetikai beavatkozást végeztek el az orosz vezetőn,
3410-en viszont amondók, hogy Putyin testdublőre ült a kamera elé. 2325-en pedig úgy gondolták, hogy szokatlan szögből készült a felvétel.
Az EU úgy véli, hogy nem valószínű, hogy a 2024. márciusi célkitűzésig az ígért 1 millió tüzérségi lövedék teljes mennyiségét le tudja szállítani Ukrajnának – jelentette a Bloomberg november 10-én meg nem nevezett forrásokra hivatkozva.
Az EU által márciusban jóváhagyott terv szerint a blokk egy év alatt egymillió lövedéket biztosítana Ukrajnának. A program első lépése a tagállamok saját készleteiből történő szállítmányok megtérítése, a második lépés az új lőszerek közös beszerzése.
A lap október elején arról számolt be, hogy miután a rendelkezésre álló idő több mint fele eltelt, az EU a tervezett szállítmányoknak csak 30 százalékát szállította le, és fennáll a veszélye, hogy nem éri el a kitűzött célt.
A héten az EU külpolitikai részlege, az Európai Külügyi Szolgálat állítólag közölte a tagállamok diplomatáival, hogy a szállítások nagy valószínűséggel nem fejeződnek be jövő év márciusáig – mondták az ügyet ismerő személyek.
A tagországok egy része vonakodott részleteket elárulni a szállítási erőfeszítéseikről, és az EU kérheti tőlük, hogy további információkkal szolgáljanak – mondták a hírügynökségnek a források. A kérdésről a hírek szerint az EU védelmi minisztereinek jövő heti ülésén tárgyalnak majd.
Andrej Klincevics, a katonai és politikai konfliktusok tanulmányozásával foglalkozó központ vezetője szerint jelenleg nagyon valószínűtlen egy katonai puccs Ukrajnában, mivel szerinte Volodimir Zelenszkij egy „elnyomó apparátust” hozott létre, beleértve az SZBU különleges szolgálatait és a fő hírszerzési igazgatóságot. Továbbá úgy véli, számos nacionalista zászlóalj is az egységes központ érdekében tevékenykedik – írja az mk.ru.
Ezért folytatódnak a gyilkosságok és a likvidálások a leendő zavargások vezetői körül. Zelenszkij továbbra is jeleket fog küldeni, ahogyan ez történt a Csasztjakov őrnagy elleni bombatámadással is
– fogalmazott Klincevics.
Andrej Koszkin tartalékos ezredes, katonai szakértő, a Plehanov orosz gazdasági egyetem tanszékvezetője úgy véli, hogy Zelenszkij helyzete most meglehetősen nehéz, szerinte az ukrán elnök mindent megtesz, hogy megőrizze az egyensúlyt. De minden megváltozhat, méghozzá gyorsan – tette hozzá.
Ha Zelenszkij nem kap támogatást, Ukrajnának nem lesz elég pénze arra, hogy kifizesse az alkalmazottak, a fronton harcoló katonák és a rendfenntartók bérét, és valóban lázadások kezdődhetnek az országban. Ami fegyveres lázadáshoz is vezethet
– mondta a szakértő.
Andrej Koszkin azt is állította, hogy Zelenszkijt a brit különleges erők őrzik a volt SAS-harcosok közül. „Gyakorlatilag túszként tartják őt fogva. Zelenszkij művész, az elnök szerepére vették fel, amit el is játszott” – tette hozzá Koszkin.
Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e egy katonai puccs Ukrajnában, azt válaszolta, hogy a katonai puccshoz egy juntának kell hatalomra kerülnie, ahogy ez Latin-Amerikában, Afrikában, Ázsiában történik.
Felmerül a kérdés az Egyesült Államokban, hogy milyen demokratikus ország az az Ukrajna, amelybe kolosszális pénzeket fektettek be, és egy juntát neveltek fel? Hogy fogják hívni? Demokratikus juntának? Nem hiszem, hogy az Egyesült Államok vagy az Egyesült Királyság ezt hagyni fogja. Bár nem tagadom, hogy lehetnek kísérletek. A hadseregnek nagy ereje van, fel van fegyverezve, harci tapasztalatot szerzett, egységes
– mondta Koszkin.
Kijev környékén egy férfi gombát gyűjtött az erdőben, amikor a fák között egy rakétára bukkant. A férfi nagyon meglepődött ezen, és hirtelen nem is tudta, mitévő legyen. Azt nem tudni, hogy hívtak-e szakembereket a helyszínre, írja az ukrán Telegraf.
Lehetséges, hogy a rakétát az ukrán légvédelem lőtte le, tették hozzá.
Hogy a rakéta mennyi ideig feküdt a Kijev melletti erdőben, nem tudni. Ilyen esetekben rendkívül óvatosnak kell lenni, és nem szabad megközelíteni egy potenciálisan veszélyes tárgyat, figyelmeztetnek az ukrán hatóságok.
Andrij Jermak az ukrán elnöki hivatal vezetője egy interjúban reagált Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Valerij Zaluzsnij, a fegyveres erőinek főparancsnoka közötti esetleges súrlódásokról szóló híresztelésekre, amelyek a főparancsnok nyugati sajtóorgánumokban megjelent véleménycikkei miatt merültek fel – írja a Telegraf.
Az egyik ilyen publikációban Zsaluzsnij például azt állította, hogy a fronton holtpontra juthatott a helyzet, míg Zelenszkij nemrég azt nyilatkozta, hogy a fronton nincs holtpont.
Andrij Jermak a Natalja Mosejcsunak adott interjújában kifejtette, hogy a háború már csaknem két éve tart Ukrajnában, és az emberek ebbe belefáradtak, de szerinte vannak dolgok, amelyeken változtatni kell.
Természetesen ma már minden döntés a legfelsőbb főparancsnok pozíciójában születik. Azt mondhatom, hogy ez egy normális folyamat, nem Oroszországban élünk, és az egyik fő tényező az egységünk. Mert az emberek segítenek azoknak, akikben hisznek
– fogalmazott, hozzátéve, hogy egyetlen álláspontjuk van: megnyerni ezt a háborút.
Zelenszkij és Zsaluzsnij kapcsolatáról elárulta, hogy egyetértés van közöttük, és nem tud arról, hogy az elnök le akarná váltani a főparancsnokot.
A legkorszerűbb, orosz gyártmányú Raptor mesterlövészpuskákkal látták el a különleges műveleti övezetben állomásozó orosz csapatokat – mondta Jaroszlav Tabolszkij, a BespokeGun fegyvergyártó vezérigazgatója pénteken a Sputniknak.
„A mai napon mesterlövészeink 338 Lapua Magnum [LM] lőszerrel felszerelt Raptor puskákat kaptak. A mesterlövészeket hamarosan a frontvonalba vezénylik” – mondta.
Tabolszkij szerint a Raptorokat minden részletre kiterjedően a mesterlövészek személyes igényeinek megfelelően szerelték össze, növelve a puskák pontosságát. A Raptor Tactical 338 LM a célpontot akár 1850 méter távolságból is képes eltalálni.
A kijevi erők „kombinált támadást” hajtottak végre a félsziget ellen, többek között a Fekete-tengeri Flotta bázisára is csapást mértek.
Legalábbis ezt állítja az ismert orosz blogger, Rybar, aki pénteken azt közölte: Ukrajna megpróbált eltalálni egy laktanyát egy Neptun hajóelhárító rakétával, és ezzel egy időben négy drónt küldött a hajók célba vételére.
Az előzetes adatok szerint a személyzet körében nem voltak áldozatok. De ismét van bizonyíték arra, hogy az ellenség kombinálja a fegyvereket, hogy elterelje a figyelmet
– mondta.
Rybar, aki korábban sem félt kritizálni az orosz hadsereget, „hanyagságról” beszélt, és azt mondta, hogy kérdéses a Krím északnyugati határainak védelme – írja a Sky News.
„Nem titok, hogy a félsziget számos városában jelentős számú ukránbarát állampolgár van, akik adatokat szivárogtatnak ki az ellenségnek, és orosz állásokra irányítják azokat” – fogalmazott.
Az Egyesült Királyság több mint 30 ezer ukrán katonát képzett ki a második világháború óta a legnagyobb katonai kiképzés keretében, amelyet brit földön hajtottak végre.
Ezzel a számmal a brit fegyveres erők programjai keretében kiképzett ukrán katonák száma 52 ezerre emelkedett.
Az Op Interflex programot azt követően hozták létre, hogy egy korábbi hosszú távú kiképzési program – az Op Orbital – szünetelt, miután Oroszország megszállta Ukrajnát.
Célja az volt, hogy 2023 végéig 30 000 katonát képezzenek ki.
A kiképző tanfolyamot az Egyesült Királyság különböző helyszínein tartják legalább öt héten keresztül. A tanfolyam magában foglalja a fegyverkezelés, a harctéri elsősegélynyújtás, a járőrözési taktika és a fegyveres konfliktusok jogának oktatását, valamint a vidéki környezetben történő kiképzést.
A programban tíz másik is ország részt vesz:
– írja a Sky News.
30,000 Ukrainian recruits have now been trained on Op Interflex.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) November 10, 2023
Defence Secretary @GrantShapps pays tribute to all those involved in the UK-led training programme, which delivered the promised target ahead of schedule.
Read more: https://t.co/OrSHxthcUf#StandWithUkraine pic.twitter.com/72hg3Olijg
Az Európai Bizottság (EB) ezen a héten Ursula von der Leyen EB-elnök ígéretei ellenére nem tudja bemutatni az Oroszország elleni 12. szankciós csomagot, mivel a tárgyalások még folyamatban vannak – jelentette be egy brüsszeli sajtótájékoztatón Eric Mamer, az EB szóvivője.
„Természetesen reméltük, hogy a mai napig be tudjuk mutatni a javaslatunkat, de ez nem jött össze. A megbeszélések folyamatban vannak. Reméljük, hogy hamarosan bemutathatjuk a szankciós csomagot” – idézi a szóvivőt a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az újságírók azon kérdésére, hogy pontosan mikor mutatják be az új intézkedéscsomagot, Mamer azt válaszolta: „Engem fognak hibáztatni, ha most mondok egy dátumot, amit aztán nem tudunk tartani, ezért csak annyit mondok, hogy hamarosan.”
Oroszország hadserege „küzdhet” azzal, hogy harcképes erősítéseket vezényeljen át az ukrán hadműveletekre válaszul a keleti Herszon régióban, miközben más területeket is megszállás alatt tart – állítja az Institute for the Study of War (ISW).
A hadsereg védelmi műveleteket folytat Nyugat-Zaporizzsjában, miközben más offenzív erőfeszítéseket is fenntart Kelet-Ukrajnában.
Bármilyen esetleges orosz átcsoportosítás Herszon irányába valószínűleg rontja az orosz képességet arra, hogy fenntartsa ezeket az egyéb műveleteket és erőfeszítéseket
– olvasható az ISW elemzésében.
Az Orosz Nyomozó Bizottság csütörtöki közlése szerint az ukrán Szkadovszk városát lőtték az oroszok által megszállt területen, a déli Herszon régióban. A jelentés szerint – amelyet független forrásból nem ellenőriztek –
a támadásnak vannak halottjai és sebesültjei is.
Közben az oroszok fokozták a kulcsfontosságú Avgyijivka város bekerítésére és elfoglalására irányuló hadjáratukat.
Az ottani helyzetről szóló frissítésben egy magas rangú ukrán tiszt azt mondta, a moszkvai csapatok fokozzák támadásaikat, és hogy erői számos orosz támadást vertek vissza a front különböző szektoraiban – írja a Sky News.
A cseh és a tajvani kormány pénteken megállapodást írt alá arról, hogy együttműködnek az ukrajnai újjáépítési munkálatok segítésében. Tajvan eddig több mint 100 millió dollárt adományozott humanitárius segélyezésre, és csatlakozott az Oroszország elleni, nyugati vezetésű szankciókhoz.
A Tajvan és a Cseh Köztársaság közötti megállapodás, amelyet az egymás fővárosában lévő képviseleti irodák vezetői írtak alá, a víz- és energiarendszerek újjáépítése terén megvalósuló együttműködésről szól.
Az aláírási eseményre a tajvani fővárosba, Tajpejbe látogató Tomas Kopecny, az ukrajnai újjáépítésért felelős cseh kormánymegbízott azt mondta, hogy országának „erős a kapcsolata Tajvannal”.
Tajvannak a Vatikánon kívül egyetlen európai országgal sincsenek hivatalos diplomáciai kapcsolatai.
Roy Li tajvani külügyminiszter-helyettes azt mondta, hogy a segítségnyújtás más területekre is kiterjed majd, hogy segítse a normális élet helyreállítását – adta hírül az MTI.
Olaf Scholz német kancellár kijelentette, kormánya úgy fogja kiigazítani a védelmi költségvetést, hogy Németország 2028-tól elérje a NATO 2 százalékos védelmi kiadási célját.
Mindezt azután jelentette ki, hogy a 100 milliárd eurós (376 ezer milliárd forint) egyszeri védelmi alap kimerült.
Scholz ezt félelmetes, de megvalósítható politikai feladatnak nevezte.
Mindenki megérti, hogy többet kell költenünk a védelemre
– mondta Scholz.
Csütörtökön kormánya ígéretet tett arra, hogy a német hadsereget az európai védelem „gerincévé” teszi.
Németország az ukrajnai orosz inváziót követően jelentős politikai váltáson megy keresztül a kiadások növelése és haderőinek modernizálása érdekében – írja a Sky News.
Oroszország felfüggesztette az orosz atomfegyverek leszereléséről Japánnal kötött együttműködési megállapodást – közölte az orosz kormány hivatalos internetes oldalán csütörtök éjjel.
A dokumentum szerint Mihail Misusztyin miniszterelnök aláírta az 1993. október 13-án Tokióban kötött szerződés felfüggesztéséről szóló rendeletet.
A döntést Moszkvában nem indokolták meg, csak azt közölték, hogy Oroszország értesíti Japánt a lépésről.
Macuno Hirokazu, a japán kormány főtitkára sajnálkozását fejezte ki a tokiói kabinet nevében Oroszország lépése miatt. Felhívta a figyelmet, hogy Moszkva egyoldalú döntést hozott, a japán fél előzetes tájékoztatása nélkül.
A két ország kapcsolata megromlott az ukrajnai háború kitörése óta – amint erre az orosz külügyi tárca többször rámutatott –, miután Japán csatlakozott a nyugati országok által Oroszországra kivetett szankciókhoz, fegyvereket szállított Ukrajnának, és fokozta a katonai tevékenységet Washingtonnal Oroszország távol-keleti határainak közelében.
Oroszország még 1993-ban beleegyezett, hogy a Vlagyivosztokban állomásozó orosz Csendes-óceáni Flotta a továbbiakban nem ereszt radioaktív hulladékot a Japán-tengerbe, cserébe arra kérte a gazdag országokat, hogy nyújtsanak segítséget a nukleáris hulladék elföldeléséhez.
A szerződés megkötését követően Japán segített az orosz nukleáris fegyverek és atom-tengeralattjárók leszerelésében, de a folyamat megállt, miután Moszkva leállította a szükséges adatok továbbítását Tokiónak – számolt be az MTI.
Albert Khorevet nevezték ki az Orosz Föderáció új pakisztáni nagykövetévé. A kinevezéshez kapcsolódó rendeletet Vlagyimir Putyin orosz elnök írta alá – közölte az aif.ru.
„Albert Pavlovics Khorev kinevezése az Orosz Föderáció rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé a Pakisztáni Iszlám Köztársaságban” – áll a jogi információs portálon közzétett dokumentumban.
Horev Danila Ganicsot váltotta az iszlámábádi orosz diplomáciai képviselet élén, akit az Orosz Föderáció elnökének rendeletével felmentettek nagyköveti tisztségéből.
Néhány ukrán pilótát már az égben képeznek ki oktatók az F–16-os vadászrepülőgépeken. Ezt Jurij Ignat ezredes, az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) Légierejének szóvivője mondta el adásban, egy tévéadásban.
Megjegyezte, a pilóták kiképzése az F–16-osokon a terveknek megfelelően halad. Hozzátette azonban, hogy erről kevés információ áll rendelkezésre, mivel a partnerek nem nagyon akarják reklámozni és részletezni a kiképzés folyamatát.
De tény, hogy a pilóták már a levegőben tanulnak F–16-osokon, természetesen nem mindannyian, de egyes pilótákat már felengedik a levegőbe kiképzőikkel. Tehát minden a tervek szerint halad
– árulta el Ignat.
Szerinte most az a fontos, hogy „az égbolt Ukrajnánál maradjon”. Emlékeztetett az ukrán légierő minapi sikeres akcióira, amikor a taktikai repülés pilótái „egy újabb Kalibras hordozót küldtek egy orosz hajó után”.
Ignat hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy nyugati eszközöket kapjanak – írja az Unian.
Egy libériai lobogó alatt közlekedő teherhajót orosz radarelhárító rakéta talált el – derül ki a brit védelmi minisztérium legfrissebb hírszerzési jelentéséből.
A november 8-án az ukrajnai Odesa Pivdennyi kikötőjében történt incidensben a védelmi minisztérium szerint meghalt egy kikötői révkalauz és a legénység három tagja.
Egy kikötői munkás megsérült.
Ukrán tisztviselők szerint a rakéta valószínűleg egy KH–31 (AS–17 KRYPTON) légibombázó rakéta volt. A védelmi minisztérium szerint az AS–17-es rakétát valószínűleg a térségben lévő ukrán katonai radarok célba vételére használták – írja a Sky News.
Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter szerint a hajó Oroszország stratégiai szövetségesének, Kínának szánt vasércet rakodott.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 10 November 2023.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) November 10, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/TLwm3pg82Y
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/ziA0cPpnmj
Ukrajna közölte, légiereje és védelmi erői csütörtök éjszaka lelőttek öt drónt és egy rakétát, amelyek ukrán terület felé tartottak.
A légierő a Telegramon közzétett bejegyzésében közölte,
Oroszország hat támadó drónt és két irányított rakétát lőtt ki Ukrajna felé.
A drónok közül ötöt, valamint az egyik rakétát Dnyipro, Harkiv, Mikolajiv, Poltava és Kijev régiók felett lőtték le – közölték.
Azt nem közölték, hogy a fennmaradó drón és rakéta eltalált-e bármit – írja a Sky News.
Vlagyimir Putyin előre be nem jelentett látogatást tett Oroszország déli katonai körzetének főhadiszállásán, az ukrán határ közelében.
A Kreml péntek reggel felvételeket tett közzé az elnök rosztov-na-doni állomáshelyén tett látogatásáról, amelyeken látható, hogy találkozik Szergej Sojgu védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimov vezérkari főnökkel – írja a Sky News.
Putyin látogatásán új haditechnikai típusokról számoltak be – jelentették az orosz hírügynökségek.
Kevesebb mint egy hónapon belül ez a második látogatása a bázison.