Az ENSZ legfontosabb feladata jelenleg meggátolni az ukrajnai és a közel-keleti konfliktus egyesek által láthatóan kívánatosnak tartott eszkalációját. Magyarország továbbra is minden béketörekvésben kész segítséget nyújtani – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban.
Az MTI beszámolója szerint a tárcavezető az ENSZ-közgyűlés ülése előtt hangsúlyozta, hogy a második világháború óta napjainkban van legrosszabb állapotában a globális biztonság, most a legnagyobb a veszélye a harmadik világháború kirobbanásának, ezért a világszervezetnek élére kell állnia minden terrorellenes és béketörekvésnek.
Leszögezte, az ENSZ épp azért jött létre, hogy platformként funkcionáljon az ellenséges államok között.
És mi azt szeretnénk, hogy a szomszédunkban zajló háború mielőbb véget érjen, a Közel-Keleten pedig a terrorellenes műveletek sikerre vezessenek. Az ENSZ-nek most az a fő feladata, hogy fellépjen a béke érdekében, és segítsen a terrorellenes küzdelem sikerre vitelében
– jelentette ki.
Kitért arra is, hogy az ukrajnai és a közel-keleti háború esetében is fennáll az eszkaláció kockázata. Rámutatott, hogy ez regionális, sőt globális méretű háborúhoz vezethetne, ezért ma a legfontosabb feladat a nemzetközi közösség előtt a két válság kiszélesedésének megakadályozása.
„Ugyanígy az ukrajnai háborúban is minél többen szállítanak fegyvert, minél több fegyvert szállítanak, annál hosszabb lesz a háború, annál több ember hal meg, annál nagyobb pusztítás jön, és minden egyes nap a háborúban sajnos magával hozza a továbbterjedés veszélyét” – vélekedett.
„Látszik, hogy itt is vannak törekvések arra, hogy különböző országokat beleprovokáljanak a háborúba. Nekünk, európaiaknak, NATO-tagoknak most az a legfontosabb feladatunk, hogy megakadályozzuk egy esetleges NATO–Oroszország konfliktus kirobbanását, ugyanis az nyilvánvalóan a harmadik világháború kitörésével megegyezne” – tette hozzá.
Továbbá kiemelte, hogy minél később rendeződik az ukrajnai és a közel-keleti helyzet, annál nagyobb az esélye a világ ismételt blokkosodásának, amin Közép-Európa és Magyarország egyszer már súlyosan rajtavesztett.
„Mi őszinte, nyílt, békepárti külpolitikát folytatunk, egy olyan külpolitikát, amely a kölcsönös tiszteletre törekszik. Ezért látható, hogy bár mi a nyugati szövetségi rendszerek tagjai vagyunk, NATO- és európai uniós tagországok, de tudunk beszélni a keleti országokkal is” – húzta alá.
A lengyel fegyveres erők műveleti parancsnoksága bejelentette a lengyel és a szövetségesek légierejének aktiválását az Ukrajna elleni masszív orosz rakétatámadás hátterében. A Jevropejszka Pravda szerint erről a parancsnokság X-fiókján számoltak be.
„Tájékoztatjuk önöket, hogy az Orosz Föderáció nagy hatótávolságú légierejének intenzív tevékenysége van folyamatban, Ukrajna területére irányuló rakétacsapások indításával kapcsolatban” – áll a közleményben.
Ezzel kapcsolatban minden szükséges eljárást aktiváltak a lengyel légtér biztonságának biztosítása érdekében, és az operatív parancsnokság folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet.
Figyelmeztetünk a lengyel és szövetséges repülőgépek aktivitására, amely a megnövekedett zajszint megjelenésével járhat, különösen az ország délkeleti régiójában
– közölte a parancsnokság.
Február 7-én reggel Oroszország nagy erejű rakétatámadást indított Ukrajna ellen.
December 29-én a lengyel vezérkar bejelentette, hogy egy orosz rakéta megsértette az ország légterét. A lengyel hadsereg megállapította, hogy a rakéta 40 kilométerre repült Lengyelországba, és három perccel később visszatért Ukrajnába.
Ezt követően az orosz ügyvivőt magyarázatért beidézték a lengyel külügyminisztériumba. A következő masszív támadás során Lengyelország a levegőbe küldte repülőgépeit.
A parlament megszavazta a hadiállapot és mozgósítás meghosszabbítását, amit Volodimir Zelenszkij elnök terjesztett be a napokban – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.
Február 14-től újabb 90 napig, május 13-ig lesz érvényben az országos hadiállapot és mozgósítás.
A 10456. számú törvénytervezetet 335 országgyűlési képviselő támogatta, a mozgósítás folytatásáról szóló 10457. számú dokumentumot pedig 323 parlamenti képviselő szavazta meg – közölte Jaroszlav Zseleznyak képviselő.
A lassan két éve tartó háború óta ez már a tizedik ilyen döntés.
Az észak-amerikai repülésvédelmi parancsnokság (NORAD) kedden bejelentette, hogy négy orosz katonai repülőgépet észlelt az alaszkai légvédelmi azonosítási zónában (ADIZ) – írja a horvát Index.
Az orosz gép a nemzetközi légtérben maradt, és nem lépett be sem az Egyesült Államok, sem Kanada szuverén légterébe – tette hozzá a NORAD.
Robbanások hangjai dörögtek Kijev térségében. Erről az RBC-Ukraine ügynökség számolt be. Robbanás is történt Kijevben – írta a TASZSZ. Hogy pontosan hol történt, az nincs meghatározva.
Később a város polgármestere, Vitalij Klicsko újabb robbanásokat jelentett be.
Robbanások a városban. Működik a légvédelem. Maradjatok óvóhelyen
– írta a Telegram csatornán. Szemtanúk később azt mondták a TASZSZ-nak, hogy legalább négy robbanás történt Kijevben egy légitámadás során.
„Legalább négy erős robbanást hallottunk. Egyes területeken megszakadt az áram” – mondta az ügynökség beszélgetőtársa. Szemtanúk egy erős robbanásról is beszámoltak a város központjában, a légvédelem működött. „Ezekben a percekben nagyon erős robbanás történt a központban. A légvédelem működik” – mondta az ügynökség beszélgetőtársa.
Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) vezérkarának reggeli jelentése szerint az elmúlt 24 órában a védelmi erők légiereje az orosz csapatok két légvédelmi rakétarendszerére mért csapást. Az Ukrán Légvédelmi Erők megsemmisítettek egy Kh–59-es cirkálórakétát is – írja a Unian.
Ezen kívül csapást mértek két parancsnoki állásra, két lőszerraktárra és három ellenséges tüzérségi lövegre.
Tegnap az orosz hadsereg egyszerre a front több irányában is támadta az ukrán csapatok állásait. A vezérkar közölte, hogy a frontvonalon 81 harci összecsapásra volt. Különösen Avgyijivka irányában 28 ellenséges támadást vertek vissza az ukránok. A védelmi erők megsemmisítették az oroszok egyik Kh–59-es cirkálórakétáját is.
Az orosz megszállók február 7-én éjjel Shahed 136 típusú kamikazedrónokkal támadták Ukrajna területét, amelyek többségét a fegyveres erők kilőtték – írja az RBC Ukraine.
Mint írták, csaknem 15 Shahed 136 típusú kamikazedrónnal támadták Ukrajna területét, amelyek közül 12-t az ukrán légvédelem megsemmisített.
Azt egyelőre nem pontosították, hogy hol zajlott a támadás. Szerdán éjjel Ukrajnában több régióban is légiriadó volt érvényben. Köztük Odessza, Uman, Dnyipro, Pavlograd közelében.
Magyarország területére 2024. február 6-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 3908 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3657 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – tájékoztat az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A háború kezdete óta 1523 családorvosi rendelőt, poliklinikát és kórházat ért találat Ukrajnában, 194 épület pedig teljesen megsemmisült – írja a Kárpáti Igaz Szó. Emellett több mint 100 mentőautó megrongálódott és 258 megsemmisült.
Harkiv, Donyeck, Mikolajiv, Kijev, Csernyihiv, Dnyipro, Herszon és Zaporizzsja megyében a legjelentősebbek a károk. 502 egészségügyi objektumot azonban sikerült felújítani, 362-ben pedig részleges helyreállítás történt.
Ukrajnába látogatott Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, aki kedden az ukrán belügyminiszterrel közösen megtekintette, hogyan oktatják európai uniós kiképzők az ukrán rendvédelmi szervek tagjait az orosz ellenőrzés alól felszabadított területeken elvégzendő speciális feladatokra – írja az MTI.
A mai napon lehetőségünk volt megnézni, hogyan gyakorlatozik az ukrán rendfenntartókból álló szakosított csapat, amelynek az a feladata, hogy stabilizálja a helyzetet az orosz megszállás alól felszabadított területeken
– mondta Borell. Kiemelte, hogy jelenleg 150 leendő kiképző felkészítése zajlik, akik a jövőben hasonló oktatást fognak tartani az ukrán biztonsági és védelmi erők tagjainak. A kiképzéseken az ukrán országos rendőrség és a belügyminisztérium alá tartozó nemzeti gárda tagjai vesznek részt, oktatóik pedig az Európai Unió több szervéből érkeztek.
Nagyon büszke vagyok erre az együttműködésre. Az Európai Unió változatlanul támogatja Ukrajnát ezen a szinten is, hiszen egy megszállt terület felszabadítása után rendkívül nehéz körülmények között kell helyreállítani a jogállamiságot, újraindítani a kormányzati szervek működését és támogatni a lakosságot
– fogalmazott az uniós biztos.
Ihor Klimenko belügyminiszter úgyszintén fontosnak nevezte, hogy az akadémián más országok rendőrségének és csendőrségének tagjai felkészítsék az ukrán oktatókat. A tárcavezető kitért arra, hogy az ukrán hadsereg mintegy kétezer települést vett eddig vissza, s a háború előtt 930 ezren éltek ezeken a területeken.
Ukrajna ki akarja terjeszteni a háborút Georgiára – jelentette ki kedden Irakli Kobahidze ügyvivő georgiai miniszterelnök az Ukrajnából Voronyezsbe szánt robbanóanyagok lefoglalását követően az MTI szerint.
Ez újfent megerősíti, amit lényegében az ukrán kormány magas rangú tisztségviselői nyíltan hangoztatnak arról, mit akartak és valószínűleg továbbra is akarnak: egy második frontot nyitni az országunkban
– mondta Kobahidze az Interpressnews hírügynökségnek nyilatkozva.
Az ukrajnai Odesszából Románia, Bulgária és Törökország érintésével az oroszországi Voronyezsbe tartó, robbanóanyagokat tartalmazó szállítmányt tartóztatott fel a georgiai állambiztonsági szolgálat hétfői közlése szerint, amit „valószínűleg terrortámadásra szántak”. Az Oroszországba tartó szállítmányt még azelőtt megállították a georgiai oldalon, hogy átlépte volna a határt.
A titkosszolgálat szerint a robbanóanyagok georgiai behozatalában és az országon belüli mozgatásában „hét georgiai, három ukrán és két örmény” állampolgár vett részt. A szállítást a (georgiai) Batumi városából származó, 2020-ban az Odesszai területen a Nép Szolgája kormánypárt regionális képviselőjelöltje, Andrij Sarasidze ukrán állampolgár szervezte meg.
Az elkövetők a georgiai állambiztonsági szolgálat szerint azt a látszatot kívánták kelteni, hogy Tbiliszi a felelős a Georgiában vagy az országon kívül végrehajtott terrorcselekményekért, mind a tervezés, mind a végrehajtás tekintetében.
A georgiai biztonsági szolgálatok vádjait Ukrajna tbiliszi nagykövetsége vizsgálja „egy ukrán állampolgár illegális tevékenységben való érintettségét illetően”, ugyanakkor arra szólította fel a tbiliszi kormányt, hogy ne politizálja át az ügyet.
Orosz csapatok bombázták Nikopol körzetét nehéztüzérség és kamikazedrónok bevetésével – írja az Ukrinform.
Ezt Szerhij Liszak, a dnyipropetrovszki területi katonai közigazgatás vezetője közölte a Telegramon.
Nikopol régió. Ismét kíméletlen lövöldözés. Több mint két és fél tucat lövedéket lőttek ki
– írta.
Liszak hozzátette, hogy az orosz nehéztüzérség háromszor vette célba a területet, és ugyanennyi alkalommal támadták a körzetet kamikazedrónokkal is.
A támadás következtében megrongálódott egy infrastrukturális létesítmény, hét magánház, egy garázs, egy jármű és egy gázvezeték.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elrendelte, hogy az Ukrán Fegyveres Erőkön belül külön haderőágat hozzanak létre a drónok számára – írja az Unian. A rendelet az elnök honlapján jelent meg.
Az ukrán államfő esti videóüzenetében kommentálta a rendelet aláírását. Elmondása szerint a dokumentum egy különálló haderőnem létrehozását kezdi meg védelmi erőikben.
Az idei évnek sok szempontból döntőnek kell lennie. Nyilvánvalóan a harctéren. A drónok már bizonyították hatékonyságukat a szárazföldi harcokban
– mondta Zelenszkij.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajna a drónoknak köszönhetően valóban megváltoztatta a helyzetet a Fekete-tengeren.
A szárazföldi támadások visszaverése nagyrészt a drónok munkája. A megszállók és felszerelésük nagyarányú megsemmisítése is drónok műve. Most a feladatok listája világos: speciális személyzeti pozíciók a drónokkal való munkához, speciális egységek, hatékony képzés, a tapasztalatok rendszerezése és a legjobb ötletek, a legjobb szakemberek bevonása erre a területre
– tette hozzá Zelenszkij.
Minden 18 és 27 év közötti, lett férfi állampolgárnak egy év szolgálati időt kell teljesítenie, beleértve a külföldön élőket is – írja az Unian. Krisjanis Karins külügyminiszter a The Telegraph-nak azt nyilatkozta, hogy a NATO-tag Lettország újra bevezette a hadkötelezettséget, hogy Oroszországot visszatartsa Európa megtámadásától.
A kötelező szolgálat január elején lépett életbe, néhány héttel az orosz invázió kétéves évfordulója előtt. Azok, akik megtagadják a szolgálatot, pénzbírsággal vagy börtönbüntetéssel sújthatók.
Léteznek bizonyos mentességek az egészségi állapotra, egyedülálló szülőkre és a már külföldön szolgálatot teljesített kettős állampolgárokra tekintettel.
A lépés Moszkva agressziójára való tekintettel született, Lettország fokozni kívánja védelmi készenlétét katonai sorainak megerősítésével, tartalékos erők bővítésével és fegyverarzenáljának feltöltésével.
Olyan felkészültségben kell lennünk, hogy az orosz tábornokok és az orosz politikai osztályok világosan lássák, hogy tilos az Európa felé vezető irány
– mondta a külügyminiszter.
Oroszország szerinte meg kell hogy értse, hogy „az európai védelem teljesen kiegyensúlyozott, és óriási veszteség nélkül nem lehet nyereséget elérni, és az oroszoknak meg kell győződniük arról, hogy semmiféle nyereség nem lenne elérhető”.
Ukrajna egész területén légiriadó van érvényben az orosz támadások miatt. A helyi média szerint Tu–95-ös stratégiai bombázókkal több légitámadást is végrehajtottak az oroszok.
Egyes jelentések szerint X–22-es rakétákat lőttek ki Szumi, Poltava, Csernyihiv, Vinnyica és Harkiv régiókban.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!