Angela Merkel volt kancellár gyászolja a pénteken elhunyt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust, akinek a halálhíre megrendítette – írja a Bild.
Merkel a lapnak elmondta, hogy szerinte Alekszej Navalnij az orosz elnyomó államhatalom áldozata volt.
Szörnyű, hogy egy bátor, rettenthetetlen hangot, aki kiállt hazája mellett, szörnyű módszerekkel elhallgattak. Lélekben a feleségével, gyermekeivel, barátaival és kollégáival vagyok
– mondta.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, meghalt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus, Vlagyimir Putyin legfőbb kritikusa. A 47 éves politikus 2021 óta volt börtönben, egy, a büntetőtelepen tett séta közben esett össze.
Merkel sokat tett Navalnijért hivatali ideje alatt. 2020-ban egy szigorúan titkos akció keretében meglátogatta az orosz ellenzéki politikust a berlini Charité kórházban a betegágyánál. Navalnijt azután kezelték ott, miután megpróbálták megölni a Novicsok nevű idegméreggel. A titkos látogatást a Kreml úgy értékelte, hogy Berlin nem hátrál meg abban, hogy kiderítse a támadás valódi hátterét.
Navalnij a látogatást követően egy interjúban elmondta:
Lenyűgözött, hogy milyen jól ismeri Oroszországot és az ügyemet. Néhány részletet jobban ismer, mint én (…) Megköszöntem neki az erőfeszítéseit, ő pedig azt mondta, csak azt tette, ami a kötelessége volt.
Navalnij 2021-ben önként tért vissza Oroszországba. Jól tudta, hogy ez akár a halálos ítéletét is jelentheti. Vlagyimir Putyin búcsúlátogatásán Angela Merkel felszólította a az orosz elnököt, hogy engedje szabadon Navalnijt.
Lengyelország őrizetbe vett egy, az orosz hírszerzésnek dolgozó férfit, aki szabotázscselekményeket tervezett elkövetni, többek között fel akart gyújtani létesítményeket a nyugati Wroclaw városában – írja a The Independent a biztonsági szolgálatok tájékoztatása alapján.
Lengyelország, amely az Ukrajnába irányuló nyugati katonai szállítások csomópontja, azt állítja, hogy az orosz kémek egyik fő célpontjává vált, és azzal vádolja Moszkvát és szövetségesét, Belaruszt, hogy megpróbálják destabilizálni az országot.
„A Belbiztonsági Ügynökség olyan információkat kapott, hogy egy ukrán állampolgár az orosz titkosszolgálatok nevében eljárva azt tervezi, hogy felgyújtja a stratégiai szempontból fontos infrastruktúra elemeinek közelében lévő létesítményeket Wroclawban” – áll a biztonsági szolgálatok közleményében.
Oroszország a 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 400 300 orosz katona esett el, az elmúlt napon 1210 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 25 orosz hajót, 7408 hadműveleti és taktikai drónt, 1528 egység speciális felszerelést és 1895 cirkálórakétát számoltak fel.
Csütörtökön robbanást történt Oroszországban, az Altaji határterületen található Bijszk városában – írja a The Kyiv Independent.
A lap szerint a helyi sajtó és lakosság számolt be az ipari területen történt robbanásról, amelyről videó is készült.
#RussiaOnFire
— Tim White (@TWMCLtd) February 15, 2024
An explosion and fire at the Defence manufacturer FNVC Altai#Biysk is 3,500km east of #Moscow, so it will be very interesting to see what's happened here.
The blast wave reportedly blew in some windows. pic.twitter.com/QiLEtqX5Rg
A lap azt is megjegyezte, hogy a helyszín
egy katonai üzem lehetett, ahol többek közt lőszert gyártanak.
Úgy tudni, hogy a detonáció az FRPC Altai nevű állami fejlesztő- és gyártóvállalatnál történhetett, amely a nyugati és az ukrán, sőt még a japán szankciós listán is szerepel.
A robbanás miatt állítólag több ablak is kitört, viszont Bijszk polgármester azt mondta, hogy pusztán „egy technológiai folyamat” miatt hallhattak egy nagy dörrenést a lakosok, és hogy „nincs miért aggódni”.
Az elmúlt 24 órában, február 15-én 95 katonai összecsapás történt a frontvonalon az Ukrán Fegyveres Erők (UFA) és az oroszok között – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A vezérkar reggeli jelentése szerint a védelmi erők három ellenséges támadást vertek vissza a harkivi területen található Szinkivka és Ivanivka közelében. Ugyanakkor Limanszk irányában, a donyecki területen Terny, Jampolovka és Veszeloja térségében folytak a harcok. Ott az orosz hadsereg hat támadását sikerült visszatartani.
Bahmut irányában az orosz csapatok tíz támadást hajtottak végre a donyecki területen lévő Bogdanivka, Ivanivszke, Klescsievka és Andrejevka közelében, de nem jártak sikerrel.
Avgyijivka térségében az ukrán védők továbbra is feltartóztatják az ellenséget, amely nem hagy fel az Avgyijivka bekerítésére tett kísérleteivel. Az elmúlt 24 órában a védelmi erők 28 ellenséges támadást vertek vissza Avgyijivka, Lastocskinoje térségében, valamint további öt támadást Pervomajszkoje és Nevelszkoje közelében a donyecki területen. A döntés értelmében tervezik az egységek megerősítését és a csapatok manőverezését a fenyegető irányokba
– közölte az ukrán vezérkar.
Az Orosz Föderáció emellett egyre nagyobb nyomást gyakorol a Herszon régió bal partján lévő ukrán hídfőállásra is.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a kannabisz orvosi célú használatát engedélyező törvényt – számolt be az MTI az ukrán parlament honlapján csütörtökön megjelent bejegyzésre hivatkozva.
Az érintett növények gyógyászati, ipari és tudományos tevékenységet szolgáló forgalmazásának szabályozásáról szóló törvényt elsősorban annak érdekében hozták, hogy lehetőséget adjon a betegek – különösen a rákbetegségben és a háborúból eredő poszttraumás stressz zavarokban szenvedők – kiegészítő kezeléséhez.
A kannabisz termesztését és értékesítését a jogszabály külön engedélyekhez köti, emellett a termelőknek hozzáférést kell biztosítaniuk a rendőrség számára, hogy a termesztés helyszínén folyamatos videómegfigyelést folytathasson.
A kannabisz egyéb célú értékesítését, illetve szállítását továbbra is tiltják az országban.
Az egészségügyi minisztériumnak – amely támogatta a törvény elfogadását – listát kell készítenie azokról a betegségekről és állapotokról, amelyek esetén orvosilag javallott a kannabisz alkalmazása.
A törvény a hivatalos közlönyben történő kihirdetése után hat hónappal lép hatályba.
Magyarország területére február 15-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4454 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4835 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 40 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Február 15-én az orosz erők két irányított légibombával támadták meg a harkivi Chorne települést, a csapás egy ott közlekedő autót ért. A kocsi utasai – egy házaspár – a helyszínen meghaltak – idézte a The Kyiv Independent Oleg Sinegubovot, Harkiv kormányzóját.
A helyi tűzoltóság közölte, később az autó közelében egy 17 év körüli lány holttestét találták meg, aki szintén a bombatámadásban halt meg.
Az Ukrajinszka Pravda hozzátette: a csapás miatt tűz ütött ki egy lakóépületben, ami miatt két ember megsebesült.
„Ha Oroszország megnyeri az ukrajnai háborút, akkor az oroszok így vagy úgy megtámadják Európa országait, és a végén kirobbantják a harmadik világháborút” – közölte Mihajlo Podoljak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója az Unian ukrán hírügynökségnek.
A portál szerint Podoljak ezt Orbán Viktor magyar miniszterelnök nemrég tett kijelentésére mondta, miszerint „az ukrán államnak ütközőövezetként kellene szolgálnia Oroszország és a Nyugat között”.
Az elnöki tanácsadó úgy véli, ha Oroszország nyer, akkor a politikai tér teljesen átformálódik.
Repülőgép-hajtóműveket, rádióelektronikai és kommunikációs berendezéseket, valamint aknavető lőszert gyártó, továbbá üzemanyagot előállító ukrán üzemekre mért csoportos csapást csütörtök reggel az orosz hadsereg nagy hatótávolságú, légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium az MTI szerint.
Az ukrán hadiipari komplexum elleni csapást sikeresnek minősítette az orosz védelmi tárca.
A csütörtöki moszkvai hadijelentés szerint Donyecknél és Limannál kedvezőbb állásokat foglaltak el az orosz erők az elmúlt nap folyamán, miközben három frontszakaszon 13 ukrán támadást vertek vissza. A legtöbb, szám szerint tíz ukrán roham a donyecki frontszakaszon hiúsult meg.
Az ukrán fél a frontszakaszon több mint ezer katonát veszített, akik közül a legtöbben, mintegy 360-an a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
Igor Kimakovszkij, a „Donyecki Népköztársaság” vezetőjének tanácsadója a TASZSZ hírügynökségnek csütörtökön azt mondta, hogy Donyeck körzetében az ukrán erők egy részét az orosz erők „tűzellenőrzés alatt tartják”, ami szerinte azt jelenti, hogy „tulajdonképpen bekerítették”. Elmondta, hogy az ukrán csapatok megkísérlik egyes állások elhagyását, és közben veszteségeket szenvednek.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára egy csütörtöki, brüsszeli sajtótájékoztatón közölte: nem hiszi, hogy az Egyesült Államok otthagyná a szövetséget, még akkor sem, ha Donald Trump lesz az elnök.
Mint mondta, három okból kifolyólag bízik abban, hogy ez nem történik meg.
Először is, ez [a NATO-szerepvállalás] az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdeke; másodszor, a NATO erős kétpárti támogatást élvez a kongresszusban; harmadszor, a kritika nem a NATO-ra, hanem az európai NATO-tagokra irányul
– mondta Donald Trump pár nappal ezelőtti szavairól Stoltenberg az Ukrajinszka Pravda szerint.
Érdekesség, hogy Jens Stoltenberg az előző hétvégén még ennél élesebben reagált a volt republikánus elnök kijelentésére, akkor azt mondta:
Bármely olyan felvetés, hogy a szövetségesek nem fogják megvédeni egymást, aláássa mindannyiunk biztonságát, beleértve az Egyesült Államokét is, és fokozott veszélynek teszi ki az amerikai és európai katonákat. Arra számítok, hogy függetlenül attól, hogy ki nyeri az elnökválasztást, az Egyesült Államok továbbra is erős és elkötelezett NATO-szövetséges marad.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség még korábban számolt be arról, hogy egy HiderX nevű vállalat kifejlesztett egy olyan köpenyt, amely éjjel láthatlanná teszi a katonákat a hőkamerák számára.
A Newsweek szemléje szerint az oroszok azt követően fejlesztették ki az eszközt, hogy az ukrán oldalon is debütált egy hasonló ruházat az utóbbi hónapokban. Erről tavaly ősszel látott napvilágot egy videó.
⚡️Ukrainians have created an invisibility cloak for the Armed Forces of 🇺🇦Ukraine — Minister of Digital Transformation of Ukraine Mykhailo Fedorov.
— 🇺🇦Ukrainian Front (@front_ukrainian) October 4, 2023
The cloak blocks the radiation of heat and makes the fighters invisible to the enemy through thermal imagers and drones with… pic.twitter.com/utcVo9TgiU
A HiderX szerint a köpeny „tökéletes védelmet ad a hőkamerás berendezések ellen”. A ruhát egy különleges, de meg nem nevezett anyaggal vonták be, amely láthatlanná teszi a viselőt. A működéséről egy videót is megosztottak.
The invisible coat will soon arrive in the Russian Armed Forces
— Chernorizets Hrabar (@Chernor_Hrabar) January 21, 2024
The video shows the result of tests of a special camouflage poncho made by developers from Togliatti.
Western media wrote about it earlier.
The secret of the invisibility cloak lies in the choice of fabric. A… pic.twitter.com/f4bUzvYWc1
A HiderX azt is megjegyezte, hogy a jelenlegi e célból használt orosz technológia azért nem jó, mert azzal csupán a testhőt „tartják bent”, de ezt csak ideig-óráig lehet megvalósítani, és hosszabb távon a viselő láthatóvá válik. Állításuk szerint az ő köpenyük más technológián alapul.
A vállalat januárban még azt közölte, hogy az eszköz tesztfázisban van. Azt egyelőre nem mondták meg, hogy az Ukrajnában harcoló alakulatokhoz mikor kerülhetnek az első darabok.
Kedves olvasóink!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
