Még vizsgálják Alekszej Navalnij ellenzéki aktivista halálának körülményeit, de hogy az eljárás mikor zárul le, és mikor adják át a holttestet a hozzátartozóknak, nem tartozik a Kreml hatáskörébe – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak az MTI híradása szerint.
Ezt a kérdést nem nekünk kell feltenni. Mi nem foglalkozunk ezzel az üggyel. Ez nem az elnöki adminisztráció feladata
– válaszolta a szóvivő arra a kérdésre, hogy mikor adják ki Navalnij holttestét a hozzátartozóknak.
Kira Jarmis, a börtönben pénteken elhunyt ellenzéki politikus szóvivője hétfőn közölte, hogy a Nyomozó Bizottság (SZK) arról értesítette Navalnij anyját és ügyvédjeit, hogy a halálozással kapcsolatos nyomozást határozatlan időre meghosszabbították. A hatóság közölte, hogy a halál okát még nem állapították meg.
Jarmis este arról számolt be, hogy az SZK-nak az anyához és a jogi képviselőkhöz eljuttatott tájékoztatása szerint még legalább 14 napig nem adják ki a holttestet, mert legkevesebb ennyi ideig tart a vegyi vizsgálat, amelyet elvégeznek rajta. A Rigában szerkesztett Novaja Gazeta Jevropa úgy értesült, hogy Alekszej Navalnij földi maradványait a szalehardi körzeti klinikai kórház halottasházában tartják.
„Olyan körülmények között, amikor nincsen semmilyen információ, úgy gondoljuk, hogy teljesen megengedhetetlen ilyen, mondhatni, őszintén szólva arcátlan kijelentéseket tenni” – kommentálta Peszkov azokat a nyugati politikusi nyilatkozatokat, amelyek a Kremlt tették felelőssé Navalnij haláláért.
Mint megírtuk, Volodimir Zelenszkij hétfőn látogatást tett a frontvonal északkeleti, kupjanszki szektorában. Az ukrán elnök ekkor azt mondta:
Rendkívül súlyos helyzet alakult ki a frontvonal több pontján, pontosan ott, ahol az orosz csapatok maximálisan összpontosítják tartalékaikat. Kihasználják az Ukrajnának szánt segélyekben beállt késedelmet, és ez egy nagyon kényes dolog
– hangsúlyozta az ukrán vezető a többi között tüzérségi lőszerek, frontvonalbeli légvédelmi eszközök és nagy hatótávolságú fegyverek hiányát említve.
Az MTI szerint Zelenszkij meggyőződését fejezte ki, hogy az amerikai kongresszus végül jóvá fogja hagyni azt segélycsomagot, amely egyebek között 60 milliárd dollárt tartalmaz Ukrajna katonai támogatására.
Lelőtték a 2023-ban egy Mi–8-as katonai helikopterrel Ukrajnába szökött Makszim Kuzminov orosz pilótát Spanyolországban – közölte hétfőn Andrij Juszov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének (GUR) szóvivője, akit az RBK-Ukrajina hírportál idézett.
Ukrán és spanyol médiajelentések szerint a férfi golyók lyuggatta holttestét egy mélygarázsban találták meg február 13-án a dél-spanyolországi Villajoyosa kisvárosában, nem messze Alicantétól.
A La Información című lap, amely elsőként számolt be a kivégzésről, úgy értesült, hogy a hatóságok két gyanúsítottat keresnek, akik autóval menekültek el a helyszínről. A gépkocsit később kiégve találták meg egy másik településen. Az EFE spanyol hírügynökség szerint az expilóta ukrán útlevéllel, álnéven élt Spanyolországban.
A pilóta tavaly augusztusban repült át Oroszországból egy Mi–8-as katonai helikopterrel Ukrajnába.
Egy ukrán katonai repülőtéren szállt le, ahol a helikopter legénységének másik két tagját – ukrán beszámolók szerint – menekülés közben lelőtték. A pilóta a kijevi vezetéstől több mint 460 ezer eurót (180 millió forintot) kapott tettéért. Az orosz állami televízió ősszel jelentett arról, hogy az orosz titkosszolgálat megbízást kapott a „hazaáruló” megölésére.
A kijevi vezetés 2022 áprilisában jutalmakat tűzött ki működőképes orosz haditechnika átadására. Az ukrán állam a legtöbbet, több mint 920 ezer eurót (360 millió forintot) harci repülőgépekért ígér – írja az MTI.
A Kreml bejelentette Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Szövetségi Gyűléshez intézett beszédének időpontját – írta meg a Ria Novosztyi.
Az eseményre február 29-én kerül sor.
„2024. február 29-én Vlagyimir Putyin orosz elnök éves beszédet mond az Oroszországi Föderáció Szövetségi Gyűlésében” – áll a Kreml sajtószolgálatának közleményében.
Tavaly február 21-én az államfő beszédet mondott a Szövetségi Gyűlésben. A 2022-es évben nem volt beszéd – ahogy maga az elnök magyarázta, ez „az események nagy dinamikája” miatt történt.
Az Alkotmány 84. cikke értelmében az elnök hatáskörébe tartozik, hogy évente üzenetet intézzen az Állami Duma képviselőihez és a Szövetségi Tanács tagjaihoz az ország helyzetéről, valamint a bel- és külpolitika fő irányairól. A beszéd olyan politikai és jogi programdokumentum, amely Oroszország közeljövőbeli fejlődésének stratégiai irányairól alkotott elképzelést fejez ki. Politikai, gazdasági, ideológiai rendelkezéseket, valamint a Szövetségi Gyűlés mindkét kamarájának jogalkotási munkájára vonatkozó konkrét javaslatokat tartalmaz.
A rendezvényen hagyományosan részt vesznek szenátorok, az Állami Duma képviselői, a kormány tagjai, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság vezetői, a kormányzói testület, az ország regionális közgyűléseinek elnökei, a hagyományos felekezetek vezetői, közéleti személyiségek, köztük a regionális közkamarák vezetői, valamint a főbb médiumok vezetői.
Újabb drónokat semmisítettek meg a brjanszki és kalugai régiók felett: február 20-án, moszkvai idő szerint nagyjából reggel 8 órakor meghiúsult Kijev kísérlete, hogy repülőgép típusú pilóta nélküli drónok alkalmazásával terrortámadást hajtson végre az Orosz Föderáció területén lévő objektumok ellen.
Egy ukrán drónt elfogtak Brjanszk felett, egy másikat pedig Kaluga légterében semmisítettek meg
– idézte a minisztériumot a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Vlagyiszlav Sapsha, a kalugai terület kormányzója Telegram-csatornáján közölte, hogy az előzetes adatok szerint nincsenek áldozatok, sem komolyabb károk az infrastruktúrában, és egy munkacsoport a helyszínen dolgozik.
Még vizsgálják Alekszej Navalnij ellenzéki aktivista halálának körülményeit, de hogy az eljárás mikor zárul le, és mikor adják át a holttestet a hozzátartozóknak, nem tartozik a Kreml hatáskörébe – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak az MTI híradása szerint.
Ezt a kérdést nem nekünk kell feltenni. Mi nem foglalkozunk ezzel az üggyel. Ez nem az elnöki adminisztráció feladata
– válaszolta a szóvivő arra a kérdésre, hogy mikor adják ki Navalnij holttestét a hozzátartozóknak.
Kira Jarmis, a börtönben pénteken elhunyt ellenzéki politikus szóvivője hétfőn közölte, hogy a Nyomozó Bizottság (SZK) arról értesítette Navalnij anyját és ügyvédjeit, hogy a halálozással kapcsolatos nyomozást határozatlan időre meghosszabbították. A hatóság közölte, hogy a halál okát még nem állapították meg.
Jarmis este arról számolt be, hogy az SZK-nak az anyához és a jogi képviselőkhöz eljuttatott tájékoztatása szerint még legalább 14 napig nem adják ki a holttestet, mert legkevesebb ennyi ideig tart a vegyi vizsgálat, amelyet elvégeznek rajta. A Rigában szerkesztett Novaja Gazeta Jevropa úgy értesült, hogy Alekszej Navalnij földi maradványait a szalehardi körzeti klinikai kórház halottasházában tartják.
„Olyan körülmények között, amikor nincsen semmilyen információ, úgy gondoljuk, hogy teljesen megengedhetetlen ilyen, mondhatni, őszintén szólva arcátlan kijelentéseket tenni” – kommentálta Peszkov azokat a nyugati politikusi nyilatkozatokat, amelyek a Kremlt tették felelőssé Navalnij haláláért.
David Cameron brit külügyminiszter kijelentette, hogy arra számít, az Egyesült Királyság és a G7-ek újabb szankciókat fognak bevezetni Oroszországgal szemben Alekszej Navalnij halála után – írja a Sky News.
Szerintem az első dolog az, hogy emlékezzünk arra, milyen nagyszerű ember volt Alekszej Navalnij, és hogy Putyin milyen szörnyű rezsimet irányít Oroszországban
– mondta Cameron a Falkland-szigeteken tett látogatása során újságíróknak.
Ennek következményei lesznek
– szögezte le.
Vizsgálni kell, hogyan sérültek az emberi jogok, kik a felelősök, és hogy fel tudunk-e lépni különleges intézkedésekkel a tettesekkel szemben
– fejtette ki.
Arról is beszélt, hogy a hivatalos bejelentés előtt nem tud további részletekkel szolgálni, de annyit elmondott, hogy a G7-ek müncheni külügyminiszteri találkozóján sürgette, hogy az Egyesült Királyság vezessen be Oroszországgal szemben további szankciókat, és más országokat is erre buzdított.
Az Avgyijivkát védő Mark Bezrucska vezérezredesről elnevezett 110. gépesített különdandár arról számolt be: az oroszok megígérték, hogy evakuálják a Zenit erődítménynél bekerítve maradt sebesült ukrán katonákat, ehelyett azonban lelőtték őket.
Ami a Zenit állást illeti, a 110. brigád személyzete az ellenséges repülőgépek folyamatos bombázása és tüzérségi lövések, az FPV drónok folyamatos támadásai, az evakuációs járművek elleni támadások és az evakuációs útvonalak lövedékei miatt kivonult Avdijivkából. Több súlyosan sebesült és megölt katonát nem tudtak evakuálni
– áll a dandár közleményében.
Az orosz hadsereg gyors, nagyszabású offenzívát fejlesztett ki, esélyt sem hagyva az ismételt próbálkozásokra – írja az Ukrajinszka Pravda.
Avgyijivkában a Zenit-állás elfoglalása után az oroszok által elfogott sebesült katonák hozzátartozói a közösségi médiában közzétett videók alapján azonosították a holttesteket.
Kanada védelmi minisztere, Bill Blair hétfőn közölte, hogy az észak-amerikai ország több mint 800 darab SkyRanger R70 típusú drónt adományoz Ukrajnának több mint 95 millió kanadai dollár (25 milliárd forint) értékben.
Blair hozzátette, hogy az adományt abból a félmilliárd kanadai dolláros katonai támogatásból fedezik, amelyet Justin Trudeau miniszterelnök tavaly jelentett be kijevi látogatása során.
Az MTI beszámolója szerint 2022 februárja óta Kanada több mint 9,7 milliárd kanadai dollár segélyt utalt ki Ukrajnának, amiből 2,4 milliárd kanadai dollár katonai támogatás az ottawai védelmi tárca összesítése szerint.
Mint megírtuk, Kanada legutóbb a NATO február 14-i brüsszeli találkozóján jelentett be több mint 60 millió kanadai dolláros támogatást a kijevi vezetésnek.
Egy 14 éves árva lányt és négy másik gyermeket szüleikkel együtt visszaszállítottak Ukrajna területére a megszállt Herszon régió bal partjáról – írta Olekszandr Prokudin, a Herszon területi katonai közigazgatás vezetője hétfőn.
„A 14 éves lány árva, és a nagymamájánál élt, aki a gyámja volt. Most a hozzá legközelebbi ember is meghalt. A gyermek egyedül maradt a megszállás alatt. Nehéz elképzelni, min ment keresztül és mit érzett ez a lány” – idézi az Ukrajinszka Pravda Prokudint.
De ma már szabad ukrán földön van, ahol gondoskodni fognak róla. A gyermek egyike azoknak, akiket az ideiglenesen megszállt Herszon régió bal partjáról visszatelepítettek
– folytatta.
Prokudin azt is közölte, hogy négy másik gyermeknek és szüleiknek is sikerült a lánnyal együtt távoznia, és hogy az év eleje óta összesen 16 gyermeket menekítettek ki Herszon régióból.
Magyarország területére hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 3791 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3708 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 13 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Mint megírtuk, a lengyel mezőgazdasági termelők február elején újabb tiltakozási hullámot indítottak a határon, határblokáddal tiltakozva az ukrajnai import és az EU zöldmegállapodása ellen. A demonstráció odáig jutott, hogy február 19-ig már hat átkelőt zártak le. Az ukrán határőrszolgálat szerint hétfőn mintegy 3000 kamion várakozott sorban a lengyel határon, mivel óránként csak néhány tehergépjármű haladhatott át.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő esti videóüzenetében arról beszélt, hogy a lengyel határon kialakult válság az Ukrajnával szembeni szolidaritás hanyatlását okozza.
„Ami a nyugati határon történik, azt nem lehet normális vagy hétköznapi dologként felfogni. Igazságosságra van szükség, egyszerűen és világosan. Agrárexportunknak mindössze öt százaléka halad át a lengyel határon” – mondta Zelenszkij.
Hozzátette, szerinte a helyzet nem a gabonáról, hanem a politikáról szól. Ezért közös racionális megoldásokat kell találni Lengyelországgal és mindenkivel, aki aggódik Európa sorsáért – idézi az Unian.
David Cameron brit külügyminiszter kijelentette, hogy arra számít, az Egyesült Királyság és a G7-ek újabb szankciókat fognak bevezetni Oroszországgal szemben Alekszej Navalnij halála után – írja a Sky News.
Szerintem az első dolog az, hogy emlékezzünk arra, milyen nagyszerű ember volt Alekszej Navalnij, és hogy Putyin milyen szörnyű rezsimet irányít Oroszországban
– mondta Cameron a Falkland-szigeteken tett látogatása során újságíróknak.
Ennek következményei lesznek
– szögezte le.
Vizsgálni kell, hogyan sérültek az emberi jogok, kik a felelősök, és hogy fel tudunk-e lépni különleges intézkedésekkel a tettesekkel szemben
– fejtette ki.
Arról is beszélt, hogy a hivatalos bejelentés előtt nem tud további részletekkel szolgálni, de annyit elmondott, hogy a G7-ek müncheni külügyminiszteri találkozóján sürgette, hogy az Egyesült Királyság vezessen be Oroszországgal szemben további szankciókat, és más országokat is erre buzdított.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!