Spanyol zsoldosok végezhettek az áruló orosz pilótával, akire az FSZB is vadászott

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Az oroszoktól retteg a svéd titkosszolgálat;
• Találat érte a zaporizzsjai atomerőmű egyik fontos vezetékét;
• Az Európai Unió jóváhagyta az Oroszország elleni újabb szankciócsomagot;
• Egyre kevésbé tartják baráti országnak az ukránok Lengyelországot;
• Oroszország nagyszabású rakétatámadásra készülhet, megszólalt Kijev;
• Kiszivárgott, hogyan csapna le a Fehér Ház Moszkvára Navalnij halála miatt;
• Atomfegyvereket telepítene Moszkva a világűrbe? Putyin is megszólalt.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!

Folytatták az előrenyomulást Avgyijivkánál és Donyecknél az orosz erők az elmúlt napon, miközben három frontszakaszon 13 ukrán ellentámadást vertek vissza – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a legtöbb, szám szerint hét ellentámadás az avgyijivkai frontszakaszon hiúsult meg. Az ukrán fél a harcérintkezési vonal mentén csaknem 1200 katonát veszített, akik közül a legtöbben, mintegy 450-en az Avgyijivka és több mint 425-en a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

Az MTI beszámolója szerint az orosz védelmi minisztérium napi összesítése a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy lőszerraktárt, hat harckocsit, négy gyalogsági harcjárművet, 12 páncélozott harcjárművet, egy szlovák Zuzana önjáró tarackot, HIMARS sorozatvetők 12 rakétáját, egy JDAM irányított légibombát, valamint 99 drónt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette szerdán, hogy utasította a kormányt, kezdjen haladéktalanul párbeszédet a lengyel kabinettel a két ország határán a lengyel gazdák tüntetései nyomán kialakult helyzet rendezéséről.

Zelenszkij a közösségi oldalakon lengyel felirattal közzétett beszédében kifejezte készségét, hogy az ukrán kormánnyal együtt személyesen is részt vegyen a határ menti találkozón. Az államfő arra utasította az ukrán kormányt, hogy legkésőbb február 24-ig hozzák tető alá a találkozót lengyel partnereikkel. 

Arra kérte Donald Tusk lengyel miniszterelnököt, hogy „jöjjön el a határhoz”, Andrzej Duda államfőt pedig arra, hogy támogassa ezt a párbeszédet.

Ez nemzetbiztonsági kérdés. Nem szabad ezt halogatnunk. Az elkövetkező napok adnak nekünk esélyt erre

– hangsúlyozta.

Zelenszkij az Európai Bizottságtól kért segítséget

Zelenszkij üzenetében az Európai Bizottságot arra kérte, hogy nyújtson segítséget az egység megőrzéséhez Európában. „Ez az Európai Unió alapvető érdeke. Ukrajna ezért az Európai Bizottsághoz fordul azzal a kéréssel, hogy a testület képviselője is vegyen részt ezen a találkozón” – mondta az elnök. Zelenszkij a beszéde végén lengyelül azt mondta:

Elég Moszkva befolyásából a területeinken. Elég a félreértésekből. Nem szabad megalázni egymást, nem szabad megalázni sem az ukrán, sem a lengyel gazdákat. Összefogásra és megoldásra van szükség közöttünk, Ukrajna és Lengyelország között egész Európa érdekében.

Eliza Dzwonkiewicz, Lengyelország lvivi főkonzulja a Facebookon élesen elítélte a lengyel gazdák cselekedeteit – az ukrán gabona kiöntését – a két ország határán, és bocsánatot kért „a háború sújtotta Ukrajnától”. 

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök közölte, hogy a háború miatt Ukrajna gazdaságának mintegy 30 százalékát elvesztette, és csaknem 3,5 millió munkahely szűnt meg – írja a Kárpáti Igaz Szó.

Az ország elleni orosz agresszió miatt gazdaságunk 30 százaléka, területünk csaknem 20 százaléka elveszett. 3,5 millió munkahely szűnt meg

– mondta az ukrán miniszterelnök.

Ukrajnában közel százezer munkanélkülit tartanak számon, és a Miniszteri Kabinet előrejelzése szerint a munkanélküliségi szint 2024-ben 18,7 százalék lesz, ez több mint 2,5 millió munkanélküli embert jelent.

Az orosz Legfelsőbb Bíróság szerdán úgy döntött, hogy jogszerű volt a Központi Választási Bizottság elutasítása, hogy Borisz Nagyezsdin indulhasson az orosz elnökválasztáson – jelentette a TASZSZ tudósítója.

A Nagyezsdin által a Központi Választási Bizottság határozatának megtámadására benyújtott keresetet elutasítom

– jelentette be a bíró a döntést. A határozat még nem jogerős, fellebbezéssel lehet élni a másodfokú bíróságon. A bíróság csak a határozat rendelkező részét hirdette ki.

Február 8-án a Választási Bizottság a hibás aláírások magas aránya miatt megtagadta Nagyezsdin választási regisztrációját. A kiválasztott 60 ezer aláírás ellenőrzése után 9147-et találtak érvénytelennek. A regisztrációhoz az érvénytelen aláírások aránya nem haladhatja meg az 5 százalékot. Nagyezsdin összesen közel 105 ezer aláírást nyújtott be a választási bizottsághoz.

A szakadár Donyecki köztársaság legfelsőbb bírósága szerdán a távollétében életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte Gyenyisz Zsukovot, az ukrán Azov fegyveres alakulat tagját, amiért Mariupolban 2022-ben rálőtt egy személyautóra, megölve két férfit, egy nőt és egy gyermeket – írta az MTI.

Az Azov egy másik tagja, Roman Sebanov törzsőrmester ugyancsak távollétében 28 évi szabadságvesztést kapott a Donyecki régió civil lakosságával szembeni kegyetlen bánásmód miatt.

Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége tette közzé a Facebookon, hogy 2024. február 24-én, szombaton a budapesti Városháza parkban is megemlékeznek a háború második évfordulójáról.

Tíz évvel ezelőtt Oroszország háborút indított Ukrajna ellen a Krím megszállásával. Két évvel ezelőtt Oroszország megkezdte Ukrajna elleni teljes körű invázióját, amely a mai napig tart. Az évek során az ukránok megmutatták a világnak erejüket és ellenálló képességüket. Ukrajna bátor védelmezői életüket kockáztatják, hogy megvédjék az ukrán területeket, és őrködjenek Európa és a világ felett. Február 24-én a világ megemlékezik az Ukrajna elleni brutális és indokolatlan teljes körű orosz agresszió második évfordulójáról

– áll az esemény leírásában.

Közölték azt is, hogy ezen a napon Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége fotókiállítást rendez Pusztítás, megszállás, népirtás: Oroszország kétéves véres háborúja a megtörhetetlen Ukrajna ellen címmel.

Szeretettel hívunk minden barátot és érdeklődőt február 24-én, 15 órára a budapesti Városháza parkba. Ukrán jelképeket is szívesen látunk

– tették hozzá.

Aljakszandr Valfovics, a belorusz nemzetbiztonsági tanács titkára szerint az, hogy a nyugati országok szigorítják a vízumrendszert, és lezárják a határokat, a Minszk és Moszkva ellen vívott hibrid háború részét képezi.

A rendkívüli helyzetek minisztériumának polgári védelmi egyetemére látogatva Valfovics a BelTA belorusz állami hírügynökség szerint szerdán kijelentette, hogy az intézkedés migrációs válságot, illetve a teherszállító és vasúti közlekedés összeomlását idézi elő a határátkelőkön.

Már ma (szerdán) leállt Európa felé a vasúti közlekedés nagy része

– mondta. Valfovics szerint a vízumrendszer szigorításával és a határok lezárásával a nyugati országok vezetése el akarja szigetelni lakosságát Belarusztól és Oroszországtól.

Ma a Nyugat Belarusz és más országok ellen információs hadjáratot folytat, amelyben Belaruszt Oroszországgal együtt a gonosz tengelyeként igyekeznek bemutatni. A közvélemény formálásának segítségével Belarusz démonizálása folyik (egyebek mellett az interneten)

– mondta a nemzetbiztonsági tanács titkára.

Valfovics szerint ha a nyomásgyakorlás politikai, gazdasági és információs eszközei nem működnek, akkor jön a katonai nyomásgyakorlás. „A szomszédos területeken szemtanúi vagyunk a katonai erő demonstrálásának” – tette hozzá, majd megjegyezte, hogy növekszik a NATO-tagállamok katonai költségvetése.

Biztonsági megfontolásokból Litvánia úgy döntött szerdán, hogy lezárja két további határátkelőjét a belorusz határon. Lavoriskes és Raigardas településeknél a határátkelőt március 1-jétől zárják le további intézkedésig. Litvánia és Belarusz csaknem 680 kilométeres határszakaszán összesen hat átkelő van, ezekből március 1. után már csak kettőt tartanak majd nyitva – írta az MTI.

Beadták módosítási javaslataikat a parlamenti képviselők a nemrég benyújtott mozgósítási törvényjavaslatra az ukrán Parlamentben – írta meg a Kárpáti Igaz Szó. Több mint 2500 javaslat érkezett – közölte a parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának titkára, Roman Kosztenko.

Összesen 2527 módosító indítvány érkezett be, ezek száma még változhat

– fűzte hozzá Kosztenko.

„Először tanulmányozni kell a javaslatokat, ezekről készíteni kell egy összehasonlító táblázatot, majd hozzá kell látni a módosítani kívánt pontok mérlegeléséhez. A bizottság még nem döntötte el, hogy ez mikor fog megtörténni. Nem hiszem, hogy ezen a héten. Talán a jövő héten” – jegyezte meg Kosztenko.

„A védelmi bizottság a jövő heti második olvasatban történő elfogadás előtt hozzálát a törvénytervezet kidolgozásához” – tette hozzá a parlamenti képviselő – „azonban ez nem jelenti azt, hogy ez lesz végleges tervezet”.

A Kárpáti Igaz Szó számolt be arról szerdán, hogy a mezőkaszonyi ellenőrzőponton keresztül próbált Ukrajnából Magyarországra jutni két hadköteles korú ukrán férfi „katonai szolgálatra alkalmatlan” szakorvosi igazolással.

A határőrök tüzetesen átvizsgálták a dokumentumokat, amelyekről kiderült, hogy nem eredetiek. Az esetről értesítették a rendőröket, akik okirathamisítás miatt büntetőeljárást kezdeményeztek a két férfival szemben. 

Luminita Odobescu román külügyminiszter utasítására bekérették Valerij Kuzmint, Oroszország bukaresti nagykövetét a bebörtönzött Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus hirtelen halála ügyében – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium (MAE) az MTI beszámolója szerint. 

A MAE képviselője a találkozón hangsúlyozta: Alekszej Navalnij haláláért kizárólag az orosz hatóságokat terheli a felelősség. Kiemelte, hogy a haláleset körülményeit egy független, átfogó és átlátható vizsgálatnak kell tisztáznia.

A román külügyi közleményben azt írták: az orosz nagykövet bekéretése azon következetes álláspontot jelzi, hogy Románia elítéli az emberi jogok és alapvető szabadságjogok Oroszország általi tömeges és rendszeres megsértését, és elvárja Oroszországtól, hogy tegyen eleget e téren vállalt nemzetközi kötelezettségeinek.

Az FSZB nyomozói hazaárulás gyanújával őrizetbe vették N. O. Martinovot, az Orosz Föderáció állampolgárát, és követelik letartóztatását. Erről számolt be a TASZSZ-nak a moszkvai Mescsanszkij bíróság, amely megkapta az erre vonatkozó beadványt.

A bíróság megkapta az FSZB nyomozója beadványának anyagát, hogy az Orosz Föderáció Büntető törvénykönyvének 275. cikkelye (hazaárulás) alapján gyanúsított Martinov N.O. ellen korlátozó intézkedést hozzanak fogva tartás formájában

– közölte a bíróság. E cikkely értelmében a vádlottra akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható.

Az ügy részleteiről nem számoltak be a bíróságon. A tárgyalást zárt ülésen tartják, mivel az ügy titkos anyagokat tartalmaz.

Összességében az ukránok 89 százaléka hisz Ukrajna győzelmében, ebből 60 százalék határozottan meg van győződve erről – írta a Kárpáti Igaz Szó a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet friss felmérésének adataira hivatkozva. 

Február elején az ukránok 24 százaléka úgy vélte, hogy a frontvonalon kialakult helyzet Ukrajna javára, míg 15 százalékuk szerint Oroszország javára billenti a mérleget. Ugyanakkor az ukránok közel fele (47 százalék) szerint a helyzet egyik félnek sem kedvez. A felmérés alapján az ukránok 89 százaléka általában véve hisz Ukrajna győzelmében, ebből 60 százalék határozottan meg van győződve róla. 2022 májusában még 95 százalék bízott a győzelemben, és 80 százalék határozottan meg volt győződve róla.

Az ukránok túlnyomó többsége (65 százalék) úgy véli, a háború azzal ér véget, hogy minden terület, beleértve Donbászt és a Krímet is, visszakerül Ukrajna ellenőrzése alá. Különösen 14 százalékuk gondolja úgy, hogy a harcok átkerülnek Oroszország területére.

32 százalékra nőtt azok aránya, akik elismerik, hogy a háború következtében lehetnek veszteségek. Ebből a 32 százalékból a legtöbben (19 százalék) úgy vélik, hogy a háború a jelenleg Ukrajna által ellenőrzött területek megtartásával ér véget. További 9 százalék hisz a 2022. február 24-ig Ukrajna által ellenőrzött összes terület felszabadításában. A fennmaradó 4 százalék az összes terület felszabadításában hisz Donbásszal együtt, de a Krím nélkül.

Emellett a válaszadók 72 százaléka egyetértett azzal, hogy Ukrajnának diplomáciai utat is keresnie kell a háború befejezésére (a kérdés megfogalmazása egyszerűen ilyen folyamatra utalt, nem pedig engedményekre - a szerk.).

A mintában nem szerepeltek az Orosz Föderáció által ideiglenesen megszállt területek lakói, és külföldi állampolgárok sem.

Emlékeztetőül: a világ megítélése Oroszországról mint fenyegető félről enyhült. A felmérés szerint a tavalyi eredményekhez képest a világra kevésbé tartják fenyegetőnek Oroszország Ukrajna elleni háborúját. Az ukránok többsége az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Németországot, Lengyelországot, Litvániát, Kanadát, Franciaországot és Japánt tartja a legbarátságosabb országnak Ukrajnával szemben, de a Lengyelországgal és az Egyesült Államokkal szembeni hozzáállás tavaly nyár óta kissé romlott.

Az orosz haderő legalább kétszer vetett be kísérleti 3M22 Cirkon rakétákat Ukrajnában. Az egyik a főváros Dnyipro kerületében, a másik pedig a Kijev melletti Visznyev városában zuhantak le – írta meg az Ukrajinszka Pravda.

A Kijevi Igazságügyi Szakértői Tudományos Kutatóintézet (KNDISZE) igazgatója, Olekszandr Ruvin szerint a kísérleti Cirkon rakéta nem felelt meg az oroszok által deklarált taktikai és műszaki jellemzőknek.

Először is a rakéta nem 8-9 mach, azaz 10 ezer kilométer per óra sebességgel repül, ahogy az oroszok állítják, csak a repülés utolsó szakaszában éri el a 2500 kilométer per órás sebességet. Másodszor, komoly kétségek merülnek fel a pontosságával kapcsolatban. A rakétákat a légvédelem eltalálta, és nem érték el céljukat. A támadásban polgári infrastruktúra, valamint civilek sérültek meg. Harmadszor, nem láttuk azt a pusztító erőt, amellyel egy közel 400 kilogramm robbanóanyagot tartalmazó hajó elleni rakétának rendelkeznie kellene 

– sorolta Ruvin, aki azt is elmondta, hogy a Cirkont elsősorban repülőgép-hordozók elleni fegyverként fejlesztették ki, amelyeket nagyon nehéz megsemmisíteni. 

Az emberek elkezdtek menekülni az Avgyijivka környéki területekről, miután Oroszország átvette az ellenőrzést a város felett. Többségük idős, gyakran mozgáskorlátozott ember, akiket az East SOS evakuációs jótékonysági szervezet segít – írja a Sky News.

Szerdán Selydove-ban megkezdődött az evakuálás. A buszok a pokrovszki vasútállomás felé tartottak, ahol az önkéntesek segítettek a lakosoknak cipekedni.

A Sky News beszámolója szerint az egyik távozó civil azt mondta, mielőtt elhagyta otthonát, hogy „Avgyiivka eleste volt az utolsó csepp a pohárban”.

Az Európai Külpolitikai Tanács (ECFR)  tucatnyi európai ország lakosai körében végzett felmérést, hogy mi a véleményük az orosz-ukrán háború lehetséges kimeneteléről. Bár a felmérést még az ukrán hadsereg avgyijivkai visszavonulása előtt készítették, a megkérdezettek többsége kishitű volt az ukránok nyerési esélyeivel kapcsolatban.

A válaszadók 10 százaléka gondolta úgy, hogy Ukrajna nyeri a háborút, ellenben 20 százalék hisz Oroszország győzelmében. A legoptimistább lengyelek, svédek és portugálok közül is csak 17 százalék számít ukrán győzelemre. A legkevésbé a görögök (2 százalék) és a magyarok (4 százalék) várnak ukrán győzelmet.

A legtöbben, a válaszadók 37 százaléka a háború kompromisszummal történő befejezésére számítanak.

A felelők 31 százaléka támogatná az Ukrajnában elfoglalt területek visszaszerzését, 41 százalék viszont tárgyalna a kérdésben.

Az ukrán területek visszaszerzését a svédek 50 százaléka, portugálok 48 százaléka és lengyelek 47 százaléka támogatja leginkább, a magyarok 16 százaléka és görögök 16 százalék pedig a legkevésbé.

Az Egyesült Királyság szerdán szankciókat rendelt el hat olyan személy ellen, akik annak a sarkvidéki büntetőtelepnek a vezetői, ahol Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető a múlt héten meghalt − írta meg a The Guardian. 

A szankciókkal sújtott személyeket, köztük a büntetőtelep vezetőjét és öt helyettesét kitiltják az Egyesült Királyságból, és befagyasztják vagyonukat − közölte David Cameron brit külügyminiszter.

Egyértelmű, hogy az orosz hatóságok fenyegetést láttak Navalnijban, és többször is megpróbálták elhallgattatni őt. A Navalnijjal való brutális bánásmódért felelősöknek nem szabad illúziókat táplálniuk − felelősségre fogjuk vonni őket

− mondta Cameron közleményében.

Az oroszok március végéig több irányból is megpróbálják áttörni az ukrán védelmet – mondta Szerhij Kuzan, az Ukrán Biztonsági és Együttműködési Központ vezetője. Ezt az egyesített hírtelevízió adásában mondta.

Elmondása szerint az oroszok ellen Ukrajna képes lesz olyan megerősített területeket kiépíteni, mint Avgyijivka.

Megjegyezte, hogy az ukránoknak nem szabad pánikba esniük az ilyen ellenséges tevékenység miatt, mert az ország katonai vezetése felkészül rá.

Ebben a márciusig tartó átmeneti időszakban az oroszok megpróbálják átpréselni magukat a védelmünkön. A legfontosabb azonban az, hogy ebben a támadási hullámban a lehető legnagyobb veszteségeket okozzuk az ellenségnek, amit védelmi erőink tesznek

– mondta Kuzan.

Azt is hozzátette, hogy az oroszok sikeres Avgyijivka elleni támadása kizárólag az AFU lőszerhiányának volt köszönhető – idézi az Unian ukrán hírügynökség.

Ukrajna jelentős gazdasági visszaesést szenvedett el, melynek következtében gazdasága 30 százalékkal romlott, és 3,5 millió munkahelyet veszített az orosz invázió közvetlen következményeként – mondta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök az NHK japán tévécsatornának adott interjújában.

„Az országom elleni orosz agresszió miatt elvesztettük gazdaságunk 30 százalékát és területünk közel 20 százalékát. Elvesztettünk 3,5 millió munkahelyet” – idézi a kormányfőt az Ukrajinszka Pravda.

A lap megjegyzi, hogy az Army of Recovery nevű projekt keretében eddig 87 852 munkanélküli végzett „társadalmilag hasznos” munkát.

Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök meglátogatta az ukrajnai háborúban harcoló csapatokat, hogy megvitassa az Avgyijivka városának elfoglalását követő további lépéseket − jelentette szerdán az állami média a Reuters hírügynökség szerint.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden közölte, hogy az orosz csapatok tovább nyomulnak Ukrajna belseje felé, hogy a harctéren elért sikereikre építhessenek Avgyijivka városának eleste után.

Valerij Geraszimov kitüntetéseket adományozott az Avgyijivka bevételében részt vevő orosz csapatoknak, és beszámolt neki a támadásért felelős parancsnok, Andrej Mordvicsev vezérezredestől − közölte az orosz állami média.

Jana Lantratova, az orosz Állami Duma képviselője elmondta, hogy kész kifizetni az Oroszországba szóló jegyeket annak a fiúnak a családjának, akik arra spóroltak, hogy Ukrajnából Oroszországba, Krasznodarba költözzenek.

Hozzátette, hogy nagyon sajnálja azokat az embereket, akik nem tudnak visszatérni hazájukba.

„Különösen fájdalmas, hogy egy gyermek került hasonló helyzetbe” – idézi Lantratovát az mk.ru.

A hírportál emlékeztet, hogy korábban közösségi oldalakon megjelent egy videó, amelyben a szóban forgó, az utazás költségeire autómosással pénzt gyűjtő kisfiút zaklat egy ukrán férfi.

Az egyik orosz bíróság jövő hónapban tárgyalja a néhai ellenzéki aktivista, Alekszej Navalnij édesanyja által indított ügyet – írta meg a The Moscow Times az érintetthez közeli forrás jelentésére hivatkozva.

Ljudmila Navalnaját halála óta nem engedték fiának holttestéhez. Az anya kedden Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fordult, hogy adják ki neki Navalnij tetemét.

Önhöz fordulok, Vlagyimir Putyin. A kérdés megoldása csak öntől függ

– mondta egy videóbeszédben.

Az állami TASZSZ hírügynökség később arról számolt be, hogy az északi-sarkvidéki Szalechard város bíróságához panasz érkezett Navalnaja részéről, és a meghallgatás zárt ajtók mögött zajlik majd.

Alekszej Navalnij szövetségesei a közösségi médiában közölték, hogy a bíróság március 4-én tárgyalja az ügyet, több mint két héttel Putyin legfélelmetesebb ellenfele halála után.

Navalnij özvegye, Julija Navalnaja megismételte a néhai aktivista édesanyjának felhívását, követelve, hogy a hatóságok tegyék lehetővé, hogy „méltósággal temessék el”.