Az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának vezetője, Kirilo Budanov kételkedik abban, hogy Volodimir Zelenszkij elnök és Valerij Zaluzsnij, a fegyveres erők volt főparancsnoka között nézeteltérések voltak – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy az elnök és a katonai parancsnok között aligha lehetnek személyes nézeteltérések, hiszen az egyik a másiknak van alárendelve. Arra is utalt, hogy Zelenszkij helyesen döntött Zaluzsnij leváltásával.
„Ha minden jó, minden csodálatos, és minden helyesen történik, akkor miért vagyunk abban a helyzetben, amiben vagyunk?” – mondta.
Az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának vezetője, Kirilo Budanov kételkedik abban, hogy Volodimir Zelenszkij elnök és Valerij Zaluzsnij, a fegyveres erők volt főparancsnoka között nézeteltérések voltak – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy az elnök és a katonai parancsnok között aligha lehetnek személyes nézeteltérések, hiszen az egyik a másiknak van alárendelve. Arra is utalt, hogy Zelenszkij helyesen döntött Zaluzsnij leváltásával.
„Ha minden jó, minden csodálatos, és minden helyesen történik, akkor miért vagyunk abban a helyzetben, amiben vagyunk?” – mondta.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Jakov Milatovics montenegrói elnök megbeszélést folytatott Albánia fővárosában, a Tiranában február 28-án tartott Ukrajna-délkelet-európai csúcstalálkozó keretében – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda szerdán.
Zelenszkij megköszönte Milatovicsnak, hogy menedéket nyújtott a háború miatt Montenegróba költözött ukránoknak, és megvitatta az együttműködést az ukrán katonák kezelésében és rehabilitációjában.
Az elnökök összehangolták Ukrajna és Montenegró közös munkáját is nemzetközi platformokon.
Ukrajna elnöke háláját fejezte ki azért, hogy Montenegró támogatta a G7-ek vilniusi nyilatkozatát és az ukrán békeformulát, és tájékoztatta Montenegró elnökét az első svájci globális békecsúcs előkészületeiről. Volodimir Zelenszkij az igazságos és tartós béke helyreállítására irányuló ukrán erőfeszítések általános felépítéséről is beszélt
– írta Ukrajna Elnöki Hivatala.
Volodimir Zelenszkij Horvátország miniszterelnökével is találkozott, akivel többek között a közös fegyverkezésről tárgyalt.
Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 413 760 orosz katona esett el, az elmúlt napon 1150 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 25 orosz hajót, 1 tengeralattjárót, 7768 hadműveleti és taktikai drónt, 1601 egység speciális felszerelést és 1912 cirkálórakétát számoltak fel.
Az ukrán hadsereg újabb ellenséges kétüléses Szu–34-es vadászbombázót semmisített meg – közölte Mikola Olescsuk, a légierő parancsnoka.
A parancsnok kiemelte, hogy február 29-e egy olyan dátum, amely ugyan négyévente csak egyszer van, de az oroszoknak ez is csak ugyanolyan nap, mint a többi, hiszen egy újabb repülőgépet vesztettek el.
Elmondása szerint az ukrán védők „mínuszban” vannak a Szu–34-esekkel a keleti irányban. „Köszönöm a munkájukat! A győzelem a földön az égben kovácsolódik!” – hangsúlyozta Olescsuk az Unian beszámolója szerint.
Az elmúlt napokban az ukrán légierő több orosz vadászgépet is lelőtt.
Ukrajnának ebben az évben havi 3 milliárd dolláros külső finanszírozásra van szüksége – mondta Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter február 28-án, a G7-csoport ülésén elhangzott videóbeszédében a The Kyiv Independent szerint.
A pénzügyminiszter szerint a külföldi segélyek kulcsfontosságúak Ukrajna számára, mivel a teljes körű orosz invázió által okozott gazdasági nyomás fokozódik. Az ország tavaly 42,5 milliárd dollárnyi külső finanszírozást kapott, ami lehetővé tette, hogy a folyamatban lévő háború közepette is működjön – mondta a miniszter. A belpolitikai viták miatti késlekedés az Egyesült Államok részéről Ukrajna gazdasági instabilitását fokozza.
2023-ban Ukrajna pénzügyi rendszere stabil volt, a gazdaság a vártnál gyorsabban talpra állt. Az ukrán kormány kiegyensúlyozott politikája, valamint a nemzetközi partnerek következetes támogatása döntő szerepet játszott az eredményeinkben
– közölte Marcsenko a pénzügyminisztérium honlapján.
„Fontos ennek a tendenciának a fenntartása. 2024-ben a havi külső finanszírozási igény eléri a 3 milliárd dollárt” – jelentette ki a pénzügyminiszter.
Marcsenko hangsúlyozta a G7-ek szerepét Ukrajna támogatásában, emlékeztetve arra, hogy a G7-ek és az EU-országok 2022 februárja óta 67 milliárd dolláros pénzügyi segélyt nyújtottak.
Bár az Egyesült Államoktól kapott segítség elakadt, az EU jóváhagyta a négy évre szóló 50 milliárd eurós (54 milliárd dolláros) finanszírozást.
Az első, 4,5 milliárd eurós (4,9 milliárd dolláros) uniós forrás kifizetése márciusban várható.
Feltörték február 28-án az ukrán parlament (Verhovna Rada) honlapját, a hivatalos Telegram-csatornára mutató linket pedig hamisra cserélték – írja az RBC-Ukraine.
Az ukrán országgyűlés végül helyi idő szerint 22:20 körül tett közzé egy újabb bejelentést, amely alapján helyreállították a weboldalt. „Bárhogy is próbálnak az ellenségeink ártani nekünk, mi nyerünk!” – tette hozzá a tanács.
A közelmúltban több kibertámadás-sorozatot is indítottak Ukrajna ellen.
Magyarország területére 2024. február 28-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4621 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4893 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amEly 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Ukrajna nem zárja le a lengyel határt, és nem is tárgyal erről – jelentette ki szerdán Olekszandr Kubrakov ukrán miniszterelnök-helyettes.
„Ukrajna nem zárja le a Lengyelországgal közös határait. Az ukrán fél részéről senki nem tárgyal erről” – írta Kubrakov az X-en. „A népünk a létezéséért harcol az orosz agresszorral vívott háborúban. Számunkra a stabil határok a túlélést jelentik” – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.
Donald Tusk lengyel kormányfő szerdán Varsóban közölte, hogy a lengyel kormány a kereskedelmet érintő átmeneti határzárról egyeztet Kijevvel. „Nem árulok el semmilyen titkot: az ukrán féllel a határ átmeneti lezárásáról, általában az árucsere leállításáról egyeztetünk” – válaszolt Tusk a norvég hivatali partnerével, Jonas Gahr Storével közös sajtóértekezleten egy újságírói kérdésre.
Tusk jelezte, hogy a határzár témáját azon a csütörtökre tervezett találkozón is napirendre tűzi, amelyen az ukrán áruk behozatala miatt is zajló lengyelországi gazdatiltakozások szervezőit fogadja.
A harmadik rohamosztag kiütötte az oroszokat a donyecki területen lévő Krasznohorivkából – írta Ukrajna 3. különálló rohamdandárja Telegram-csatornáján szerdán.
Kedden az orosz hadsereg erői nagy erejű támadással megtámadták Krasznohorivka délkeleti részét, és behatoltak a településre.
„Annak érdekében, hogy megakadályozzák az ellenség lábának megvetését, a harmadik különálló rohamdandár, az 1. és 2. rohamzászlóalj egységei harci műveletet hajtottak végre, hogy megtisztítsák a várost az ellenséges erőktől” – áll a rohamosztag közleményében.
Rövid idő alatt az orosz erőknek sikerült felkészülnie egy hosszú védekezésre, azonban az ellenállás és a nehéz harcok ellenére a dandár rohamcsoportjai elkerülhetetlen veszteségeket okoztak az ellenségnek, a 200. és a 300. század mintegy 100 megszállójának
– írta az ukrán katonai egység, hozzátéve, hogy „az oroszok nem voltak hajlandók megadni magukat, és az általuk elfoglalt házakban likvidálták őket”.
„Krasznohorivka mostantól az ukrán csapatok ellenőrzése alatt áll!” – zárta bejegyzését az ukrán 3. rohamdandár.
Alekszej Navalnij orosz ellenzéki aktivista halála miatt újabb szankciókat kért Oroszország ellen nyolc uniós ország – írja a Sky News.
Csehország, Észtország, Finnország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Svédország és Románia külügyminiszterei egy közös levélben fordultak Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai képviselőjéhez.
„Navalnij úr halála az oroszországi elnyomás újabb jele. Ez kollektív fellépést igényel" – áll a külügyminiszterek levelében.
A tisztviselők szerint Hollandia, Franciaország, Írország és Dánia is támogatta a szankciót, így összesen 12 ország vesz részt a kezdeményezésben.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!