2024. június 23. 21:00
Svájc
Németország
Frankfurt Arena III. forduló
2024. június 23. 21:00
Skócia
Magyarország
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Ukrajna–Délkelet-Európa csúcstalálkozó keretében találkozott Alekszandar Vucsics szerb elnökkel –  írta az Ukrainska Pravda.

    „Hangsúlyoztam Szerbia részvételének fontosságát a békeformula végrehajtásában, majd további kapcsolatfelvételt egyeztettünk a formula globális támogatásának kiterjesztése érdekében. Emellett tájékoztattam Vucsics elnököt a front jelenlegi helyzetéről” – közölte Zelenszkij.

    Az ukrán elnök megjegyezte, köszönetet mondott Vucsicsnak, hogy Szerbia támogatta Ukrajna szuverenitását és területi integritását, valamint hogy humanitárius és pénzügyi támogatást nyújtott számukra.

  • Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette, hogy Ankara továbbra is támogatja Oroszország ukrajnai inváziójának teljes körű békés rendezését, és kész platformot kínálni a vonatkozó „tárgyalásokhoz” – idézi az Ukrajinszka Pravda Erdogan február 28-i, Ukrajna–Délkelet-Európa csúcstalálkozó résztvevőihez intézett videós beszédét.

    „Készek vagyunk újra felajánlani azt a tárgyalóasztalt, amelyet korábban Isztambulban szerveztünk a béke megteremtése érdekében” – mondta Törökország elnöke.

    Erdogan hangsúlyozta, hogy Törökország támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását, biztonságát és területi integritását, valamint azt a vágyát, hogy megvédje „krími tatár honfitársaink jogait és érdekeit”.

    Annak ellenére, hogy a háború harmadik évébe léptünk, és minden erőfeszítésünk ellenére nem történt elegendő előrelépés a béke felé, továbbra is elkötelezett vagyok amellett, hogy lehetőséget adjak a diplomáciának és a párbeszédnek a háború igazságos befejezése és a tartós béke elérése érdekében

    – tette hozzá Erdogan, aki közös munkára szólított fel a „béke általános paramétereinek meghatározására”, és kijelentette, hogy e tekintetben Ankara „elvben támogatja” az Ukrajna által javasolt békeformulát.

    Hakan Fidan török külügyminiszter február elején közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hamarosan Törökországba látogat, hogy megvitassa Recep Tayyip Erdogan török elnökkel az Ukrajnának szánt fekete-tengeri gabonaexport új elképzeléseit.

  • Az orosz erők délután bombákkal támadták a Harkiv régióbeli Velykyi Burluk települést, ennek következtében két ember meghalt – írta az Unian

    A rendőrség közölte, a támadásban egy 48 éves férfi életét vesztette, hatéves unokája súlyosan megsebesült, majd belehalt sérüléseibe.

    A történtek után az ukrán nyomozók büntetőeljárást indítottak a háborús törvények megsértése miatt.

  • Az orosz külügyminisztérium kommentálta az el nem ismert, elszakadt Dnyeszteren túli állam, Transznisztria törvényhozói kongresszusának felhívását, és kijelentette, hogy Moszkva „figyelmesen” mérlegel minden, ebből az el nem ismert régióból érkező kérést.

    A Dnyeszteren túli lakosok, honfitársaink érdekeinek védelme az egyik prioritásunk. Az orosz illetékes szervek mindig minden kérést alaposan mérlegelnek

    – mondta az orosz külügyminisztérium képviselője az Ukrajinszka Pravda szerint.

    A Dnyeszteren túli „Képviselők Kongresszusa” korábban elfogadta az Oroszországhoz intézett felhívást, amelyben „védelmet kértek Moldova nyomásától”, és több nemzetközi szervezethez is fordultak.

    Félő volt, hogy a parlamenti képviselők sürgethetik Moszkvát az el nem ismert régió Oroszországhoz csatolása érdekében, de a kisinyovi, kijevi és tiraszpoli hivatalos nyilatkozatok cáfolták a feltételezéseket.

    Oroszország nem érte el a kívánt eredményt

    Az ukrán védelmi hírszerzés szerint Oroszország nem érte el a kívánt eredményt a Dnyeszteren túli „Képviselők Kongresszusán” – írta az RBC-Ukraine.

    Az ukrán védelmi hírszerzés a február 28-án tartott Dnyeszteren túli parlamenti képviselők úgynevezett kongresszusát kommentálta, mondván, annak eredményei nem felelnek meg a Kreml elvárásainak.

    Ma, figyelembe véve a TMR (Dnyeszteren túli Moldovai Köztársaság) helyzetét, nem történt semmi. Oroszország nem érte el a kívánt eredményt. Ebben a helyzetben mind politikai, mind információs erőfeszítéseik kudarcot vallottak

    – nyilatkozta Andrij Jusov, az ukrán katonai hírszerzés tisztségviselője az RBC-Ukraine-nek.

  • Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy a világ vezetőinek minden olyan kezdeményezése, amely Ukrajnát az orosz agresszió visszaszorításában kívánja megerősíteni, jót tesz az egész világnak.

    Az ukrán elnök Emmanuel Macron francia elnök kijelentésére reagált, amely szerint az Európai Unióban felvetődött, hogy katonákat vezényeljenek Ukrajnába.

    Zelenszkij előrebocsátotta, hogy nem volt ott azon a tanácskozáson, amelyen Macron kifejtette elképzeléseit, de úgy tudja, azt mondta a francia elnök, hogy beszél bizonyos új ötletekről Ukrajna megerősítésére, és megosztja az információkat, amikor – várhatóan március közepén – megérkezik Ukrajnába.

    Ha a világ bármely kezdeményezése megerősíti Ukrajnát, az az egész világnak jó

    – szögezte le Zelenszkij. Megjegyezte, hogy korábban hasznos találkozója volt Macronnal, amelyen számos kezdeményezés szóba került arról, miként lehetne megerősíteni Ukrajnát a harctéren. Az elnök szerint most alapvetően az a fontos, hogy a korábban megkötött megállapodások szerint a partnerországok teljesítsék azoknak a fegyvereknek és lőszereknek a leszállítását Ukrajnába, amelyek küldésével késlekednek.

    Túl kell élnünk, és Ukrajna számára a túlélés azt jelenti, hogy nagyon konkrét döntések születnek

    – hangsúlyozta.

  • Politikailag motiváltnak nevezte szerdán a norvég Nobel-bizottság Oleg Orlov orosz Nobel-békedíjas aktivista bebörtönzését – írja az MTI.

    Joergen Watne, a bizottság elnökének közleménye szerint az ítélet azt mutatja, hogy Oroszországban egyre kevésbé tartják tiszteletben az emberi jogokat és a szólásszabadságot.

    A hetvenéves Orlovra egy moszkvai bíróság kedden szabott ki két és fél év börtönbüntetést „a fegyveres erők becsületének megsértése” vádjával, az aktivista ugyanis tiltakozott az ukrajnai háború ellen, és azzal vádolta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy a fasizmusba taszítja Oroszországot.

    Orlov a tárgyaláson azt hangoztatta, hogy politikai okokból ítélték el, és közölte, nem bánt meg semmit, valamint ismét a háború ellen szólalt fel.

    Mariana Kacarova, az ENSZ oroszországi jelentéstevője szerint az aktivista elleni per jól megszervezett kísérlet volt arra, hogy elhallgattassák az emberi jogok védelmezőit az országban.

    Orlov és az általa vezetett – a hatóságok által azóta „külföldi ügynökké” nyilvánított és 2021-ben feloszlatott – Memorial nevű jogvédő csoport 2022-ben kapta meg a Nobel-békedíjat.

    Putyin rezsimje évek óta próbálja Oroszország-szerte elhallgattatni a Memorial és más fontos civil szervezetek vezetőit, most pedig az ukrajnai háború ürügyén igyekszik befejezni, amit elkezdett

    – jelentette ki Watne.

    A Memorial a szólásszabadság védelmét tűzte ki célul, és 1989-es alapítása óta dokumentálta az ilyen jellegű jogsértéseket.

  • Donald Tusk miniszterelnök csütörtökön 14 órára találkozót hívott össze a Varsóban tüntető lengyel gazdák csoportjainak vezetőivel, és arról tájékoztatott, hogy az Ukrajnából beáramló mezőgazdasági termékek miatt tárgyalásokat folytatnak az ukrán féllel a határ esetleges ideiglenes lezárásáról – írta az RMF24 lengyel hírportál.

    Arról is beszélt, hogy ez átmeneti megoldás lenne, és mindkét fél számára „fájdalmas”.

    Kész vagyok döntéseket hozni, akár kemény döntéseket is, ha az ukrán határról van szó. Mindezt Kijevvel egyetértésben, hogy ne legyenek felesleges feszültségek Varsó és Kijev között, de végre tartós megoldást kell találnunk

    – tette hozzá a miniszterelnök, aki kijelentette, „készek vagyunk egy beszélgetésre a határokról”.

    A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy Európában több mint 20 millió tonna gabonafelesleg van a raktárakban, ebből Lengyelországban kilencmillió tonnás A többlet.

    Arra a kérdésre, milyen konkrét megoldási javaslatokat szeretne bemutatni a tiltakozó gazdáknak, Tusk azt válaszolta,

    nem én vagyok az a miniszterelnök, aki miatt Lengyelország elhagyja az Európai Uniót, vagy olyan országgá válik, amely elzárja az ukrajnai határt.

    „Készen állunk egy komoly beszélgetésre a korlátokról, mert a Brüsszel és Kijev által javasolt korlátok számunkra elfogadhatatlanok” – jelentette ki a kormányfő.

  • A NATO katonái már régóta Ukrajnában vannak, és segítenek a nyugati fegyverek működtetésében – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.

    Zaharova arra reagált, hogy a Financial Times című brit lap közölte, nyugati különleges erők tevékenykednek Ukrajnában. A publikáció azt követően jelent meg, hogy Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, az Európai Unióban felvetődött, hogy katonákat vezényeljenek Ukrajnába.

    „Senki előtt nem titok, hogy a NATO-országok katonái már régóta Ukrajnában vannak, és aktívan segítik az ukrán fegyveres erőket, egyebek között a Kijevnek átadott fegyverrendszerek működtetésében. Macron semmi újat nem mondott” – mondta a szóvivő.

    Zaharova arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus eszkalációjához vezet, ha az uniós országok zsoldosokat küldenek Ukrajnába.

  • „Oroszország nem jelent veszélyt azokra államokra, amelyek részéről nem éri fenyegetés, Orbán Viktor magyar miniszterelnök ezzel kapcsolatos félelmei alaptalanok” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, aki magyar kormányfő kijelentését is kommentálta, mely szerint Magyarország nem szeretne közös határt Oroszországgal.

    Dmitrij Peszkov reakciójáról bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

  • Oroszország jelentősen fokozta dezinformációs kampányát, hogy ellentétet szítson és befolyásolja a közvéleményt, ezenfelül pedig külön csoportok is foglalkoznak minden olyan nyugati országgal, amelyben választásokat tartanak – jelentette ki Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a The Times brit napilapnak adott interjújában.

    A tisztségviselő szavai szerint az orosz ügynökök hetente 166 millió dezinformációs posztot publikálnak Ukrajnáról olyan platformokon, mint a Telegram, a Facebook, az Instagram és az X. A múlt héten például 36 millió olyan poszt jelent meg, amely az ukrán tisztviselők lejáratására irányult, 23,5 millió a nyugati országok és Ukrajna politikai és katonai egységének aláásását célozta, 51 millió pedig az ukrán hadsereg, illetve 55 millió a közvélemény demoralizálását – sorolta Danyilov.

    Elmondta, hogy Oroszország kifejlesztett egy mesterségesintelligencia-alapú eszközt, amellyel minden eddiginél „exponenciálisan nagyobb” léptékben avatkozik be a választásokba Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban.

  • Oroszország segítségét kérte szerdán a Dnyeszter melléki moldovai szakadár terület, Transznisztria arra hivatkozva, hogy a moldovai kormány nyomást gyakorol a gazdaságára.

    „Társadalmi és gazdasági nyomást gyakorolnak a Dnyeszter melléki területre, ami egyenesen ellentmond az európai elveknek, és az emberi jogokkal és a szabadkereskedelemmel is összefüggésben áll” – olvasható az oroszbarát terület képviselőinek tiraszpoli kongresszusán elfogadott nyilatkozatban. 2006 óta most tartottak először ilyen kongresszust a Dnyeszter melléki vezetők.

    Az orosz hírügynökségek által ismertetett hivatalos nyilatkozatban a Dnyeszter melléki vezetők kérik a Szövetségi Tanácsot és a Dumát, az orosz parlament felső- és alsóházát, hogy „hozzanak intézkedéseket a terület megvédelmezésére a Moldova által gyakorolt fokozott nyomásgyakorlással szemben”.

    A dokumentum arra emlékeztet, hogy „több mint 220 ezer orosz állampolgár él” állandó jelleggel a Dnyeszter melléki területen.

  • Alekszej Navalnij halála újabb jele annak, hogy egyre gyorsul és mélyül a szisztematikus politikai elnyomás Oroszországban – jelentette ki Kadri Simson energiaügyekért felelős uniós biztos Strasbourgban szerdán.

    Az Európai Parlament plenáris ülésének Alekszej Navalnij haláláról, valamint az oroszországi politikai foglyok és az orosz civil társadalom támogatására irányuló uniós fellépés szükségességéről folytatott vitáján az uniós biztos hangsúlyozta: Navalnij halála a legsötétebb szovjet időket idézi.

    Kijelentette, az Európai Unió továbbra is nyomást fog gyakorolni Oroszországra az elkövetett jogsértések miatt. Kiemelte, az unió támogatja a civil társadalmat, a jogvédőket és a független médiát Oroszországban és azon kívül. 

  • Lemondott a Dán Királyi Hadsereg szolgálati főnöke, Gunner Arpe Nielsen vezérőrnagy a NATO-tagország hadseregének az ukrajnai orosz invázió következtében végrehajtott átalakítása előtt – közölték szerdán a dán fegyveres erők a Reuters szerint.

    Az új hadseregfőnököt áprilisig nevezik ki, amikor Nielsen három év után távozik posztjáról.

    Nielsen tavaly elismerte, hogy az ukrajnai háború és az Oroszország felől érkező növekvő katonai fenyegetés jelentős hiányosságokat tárt fel Dánia azon képességében, hogy megvédje területét és teljesítse NATO-kötelezettségvállalásait.

    Növekvő frusztráltságot látok abban, hogy a politikusok nagyon elzárkóznak a pénz elköltésének módját illetően. Semmit nem tesznek a hadsereg felerősítésére. A politikusok folyamatosan arról beszélnek, hogy beruházásra van szükség, de a katonákhoz még nem érkezett meg a pénz

    – nyilatkozta Hans Peter Michaelsen független katonai elemző a Reuters hírügynökségnek.

    Dániára nyomás nehezedik, hogy katonai kiadásait a NATO által kitűzött szintre, az ország GDP-jének 2 százalékára emelje.

    Az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek – köztük az F–16-os vadászgépek adományozása – segített Dániának elérni ezt a célt, bár a saját haderejébe történő jelentős beruházások még nem valósultak meg.

    Dánia tavaly ígéretet tett arra, hogy a következő tíz évben 21 milliárd dollárt fektet be a védelembe.

    Az 57 éves Nielsen új szerepet tölt be a fegyveres erők fejlesztési és tervezési vezetőjeként. Utódját várhatóan hamarosan kinevezik, és április 1-jén kezdi meg munkáját – közölték a fegyveres erők.

  • Lettország alapvetően nem ellenzi nyugati szárazföldi csapatok bevetését az Oroszország által megtámadott Ukrajnában, és fontolóra venné részvételét, ha a NATO-szövetségesek megállapodásra jutnának az ügyben – jelentette ki a lett védelmi minisztérium szóvivője szerdán.

    A szóvivő azt követően nyilatkozott erről a dpa hírügynökségnek, hogy Emmanuel Macron francia elnök hétfőn felvetette a nyugati szárazföldi csapatok ukrajnai telepítésének kérdését.

    Több NATO-tagország, köztük Németország elutasította Macron felvetését.

    A lett védelmi tárca szóvivője felidézte, hogy Lettország az Ukrajna ellen indított háború kezdetétől katonai támogatást nyújt Kijevnek: részben fegyverszállítások formájában, részben ukrán katonák lettországi és más NATO-országokban zajló kiképzésével.

  • Valódi koszorúk voltak azoknál a harkivi férfiaknál, akik illegálisan léptek volna Románia területére, de a határőrök feltartóztatták őket Kárpátalján. 

    Úgy tettek, mintha a nagymamájuk temetésére mennének, sőt valódi emlékkoszorúkkal »fegyverkeztek fel«

    – számolt be az RBC Ukraineaz Állami Határszolgálatra hivatkozva

    A harkiviakat szállító kárpátaljai taxisofőr elmondta, hogy a férfiak azzal bízták meg, vigye őket Csernotiszovo faluba a nagymamájuk temetésére.

  • „Gyarmatosítás” és „totális oroszosítás” zajlik a Krími Autonóm Köztársaságban, ahol az utóbbi években számos önkényes őrizetbe vétel és egyéb emberijog-sértés is történt – mondta el Tamila Taseva, az ukrán elnök krími állandó képviselője szerdán a dpa német hírügynökségnek adott interjúban.

    Az MTI közleménye szerint Oroszország tíz évvel ezelőtt csatolta el a Krím félszigetet. Taseva elmondta, hogy a február 24-i helyzet szerint azóta a térségben az orosz „megszállók 208 embert zártak rács mögé illegálisan, köztük 125 krími tatárt”.

    Közölte, Oroszország 2014. február végén, március elején fokozatosan egyre nagyobb katonai erőket vezényelt a Krímbe. Azonosító jelzést nem viselő, oroszul beszélő különleges alakulatok szállták meg a szimferopoli parlament épületét, ahol jelenlétükben a képviselők Moszkva-barát vezetést választottak a korábbi helyett. A félsziget Oroszországhoz tartozásáról március 18-án írták alá a megállapodást a Kremlben.

    Ma a Krím félsziget orosz csatlósként el van vágva a külvilágtól, gazdaságilag a megszálló hatalom tartja életben, és emiatt az ott élő emberek számára jelentős mértékben megdrágult a mindennapi élet

    – mondta Taseva, aki szerint „egyre fokozódó ellenállás észlelhető a megszállókkal szemben”.

    Az ukrán elnök krími állandó képviselője beszámolt arról is, hogy mindenekelőtt az iszlám vallású krími tatárok emberi jogi helyzete vált még rosszabbá. Az egykor saját parlamenttel rendelkező népcsoport ma politikai üldöztetésnek van kitéve, gyakoriak a házkutatások, a krími tatárok által működtetett médiumokat pedig bezáratták. Az ukrajnai háború miatti orosz kényszermozgósítás következtében 2022 szeptemberében mintegy 10 ezer krími tatár menekült külföldre – részletezte Taseva.

    Az utóbbi években nagyjából 70 ezer ember hagyhatta el a Krím félszigetet, miközben különböző becslések szerint 500–800 ezer közé tehető az oda újonnan betelepült oroszok száma – mondta Taseva.

    Hivatalos adatok szerint a Krímnek jelenleg 2 millió lakosa van. A Taseva által említett mértékű népességnövekedés nem rajzolódik ki az orosz hatóságok statisztikáiból, amelyek szerint nagyjából csak 100 ezerrel élnek többen jelenleg a térségben, mint az annektálás előtti időből származó ukrán adatok szerint.

    Tamila Taseva az interjúban azt hangsúlyozta, hogy csak akkor lehet béke, ha Ukrajna visszaszerzi a Krímet és a többi, Oroszország által megszállt területet.

    Ha engedményeket teszünk az agresszornak, és szemet hunyunk a nemzetközi jog megsértése felett, azzal csak tovább fokozzuk a fenyegetést és a veszélyt

    – mondta. Hozzátette azt is: nem gondolja, hogy Oroszország atomfegyvert vetne be, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök „tisztában van azzal, hogy onnan már nincs visszaút, akkor az az egész rendszer is romba dőlne, amelyet törvénytelen módon felépített a megszállt területeken” – mondta.

  • Dmitro Sznegirev ukrán katonai szakértő Olekszandr Sheleszt újságíró YouTube-csatornájának nyilatkozva beszélt arról, hogy az orosz hadsereg nem fogyott ki az erejéből Avgyijivka felszabadítása után, hanem teljes erőbedobással folytatja offenzíváját, és új, erős fegyvereket használ – írja az mk.ru

    A szakértő szerint a legújabb felszerelésekkel találkoznak a térségben, amelyekkel a front más részein nem, köztük TOS–2, T–72-es alvázra szerelhető rakéta-sorozatvető. 

    És most porrá változtatják Belogorivkát

    – mondta Dmitro Sznegirev, hozzátéve, hogy a második csapás iránya már Ternyi felé mutat, és lehetséges, hogy elérik Limant is.

    Sznegirev felvetette, hogy az orosz fegyveres erők feladatai közé tartozik a téli-tavaszi időszakban a de facto Donyecki Népköztársaság teljes területének elfoglalása. Továbbá nehéznek nevezte a helyzetet Marjinka irányában is, ahol az orosz csapatok elfoglalták Pobeda települést, valamint Bahmut irányába is terjeszkednek.

    Az új TOS–2 termobárikus robbanófejjel is képes rakétákat indítani, először a 2020-as moszkvai győzelmi parádén mutatták be.

    Ezek a fegyverek két lépcsőben működnek. A bomba jellemzően benzinnel van töltve, amit a robbanás pillanatában szétporlasztanak egy terület felett, majd ugyanabban a pillanatban egy második töltet egy hihetetlen intenzív, magas hőmérsékletű robbanást indít be a benzinfelhőben, amitől az egész olyan lesz, mint egy szétterjedő tűzgolyó. Az intenzitásra jellemző, hogy a területen lévő minden oxigént – mint egy vákuum – kiszippant, magához szippant a robbanás, amely elhúzódó, és tovább tart, mint egy hagyományos bomba felrobbanása. Értelemszerűen az ennek nyomán keletkező hő- és lökéshullám pedig sokkal nagyobb, mint egy „normál” bombáé. Ha pedig az ellenség a közelben van, akkor az emberi tüdőből is azonnal kiszippantja az oxigént, és így végez áldozatával, vagy már a lökéshullám nyomán vesztik életüket az emberek.

  • Egy szentpétervári bíróság távollétében hat év börtönbüntetésre ítélte Borisz Romanov helyi aktivistát, aki az orosz hadseregről szóló álhíreket terjesztett. A nyomozás szakaszában a vádlott Németországba menekült – közölte a városi bíróságok közös sajtószolgálata a TASZSZ-szal.

    „A szentpétervári Viborgszkij kerületi bíróság kihirdette az ítéletet Borisz Romanov ellen, akit bűnösnek találtak az Orosz Föderáció büntető törvénykönyve 207.3. cikkelye (az Orosz Föderáció fegyveres erőinek felhasználására vonatkozó, tudatosan hamis információk nyilvános terjesztése). A bíróság hat év börtönbüntetést szabott ki általános rendszerű büntetőtelepen” – áll az üzenetben. Ezenkívül Romanovot négy évre megfosztották az internetes oldalak adminisztrálásának jogától.

    A nyomozás megállapította, hogy 2022 márciusának végén a vádlott, mivel a Viborgszkij területén tartózkodott – többek között a Szvetlanovszkoje körzetben önkormányzati tanácsának helyiségeiben – videót készített azzal a céllal, hogy szándékosan hamis információkat terjesszen az orosz fegyveres erők tevékenységéről. Romanov a felvételt a VKontakt közösségi hálózaton a „Szvetlanovszkoje Szomszédok” nevű csoportban tette közzé.

    2022 májusában Romanov ellen vádat emeltek, amit ő tagadott, és megtagadta a vallomástételt. Ugyanakkor a vádlottat előzetes letartóztatásba helyezték, de ugyanezen év júliusának végén a bíróság a megelőző intézkedést bizonyos cselekményektől való eltiltásra változtatta. Ezt követően a bíróság sajtószolgálata szerint Romanov „bátran Németországba menekült”, ahol jelenleg is tartózkodik.

  • A brit hírszerzés megállapította, hogy Oroszország ukrajnai inváziója után csökkent Oroszország befolyása a volt Szovjetunió államaiban, holott a célja éppen az ellenkezője lett volna – írta meg az Ukrajinszka Pravda.

    „Az ukrajnai háború jelentős változást okozott Oroszország kapcsolataiban a volt Szovjetunió országaival. Oroszország szinte bizonyosan továbbra is úgy tekint befolyásának fenntartására ezekben az országokban, mint a belső biztonsághoz és a gazdasági jóléthez szükséges külpolitikai prioritásra.

    Ám 2022 februárja óta, változó mértékben, Oroszország általános befolyása a közvetlen szomszédságában csökkent

    – állítja a brit hírszerzés.

    A brit védelmi minisztérium szerint az, hogy Oroszország nem ért el áttörést a háborúban, megkérdőjelezte Oroszországnak a térségben betöltött biztonsági garanciális szerepét. „Ukrajna szuverenitásának Oroszország általi megsértése növelte az Oroszországból érkező fenyegetés megítélését” – áll a felülvizsgálatban.

    A brit elemzők megjegyezték, hogy ezekben az országokban egyre erősödő tendencia mutatkozik az Oroszországtól való függés csökkentésére. Bár Moszkva továbbra is jelentős jelenlétet tart fenn a régióban, mind nyíltan, mind burkoltan, a Kreml képessége céljainak elérésére szinte biztosan jelentősen csökkent az elmúlt két évben – állítják.

    Egy korábbi felülvizsgálatban a brit hírszerzés 2014-ig visszamenőleg nyomon követte, hogy Oroszország hogyan használta fegyverként az energiát, és arra a következtetésre jutott, hogy ez a tendencia folytatódni fog.

  • Alekszej Navalnij orosz ellenzéki aktivistát március 1-jén, pénteken temetik el a moszkvai Boriszovszkoje temetőben – írja az ukrán Strana hírportál Navalnij sajtótitkára, Kira Jarmis beszámolója alapján. 

    A szertartásra március 1-jén 14 órakor lesz a máriinyi templomban.

    Mint arról beszámoltunk, február 16-án az orosz hatóságok bejelentették Alekszej Navalnij ellenzéki aktivista halálát. A Navalnij haláláról készült orvosi jelentés, amelyet az édesanyjának mutattak meg, azt mutatja, hogy Putyin egykori legfőbb ellenlábasa természetes halált halt. A holttestet február 24-én adták át az édesanyjának mintegy nyolc nap után.

    Ivan Zsdanov orosz ellenzéki aktivista arról is beszámolt, hogy Navalnij édesanyjának engedélyezték, hogy Moszkvában temesse el fiát, de több feltétellel, amelyek közül az egyik az volt, hogy a temetést titokban, nagy tömegek bevonzása nélkül tartsák meg.

  • Franciaország továbbra is azt állítja, hogy nem tervez csapatokat küldeni Ukrajnába vagy háborút indítani Oroszország ellen – írja a Strana

    Séjourné Stéphane francia külügyminiszter szerint „új akciókat kell mérlegelni Ukrajna támogatása érdekében”, amelyeknek „nagyon konkrét szükségleteknek kell megfelelniük”, de anélkül, hogy „átlépnék a hadviselés küszöbét”.

    Egyes ukrajnai akciókhoz külföldi csapatokra lehet szükség

    – mondta ugyanakkor.

    Az akciók között megnevezte az aknamentesítést, a kiberműveleteket és az ukrán területen történő fegyvergyártást.

  • Bár a lengyel kormány 2024. június 30-ig meghosszabbította az ukránok tartózkodási jogát és a támogatását az országban, a Kárpáti Igaz Szó beszámolója szerint fennáll a lehetősége, hogy ez a jövőben megváltozik. 

    Azt írják, Varsó csökkentheti is majd az ukrán menekülteknek nyújtott támogatást, vagy akár teljesen meg is szüntetheti azt. Hozzátették: a lengyel kormány az ukrán menekültek tartózkodásáról szóló törvény megváltoztatásán dolgozik.

  • Li Hui, Kína eurázsiai megbízottja ezen a héten Oroszországba, Ukrajnába és az Európai Unió székhelyére látogat, hogy a Moszkva és Kijev között két éve tartó háborúról tárgyaljon – írja a The Guardian az Agence France-Presse (AFP) hírügynökség információi alapján.

    Az utazás „az ukrajnai válság politikai rendezésére irányul” – áll a kínai külügyminisztérium közleményében, hozzátéve, hogy Li Franciaországba, Németországba és Lengyelországba is ellátogat.

    Li tavaly a konfliktus közvetítésére tett erőfeszítések részeként látogatott el a régióba, ahol Moszkvában, Kijevben és számos európai fővárosban folytatott megbeszéléseket. Kína azt állítja, hogy semleges fél az ukrajnai háborúban, de többen bírálták, amiért nem volt hajlandó elítélni Moszkvát, amikor az 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát. 

    Peking tavaly kiadott egy dokumentumot, amelyben a konfliktus „politikai rendezésére” szólított fel, ám a nyugati országok szerint az lehetővé tenné Oroszország számára, hogy megtartsa az Ukrajnában elfoglalt területeinek nagy részét.

    Kína szerdán úgy nyilatkozott, hogy jelenleg „a legsürgetőbb a béke helyreállítása”. 

    Kínai bölcsességgel járulunk hozzá az ukrán válság politikai rendezésének előmozdításához

    – mondta Mao Ning.

    Kína és Oroszország az elmúlt években fokozta a gazdasági együttműködést és a diplomáciai kapcsolatokat, és stratégiai partnerségük az ukrajnai invázió óta még szorosabbá vált. Hszi Csin-ping kínai elnök és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin tavalyi moszkvai csúcstalálkozójukon kijelentették, hogy a kapcsolatok „új korszakba lépnek”. Ezen a héten pedig Szun Weidong kínai külügyminiszter-helyettes Oroszországban kijelentette, hogy a kapcsolatok „a történelem legjobb időszakában vannak”.

    Az AFP elemzői szerint Kína a domináns fél az Oroszországgal való kapcsolatokban, és befolyása egyre nő, ahogy Moszkva nemzetközi elszigeteltsége mélyül.

  • A Sberbank szerdán azt közölte, hogy az adózott eredménye 1508,5 milliárd rubel (1 rubel 3,9 forint) volt tavaly a nemzetközi számviteli szabvány (IFRS) szerint, jócskán felülmúlta a 2022. évi 270,5 milliárd rubelt.

    2022-ben a profit 75,7 százalékkal zuhant 2021-hez képest az Ukrajna elleni háború miatt az Oroszországgal szemben bevezetett nyugati szankciók hatására, ami érzékenyen érintette a bankszektor egészét is.

    Az MTI szerint tavaly a Sberbank nettó kamatbevétele 36,8 százalékkal, 2564,6 milliárd rubelre nőtt, díjbevétele 15,4 százalékkal, 763,9 milliárd rubelre emelkedett.

  • Dimitrij Medvegyev orosz elnökhelyettes szomorúnak és egyben viccesnek nevezte a nyugati politikát a Telegram-oldalán közzétett irodalmi stílusú bejegyzésében, amelyben indulatosan bírálja az egész Nyugatot. 

    Azt nézem, hogy mivé vált a nyugati politikai panoptikum. Szomorú, néhol vicces, de baljóslatú

    – írta. 

    Medvegyev vélhetően az ukrajnai háborúval kapcsolatos aggodalmait fejezte ki, amikor arról írt bejegyzésében, hogy „bohócok irányítják az ukrán fegyveres erőket, akik soha egy napot sem dolgoztak, ehhez képest most szerencsétlen emberek millióinak életét ellenőrzik, és küldik őket a biztos halálba”. 

    A legyőzött fasizmus országából származó torzszülöttek parlamenti cirkusza, akik ismét a Reichstagban ülnek, követelik, hogy nagy hatótávolságú rakétákat küldjenek neonáci utódaiknak, kockáztatva, hogy még nagyobb hatótávolságú rakétákat kapnak a fejükre

    – írta. 

    Medvegyev egy helyütt arról elmélkedik, hogy „demens, bizonytalan járású, semmit sem értő nagyapák, szélsőségesek özvegyeinek álcáját öltő kitartott nőket ölelgetnek”. 

    Az elnökhelyettes szerint a nyugati vezetők színpadias látogatásokat tesznek Kijevbe, hogy eltereljék választóik figyelmét a saját problémáikról, és az „amerikai főnök mocskos csizmáját nyalják”.

    Emmanuel Macront egyenesen Bonaparte Napóleon kicsinyes és tragikus örökösének nevezte, aki próbál a legendás hadvezér nyomába lépni azzal, hogy NATO-tagállamok Ukrajnába vezénylését emlegeti.

  • Az elmúlt 24 órában az oroszok 1060 katonát, 2 repülőgépet, 20 tüzérségi rendszert, 14 harckocsit és több mint 20 hadműveleti-taktikai drónt veszítettek – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Az ukrán vezérkar szerdai beszámolója szerint Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 412 610 orosz katona esett el, továbbá az ukrán erők 6570 tankot és 12 508 páncélozott harcjárművet semmisítettek meg.

  • „Ma Tiranában dolgozom. Találkozom Ukrajna rendíthetetlen barátjával, Edi Rama albán miniszterelnökkel, és részt veszek az Ukrajna–Délkelet-Európa-csúcstalálkozón” – áll az ukrán elnök X-posztjában.

    A megbeszéléseken a védelmi és politikai együttműködésről, a békeformula támogatásáról és a biztonsági megállapodásokról tárgyalnak majd.

    Albánia egyike azon országoknak, amelyek aláírták a G7 vilniusi nyilatkozatát, amit nagyra értékelünk

    – írta Zelenszkij.

    Már a második alkalommal tartják meg az UkrajnaDélkelet-Európa-csúcstalálkozót, amin Ukrajna NATO-csatlakozásáról is szót ejtenek majd, és a svájci globális békecsúcsról is.

  • Az orosz erők „magas műveleti tempót” tartanak fenn az elfoglalt keleti Avgyijivka város körül, hogy megakadályozzák az ukrán csapatokat az átcsoportosításban és a védelmi vonalak kiépítésében – írja a Skynews katonai elemzőkre hivatkozva.

    A moszkvai csapatok igyekeznek kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyek a kulcsfontosságú város e hónap elején történt elfoglalásával adódtak

    – állítja a washingtoni Hadtudományi Intézet.

    A kutatóintézet egy ukrán katonai szóvivő nyilatkozatára hivatkozva azt közölte, hogy  az orosz erők a közelmúltban megnövelték támadócsoportjaik méretét „a kisebb osztag méretű csoportokról szakasz-, sőt századméretű csoportokra”. 

    A támadások Avgyijivkától nyugatra összpontosulnak, ahol az ukrán erők azonnali védelmi pozíciókat hoztak létre a közelgő orosz támadó műveletek fogadására az intézet elemzése szerint. 

  • A Litvániában tartózkodó ukrán menekültek 75 százaléka tervezi, hogy visszatér Ukrajnába, ha már biztonságos lesz, 17 százalékuk bizonytalan a döntést illetően – számolt be a Kárpáti Igaz Szó a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) vilniusi irodája által 2023-ban végzett felmérésére hivatkozva.

    Manapság egyre többet hallani litván nyelvtanfolyamokról, ami azt jelenti, hogy az emberek úgy döntöttek, hogy Litvániában maradnak. Az ukránok többsége azonban azt tervezi, hogy hazatér, amikor ez lehetséges lesz

    – mondta Eitvydas Bingelis, az IOM vilniusi irodájának vezetője, hozzátéve, hogy az ukránok lehetőséget kaptak a litván nyelv ingyenes elsajátítására, és a hírek szerint 400-an részt is vettek tanfolyamokon.

    A lap azt írja, az ukrajnai háború kezdete óta eltelt két év alatt csaknem 84 ezer ukrán érkezett Litvániába. A szervezet szerint az első hónapokban az ukránok jelezték, hogy különösen pénzügyi segítségre és egészségügyi szolgáltatásokra van szükségük, az első év után pedig az álláskeresés és a litván nyelvtanfolyamok váltak aktuálissá.