Az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának vezetője, Kirilo Budanov kételkedik abban, hogy Volodimir Zelenszkij elnök és Valerij Zaluzsnij, a fegyveres erők volt főparancsnoka között nézeteltérések voltak – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy az elnök és a katonai parancsnok között aligha lehetnek személyes nézeteltérések, hiszen az egyik a másiknak van alárendelve. Arra is utalt, hogy Zelenszkij helyesen döntött Zaluzsnij leváltásával.
„Ha minden jó, minden csodálatos, és minden helyesen történik, akkor miért vagyunk abban a helyzetben, amiben vagyunk?” – mondta.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!
Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön kijelentette, hogy az ukrajnai háborúban javasolt nyugati részvétellel kapcsolatos „minden egyes szava kimért, átgondolt és megfontolt” volt – adta hírül az MTI.
Ezek elég súlyos kérdések. Minden egyes szó, amelyet ezzel kapcsolatban kiejtek, kimért, átgondolt és megfontolt
– mondta Macron a Párizs mellett található Saint-Denis-ben, a párizsi nyári olimpia sportolóinak otthont adó olimpiai falu átadóünnepségén. Hozzátette, hogy nem szeretne további „geopolitikai kommentárt” fűzni az ukrajnai háborúhoz, mert annak nem ez a helye és az ideje, hiszen „a sportnak az egységet és a megbékélést kell elősegítenie”.
A francia elnök az Ukrajna támogatására összehívott hétfői, párizsi konferenciát követően jelentette ki, „nincs konszenzus arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk, de semmit sem szabad kizárni, és mindent meg fogunk tenni, amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön”.
Emmanuel Macron szavaira reagálva Olaf Scholz német kancellár kedden azt mondta, „az európai országok és a NATO-tagállamok egyetlen katonát sem küldenek Ukrajnába”. Ezzel egybehangzó nyilatkozatokat tettek lengyel, olasz, cseh és amerikai részről egyaránt; Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig csütörtökön úgy reagált, hogy „a nyugati országoknak meg kell érteniük, Oroszországnak is vannak olyan fegyverei, amelyekkel képes elérni a területükön található célpontokat”.
Javier Milei argentin elnök azt tervezi, hogy 2024 végén „latin-amerikai támogató csúcstalálkozót” tart Ukrajnának – írta meg a Pravda.
A Financial Times szerint Milei álláspontja Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatban megkülönbözteti őt más regionális vezetőktől, mint például a brazil Luiz Inácio Lula da Silvától és a mexikói Andrés Manuel López Obradortól, akik semlegesebbek.
Az argentin elnök azt mondta, hogy a „szabadságot védő országokkal”, köztük az Egyesült Államokkal, Izraellel és Ukrajnával kötött szövetségeket részesíti előnyben. A lap azt is írja, hogy Argentína már átadott két orosz gyártmányú Mi–171E helikoptert Ukrajnának, amelyeket Milei Zelenszkijnek ígért.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) munkatársai tetten érték a Kárpátaljai Vámhivatal állami főfelügyelőjét, aki őrizetbe vételekor 1400 dollár értékű kenőpénzt fogadott el, azért, hogy 71 ezer dollárt kivihessenek az országból – írja a kiszo.net.
A vámhivatal tisztviselőjét azzal gyanúsítják, hogy kenőpénzt vett át valutaértékek akadálytalan kiviteléért, valamint jövedéki termékek behozataláért cserébe. Büntetőeljárást indítottak a férfi ellen. Vagyonelkobzás mellett akár 10 év szabadságvesztésre is ítélheti a bíróság.
Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága figyelmeztetett a napokban, hogy Majdan–3 néven „nagyszabású különleges hadműveletre készül Oroszország Ukrajna területén”. A támadás célja az ukrán mozgósítás megzavarása, dezinformáció terjesztése, továbbá az ukránok demoralizálása, pánikkeltés a lakosság körében.
A Kárpáti Igaz Szó azt írta, a hírszerzés információja szerint tavaly novemberben a Majdan–3 különleges hadművelet keretében Oroszország csaknem 250 millió dollárt költött ukránellenes érzelmek terjesztésére a Telegram platformon. A művelet teljes költségvetése 1,5 milliárd dollár lehet.
Azt is közölték, hogy az elkövetkező hetekben az ellenség maximális erőfeszítéseket tehet a világbiztonságot romboló narratívák és konfliktusok szítására irányuló kísérletekre mind Ukrajnában, mind a világ más részein, ahol Ukrajna támogatást élvez, és a Majdan–3 különleges hadművelet 2024 márciusában–májusában éri el csúcspontját.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly közölte, hogy
a Majdan–3 célja az, hogy, leváltsák az elnököt. Lehet, hogy nem gyilkosság útján, mert állandóan változik a terv. De minden lehetséges eszközt felhasználnak.
Akkor még úgy volt, hogy 2023 végéig végrehajtják ezt a tervet.
Üdvözlöm, hogy az EBESZ-államok túlnyomó többsége az ukrán civilek Oroszország általi önkényes fogva tartásával kapcsolatban a moszkvai mechanizmushoz folyamodott – írta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az X-en.
I welcome the invocation of the Moscow Mechanism by the overwhelming majority of OSCE States to address Russia’s arbitrary detention of Ukrainian civilians.
— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) February 29, 2024
In the course of this war, Russia has taken thousands of Ukrainian civilians hostage in the temporarily occupied…
A miniszter azt írta a bejegyzésében, hogy Oroszország ukrán civilek ezreit ejtette túszul az ideiglenesen megszállt területeken, és nem irányul rájuk a megfelelő figyelem nemzetközileg. Kuleba arra számít, hogy „az EBESZ moszkvai mechanizmusának igénybevétele” – amely az első mechanizmus, amelyet az ügyben igénybe vesznek – segíteni fog az orosz bűncselekmények meghatározásában.
A külügyminiszter szerint mindent meg kell tenni az ukrán civil túszok problémájának megoldására és szabadon bocsátásuk elősegítésére. A posztban arra kért minden nemzetközi szervezetet, nem kormányzati szervezetet és a médiát, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet az Oroszország által fogva tartott ukrán civil túszokra.
Minden egyes orosz bűncselekményt ki kell vizsgálni, és az elkövetőket felelősségre kell vonni
– írta.
A védelmi minisztérium ellenőrzése 186 millió hrivnya összegű indokolatlan kifizetést talált a hadseregben. Ilyen eseteket találtak Kijev, Zsitomir, Hmelnyickij és Poltava régiókban – erről Ukrajna Védelmi Minisztériuma számolt be.
Kiderült, hogy sok katona az állandó bevetési pontokon tartózkodott, viszont kiegészítő kifizetéseket kapott a fronton való szolgálatért.
Az ukrán védelmi miniszter döntései szerint az összes ellenőrzési anyagot átadták a bűnüldöző szerveknek, hogy megállapítsák a tisztviselők bűnösségének mértékét és kártalanítsák az államot – írta meg a Strana.
Ahogy arról már beszámoltunk, Ukrajna azt állítja, a keddi két Szu–34-es vadászgép után ma újabb hármat sikerült lelőniük. Ezzel folyamatosan növekszik az ukránok által likvidált orosz gépek sora, az elmúlt hetek ebből a szempontból kedvezőek voltak Ukrajna számára.
A katonák is érezhetik ezt a tendenciát, ugyanis örömtáncot lejtettek az apró győzelem hírére, amelyet X-en is megosztottak a követőkkel.
3 russian planes were downed today.
— Defense of Ukraine (@DefenceU) February 29, 2024
Here is a dance to celebrate. pic.twitter.com/QndLh3y1Ys
Az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben felszólítja az uniós tagállamokat, hogy „a győzelemig” támogassák Ukrajnát a szükséges mennyiségű fegyverrel – írta meg a Pravda.
A dokumentum mellett 451 képviselő szavazott, 46 ellene, 49 pedig tartózkodott.
A szövegben a képviselők hangsúlyozzák, hogy Ukrajna támogatásának fő célja az kell hogy legyen, hogy megnyerje a háborút, mivel az ettől eltérő kimenetel súlyos következményekkel járna, mivel az ukrajnai kimenetelből más olyan tekintélyelvű uralkodók is levonják a következtetéseket, akik erő alkalmazását fontolgatják céljaik eléréséhez.
A képviselők hangsúlyozzák, ahhoz, hogy Ukrajna győzelme lehetővé váljon, nem szabadna „önkorlátozásnak” alávetni az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget, és az Európai Parlament szükségesnek tartja, hogy Kijev rendelkezésére bocsássanak mindent, amire szüksége van ahhoz, hogy végül visszaszerezze az ellenőrzést az összes megszállt terület felett.
Ennek érdekében az európai védelmi iparba történő nagyobb beruházásokat és a gyártási ütem felgyorsítását szorgalmazták, hogy az uniós országok el tudják látni Ukrajnát mindennel, amire szüksége van, és fel tudják tölteni a készleteit. Ezek közé tartoznak a nagy hatótávolságú Taurus, Storm Shadow/SCALP rakéták, tüzérségi lőszerek, drónok és drónok elleni eszközök.
Az EU és a NATO országai azt követelik, hogy évente GDP-jük legalább 0,25 százalékát fordítsák Ukrajna katonai támogatására.
A képviselők azt is hangsúlyozzák, hogy a harmadik országokkal kötött szerződésekkel szemben elsőbbséget kell élvezniük az európai gyártók által Ukrajna igényeihez szállított fegyvereknek. Emellett felszólítják az amerikai képviselőházat, hogy végre hagyja jóvá az Ukrajnának nyújtandó katonai segélytörvényt.
Az állásfoglalás egy megbízható jogi mechanizmus létrehozását is szorgalmazza az EU-ban befagyasztott orosz vagyon felhasználására Ukrajna újjáépítésére és a háború által érintettek számára.
Oroszországot kötelezni kell a rá kiszabott jóvátétel megfizetésére, hogy jelentős mértékben hozzájárulhasson Ukrajna újjáépítéséhez
– idézi a dokumentum tartalmát a közlemény.
A képviselők felszólították az EU-t, hogy tartsa fenn az Oroszországgal és Belarusszal szemben meglévő szankciókat, és terjessze ki azokat, különösen az orosz urán és kohászati termékek importjának betiltására, az Oroszországgal való nukleáris együttműködés leállítására, valamint az orosz mezőgazdasági termékek, halak és tenger gyümölcsei, fosszilis tüzelőanyagok – beleértve a cseppfolyósított földgázt is – EU-ba történő behozatalára vonatkozó teljes embargó bevezetésére.
Elítélték továbbá azokat az országokat, vállalatokat és magánszemélyeket, amelyek segítenek Oroszországnak kijátszani a szankciókat, és hangsúlyozták, hogy az EU-nak büntetőjogi felelősségre kell vonnia őket.
Viszont meg kell jegyezni, hogy az állásfoglalás inkább deklaratív, mint jogilag kötelező érvényű dokumentum.
Oroszországban tűz ütött ki a szentpétervári tengeri kikötőben az éppen selejtezett Jermák jégtörőhajón – írja a Stranaa szentpétervári rendkívüli helyzetek minisztériumának közleményére hivatkozva.
A mólón áll a dízel-elektromos jégtörő Jermák, amely selejtezés alatt van, az alsó fedélzetek égnek – 20 négyzetméteres területen ég a törmelék
– mondta az EMERCOM egyik alkalmazottja.
Áldozatokról egyelőre nem érkezett információ. A tűz felszámolásában a rendkívüli helyzetek minisztériumának 12 járműve és 46 alkalmazottja vett részt.
A jégtörő kigyulladásával kapcsolatban vizsgálatot indítottak.
A jégtörő 1974-ben épült. Még 2022-ben tervezték szétszerelni, hogy a hasonló jégtörő, a Krasin javításához szükséges alkatrészeket eltávolítsák belőle.
Vlagyimir Putyin megtartotta szokásos évértékelő beszédét – két héttel az elnökválasztás és egy nappal Alekszej Navalnij temetése előtt –, a nyugati sajtó pedig már reagált is az elhangzottakra, amelyeket az eadaily szedett össze.
Vlagyimir Putyin beszédében a vezető európai kiadványok egyértelmű üzenetet találtak a Nyugat számára. A külföldi média szerint ez Macron francia államfőnek az Ukrajnába való esetleges csapatküldésről szóló kijelentéseire vonatkozik.
A Telegraph című napilap külön figyelmet szentelt Putyinnak a nukleáris háború veszélyéről szóló kijelentéseire. Az újság összekapcsolja azokat a NATO-erők Ukrajnába küldéséről szóló elképzelésekkel.
A Financial Times is úgy látja, hogy Putyin szavai „a legegyértelműbb fenyegetés a nukleáris fegyverek bevetésére” azóta, hogy Oroszország megkezdte az ukrajnai különleges műveletet. Megjegyzi azonban, hogy Putyin cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint Oroszország „tervezi” Európa megtámadását.
A Daily Mail című brit lap Putyin szavait a Nyugat elleni „közvetlen fenyegetésnek” tekintette.
A francia Figaro idézi Putyint, aki szerint a NATO bővítése és Macron beszédének hátterében a Nyugat nukleáris konfliktust kockáztat.
A Le Monde szintén a Nyugatnak szóló üzenetnek tekinti ezt a tézist, és ugyancsak megjegyzi az orosz vezető beszédében, hogy magasra értékelte az ukrajnai orosz erőket.
A Bild és a Die Zeit című német lapok hasonlóan „nyílt fenyegetésnek” látták Putyin szavait. A Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy véli, hogy Putyin „figyelmeztette” a NATO-t, hogy a szövetség ne küldjön katonai kontingenst Ukrajnába.
A Bild titkos orosz katonai dokumentumokra hivatkozva arról ír, hogy a Kreml első emberének, Vlagyimir Putyinnak alacsonyabb az ingerküszöbe a nukleáris fegyverek bevetéséhez, mint eddig ismert volt.
A lap által említett dokumentumok átfogó kritériumokat sorolnak fel egy lehetséges nukleáris csapásról: ezek között szerepel
az orosz területen történő ellenséges partra szállás, a határ menti területek biztosításáért felelős egységek legyőzése, vagy egy közelgő ellenséges támadás hagyományos fegyverekkel.
A dokumentumok szerint az orosz nukleáris csapás küszöbértéke azon múlik, hogy mekkora veszteséget okozna az orosz erőknek a lehetséges támadás.
Az orosz nukleáris csapás további lehetséges feltételei közé tartozik az orosz stratégiai ballisztikus rakétával felszerelt tengeralattjárók 20 százalékának, a nukleáris meghajtású támadó tengeralattjárók 30 százalékának, három vagy több cirkálónak, három repülőtérnek, vagy a part menti fő- és tartalékos parancsnoki központoknak az egyidejű találata.
A titkos dokumentumok szerint Oroszország képes taktikai nukleáris fegyvereket alkalmazni célpontok széles skálája ellen, többek között hogy elrettentsen államokat az agressziótól, vagy a katonai konfliktusok eszkalálásától, az orosz fegyveres erők területvesztésének megakadályozása érdekében, valamint az orosz haditengerészet hatékonyabbá tételéért.
Raphael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) március elején hivatalos látogatást tervez Oroszországba. Erről a szervezet sajtószolgálata tájékoztatta a TASZSZ-t.
Korábban Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezetője reményét fejezte ki, hogy Grossi március 6-án Oroszországba látogat. A NAÜ vezetőjének moszkvai látogatását eredetileg február közepére, azaz a kijevi és a zaporizzsjai atomerőműben tett látogatása utánra tervezték, de többször elhalasztották. Grossi elmondta, hogy oroszországi látogatása alkalmával magas szinten vitatja meg a zaporizzsjai atomerőmű kilátásait.
Olekszandr Szirszkij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka kijelentette, hogy a feladat most az Avgyijivka és Kurahivka irányában elvesztett állások visszafoglalása. Erre a célra tartalékosokat küldtek a térségbe – számolt be a Strana.
Fő feladatom, hogy egységeink fegyvereinek és katonai felszereléseinek harci képességeit hatékonyan felhasználva maximális veszteséget okozzunk az ellenségnek, járműveik jelentős részét megsemmisítsük, pozícióinkat megtartsuk és visszafoglaljuk az elvesztett állásokat. Még akkor is, ha Oroszország bizonyos területeken időnként sikereket ér el
– mondta Szirszkij.
Az ukránokat arra kérik, hogy a belügyminisztérium szolgáltató központjaiban a korrupciót chaten vagy forródróton jelentsék be. Ezt Igor Klimenko, az ukrán belügyminisztérium vezetője jelentette be – tudósított a Strana.
Ha öntől vagy valaki mástól kenőpénzt követelnek a jogosítványvizsgáért, az elektronikus sorban állásért vagy valamilyen közszolgáltatásért, akkor ezt az információt egy chatboton vagy forródróton keresztül továbbíthatja
– mondta Klimenko.
„A Belügyminisztérium szolgáltató központjainak reformja folyamatban van. Fontos, hogy teljes mértékben megvalósítsuk, ezért megkérjük a polgárokat, hogy csatlakozzanak a Szolgáltató Központok munkájának javításához. Ha korrupt gyakorlatot tapasztaltak, vagy ha kenőpénzt követelnek önöktől a szolgáltatásokért, jelentsék azt a chatboton és a forródróton” – mondta.
„A belbiztonsági munkatársai késedelem nélkül reagálni fognak” – tette hozzá.
Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai Regionális Katonai Igazgatóság vezetőjének nyilatkozata szerint egy orosz bombától halt meg egy ember egy zaporizzsjai faluban – írta meg a Pravda.
Fedorov elmondta, hogy 13 óra 10 perc körül az orosz hadsereg irányított bombákkal légicsapást mért a Zaporizzsjai járás Novooleksandrivka községében lévő Julivka nevű frontszéli falura.
A Zaporizzsjai Területi Katonai Igazgatóság vezetője szerint egy ártatlan személy vesztette életét.
Adam Bodnar, Lengyelország igazságügyi minisztere és főügyésze sürgeti az egresszív háborús bűncselekményekkel foglalkozó különleges bíróság létrehozását, amely az Ukrajnában elkövetett orosz bűncselekmények nemzetközi büntetőeljárásának fontos eleme – írja az ukrán Interfax.
Az agresszió bűntettére külön bíróságot kell létrehozni, amely hiánypótló lenne a nemzetközi elszámoltatási mechanizmusban
– hangsúlyozta Bodnar csütörtökön Kijevben, ahol az Együtt az igazságszolgáltatásért nemzetközi konferencia zajlik.
Az igazságügyi miniszter megjegyezte, hogy a lengyel ügyészek aktívan együttműködnek az Eurojust és Ukrajna ügyészeivel.
Bodnar elmondta, hogy Lengyelországban több tízezer ukrán menekült él, akik tanúskodhatnak az Ukrajnában elkövetett orosz bűncselekmények kivizsgálásakor.
Andrzej Duda lengyel elnök nemrég interjút adott a Fakt című lengyel lapnak. Kijelentette, hogy nem hisz a NATO-országok elleni orosz támadásban – adta hírül a Strana.
Nem hiszek benne, mert úgy gondolom, hogy fel tudunk készülni rá, ehhez azonban erősnek kell lenni. Akik erősek, azokat nem támadják meg. A gyengéket támadják meg. Akiket könnyen le lehet győzni. Úgy gondolom, hogy ha Vlagyimir Putyin tudta volna, mi vár rá és a hadseregére Ukrajnában, akkor nem támadta volna meg Ukrajnát
– mondta Duda, akinek meggyőződése, hogy a NATO óriási erővel rendelkezik, és tagjai „azonnal meg tudják védeni magukat”, mert „bátor, jól felkészült katonáik” vannak.
Mint megírtuk, Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese vasárnap jelentette ki, hogy amennyiben Moszkva elveszíti az ukrán területeit, úgy nukleáris fegyvert vet be az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország és Ukrajna ellen is.
A héten Ukrajna által megsemmisített orosz vadászgépek száma már ötnél tart, miután a mai napon állítólag újabb három vadászgépet lőttek le – írta meg a Sky News.
Az ukrán légierő közölte, hogy egy Szu–34-es vadászbombázót semmisítettek meg ma kora reggel, majd órákkal később további kettőt lőttek le.
Kedden azt állították, hogy egy nap alatt két gépet is lelőttek. Ukrajna azt állítja, hogy az elmúlt hetekben több orosz repülőgépet is sikeresen eltalált.
Lengyelország megfontolja az orosz agrártermékek importtilalmának bevezetését – jelentette be Donald Tusk csütörtökön Varsóban, Evika Silina lett miniszterelnökkel tartott közös sajtókonferenciáján. Az MTI szerint a lengyel kormányfő felidézte: a lett parlament múlt héten első európai uniós államként embargót vetett ki orosz mezőgazdasági termékekre.
Sürgősen tanulmányozni fogjuk azt a döntést
– jelezte Donald Tusk, hozzátéve: nem zárja ki, hogy Lengyelország hasonló lépést tesz.
A lengyel kormányfő szerint az élelmiszer- és gabonatöbblet, valamint az egyenlőtlen piaci versenyhelyzet problémája nemcsak az Ukrajnából érkező behozatallal függ össze, hanem a piacot az Oroszországból és Fehéroroszországból beáramló termékek is destabilizálják.
Meg kell tenni „minden lehetséges lépést”, hogy az európai intézmények „jobb és a tagállamok számára biztonságosabb” szabályozást fogadjanak el a keleti irányból érkező agrárimport esetében – hangsúlyozta.
Evika Silina arról biztosította a lengyel kormányfőt, hogy amennyiben Lengyelország a keleti határon túlról származó mezőgazdasági termékek embargójával összefüggő lépéseket tesz, azt Lettország támogatni fogja.
A lengyel statisztikai hivatal (GUS) adatai szerint tavaly az előző évihez képest jelentősen, 72 milliárd zlotyról (6600 milliárd forint) 11,3 milliárd zlotyra (1000 milliárd forint) csökkent az Oroszországból származó lengyelországi behozatal teljes volumene. A csökkenés többek között az üzemanyagimport teljes leállításával függ össze. Valamelyest megnőtt viszont a növényi termékek behozatala, amely 459 millió zlotyról (41,9 milliárd forint) 486 millió zlotyra (44,3 milliárd forint) emelkedett.
Tusk nyilatkozatában Vlagyimir Putyin csütörtöki évértékelő beszédére is kitért. Úgy vélte: komolyan kell venni az orosz elnök szavait Oroszország fegyverkezéséről. Oroszország új fegyverkezési versenyt kényszerít rá a világra, ezért Európának „fel kell ébrednie”, és olyan döntést hoznia, amely ellensúlyozná az orosz katonai képességeket – szorgalmazta a lengyel kormányfő.
„Nemcsak az agresszív retorikát, hanem a Putyin által bejelentett döntéseket is az orosz önellátás növelésével, a gazdaság háborús módba való állításával és a fegyveres erők modernizálásával kapcsolatban halálosan komolyan kell venni” – így reagált Donald Tusk lengyel miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnök évértékelő beszédére.
Tusk szerint Európának meg kell értenie, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt a nyugati országoknak katonailag is fel kell készülnie a lehetséges fenyegetésekre.
A lengyel miniszterelnök ezért amellett érvelt, az Európai Uniónak olyan döntéseket kell hoznia, ami felkészítik a tagállamokat akár a legrosszabb forgatókönyvre.
Putyin évértékelő beszédéről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.
Az Ukrán Fegyveres Erők rakétacsapást mértek az orosz csapatok egy csoportosulására a megszállt Donyeck megyei Jelenovkában – írja az Unian.
A vezérkar közlése szerint a csapást ukrán többszörös rakétavetők segítségével hajtották végre.
„Az előzetes adatok szerint a csapás következtében az ellenséges veszteségek: 19 halott orosz megszálló, köztük egy orosz katonai egység parancsnokhelyettese és 12 sebesült megszálló, különösen ennek az egységnek a parancsnoka” – részletezte a vezérkar.
A határ menti Brjanszk bírósága 12 év börtönbüntetésre ítélt egy ukrán férfit kémkedés vádjával, amiért katonai információkat adott át az ukrán titkosszolgálatoknak – írja a The Moscow Times.
„A bíróság megállapította, hogy a vádlottat az ukrán titkosszolgálatok bízták meg azzal, hogy gyűjtsön és adjon át információkat az orosz fegyveres erők jelenlétéről a brjanszki területen” – közölte a bíróság a Telegramon.
A vádlott, akit nem neveztek meg, bűnösnek vallotta magát; a tárgyalást zárt ajtók mögött folytatták le.
Oroszország a háború kezdete óta már több tucat embert tartóztatott le, akik együttműködtek az ukrán hadsereggel és hírszerző szolgálatokkal.
Őrizetbe vettek Lengyelországban egy orosz állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy Szíriában iszlamista szervezetek fegyveres csoportjaihoz csatlakozott „terrorista jellegű cselekmények” elkövetésének céljából – közölte a lengyel államügyészség az RMF FM kereskedelmi rádió csütörtöki jelentése szerint.
A közlemény alapján a férfi a Kaukázus térségéből származó orosz állampolgár. Szíriában először az an-Nuszra Front terrorszervezettel működött együtt, majd az al-Káida nemzetközi terrorhálózathoz, legutóbb pedig az Iszlám Államhoz csatlakozott. További részleteket az ügyészség nem hozott nyilvánosságra.
A Polsat News kereskedelmi hírtelevízió szerint a férfit kedden vette őrizetbe a lengyel belbiztonsági ügynökség (ABW).
A gyanúsítottat három hónapos előzetes letartóztatásba helyezték. Tevékenységéért nyolc évig terjedő szabadságvesztés szabható ki Lengyelországban – írja az MTI.
Kaja Kallas észt miniszterelnök szerint a nyugati vezetőknek nem szabad kizárniuk annak lehetőségét, hogy szárazföldi csapatokat küldjenek Ukrajnába. A kormányfő nem sokkal azután tette ezt a kijelentést, hogy Emmanuel Macron francia elnök Ukrajna fegyveres támogatásáról beszélt nyugati vezetőkkel.
Kaja Kallas azt mondta, hogy a vezetőknek zárt ajtók mögött kellene megvitatniuk minden lehetőséget, beleértve azt is, hogy mit lehet még tenni Ukrajna megsegítésére – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Minden ország felismerte, hogy mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna nyerjen, Oroszország pedig elveszítse ezt a háborút” – állította Kallas annak ellenére, hogy Magyarország, Csehország és Svédország sem tartja releváns opciónak a katonai segítségnyújtást.
A legtöbb NATO-ország egyébként kizárta, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába – köztük Németország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is. Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter azonban úgy nyilatkozott, hogy hálás a Macron által kezdeményezett vitáért.
Vlagyimir Putyin évértékelő beszédét alig két héttel az orosz elnökválasztás előtt tartotta, és mindössze egy nappal a nemrégiben váratlanul elhunyt orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij temetése előtt.
Évek óta először nyugati újságírókat is meghívtak, de kérdezni nem lehetett. Az elnöki beszédet hatalmas kivetőkön is követni lehetett az utcákon, illetve több mint egy tucat város mozijaiban ingyen vetítik. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.
A transznisztriai kongresszus a katonai elemzők szerint valószínűleg azt célozza, hogy Oroszországnak igazolást adjon a Moldova elleni lehetséges „eszkalációs akciók széles skálájához”.
A moldovai szakadár régió vezetőinek kongresszusa tegnap elfogadott egy határozatot, amelyben Oroszország „védelmét” kérte válaszul a Chisinau felől érkező növekvő nyomásra.
Ez utat nyithat ahhoz, hogy a Kreml a védelmet „katonai értelemben értelmezze, ha úgy akarja” – tette hozzá.
Az amerikai székhelyű kutatóintézet szerint a tisztviselők az orosz „békefenntartó misszió” kötelezettségeire hivatkoztak a szakadár államban, ami ugródeszkaként szolgálhat a Dnyeszteren túli és moldovai „rövid vagy hosszú távú” orosz beavatkozáshoz.
A Kreml „még nem jelezte az eszkaláció közvetlen útját” a transznisztriai kongresszus felhívása nyomán, de Vlagyimir Putyin a mai napon, a nemzet helyzetéről szóló éves beszédében tárgyalhat erről – írja az ISW alapján a Sky News.
Újabb szankciókat vetett ki csütörtökön az új-zélandi kormány Oroszországra az Ukrajnában indított háborúja miatt, valamint bevezette a legfejlettebb iparú országok csoportja (G7) és az Európai Unió által már elfogadott, az orosz kőolajra vonatkozó árplafont – írja az MTI.
Winston Peters új-zélandi külügyminiszter közleményben tudatta, hogy a wellingtoni kormány büntetőintézkedései 61 természetes személyt, vállalkozást vagy szervezetet érintenek.
Az új szankciók egyik célja azon vállalatok gazdasági tevékenységének korlátozása, amelyek – közvetítő országok segítségével – Oroszországba és Belaruszba exportálnak termékeket.
A büntetőintézkedésekkel sújtottak között vannak magas rangú orosz banki tisztségviselők, valamint olyan vállalatok, amelyeket a gyanú szerint az orosz védelmi ipar számára igyekeznek új technológiákkal felvértezni, vagy észak-koreai fegyverek beszerzésében érintettek.
A wellingtoni közlemény szerint az újonnan kivetett szankciók azon nemzetközi erőfeszítés részei, amellyel igyekeznek lehetetlenné tenni, hogy a Kreml tovább finanszírozhassa Ukrajna elleni hadműveleteit.
Az ukrajnai háború 2022. februári kezdete óta Új-Zéland összesen több mint 1600 természetes személyt – köztük Vlagyimir Putyin orosz elnököt és körét –, valamint vállalatot sújtott büntetőintézkedésekkel.
Wellington emellett több mint 100 millió új-zélandi dollárnyi (22 milliárd forint) támogatást adományozott már Ukrajnának katonai és humanitárius célokra.
Dimitrij Belik, az orosz Állami Duma szevasztopoli képviselője értelmetlen kitalációnak és képtelenségnek nevezte Németország részletesen kidolgozott vészjósló forgatókönyvét, amelyben azt írták le, hogyan fogja Oroszország megtámadni a NATO-t.
Bejlik szerint a BILD által közzétett katonai kiadvány mindent elkövet, hogy ráijesszen az európai polgárokra. Katonai szempontból a közzétett forgatókönyv „a tudatlanság és dilettantizmus jele” – jelentette ki.
Másképp nem tudom megmagyarázni ezt a képtelenséget. Kétségtelen, hogy véget kell vetnünk az ukrajnai konfliktusnak, de nem az új területek elfoglalása, hanem országunk és népünk biztonsága érdekében
– mondta Belik.
Hozzátette, hogy minden más, amiről az európai tömegtájékoztatási eszközök írnak, nem egyebek, mint a szerzők kitalációi, amelyek célja, hogy borsot törjenek Oroszország orra alá – idézi a képviselőt az mk.ru.
Vlagyimir Putyin orosz elnök magyar idő szerint csütörtökön 11 órakor – moszkvai idő szerint délben – tartja évértékelő beszédét a Szövetségi Gyűlésben, a moszkvai Gostiny Dvor üzletházban.
A beszéd főbb témáit hagyományosan nem jelentették be előre, de Vlagyimir Putyin közölte, hogy „a közelgő beszéd a következő hat év feladatainak ismertetése lesz” – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő közölte, hogy Putyin – aki napok óta készül a beszédre – személyesen dolgozott a szövegén, miniszterekkel, miniszterelnök-helyettesekkel és ügynökségek vezetőivel egyeztetve.
Az orosz elnök a beszédben minden bizonnyal reagálni fog arra, hogy Emmanuel Macron francia elnök kedden közölte: a nyugati vezetők megvitatták egy fegyveres támogatás lehetőségét Ukrajna számára. Mint beszámoltunk róla, ezt több ország, köztük Magyarország, Csehország és Svédország sem tartja releváns felvetésnek.
Az évértékelőről szóló teljes cikkünket ide kattintva olvashatja el.