Kedves olvasóink!

Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Egyre nagyobb a fenyegetés, újabb ország közölte, hogy csapatokat küldene Ukrajnába;
• Oroszországot drónokkal támadták: hét orosz régióból érkeztek hírek a támadásról;
• Macron ismét megszólalt: nem zárható ki, hogy szárazföldi műveletet kell indítani az oroszok ellen;
• Orosz fenyegetés miatt meghátrált a brit védelmi miniszter, inkább elhagyta Ukrajnát;
• Több száz ukrán katonát öltek meg olyan bombákkal, ami kiszívja a levegőt az emberek tüdejéből.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is! Jó pihenést kívánunk!

Katonai támaszpont elleni dróncsapásról számoltak be a Dnyeszter melléki moldovai szakadár terület biztonsági hatóságai vasárnap – adta hírül az MTI.

Az oroszbarát szeparatisták szerint a kamikazedrón becsapódása következtében egy kifutópályán kiégett a Dnyeszter-melléki fegyveres erők egyik működésképtelen Mi–8MT típusú helikoptere. Mint közölték, a pilóta nélküli repülőeszköz Ukrajna irányából érkezett. Az ügyben vizsgálatot indítottak, áldozatokról nem tudni.

A Dnyeszter-mellék február végén Oroszország segítségét kérte arra hivatkozva, hogy a moldovai kormány nyomást gyakorol a gazdaságára. Kijev szerint orosz provokáció történt.

„Oroszország provokációt hajtott végre Transznisztriában egy katonai egység ellen kamikazedrónnal végrehajtott támadással” – közölte az ukrán biztonsági tanács, amely azzal vádolta meg Moszkvát, hogy a katonai konfliktus kiterjesztésére törekszik.

A 460 ezer lakosú, Ukrajna és a Dnyeszter folyó közé ékelődő szeparatista terület rövid fegyveres konfliktus után 1992-ben szakadt ki Moldovából. Hivatalos adatok szerint 1500 orosz katona tartózkodik a területen békefenntartó feladatokat ellátva. A térség lakóinak jelentős része orosz útlevéllel is rendelkezik.

Bevette az orosz hadsereg a Zaporizzsja megyei Mirne települést Ukrajnában, és kedvezőbb állásokat foglalt el a donyecki frontszakaszon is, miközben több ellentámadási kísérletet hárított, és megakadályozott minden betörési kísérletet az oroszországi Belgorod megyébe – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél a legtöbb ellenrohamot, kilencet Avgyijivka környékén kísérelte meg. Az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén csaknem 900 katonát veszített, közülük a legtöbben, több mint 380-an az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan – áll a közleményben.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egyebek mellett tengeri drónok egy összeszerelési és tesztelési helyszínét, valamint egy IRIS-T légvédelmi rakétarendszert Odessza megyében, légi drónok egy összeszerelő üzemét a Csernihivi régióban, továbbá egy Mi–8-as helikoptert, egy cseh Vampire sorozatvetőt, négy páncélozott harcjárművet, két amerikai M777-es és egy brit FH70-es vontatott tarackot, továbbá egy földi célok leküzdésére átalakított Sz–200-as légvédelmi rakétát, Vampire sorozatvetők 23 rakétáját és 168 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. Ezek miatt vasárnap reggel Moszkvában átmenetileg három repülőterén is felfüggesztették forgalmat. Belgorodban két civil eletét vesztette, 11 pedig megsebesült – számolt be az MTI.

Valerij Kuzmin bukaresti orosz nagykövetet bekérették a román külügyminisztériumba, ahol elégedetlenségüket fejezték ki az orosz félnek az 1916–1917-ben exportált „román arany” problémájának vizsgálata miatt − jelentette a Külügyminisztérium sajtószolgálata.

Az első világháború alatt a román hatóságok értéktárgyakat szállítottak át Oroszországba, köztük aranytartalékokat (a román fél szerint 91,5 tonna tiszta aranyat), kulturális tárgyakat és teljes levéltárakat. Az értéktárgyak egy része 1935-ben és 1956-ban került vissza Romániába. 2003-ban Oroszország és Románia közös bizottságot hozott létre a román arany körüli helyzet tisztázására − írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.

A brit védelmi hírszerzés elemezte a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) legfrissebb kutatását, amely az orosz fegyverexport jelentős visszaesését mutatja világszerte.

Az adatok szerint az orosz fegyverexport 53 százalékkal csökkent 2013–2018 és 2019–2023 között. Oroszország a másodikról a harmadik helyre csúszott vissza a globális fegyverexport rangsorában.

Az orosz fegyverexport volumene 2023-ban 52 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2022-ben. 2023-ban mindössze 12 ország kapott jelentős orosz fegyvereket, míg 2019-ben 31 országba szállítottak.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma megjegyezte, hogy a csökkenéshez számos tényező járult hozzá.

A csökkenés valószínűleg több tényezőnek köszönhető, többek között annak, hogy Oroszország a folyamatos harctéri veszteségek miatt az ukrajnai műveletekhez szánt felszereléseket helyezte előtérbe, valamint a kapcsolódó szankciók kockázata és Oroszországnak a háborúért való felelősségét illető globális elítélése miatt csökkent a vásárlói kereslet

− áll a felülvizsgálatban.

Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy mindenképpen ellátogat Ukrajnába − írja az Ukrainska Pravda. 

Macron megjegyezte, hogy látogatására akkor kerül sor, amikor „konkrét javaslatok és konkrét megoldások” állnak készen.

Teljesen őszintén mondom − biztosan el fogok jönni. Van egy szabályom: a látogatásom a lehető leghasznosabb kell legyen Ukrajna számára... Konkrét javaslatokkal és konkrét megoldásokkal fogok az országba látogatni

− fogalmazott.

A francia elnök hozzátette, hogy látogatása erős üzenetet és új irányokat jelent majd az együttműködés szempontjából.

Hosszú sorok állnak a budapesti Orosz Kulturális Központ előtt vasárnap kora délután, ahol szavazni lehet az orosz elnökválasztásokon, ugyanakkor az orosz ellenzék délre hirdette meg a „Délben Putyin ellen” akciót, amelynek lényege, hogy mindenki, aki Putyin ellen foglal állást, egyszerre, azonos napon, azonos időben jelenik meg a szavazófülkék előtt.

A „Délben Putyin ellen” elnevezésű akció keretében a Kreml vezetője ellen állást foglaló oroszok délben elmentek a helyi szavazóhelyiségbe, hogy tiltakozásul hibásan töltsék ki szavazólapjukat, vagy a várhatóan elsöprő győzelmet arató Putyin ellen induló három jelölt egyikére szavazzanak. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja el.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter ellátogatott a Krím félszigetre, ahol a Fekete-tengeri Flotta parancsnokságán meghallgatta parancsnokság jelentéseit, és tanácsokat adott az ukrán támadások elleni védekezéssel kapcsolatban – tette közzé Telegram-bejegyzésben az Orosz Védelmi Minisztérium.

A védelmi miniszter feladatul tűzte ki „az ellenséges terrortámadások visszaverésére irányuló folyamatos kiképzés végrehajtását nappal és éjszaka egyaránt”, valamint „a hajók és vízi járművek túlélőképességének és az infrastrukturális létesítmények biztonságának növelését a flotta felelősségi területén”.

Elrendelte további tűzerő telepítését, többek között nagy kaliberű géppuskarendszerek telepítését az ellenséges drónok legyőzésére.

Petr Pavel cseh elnök kijelentette, hogy jelenleg elképzelhetetlen, hogy Ukrajna és Oroszország bármiféle megállapodásra juthatna a háború befejezéséről – írja az Ukrajinszka Pravda.

„Oroszország eddigi összes javaslata gyakorlatilag diktátum. A Kreml bemutatta azon feltételek listáját, amelyeket agresszorként nincs joga követelni” – mondta a cseh elnök.

A cseh elnök úgy véli, eljöhet az idő, amikor Oroszország és Ukrajna rájön, hogy a háború folytatása csak újabb költségeket, szenvedést és veszteséget jelent a siker reménye nélkül.

Pavel azonban hangsúlyozta, hogy hosszú időbe telhet, amíg a helyzet eléri ezt a pontot, és a veszteségek mindkét oldalon, mind gazdasági szempontból, mind az áldozatok számát tekintve, már nagyon jelentősek.

„A helyzet kezd negatív jeleket mutatni, többek között Oroszországban is” – összegezte.

Orosz önkéntesek vették át az irányítást Gorkovszkij falu felett, az Orosz Föderáció Belgorod régiójában – erről a Szabad Oroszország Légió sajtóközpontja számolt be, amelyet az Unian is idéz.

Utóirat – különösen Putyin propagandistáinak –, röviden leírjuk: a Nyugat kurátorainak parancsára, adófizetőik pénzén egy falut építettek Csernobilban, amely pontosan megegyezik a belgorodi régió Gorkovszkij falujával

– jegyezték még ironikusan az üzenetben az orosz önkéntesek.

Korábban a Szibériai Zászlóalj számolt be arról, hogy átvették az irányítást a Belgorod melletti Gorkovszkij falu felett.

Együtt a Gonosz Birodalom ellen! Az orosz felszabadító erők egységei az Icskeriai Csecsen Köztársaság önkénteseivel együtt behatoltak az Orosz Föderáció területén lévő Gorkovszkij faluba, és elfoglalták a helyi közigazgatási épületet

– jegyezték meg a Szibériai Zászlóalj katonái.

Meghaladta a részvételi arány a 2018-as elnökválasztáson elért értéket – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az Orosz Föderáció Központi Választási Bizottságának honlapján és két távoli elektronikus szavazási platformon található adatok szerint az orosz elnökválasztás teljes részvételi aránya moszkvai idő szerint 13.50-kor (magyar idő szerint 11.50-re) meghaladta a 2018-as, utolsó elnökválasztási kampány adatait.

A személyes részvétel az Orosz Föderáció Központi Választási Bizottsága szerint az oroszországi elnökválasztáson 66,07 százalék volt az említett időpontban.

Ezen kívül moszkvai idő szerint 13.00-ig (magyar idő szerint 11.00) – Moszkvát is beleértve – már több mint 7,74 millió állampolgár (az országon belüli teljes szavazók számának hozzávetőlegesen 6,89 százaléka) vett részt a DEG-ben (oroszországi elektronikus távszavazási rendszer) mindkét online szavazófelület adatai szerint.

Így a 2024-es elnökválasztás teljes részvételi aránya már meghaladta az előző, 2018-as választásokon elért értéket, amikor a végső részvétel 67,54 százalék volt.

Korábban írtunk arról, hogy több ukrán dróntámadás is történt az éjjel, és a Krasznodari területen (egész konkrétan Szlavjanszk-na-Kubanban) kigyulladt egy olajfinomító is. Az esetről több videó is napvilágot látott. 

A helyi lakosok szerint több robbanást lehetett hallani, és azt mondták, legalább öt drón támadta a létesítményt. A Baza nevű orosz Telegram-csatorna szerint egy ember meg is halt a támadásban.

Az utóbbi napokban többször is támadás érte az orosz olajfinomítókat. Szombaton már az ukrán sajtóban is arról írtak, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) állhat az akciók, vagy legalábbis egy részük mögött. 

Egy férfi két Molotov-koktélt dobott a Kisinyovban, Moldova fővárosában található orosz nagykövetség udvarára, ahol az emberek vasárnap leadhatják a szavazataikat az orosz elnökválasztásra. A rendőrség őrizetbe vette a férfit.

Szentpéterváron őrizetbe vettek egy fiatal nőt, aki Molotov-koktélt dobott egy szavazóhelyiség bejáratára, Moszkvában egy másikat, aki folyadékot öntött a szavazóurnába.

Mint írtuk, az elmúlt napokban Oroszország több pontján is zavargások törtek ki  az elnökválasztás miatt. Két helyen a szavazóurnára dobták a Molotov-koktélt, egy helyen felgyújtottak egy választási plakátot, máshol pedig egy szavazófülkét. 

Néhány akcióról már a közösségi médiában is megjelentek videók:

73 éves korában meghalt Hennagyij Moszkal, aki rövid ideig 2001-ben, majd 2015 és 2019 közt volt Kárpátalja kormányzója.

A haláláról a közösségi médiában számolt be több politikus. Úgy tudni, betegségben halt meg.

Moszkal a 2013–2014-es Majdan előtt Viktor Janukovics ukrán elnök parlamenti ellenzékének tagja volt, majd a forradalom után Petro Porosenko mögé állt be. Kárpátalja élére2015-ben nevezték ki, a tisztségről Porosenko választási veresége miatt mondott le 2019-ben.

Demkó Attila, biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője osztott meg fotókat néhány amerikai Abrams harckocsikról, amelyet Erdélyen keresztül szállítottak át.

Ezeket a harckocsikat már használja az ukrán hadsereg is, de elképzelhető, hogy a NATO keleti szárnyán állomásozó csapatokhoz szállították őket.

Demkó a posztban írt az orosz elnökválasztásról is. Mint fogalmazott, a voksolás nem tekinthető valódi elnökválasztásnak, és „nem az a kérdés, Putyin nyer-e, hanem hogy mennyit mondanak”.

A 81 azért nem jó, mert [Aljakszandr] Lukasenka ennyit »kapott« a 2020-ban elcsalt választáson. Nekem a 83 százalék hangzik jól, vagy esetleg a 87 százalék, de lehet tippelni

– írta.

Február végén szivárgott ki több ezer oldalnyi titkosított dokumentum, valószínűleg az orosz elnöki adminisztráció környékéről. A csomagot egy észt hírportál kapta meg. A Delfi, amely Észtország egyik legnépszerűbb online hírportálja, észt és orosz nyelven is szolgáltat hírtartalmat.

Az erről szóló cikkünket itt tudják elolvasni.

Március 15-én vette kezdetét a háromnapos elnökválasztás Oroszországban. Országszerte több mint 94 ezer szavazóhelyiséget nyitottak meg. A külföldi helyszíneket nem számítva a választások vasárnap este, moszkvai idő szerint 21 órakor érnek véget a Kalinyingrádi régióban lévő szavazóhelyiségek bezárásával.

A szavazásról készült galériánkat itt lehet megnézni.

A román külügyminisztérium elítéli az orosz hatóságok által illegálisan elcsatolt vagy megszállt ukrajnai területeken megtartott orosz elnökválasztást, akárcsak a moldovai és a georgiai megszállt területeken megrendezettet – írta az X közösségi platformján a bukaresti külügyi tárca szombaton.

Az Agerpres román hírügynökség szerint a bejegyzés úgy fogalmaz, hogy az orosz hatóságok által megszállt vagy elcsatolt ukrajnai területeken megszervezett orosz elnökválasztás sérti a nemzetközi jogot, Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Az ilyen választások törvényellenesek, így az eredményük is semmisnek tekinthető - hangoztatta a tárca.

A román külügyminisztérium előtte egy másik bejegyzést is közzétett, amelyben elítélte, hogy az orosz hatóságok a Moldovai Köztársaság Dnyeszteren túli, zömmel oroszok lakta, szakadár régiójában, valamint a Georgiához tartozó, de megszállt Abháziában és Dél-Oszétiában is megrendezik az elnökválasztást. Bukarest szerint ezek is törvénytelenek és sértik a nemzetközi jogot.

A román külügyminisztérium múlt pénteken közleményben tudatta, hogy nem ismeri el legitimnek az orosz hatóságok által 2014 óta illegálisan elcsatolt vagy megszállt ukrajnai területeken megtartott orosz elnökválasztást, a román állampolgárokat pedig eltanácsolta attól, hogy megfigyelőként részt vegyenek a voksoláson ilyen területen – számolt be az MTI.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Luhanszki terület korábbi vezetőjét, Szerhij Hajdajt nevezte ki a Munkácsi Járási Állami Közigazgatás élére – írja az Unian ukrán hírügynökség. Egy másik végzéssel Zelenszkij felmentette Edgar Tokar korábbi vezetőt. 

Hajdaj már 2015-ben is tevékenykedett Kárpátalján, amikor a munkácsi járási tanács képviselője lett. Végül a munkácsi járási közigazgatás élére is kinevezték, amit 2018-ig töltött be.