Az Európai Unió 27 tagállamának nagykövetei ismét nem hagyták jóvá az Ukrajnával kötött szabadkereskedelmi megállapodás megújítását és kiterjesztését – írja az Ukrajinszka Pravda az RMF24 lengyel portál brüsszeli forrásaira hivatkozva.
Az uniós nagyköveteknek a hírek szerint március 25-én, hétfőn kellett volna jóváhagyniuk az Ukrajnával kötendő megállapodást.
A belga elnökség állítólag szerdára halasztotta a frissített megállapodás jóváhagyását, azzal magyarázva, hogy sok ország még nem döntötte el, hogyan fog szavazni.
Az elnökség úgy határozott, hogy több időt ad nekik álláspontjuk véglegesítésére. A belga elnökség nem szeretné, ha a jelenlegi szövegen további változtatásokat eszközölnének, mivel ehhez további tárgyalásokra lenne szükség az Európai Parlamenttel, ami késleltetheti a folyamatot.
A közelgő európai parlamenti választások miatt az Európai Parlament bizottságainak ülései már nem lesznek megtartva, az utolsó két plenáris ülés pedig áprilisban lesz. Az aktualizált megállapodást legkésőbb június 5-ig kell jóváhagyni, amikor a jelenlegi lejár.
A francia diplomaták szerint a halasztás azt jelenti, hogy „a tárgyalások még folynak”, és lehetséges a szöveg módosítása.
Franciaország – Lengyelországhoz hasonlóan – hosszabb „referenciaidőszakot” szeretne, amelyhez az Ukrajnából származó bizonyos típusú mezőgazdasági termékek – az ország más termékeket is szeretne felvenni erre a listára – behozatalára vonatkozó korlátozásokat kötnék.
Lengyelország mellett Magyarország is a saját piacára gyakorolt negatív hatás miatt ellenzi a döntést. Mint ismert, az ukrán gabona importját tavaly Ukrajnához közeli országok, Lengyelország és Magyarország mellett Szlovákia, Románia és Bulgária is ellenezte, mivel szerintük az hátrányt okoz a saját gazdáiknak.
Lengyelország és Franciaország álláspontját állítólag több ország is támogatja, nemcsak Ukrajna közvetlen szomszédai, hanem Olaszország, Ausztria, Horvátország és Szlovénia is. Németország és Hollandia ellenzi, azzal érvelve, hogy így a nemzetközi segélyektől amúgy is függő Ukrajnának kevesebb lehetősége maradna arra, hogy saját erőből töltse fel a költségvetését.
A harkivi terület bevezette és kiigazítja az óránkénti áramkimaradások ütemezését – közölte Oleg Szinyehubov, a regionális állami villamosenergia-igazgatóság vezetője.
Van egy óránkénti áramkimaradások ütemterve Harkiv és a régió települései számára: Merefjanszkaja, Ljubotinszkaja, Zmijevszkaja, Balaklijevszkaja, Csugyevszkaja, Izsiumszkaja, Bogodugovszkaja és Dergasevszkaja. A menetrendek kiigazítása folyamatban van
– írta Szinyehubov a távirati csatornáján.
Azt is elmondta, hogy akár 200 ezer harkivi előfizető is áram nélkül maradt. Az áramszolgáltatók továbbra is dolgoznak az áramellátás helyreállításán – írta meg az Interfax.
Mint arról beszámoltunk, március 22-én éjjel az orosz fegyveres erők nagy erejű rakétatámadást intéztek egy energetikai infrastruktúralétesítmény ellen, amelynek következtében mintegy 700 ezer fogyasztó maradt áram nélkül.
Az orosz csapatok vasárnap folytatták Herszon régió ágyúzását – közölte Alekszandr Prokudin katonai műveleti vezető.
Az ellenség vasárnap lőtte Novovoroncovkát, Oleksandrivkát, Novoberiszlavot, Shirokaja Balka, Veletenskoje, Ponjatovka, Sadovoj, Szofijivka, Zolota Balka, Dnyiprovszkoje és Herszon városát
– mondta távirati csatornáján.
Az Interfax szemléje szerint Prokudin szerint az orosz hadsereg a régió településeinek lakónegyedeit találta el, megrongálva egy emeletes épületet és négy magánházat. Találat érte a kritikus infrastruktúrát és a járműveket is.
Civil áldozatok vagy sérültek nem voltak.
Négy gyanúsított jelent meg a bíróságon Moszkvában, miután fegyveresek pénteken megtámadtak egy koncerttermet, tele emberekkel. 137-re emelkedett a halálos áldozatok száma, a halottak között megerősítették, hogy gyerekek is vannak. Franciaországban a kormány megemelte a terrorfenyegetettségi szintet.
A Sky News szerint Franciaország miniszterelnöke bejelentette, hogy a párizsi Élysée-palotában ma este tartott megbeszélést követően Franciaország megemeli a terrorfenyegetettségi szintet a pénteki, Moszkva melletti koncertteremben elkövetett támadás fényében.
A moszkvai támadást követően a védelmi és biztonsági tanácsot az elnök ma este összehívta az Élysée-palotába
– mondta Gabriel Attal.
„Figyelembe véve az Iszlám Állam támadásával kapcsolatos állításokat és az országunkat fenyegető veszélyt, úgy döntöttünk, hogy a terrorfenyegetettségi szintet a lehető legmagasabbra – támadási vészhelyzet – emeljük” – tette hozzá.
A Sky Newsnak adott interjújában az Egyesült Államok brit nagykövete azt mondta, „mindent megteszünk annak érdekében, hogy Ukrajna továbbra is erős demokrácia maradjon, és Oroszország elveszítse ezt a háborút” – idézi Jane Hartley nyilatkozatát a Skynews.
A nagykövet úgy fogalmazott, „optimista” a tekintetben, hogy az Egyesült Államok több finanszírozást biztosít Ukrajnának, de azt mondta, „bárki, aki úgy gondolja, hogy Oroszország leállhat ezek után, az téved”.
2014-ben (franciaországi és monacói) nagykövet voltam, és láttam, mi történt a Krím félszigeten (…) A demokrácia forog kockán. Tehát támogatnunk kell Ukrajnát
– szögezte le.
A Strana ukrán hírügynökség közzétette a korábban felvett hitelek kamatainak összegét, amelyet Ukrajnának 2024-ben kell fizetnie a Nemzetközi Valutaalapnak.
Az ügynökség szerint a korábbi hitelek kiszolgálásának díja a jelenlegi dollárárfolyamon számolva 2,9 milliárd dollárt tesz ki.
Az újságírók arra is következtetnek, hogy a nemrég elfogadott 880 millió dollár nagy része szinte azonnal visszakerül az IMF-hez Ukrajna korábbi hiteleinek törlesztőrészleteként – írja az mk.ru.
Magyarország területére 2024. március 24-én az ukrán–magyar határszakaszon 6385 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4621 ember nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 48 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az MTI.
Az amerikai polgárok többsége a következő tíz éven belül a harmadik világháború kitörését várja. Véleményük szerint Ukrajna Amerika szövetségesei közé tartozik. Ezt bizonyítják a YouGov nemzetközi platform által végzett szociológiai felmérés eredményei – írta meg az Unian.
Az amerikaiak többsége úgy véli, egy új világháború legalábbis bizonyos mértékig bekövetkezhet a következő öt-tíz évben, de a legtöbben nem gondolják, hogy önként jelentkeznének katonai vagy nem harci szerepvállalásra, ha az Egyesült Államok részt venne benne
– számoltak be a tanulmány szerzői.
Arra a kérdésre, hogy számítanak-e arra, hogy a következő 10 évben kitör egy világháború, az amerikaiak 61 százaléka válaszolt igennel: 22 százalék nagyon valószínűnek, 39 százalék pedig meglehetősen valószínűnek nevezte egy ilyen lehetőség bekövetkeztét.
A válaszadók 22 százaléka nem hisz a háború közeli kitörésében.
Figyelemre méltó, hogy a Republikánus Párt támogatói jobban hisznek a háború közeli kitörésében, mint a demokraták támogatói.
Ugyanakkor a megkérdezett amerikaiak 77 százaléka úgy véli, hogy az Egyesült Államok részt fog venni egy új világháborúban, ha az valóban kitör. Szintén 72 százalék számít arra, hogy Oroszország is belép a háborúba, méghozzá az USA-val ellentétes oldalon. Kínára is ugyanígy gondol a megkérdezettek 69 százaléka.
A megkérdezett amerikaiak túlnyomórészt úgy vélik, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei képesek legyőzni bármely ellenséges koalíciót.
Tisztelt olvasóink!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!