A kereskedelmi és együttműködési kapcsolatoknak az Ukrajna elleni orosz invázió előtti szintre történő helyreállításáról állapodott meg pénteken az indiai és az ukrán külügyminiszter, miközben Kijev támogatást keres béketervéhez Moszkva régi barátjánál.
Az MTI beszámolója szerint Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter volt az első magas rangú kijevi vezető, aki a 2022. februári orosz invázió óta Indiába látogatott.
Újdelhi hagyományosan szoros gazdasági és védelmi kapcsolatokat ápol Moszkvával, és tartózkodott Oroszország bírálatától az ukrajnai háború miatt. Felszólította a két szomszédos államot, hogy párbeszéd útján, diplomáciai tárgyalásokon oldja meg a konfliktust, miközben rekordmennyiségű olcsó orosz kőolajat vásárolt.
Különleges figyelmet szentelünk a béketervnek és a megvalósításához vezető következő lépéseknek. Megállapodtunk az országaink közötti együttműködés helyreállításában az Oroszország által indított teljes körű háború előtti szintre, és új ígéretes tervekről tárgyaltunk kapcsolataink következő szintre történő emelése céljából
– írta Dmitro Kuleba az X-en, miután tárgyalást folytatott indiai kollégájával, Szubrahmanjam Dzsaishankarral.
Tisztelt olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is, már korán reggel indul hírfolyamunk.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) megakadályozott egy terrorcselekményt a Sztavropoli terület egyik zsúfolt helyszínén – írja a TASZSZ.
A lap beszámolója szerint a merényletet egy közép-ázsiai ország három állampolgára készítette elő, akiket őrizetbe vettek, és az FSZB büntetőeljárást indított az ügyben.
Oroszország először vetett be bizonyíthatóan 1,5 tonnás ODAB–1500 termobárikus bombát Ukrajna ellen – írja a Bild.
Az orosz hadsereg bloggerek által szerdán közzétett videofelvételeken látható, amint a bombát az ukrajnai Szumi régióban található Velyka Piszarivka (korábban 4000 lakosú) kisváros központja felett vetik be.
A videón, amely a cikkünk elején található linkre kattintva érhető el, a békés határ menti várost először egy erős robbanás rázza meg. Röviddel ezután egy fehér-szürke felhő emelkedik az égbe nagy sebességgel, amely akár egy kilométer magasra is repít részecskéket a levegőbe. Alább pedig egy korábbi termobárikus robbantásról készített felvétel látható.
ODAB 1500 Thermobaric bomb hits a factory.
— Inam (@inamullah_gh) February 29, 2024
It's seems Kurakhove or Krasnohorivka in Donetsk.#UkraineWar #UkraineRussiaWar#Russie #Russians #Putin #Zelensky pic.twitter.com/W0RyADCWuo
Az ODAB–1500 egy, a szovjet korszakból származó termobárikus fegyver, amely a célpont fölött körülbelül tíz méterre gyúlékony folyadékot bocsát ki, és a másodperc törtrésze alatt meggyújtja a keletkező aeroszolfelhőt. A robbanás hatalmas vákuumot hoz létre, amely épületeket tesz a föld színével egyenlővé, valamint fulladást okoz.
Az 1500 kilogrammos aeroszolbomba alkalmazása új mélypontot jelent az ukrán városok elleni orosz hadviselésben.
Alekszandr Kovalenko, az „Információs Ellenállás” csoport ukrán katonai-politikai megfigyelője szintén megdöbbent a bomba hazája elleni bevetésén.
Ez az első ilyen, bizonyítottan erős bomba bevetése a Szumi régióban
– írta, hozzátéve, hogy a bomba pusztítási sugara mintegy 500 négyzetméter volt. Ez azt jelenti, hogy egy 70×70 méteres területen a túlélés esélye nulla. Rendkívül nagy terület más bombákhoz képest.
A kereskedelmi és együttműködési kapcsolatoknak az Ukrajna elleni orosz invázió előtti szintre történő helyreállításáról állapodott meg pénteken az indiai és az ukrán külügyminiszter, miközben Kijev támogatást keres béketervéhez Moszkva régi barátjánál.
Az MTI beszámolója szerint Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter volt az első magas rangú kijevi vezető, aki a 2022. februári orosz invázió óta Indiába látogatott.
Újdelhi hagyományosan szoros gazdasági és védelmi kapcsolatokat ápol Moszkvával, és tartózkodott Oroszország bírálatától az ukrajnai háború miatt. Felszólította a két szomszédos államot, hogy párbeszéd útján, diplomáciai tárgyalásokon oldja meg a konfliktust, miközben rekordmennyiségű olcsó orosz kőolajat vásárolt.
Különleges figyelmet szentelünk a béketervnek és a megvalósításához vezető következő lépéseknek. Megállapodtunk az országaink közötti együttműködés helyreállításában az Oroszország által indított teljes körű háború előtti szintre, és új ígéretes tervekről tárgyaltunk kapcsolataink következő szintre történő emelése céljából
– írta Dmitro Kuleba az X-en, miután tárgyalást folytatott indiai kollégájával, Szubrahmanjam Dzsaishankarral.
Zelenszkij hivatalosan elbocsátotta Andrij Jermak, az ukrán Elnöki Hivatal (OP) vezetőjének két helyettesét. Jermak mindkét helyettese szinte Zelenszkij elnökségének első napjaitól kezdve az elnöki hivatalban dolgozott.
Andrij Szmirnovról, amint arról korábban a Telegraf forrásai beszámoltak, és Olekszij Dnyiprovról van szó. A hivatalukból való eltávolításukra vonatkozó végzéseket már közzétették az OP honlapján. Az ukrán elnök új helyetteseket is kinevezett Andrij Jermak mellé.
Andrij Szmirnovot 2019. szeptember 10-én nevezték ki az OP helyettes vezetőjévé. Ezt megelőzően ügyvédi tevékenységet folytatott (2013 óta), valamint az Ukrán Újjáépítési és Fejlesztési Bank állami banki intézmény felügyelőbizottságának tagja volt (2012 óta). Széles körű közszolgálati tapasztalattal rendelkezik. 2006 és 2012 között az Állami Anyagi Tartalék Állami Bizottsága Jogi Osztályának vezetője, az Ukrán Biztonsági Szolgálat Gazdasági Támogatási Osztályának igazgatóhelyettese, valamint a Zaporizzsjai Földügyi Erőforrások Osztályának vezetője volt.
Olekszij Dnyeprovot 2015-ben, Petro Porosenko elnöksége idején nevezték ki Ukrajna Elnöki Adminisztrációjának helyettes vezetőjévé, 2016-ban pedig annak vezetőjévé léptették elő. Volodimir Zelenszkij 2019-ben Dnyiprovot először Ukrajna Elnöki Hivatalának kabinetfőnökévé, majd 2021-ben Ukrajna Elnöki Hivatalának kabinetfőnök-helyettesévé nevezte ki.
Az Orosz Föderáció több mint 2000 mobilhálózati tornyot telepített és helyezett el Ukrajna ideiglenesen megszállt területein – közölte Vadim Szkibickij, az ukrán védelmi hírszerzés (DIU) képviselője.
A DIU sajtószolgálatának közlése szerint Szkibicszkij elmondta, hogy az agresszor állam hogyan vágja el az igazsághoz való hozzáférést az ukrán megszállt területeken – írta meg az Interfax.
Az egyik módszer a hálózatok bővítése a propagandájuk terjesztése érdekében. Ez idő alatt több mint 2000 orosz mobilhálózat tornyát telepítették Ukrajna megszállt területein
– mondta Szkibickij.
Oroszország egyik leghíresebb énekesnőjét, Alla Pugacsovát – akit gyakran neveznek a szovjet pop királynőjének – külföldi ügynöknek bélyegezhetik – írja a SkyNews orosz állami hírügynökségi közleményre hivatkozva.
A 74 éves nő hangos kritikusa volt Oroszország ukrajnai inváziójának. 2014-ben petíciót írt alá Andrej Makarevics üldözése ellen, aki a Krím annektálása és a donbászi háború ellen tiltakozott.
Az énekesnő és férje, Maxim Galkin, aki Oroszország egyik vezető komikus-tévés személyisége, nem sokkal a 2022-es háború kezdete után Izraelbe távozott Oroszországból. Galkint még abban az év szeptemberében „külföldi ügynöknek” bélyegezték, ami után Pugacsova nyilatkozatot adott ki, amelyben elítélte „embereink halálát azokért az illuzórikus célokért, amelyek számkivetetté teszik országunkat és megnehezítik polgáraink életét”.
Az orosz ügyészek most állítólag kérelmet nyújtottak be az ország igazságügyi minisztériumához, hogy PugacsOvát „külföldi ügynöknek” bélyegezzék.
Az énekesnőt a múltban Vlagyimir Putyin elnök és elődje, Borisz Jelcin is ünnepelte.
Amikor Mihail Gorbacsov 2022-ben meghalt, az énekesnő az utolsó szovjet vezetőt dicsérte, amiért elutasította az erőszakot és szabad légkört teremtett.
Litvánia tiltakozó jegyzéket ad át Fehéroroszországnak Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök kijelentései miatt – írja az Ukrajinszka Pravda. Március 29-én, pénteken a litván külügyminisztérium beidézte Belarusz ügyvivőjét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki Aljakszandr Lukasenka legutóbbi kijelentései miatt, amelyek a Suwalki-folyosón történt provokációkkal kapcsolatosak.
Jaroszlav Khmil ügyvivőnek elmondták, hogy Lukasenka alaptalanul vádolja Litvániát „katonai fenyegetéssel”, és felszólítják a belarusz hadsereget, hogy készüljön fel a balti államokkal és Lengyelországgal való konfrontációra.
A litván külügyminisztérium megjegyzi, hogy az ilyen kijelentések a belarusz hatóságok agresszív külpolitikájának további eszkalációjának tekinthetők, és teljesen elfogadhatatlanok. A külügyminisztérium követeli, hogy Fehéroroszország haladéktalanul adjon hivatalos magyarázatot Lukasenka kijelentésére, és megismétli, hogy Litvánia minden lehetséges intézkedést megtesz biztonsága, szuverenitása és területi integritása érdekében
– közölték.
A héten a belarusz hadsereg nyugati határhoz közeli állomáshelyén tett látogatása során Lukasenka egy lehetséges hadműveletről tárgyalt az úgynevezett Suwalki-folyosón, abban a Lengyelország és Litvánia közötti keskeny földszorosban, amely elválasztja Belaruszt az oroszországi Kalinyingrádi területtől, és azzal fenyegetőzött, hogy „határozottan válaszol a provokációkra”.
A belga kormány jóváhagyta az Ukrajnának szánt 25. katonai segélyezési tervet, amely 100 millió eurós segélyt tartalmaz az ukrajnai F–16-os vadászrepülőgép-flotta karbantartására – jelentette be pénteken Ludivine Dedonder szövetségi védelmi miniszter.
Belgium az úgynevezett „F–16-os koalíció” része, amely 13 országot tömörít Dánia, Hollandia és az Egyesült Államok vezetésével, azzal a céllal, hogy elősegítse Ukrajnának létrehozni a vadászgépeken alapuló jövőbeli légierejét.
Belgium a kezdetektől fogva elkötelezte magát e koalíció mellett
– emlékeztetett a miniszter sajtónyilatkozatában.
„Az ukrán technikusok képzését már megkezdtük az F–16-os flotta üzemeltetési karbantartására, és Dániában folyamatosan részt veszünk a leendő pilóták kiképzésében. A belga honvédelem továbbra is támogatni fogja Ukrajnát a területének visszaszerzéséért és lakosságának védelméért folytatott harcában” – tette hozzá a védelmi miniszter.
Az MTI szerint tavaly októberben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök brüsszeli látogatása során a belga kormány ígéretet tett arra is, hogy 2025-től belga F–16-osokat bocsát Ukrajna rendelkezésére.
Oroszország kiutasítja a moldovai nagykövetség egyik alkalmazottját, válaszul Chisinau hasonló intézkedésére – közölte az orosz külügyminisztérium pénteken a honlapján.
A tárcához pénteken bekérették Moldova moszkvai nagykövetét, és tájékoztatták a döntésről. A minisztérium tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy korábban nemkívánatos személynek nyilvánították a chisinaui orosz diplomáciai képviselet egyik alkalmazottját.
A chisinaui orosz nagykövetet múlt héten értesítették róla, hogy a diplomáciai képviselet egyik munkatársát persona non gratának nyilvánították.
Az orosz diplomaták pénteken azt is elítélték, hogy Chisinau megtiltotta egy orosz delegáció belépését Moldovába. A küldöttség az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) európai regionális konferenciájának 34. ülésszakán vett volna részt a moldovai fővárosban május 14–17. között.
Az orosz külügyminisztérium a nagykövettel azt közölte, hogy Moldova visszaél a vendéglátó ország státusával, és nyíltan átpolitizálja a FAO tevékenységét. Moszkva szerint az efféle „önbíráskodás” durván sérti azt a kötelezettséget, hogy minden tagállamnak biztosítani kell a részvételt az ENSZ-rendezvényen – adta hírül az MTI.
Volodimir Zelenszkij a háború alatt először mondta ki, hogy kész tárgyalni Vlagyimir Putyinnal még azelőtt, hogy az ukrán fegyveres erők elérnék az 1991-es határokat. Szerinte a Kreml vezetője „kész lesz a párbeszédre”, ha az ukrán hadsereg eléri a 2022-ben érvényes határokat.
„Nem lesz szükségünk arra, hogy minden területünket kizárólag katonai eszközökkel elfoglaljuk. Biztos vagyok benne: ha elveszíti, amit elfoglalt, akkor teljesen elveszíti azoknak az országoknak a bizalmát is, amelyek még mindig kétségek között vannak, hogy támogassák-e Ukrajnát, vagy sem” – fogalmazott.
És a saját államán belül is el fogja veszíteni a hatalmát. Amint ez megtörténik, készen áll majd a párbeszédre
– mondta Zelenszkij. Megjegyezte, hogy egy ilyen eredményhez „nemcsak katonai lépésekre” van szükség Ukrajna részéről, elegendő nyugati fegyverzettel, hanem az Orosz Föderáció teljes kereskedelmi blokádjára is a világ többi részével.
A győzelemhez segíteni kell Ukrajnát, hogy gazdaságilag győzzön, hogy erős legyen a harctéren és politikailag. Nem kizárólag katonailag kell majd minden területünket elfoglalni
– tette hozzá az ukrán kormányfő.
A Strana cikkében kiemeli, az elnök és hivatala korábban következetesen kijelentette, hogy Kijev addig nem tárgyal Oroszországgal, amíg az ukrán fegyveres erők el nem érik az 1991-es határokat. Most Zelenszkij lényegében a 2022 februárja óta elvesztett területek visszaadása után mutatna hajlandóságot a tárgyalásokra. (Ebbe tehát nem tartozik bele a 2014-ben vitatott legitimitású népszavazás által elcsatolt Krími Autonóm Köztársaság – a szerk.)
Eközben Olaf Scholz német kancellár még tegnap azt mondta, hogy több ország, köztük Ukrajna is tárgyal a békemegállapodás lehetőségéről. A megállapodás fő feltétele azonban az orosz csapatok kivonása az 1991-es határok mögé.
Kijev ugyan most megpendítette a kommunikáció lehetőségét Moszkvával, korábban ezt megtiltotta magának – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak.
Az MTI szerint Peszkov Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszternek arra a kijelentésére reagált, amely szerint az ukrajnai válság rendezéséről megtartandó első és a második genfi csúcstalálkozó között kerülhet sor az Oroszország Ukrajnával fennálló fegyveres konfliktusa lezárásáról szóló tárgyalásokra, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „békeformulája” alapján.
Először is: egy ilyen nyilatkozat természetesen teljesen ellentmond a [Zelenszkij] számára kodifikált, arra vonatkozó tilalomnak, hogy tárgyaljon Oroszországgal. Másodszor: számunkra nem elfogadhatók az olyan szabályok, amelyeket be kell tartanunk, és amelyeket valaki más fog kidolgozni
– nyilatkozott Peszkov.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a TASZSZ-nak nyilatkozva leszögezte: Oroszország nem kíván részt venni azon az Ukrajnáról szóló konferencián, amelynek lehetőségéről Kuleba említést tett. A Zelenszkij-formulát „alkímiának” nevezte.
Zelenszkij elnök 2022 novemberében videókapcsolat segítségével egy olyan tízpontos béketervet terjesztett a G20-csoport csúcstalálkozójának résztvevői elé, amely figyelmen kívül hagyta Moszkva álláspontját. Az orosz fél elutasítja fegyveres erőinek teljes kivonását az 1991-ben érvényes határok mögé, illetve azt is, hogy visszaadja az ellenőrzést Ukrajnának az Azovi- és a Fekete-tengeren létrehozott „kizárólagos gazdasági övezete fölött”.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Izvesztyija című lapban pénteken közölt interjúban elutasította a Zelenszkij-féle béketervet, és kijelentette, hogy
Oroszország kész garantálni a folyamat többi résztvevőjének jogos biztonsági érdekeit az ukrajnai konfliktus békés rendezése esetén, ha maga is ugyanilyen garanciákat kap.
Méltatta a 2023 februárjában előterjesztett 12 pontos kínai békekezdeményezést, amely szerinte a történtek okainak elemzéséből és azok megszüntetésének szükségességéből indult ki, az ENSZ Alapokmányának alapján.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a rendezéshez el kell ismerni a harctéren kialakult realitásokat, valamint a „Novorosszijában” (Dél-Ukrajnában) és a Donyec-medencében élő lakosság legitim érdekeit.
Az orosz hadvezetés kénytelen volt kivonni drága hajóit Szevasztopolból. Ukrajna pedig folytatja a megmaradt hajók felszámolását –írja az RBC Ukraine a brit védelmi minisztérium jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint március 24-én az ukrán légierő csapássorozatot hajtott végre a Krím félszigeten. Az egyik célpont a Fekete-tengeri Flotta kommunikációs központja volt Szevasztopolban. A felvételek elemzése azt mutatta, hogy egy épület szerkezetileg megrongálódott, többek között a tető részlegesen beomlott, két másik épület pedig robbanás következtében sérült meg.
A csapások egy partraszálló hajót és egy felderítő hajót is megrongáltak.
A brit hírszerzés szerint ezek a csapások arra kényszerítették a drágább orosz hajókat, amelyek normális esetben Szevasztopol kikötői infrastruktúráját használnák, hogy keletebbre, más kikötőkbe költözzenek.
Korábban a brit hírszerzés arról számolt be, hogy a Fekete-tengeren történt jelentős orosz hajóveszteségek sorozata után leváltották a Fekete-tengeri Flotta parancsnokát és az orosz haditengerészet főparancsnokát.
Az orosz hadsereg jelenleg még keresi a módját annak, hogy a flottát a Fekete-tengeren tartsa. A hajóműveleteket korlátozták, és megerősítették a drónok általi védelmet. A brit hírszerzés szerint azonban az orosz hadihajók álcázásának módszerei a Fekete-tengeren nem valószínű, hogy eredményt hoznak, és csökkentik a flotta veszteségeit.
Volodimir Zelenszkij elnök megtartotta a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács első ülését új összetételben, Olekszandr Litvinyenko vezetésével. Az erről készült videót az elnök Telegram-csatornáján tették közzé.
A Strana szemléje alapján Zelenszkij elnök elmondta, hogy a biztonsági tanács titkári posztjáról elbocsátott Olekszij Danilov „diplomáciai irányban” fog dolgozni. A részletek egyelőre nem ismertek.
Többen azt feltételezik, hogy Moldovába küldhetik nagykövetnek (ez a poszt a mai napon üresedett meg). Erről számolt be Olekszij Honcsarenko képviselő is, aki eredetileg azt mondta, hogy Danilov norvégiai nagykövetnek megy.
Korábban már írtunk a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács új vezetőjéről, Litvinyenkóról, aki 1994-ben végzett az FSZB (akkor még Szövetségi Elhárító Szolgálat) moszkvai kriptográfiai intézetének akadémiáján, azaz hivatásos kódoló lett. Ezt követően négy évig dolgozott az SZBU-nál, a kormányzati kommunikációs osztályon.
A Majdani tüntetések után, 2014-ben Litvinyenko a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács helyettes titkára lett.
Olekszander Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka kifejtette véleményét arról, hogy szerinte nincs szükség félmillió ember mozgósítására, hiszen így is van bőven elég emberük arra, hogy megvédjék a hazát. Éppen ezért jelentősen csökkentették a mozgósítottak létszámát.
Lesz elegendő olyan emberünk, akik képesek megvédeni a hazát. Nem csupán a mozgósítottakról van szó, hanem az önkéntesekről is
– jegyezte meg Szirszkij.
Hozzátette, hogy nem szabad lebecsülni a hátországban szolgálatot teljesítők munkáját sem. Elmondása szerint jelenleg is tart az olyan emberek állományának felmérése, akik nem vettek részt eddig harci kiképzésben – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.
Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka március 29-én az ország déli részén mutatta be a légvédelem harci munkáját az ellenséges kamikazedrónok ellen – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Tegnap este a Herszoni Légierő légvédelmi rakétadandár katonái öt ellenséges Sahíd drónt semmisítettek meg. Védjük meg az eget!
– buzdított Olescsuk.
2024. március 29-én éjjel az oroszok erőteljes rakéta- és légicsapást indított Ukrajna üzemanyag- és energiaszektora ellen, különböző típusú rakétákat és támadó drónokat használva. Összesen 99 támadásról szólnak a hírek.
A légvédelmi rendszer 84 ellenséges légi célpontot semmisített meg: 58 Sahíd-136/131 támadó drónt, 17 darab X–101/X–555 cirkálórakétát, 5 darab X–59 irányított rakétát és 4 Iszkander–K cirkálórakétát.
Egy ember meghalt egy ukrán dróntámadásban Belgorodban. Erről a régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov számolt be Telegram-csatornáján, amelyet a TASZSZ szemlézett.
Belgorodot az ukrán fegyveres erők egy pilóta nélküli repülőgéppel támadták meg. A drón egy lakóházba csapódott. A robbanás következtében sajnos egy ember meghalt. Két további ember megsérült
– írta a kormányzó.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a CBS amerikai televíziós csatornának adott interjújában arról beszélt, szerinte milyen lehetséges kimenetelei vannak az ukrajnai háborúnak.
Meddig fog tartani ez a háború? Egyesek szerint addig, amíg Putyin él. Valaki pedig azt mondja, amíg egészen egyszerűen elég erősek nem leszünk
– mondta Zelenszkij az interjúban, melyet a Unian szemlézett. Szerinte a világ különböző formulákat kínál a békére, és mindenki azt hiszi, hogy tudja, hogyan lehet véget vetni a háborúnak. Azt ő is aláírta, hogy Vlagyimir Putyin valóban nem akarja befejezni a háborút.
Haláláig hatalmon akar maradni. Ez az ember – ha lehet így nevezni – soha nem fog magától távozni a Kremlből
– tette hozzá az ukrán elnök, kiegészítve azzal, hogy szerinte Putyinnak nem kifizetődő a háború befejezése, amíg el nem foglalja Ukrajnát. Szerinte Putyin nem annyira a Szovjetunió, mint inkább az orosz birodalom visszatérésének ötletét adja el a társadalmának.
Mi azonban azok akarunk lenni, akik vagyunk – szabad, demokratikus, független ukránok. Ezért a háború addig fog folytatódni, amíg Ukrajna nem lesz annyira erős, amennyire csak lehetséges
– szögezte le. Azt is elárulta mi szükséges ahhoz, hogy ezt az erősséget elérjék.
Két dologra van szükség: Patriot föld-levegő rakétarendszerekre és paritásra a tüzérség terén.
– mondta Zelenszkij.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 29-én rendeletben menesztette Mark Sevcsenkót Ukrajna moldovai nagykövetének tisztségéből.
Sevcsenko 2020 eleje óta töltötte be a pozíciót. Egyelőre nem ismert, hogy ki lesz az utódja – írja az Ukrajinszka Pravda.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter megbeszélést folytatott indiai kollégájával, S. Jaishankarral.
A külügyminiszter X-en tett bejegyzése szerint megállapodtak abban, hogy az országaik közötti együttműködést visszaállítják az Oroszország által indított háború előtti szintre – írta meg a The Guardian.
In New Delhi, I had sincere and comprehensive talks with @DrSJaishankar about Ukrainian-Indian bilateral relations, the situation in our regions, and global security.
— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) March 29, 2024
We paid specific attention to the Peace Formula and next steps on the path of its implementation.
We also… pic.twitter.com/2aLQQBuqAJ
A Prága által elindított akció keretében aláírtak egy szerződést, melynek értelmében egymillió tüzérségi lőszert vásárolnak Ukrajnának. Korábban 800 ezer tüzérségi lőszer beszerzéséről volt szó, viszont a cseh tisztviselőknek sikerült még 200 ezret „találni” – tájékoztatott a kiadvány.
A forrásról nincs hivatalos közlés, azonban feltételezhető, hogy a hadianyag részben Dél-Koreából, Törökországból, esetleg a Dél-afrikai Köztársaságból származik.
A cseh kezdeményezéshez 15 ország, köztük Franciaország, Németország és Hollandia csatlakozott.
Csütörtök este egy repülő eszköz, valószínűleg drón roncsait találták meg Romániában, a Brailai Nagyszigeten egy mezőgazdasági területen – erősítette meg pénteken a román védelmi minisztérium (MAPN).
A védelmi tárca, a honvédelmi, nemzetbiztonsági és közrendvédelmi rendszer más, specializált alakulataival közösen helyszíni vizsgálatokat végez az incidens körülményeinek tisztázása érdekében – olvasható a közleményben.
Szemtanúk beszámolói alapján a DeBraila.ro helyi hírportál azt írta, hogy
csütörtök este egy erős hangot kiadó, fényes repülő tárgy haladt át a Duna felett,
ami helyi idő szerint 22 óra körül hangos robajjal csapódott be a Braila várostól néhány kilométernyire lévő Filipoiu-farm térségében, a Duna romániai szakaszán található, csak komppal megközelíthető szigeten.
A beszámolóját szemtanúk fotóival és videófelvételeivel illusztráló portál szerint
az ukrán határtól több mint 20 kilométernyire történt becsapódás helyén mintegy négy méter átmérőjű kráter keletkezett.
Tavaly szeptember óta az ukrán gabonaexportban jelentős szerepet játszó folyami kikötők ellen intézett orosz támadások során több ízben zuhantak le – vélhetően az ukrán légelhárítás által lelőtt – drónok a NATO-tag Románia területén. Ezt követően az Egyesült Államok és Németország is újabb harci repülőgépeket küldött a térségbe a román légtérvédelem megerősítése érdekében.
Románia a határ mentén több légvédelmi óvóhelyet épített a polgári lakosság védelme érdekében,
és az ukrán kikötők elleni orosz légitámadások idején rendszeresen küld RO-Alert riasztásokat a szomszédos Tulcsa és Galac megyei lakosok telefonkészülékeire, amikben arra figyelmezteti őket: fennáll a veszélye, hogy a légtérből lezuhanó tárgyak (drónok vagy lelőtt drónok darabjai) csapódnak be román területre.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a CBS amerikai tévécsatornának adott interjúban elmondta, meg van győződve arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a Crocus City Hall bevásárlóközpontban elkövetett iszlamista terrortámadást arra próbálja felhasználni, hogy mozgósítsa az embereket az Ukrajna elleni háború folytatása érdekében.
„Az ISIS vállalta a felelősséget ezekért az akciókért. Úgy tudjuk, hogy ez az ő hivatalos információjuk. Vicces, hogy Oroszország megpróbálta cáfolni, amit az ISIS mondott. Ez teljes képtelenség” – mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök hozzátette, hogy az ISIS azért vállalta a felelősséget a támadásért, mert tudott arról, hogy tádzsikok utaztak az Oroszországi Föderációba.
Mint Zelenszkij elmondta, a külföldi országok különböző hírszerző szervei állítólag figyelmeztették az Orosz Föderációt, sőt a terrortámadások időpontját is megnevezték. Megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök semmilyen módon nem reagált a hírszerző ügynökségek előzetes információira – idézi az ukrán elnököt az Unian.
A repatriálási intézkedések eredményeként 121 elesett honvéd holtteste került vissza Ukrajnába.
Az Ukrán Fegyveres Erők a hazaszállított holttesteket és maradványokat a kijelölt állami intézményekbe szállítják. A bűnüldöző szervek képviselői és törvényszéki szakértők fogják azonosítani az áldozatokat.
Az azonosítás után az ukrán védők testét átadják a családjuknak, hogy méltó temetésben részesülhessenek – írta az Ukrajinszka Pravda.
„Az éjszaka folyamán az oroszok ismét lecsaptak az energetikai létesítményekre egy masszív és kombinált támadás keretében” – közölte az Ukrenergo áramhálózat-üzemeltető cég a Telegramon. A tájékoztatás szerint a támadások megrongálták a központi és nyugati régiókban lévő hő- és vízerőműveket.
Regionális tisztviselők szerint az orosz erők a Dnyipro városához közeli Kamjanszke körzetben támadták az infrastruktúrát. Legalább egy ember megsebesült – tették hozzá.
Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter azt is közölte, hogy Dnyipropetrovszk, Poltava és a Cserkaszi terület térségében is támadás érte az erőműveket.
Denisz Smihal ukrán kormányfő később egy nyilatkozatban arról számolt be, hogy hat ukrajnai régió energetikai létesítményeit támadták meg.
A legnagyobb, magánkézben lévő áramszolgáltató cég, a DTEK közölte, hogy három hőerőművét is támadás érte, amelyek súlyosan megrongálódtak – írja az MTI.
Olaf Scholz német kancellár elmondta, hogy 2022 decembere óta nem beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, bár előtte gyakoribb volt a kapcsolattartás közöttük – írja az Ukrajinszka Pravda.
Néhány nappal azelőtt, hogy Oroszország 2022 februárjában teljes körű háborút indított Ukrajna ellen, a német kancellár meglátogatta az orosz elnököt Moszkvában.
Néhány nappal a háború előtt nagyon hosszú beszélgetést folytattunk személyesen Moszkvában. […] Több mint négy órán át vitáztunk
– emlékezett vissza Scholz. Hozzátette, hogy a háború befejezéséről szóló döntés Putyin kezében van.
Hadd mondjak egy dolgot nagyon világosan: a béke bármikor lehetséges. Putyinnak csak abba kell hagynia barbár hadjáratát, és vissza kell vonnia csapatait
– mondta a német kancellár.
Az ukrán dezinformáció elleni központ elutasította azokat a híreket, amelyek arról szóltak, hogy Oroszország új offenzívát készül indítani Harkiv ellen, mondván, hogy Moszkva jelenleg nem rendelkezik az erőforrásokkal egy ilyen művelethez – írja a The Kyiv Independent.
A nyilatkozatra két nappal azután került sor, hogy a Meduza orosz médium névtelen, Kreml-közeli forrásokat idézett, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök azt fontolgatja, hogy megpróbálja elfoglalni Harkivot, és ezt követően „fokozatosan befejezi a háborút”. A források azt mondták, nem rendelkeznek információval arról, hogy született-e már ilyen döntés.
Egy másik forrás a Meduzának azt mondta, hogy Putyin „kész a végsőkig elmenni, akár Kijevig is, és nem törődik azzal, hogy ezért milyen árat kell fizetni”.
Minden hazugságuk Harkiv bekerítésérről a közönségnek szól, és a félelempropaganda része
– mondta Andrij Kovalenko, az ukrán dezinformáció elleni központ vezetője.
Oroszország kész garantálni a folyamat többi résztvevőjének jogos biztonsági érdekeit az ukrajnai konfliktus békés rendezése esetén, ha maga is ugyanilyen garanciákat kap – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Izvesztyija című lapban pénteken közölt interjúban.
Lavrov szerint a Peking által 2023 februárjában előterjesztett, 12 pontos békekezdeményezés józan dolgokat fogalmaz meg, és Oroszország pozitívan reagált a dokumentumra.
Szemben Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a „diplomáciai perspektívák szempontjából esztelen képletével”, a kínai dokumentum a történtek okainak elemzéséből és azok megszüntetésének szükségességéből indult ki. A terv megállapítja a rend hiányát a biztonság terén Európában és a világban, és ennek okaként azt jelöli meg, hogy nem szereznek érvényt az ENSZ alapokmányának – ez a mi álláspontunk – mondta Lavrov.
Rámutatott a kínai dokumentumnak arra a kitételére, amely szerint az egyoldalú szankciók, amelyekhez a Nyugat „már jóval a különleges hadművelet kezdete előtt elkezdett aktívan folyamodni, szintén irritáló tényezőként jelentkeznek, amelyet meg kell szüntetni”.
Az orosz külügyminiszter szerint ennek alapján meg kell állapodni abban, hogy biztosítva legyen az egyenlő biztonság a folyamat összes résztvevője számára. Hogy hogyan lehet ezeket az elveket a gyakorlatba átültetni, azt csak a tárgyalóasztalhoz ülve lehet megérteni.
De nem a békeformula feltételei alapján, amelyet Zelenszkij és a gazdái Európában, Londonban és az Egyesült Államokban már régóta ultimátumként ismételgetnek, hanem a fennálló biztonsági problémák komoly elemzése, a terepen kialakult realitások elismerése és az Oroszországi Föderáció jogos biztonsági érdekeinek garantálása alapján. A magunk részéről készek vagyunk garantálni a folyamat többi résztvevőjének jogos biztonsági érdekeit
– mondta az orosz diplomácia vezetője.
A miniszter felhívta a figyelmet arra: a Nyugat „gyanúsan aktívan bizonygatja”, hogy a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ elleni támadást az Iszlám Állam terrorszervezet követte el, és senki más nem gyanúsítható, főleg Ukrajna nem.
Lavrov közölte: a nyomozás még folyamatban van, új körülményekre derül fény, de „nincs jogunk kizárni a nyilvánvaló verziókat”. Ráadásul a támadás vádlottjai Ukrajnába menekültek, amikor őrizetbe vették őket – jegyezte meg.
Úgy vélte: Ukrajna csak a jéghegy csúcsa Moszkva és a nyugati országok konfrontációjában. Az utóbbiak által deklarált cél az, hogy stratégiai vereséget mérjenek Oroszországra, és elszigeteljék a határai mentén. Az Egyesült Államok ezzel a megközelítéssel szólítja fel a stratégiai biztonságról folytatandó párbeszédre Oroszországot, ám ez Moszkva szerint kizárólag a felek egyenjogúságának feltételével lehetséges, és semmiképpen sem az Ukrajnában kialakult közvetlen konfrontáció idején.
Lavrov egyébként kifejezte Oroszország készségét a párbeszédre az Egyesült Államokkal a bebörtönzött személyek kétoldalú cseréjére Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök 2021-es genfi megállapodása alapján.
Az ukrán–magyar határszakaszon 6808-an léptek be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5569-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.
A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 54 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Az orosz hatóságok 15 év után először kezdenek el gyémántot vásárolni a szövetségi költségvetés terhére, hogy támogassák az állami tulajdonú Alrosa vállalatot, amelyet a nyugati országok szankciókkal és embargóval sújtottak – írja a Reutersre hivatkozva az epravda.com.
A forrás szerint az első üzlet a kövek visszavásárlására márciusban történt, és idén még további tranzakciók is várhatók.
Az Alrosa, amely Oroszország gyémánttermelésének 95 százalékát és a világ gyémánttermelésének több mint negyedét ellenőrzi, 2024 januárjában felkerült az EU blokkoló szankciós listájára, és Svájc is szankciókkal sújtotta.
Ezzel egy időben a G7-országok betiltották az Oroszországból származó gyémántok közvetlen importját, márciusban pedig úgy döntöttek, hogy fokozatos embargót vezetnek be a harmadik országokban feldolgozott, orosz eredetű gyémántok szállítására.
Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön megbeszélést folytatott az Európai Parlament Renew Europe (Újítsuk meg Európát) képviselőcsoportjával és a francia nemzetgyűlés küldöttségeivel – írja az elnöki hivatal jelentése alapján a Kyiv Independent.
A felek megvitatták az európai fővárosokból Ukrajnának nyújtott katonai segítség felgyorsításának kérdését, valamint Ukrajna európai integrációjának folyamatát.
Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy Kijev teljesítette az Európai Bizottság mind a négy, az éves bővítési csomagban megfogalmazott ajánlását, hangsúlyozva Ukrajna eltökélt szándékát az Európai Unióba való integráció ütemének gyorsítására.
Ez országunk külpolitikai prioritása és az egész európai térség biztonságának fenntartásának szerves része
– mondta Zelenszkij.
A felek megvitatták a védelmi ágazatban való együttműködést és az Ukrán Fegyveres Erők kiemelt szükségleteit is, különös figyelmet fordítva Emmanuel Macron francia elnök közelmúltbeli javaslataira, hogy bővítsék Ukrajna támogatását Oroszországgal szemben.