Az ukrán elnök szombat éjjeli videóüzenetében azt mondta, hogy még mindig zajlik az állami intézmények újraszervezése (amelyet először január végén, Valerij Zaluzsnij főparancsnok menesztése előtt jelentett be).
Zelenszkij a minap leváltotta a főtanácsadóját, Szerhij Sefirt és több másik vezetőt is. Videóüzenetében felidézte, hogy ezen a héten számos személycserére sor került. De hozzátette azt is:
Ez még nem minden, nem az összes döntés, amelyet előkészítettünk.
Mint mondta, az elnöki hivatalban zajló személycserék célja az, hogy hatékonyabbá tegyék az intézmény működését.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is! Jó pihenést kívánunk!
Az orosz hatóságok nyomozása kimutatta, hogy a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ elleni támadás és más oroszországi terrortámadások nyomai Ukrajnába vezetnek, Moszkva pedig azzal a követeléssel fordult Kijevhez, hogy tartóztassa le és adja ki az összes érintettet – közölte vasárnap az orosz külügyminisztérium az MTI szerint.
A március 22-én Krasznogorszk városban elkövetett, az egész világot sokkoló véres terrorcselekmény korántsem az első terrortámadás, amelyet hazánk ellen az utóbbi időben végrehajtottak. Az orosz illetékes hatóságok által elvégzett nyomozás kimutatta, hogy mindezen bűncselekmények nyomai Ukrajnába vezetnek
– állította az orosz külügyminisztérium.
„Ezzel kapcsolatban az orosz külügyminisztérium átadta az ukrán hatóságoknak a terrorista merényletek elleni nemzetközi egyezmény és a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról szóló nemzetközi egyezmény szerinti követeléseket az összes olyan személy azonnali letartóztatására és kiadatására vonatkozóan, akik részt vettek ezekben a terrortámadásokban” – tette hozzá a tárca.
Ezen követelések között szerepel az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetőjének, Vaszil Maljuknak a letartóztatása, aki március 25-én cinikusan elismerte, hogy Ukrajna szervezte a Krími híd elleni 2022. októberi robbantást, és részleteket közölt más terrortámadások szervezéséről az Oroszországi Föderációban
– áll a közleményben.
Az orosz minisztérium hangsúlyozta, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem minden állam felelőssége, és követelte a „kijevi rezsimtől”, hogy haladéktalanul hagyjon fel a terrorista tevékenység bárminemű támogatásával, adja ki az elkövetőket, és térítse meg az áldozatoknak okozott károkat.
„Az, hogy Ukrajna megszegi a terrorizmus elleni egyezményekből eredő kötelezettségeit, nemzetközi jogi felelősségre vonást von maga után” – olvasható az orosz külügyminisztérium által kiadott dokumentumban.
Olekszandr Pavljuk, Ukrajna fegyveres erőinek altábornagya, a szárazföldi erők parancsnoka elmondta, hogy a kijevi régiónak három védelmi vonala van – adta hírül az Unian.
Pavljuk egy interjúban beszélt arról, hogy az ukrán–belorusz határon megerősítették a védelmi vonalat, különösen a csernobili övezetben.
Megjegyezte azt is, hogy most már mindent megtettek annak érdekében, hogy „megakadályozzák a megszállók áttörését a főváros irányába. Ha ilyen szomszédunk van, mindig készen kell állni a háborúra” – tette hozzá.
A The Sunday Times szerint Németország védelmi minisztere, Boris Pistorius a jövő héten fog beszámolni a kötelező sorkatonai szolgálat esetleges visszaállításának lehetőségeiről. A cél „az ország háborús felkészítése” – írja az Unian.
„De Berlinben, amely közel 300 mérföldre van a legközelebbi orosz határtól, nincs akkora fenyegetettség, mint a skandináv és balti országokban. Egy közelmúltbeli felmérés szerint a válaszadók 52 százaléka támogatja a sorkötelezettség visszaállítását, míg 43 százalék ellenzi azt” – áll a cikkben.
Már korábban is írtunk arról, hogy egy német lap szerint Boris Pistorius védelmi miniszter hamarosan előterjeszt egy javaslatot a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését célozva. A miniszter szerint a kötelező sorozás hozzájárulna az „általános társadalmi ellenálló képességhez”.
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) vezetője arra számít, hogy Oroszország hamarosan ismét beveti Ukrajna ellen a Kalibr cirkálórakétákat – írja a The Kyiv Indepedent.
Kirilo szerint Moszkva jelentősen kifogyott a Kh–101 cirkálórakéta készleteiből. Hozzátette, hogy értesülései szerint az orosz erőket a Kalibr rakéták felhalmozásával bízták meg, viszont ezeket a fegyvereket már jó ideje nem használják.
Andrej Nyebitov, a kijevi rendőrkapitányság vezetője ismertette, hogy a régióban található Bucsában 422 civil holttestét találtak meg, míg egy szomszédos területen 1190 meggyilkolt áldozatot azonosítottak.
Az Unian ukrán hírügynökség szerint ezek a számok nem véglegesek, mivel még rengeteg eltűnt embert keresnek a hatóságok.
„A kijevi régió 514 lakosát tekintjük eltűntnek, 180 polgárunk holttestét nem azonosították. Oroszországnak felelnie kell azért a gyászért, amelyet Ukrajnának okozott” – fejtette ki Andrej Nyebitov.
Oroszország 2023-ban az ötödik leggyorsabban növekvő gazdaság lett a G20-ban a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség nemzeti statisztikai szolgálata adatainak elemzése szerint.
Mint írták, az orosz gazdaság 3,6 százalékkal nőtt, ami teljes mértékben ellensúlyozta a 2022-es 1,2 százalékos visszaesést. Januárban Kirilo Budanov ukrán katonai kémfőnök is elismerte, hogy Moszkva gazdasága a szankciók ellenére is meglepően ellenálló. Úgy látja, hogy Oroszország fő gazdasági szektorait és az egész pénzügyi rendszerét kellene célba venni.
A legnagyobb mértékben India gazdasága nőtt, amely 7,2-ről 7,3 százalékra gyorsult. A sorban Indiát követi Kína, ahol 5,2 százalékos növekedést mutattak ki. Törökország gazdasági növekedése tavaly 5,5 százalékról 4,5 százalékra lassult.
Elon Musk amerikai üzletember az X-en számolt be arról, hogy szerinte mik azok a hibák, amiket Ukrajna elkövetett a háborúban:
Tragikus életpazarlás volt Ukrajna számára, hogy megtámadott egy nagyobb, védelemmel, aknamezőkkel és erősebb tüzérséggel rendelkező hadsereget, miközben Ukrajnának sem páncélzata, sem légi fölénye nem volt. Ezt bármelyik bolond megjósolhatta volna.
Mint írta, egy évvel ezelőtt azt tanácsolta Ukrajnának, hogy minden erejét fordítsa a védelemre, de még így is „nehéz megtartani a területeket, ha nincsenek erős természeti akadályok”.
Musk szerint a nyugati ellenállás miatt nincs esély arra, hogy Oroszország elfoglalja egész Ukrajnát, de biztosan szerez majd területeket. Úgy véli, ha a háború elég sokáig tart, Odessza is el fog esni.
Az igazi kérdés az, hogy Ukrajna elveszíti-e a Fekete-tengerhez való teljes hozzáférést, vagy sem. Mielőtt ez megtörténne, tárgyalásos rendezést javaslok
– fogalmazott az üzletember.
Oroszország 22 régiójában van „aktív fázisában” az árvíz – közölte vasárnap a rendkívüli helyzetek orosz minisztériumának sajtószolgálata.
A legsúlyosabb helyzet az Altaji határterületen alakult ki, ahol szombaton rendkívüli állapotot vezettek be. A régió négytucatnyi településén vasárnap délutánra 478 lakóház és 943 háztartási telek került az árvíz övezetébe. 165 embert, köztük 30 gyermeket kellett ideiglenes szálláson elhelyezni.
Az illetékes minisztérium szerint a mentéshez eddig országosan mintegy 2500 embert és több mint 1100 műszaki eszközt mozgósítottak – adta hírül az MTI.
Az orosz légvédelmi rendszerek meghiúsítottak egy ukrán támadást a Belgorodi és a Jaroszlavli terület felett – állították az orosz hatóságok március 31-én.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy három ukrán drónt semmisítettek meg az orosz légvédelmi rendszerek a Jaroszlavli terület felett moszkvai idő szerint reggel 6 óra körül – számolt be a Kyiv Independent.
Hozzátették: 10, állítólag Ukrajna által indított rakétát is lelőttek a Belgorodi terület felett moszkvai idő szerint 7 óra körül.
Vjacseszlav Gladkov, a Belgorodi terület kormányzója azt mondta, hogy a támadásban megsérült egy nő. Továbbá 18 házat ért találat, az áram- és vízvezetékek is megrongálódtak a térségben.
Pavlo Klimkin volt ukrán külügyminiszter szerint a következő négy hónap nehéz lesz Ukrajnának.
Mint mondta, személyi változásokra lesz szükség, ugyanis a nyugati katonai segítségnyújtás késése miatt a következő négy hónap nehéz és meghatározó lesz Kijev számára. Kifejtette, hogy a következő néhány hónap nem lesz könnyű Ukrajnának – számolt be róla a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Klimkin szerint az Ukrajnában tapasztalható nehézségek a nyugati katonai segítségnyújtás késedelméhez kapcsolódnak. A közelgő eseményeket egyúttal „a háború új szakaszának” nevezte, amelyhez Ukrajnának új személyi csapatra van szüksége. Szerinte ennek a történetnek a részét képezik a legutóbbi személyi változások is, amelyekről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök döntött.
Az örmény védelmi minisztérium a honlapján cáfolta az azerbajdzsáni fél jelentését, miszerint örmény csapatokat halmoznának fel az azerbajdzsáni határon.
A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség szerint az örmény védelmi minisztérium cáfolta, hogy fegyveres erőik felhalmozzák és aktívan mozgatják a csapataikat és páncélozott járműveiket a határzóna különböző irányaiban.
Hozzátették, hogy jelenleg stabilnak értékelik az örmény–azerbajdzsáni határ helyzetét, így nem látják szükségesnek, hogy további intézkedések tegyenek a védelem érdekében.
Oroszország igyekszik megerősíteni a novorosszijszki kikötő védelmét az esetleges ukrán támadásokkal szemben – közölte a brit védelmi minisztérium vasárnap.
A napi jelentés szerint a legutóbbi képelemzés négy uszályt azonosított a Fekete-tengeri Flotta létesítménye, a Novorosszijszki Tengeri Kikötő bejáratánál. Ezzel az oroszok a kikötő védelmét igyekeznek megerősíteni az ukrán hajók támadásaival szemben.
Hozzátették, a novorosszijszki kikötő most kulcsfontosságú szerepet játszik az orosz Fekete-tengeri Flotta legértékesebb eszközeinek védelmében, mivel Szevasztopolban megnőtt az ukrán támadások száma.
Az oroszok tavaly kezdték meg a Fekete-tengeri Flotta átcsoportosítását Novorosszijszkba, miután ukrán rakétatámadás érte a szevasztopoli főhadiszállásukat – írja a Kyiv Independent.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 31 March 2024.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) March 31, 2024
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/LUxw0AkKb8 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/19Ym79ET6k
Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírt egy rendeletet, amelynek értelmében (a szokásos, tavaszi behívási hullám részeként) 150 ezer orosz állampolgár számára rendeltek el kötelező katonai szolgálatot – írja a Reuters az orosz védelmi minisztérium közlése alapján.
A hírügynökség emlékeztetett: minden orosz felnőtt férfinak legalább egy évet szolgálnia kell, valamint 2024. január 1-jétől kezdve 27-ről 30-ra emelték a sorozás felső korhatárát.
Az előző, szeptemberi behívási hullámban Putyin 130 ezer katonát hívott be. Ugyanakkor ezeket a szolgálatra kötelezett katonákat nem vezényelhetik ki Ukrajnába, és mentesültek a 2022. őszi mozgósítási hullám alól is, amikor több mint 300 ezer, előzőleg katonai kiképzésben részesült férfit küldtek Ukrajnába.
Ferenc pápa mintegy 30 ezer ember előtt mondta el szokásos húsvéti, urbi et orbi (Róma városnak és a világnak) áldását, amelyben felszólított az Oroszország és Ukrajna közötti fogolycserére, valamint a gázai tűzszünetre is.
A békét soha nem fegyverekkel, hanem kinyújtott kezekkel és nyitott szívekkel teremtik meg
– hangsúlyozta a katolikus egyház feje húsvétvasárnapi beszédében.
Ferenc pápa arról beszélt, hogy gondolatai különösen az Ukrajnában és Gázában élő emberekhez és mindazokhoz szólnak, akiknek háborúval kell szembenézniük, kivált a gyerekekhez, akik szerinte „elfelejtették, hogyan kell mosolyogni”.
A nemzetközi jog elveinek tiszteletben tartására szólítva fel kifejezem reményemet, hogy Oroszország és Ukrajna között általános fogolycsere lesz: mindannyiunk érdekében
– szögezte le.
Oroszországnak az utóbbi hetekben több alkalommal nem sikerült megvédenie a fontos létesítményeit – írta legfrissebb jelentésében a washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet.
Mint emlékeztettek, Ukrajna februárban és márciusban fokozta az orosz olajfinomítók elleni dróntámadásokat, és nemegyszer sikeres akciókat hajtottak végre. Az ISW ezzel kapcsolatban úgy vélekedett:
Úgy tűnik, hogy az orosz erők küzdenek a rövid hatótávolságú légvédelmi rendszerek megfelelő telepítésével az ukrán drónok várható repülési vektorai mentén, és úgy tűnik, hogy az orosz hadseregnek még az Oroszországon belüli, állítólag jól védett területeken található fontos, potenciális célpontokat sem sikerült lefednie.
Mint írták, az orosz állami sajtóból érkező jelentések szerint Oroszország most elkezdett mobil légvédelmi egységeket létrehozni, hogy javítsák az ukrán drónok elleni védekezést (az ukrán fél ugyanezt már korábban megtette az orosz Sahíd drónok elleni védekezésben).
Ezzel együtt úgy látják, hogy az orosz hadsereg „valószínűleg nehezen fogja tudni ezeket a csoportokat a szükséges léptékben bevetni a közeljövőben”, és nem világos, hogy „ezek a mobil egységek képesek lesznek-e megvédeni azt a kiterjedt területet, amelyet az ukrán drónok célba vesznek” (miután Oroszországnak jóval nagyobb területet kell megvédenie, mint Ukrajnának). Véleményük szerint ezek az egységek elsősorban a megszállt ukrajnai területeken lehetnek majd hatékonyak.
Az ukrán belügyminisztérium közölte, hogy 2023-ban 20 százalékkal nőtt a családon belüli bántalmazások száma Ukrajnában. Ennél jóval nagyobb mértékű, 80 százalékos volt a növekedés azoknál az eseteknél, amelyekben hivatalos büntetőeljárás is indult.
A közlemény szerint az ukrán rendőrség 2023-ban 291 ezer bántalmazásos esetet regisztrált, ezek közül 2701 ügyben indult büntetőeljárás (szemben a 2022-es 1498-cal). Ezenkívül 36 százalékkal nőtt a szabálysértési esetek száma is ezekkel az ügyekkel összefüggésben.
Ugyanakkor azt is jelezték, hogy 2024 első két hónapjában tovább nőtt a bántalmazásos esetek száma:
az előző évhez képest 56 százalékos növekedést észleltek.
A hivatalos eljárások növekedése mögött részben az áll, hogy – mint azt a belügyi tárca megjegyezte – Ukrajna 2022-ben ratifikálta az isztambuli egyezményt, és több törvénymódosítást is végrehajtottak azért, hogy elősegítsék a családon belüli erőszakot vagy nemi alapú erőszakot elkövetők felelősségre vonását.
A belügyminisztérium – egy korábbi becslés alapján – arra számít, hogy a hivatalos eljárások száma 2024-ben is emelkedni fog: becslésük szerint idén a büntetőeljárások száma 21 százalékkal, a szabálysértéseké pedig 30 százalékkal nőhet.
Arról, hogy a háború is közrejátszik a családon belüli/párkapcsolati erőszak gyakoribbá válásában, több korábbi cikkben is írtunk.
Oroszország „terrorellenes műveleti jogrendet” vezetett be Dagesztán déli régiójában, és vasárnap reggelre három embert vett őrizetbe – írja a The Guardian.
Oroszországban magas riadókészültség van érvényben a március 22-i, moszkvai koncertteremben történt terrortámadás óta, amely az elmúlt 20 év leghalálosabb támadása volt az országban, legalább 144 halálos áldozattal.
A biztonsági szervek őrizetbe vettek három férfit, akik több terrorista bűncselekményt is terveztek. A bűnözők őrizetbe vételének helyszínein végzett ellenőrzésen automata fegyvereket, lőszereket és egy használatra kész rögtönzött robbanószerkezetet találtak
– közölte az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság.
A feltételezett bűnözőket a biztonsági szolgálatok a régió fővárosának, Mahacskalának és a köztársaság egyik legnagyobb városának, Kaszpijszknak a lakónegyedeiben fogták el.
Egyre több amerikai szeretne béketárgyalást az ukrajnai háborúval kapcsolatban – derült ki a Quincy Institute/Harris Poll közvélemény-kutató felméréséből, amelyet az MTI ismertetett.
A februárban készített felmérés most ismertetett eredménye szerint az amerikaiak több mint kétharmada (69 százalék) támogatná, ha az Egyesült Államok arra ösztönözné Ukrajnát, hogy kezdjen diplomáciai tárgyalásokat Oroszországgal és az amerikai féllel. A megkérdezettek kétharmada (66 százalék) azzal is egyetértene, ha a háború lezárása érdekében mindhárom félnek – Ukrajnának, Oroszországnak és az Egyesült Államoknak – kompromisszumot kellene kötnie.
Az amerikaiak mintegy harmada (34 százalék) szerint az Egyesült Államoknak, miközben a diplomáciai megoldás felé tereli a feleket, folytatnia kell Ukrajna támogatását. A megkérdezettek 14 százaléka véli úgy, hogy a diplomáciai megoldás érdekében teljesen le kellene állítani az amerikai segítséget, miközben 13 százalék a tárgyalásokban való részvétel nélkül vonná meg a támogatást Kijevtől. A felmérés szerint az amerikaiak mintegy tizede (11 százalék) a segélyek növelését szeretné Ukrajna teljes győzelme érdekében, miközben 5 százalék akár amerikai csapatokat is küldene az Oroszország ellen védekező kelet-európai országba.
Az Odesszai területen, a Herszoni területen, valamint a Lvivi területen csapások értek ukrán létesítményeket. Az utóbbi régióban egy ember meg is halt.
A déli hadparancsnokság közleménye szerint Odesszában egy energiaipari létesítményt, Herszonban pedig egy mezőgazdaságit ért csapás. Odesszában tűz is volt, de ezt eloltották, és senki sem sérült meg (viszont nagyjából 10 ezer háztartás áram nélkül maradt).
Lvivben egy olyan, kritikus infrastrukturális létesítményt ért rakétatámadás, amelyre már két alkalommal, március 24-én és 29-én is lecsaptak az oroszok. A regionális közigazgatás vezetője, Makszim Kozickij közölte, hogy egy épület megsemmisült, tűz ütött ki. A csapásban egy ember meghalt, és többen is a romok alatt lehetnek, még zajlanak a mentőmunkálatok.
Az ukrán légierő vasárnap reggeli közlése szerint az éjjel kilenc cirkálórakétát és kilenc drónt sikerült lelőniük: összesen 14 cirkálórakéta, 11 drón, egy ballisztikus rakéta és egy levegő-föld rakéta érkezett az éjjel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Denisz Smihal Ukrajna miniszterelnöke – bár ők maguk a pravoszláv húsvétot ülik meg – köszöntöttek mindenkit, aki március 31-én ünnepli a húsvétot.
Egy ünnep, amely emlékeztet bennünket a szellem erejére, amely nem engedi, hogy a sötétség győzzön. Nem engedi, hogy az akarat beárnyékoljon. És amely egyesíti a családokat, népeket és kontinenseket
– írta Zelenszkij a Telegramon.
Smihal megjegyezte,
Krisztus feltámadása arra emlékeztet, hogy a zord tél után meleg tavasznak kell jönnie, miután eljön a legsötétebb éjszaka hajnala, és az élet legyőzi a halált.
Sebastian Lecornu védelmi miniszter bejelentette, hogy több száz páncélozott járművet és Aster rakétát szállít Ukrajnának – írja a Unian.
Elmondta, hogy a fegyverszállításokat 2024-re és 2025 elejére tervezik. A VAB páncélozott szállítójárművek több mint 40 évesek, a franciák Griffon páncélozott járművekre állnak át.
Egy ilyen nagy arcvonal megtartásához az ukrán hadseregnek szüksége van a frontvonali páncélozott járműveinkre (VAB): ez kulcsfontosságú a csapatok mobilitásához. Ebből a régi, de jelenleg is működő berendezésből hasznot tud majd húzni Ukrajna
– hangsúlyozta Lecornu.
A miniszter azt is elárulta, hogy a légvédelem megerősítését célzó kijevi kérésekre válaszul Aster 30-as lőszert bocsátanak ki a SAMP/T föld-levegő rakétarendszerhez – az American Patriot megfelelőjét. A honvédelmi minisztérium vezetője azt mondta, hogy ezeket még a nyáron eljuttatják Ukrajnába.
Szinte bármikor megkezdődhet a nagy hatótávolságú Taurus rakéták gyártása – közölte a német MBDA fegyvergyártó konszern vezérigazgatója, Thomas Gottschild az UNIAN hírügynökség szerint.
A Taurusokat Ukrajna már régóta kérné a németektől, de ők egyelőre vonakodnak átadni ezeket a rakétákat. E kérdésben állítólag a német kormányzaton belül sincs teljes egyetértés.
Gottschild azt mondta: a gyártósor, a teszthez használt eszközök és a gyártáshoz kapcsolódó műhelyek megmaradtak, de ahhoz, hogy a termelést újraindítsák, új megrendelésekre van szükségük. Közlése szerint a német kormányzattól már kaptak „számos jelzést” a rakétákkal kapcsolatban, de megrendeléseket még nem.
Thomas Gottschild azt is megjegyezte, hogy a termelés újraindítása előtt néhány lépést meg kell tenniük, de viszonylag hamar fel tudják pörgetni a gyártást, ha megkapják a megrendeléseket a rakétákra.
Arra a kérdésre, hogy Németország tényleg átadja-e a Taurusokat Ukrajnának, az MBDA vezérigazgatója nem kívánt válaszolni, mivel erről a politikusoknak kell dönteniük. Azt viszont elismerte, hogy Ukrajnának valóban szüksége lenne ezekre a fegyverekre.
Krisjanis Karins lett külügyminiszter azt nyilatkozta a Kyodo News hírportálnak, hogy Kína egyre nagyobb fenyegetést jelent a csendes-óceáni térségben. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy Európára nézve mindenképp Oroszország fogja jelenteni a legsúlyosabb fenyegetést hosszú távon.
A lett külügyér azt mondta: nagyobb együttműködésre van szükség Japán és az Európai Unió közt annak érdekében, hogy megvédjék a világrendet, mivel Kína egyre nagyobb nyomást helyez Tajvanra, és fennáll a veszély, hogy megpróbálják megváltoztatni a status quót, ami szerinte „elfogadhatatlan” lenne.
Megjegyezte, hogy Európa és Japán értékei egyeznek, és Európa egyre nagyobb figyelemmel követi azt, hogy mi zajlik a csendes-óceáni térségben. „Azt hiszem, felismerték, hogy ami a csendes-óceáni térségben történik, az ugyanúgy hatással van ránk, mint ahogy az európai események is hatással vannak a csendes-óceáni térségre” – mondta, megemlítve azt, hogy az orosz invázió és koronavírus-járvány is példázta ezt a fajta összefüggést.
Végül azt is közölte, hogy Európa számára Oroszország még akkor is „hosszú távú fenyegetés” lesz, ha Ukrajna megnyeri a háborút, és az Európai Uniónak, valamint a NATO-nak erősnek kell maradnia ahhoz, hogy elrettenthessék az oroszokat. Megjegyezte azt is: Lettország az orosz példán megtanulta, hogy vigyázni kell a másoktól való függéssel, és Kína esetében is el kell kezdeni az ebből eredő kockázatok minimalizálását.
Soha nem jó ötlet túlságosan függeni bárkitől. Összehangoltabb európai politikára van szükségünk Kínával szemben
– fogalmazott a lett külügyminiszter.
Az ukrán elnök szombat éjjeli videóüzenetében azt mondta, hogy még mindig zajlik az állami intézmények újraszervezése (amelyet először január végén, Valerij Zaluzsnij főparancsnok menesztése előtt jelentett be).
Zelenszkij a minap leváltotta a főtanácsadóját, Szerhij Sefirt és több másik vezetőt is. Videóüzenetében felidézte, hogy ezen a héten számos személycserére sor került. De hozzátette azt is:
Ez még nem minden, nem az összes döntés, amelyet előkészítettünk.
Mint mondta, az elnöki hivatalban zajló személycserék célja az, hogy hatékonyabbá tegyék az intézmény működését.
Felkerült az internetre Denisz Smihal ukrán miniszterelnök 2023-as vagyonnyilatkozata – írja a The Kyiv Independent.
A nyilatkozat szerint Smihalnak egész évben mindössze 974 845 hrivnya bevétele volt (egy hrivnya 9,32 forintnak felel meg). Ez eltörpült a felesége és a lánya összeadott éves bevételeihez képest: ez utóbbi 7 866 994 hrivnyát tett ki, vagyis a nyilatkozat szerint közel nyolcszor annyit kerestek, mint a miniszterelnök (e bevétel nagy része üzleti forrásokból származott).
Két nappal ezelőtt került fel az internetre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2023-as nyilatkozata is. Neki a nyilatkozat szerint családjával együtt 12 423 008 hrivnya bevétele volt, de ennek nagy része (7,55 millió hrivnya) államkötvények eladásából származott.
Olyan orosz páncélos járművet lőtt ki az ukrán hadsereg, amelyből összesen csak öt darabot gyártottak. Az X-en közzétett, ukrán drón által készített videó egy ilyen különleges jármű megsemmisítését mutatja be, mielőtt becsapódott volna a páncélosba – vette észre az Infostart.
Out of all the vehicles that have been pulled out of storage and used by Russia in this war, this is one that was really at the bottom of my list to even see in theatre, never mind be destroyed.
— AFV Recognition (@AFVRec_) March 26, 2024
The video shows what appears to be a Ladoga protected command vehicle, I won’t talk… pic.twitter.com/gQHsWiJ1Gv
A robbanást valószínűleg nem úszta meg a Ladoga. A lap érdekességként említi, hogy az oroszok egy ennyire ritka és valószínűleg értékes harcjárművet is előhúztak a raktárból, hogy bevessék Ukrajnában.
A Ladoga fantázianevű járművet még a Szovjetunióban tervezték. Egy T–80-as harckocsi alvázára épült, és hivatalosan erősen védett, mozgó vezetési pontnak nevezték. Valójában az volt a feladata, hogy egy atomháború esetén a kommunista birodalom politikai és katonai vezetőit szállítsa, akár sugárfertőzött területeken keresztül is.
Ennek megfelelően a belseje – a harcjárművekhez képest – rendkívüli kényelmet nyújtott. Bőrfotel és tévékészülék is volt a magas rangú utasok számra. Bár kérdés, hogy ezt a luxust mennyire tudták volna élvezni annak tudatában, hogy körülöttük a világ nukleáris sivataggá változott.
Mindenesetre a nukleáris, vegyi és biológiai harcanyagokkal szemben tökéletesen szigetelt belső térben hat VIP-utasnak volt hely. A Ladoga egyik példányát használták a csernobili atomkatasztrófa idején: ebből szemrevételezték a mentés irányítói a felrobbant erőmű romjait.
Egy 1100 lőerős, GTU-1000TF gázturbina mozgatta, akárcsak az eredeti T–80-as tankot. Bár ez az erőforrás később annyira megbízhatatlannak bizonyult, hogy a harckocsikat ki is vonták a hadrendből, illetve egy részüket átépítették dízelmotorosra. Mindenesetre a Ladoga a gázturbinás meghajtással akár 70 km/órás sebességre is képes volt. Mivel a hajtómű nagy fogyasztása miatt legfeljebb csak 350 kilométert tudott megtenni egy tankolással, ezért a farpáncélra még felszereltek két hatalmas méretű pótüzemanyagtartályt is.
Szijjártó Péter néhány napja utazott az oroszországi Szocsiba. A TASZSZ állami hírügynökségnek interjút is sikerült készítenie vele a látogatás alatt, ebből osztottak meg egy részletet.
A külgazdasági és külügyminiszter többek közt arról beszélt a hírügynökségnek, hogy a magyar kormány álláspontja szerint Oroszországot nem lehet legyőzni az ukrajnai háborúban. Emellett kitért arra is, hogy Magyarországon továbbra is ugyanúgy kiállítanak schengeni vízumokat az oroszoknak, mint ahogy az invázió kezdet ellőtt tették (annak ellenére, hogy az Európai Unió 2022-ben, a szankciók részeként felfüggesztette az Oroszországgal kötött vízummegállapodást).
„Az orosz utazók számára minden probléma nélkül adunk ki vízumot. Nem változtattunk a vízumkiadás módszerén. Mivel Oroszországban kiszervezési megállapodásunk van egy vízumközponttal, az egész országban lehet vízumot igényelni” – közölte Szijjártó. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon „nincs diszkrimináció az orosz állampolgárokkal szemben ebben a tekintetben”, majd azt is hozzátette, hogy az ország
Minden vendéget és turistát szívesen lát, függetlenül attól, hogy honnan érkezik.
„Csak egy kérésünk van: tartsák tiszteletben a szabályainkat és a törvényeinket, és amíg ezt megteszik, addig nincs gond. Magyarország egy csodálatos hely. Nagy hagyománya van annak, hogy orosz vendégeket fogadunk az egészségügy, a turisztikai látványosságok, a sport, valamint a különböző konferenciák területein. Semmi kifogásunk nincs ellenük, így természetesen szívesen látjuk az oroszokat” – közölte Szijjártó Péter.
A Kijevi területen, Bila Cerkva településen egy ötemeletes lakóépületben felrobbant egy „ismeretlen objektum” szombaton, késő délután. Legalább két ember meghalt – írta a Sky News az ukrán katasztrófavédelem közlése alapján.
Az épületből három ember kimentettek (köztük egy kiskorút is), ők mind kórházba kerültek. További 17 ember a helyszínen kapott ellátást.
A katasztrófavédelem korábban egy videót is megosztott a helyszínről:
Ukrajnában 24 órán belül 85 katonai összecsapás történt a fronton. Az RBC Ukraine beszámolója szerint az orosz hadsereg mintegy 17 rakéta- és 83 légicsapást hajtott végre,valamint 87 alkalommal támadt több rakétarendszerből.
Az ukrán vezérkar azt írja jelentésében, hogy 11 Shahed típusú kamikaze drónnal indított támadást észleltek szombaton, valamint az ukrán légvédelmi erők 9 pilóta nélküli repülőgépet (UAV-ot) is megsemmisítettek, az oroszok pedig már vasárnap kora reggel különböző típusú cirkálórakétákkal támadtak.
Az elmúlt 24 órában a Szumi régió településeit érték légicsapások, de Harkov, Luhanszk, Donyeck és Zaporizzsja területeit is tűz alá vették az oroszok.