Szijjártó Péter: szeretettel várjuk Magyarországra az oroszokat

A The Sunday Times szerint Németország védelmi minisztere, Boris Pistorius a jövő héten fog beszámolni a kötelező sorkatonai szolgálat esetleges visszaállításának lehetőségeiről. A cél „az ország háborús felkészítése” – írja az Unian. 

„De Berlinben, amely közel 300 mérföldre van a legközelebbi orosz határtól, nincs akkora fenyegetettség, mint a skandináv és balti országokban. Egy közelmúltbeli felmérés szerint a válaszadók 52 százaléka támogatja a sorkötelezettség visszaállítását, míg 43 százalék ellenzi azt” – áll a cikkben. 

Már korábban is írtunk arról, hogy egy német lap szerint Boris Pistorius védelmi miniszter hamarosan előterjeszt egy javaslatot a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését célozva. A miniszter szerint a kötelező sorozás hozzájárulna az „általános társadalmi ellenálló képességhez”. 

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) vezetője arra számít, hogy Oroszország hamarosan ismét beveti Ukrajna ellen a Kalibr cirkálórakétákat – írja a The Kyiv Indepedent.

Kirilo szerint Moszkva jelentősen kifogyott a Kh–101 cirkálórakéta készleteiből. Hozzátette, hogy értesülései szerint az orosz erőket a Kalibr rakéták felhalmozásával bízták meg, viszont ezeket a fegyvereket már jó ideje nem használják.

Oroszország 22 régiójában van „aktív fázisában” az árvíz – közölte vasárnap a rendkívüli helyzetek orosz minisztériumának sajtószolgálata.

A legsúlyosabb helyzet az Altaji határterületen alakult ki, ahol szombaton rendkívüli állapotot vezettek be. A régió négytucatnyi településén vasárnap délutánra 478 lakóház és 943 háztartási telek került az árvíz övezetébe. 165 embert, köztük 30 gyermeket kellett ideiglenes szálláson elhelyezni.

Az illetékes minisztérium szerint a mentéshez eddig országosan mintegy 2500 embert és több mint 1100 műszaki eszközt mozgósítottak – adta hírül az MTI.

Pavlo Klimkin volt ukrán külügyminiszter szerint a következő négy hónap nehéz lesz Ukrajnának.

Mint mondta, személyi változásokra lesz szükség, ugyanis a nyugati katonai segítségnyújtás késése miatt a következő négy hónap nehéz és meghatározó lesz Kijev számára. Kifejtette, hogy a következő néhány hónap nem lesz könnyű Ukrajnának – számolt be róla a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.

Klimkin szerint az Ukrajnában tapasztalható nehézségek a nyugati katonai segítségnyújtás késedelméhez kapcsolódnak. A közelgő eseményeket egyúttal „a háború új szakaszának” nevezte, amelyhez Ukrajnának új személyi csapatra van szüksége. Szerinte ennek a történetnek a részét képezik a legutóbbi személyi változások is, amelyekről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök döntött. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírt egy rendeletet, amelynek értelmében (a szokásos, tavaszi behívási hullám részeként) 150 ezer orosz állampolgár számára rendeltek el kötelező katonai szolgálatot – írja a Reuters az orosz védelmi minisztérium közlése alapján.

A hírügynökség emlékeztetett: minden orosz felnőtt férfinak legalább egy évet szolgálnia kell, valamint 2024. január 1-jétől kezdve 27-ről 30-ra emelték a sorozás felső korhatárát. 

Az előző, szeptemberi behívási hullámban Putyin 130 ezer katonát hívott be. Ugyanakkor ezeket a szolgálatra kötelezett katonákat nem vezényelhetik ki Ukrajnába, és mentesültek a 2022. őszi mozgósítási hullám alól is, amikor több mint 300 ezer, előzőleg katonai kiképzésben részesült férfit küldtek Ukrajnába.

Ferenc pápa mintegy 30 ezer ember előtt mondta el szokásos húsvéti, urbi et orbi (Róma városnak és a világnak) áldását, amelyben felszólított az Oroszország és Ukrajna közötti fogolycserére, valamint a gázai tűzszünetre is. 

A békét soha nem fegyverekkel, hanem kinyújtott kezekkel és nyitott szívekkel teremtik meg

– hangsúlyozta a katolikus egyház feje húsvétvasárnapi beszédében.  

Ferenc pápa arról beszélt, hogy gondolatai különösen az Ukrajnában és Gázában élő emberekhez és mindazokhoz szólnak, akiknek háborúval kell szembenézniük, kivált a gyerekekhez, akik szerinte „elfelejtették, hogyan kell mosolyogni”.

A nemzetközi jog elveinek tiszteletben tartására szólítva fel kifejezem reményemet, hogy Oroszország és Ukrajna között általános fogolycsere lesz: mindannyiunk érdekében

– szögezte le. 

Oroszországnak az utóbbi hetekben több alkalommal nem sikerült megvédenie a fontos létesítményeit – írta legfrissebb jelentésében a washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet. 

Mint emlékeztettek, Ukrajna februárban és márciusban fokozta az orosz olajfinomítók elleni dróntámadásokat, és nemegyszer sikeres akciókat hajtottak végre. Az ISW ezzel kapcsolatban úgy vélekedett:

Úgy tűnik, hogy az orosz erők küzdenek a rövid hatótávolságú légvédelmi rendszerek megfelelő telepítésével az ukrán drónok várható repülési vektorai mentén, és úgy tűnik, hogy az orosz hadseregnek még az Oroszországon belüli, állítólag jól védett területeken található fontos, potenciális célpontokat sem sikerült lefednie.

Mint írták, az orosz állami sajtóból érkező jelentések szerint Oroszország most elkezdett mobil légvédelmi egységeket létrehozni, hogy javítsák az ukrán drónok elleni védekezést (az ukrán fél ugyanezt már korábban megtette az orosz Sahíd drónok elleni védekezésben).

Ezzel együtt úgy látják, hogy az orosz hadsereg „valószínűleg nehezen fogja tudni ezeket a csoportokat a szükséges léptékben bevetni a közeljövőben”, és nem világos, hogy „ezek a mobil egységek képesek lesznek-e megvédeni azt a kiterjedt területet, amelyet az ukrán drónok célba vesznek” (miután Oroszországnak jóval nagyobb területet kell megvédenie, mint Ukrajnának). Véleményük szerint ezek az egységek elsősorban a megszállt ukrajnai területeken lehetnek majd hatékonyak. 

Oroszország „terrorellenes műveleti jogrendet” vezetett be Dagesztán déli régiójában, és vasárnap reggelre három embert vett őrizetbe – írja a The Guardian. 

Oroszországban magas riadókészültség van érvényben a március 22-i, moszkvai koncertteremben történt terrortámadás óta, amely az elmúlt 20 év leghalálosabb támadása volt az országban, legalább 144 halálos áldozattal.

A biztonsági szervek őrizetbe vettek három férfit, akik több terrorista bűncselekményt is terveztek. A bűnözők őrizetbe vételének helyszínein végzett ellenőrzésen automata fegyvereket, lőszereket és egy használatra kész rögtönzött robbanószerkezetet találtak

– közölte az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság. 

A feltételezett bűnözőket a biztonsági szolgálatok a régió fővárosának, Mahacskalának és a köztársaság egyik legnagyobb városának, Kaszpijszknak a lakónegyedeiben fogták el.

Az Odesszai területen, a Herszoni területen, valamint a Lvivi területen csapások értek ukrán létesítményeket. Az utóbbi régióban egy ember meg is halt.

A déli hadparancsnokság közleménye szerint Odesszában egy energiaipari létesítményt, Herszonban pedig egy mezőgazdaságit ért csapás. Odesszában tűz is volt, de ezt eloltották, és senki sem sérült meg (viszont nagyjából 10 ezer háztartás áram nélkül maradt).

Lvivben egy olyan, kritikus infrastrukturális létesítményt ért rakétatámadás, amelyre már két alkalommal, március 24-én és 29-én is lecsaptak az oroszok. A regionális közigazgatás vezetője, Makszim Kozickij közölte, hogy egy épület megsemmisült, tűz ütött ki. A csapásban egy ember meghalt, és többen is a romok alatt lehetnek, még zajlanak a mentőmunkálatok.

Az ukrán légierő vasárnap reggeli közlése szerint az éjjel kilenc cirkálórakétát és kilenc drónt sikerült lelőniük: összesen 14 cirkálórakéta, 11 drón, egy ballisztikus rakéta és egy levegő-föld rakéta érkezett az éjjel.

Szinte bármikor megkezdődhet a nagy hatótávolságú Taurus rakéták gyártása – közölte a német MBDA fegyvergyártó konszern vezérigazgatója, Thomas Gottschild az UNIAN hírügynökség szerint.

A Taurusokat Ukrajna már régóta kérné a németektől, de ők egyelőre vonakodnak átadni ezeket a rakétákat. E kérdésben állítólag a német kormányzaton belül sincs teljes egyetértés.

Gottschild azt mondta: a gyártósor, a teszthez használt eszközök és a gyártáshoz kapcsolódó műhelyek megmaradtak, de ahhoz, hogy a termelést újraindítsák, új megrendelésekre van szükségük. Közlése szerint a német kormányzattól már kaptak „számos jelzést” a rakétákkal kapcsolatban, de megrendeléseket még nem.

Thomas Gottschild azt is megjegyezte, hogy a termelés újraindítása előtt néhány lépést meg kell tenniük, de viszonylag hamar fel tudják pörgetni a gyártást, ha megkapják a megrendeléseket a rakétákra. 

Arra a kérdésre, hogy Németország tényleg átadja-e a Taurusokat Ukrajnának, az MBDA vezérigazgatója nem kívánt válaszolni, mivel erről a politikusoknak kell dönteniük. Azt viszont elismerte, hogy Ukrajnának valóban szüksége lenne ezekre a fegyverekre. 

Krisjanis Karins lett külügyminiszter azt nyilatkozta a Kyodo News hírportálnak, hogy Kína egyre nagyobb fenyegetést jelent a csendes-óceáni térségben. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy Európára nézve mindenképp Oroszország fogja jelenteni a legsúlyosabb fenyegetést hosszú távon.

A lett külügyér azt mondta: nagyobb együttműködésre van szükség Japán és az Európai Unió közt annak érdekében, hogy megvédjék a világrendet, mivel Kína egyre nagyobb nyomást helyez Tajvanra, és fennáll a veszély, hogy megpróbálják megváltoztatni a status quót, ami szerinte „elfogadhatatlan” lenne.

Megjegyezte, hogy Európa és Japán értékei egyeznek, és Európa egyre nagyobb figyelemmel követi azt, hogy mi zajlik a csendes-óceáni térségben. „Azt hiszem, felismerték, hogy ami a csendes-óceáni térségben történik, az ugyanúgy hatással van ránk, mint ahogy az európai események is hatással vannak a csendes-óceáni térségre” – mondta, megemlítve azt, hogy az orosz invázió és koronavírus-járvány is példázta ezt a fajta összefüggést.

Végül azt is közölte, hogy Európa számára Oroszország még akkor is „hosszú távú fenyegetés” lesz, ha Ukrajna megnyeri a háborút, és az Európai Uniónak, valamint a NATO-nak erősnek kell maradnia ahhoz, hogy elrettenthessék az oroszokat. Megjegyezte azt is: Lettország az orosz példán megtanulta, hogy vigyázni kell a másoktól való függéssel, és Kína esetében is el kell kezdeni az ebből eredő kockázatok minimalizálását. 

Soha nem jó ötlet túlságosan függeni bárkitől. Összehangoltabb európai politikára van szükségünk Kínával szemben

– fogalmazott a lett külügyminiszter.

Az ukrán elnök szombat éjjeli videóüzenetében azt mondta, hogy még mindig zajlik az állami intézmények újraszervezése (amelyet először január végén, Valerij Zaluzsnij főparancsnok menesztése előtt jelentett be).

Zelenszkij a minap leváltotta a főtanácsadóját, Szerhij Sefirt és több másik vezetőt is. Videóüzenetében felidézte, hogy ezen a héten számos személycserére sor került. De hozzátette azt is: 

Ez még nem minden, nem az összes döntés, amelyet előkészítettünk.

Mint mondta, az elnöki hivatalban zajló személycserék célja az, hogy hatékonyabbá tegyék az intézmény működését. 

Olyan orosz páncélos járművet lőtt ki az ukrán hadsereg, amelyből összesen csak öt darabot gyártottak. Az X-en közzétett, ukrán drón által készített videó egy ilyen különleges jármű megsemmisítését mutatja be, mielőtt becsapódott volna a páncélosba – vette észre az Infostart. 

A robbanást valószínűleg nem úszta meg a Ladoga. A lap érdekességként említi, hogy az oroszok egy ennyire ritka és valószínűleg értékes harcjárművet is előhúztak a raktárból, hogy bevessék Ukrajnában.

A Ladoga fantázianevű járművet még a Szovjetunióban tervezték. Egy T–80-as harckocsi alvázára épült, és hivatalosan erősen védett, mozgó vezetési pontnak nevezték. Valójában az volt a feladata, hogy egy atomháború esetén a kommunista birodalom politikai és katonai vezetőit szállítsa, akár sugárfertőzött területeken keresztül is.

Ennek megfelelően a belseje – a harcjárművekhez képest – rendkívüli kényelmet nyújtott. Bőrfotel és tévékészülék is volt a magas rangú utasok számra. Bár kérdés, hogy ezt a luxust mennyire tudták volna élvezni annak tudatában, hogy körülöttük a világ nukleáris sivataggá változott.

Mindenesetre a nukleáris, vegyi és biológiai harcanyagokkal szemben tökéletesen szigetelt belső térben hat VIP-utasnak volt hely. A Ladoga egyik példányát használták a csernobili atomkatasztrófa idején: ebből szemrevételezték a mentés irányítói a felrobbant erőmű romjait.

Egy 1100 lőerős, GTU-1000TF gázturbina mozgatta, akárcsak az eredeti T–80-as tankot. Bár ez az erőforrás később annyira megbízhatatlannak bizonyult, hogy a harckocsikat ki is vonták a hadrendből, illetve egy részüket átépítették dízelmotorosra. Mindenesetre a Ladoga a gázturbinás meghajtással akár 70 km/órás sebességre is képes volt. Mivel a hajtómű nagy fogyasztása miatt legfeljebb csak 350 kilométert tudott megtenni egy tankolással, ezért a farpáncélra még felszereltek két hatalmas méretű pótüzemanyagtartályt is.

Szijjártó Péter néhány napja utazott az oroszországi Szocsiba. A TASZSZ állami hírügynökségnek interjút is sikerült készítenie vele a látogatás alatt, ebből osztottak meg egy részletet.

A külgazdasági és külügyminiszter többek közt arról beszélt a hírügynökségnek, hogy a magyar kormány álláspontja szerint Oroszországot nem lehet legyőzni az ukrajnai háborúban. Emellett kitért arra is, hogy Magyarországon továbbra is ugyanúgy kiállítanak schengeni vízumokat az oroszoknak, mint ahogy az invázió kezdet ellőtt tették (annak ellenére, hogy az Európai Unió 2022-ben, a szankciók részeként felfüggesztette az Oroszországgal kötött vízummegállapodást).

„Az orosz utazók számára minden probléma nélkül adunk ki vízumot. Nem változtattunk a vízumkiadás módszerén.  Mivel Oroszországban kiszervezési megállapodásunk van egy vízumközponttal, az egész országban lehet vízumot igényelni” – közölte Szijjártó. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon „nincs diszkrimináció az orosz állampolgárokkal szemben ebben a tekintetben”, majd azt is hozzátette, hogy az ország

Minden vendéget és turistát szívesen lát, függetlenül attól, hogy honnan érkezik.

„Csak egy kérésünk van: tartsák tiszteletben a szabályainkat és a törvényeinket, és amíg ezt megteszik, addig nincs gond. Magyarország egy csodálatos hely. Nagy hagyománya van annak, hogy orosz vendégeket fogadunk az egészségügy, a turisztikai látványosságok, a sport, valamint a különböző konferenciák területein. Semmi kifogásunk nincs ellenük, így természetesen szívesen látjuk az oroszokat” – közölte Szijjártó Péter.