Az Ukrajna elleni agresszió bűntettével foglalkozó különleges bíróság létrehozásáról szóló vita „az egyik legintenzívebb és legproblémásabb” lesz Hágában – véli Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
Az Ukrajna elleni agresszió bűntettét vizsgáló különleges törvényszék létrehozásának kérdése a legnehezebb, és a körülötte folyó vita »az egyik legintenzívebb« lesz Hágában
– mondta Kuleba.
„Őszintén szólva ez a legnehezebb kérdés, mert két különböző vélemény ütközik. Egyesek úgy vélik, hogy most azonnal el kell indítani a bíróságot, anélkül, hogy minden jogi kérdést megoldanának, és olyan bíróságot hoznának létre, amely nem lesz képes személyesen ítélkezni Putyin elnök és két másik személy, az úgynevezett trojka felett. A másik csoport pedig úgy véli, hogy amíg ezt a kérdést nem oldják meg, addig nincs értelme bíróságot indítani” – mondta Kuleba a hágai Restoring Justice for Ukraine konferencia kezdete előtti médiabeszélgetésen.
Szerinte az erről szóló vita „az egyik legintenzívebb és legproblémásabb” lesz Hágában – írta meg az Interfax.
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést kívánunk!
Az Ukrán Fegyveres Erők márciusban 976 orosz tüzérségi rendszert semmisítettek meg, ami rekordszám egyetlen hónap alatt a teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán védelmi minisztérium április 2-án a The Kyiv Independent szerint.
A korábbi rekord 2023 szeptemberében volt, amikor az ukrán hadsereg 947 orosz tüzérségi rendszert semmisített meg a védelmi minisztérium szerint. Oroszország összesen 11 112 tüzérségi rendszert veszített el a totális háború kezdete óta – közölte az ukrán fegyveres erők vezérkara.
Korábban, a télen Ukrajna újabb rekordot állított fel, amikor január 2-án egyetlen éjszaka alatt 10 Kh-47M2 Kinzsal hiperszonikus ballisztikus rakétát lőtt le, amelyeket Oroszország indított. A támadás Kijev, a környező régió és Harkiv ellen irányult, öt ember meghalt és 130 megsebesült.
Ukrajna februárban 13 orosz repülőgépet is lelőtt a védelmi minisztérium szerint. Ez a legtöbb repülőgép, amelyet Ukrajnának 2022 októbere óta egyetlen hónap alatt sikerült megsemmisítenie – közölte a minisztérium.
Kedd délután az orosz csapatok rakétatámadást indítottak Dnyipro ellen, amelynek következtében az előzetes információk szerint 13-an sérültek meg.
Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint a hírről elsőként Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszki Regionális Katonai Igazgatóság vezetője számolt be Telegram-csatornáján. Ezt követően számos, a valóságnak nem megfelelő hír jelent meg a támadással kapcsolatban, a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata azonban tisztázta a helyzetet.
Eszerint összesen 13-an sérültek meg, de állapotuk nem súlyos. A sérültek között van öt 14 és 17 év közötti gyerek, akik közül négyet kórházba szállítottak. A támadás következtében súlyosan megrongálódott egy óvoda, egy kollégium és egy vállalat épülete. Utóbbi területén 150 négyzetméter kiterjedésű tűz keletkezett, amelyet a mentők már eloltottak.
A helyszínen hatalmas erőkkel folyik a kármentés.
Volodimir Zelenszkij elnök április 2-án három, a mozgósítással kapcsolatos változásokat bevezető törvényt írt alá – írja a The Kyiv Independent az ukrán parlament honlapjára feltöltött dokumentumokra hivatkozva.
Zelenszkij jóváhagyta azt a törvényt, amely 27-ről 25 évre csökkenti a kötelező katonai kiképzés felső korhatárát, lehetővé téve a fiatalabb férfiak mozgósítását. Emellett létrehozzák a sorkatonák online nyilvántartását, és megszüntetik a „részben alkalmas” státuszt a katonai orvosi vizsgálatokon.
Az ukrán kormány célja a mozgósítás körüli jogi keretek korszerűsítése annak érdekében, hogy 2024-ben növelni tudja a rendelkezésre álló katonák számát.
Az ukrán parlament, a Verhovna Rada most tárgyalja a mozgósítási törvény új tervezetét, miután az eredeti, vitatott változatot visszavonták. A törvénytervezethez több mint 4000 módosító indítványt nyújtottak be azóta, hogy első olvasatban elfogadták.
Ukrajna célja az újoncok, tartalékosok és sorkatonák katonai nyilvántartásának javítása, valamint a katonai nyilvántartási státuszt igazoló online dokumentumok rendszerének létrehozása.
Oroszország harmadik legnagyobb olajfinomítójának számít az a nyizsnyekamszki, amelyet hajnalban ukrán dróntámadás ért – írta a Reuters.
A hírügynökség hozzátette azt is, hogy ebben a létesítményben naponta összesen 340 ezer hordónyi nyersolajat dolgoznak fel. Mint írták, a nyilvános felvételek szerint a finomító elsődleges egységét, a CDU-7-et találta el egy ukrán drón.
Ezen a részlegen naponta 155 ezer hordónyi nyersolajat dolgoznak fel, éves szinten pedig ott állítják elő az orosz termelés 6,2 százalékát.
Ugyanakkor a jelek szerint nem keletkezett súlyos kár az egységben: a Reutersnek ezt egy iparági forrás is megerősítette, aki szerint a dolgozók is visszatértek az üzembe.
Egy ukrán hírszerző eközben azt mondta az ügynökségnek, hogy valóban eltalálták a létesítményt, és a csapással az volt a céljuk, hogy csökkentsék az orosz állam bevételeit. Ukrajna az utóbbi hónapokban számos ehhez hasonló csapást hajtott végre – dacára annak, hogy ezt még az Egyesült Államok sem teljesen támogatja (a meglátásaikra Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is reagált a napokban).
Az orosz fekete-tengeri flottának szinte az összes komolyabb hadihajója elhagyta a Krím félszigetet – közölte az ukrán haditengerészet szóvivője a Sky News szerint.
Dmitro Pletencsuk szóvivő azt mondta, hogy mindössze egy olyan „lúzer” orosz csatahajó maradt a félszigeten, amely képes cirkálórakéták kilövésére, de mostanáig az sem lőtt ki egyetlen rakétát sem. Az ukrán fél azt állítja, hogy az utóbbi két évben a fekete-tengeri flotta harmadát megsemmisítették.
Mindezt Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok is kommentálta egy podcastműsorban. Hodges azt mondta, gyakorlatilag már megkezdődött a Krím félsziget ostroma, és Oroszország elvesztette az ellenőrzést a Fekete-tenger felett.
Miért nem harcolnak őrült módon a Fekete-tengeren azért, hogy visszaszerezzék az elvesztett vizek feletti ellenőrzést? Mert nem tudnak
– mondta Hodges, hozzátéve, Ukrajnának alighanem már van terve a Krímet és az orosz szárazföldet összekötő kercsi híd megsemmisítésére is, és csak az a kérdés, hogy mikor hajtják végre.
A Krím visszafoglalásáról már 2023 tavaszán is sokat írtak az ukrán és a nemzetközi sajtóban. De egyelőre nincsenek arra utaló jelek, hogy Ukrajna képes lenne végrehajtani egy olyan szárazföldi műveletet, amely a Krím visszaszerzését eredményezhetné (függetlenül attól, hogy az utóbbi hónapokban jó néhány sikeres csapást végrehajtottak a félszigeten).
Az Ukrán Védelmi Minisztérium Felderítő Főcsoportfőnöksége látványos videón mutatta meg, hogy a „Kabul–9” nevezetű különleges egység hogyan pusztította el az oroszok Buk légvédelmi rakétarendszerét Zaporizzsja térségében – számolt be róla az UNIAN ukrán hírügynökség.
Az Ukrán Védelmi Minisztérium Felderítő Csoportfőnöksége »Kabul–9« különleges egységének katonái 2024. március 28-án fedezték fel a zaporizzsjai fronton az orosz Buk légvédelmi rakétarendszert, mely ellen a tüzérségünk csapást mért
– jelentette az Ukrán Védelmi Minisztérium Hírszerző Főigazgatósága.
A támadás következtében a légvédelmi rendszer teljesen elpusztult.
A videón jól látható, hogyan követi az ukrán különleges egység a Buk légvédelmi rendszert, majd a rendkívül precíz ukrán akció következtében felcsapó lángok teszik igazán látványossá a támadást.
„Ma újra telefonos egyeztetésre kerítettünk sort Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével, melynek keretében áttekintettük a kárpátaljai magyar nemzeti közösség jogaival kapcsolatos helyzetet” – írta Szijjártó Péter a Facebookon.
„Az ungvári találkozónkon elhatározott közös munka folyamatban van, az akkor létrehozott közös munkacsoport újabb online egyeztetőjére csütörtökön kerül sor, melyen reményeink szerint előrehaladást tudunk elérni”– fogalmazott.
„Áttekintettük az ukrán–magyar határon zajló infrastrukturális fejlesztéseket is, ahol megállapítottuk, hogy azok jó ütemben haladnak ugyan, de határozottan szükséges a felgyorsításuk a rendkívül hosszú várakozási idők miatt kialakult méltatlan helyzetek felszámolása érdekében” – sorolta Szijjártó Péter, majd azzal zárta posztját:
Holnap egyúttal megbeszélést folytatok Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel a NATO külügyminiszteri tanácsülés keretében.
Alekszandr Moiszejev tengernagyot – akinek kinevezéséről nem hivatalosan már korábban is hallani lehetett – az orosz haditengerészet főparancsnokává nevezte ki egy rendelettel az orosz elnök – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium az MTI szerint.
Az Északi Flotta új parancsnoka Konsztantyin Kabancov altengernagy, a Fekete-tengeri Flottáé pedig Szergej Pincsuk ellentengernagy lett.
Moiszejev márciusban az orosz haditengerészet megbízott főparancsnokaként vett részt hivatalos eseményeken. Elődje, Nyikolaj Jevmenov tengernagy volt, 2019 májusa óta. Moiszejev a közelmúltig az orosz Északi Flotta parancsnoka, Kabancov az Északi Flotta vezérkari főnökének első helyettese, Pincsuk pedig a Kaszpi-tengeri flottilla parancsnoka volt.
A 62 éves Moiszejev admirális 2019 óta volt az orosz Északi Flotta parancsnoka, előtte a Fekete-tengeri Flottát irányította, és az orosz vezérkar főnökhelyettesi posztját is betöltötte. A tengernagy pályafutása során kiérdemelte az Oroszország Hőse címet, két ízben pedig megkapta a Bátorságrendet és a Katonai Érdemrendet.
A bűnüldöző szerveknek új megközelítéseket kell kidolgozniuk a migrációs politikára vonatkozóan, hogy visszaszorítsák az illegális migrációval kapcsolatos problémákat – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a belügyminisztérium igazgatótanácsának ülésén kedden. A TASZSZ összegyűjtötte az államfő főbb téziseit.
Gyakran előfordul, hogy amikor az ember elkezdi megérteni az eset körülményeit, kiderül, hogy egy személy mindenféle különösebb probléma nélkül érkezett Oroszországba, és egy csomó bűncselekményt követett el
– fogalmazott az orosz elnök, hozzátéve, hogy „a helyzet befolyásolása érdekében modern adatbázisokat kell létrehozni, és alapvetően meg kell változtatni a migrációs politikához való hozzáállást.” Az elnök szerint csak azokat várja Oroszországba, akik „tiszteletben tartják hagyományainkat, nyelvünket, kultúránkat és történelmünket”.
A Crocus City Hallban történt tragédia kivizsgálása során nemcsak a terrortámadás elkövetőit kell azonosítani, hanem a lánc összes láncszemét, az atrocitás végső, bűnös haszonélvezőit is
– fogalmazott Vlagyimir Putyin. „Mindenképpen el fogunk jutni hozzájuk” – mondta. Az elnök szerint a legfontosabb, hogy a történtek után ne támogassák a „nemzeti viszályt”, az idegengyűlöletet és az iszlámellenességet. A terroristák fő célja az volt, hogy „belülről hasítsák meg Oroszországot”, pánikot és viszályt szítva.
Az Oroszországban működő bűnszövetkezetek az orosz elnök szerint gyakran „határokon átnyúló jellegűek, kéz a kézben tevékenykednek a külföldi különleges szolgálatokkal”. Oroszország ellenségei „bosszút akarnak állni Hitler Oroszország elleni sikertelen hadjárataiért, Napóleonért, és megpróbálják megőrizni hegemóniájukat, többek között Oroszország kárára”. De nem fognak sikerrel járni – jelentette ki Vlagyimir Putyin.
Az elnök más problémák közül kiemelte a kábítószer-fogyasztást, a közlekedésbiztonságot, a korrupciót, külön kitérve a külső fenyegetésekre is.
Az ukrán hadsereg a Donyecki területen lévő Ivanivszke faluban egy Ratel S földi kamikazedrón segítségével felrobbantott egy hidat, amelyet az orosz erők logisztikai célokra használtak – írta az Ukrajinszka Pravda Mihajlo Fedorov, Ukrajna digitális átalakulásért felelős miniszterének Telegram-bejegyzésére hivatkozva.
A Donyecki terület Ivanivszke falujában a védők egy robottal felrobbantottak egy hidat, amely jelentősen megnehezítette az oroszok logisztikáját
– írta a miniszter.
A miniszter hozzátette, hogy a Ratel S egy ukrán védelmi-technológiai együttműködési program keretében kifejlesztett földi robot, amelyet az ukrán hadsereg páncéltörő aknákat hordozó mobil robbanófejként vagy harci modulként használ.
Наземний робот Ratel S підірвав міст на Донеччині, яким користувалися окупанти pic.twitter.com/bhQpDTtjFQ
— Українська правда ✌️ (@ukrpravda_news) April 2, 2024
Több mint 80 ezer embert és 14 ezer egységnyi fegyverzetet, köztük több mint 1200 harckocsit és más páncélozott harcjárművet veszített idén az ukrán hadsereg – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy keddi parancsnoki telefonos konferencián az MTI szerint. (A hadviselő felek által a másikról közölt veszteségi adatokat független forrásból nem lehet megerősíteni, és a szakértők szerint valószínűleg elnagyoltak ezek a számok.)
A tárcavezető szerint az év eleje óta 403 négyzetkilométernyi terület került Ukrajnában az orosz hadsereg ellenőrzése alá. Eredménytelennek nevezte az ukrán fél arra irányuló kísérleteit, hogy megvesse a lábát egyes vonalokon és állásokban.
Sojgu szerint Kijev abbéli igyekezetében, hogy meggyőzze nyugati támogatóit arról, képes szembeszállni az orosz hadsereggel, megpróbálja a harci cselekményeket átvinni Oroszország területére, „terrorcselekményekhez és a civilek bombázásához folyamodva”.
Fegyveres erőink aszimmetrikusan válaszolnak az ukrán fegyveresek ilyen bűncselekményeire. Márciusban nagy pontosságú fegyverekkel és pilóta nélküli légi járművekkel 190 csoportos és 2 tömeges csapást hajtottunk végre Ukrajna ellen. Katonai és energetikai infrastrukturális létesítményeket értek találatok
– fogalmazott az orosz védelmi miniszter.
Közölte, hogy tavasszal összesen 150 ezer embert hívnak be kötelező sorkatonai szolgálatra. Azt ígértre, hogy ők nem fognak részt venni a „különleges hadműveletben”.
Az orosz hadsereg azon dolgozik, hogy kizárja annak lehetőségét, hogy a terrorista tevékenységet folytató kijevi rezsim – valamint az Ukrán Fegyveres Erők egységei – célpontokat támadhasson Oroszország területén – közölte Dmitrij Peszkov, az orosz elnök, Vlagyimir Putyin szóvivője, aki a nyizsnyekamszki olajfinomító elleni keddi ukrán dróntámadást kommentálva nyilatkozott az újságíróknak a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
A kijevi rezsim folytatja terrorista tevékenységét. Mi és a hadseregünk mindenekelőtt azon dolgozunk, hogy ezt a fenyegetést minimalizáljuk, később pedig teljesen felszámoljuk
– mondta a Kreml szóvivője.
Peszkov nem fejtette ki bővebben a témát. „Ez inkább a védelmi minisztérium, a kijevi rezsim e tevékenységével szemben fellépő különleges szolgálataink hatáskörébe tartozik” – magyarázta.
Mint megírtuk, kedd reggel Jelabugában, Tatárföldön csapódott be több drón is Oroszországban. Az esetről videók is készültek, és Ukrajna utóbb vállalta a felelősséget a támadásért.
A támadással kapcsolatban a BBC osztott meg nemrég néhány újabb részletet. Egyrészt azt írták, hogy a tatárföldi létesítmény az orosz–ukrán határtól több mint 1300 kilométerre található. Ezáltal pedig az invázió kezdete óta
ez a legnagyobb távolságban végrehajtott dróntámadás, amelyért Ukrajna vállalta a felelősséget.
Azt is közölték, hogy a legfrissebb adatok szerint 12 sérültje volt a támadásnak, és mindannyian diákok/felsőoktatási hallgatók (korábban még 6 főről írt az orosz sajtó).
Hozzátették, hogy két létesítményt is támadás ért: egy olajfinomítót Nyizsnyekamszkban, valamint egy gyárat Jelabugában. Az utóbbi létesítmény egy „különleges gazdasági zónában” található, ahol speciális jogrend van érvényben, hogy minél több külföldi befektetést csábítsanak az országba.
Ráadásul ez esetben egy katonai célú ipari létesítményről lehet szó,
ugyanis a gyárban egyes jelentések szerint iráni gyártmányú Sahid drónokat készítenek (amelyeket Oroszország használ az Ukrajna elleni csapásokra).
Tatárföld vezetője, Rusztam Minnihanov a támadással kapcsolatban közölte, hogy a drónok nem okoztak „súlyos” kárt az infrastruktúrában, és zavartalanul folytatják a termelést. Ezzel szemben az ukrán katonai hírszerzés egy közleményben azt írta, hogy szerintük „jelentős pusztítást” végzett a csapás a gyárban.
Ukrajna márciusban 3,2 milliárd dollár értékben 11,8 millió tonna rakományt exportált – írja a kiszo.net Julija Szviridenko miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter beszámolója alapján.
A miniszter közölte, hogy januárban Ukrajna rekordszintet ért el a háború kezdete óta, ugyanis havi 12 millió tonna árut exportált, amelynek többségét tengeri úton szállították.
A miniszter arról is beszélt, hogy tavaly a GDP 5,3 százalékkal nőtt, ami az ukrán üzleti élet stabilitásának volt köszönhető, mivel az invázió kezdete óta leállt vállalkozások 90 százaléka újra működik.
Ukrajna az invázió kezdete óta több mint 75,4 milliárd dollár közvetlen költségvetési támogatást kapott partnereitől.
Az Ukrajna elleni agresszió bűntettével foglalkozó különleges bíróság létrehozásáról szóló vita „az egyik legintenzívebb és legproblémásabb” lesz Hágában – véli Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
Az Ukrajna elleni agresszió bűntettét vizsgáló különleges törvényszék létrehozásának kérdése a legnehezebb, és a körülötte folyó vita »az egyik legintenzívebb« lesz Hágában
– mondta Kuleba.
„Őszintén szólva ez a legnehezebb kérdés, mert két különböző vélemény ütközik. Egyesek úgy vélik, hogy most azonnal el kell indítani a bíróságot, anélkül, hogy minden jogi kérdést megoldanának, és olyan bíróságot hoznának létre, amely nem lesz képes személyesen ítélkezni Putyin elnök és két másik személy, az úgynevezett trojka felett. A másik csoport pedig úgy véli, hogy amíg ezt a kérdést nem oldják meg, addig nincs értelme bíróságot indítani” – mondta Kuleba a hágai Restoring Justice for Ukraine konferencia kezdete előtti médiabeszélgetésen.
Szerinte az erről szóló vita „az egyik legintenzívebb és legproblémásabb” lesz Hágában – írta meg az Interfax.
Ortodox ikonokba és kegytárgyakba rejtett robbanószerkezeteket és robbanóanyagot próbáltak meg Ukrajnából az Európai Unió több országán keresztül Oroszországba csempészni – közölte kedden az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Közkapcsolati Központja.
Az FSZB határőrei és az orosz vámőrök a lett–orosz határon, a Pszkov megyei ubilinkai közúti átkelőhelyen tartóztattak fel egy járművet, amely az Ukrajna–Románia–Magyarország–Szlovákia–Lengyelország–Litvánia–Lettország útvonalon érkezett Oroszországba – írta meg az MTI.
Az autóban ikonnak álcázott, bevetésre kész, 27 házi készítésű robbanószerkezetet, 70 kilogrammnyi nagy erejű, iparilag előállított műanyag robbanóanyagot, 91 elektromos detonátort és egy RPG–7-es rakétagránát alkatrészeit foglalták le.
Az orosz belügyminisztérium által kiadott tájékoztatás szerint az ikonokban a TNT-nél másfélszer nagyobb erejű hexogén volt, olyan mennyiségben, amennyivel fel lehetett volna robbantani egy négyemeletes épületet. A tárca szerint gyárilag előállított és késleltetővel ellátott olyan gyújtószerkezeteket is lefoglaltak, amilyeneket a fegyveres erők különleges egységei szabotázsakciókhoz szoktak használni.
A jármű vezetőjét őrizetbe vették. Személyazonosságát és azt, hogy gyanú szerint milyen szerepet játszott az incidensben, az FSZB nem közölte. A gyanúsított ellen robbanóanyagok és robbanószerkezetek csempészése címén indult büntetőeljárás, ez pedig 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára az Argument i Fakti című lapban kedden megjelent interjújában azzal vádolta meg a NATO-t, hogy „nem riad vissza terrorszervezetek felhasználásától sem a saját érdekében”. Azt is állította, hogy a szövetség Washington eszköze a „hibrid háborúk” lefolytatásában, tagországai pedig engedelmesen követik a gazdasági szankciók bevezetésére, a pénzügyi források befagyasztására, hírszerzési tevékenységre, pszichológiai műveletekre és kibertámadásokra vonatkozó utasításokat, továbbá részt vállalnak az „angolszászok” politikájával szembeszegülő országok államigazgatási rendszerének aláásásában és belső rendjük megbontásában.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő állásfoglalást tett közzé kedden, amelyben a „megrendezett” bucsai mészárlás második évfordulója alkalmából Oroszország nevében azt követelte, hogy a nemzetközi intézmények hagyjanak fel a „kijevi rezsim” fedezésével, és biztosítsák a történtek alapos kivizsgálását. A nyomozásnak a szóvivő szerint végre fel kellene tárnia az áldozatok kilétét, a haláluk idejét és okát, a holttestek mozgatásának nyomait, valamint a felelősöket.
Emlékeztetett arra: Moszkvának a nemzetközi szervezetekhez, köztük az ENSZ szakosított szervezeteihez intézett, arra vonatkozó kérései, hogy teljesen tárják fel a Bucsában történtek körülményeit, máig teljesítetlenek maradtak.
Németország 180 ezer tüzérségi lőszert küld Ukrajnának, összesen 576 millió euró (227 milliárd forint) értékben – jelentette be kedden a német védelmi tárca.
Berlin a Csehország által indított azon kezdeményezés keretében küld lőszert Ukrajnának, amely a világ különböző országaiból beszerzett mintegy 800 ezer lőszer finanszírozását biztosítaná Ukrajna számára
– tette hozzá a tárca. A kezdeményezésben eddig összegyűlt lőszermennyiségnek eddig 40 százalékát adta Berlin – írta meg az MTI.
Oroszország ukrajnai háborúja jelenlegi szakaszában az ukrán hadsereg egyik legnagyobb nehézségét a lőszerhiány jelenti, a szemben álló felek ugyanis egyre intenzívebben ágyúzzák egymást a mintegy ezer kilométer hosszú fronton.
Márciusban Boris Pistorius német védelmi miniszter 478 millió eurónyi (188,4 milliárd forint), a cseh kezdeményezéstől független segélyszállítmányt jelentett be Ukrajna javára, a tárca szóvivője pedig ezzel kapcsolatban kedden rámutatott arra, hogy így a Kijevnek szánt berlini adományok összértéke meghaladja az egymilliárd eurót.
Pier Francesco Zazo, Olaszország ukrajnai nagykövete kijelentette, hogy az Olasz Köztársaság kulcsszerepet szeretne játszani Ukrajna fellendülésében.
„Megnyitottuk az Olasz Fejlesztési Együttműködési Ügynökség (AICS) irodáját, és szeretnénk vezető szerepet játszani Ukrajna újjáépítésében. Bizonyára hallották, hogy partnerséget kezdtünk Odesszával.”
Különösen a kulturális örökség területén szeretnénk segíteni, hogy helyreállítsuk az Odessza kulturális örökségeiben keletkezett károkat.
– mondta a nagykövet az Interfax-Ukrajnának adott exkluzív interjúban. „Készen állunk arra, hogy elkészítsük az erre vonatkozó terveket, mivel éppen ezen a területen rendelkezünk nagy szakértelemmel” – tette hozzá.
Hozzátette továbbá, hogy 2025-ben Olaszország ad otthont egy konferenciának Ukrajna talpra állításáról, emlékeztetve arra, hogy 2023-ban Rómában hasonló konferenciát tartottak, amelyen 700 olasz vállalat vett részt.
A diplomata szerint Ukrajnában javul az üzleti környezet, de az elhúzódó háború továbbra is problémát jelent.
„Emellett fontos, hogy a múltban Ukrajnát az igazságszolgáltatás gyengesége és a korrupció miatt veszélyes helynek tartották a befektetők számára” – fogalmazott.
Úgy látjuk, hogy az üzleti klíma javul, de az igazi problémát ma az elhúzódó háború jelenti. Ukrajnában azonban hatalmas potenciál rejlik
– mondta Zazo.
Emellett bizakodását fejezte ki, hogy Olaszország „sokat tehet azért, hogy Ukrajna nagyon gyorsan integrálódjon az európai piacra”. Megjegyezte azonban, hogy Olaszország „gyenge” a beruházások terén.
„Olaszország mindig is nagyon erős kereskedelmi jelenléttel rendelkezett, de gyenge a befektetések tekintetében. Ennek számos oka van.
Olaszországban például többnyire kis- és középvállalkozások vannak, és ezeknek nehéz a beruházás. Nincs olyan gazdaságunk, amely a nagyvállalatokra épül
– magyarázta.
Zazo emellett megjegyezte, hogy a vállalkozások számára problémát jelent a háborús kockázati biztosítás.
„Ez nehéz. A potenciális érdeklődés óriási, de a vállalatok a »kiváró magatartást« választották. Várják, hogy a háború véget érjen. Ezért vagyok biztos abban, hogy az olasz vállalatok nagyon fontos szerepet fognak játszani az ukrán gazdasági rendszer jövőbeli fellendülésében” – mondta.
Oroszország ukrajnai teljes körű inváziójának kezdete óta Olaszország több mint 180 ezer, a háború elől menekülő ukrán állampolgárt fogadott be – mondta Pier Francesco Zazo, Olaszország ukrajnai nagykövete az Interfax-Ukrajina exkluzív interjújában.
Egyébként a teljes körű háború kezdete óta Olaszország több mint 180 ezer ukrán menekültet fogadott be. Az is nagyon fontos, hogy Olaszország határozottan támogatja Ukrajna európai integrációját. Hazánk fontos szerepet játszik ebben az irányban, és hiszünk az Európai Unió bővítésében. Ráadásul mi vagyunk az EU költségvetésének harmadik legnagyobb befizetője
– mondta a nagykövet.
Arra a kérdésre, hogy Olaszország tart-e az ukrajnai „háború eszkalálódásától”, Zazo azt mondta, hogy „az olasz kormány nagyon elkötelezett Ukrajna megsegítése mellett”. Megjegyezte azt is, hogy Olaszországnak korábban nagyon szoros kapcsolatai voltak Oroszországgal, ezért az Ukrajnának nyújtott teljes támogatás a teljes körű háború kezdete óta „nagy és kellemes meglepetés” az ukránok számára.
„Ezt az álláspontot határozottan fenntartották, amikor a kormány Mario Draghitól Giorgia Melonihoz került. Ő nagyon támogatja Kijevet, és valóban határozott álláspontot képvisel” – tette hozzá a nagykövet.
Az amerikai kormányzat továbbra is reméli, hogy a képviselőház hajlandó lesz megszavazni az Ukrajnának szánt további segélycsomag szenátusi változatát – közölte hétfőn Karin Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivője.
A képviselőháznak a lehető leghamarabb szavaznia kell erről a dokumentumról
– mondta egy tájékoztatón.
Jean-Pierre hozzátette, hogy nem kívánja kommentálni azt az elképzelést, hogy a képviselőházban többségben lévő republikánusok beleegyeznének a szenátusi változat jóváhagyásába cserébe azért, hogy az amerikai kormány beleegyezik az LNG-export-engedélyek felülvizsgálatának felfüggesztéséről szóló határozat visszavonásába.
Mike Johnson képviselőházi elnök hétfő este közölte, hogy az április 9-ig tartó húsvéti szünet után be kívánja nyújtani az Ukrajnának nyújtandó további támogatásról szóló törvényjavaslatot, amely „fontos újításokat” tartalmaz majd – írta meg az Interfax.
A Vasárnap este Amerikában Trey Gowdyval című műsornak adott interjúban Johnson elmondta, hogy „egy intézkedéscsomagon dolgozik, és azt tervezi, hogy a képviselőház összehívásakor előterjeszti”.
Ha a képviselőház jóváhagyja ezeket a javaslatokat, újabb probléma merül fel, mivel Johnson verziója valószínűleg nagyban eltér majd a szenátus által jóváhagyott csomagtól. Így a kongresszusnak el kell majd gondolkodnia azon, hogy hogyan dolgozzon ki egy olyan változatot, amely mindkét kamarának megfelel.
A Telegraf az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) egyik lelkészét, Szergej Dmitrijevet kérdezte a lövészárkok világáról és a hadsereg Istenhez való viszonyáról, de természetesen szó esett politikáról is.
Az ukrán hadseregben mintegy 80 tábori lelkész dolgozik, és óriási szükség van a szolgálatukra, hiszen az ukrán katonák három éve folyamatos stresszben élnek, naponta kitéve a halálos veszélynek. A hívők számára ezek a papok nyújtanak lelki vigaszt, míg az ateisták és agnosztikusok számára bajtársak és pszichológusok. Pontosan egy évvel ezelőtt, 2023. április elsején léptek ki a frontra az első lelkészek, öt vallási szervezetből, azonban már 2014 óta jelen vannak önkéntes alapon.
Az ukrán katonák, akik három éve folyamatos stresszben élnek, és naponta halálos veszélynek vannak kitéve, úgy érezhetik, hogy sürgősen szükségük van valakinek az erkölcsi támogatására, aki megérti és osztozik érzéseikben. Ezt a létfontosságú feladatot a fronton a katonai lelkészekre bízzák. A hívők számára ők lelki mentorok, az ateisták és agnosztikusok számára pedig egyszerűen bajtársak, sőt néha pszichológusok.
Szergej Dmitrijev, a fegyveres erők terrorelhárításának főkáplánja 27 év papi szolgálatot tudhat maga mögött, és azt állítja, a haza védelme szent ügy.
Nincs erkölcsi dilemma a haza védelmében. Az elmúlt 10 évben nem találkoztam egyetlen katonával sem, akinek a lelkét teher nyomta volna az ellenség pusztítása miatt
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy azért pusztítják el az ellenséget, hogy megállítsák a további gyilkosságokat.
De Isten nem egy felhőn ülő öregember. Isten a szeretet. Miért történt a háború? A szeretet hiánya miatt
– szögezte le.
Mint megírtuk, kedd reggel Jelabugában, Tatárföldön csapódott be több drón is Oroszországban, amiről videófelvételeket is készítettek. Az első videón egy Sahíd drónösszeszerelő üzemet ért támadás. Az orosz média azt állítja, hogy ezek a drónok UJ–22 Airborne típusúak lehetnek.
A Sky News szerint kedd délelőtt Ukrajna vállalta a felelősséget a dróntámadásért. A helyi hatóságok közölték, hogy ipari létesítmények voltak a célpontok. Korábban az orosz média arról írt, hogy hat ember megsérült.
A Vlagyimir Putyin orosz elnök által felépített hatalmi modell nemcsak arra bizonyult alkalmatlannak, hogy megvédje az embereket a terrortámadásoktól, de még arra is, hogy megfelelően reagáljon a nyugati hírszerző szolgálatok figyelmeztetéseire, amelyek a potenciális támadásokról szólnak. Putyin sebezhetősége nyilvánvalóvá vált még a belső köre számára is.
Ezt Andrij Juszov, az ukrán védelmi hírszerzés szóvivője jelentette ki Tatjana Vorozsko, az Amerika Hangja újságírójának adott interjújában. Megjegyezte, hogy az ukrán katonai hírszerzésnek nincs oka bizalmatlanul fogadni az amerikai hírszerzés következtetéseit, miszerint az ISIS-Khoraszán csoport felelős a Moszkva melletti terrortámadásért. Korábban az Ukrajinszka Pravdának adott interjújában Juszov „Putyin különleges szolgálatainak szándékos provokációjának” nevezte az incidenst.
Putyin egész hatalomra kerülésének története az ilyen provokációk története, beleértve a saját lakossága elleni terrortámadásokat is. Így kezdte politikai karrierjét, és nincs okunk azt hinni, hogy megjavult és megváltozott
– magyarázta szavait Jusov az Amerika Hangjának. Arra is rámutatott a holosameryky szemléje szerint, hogy a terroristagyanús személyek több száz kilométert utaztak Oroszországon keresztül mindenféle akadály nélkül, sőt jármű- és ruházatváltás nélkül.
Putyin, kormányának képviselői és az orosz propagandisták azonnal megpróbálták Ukrajnát felelőssé tenni, illetve megvádolni a Moszkva melletti terrortámadásban való részvétellel. Megjegyezte azt is, hogy a Putyin-rezsimre jellemző, hogy bármilyen helyzetet, még egy tragikus helyzetet is megpróbálnak felhasználni az Ukrajna elleni háborúban.
Ukrajna egyértelműen bejelentette és kinyilvánította reakcióját. Ukrajna felszabadítja a területét a megszállók ellen, és harcol a katonaság ellen, még akkor is, ha azok háborús bűnösök. Nem állunk háborúban civilekkel
– hangsúlyozta. „Putyin Oroszországa népirtó háborút folytat Ukrajna ellen, a tömegpusztító fegyverek kivételével a teljes arzenált felhasználva. Kritikus polgári infrastruktúránkat, energetikai, kulturális, szociális és egészségügyi létesítményeinket pusztítják el. Több száz, több ezer ilyen létesítményt pusztítottak el Putyin rakétái és drónjai. Putyin tankjai gyilkolják civiljeinket és védőinket. Milyen eszkalációról beszélhetünk most?” – tette hozzá.
Juszov elmondta, hogy remélik, hogy a kritikus gondolkodás és az információk ellenőrzése legyőzi a hazugságokat és a dezinformációt. „Világos, hogy Putyin propagandája nem az igazságon, nem a tényeken alapul, hanem hazugságokon, amelyeket újabb hazugságokra kell építeni. És ebből a szempontból mi egyszerűen hiszünk abban, hogy a szabad média, a kritikus gondolkodás, a tényellenőrzés és az információk ellenőrzése ezúttal győzedelmeskedni fog, és az igazság így vagy úgy, de kiderül. Elvégre nem sokan vannak már, akik azt hiszik, hogy a Föld lapos” – mondta.
A támadás Oroszországra gyakorolt hatásairól szólva Juszov rámutatott, hogy a támadás megakadályozásának kudarca Putyin hatalmi modelljének teljes összeomlását jelenti a választói szemében.
Egy klasszikus Putyin-szavazó, -támogató szemszögéből, egy olyan személy szempontjából, aki talán az »erős keze« miatt támogatta őt, azért, hogy helyre tudja állítani a rendet az országban, nos, ez egy teljes összeomlás
– véli a szóvivő. „Egy ország, amely hatalmas forrásokat költ a biztonsági apparátusra, a különleges szolgálatok finanszírozására, végül még a nyilvános jelentésekre sem reagál megfelelően” – tette hozzá.
„Putyin megmutatta többek között a környezetének is, hogy nem ura a helyzetnek az országban”, amely Juszov szerint egy instabil birodalmi egység. Juszov felvetette, hogy ez a terrortámadás okot adhat a polgári jogok és szabadságjogok utolsó, még formális maradványainak felszámolására, és a hatalom újraelosztásához vezethet az orosz biztonsági erőkben.
Az ellenség folytatja Herszon régió ágyúzását, sebesültek is vannak.
Az orosz csapatok az éjszaka folyamán folytatták Herszon régió ágyúzását, ami áldozatokat követelt
– közölte Alekszandr Prokudin, az egyesített katonai erők vezetője, hozzátéve, hogy ketten megsérültek.
Elmondása szerint az orosz hadsereg a régió településeinek lakónegyedeit találta el, megrongálva egy többemeletes épületet és négy magánházat. Egy melléképületet és egy gázvezetéket is eltaláltak. A gázszivárgást már megszüntették, tűz vagy veszély nem fenyeget – írta meg az Interfax.
Jelabugában, Tatárföldön csapódott be több drón is Oroszországban, amiről videófelvételeket is készítettek.
Az első videón egy Sahíd drónösszeszerelő üzemet ért támadás. Az orosz média azt állítja, hogy ezek a drónok UJ–22 Airborne típusúak lehetnek. Ez a drón nagy távolságot képes megtenni. Egyes jelentések szerint 1600 kilométert képes repülni.
Дрони атакували підприємства в Єлабузі в Татарстані, раніше повідомлялося, що там збирають "Шахеди". Відео з російських Telegram-каналів pic.twitter.com/V0UW7CPF9e
— Українська правда ✌️ (@ukrpravda_news) April 2, 2024
A második videón pedig egy üzletet támadtak. Egy ismert blogger, Roman Srajk például felvetette, hogy a drónok talán nem is a Sahíd-üzemet találták el, hanem inkább a közelben lévő munkásszállókat robbantották fel. Azt azonban rögtön hozzátette, hogy egyes jelentések szerint több drónról volt szó.
Egyelőre nincs információ arról, hogy ki a felelős a támadásokért. A támadók azonban ukrán gyártmányú drónokat használtak.
Ще одне відео удару безпілотника по підприємству у Єлабузі (Татарстан, РФ). Влітку повідомлялося, що саме в Єлабузі сотні студентів місцевого коледжу збирають "Шахеди". Відео з російського Telegram-каналу База pic.twitter.com/DpSUA4BvJb
— Українська правда ✌️ (@ukrpravda_news) April 2, 2024
A Kárpáti Igaz Szó beszámolója szerint a Kreml fenyegetése miatt Ukrajnában és Európa több országában is egyre többen támogatják az atomfegyver birtoklását.
Szvitlana Csunihina, az akadémia szociális és politikai pszichológiai tudományos-módszertani intézetének igazgatóhelyettese szerint az ukrán polgárok többsége úgy véli, hogy az orosz agresszióra adekvát lépés lenne, ha Kijev atomfegyverekkel vértezné fel magát.
Mint írják, egy közvélemény-kutatás szerint a déli régiókban élők háromnegyede támogatja az atomfegyverkezést.
Az Orosz Föderáció katonái a teljes ukrán frontvonalat támadták hétfőn, összesen 71 összecsapásról számolt be az ukrán vezérkar.
Az oroszok 8 rakéta- és 93 légicsapást mértek Ukrajnára, mintegy 126 alkalommal lőttek többszörös rakétakilövő rendszereikből – közölte az Ukrajinszka Pravda az ukrán vezérkar információira hivatkozva.
Az orosz hadsereg 10 pilóta nélküli Sahíd típusú drónnal támadt az ukránokra, amelyből a beszámolója szerint 9-et megsemmisítették.
Az orosz tüzérség több mint 120 település ellen intézett tüzérségi támadást, köztük Csernyihiv, Szumi, Harkiv, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja, Dnyipro, Herszon és Mikolajiv régiókban.
Belarusz kedden háromnapos hadgyakorlatot kezdett az Ukrajnával, valamint az Európai Unió két tagállamával, Litvániával és Lengyelországgal közös határai mentén – írta az MTI.
A belorusz védelmi minisztérium a Telegramon azt közölte, az ország nyugati részén lévő Hrodna és a keleti régióban lévő Homel környékén indított manőver célja a térségek védelmének megerősítése, valamint egy esetleges szükségállapot esetén történő műveletek szimulálása.
Minszk lehetővé tette, hogy az Ukrajnát 2022. február 24-én megtámadó orosz csapatok átvonuljanak az országa területén, valamint engedélyezte, hogy Moszkva taktikai atomfegyvereket telepítsen Belarusz területére.
A de facto Donyecki Népköztársaságban található Csasziv Jar az orosz csapatok előrenyomulása miatt veszít stratégiai jelentőségéből az Ukrán Fegyveres Erők számára – mondta a RIA Novosztyinak Igor Kimakovszkij, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió vezetőjének, Denisz Pusilinnak a tanácsadója.
Figyelembe véve, hogy csapataink már egy kilométerre vannak Csasziv Jartól, az ukránok komoly problémákkal néznek szembe, mivel számukra ez a település egy logisztikai csomópont. Most már gyakorlatilag minden út a mi ellenőrzésünk alatt áll, így az Ukrán Fegyveres Erők számára ez a város hamarosan elveszíti stratégiai jelentőségét
– mondta Kimakovszkij.