Fokozódik a helyzet, újabb ország készül háborúra

Régóta foglalkoztatja a közvéleményt Belarusz esetleges belépése az ukrajnai konfliktusba, de a NATO egyik magas rangú tisztviselője szerint Belarusz nem áll készen arra, hogy hivatalosan is belépjen az Ukrajna elleni háborúba – írja a 24 Kanal ukrán hírportál.

A híroldal szerint a NATO folyamatosan monitorozza Belarusz tevékenységét, a katonai felszerelések mozgását az országon belül, ugyanakkor eddig semmilyen jel nem utal arra, hogy a kelet-európai ország a közeljövőben nyílt agressziót követ el Ukrajna ellen.

A szövetség úgy véli, hogy az ország még nem érdekelt abban, hogy hivatalosan is a konfliktus részesévé váljon.

Lukasenkának fel kell ismernie, hogy a szövetségesek által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók egészét Belaruszra is alkalmazni fogják, ha a belorusz csapatok támadó hadműveleteket hajtanak végre Ukrajna ellen

– mondta a NATO tisztségviselője.

Robbanásokról számolt be az oroszországi Kurszk városából Roman Sztarovojt, a régió kormányzója. A robbanások következtében, amelyeket a beszámoló alapján dróntámadás okozott, tűz keletkezett. A Strana több felvételt is közzétett a lángoló városról.

A robbanásokról és a tüzekről készült videót a helyi Telegram-csatornákon osztották meg. 

A hatóságok információi alapján drónokat lőttek le a város felett, amelyek közül az egyik zuhanása után tűz ütött ki (a robbanás pontos helyét nem tették közzé), egy másik zuhanó drón pedig egy lakóépületet talált el.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter fokozták a tájékoztatási műveleteket, hogy tárgyalásra kényszerítsék Ukrajnát, és félelmet és „önmérsékletet” keltsenek a Nyugatban.

Katonai elemzők megjegyezték, hogy Sojgu megpróbálta megfenyegetni Franciaországot, hogy elrettentse Ukrajnát a támogatásától. Sojgu érdeklődést színlel a béketárgyalások iránt. Ez egy szélesebb körű orosz információs művelet része, amelynek célja, hogy meggyőzzék a nyugati országokat, hogy Ukrajnát az Oroszország feltételei szerinti egyenlőtlen tárgyalásokra kényszerítsék – írta meg az Ukrajinszka Pravda.

A Kreml ezt az általános információs műveletet a NATO-val való eszkalációról arra használta fel, hogy kifejezetten Franciaországot vegye célba, miután Emmanuel Macron francia elnök felszólította a Nyugatot, hogy növelje az Ukrajnának küldött biztonsági támogatás szintjét és típusát.

Peszkov szerint a NATO és Oroszország „közvetlen konfrontációban” van. Így a megszállók fokozzák a meglévő információs műveleteiket, hogy a Nyugatot visszafogottságra kényszerítsék.

Április 4-én Peszkov azt mondta, hogy Oroszország és a NATO közötti kapcsolatok „a közvetlen konfrontáció szintjére csúsztak”, és hogy a NATO „már be is vonult az Ukrajna körüli konfliktusba”.

Egy férfi késsel támadta meg Andrej Csibiszt, a Murmanszki terület kormányzóját. Az oroszországi régió vezetője a támadás következtében gyomorsérülést szenvedett, állapota az orvosok szerint súlyos. A támadót őrizetbe vették – számolt be a hírről a TASZSZ.

A támadás részleteit a hírügynökség gyűjtötte össze:

• Csibisz a Telegram-csatornáján számolt be arról, hogy munkaútján április 4-én 18:30-kor látogatást tesz Apatiti városában, ahol a városi kultúrpalotában találkozik a helyi lakosokkal.
• A látogatáson egy férfi odalépett a kormányzóhoz, hasba szúrta, majd elmenekült.
• A támadás után az orosz gárda egyik alkalmazottja lépett közbe, aki a kormányzó biztonságát volt hivatott ellátni, s szolgálati fegyverével megsebesítette a támadót.

A régió vezetőjét az Apatiti-Kirov Központi Városi Kórházba szállították, ahol sikeres műtétet hajtottak rajta végre. A kórház főorvosa, Jurij Sirjajev elmondta, hogy Csibisz súlyos állapotban fekszik az intenzív osztályon.

A bűncselekmény okait és indítékait a hatóságok már vizsgálják. Alekszandr Basztrikin, az Orosz Föderáció Nyomozó Bizottságának elnöke a vizsgálat menetét az osztály központi apparátusának ellenőrzése alá helyezte. A területi ügyészség jelentése szerint a támadó apatiti lakos volt.

A rendvédelmi szervek tájékoztatása szerint a támadást Alekszandr Bidanov, 1981-es születésű vasúti alkalmazott hajtotta végre. A hatóságok szerint a férfi nem volt nyilvántartva neuropszichológiai betegként.

Oroszországnak nem Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel kell tárgyalnia az ukrajnai rendezésről, hanem azokkal, akik utasítják – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön egy moszkvai sajtótájékoztatón az MTI kérdésére válaszolva.

A miniszter a sajtónak elmondta, hogy Oroszország kész a párbeszédre Ukrajnáról és biztonságának garantálásáról, de csakis az egyenlőség, Oroszország biztonsági érdekei és a harctéri helyzet által kialakított új realitások alapján.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „békeformuláját” ultimátumnak nevezte, amely azt követeli, hogy Oroszország kapituláljon és vonuljon vissza az 1991-es határokig. Lavrov szerint a Nyugatnak, ha hajlandó eltávolodni ettől, ezt ki is kell jelentenie. Mint mondta, most nem Oroszország következik a lépésben, patthelyzet van, de ezt nem Moszkva alakította ki.

Az MTI kérdésére, hogy konkrétan kiben látja a tárgyalópartnert Ukrajna ügyében, Lavrov kijelentette: „Már akkor is, amikor ennek az embernek a legitimitását még mindenki elismerte, mindenki tudta, hogy nem vele kell tárgyalni. Ennek az értelmetlenségéről akkor győződhettünk meg, amikor 2022 áprilisában meghiúsultak az isztambuli tárgyalások.”

„Akkor elhittük azt a javaslatát, hogy közvetlen tárgyalásokra van szükség Oroszország és Ukrajna között. Létre is jött három forduló Fehéroroszországban, néhány további online forduló, aztán pedig az isztambuli személyes tárgyalások, amelyekre az ukránok első alkalommal hozták el a megállapodás fő téziseit, amelyekbe mi beleegyeztünk. Ezeket a fő téziseket parafálták is” – fejtette ki a miniszter.

Emlékeztetett tá, hogy David Arahamija, az ukrán delegáció vezetője utóbb egy interjúban elismerte, hogy Boris Johnson akkori brit miniszterelnök „megtiltotta” nekik a megállapodás aláírását.

Azóta értjük, hogy nem Zelenszkijjel kell beszélnünk, hanem azzal, aki megtilt vagy megenged számára dolgokat. Amikor letisztul a helyzet, akkor beszélhetünk majd a tárgyalások formátumáról. Ezekre most senki sem áll készen Nyugaton. Vannak még félprovokatív felhívások, hogy Oroszországot rá kell venni a Zelenszkij formulája alapján való tárgyalásra, de úgy gondolom, hogy ezeket senki sem veszi komolyan, és azok helyében, akik adnak a hírnevükre, én felhagynék ennek a formulának az emlegetésével

– fogalmazott Lavrov.

A legvilágosabbnak és legkoherensebbnek a Kína által tavaly javasolt 12 pontos rendezési tervet nevezte. Kifogásolta, hogy az összes NATO-tagot rá akarják kényszeríteni a Kijevnek való kötelező segélynyújtásra. Ellentmondásosnak és logikátlannak nevezte az érvet, miszerint a NATO-tagság biztonságot nyújt Ukrajnának, valamint képtelenségnek és ostobaságnak azt az állítást, hogy Oroszország meg akarja támadni a szövetség országait.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben arról beszélt, hogy a NATO „intenzíven a jövőre összpontosít”.

Miközben Svédország új tagként először csatlakozott a szövetség üléséhez, Blinken elmondta, hogy tárgyalnak arról, hogyan csatlakozhatna Ukrajna is. 

Megerősítettük, hogy Ukrajna jövője a NATO-ban van, és a célunk most az, hogy hidat teremtsünk Ukrajna teljes jogú tagságához, további támogatást és nagyobb együttműködést kínálva, miközben Ukrajna végrehajtja a szövetséghez való csatlakozáshoz szükséges reformokat

– fogalmazott.

Dicsérte Ukrajna haladását az orosz Fekete-tengeri Flotta elhárításában, de azt mondta, hogy Kijevnek további segítségre van szüksége. 

Hozzátette, hogy azt szeretné, ha Ukrajnának olyan hadserege lenne, amely visszatartja az agressziót és megfelelően meg tudja védeni magát, és hogy jelenleg is folynak a tárgyalások arról, hogyan lehetne ezt elérni. 

A NATO-szövetségesek jelenleg is azon vannak, hogy megduplázzák és megkettőzzék a Kijevnek szánt új fegyverek felkutatását – tette hozzá a Sky News beszámolója szerint.

Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 5164 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5726 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 56 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Brutális orosz csapás érte Harkivot az éjjel: legalább négy ember meghalt és 12-en megsérültek;
• Orosz külügy: nincs értelme a megegyezésről beszélni;
• Ukrajna nem tartja kritikusnak 300 ezer új orosz katona színre lépését;
• Pszichológiai hadműveletekről számolt be az ukrán kiberbiztonsági főnök;
• Olyan bombákkal támadta meg Moszkva az ukránokat, amik elől nem lehetett elbújni.

Tartsanak velünk ezúttal is!