Kijev új adatokat közölt arról a statisztikáról, amit senki sem akar megismerni

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Kijev új adatokat közölt arról a statisztikáról, amit senki sem akar megismerni;
• Egészen különös orosz tankot kaptak lencsevégre a csatatéren;
• Nagyon fontos rakéta gyártásával adódtak gondjai Oroszországnak;
• Brit külügyminiszter: Putyin kedvet kaphat az európai határok erőszakos átrajzolására;
• „Nincs elég emberünk!” – ismerte el az ukrán szárazföldi erők parancsnoka;
• Videó: amerikai helikopterekkel indítottak támadást Oroszország ellen;
• A volt képviselő elmondta, ki lesz a hibás, ha Ukrajna elveszíti a háborút.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést kívánunk!

Márciusban 604 civil vesztette életét vagy sebesült meg Ukrajnában az Oroszország által indított háború következtében – közölte kedden az ENSZ ukrajnai emberi jogi missziója.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt héten azt mondta, hogy Oroszország csak márciusban több mint háromezer irányított légibombát, hatszáz drónt és négyszáz rakétát vetett be Ukrajna ellen.

Ihor Terehov, a kelet-ukrajnai Harkiv polgármestere a Telegramon beszámolt arról, hogy napközben az orosz erők vélhetően irányított légibombákkal támadták a várost, aminek következtében legkevesebb három helyi lakos megsebesült.

Ezen belül áttekintették azokat a lehetőségeket, amelyekkel erősíthetik a város légtere és az energetikai létesítmények védelmét, illetve fokozhatják az elektronikus hadviselést.

Annalena Baerbock német külügyminiszter további légvédelmi rendszerek szállítását sürgette Ukrajnának, elsősorban Harkiv védelme érdekében. Arra figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „arra készül, hogy földig rombolja a várost” annak megszerzése érdekében.

A miniszter főleg azt szorgalmazza, hogy Patriot légvédelmi rendszereket küldjenek Ukrajnának, ugyanis ezekből az ukrán hadseregnek hiánya van. Megjegyezte, hogy Patriotokat be lehet szerezni bárhol a világon.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kedden közölte, hogy

A tanácskozást a NAÜ közlése szerint Kijev és Moszkva egyaránt kérte. A két fél a háború kitörése óta folyamatosan egymást vádolja az atomerőmű elleni fegyveres támadások elkövetésével.

Az orosz tankok több mint kétharmadát semmisítették meg az ukrán hadsereg FPV-drónjai az elmúlt két hónapban. Egy NATO-tisztviselő szerint ez azt mutatja, hogy Kijev egyre jobban támaszkodik a drónokra.

A Jevropejszka Pravda cikke szerint az ukrán fegyveres erők által használt FPV-drónok nem túl hatékonyak. Olcsó kamerákkal vannak felszerelve, ami megnehezíti a célzást éjszaka vagy felhős időben, és gyakran házilag készített lőszert hordoznak, amely néha repülés közben robban fel vagy egyáltalán nem működik.

Rob Lee, a Foreign Policy Research Institute eurázsiai programjának vezető munkatársa szerint az FPV-drónok általános pontossága kevesebb mint 50 százalék, és egyes esetekben 10 vagy több drónra van szükség egy tank megsemmisítéséhez.

Lee ugyanakkor megjegyezte hogy Oroszország kifogyóban van páncélozott járművekből és harckocsikból, így ha a jelenlegi dinamika folytatódik a harctéren, Moszkva elveszítheti a harckocsikban meglévő számbeli előnyét, ami a jövőben megnehezítheti a támadó hadműveletek végrehajtását.

Sürgető fontosságúnak mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter Ukrajna további és azonnali segítését katonai eszközökkel kedden, David Cameron brit külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatóján, nemzetközi kérdésekről és kétoldalú együttműködésről szóló tárgyalásuk után.

Az MTI híradása szerint az amerikai külügyminiszter kiemelte a légvédelmi és tüzérségi eszközök fontosságát, valamint a lőszerutánpótlást. Egyben ismét felszólította az amerikai Kongresszus alsóházát, hogy mielőbb fogadja el a Joe Biden elnök által Ukrajna számára kért kiegészítő költségvetési keretet.

Cameron az ukrajnai háborút illetően a katonai szállítások folytatása mellett érvelt, mint mondta, ezek révén Ukrajna képes lehet a győzelemre és a számára „megérdemelt igazságos békére”.

Hozzátette azt is, hogy van előrelépés a befagyasztott orosz vagyonok átirányításáról szóló egyeztetéseken, amelyek révén sikerül ebből a forrásból hozzájárulni Ukrajna pénzügyi szükségleteinek kielégítéséhez.

Svájc nem küldött Oroszországnak meghívót az ukrajnai békecsúcson való részvételre, de Oroszország sem tervezi, hogy részt vegyen rajta – közölte Vlagyimir Hohlov, a berni orosz nagykövetség szóvivője a Jevropejszka Pravda szerint.

A mi álláspontunk jól ismert. Még ha küldenénk is meghívást egy ilyen eseményre, az orosz fél nem fogadná el

– mondta.

Hohlov hozzátette, hogy a békekonferencia ötlete, amelyet a szervezők erőteljesen propagálnak, elfogadhatatlan Oroszország számára, mivel „ez egy újabb lehetőség egy életképtelen békeformula erőltetésére, amely nem veszi figyelembe az orosz érdekeket”.

A svájci békecsúcsra június 16–17-én kerülhet sor, bár nem világos, hogy hány vezető vesz részt rajta. Várhatóan 80-100 országot hívnak meg az eseményre.

Oslo és Viken megye kormányhivatala kedden bejelentette, hogy érvényteleníti Norvégia ötödik legnagyobb városa, Drammen kizárólag ukrán menekültek befogadását engedélyező rendeletét arra hivatkozva, hogy az nem összeegyeztethető a norvég alkotmánnyal és az ország antidiszkriminációs törvényeivel – írja az MTI.

Jonas Gahr Störe miniszterelnök törvénytelennek nevezte a február 13-án hozott rendeletet, amellyel a drammeni városvezetés szerinte túllépte a hatáskörét. Mint mondta, az országban működő 357 önkormányzat nem dönthet a befogadott menekültek nemzetiségéről, csak az emberek számáról.

A fővárostól, Oslótól 40 kilométerre fekvő Drammen polgármestere a norvég Konzervatív Párt tagja, a városi tanácsban pedig a konzervatívok egy bevándorlásellenes párttal és a Nyugdíjasok Pártjával alkotnak többséget.

Kristin Surlien, a norvég Konzervatív Párt vezető drammeni politikusa a Drammens Tidende helyi lapnak nyilatkozva meglepetésnek nevezte a kormányhivatal határozatát, és azt mondta, megvitatják, miként lehetne továbblépni.

A drammeni hatóságok által korábban közölt adatok szerint 2023-ban a településnek 103 ezer lakosa volt, közülük 31 ezren bevándorlók vagy bevándorló szülők leszármazottai.

A statisztikai hivatal szerint a városban élő külföldiek főként lengyelek, litvánok, irakiak, pakisztániak és szomáliaiak. Az 5,5 milliós népességű skandináv ország a norvég bevándorlási hatóságok adatai szerint 2022 óta 70 800 ukrán menekültet fogadott be.

A hivatalos adatok szerint 2023-ban 877 ezer külföldi élt az országban, főként lengyelek, litvánok, svédek, szomáliaiak és németek.

Vang Ji kínai külügyminiszter Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján megerősítette a kínai kormány Oroszország és Ukrajna közötti tűzszünetre és a háború befejezésére vonatkozó felhívását, miközben mindkét fél reményét fejezte ki a gyakorlati együttműködések megerősítésével kapcsolatban.

Kína támogatja, hogy megfelelő időben hívjanak össze olyan nemzetközi találkozót, amelyet Oroszország és Ukrajna is elismer, amelyen minden fél egyenlően vehet részt, és amelyen minden békés megoldást tisztességesen megvitatnak

– idézte kedden a kínai külügyminisztérium Vangot.

Vang elmondta továbbá, hogy Kína kész együttműködni Oroszországgal a két államfő által elért konszenzussal egyetértésben, hogy erősítsék a két ország fejlesztési terveinek összhangját, előmozdítva emellett a különböző területeken történő gyakorlati együttműködést.

„Kínának és Oroszországnak közösen kell fellépnie az egyoldalúság és a protekcionizmus ellen, és együtt kell dolgoznia a nemzetközi ipar és az ellátási láncok stabilitásának fenntartásán” – hangsúlyozta Vang.

A Vanggal tartott találkozóját követő pekingi sajtótájékoztatón Lavrov elmondta, hogy Moszkva és Peking ellenzi az Egyesült Államok azon törekvéseit, hogy kizárólagos politikai és katonai szövetségeket hozzanak létre az ázsiai-csendes-óceáni térségben, és elutasítja a regionális biztonság aláásására irányuló kísérleteket – írja az MTI.

Az Egyesült Államok átadott Ukrajnának egy lefoglalt kézifegyver- és lőszerszállítmányt, amelyet az Irán által támogatott jemeni húti lázadóknak szántak.

A szállítmány a jelentések szerint több mint 5000 AK–47-es támadó puskát, géppuskát, mesterlövészpuskát, RPG–7 kézi páncéltörő gránátvetőket, és több mint 500 ezer darab 7,62 milliméteres lőszert tartalmazott – írta meg az Ukrajinszka Pravda a Jevropejszka Pravda információi alapján.

Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) közölte: a fegyvereket 2021 májusa és 2023 februárja között foglalták le négy felségjelzés nélküli hajóról, amelyek az iráni Iszlám Forradalmi Gárdától szállították volna azokat a huti lázadóknak.

Az oroszok fokozzák a Donyecki területen lévő Csaszov Jar bombázásának intenzitását – mondta Roman Pogorely, a DeepState nevű háborús térkép társalapítója és elemzője az Espressónak adott nyilatkozatában.

„Az orosz haderő elkezdte a földdel egyenlővé tenni a várost, nagy számú légi járművet alkalmazva. Légitámadásaik egyre fokozódnak az idő múlásával. A légvédelmi partnereink segítségére van szükségünk ahhoz, hogy megsemmisítsük az ellenséges támadásokat” – jegyezte meg Pogorely.

A DeepState elemzője szerint az ukrán védelmi erők jól tartják magukat. Ivanovszkoje és Bogdanivka települések közelében is heves harcok folynak.

„Az oroszok minden oldalról próbálnak közel kerülni, hogy valahogyan átjussanak a gyalogsággal és a felszereléssel. Drónokkal támadnak, és mindent megsemmisítenek maguk körül. Az ukrán védelmi erők kitartanak, és ebben segítenünk kell nekik” – idézi az elemzőt az Unian.

A rakétákat, amelyekkel Oroszország most Ukrajnát lövi, a közelmúltban, 2023–2024-ben gyártották – mondta Ilja Jevlas, az Ukrán Fegyveres Erők légierejének szóvivője mondta egy televíziós műsorban.

„Amint azt a Tudományos Kutatási Szakértői Központ munkatársai megjegyezték, akik az orosz rakéták törmelékeinek tanulmányozásával foglalkoznak, ezeket a rakétákat a gyártás után azonnal felhasználták. Ezt bizonyítják az új alkatrészek, amelyeket néhány hónapon belül gyártottak” – mondta.

A szóvivő emlékeztetett arra, hogy az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatósága szerint az oroszok akár 950 rakétát is tárolhatnak raktáraikban, de hogy ezek közül mennyi használható jelenleg, azt nem tudni. Szerinte az oroszok most minél több rakétát halmoznak fel Ukrajna következő tömeges bombázására.

„Az oroszok tisztában vannak vele, hogy hamarosan elég erős fegyvereket kaphatunk nyugati partnereinktől, ezért a céljuk továbbra is az, hogy kritikus infrastruktúrákat találjanak el Ukrajna területén” – idézi a légierő szóvivőjét az Unian.

Az orosz Állami Duma jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amelynek célja, hogy mentesítse bizonyos állami kötelezettségek alól az elhunyt katonák, rendőrök, a Rosgvardia (orosz nemzeti gárda) tagjai és a bombázások vagy terrortámadások következtében elhunyt civilek örököseit – írja az mk.ru.

A törvény eredetileg a katonák, rendőrök, a Rosgvardia alkalmazottai, valamint a hivatali tevékenység végzése miatt elhunytak örököseinek, továbbá a hivatali tevékenység végzése közben elhunytaknak ingatlan-nyilvántartást érintő állami illetékmentességéről rendelkezett.

A második olvasat részeként az Állami Duma egy további olyan módosítást hagyott jóvá, amely hasonló mentességet vezet be az ukrán haderő (AFU) által végzett bombázások, robbantások vagy rombolások következtében elhunyt személyek ingatlanainak nyilvántartásba vételére.

Ezenkívül az újítással az örökösöknek nem kell kifizetniük az állami illetéket az öröklési jogról szóló igazolások kiállításáért.

A törvénynek a hivatalos kihirdetés napjától lép majd hatályba.

A Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) úgy véli, Oroszország úgy akarja megakadályozni, hogy Moldova csatlakozzon az Európai Unióhoz, hogy belülről bomlasztja fel a moldovai társadalom stabilitását.

Az oroszbarát moldovai autonóm régió, Gagauzia Kremlhez kötődő kormányzója, Jevgyenina Gutsul szerint ugyanis román tisztviselők ellenőrzik a moldovai kormányt. Az ISW szerint ez volt a Kreml legutóbbi kísérlete a nyugatbarát európai kormányok szuverenitásának megingatására.

Jevgenyina Gutsul április 8-án az orosz állami Pervij Kanal tévécsatornának adott interjúban azt mondta, hogy ha Gagauzia elindítja az elszakadási folyamatot Moldovától, akkor arra nem csak a kisinyovi moldovai kormánytól várható reakció, hanem a romániai Bukarestből is, amely Gutsul szerint a moldovai hatóságokat ellenőrzi. A kormányzó ezzel arra utalt, hogy Moldova nem szuverén állam. 

Gutsul azt is állította, hogy a moldovai hatóságok „hangos, fenyegető nyilatkozatokkal” válaszolhatnak Gagauzia elszakadására, de akár csapatokat is küldhetnek Gagauziába – írja az Ukrajinszka Pravda.

Oroszország arra számít, hogy a NATO-nak beindul az létfenntartási ösztöne az Ukrajnába küldött csapatokkal kapcsolatban – mondta Alekszej Poliscsuk, az orosz külügyminisztérium 2. FÁK-osztályának vezetője a TASZSZ-nak.

„Amennyiben nyugati csapatok jelennek meg Ukrajnában, a NATO és Oroszország közötti közvetlen fegyveres szembenállás kockázata a sokszorosára nő. Mi nem akarjuk ezt. Reméljük, hogy Nyugaton végül győzni fog a józan ész és a létfenntartási ösztön” – jegyezte meg a diplomata.

Hangsúlyozta, annak ellenére, hogy egyes NATO-államok megpróbálják a szövetséget az Oroszországgal való konfrontáció eszközeként használni, „a NATO vezetése a nyilatkozatokból ítélve felfogja a blokk ukrajnai konfliktusba való bevonásának potenciális veszélyeit, és ebben a szakaszban már igyekszik távolságot tartani”.

Az orosz hatóságok 6500 ember kimenekítéséről számoltak be kedden, hozzátéve, hogy az áradás mintegy 10 550 házat érintett az uráli és a szibériai régióban – adta hírül az MTI.

Oroszországban az orenburgi régiót sújtotta a legsúlyosabban az árvíz, ahol már múlt csütörtök óta rendkívüli állapot van érvényben. Orenburg város polgármestere szerint az árhullám szerdán tetőzhet. Kurgan és Tyumeny megyében, ahol hétfőn lépett életbe a rendkívüli állapot, szintén rekordmagasságú vízállásra számítanak.

Svédország és Norvégia beismerte, hogy a közelmúltbeli közös NATO-gyakorlatok során olyan házakat béreltek ki katonáik számára, amelyek a Kremlhez kötődő orosz politikusok tulajdonában vannak – írja az Ukrajinszka Pravda a svéd TT hírügynökségre hivatkozva.

A NATO Nordic Response hadgyakorlatára 13 ország 20 000 katonájának részvételével az észak-norvégiai Troms turisztikai terület közelében került sor. Még 2009-ben építettek ott üdülőházakat, amelyek fő célja az orosz turisták vonzása volt.

Ezek a házak, amelyeket norvég nyelven nem hivatalosan „orosz házikóknak” neveznek, egy katonailag érzékeny területen, a Bardufoss katonai repülőtér és a norvég hadsereg főhadiszállásának közelében találhatók.

A TV4 svéd televíziós csatorna és a Nordlys norvég portál megerősítette, hogy a svéd és a norvég hadsereg márciusban valóban bérelt ágyakat ezekben az „orosz házakban”. Ezt a Svéd Fegyveres Erők szóvivője, Sofia Kalmeborg is megerősítette a TT-nek adott kommentárjában.

Kalmeborg hangsúlyozta, hogy az ügynökség nem volt tisztában a házak tulajdonjogával, és nem volt lehetősége a tulajdonjog ellenőrzésére. Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnök a médiában terjesztett információkat kommentálva hangsúlyozta, hogy „nagyon szorosan nyomon kell követnünk ezt a kérdést – ki és hol rendelkezik ingatlanokkal Norvégiában, és hogy ez jelenthet-e biztonsági kockázatot”.

Vlagyimir Putyin figyelmének középpontjában az oroszországi árvizek vannak, egész nap az ezzel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik – mondta Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő, az orosz elnök sajtótitkára a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.

Az árvizek továbbra is az államfő figyelmének középpontjában állnak, továbbra is rendszeresen tájékoztatást kap, mivel a helyzet továbbra is nehéz

– fogalmazott Dmitrij Peszkov.

Putyin valójában, bár fizikailag nincs ott, folyamatosan jelen van ebben a témában, egész nap folyamatosan foglalkozik ezekkel a kérdésekkel

– mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy „jelenleg nem szerepel” az elnök tervei között a régióba való utazás.

A gyorsan olvadó hó az Urál hegység és Szibéria területén felduzzasztotta a legnagyobb folyókat, Oroszországban eddig legalább 10 500 ház került víz alá, és még sok ezret veszélyeztet az ár. A Kurgan régióra és Tyumeny régióra a legnehezebb napok várnak.

A RIA Novosztyi egy drónról készült videófelvételen mutatta meg, ahogyan az oroszországi Orenburgban többszintes épületek közelébe került az árvíz.

Két drón április 9-én hajnalban megtámadta az oroszországi Voronyezs régióban található Boriszoglebszk repülőkiképző központot – írja az Ukrajinszka Pravda a műveletet irányító ukrán katonai hírszerzésre hivatkozva.

A légvédelmi erők és az elektronikus hadviselés eszközei észleltek és megsemmisítettek egy drónt a Voronyezsi területen. Az előzetes információk szerint senki sem sérült meg. A földi következmények tisztázása folyamatban van

– fogalmazott Alekszandr Guszev, a Voronyezsi terület kormányzója.

Az orosz Telegram-csatornák videókat tettek közzé, és arról számoltak be, hogy két drón támadta meg a Boriszoglebszkben található Cskalov repülőgépképző központot. Az első drón hajnali 3 óra körül csapódott az épület negyedik emeleti homlokzatába. Egy órával később a második drón ugyanoda, mindkét drón felrobbanhatott.

Oroszország és Kína meg fogja vitatni, miként mélyíthetik el biztonsági együttműködésüket Európában és Ázsiában, ellensúlyozandó az Egyesült Államok arra irányuló kísérleteit, hogy akaratát ráerőltesse a két térségre – közölte Szergej Lavrov külügyminiszter kedden Pekingben, a kínai hivatali kollégájával, Vang Jivel folytatott tárgyalásai után.

Orosz hírügynökségek idézték a kínai külügyminisztert, aki szerint az Egyesült Államok vezette NATO-nak nem szabad kiterjesztenie tevékenységét az ázsiai csendes-óceáni térségre, és nem szabad elősegítenie a konfrontációt.

Vang Ji kijelentette: Kína azt szeretné, ha Oroszország és Ukrajna nemzetközi konferencián vitatná meg az ukrajnai háború beszüntetésének módját.

Lavrov szerint Oroszország azt akarja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa adjon értékelést az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű elleni ukrán dróntámadásokról. Ukrajna cáfolta, hogy ő állna a dróntámadások mögött.

Oroszország és Kína továbbra is együtt fog működni a terrorizmus elleni küzdelemben egyre erősödő kapcsolatuk részeként – mondta Lavrov.

Stephane Sejournay francia külügyminiszter közölte, azért nem áll érdekükben tárgyalni Oroszország képviselőivel, mert az orosz fél ezeket a párbeszédeket eltorzítva tálalja a nyilvánosság elé.

Mint korábban megírtuk, a francia védelmi miniszter nemrég (másfél év kihagyás után) egyeztetett orosz kollégájával.

A találkozóba utóbb az orosz sajtóban is beleláttak ezt-azt, majd Emmanuel Macron francia elnök nem sokkal később „nevetségesnek” minősítette az orosz védelmi miniszter megjegyzéseit. Ezenkívül az orosz fél egy közleményben azt is közölte utóbb, a megbeszélésen észlelték a francia fél hajlandóságát „az Ukrajnával kapcsolatos párbeszédre” (ezt utóbb a francia fél cáfolta).

Stephane Sejournay most azt mondta, az oroszok részéről az ilyen találkozók után közzétett közlemények és üzenetek egyszerűen „hazugságok”, ezért nem áll érdekükben beszélni az orosz féllel. Hozzátette, azelőtt, hogy ismét tárgyalni lehetne Moszkvával, „először is meg kell teremteni a bizalmat, és talán mindenekelőtt látni kell azt, hogy miként alakulnak az események az ukrajnai fronton”.

A legutóbbi orosz–francia egyeztetést kommentálva azt is megjegyezte, hogy „az Oroszországgal a terrorizmus elleni küzdelemben folytatott együttműködés hosszú hagyománya” most holtpontra jutott, mivel szerinte az orosz fél jelezte, nem hajlandóak együttműködni velük többé.

Orszk városában – amelyet napok óta sújt egy áradás – tömegdemonstrációt tartottak hétfőn.

Az orosz ügyészség megpróbálta megakadályozni a tüntetést azzal, hogy illegálissá nyilvánította a rendezvényt, de sokakat ez sem tartott vissza. A résztvevők többek közt azt skandálták: „Putyin, segíts!”, amiről videó is készült. 

A tüntetők egyrészt amiatt tiltakoztak, hogy a hatóságok már egy héttel az áradás kezdete előtt evakuációra szólítottak fel a lehetséges veszély miatt, vagyis szerintük jobban felkészülhettek volna a katasztrófára. Másrészt a hétvégén bejelentett kártérítést is kevesellték: ennek az értéke legfeljebb 120 ezer rubel, vagyis nagyjából 450 ezer forint lehet, miközben sokaknak a lakóházát is elöntötte a víz – írta az Ukrajinszka Pravda.

A legfrissebb adatok szerint továbbra is kritikus a helyzet, rengeteg lakóépület van a víz alatt még mindig.

Hétfőn 56 harci összecsapásra került sor Ukrajnában, az orosz erők összesen négy rakéta- és 97 légicsapást indítottak és hajtottak végre – közölte Ukrajna Fegyveres Erőinek Vezérkara Facebook-bejegyzésben.

Az oroszok 92 támadást hajtottak végre többszörös rakétakilövő rendszerekkel ukrán csapatok és lakott területek ellen, ami civil áldozatokat és sérülteket követelt. Számos többszintes épület és egyéb polgári infrastrukturális létesítmény megsemmisült és megrongálódott. Éjszaka az orosz erők húsz Sahíd drónnal támadták Ukrajnát. Az ukrán légvédelem megsemmisítette az összes támadó drónt.

Körülbelül 120 település állt tüzérségi tűz alatt Csernyihiv, Szumi, Harkiv, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja, Dnyipro, Herszon és Mikolajiv régiókban

– fogalmazott a vezérkar.

Novopavlivka környékén az oroszok légierő-támogatással 26 alkalommal próbálták áttörni a védelmet. A Herszon szektorban az orosz csapatok nem mondtak le arról, hogy kiszorítsák a védelmi erőket a Dnyipro folyó bal partján lévő állásokból. 

Az ukrán légierő hétfőn négy légvédelmi rakétarendszert semmisített meg, és hét olyan területen csapott le, ahol ellenséges személyzetet, fegyvereket és katonai felszereléseket állomásoztattak. A rakétacsapatok egy légvédelmi rendszert, két elektronikai hadviselési állomást és két lerakatot semmisítettek meg.

Az ukrán légierő parancsnoka, Mikola Olescsuk kedd reggel közölte, hogy az éjjel Sahid kamikazedrónokkal és rakétákkal támadtak több régiót (név szerint Mikolijavot, Odesszát, Herszont, Dnyipropetrovszkot, Poltavát, Vinnicját és Lvivet) is az oroszok.

A közleményben azt írták, hogy az oroszok húsz drónt küldtek Ukrajna ellen,

Ezen kívül négy darab átalakított Sz–300-as rakétát is lelőttek. A rakéták és drónok elleni védekezésben vadászgépek, valamint telepített és mobilis légvédelmi rendszerek egyaránt részt vettek. 

Ezzel együtt nem lehet teljes az ukránok öröme, ugyanis Lvivi területen az egyik lezuhanó drón eltalált egy infrastrukturális létesítményt. A helyszínen tűz ütött ki, de már eloltották – számolt be a helyi kormányzó.

A dán külügyminisztérium bejelentette, hogy 5,8 millió dolláros segélyt folyósítanak Ukrajnának, amelyet az ukrán energiainfrastruktúra újjáépítésére szánnak.

Lars Aagaard dán energiaügyi miniszter hétfőn tett látogatást Kijevben, és kétoldalú megállapodásokat kötött ukrán kollégájával, Herman Haluscsenkóval több szakterületen is.

Az energiabiztonságot és az energiaellátást fegyverként használják Ukrajna ellen, hogy kifárasszák az ukrán állampolgárokat. A magunk részéről mindent megteszünk, hogy energiarendszerüket a lehető legstabilabbá és fenntarthatóbbá tegyük – mondta Aagaard az 5,8 milliós támogatásról, hozzátéve, a pénz segítségével olyan energiarendszer felépítéséhez járulnak hozzá, amely „ellenállóbb mind a kemény telekkel, mind az orosz támadásokkal szemben”.

Az Ukrajnának nyújtott nemzetközi segélyeket többek között a Kieli Világgazdasági Intézet (IfW Kiel) is nyomon követi. Az ő adataik szerint Dánia (az Európai Unió támogatásaiból vállalt arányát is beleszámítva) csaknem 9,5 milliárd dollárnyi támogatást nyújtott Ukrajnának az invázió kezdete óta. Ez GDP-arányosan nézve a második legnagyobb értéknek számít – jegyezte meg a The Kyiv Independent (a GDP-arányos listát az észtek vezetik).

Az ukrán–magyar határszakaszon 4868-an léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 3931-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 17 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.