David Cameron brit külügyminiszter látogatást tesz az Egyesült Államokban, ahová azért érkezett, hogy meggyőzze a hatóságokat az Ukrajnának nyújtandó segélyek odaítéléséről – írta a Strana.
Cameron találkozni szándékozik Donald Trump volt fehér házi vezetővel, Anthony Blinken külügyminiszterrel, és a kongresszus tagjaihoz fordul azzal a kéréssel, hogy fogadjanak el egy Ukrajnának szánt segélycsomagot. Bár a látogatás még nem ért véget, a The Guardian szerint a küldetés kudarcot vallott.
David Cameron kísérlete, hogy meggyőzze Donald Trumpot arról, hogy az amerikai kongresszus engedélyezze egy 60 milliárd dolláros katonai segélycsomag jóváhagyását Ukrajnának, úgy tűnik, kudarcot vallott, miután a brit külügyminiszter még csak nem is találkozhatott Mike Johnson kongresszusi elnökkel, aki elméletileg szavazásra bocsáthatná a csomagot
– kezdődik a cikk. A lap úgy véli, hogy Cameron lobbizása a Mar-a-Lagóban (Trump floridai magánrezidenciáján) nem biztos, hogy elég lesz ahhoz, hogy elérje az amerikai Republikánus Pártot.
A Trump floridai rezidenciáján tartott magánvacsorán Cameron sürgette vendéglátóját, hogy ismerje el: az Egyesült Államok érdeke, hogy segélyt folyósítson Kijevnek, hogy Vlagyimir Putyin „ne kapjon jutalmat Ukrajna földjének elfoglalásáért”. A brit miniszter ragaszkodott ahhoz is, hogy az idén júliusi washingtoni NATO-csúcstalálkozóig minden NATO-tagállam számára elkészüljenek a védelmi kiadásokra vonatkozó célkitűzés teljesítésére vagy meghaladására vonatkozó tervek.
A kiadvány szerint Cameron abban reménykedett, hogy Trump jelzi majd az irányváltást, legalábbis megkönnyíti a találkozót Johnsonnal.
Semmi nem utal azonban arra, hogy ez megtörtént volna.
A királyság minisztere és Blinken amerikai külügyminiszter tegnapi washingtoni közös sajtótájékoztatóján megismételte a kongresszushoz intézett, régóta hangoztatott felhívását, hogy oldja fel a Kijevnek nyújtott segélyek blokkolását.
Cameron ragaszkodott ahhoz, hogy nem azért jött az Egyesült Államokba, hogy bárkit is kioktasson, vagy hogy beavatkozzon az amerikai belpolitikába, hanem mert nagyon is érezte, hogy az Egyesült Államoknak és Európának össze kell fognia, hogy megvédjék Ukrajnát az orosz agressziótól.
A jövő generációi visszatekinthetnek ránk, és megkérdezhetik: vajon eleget tettünk-e, amikor ezt az országot megszállta egy diktátor, aki megpróbálta erőszakkal átrajzolni a határokat? Megtanultuk a történelem tanulságait? Tettünk-e eleget?
– mondta a brit külügyminiszter amerikai kongresszusi képviselők előtt.
Cameron – racionális és érzelmi – érveit azonban a jelek szerint megtöri az amerikai Republikánus Párton belül zajló hatalmi harc, mivel a Kreml-ellenes keményvonalasok elhidegültek az Ukrajnának nyújtott további pénzügyi támogatástól, és azzal fenyegetőznek, hogy leváltják Mike Johnson képviselőt, ha a kongresszus kéthetes szabadságáról való visszatérésekor szavazásra bocsátja az ukrajnai segélycsomagot.
Kedden mintegy 830 katonát likvidáltak az orosz hadseregből az ukránok, ezen túl semlegesítettek 47 páncélozott harckocsit és 22 tankot az ukrán fegyveres erők vezérkarának beszámolója szerint.
Ahogyan arról az Ukrajinszka Pravda tájékoztatott,
semmisítettek meg.
Az orosz hadsereg szerdán kora hajnalban megtámadott egy energetikai létesítményt, az ukrán média megjegyzi, hogy a támadást Odessza második világháborús német megszállók alóli felszabadításának napján hajtották végre.
Gennagyij Truhanov odesszai polgármester arról számolt be a Telegramon, miszerint az energetikai infrastruktúrára mért csapáson túl egy magánház és több autó is megsérült. Eddig a közlekedési vállalat két alkalmazottjának sérüléséről számoltak be a hatóságok.
A támadást a jelentés szerint hajnalban, fél hat körül indították az oroszok ballisztikai eszközökkel és drónokkal. Ebből két Sahíd típusú drónt megsemmisítettek az ukránok.
A Pentagon vezetője arra figyelmeztet, hogy az orosz finomítók elleni ukrán csapások a globális energiaipart fenyegetik. Az Egyesült Államok védelmi minisztere, Lloyd Austin azt tanácsolta Ukrajnának, hogy az orosz olajfinomítók helyett más célpontokat támadjon – írta meg a Strana.
Ezeknek a csapásoknak következményei lehetnek a globális energetikai helyzetre. Ukrajna számára előnyösebb olyan taktikai és műveleti célpontokat támadni, amelyek közvetlenül befolyásolhatják a jelenlegi harcot
– mondta Austin a szenátus fegyveres erők bizottságának ülésén.
Austin úgy véli, hogy az orosz olajfinomítók elleni ukrán dróncsapásoknak következményei lehetnek a globális világ energiaellátására. Az ukrán fegyveres erőknek pedig szerinte célszerűbb más célpontokra csapást mérni.
Az ukrán Nemzetbiztonsági Bizottság eltávolította a mozgósításról szóló törvénytervezetből a leszerelésre vonatkozó rendelkezéseket – írja az Interfax.
A parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottsága keddi ülésén támogatta a demobilizációs rendelkezés eltávolítását a mozgósításról szóló törvénytervezetből – közölte Irina Friz bizottsági tag.
A bizottság úgy döntött, hogy a demobilizációról szóló részt kiveszik a törvénytervezetből. A leszerelésről külön törvénytervezet fog készülni
– mondta.
Az uniós intézmények és az integrációs társulás tagjai 2022. február, vagyis Oroszország teljes körű inváziójának kezdete óta összesen több mint 88 milliárd eurós támogatást nyújtottak Ukrajnának – közölte Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke kedden.
Mint a politikus leszögezte, ebbe az összegbe politikai, pénzügyi, humanitárius és katonai segítségnyújtás is beletartozik.
Tommy Tuberville amerikai szenátor arról tájékoztatott, hogy az amerikai hatóságok 2014 óta összesen 300 milliárd dollárt költöttek Ukrajnára. Azt állította, hogy „jelenleg másodpercenként körülbelül 80 ezer dollárt, percenként 4,6 millió dollárt” adnak Kijevnek – írja az mk.ru.
Magyarország területére kedden az ukrán–magyar határszakaszon 4631 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4298 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A beléptetettek közül a rendőrség 33 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Harkivban tartott megbeszélést a légvédelem megerősítéséről és az irányított légibombák elleni védekezés módszereiről – írja az Ukrinform.
Zelenszkij Mikola Olescsukkal, az Ukrán Fegyveres Erők légierejének parancsnokával tárgyalt a Harkivba telepítendő további légvédelmi egységekről.
A találkozón Oleh Szinyehubov, a Harkivi Regionális Állami Adminisztráció vezetője, Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter és Volodimir Kudricskij, az NPC Ukrenergo igazgatótanácsának elnöke tájékoztatta az ukrán elnököt az orosz bombázásoknak az energiatermelő kapacitásokra gyakorolt hatásairól és az áramellátás jelenlegi helyzetéről.
A résztvevők jóváhagyták az energiatermelés helyreállítására és az állandó védelmi szerkezetek építésére vonatkozó terveket.
A régió legégetőbb szociális kérdéseit is megvitatták. A Harkivi Regionális Állami Adminisztráció vezetője és az oktatási miniszter ismertette azt a tervet, amely szerint szeptember 1-jétől Harkiv egyes járásaiban megszervezik az offline oktatást.
Újabb ellentámadás tervén dolgoznak az ukránok – derült ki Volodimir Zelenszkij Bildnek adott interjújából.
Igen, van tervünk az ellentámadásra. Biztosan győzni fogunk. Nincs alternatívánk
– fogalmazott az ukrán elnök, aki szerint az ukrán fegyveres erőknek modern fegyverekre van szüksége, többek között az Egyesült Államoktól.
„Igen, Oroszországnak több embere és több fegyvere van. De a Nyugatnak is vannak modern fegyverrendszerei. Tehát bizonyos technológiákat fogunk kapni. És ha tovább növeljük a termelést, ha megkapjuk az engedélyeket a partnereinktől, akkor nem az emberek számától, hanem a fegyverek minőségétől függ majd a győzelmünk” – vélekedett.
Vlagyimir Putyinnal és a béketárgyalásokkal kapcsolatban elmondta, amit eddig az orosz elnök mondott, nem tükrözte vissza a viselkedésében. „Nem bízhatunk benne... Mindenben meg tudunk állapodni, de a kérdés az, hogy betartja-e azt” – fogalmazott. Elmondta azt is, hogy véleménye szerint Putyin csak azért akarja befagyasztani a háborút, hogy felkészüljön egy újabb támadásra.
Természetesen egyesek örülni fognak. A világ azt fogja mondani: »Igen, sikerült befagyasztani a konfliktust, nem röpködnek a rakéták«
– mondta Zelenszkij, aki szerint mindez csak addig tart majd, amíg Oroszország nem növeli a haditechnikai eszközök, rakéták, drónok gyártását, és nem elemzi az összes hibát, amit az elején elkövetett.
A Harkivért folytatott csatáról elmondta, a város egy nagy szimbólum számára, ugyanis az Ukrajna egyik fő városa. „Mindent megteszünk, hogy ezt megakadályozzuk” – tette hozzá. Úgy látja, az emberek nem fogják elhagyni Harkivot, így a támadásoknak több százezer áldozata lehet.
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!