Az uniós intézmények és az integrációs társulás tagjai 2022. február, vagyis Oroszország teljes körű inváziójának kezdete óta összesen több mint 88 milliárd eurós támogatást nyújtottak Ukrajnának – közölte Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke kedden.
Mint a politikus leszögezte, ebbe az összegbe politikai, pénzügyi, humanitárius és katonai segítségnyújtás is beletartozik.
Tommy Tuberville amerikai szenátor arról tájékoztatott, hogy az amerikai hatóságok 2014 óta összesen 300 milliárd dollárt költöttek Ukrajnára. Azt állította, hogy „jelenleg másodpercenként körülbelül 80 ezer dollárt, percenként 4,6 millió dollárt” adnak Kijevnek – írja az mk.ru.
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!
Az ukrán Razumkov Központ reprezentatív felmérést készített arról, mit gondol az ukrajnai lakosság a háború kimeneteléről. Az április 10-én közzétett adatok szerint az ukránok 83 százaléka hisz az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború győzelmében, miközben csupán 11 százaléka nem hisz abban, hogy országuk kerül ki győztesként a keleti szomszéddal vívott háborúban.
Az adatokat jobban megvizsgálva azonban már kisebb különbség volt megfigyelhető az ország nyugati és keleti felén élők véleményében. Miközben a nyugat-ukrajnai lakosság 87,5 százaléka gondolja úgy, hogy Ukrajna nyeri meg a háborút, addig a Kelet-Ukrajnában élőknek csak 78 százaléka bízik a pozitív végkifejletben.
Ugyanakkor a korábbi közvélemény-kutatásokhoz képest sokkal borúsabban látják a helyzetet a háború befejezésének időpontját illetően. A legfrissebb felmérés szerint a győzelemben hívők 22 százaléka gondolja úgy, hogy még idén véget ér a háború, miközben 2023 februárjában–márciusában a csoport 50 százaléka gondolta még úgy, hogy 2023 végéig bekövetkezik Ukrajna győzelme.
A lakosság 34,5 százalék gondolja úgy, hogy 1-2 év múlva lesz vége a háborúnak, 17 százalék szerint 2-5 évre van még szükség, 4 százalék úgy érzi, hogy több mint öt év múlva várható csak győzelem, míg a lakosság 1 százaléka úgy látja, hogy haláláig már nem nyeri meg Ukrajna a háborút.
Arra, hogy mi tekinthető győzelemnek, a győzelemben hívők relatív többsége (45,5 százalék) azt válaszolta, hogy győzelemnek az orosz csapatok kiűzése Ukrajna egész területéről és a határok visszaállítása a 2014. januári állapotok szerint. További 23 százalék az orosz hadsereg megsemmisítését és az Oroszországon belüli felkelés/összeomlás elősegítését tartaná győzelemnek. 11 százalék a 2022. február 23-i status quo visszaállítását tartaná győzelemnek, 9 százalék megelégedne azzal, ha az orosz csapatok eltűnnének Ukrajna teljes területéről, kivéve a megszállt Krímből, miközben 6 százalék még azt is győzelemként élné meg, ha az orosz hadsereg a teljes körű invázió következtében elfoglalt területeken maradna, de nem nyomulna tovább előre.
Büntetőeljárást indított az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) az Egyesült Államok és más NATO-országok vezető tisztségviselői ellen a terrorizmus finanszírozása címén, orosz parlamenti képviselők feljelentése alapján – közölte az orosz hatóság az MTI szerint még kedden.
Az SZK szerint a terrorizmus finanszírozására szánt pénzt az ukrán Burisma Holdings cégen keresztül is áramoltatták, amely igazgatóságának 2014 és 2019 között Hunter Biden, a jelenlegi amerikai elnök fia is tagja volt. Az orosz büntetőtörvénykönyv alapján ezen a címen életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható.
„Megállapítást nyert, hogy a kereskedelmi szervezeteken, egyebek között az Ukrajna területén működő Burisma Holdings olaj- és gázipari vállalaton keresztül is áramló pénzeszközöket az elmúlt években terrorcselekmények végrehajtására használták fel az Oroszországi Föderációban csakúgy, mint a határain kívül is, prominens politikai és közéleti személyiségek likvidálása és gazdasági kár okozása céljából” – áll az orosz szerv közleményében.
A Nyomozó Bizottság tájékoztatása szerint jelenleg több szakszolgálat és hatóság vizsgálja a „több millió dollár nagyságrendű” pénzeszközök forrását és további mozgását, valamint konkrét nyugati tisztviselők és szervezetek érintettségét, továbbá a terrortámadások elkövetőinek kapcsolatát „külföldi kurátorokkal, szervezőkkel és szponzorokkal”.
Az SZK korábban közölte, hogy parlamenti képviselők felhívására vizsgálatot indított, miszerint az Egyesült Államok és más nyugati országok terrortámadásokat terveltek ki Oroszország ellen. Hasonló képviselői megkeresés érkezett a főügyészséghez is több oroszországi terrortámadás megszervezésével és finanszírozásával, valamint az Északi Áramlat gázvezetékek tavaly szeptember végi felrobbantásával kapcsolatban. A honatyák szerint az utóbbi merényletet az Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban és Cipruson tartózkodó személyek és szervezetek hajtották végre.
Az ukrán állami ügyészség közölte, hogy a Donyecki területen található Druzskivka egyik önkormányzati képviselőjét tájékoztatták azzal kapcsolatban, hogy meggyanúsították az orosz hatóságokkal történő kollaboriácóval, és őrizetbe is vették.
Az ügyben zajló nyomozás szerint az érintett személy 2022 októbere és 2023 márciusa közt egy ismerősével együtt adatokat gyűjtött az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB). A gyanúsítottak autóval járták be a várost, és rögzítették a csapatok állásait, valamint fotókat is készítettek erről. Az információkat később az ismerőse adta át az FSZB-nek.
Az ukrán ügyészség azt is közölte, hogy
az önkormányzati képviselő mindezért cserébe egy alpolgármesteri tisztséget remélt az oroszoktól, abban az esetben, ha elfoglalják a várost.
Ha bebizonyosodik a bűnössége, akkor akár 12 év börtönbüntetést is kaphat a tettéért – fűzték hozzá a közleményben. Az RBC Ukrajina mindeközben azt is közölte, hogy a kollaboriációval vádolt önkormányzati képviselő egy betiltott párt, az Ellenzéki Plaform – Az Életért tagja volt, amely a Putyin-barát ukrán oligarchához, Viktor Medvedcsukhoz köthető.
A napokban Odesszában is volt egy ehhez hasonló eset, amiről videó is készült. Ott két külföldi állampolgárt fogtak el az ukránok, akiknek állítólag szintén önkormányzati pozíciókat ígért az FSZB az átadott információkért cserébe.
A brit katonai hírszerzés az ukrajnai háborút érintő szerdai nyilvános jelentésében közölte, Oroszország a 2024-es évben mintegy 400 ezer szerződéses katonával erősítheti a hadseregét.
Mint írták, a toborzásra részben azért van szükség, mert az orosz erők nagy veszteségeket szenvednek Ukrajnában, részben pedig azért, mert az orosz kormányzat már korábban is azt tervezte, hogy másfél millióra növeli a hadsereg teljes létszámát.
A britek arra is emlékeztettek, hogy idén tavasszal 150 ezer orosz hívtak be kötelező katonai szolgálatra, és ősszel is lehet egy újabb behívási hullám. Mint írták, a behívottakat nem küldik az ukrajnai frontra harcolni, hanem az Oroszország-szerte lévő helyőrségekben szolgálnak (a szerződéses katonáktól hadrendi értelemben is elkülönítik őket, ugyanis tőlük külön zászlóaljakban szolgálnak).
Ezzel együtt valószínűsíthető, hogy határvédelmi feladatokra őket is bevetik az orosz–ukrán határ közelében. Arra viszont ügyel az orosz kormányzat, hogy ne legyenek harctéri veszteségeik, mivel az orosz társadalom ezt nehezebben fogadná el, mint az ukrajnai harcokra jelentkező önkéntesek halálát – írták a jelentésben.
Mindeközben a napokban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt, hogy az ukrán hírszerzés információi szerint Oroszország további 300 ezer embert mozgósíthat idén június 1-ig bezárólag.
Az Orosz Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálata Kanadában igyekszik felkutatni a világ különböző országainak titkosszolgálataival kapcsolatot tartó külföldieket, és beszervezni őket Moszkva szolgálatába – írja az UNIAN.
A hírről az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága számolt be. Oroszország horizontjába potenciális kettős ügynökként olyan bevándorlók kerültek, akik valamilyen módon kapcsolódnak Oroszországhoz vagy a posztszovjet térség államaihoz. A kettős ügynökök keresése Oroszországból és más olyan országokból származó bevándorlók körében zajlik, amelyek a Szovjetunió részei vagy befolyása alatt álltak. A hírszerzési főigazgatóság szerint a Kreml különleges szolgálata elsősorban az orosz nyelvű kanadai tömegmédián keresztül népszerűsíti felhívásait.
Például 2024 márciusában az FSZB vonatkozó felhívását szórólapmelléklet formájában terjesztették a Nasa Kanada nyomtatott kiadvánnyal. Ez olyan újság, amelyet ingyenesen terjesztenek az európai árukat népszerűsítő boltokban, az orosz éttermekben, a metrón, Torontó egyes iskoláiban, kórházaiban és lakóparkjaiban. Az egész pikantériája, hogy ez a sajtótermék demokratikusként és Putyin-ellenesként határozza meg magát, de ez csak álarc, és a helyi biztonsági struktúrák figyelmének elterelése lehet
– áll a jelentésben.
A washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet legfrissebb jelentésében arra hívta fel a figyelmet: Oroszország semmibe vette Örményország szuverenitását azzal, hogy orosz rendvédelmisek nemrég őrizetbe vettek egy Örményországba menekült orosz állampolgárt.
Mint írták, az elfogott orosz állampolgár, Anatolij Scsetin az orosz mozgósítás elől menekült az örményekhez (a lépés elrendelése után, 2022 őszén több százezren tehettek ugyanígy a korábbi híradások szerint). Az ISW értékelése szerint Scsetin őrizetbe vétele
része azoknak az orosz törekvéseknek, amelyeknek lényege, hogy „katonai és politikai hatalmat szerezzenek Örményország felett, és megkérdőjelezzék Örményország szuverenitását”.
Mint megjegyezték, Örményország hagyományosan Oroszországgal szövetkezett az Azerbajdzsánnal szembeni regionális konfliktusban, de tavaly ősszel fokozódott a felek közti feszültség, miután Oroszország békefenntartói nem akadályozták meg Azerbajdzsánnak azt a 2023. szeptemberi offenzíváját, amely Hegyi-Karabah elfoglalásával végződött. Nikol Pasinján örmény kormányfő pedig március 12-én jelentette be, hogy elhagyják az orosz vezetésű Független Államok Közösségét (FÁK), ha a szövetség nem tudja kezelni Örményországnak a kollektív biztonsággal kapcsolatos problémáját.
Az ISW szerint ez a kiéleződő konfliktus vezetett ahhoz, hogy az orosz hatóságok Örményországban elrabolták Anatolij Scsetin. Az orosz férfit a legutóbbi információk szerint az örményországi Gyumriban található 102. orosz katonai bázison tartják fogva.
Az intézet azt is megjegyezte, hogy ez már a második efféle alkalom, 2023. decemberben ugyanis egy dezertálással vádolt orosz állampolgárt, Dmitrij Szetrakovot is őrizetbe vették Örményországban. Az ő holléte azóta ismeretlen, és az örmény kormányfő utóbb közölte, hogy hivatalos vizsgálatot indítanak az incidens miatt.
Az Európai Bizottság egy közleményben bejelentette, hogy Ukrajna mikor kapja meg az idén február elején elfogadott, 50 milliárd eurós uniós támogatás következő részét.
Az első, 4,5 milliárdos csomagot idén márciusban adták át Ukrajnának. A mostani közleményből kiderült, hogy
a második rész 1,5 milliárd euróból áll, és Ukrajna már áprilisban hozzájut ehhez az összeghez.
Mint írták, a tervek szerint e hónapban átadják a pénzt, „amennyiben a megállapodás szerinti feltételek teljesülését pozitívan értékelik”. Emlékeztettek arra is, hogy az első 4,5 milliárd eurót Ukrajna az állam működésének fenntartására – például a közszféra béreinek és a nyugdíjaknak a fizetésére, valamint az alapvető közszolgáltatások fenntartására – szánta.
Oroszország Külföldi Hírszerző Szolgálata (SZVR) közölte, hogy információk szerint amerikai székhelyű katonai magánvállalatok mexikói és kolumbiai drogkartellek elfogott és az Egyesült Államokban fogva tartott tagjait igyekeznek zsoldosként felfogadni az ukrán hadseregekbe.
A RIA Novosztyi szerint azt írták, hogy Washington ezáltal egy „fegyveres erőszakra hajlamos multinacionális csőcselék” segítségével próbálja megfordítani a helyzetet a fronton, és felfrissíteni „demoralizált” ukrán hadsereg sorait. Állításuk szerint a toborzásban a Drug Enforcement Administration állami szerv, valamint az FBI is segít az amerikai katonai magánvállalatoknak.
Az SZVR azt is közölte, információik szerint az első drogkartelles zsoldosok idén nyáron érkezhetnek meg Ukrajnába, pár száz fős nagyságrendben. Az ukrajnai szolgálatért cserébe teljes amnesztiát kapnak, és az SZVR úgy véli, ha a program beválik, akkor más országokra is kiterjeszthetik ugyanezt.
Kedvezőbb állásokat foglalt el az orosz hadsereg Kupjanszk, Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a Donyecki régió déli részén, miközben 18 ukrán ellenrohamot vert vissza, közülük 11-et Avgyijivkánál – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium az MTI szerint.
A moszkvai tájékoztatás szerint az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén az elmúlt napon több mint 950 katonát veszített. Közülük a legtöbben, csaknem négyszázan az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan (e veszteségi adatokat, akárcsak az összes többit, független forrásból nem lehet megerősíteni).
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett egy fegyver- és lőszerraktárbázist, benne 32 darab 152 milliméteres D–20-as tarackkal – a Vesztyi FM állami hírrádió szerint az objektumot egy Iszkander rakéta találta el –, két drónösszeszerelő műhelyt, egy létesítményt, amely személyzet nélküli hajók összeszerelésére és indítására szolgált, egy harckocsit, egy gyalogsági harcjárművet, hat páncélozott harcjárművet, két amerikai M113-as páncélozott szállítójárművet, egy amerikai gyártmányú M109-es Paladin, egy brit AS–90-es Braveheart és egy lengyel Krab önjáró, valamit egy amerikai M777-es vontatott tarackot, HIMARS és Uragan sorozatvetők két rakétáját, három francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 172 drónt.
Az orosz statisztika szerint meghaladta a 20 ezret a háború kezdete óta lelőtt ukrán drónok száma, az ukrán haderő által elveszített tábori lövegek és aknavetők száma pedig 8800 fölé emelkedett.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben fogadta Laurynas Kasciunas litván védelmi minisztert – számolt be a The Kyiv Independent.
Kasciunast március 25-én nevezték ki, az ukrajnai látogatása egyben az első külföldi útja is. Zelenszkij a találkozón köszönetet mondott neki azért, hogy Litvánia az invázió kezdete óta támogatja Ukrajnát.
Tudom, a csapataink a biztonsági kötelezettségvállalásokról szóló dokumentumon dolgoznak. Arra számítunk, ez új alapot teremt államaink fokozott biztonságához
– tette hozzá az ukrán elnök. Mindeközben az elnöki hivatal egy közleményben azt írta, hogy „a találkozó során a felek megvitatták a Litvánia által nyújtott további átfogó támogatást is”, amely elsősorban az ukrán katonák kiképzésére és a sebesültek rehabilitációs programjainak végrehajtására vonatkozik.
Az orosz erők támadásában életét vesztette egy kiskorú lány és leromboltak egy poliklinikát a Harkivi terület különböző településeinek szerdai ágyúzásakor – írja az Ukrajinszka Pravda Oleg Szinyehubov, a Harkivi terület kormányzójának Telegramon közzétett beszámolója alapján.
A légiriadó helyi idő szerint 13.30 körül szólalt meg, miközben az ukrán légierő egy irányított légibombákkal végrehajtott orosz támadásról számolt be Harkiv megye ellen. Helyi idő szerint 14 óra körül ellenséges ágyúzás volt Lipci és Malaja Danilovka Harkivi járásban. A lövések következtében kigyulladt egy üzlet és egy gyógyszertár. Az előzetes adatok szerint a romok alatt emberek lehetnek.
Szinyehubov helyi idő szerint délután 2 óra 45 perc körül arról számolt be, hogy Lipciben egy 14 éves lány meghalt, és legalább ketten megsérültek. A sebesültek között volt a gyógyszertár 33 éves alkalmazottja és egy 16 éves fiú.
„Legalább két ember megsérült. A gyógyszertár 33 éves alkalmazottja, aki repeszsérüléseket kapott és egy 16 éves fiú kórházban van” – közölte az államigazgatás vezetője.
Azt is elmondta, hogy a megszállók két irányított légibombát lőttek ki Volcsanszkra. „A csapások következtében a poliklinika teljesen megsemmisült” – hangsúlyozta Szinyehubov. Egy áldozatról tudni, egy 34 éves férfi repeszsérülésekkel kórházi kezelés alatt áll.
A halálos áldozatok száma később háromra emelkedett Lipciben, mivel két, 43 és 59 éves nő halálát megerősítették – írja a The Kyiv Independent.
Okszana Grigorjeva, az ukrán szárazföldi erők parancsnokának nemi kérdésekkel foglalkozó tanácsadója szerint Ukrajnának az izraeli mintán alapuló politikát kell elfogadnia a nők katonai szolgálatra való behívására. Úgy látja, az országnak fel kell készülnie a nők katonai mozgósítására a következő években – írja az UNIAN.
Alkotmányunk kimondja, hogy minden ukrán kötelessége megvédeni hazáját, ezért helyes, ha nők is szolgálnak. Északi szomszédunk nem tűnik csak úgy el. Évszázadokon keresztül többször is megtámadtak minket. Izraelhez hasonlóan nekünk is készen kell állnunk erre, ami azt jelenti, hogy a férfiakat és a nőket is ki kell képeznünk, hogy készek legyenek a háborúra
– mondta a tanácsadó.
Kiemelték, az ukrán hadseregben szolgáló nők kevesebb mint tizede végez aktív harci feladatokat, a többiek orvosként, hírszerző tisztként és adminisztrátorként dolgoznak. A nők számára csak 2018-ban engedélyezték, hogy harci pozíciókat töltsenek be.
A jogalkotás terén nagy utat tettünk meg, de a gyakorlatban még mindig a régi iskola mentalitása érvényesül. Iskolás kortól megosztottság van az országban lányok és fiúk között: a fiúkat testgyakorlatokra tanítják, míg a lányoknak kötelező kézimunkára vagy házimunkára. Ennek meg kell változnia. Fizikailag és lelkileg is fel kell készítenünk a lányokat az ország védelmére
– fogalmazott Grigorjeva.
A kormány szerint jelenleg 65 000 nő szolgál az Ukrán Fegyveres Erőknél. Ez mintegy 40 százalékkal több, mint 2021-ben, a teljes körű orosz invázió előtti évben. Szinte mindannyian önkéntesek, mivel a nők számára nincs kötelező sorkatonaság, bár az orvosi végzettséggel rendelkező nőknek ma már regisztrálniuk kell a helyi hadkiegészítő parancsnokságon.
A női katonák 7,3 százalékos ukrajnai aránya alacsonyabb, mint a legtöbb NATO-országban. Az Egyesült Államok reguláris fegyveres erőiben a nők aránya az elmúlt években folyamatosan meghaladta a 17 százalékot, az Egyesült Királyságban pedig a 11 százalékot.
Volodimir Zelenszkij elnök azonban nem támogatja a nők mozgósításáról szóló törvényjavaslatot, s kijelentette, nem írja alá a törvényt, ha azt a Legfelsőbb Tanács elfogadja.
Az Európai Unió törvényszéke szerdán levette az uniós szankciók listájáról Mihail Fridman és Petr Aven orosz milliárdosokat – számolt be a Politico.
A közlemény szerint nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a két üzletember valóban támogatta Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni háborúját.
A törvényszék úgy ítéli meg, hogy az eredeti jogi aktusokban kifejtett indokok egyike sem kellően megalapozott, ezért Avennek és Fridmannak a vitatott listákra való felvétele nem volt indokolt
– áll a bíróság közleményében.
Fridman és Aven – akik az egyik legnagyobb orosz magántulajdonban lévő befektetési csoport, az Alfa Group főrészvényesei – 2022. február vége óta állnak uniós szankciók hatálya alatt, röviddel azután, hogy Oroszország megindította Ukrajna teljes körű invázióját.
Az EU a szankciós listára helyezésekor Fridmant az első számú orosz finanszírozónak nevezte, miközben Avenről Vlagyimir Putyin egyik legközelebbi oligarchájaként beszéltek.
Szerdán azonban a bíróság már azzal érvelt, hogy bár közeli kapcsolat figyelhető meg a két milliárdos és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, nincs elég bizonyíték arra, hogy a két üzletember valóban támogatta a Kreml Kijev elleni háborúját.
Szankcionálásuk kontraproduktív hiba volt. Semmi közük az EU listájához, sem más listához. Reméljük, a mai erős jelzés hallható lesz az EU-ban és azon kívül is
– értékelte a Thierry Marembertből, Aaron Bassból és Roger Ghersonból álló háromfős jogi csapat, amely a két orosz milliárdos mögött áll.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kommentálta António Guterres ENSZ-főtitkár azon kijelentését, miszerint az ukrajnai konfliktus befejezését annak területi integritását tiszteletben tartva kell végrehajtani – írja az mk.ru.
Hangsúlyozta, hogy jelenleg a geopolitikai realitások mind Ukrajna, mind Oroszország számára mások.
Oroszország nagyobb lett, négy új régió jött létre, és ezt mindenkinek figyelembe kell vennie
– mondta Peszkov.
Stephane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője, reagált azokra a hírekre is, miszerint Donald Trump volt amerikai elnök újraválasztása esetén területi engedményeket kérne Kijevtől a konfliktus lezárása érdekében. Hangsúlyozta, hogy teljesen más állspontot képvisel:
A konfliktus végét szeretné látni a vonatkozó ENSZ-határozatok alapján és Ukrajna területi integritásának tiszteletben tartásával
– szögezte le.
Az ukrán különleges szolgálatok forrásai azt mondták a Kyiv Postnak, hogy a Kreml készen áll arra, hogy hivatalosan megvádolja Vaszil Maljukot, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetőjét a Crocus City Hall elleni támadás megszervezésével. Őt azonosították a Kreml elsődleges célpontjaként is.
A források szerint Vlagyimir Putyin „nem bocsátotta meg az SZBU-nak a krími hídon végrehajtott két csapást”, különösen az elsőt, amelyet az orosz elnök születésnapjára időzítettek, valamint a Sea Baby drónok által orosz hajók ellen végrehajtott támadásokat.
Egy másik érzékeny terület, ahol az SZBU jelentős hatást gyakorolt, az ország finomítói és benzinkútjai. Emellett hatékonyan lépnek fel az orosz ügynökökkel szemben Ukrajnán belül
– mondta a forrás.
Március 22-én, pénteken fegyveresek tüzet nyitottak a Moszkva melletti Crocus City Hall koncertteremben, megölve 143 koncertlátogatót. A támadás négy gyanúsítottja – az orosz állami média szerint mindannyian tádzsikisztániak – letartóztatásban van, több feltételezett bűntársukkal együtt.
A Bloomberg cikke arról számolt be, hogy Putyin belső köre sem fogadja el azt a retorikát, hogy Ukrajna részt vett a március 22-i halálos moszkvai koncertterem-támadásban. Ugyanakkor információk szerint az orosz elnök azt tervezi, hogy kihasználja a tragédiát, hogy mozgósítsa a közvélemény támogatását az ukrajnai háborúhoz.
Parlamenti szinten az ukrán Legfelsőbb Tanács befejezte a mozgósítási törvénytervezet megvitatását, így azt már a héten el is fogadhatja a törvényhozás – nyilatkozta Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő. A szabályok leghamarabb május közepén, az elnöki ellenjegyzéstől számított harminc nap múlva léphetnek életbe – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.
A legfontosabb újítások:
Tűz alá vették Kremennában a Luhanszki Állami Televízió és Rádiós Műsorszolgáltató Társaság forgatócsoportját – írja az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ.
Denisz Shum, a társaság luhanszki részlegének operatőre a lábán sebesült meg, Artem Jundas tudósító pedig agyrázkódást szenvedett Kremenna irányában az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) ágyúzása után – számoltak be a Telegram-csatornáikon.
A mozgósítás szigorításáról szóló törvénytervezetből törölték a 36 hónapig szolgálatot teljesítők leszerelésére vonatkozó rendelkezést. Erről tegnap számoltak be parlamenti képviselők Olekszandr Szirszkij főparancsnok Rusztem Umerov védelmi miniszternek írt levelére hivatkozva. A levélben Szirszkij azt javasolta, hogy a leszerelésre vonatkozó rendelkezéseket külön törvényben fogadják el – írta meg a Strana.
A törvénytervezet második olvasat előtti végleges változatából pedig eltűnt a 36 hónapos szolgálat után történő leszerelésről szóló rendelkezés.
Csak az a szöveg maradt meg, hogy a leszerelést Ukrajna elnökének rendeletével hajtják végre, de hogy mikor, arról nem számoltak be.
„A leszerelés olyan intézkedések összessége, amelyek rendjéről és időzítéséről Ukrajna elnöke dönt, és amelyek célja a nemzetgazdaság, az állami hatóságok, más állami szervek, helyi önkormányzatok, vállalatok, szervezetek rendszeres átállítása a békeidőben való munkavégzésre, valamint Ukrajna fegyveres erői, más katonai alakulatok, polgári védelmi erők, a békeidőben való szervezés és személyi állományba helyezése” – olvasható a szövegben.
A tavalyi rekord után az idei első negyedévben tovább emelkedett a haditechnikai eszközök és fegyverek exportjára kiadott engedélyek összértéke Németországban. A gazdasági minisztérium egy parlamenti képviselő kérdésére adott válaszában közölte, hogy január–márciusban a német kormány legalább 4,89 milliárd euró értékben engedélyezte haditechnikai termékek exportját, ami megközelíti a 2023. első félévi 5,22 milliárd eurót.
A kiviteli engedélyek közel háromnegyede, 72 százaléka ukrajnai fegyver és hadi eszköz szállításokra vonatkozott.
Ukrajna után a legnagyobb összegben, 583,9 millió euró értékben Szingapúr számára engedélyeztek fegyverszállításokat. A harmadik a rangsorban India volt 143,3 millió euró értékben, majd Szaúd-Arábia következett 126,4 millió és Katar 97 millió euró értékben.
Tavaly a német fegyverexport-engedélyek rekordösszeget, 12,2 milliárd eurót értek el, ebből 4,4 milliárd euró jutott Ukrajnára. Németország nagy mennyiségű fegyvert exportált Izraelbe is, különösen az október 7-i terrortámadások és a Gázai övezetben zajló izraeli katonai offenzíva kezdete után.
Az MTI beszámolója szerint az orosz–ukrán háború első évében, 2022-ben 2,24 milliárd euró értékben engedélyezték német hatóságok fegyverek és hadi berendezések, többek között légvédelmi rendszerek és nehéztüzérségi eszközök exportját Ukrajnának.
Lloyd Austin amerikai védelmi minisztert arról kérdezték a republikánusok, hogy Ukrajna NATO-ba való felvételének célja összhangban van-e a háború befejezésére vonatkozó tervekkel. Tommy Tuberville szenátor megkérdezte Austint, hogy Ukrajna csatlakozik-e a NATO-hoz. Austin azt válaszolta, hogy Ukrajna célja, hogy „valamikor” csatlakozzon a szövetséghez, és ezt maga Kijev is szeretné.
Ha ön Oroszország helyében lenne, ön ezt akarná? Én csak kérdezem. Most játszadozunk Oroszországgal, csak szeretném megérteni, hogy miért csináljuk ezt
– pontosította kérdését Tuberville. Austin azt válaszolta, hogy Oroszország helyében nem akarná, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO-hoz, ahogyan Svédország és Finnország sem.
És ők csatlakoztak. Mert Putyin megszállta a szomszédját – provokáció nélkül, indoklás nélkül. És ezért akarjuk, ezért vagyunk ott, ahol vagyunk. És tudják, ahelyett, hogy jobbá tette volna a dolgokat a maga számára, felnagyította a NATO-bővítés hatását. Ami nyilvánvalóan rosszabb környezetet teremt számára
– reagált Austin. Tuberville azt is megkérdezte, hogy Ukrajna meg tudja-e nyerni a háborút, amire igenlő választ kapott.
Arra a kérdésre, hogy milyen lehet egy ukrán győzelem, a miniszter azt mondta: a győzelem az, ha Ukrajna „demokratikus és független ország” lesz, amely „képes megvédeni szuverén területét és visszaverni az agressziót”.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter nem válaszolt Eric Schmitt amerikai törvényhozó kérdésére, hogy Ukrajnának vissza kellene-e szereznie a Krímet a háború befejezése érdekében. Ez a Pentagon vezetőjének az amerikai szenátusban tartott beszéde során történt, ahol a Kijevnek nyújtandó további segélyek elosztásáról volt szó.
Amikor a republikánus Schmitt megkérdezte, hogy hogyan nézne ki a győzelem Kijev számára, Austin azt válaszolta, hogy Ukrajnának „demokratikus és független országnak” kellene lennie, amely „képes megvédeni szuverén területét és visszaverni az agressziót”. Schmitt ezután megkérdezte: ez azt jelenti, hogy Ukrajnának a Krím félszigetet kellene irányítania? „A Krím Ukrajna része” – válaszolta Austin.
„De ahhoz, hogy a háború véget érjen, Ukrajnának kell irányítania a Krímet?” – ismételte meg a szenátor a kérdést.
A helyzet alakulását tekintve nem szeretném megjósolni, hogy Zelenszkij elnök mit fog dönteni
– válaszolta Austin kitérően. Erre Schmitt azt mondta, hogy Joe Biden kormánya nem vázolt fel célokat és stratégiát a háború befejezésére.
„Nekem úgy tűnik, hogy ez egy olyan háborúra szóló szabadkártyának tűnik, amely világosan meghatározott célok nélkül végtelen lesz. Innen ered a szkepticizmusom. Nem szavaztam a segélycsomag mellett, mert nem tudjuk eléggé ellenőrizni a kiadásokat. A győzelem pedig nem biztos” – jelentette ki a szenátor.
A Strana szerint korábban amerikai kongresszusi képviselők konkrétumokat követeltek kormányuktól az ukrajnai stratégiáról.
Mindennap kritikus fontosságú kérdéseket intézünk a Fehér Házhoz, amelyekre az amerikai népnek válaszokra van szüksége. Tudnunk kell, mi a stratégia, hol van a végpont, hogyan tud Ukrajna kijutni ebből a konfliktusból
– mondta Mike Johnson.
Emlékezzünk vissza, a republikánusok már régóta várnak Bidentől egyértelmű konkrétumokat Kijev támogatásának kérdésében. „Mi a végső cél Ukrajnában? Mi a mi stratégiánk? Mi a cél? A Fehér Ház nem adott válaszokat” – mondta a képviselőház elnöke.
Az Egyesült Államok a jemeni húsziknak szánt, korábban lefoglalt több ezer fegyvert és lőszert adott át Ukrajnának – írja a kiszo.net az amerikai hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) beszámolója alapján.
A felszerelést a múlt héten adták át az ukrán hadsereg bizonyos egységeinek. A lap azt írja, az ukrán haderő jelenleg rászorul minden nyugati segítségre az Egyesült Államok szüneteltetett katonai támogatása miatt.
Az átadott fegyverek között AK–47-es gépkarabélyok, mesterlövészpuskák, RPG-7-es hordozható rakétaindítók, valamint lőszerek vannak.
A katonai eszközöket az amerikai haderő egységei 2021 és 2023 között foglalták le felségjelzés nélküli hajókon, amelyek az Iráni Forradalmi Gárda szállítmányát akarták eljuttatni a jemeni síita fegyveres csoportnak.
Az amerikai igazságügyi minisztérium 2023 júliusában nyilvánította a katonai szállítmányt saját tulajdonának az ezt megelőző jogi eljárás folyományaként. A szállítmány egy részét már tavaly októberben átadta Ukrajnának.
David Cameron brit külügyminiszter látogatást tesz az Egyesült Államokban, ahová azért érkezett, hogy meggyőzze a hatóságokat az Ukrajnának nyújtandó segélyek odaítéléséről – írta a Strana.
Cameron találkozni szándékozik Donald Trump volt fehér házi vezetővel, Anthony Blinken külügyminiszterrel, és a kongresszus tagjaihoz fordul azzal a kéréssel, hogy fogadjanak el egy Ukrajnának szánt segélycsomagot. Bár a látogatás még nem ért véget, a The Guardian szerint a küldetés kudarcot vallott.
David Cameron kísérlete, hogy meggyőzze Donald Trumpot arról, hogy az amerikai kongresszus engedélyezze egy 60 milliárd dolláros katonai segélycsomag jóváhagyását Ukrajnának, úgy tűnik, kudarcot vallott, miután a brit külügyminiszter még csak nem is találkozhatott Mike Johnson kongresszusi elnökkel, aki elméletileg szavazásra bocsáthatná a csomagot
– kezdődik a cikk. A lap úgy véli, hogy Cameron lobbizása a Mar-a-Lagóban (Trump floridai magánrezidenciáján) nem biztos, hogy elég lesz ahhoz, hogy elérje az amerikai Republikánus Pártot.
A Trump floridai rezidenciáján tartott magánvacsorán Cameron sürgette vendéglátóját, hogy ismerje el: az Egyesült Államok érdeke, hogy segélyt folyósítson Kijevnek, hogy Vlagyimir Putyin „ne kapjon jutalmat Ukrajna földjének elfoglalásáért”. A brit miniszter ragaszkodott ahhoz is, hogy az idén júliusi washingtoni NATO-csúcstalálkozóig minden NATO-tagállam számára elkészüljenek a védelmi kiadásokra vonatkozó célkitűzés teljesítésére vagy meghaladására vonatkozó tervek.
A kiadvány szerint Cameron abban reménykedett, hogy Trump jelzi majd az irányváltást, legalábbis megkönnyíti a találkozót Johnsonnal.
Semmi nem utal azonban arra, hogy ez megtörtént volna.
A királyság minisztere és Blinken amerikai külügyminiszter tegnapi washingtoni közös sajtótájékoztatóján megismételte a kongresszushoz intézett, régóta hangoztatott felhívását, hogy oldja fel a Kijevnek nyújtott segélyek blokkolását.
Cameron ragaszkodott ahhoz, hogy nem azért jött az Egyesült Államokba, hogy bárkit is kioktasson, vagy hogy beavatkozzon az amerikai belpolitikába, hanem mert nagyon is érezte, hogy az Egyesült Államoknak és Európának össze kell fognia, hogy megvédjék Ukrajnát az orosz agressziótól.
A jövő generációi visszatekinthetnek ránk, és megkérdezhetik: vajon eleget tettünk-e, amikor ezt az országot megszállta egy diktátor, aki megpróbálta erőszakkal átrajzolni a határokat? Megtanultuk a történelem tanulságait? Tettünk-e eleget?
– mondta a brit külügyminiszter amerikai kongresszusi képviselők előtt.
Cameron – racionális és érzelmi – érveit azonban a jelek szerint megtöri az amerikai Republikánus Párton belül zajló hatalmi harc, mivel a Kreml-ellenes keményvonalasok elhidegültek az Ukrajnának nyújtott további pénzügyi támogatástól, és azzal fenyegetőznek, hogy leváltják Mike Johnson képviselőt, ha a kongresszus kéthetes szabadságáról való visszatérésekor szavazásra bocsátja az ukrajnai segélycsomagot.
Éjszaka az oroszok támadó drónok bevonásával csapást mértek Odessza és Mikolajiv térségére – írja a Strana.
A robbanások következményeiről készült fotókat az X-en és a helyi Telegram-csatornákon is közzétették.
💥 Последствия атаки РФ в Николаевской области
— Anzhela Antonova (@AnzhelaAntono19) April 10, 2024
Обломки сбитых дронов привели к пожару на рекреационном объекте в Очаковской общине. Пожарные ликвидировали пожар на площади 200 кв. м. pic.twitter.com/Tj2T72m4N7
Nyikolajev területén a csapás egy energetikai létesítményt ért, ott tűz ütött ki, ráadásul a Sahíd drónok kiütötték a berendezéseket az Ukrenergo egyik alállomásán – közölte a vállalat. Ennek következtében a területen rendkívüli áramszüneteket vezettek be.
Lezuhant drónok törmelékei szintén tüzet okoztak egy Ocsakov melletti szabadidős központban.
Az odesszai régióban az Orosz Föderáció kora reggel csapást mért az ottani kritikus, valamint a közlekedési és logisztikai infrastruktúra létesítményeire. A vezérkar beszámolója szerint az orosz erők 17 Sahíd típusú, pilóta nélküli drónt használva támadtak, ebből az ukrán légvédelmi erők 14-et megsemmisítettek.
Az orosz fegyveres erők csapást mértek az ukrán fegyveres erők egyik állására Ocsakov partjainál – közölte Szergej Lebegyev, a mikolajevi földalatti mozgalom koordinátora a RIA Novosztyi munkatársára hivatkozva.
Amint arról az ocsakovi ellenállók beszámoltak, az ocsakovi szanatóriumban legalább 300 banderovista volt
– mondta az ügynökség beszélgetőpartnere.
Lebegyev ugyanakkor leszögezte, hogy nehéz meghatározni az eredményeket, mivel a katonai kórház a szanatórium mellett van, és mindkét létesítmény a tengerparton található, ahová a civileknek két éve tilos belépniük.
Továbbított egy üzenetet egy ocsakovi ügynöktől is.
Ez még minket is megrázott egy kicsit. És mi az ellenkező oldalon állunk. Akik pedig közelebb vannak, azt írták, hogy az ablakok kidőltek, az ajtók pedig leszakadtak a zsanérokról. Fehér-sárga füsttel égett
– mondta egy ocsakovi lakos.
Az orosz hadsereg 2022. október 10-e óta rendszeresen csapásokat mér az ukrán védelmi iparra, a katonai közigazgatásra, a kommunikációs és energetikai létesítményekre. Mint Vlagyimir Putyin rámutatott, ez válasz a Krími híd elleni támadásra és az oroszországi polgári infrastruktúra elleni egyéb támadásokra. Azóta mindennap légiriadót hirdetnek ki ukrajnai régiókban, néha országszerte.
Hétfőn megkezdődött a Sea Shield 24 (tengeri Pajzs 24) elnevezésű hadgyakorlat a Fekete-tengeren és a Duna torkolatvidékén 13 NATO-tagállam részvételével. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének docense szerint ez nem fenyeget háborúval Oroszország és a védelmi szövetség között.
Bulgária, Franciaország, Görögország, Olaszország, Nagy-Britannia, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Törökország és az Amerikai Egyesült Államok, illetve Grúzia és Moldova több mint 2200 katonája gyakorlatozik együtt, 27 folyami és tengeri hadihajóval, 17 repülőgéppel, valamint 91 szárazföldi katonai járművel az április 21-ig tartó gyakorlatozásban.
2015 óta minden évben – kivéve 2022-t – megtartották a gyakorlatokat, ráadásul minden évben egyre nagyobb volumenben. A Sea Shield 24 az év legnagyobb kiképzési eseménye,
amelynek forgatókönyvei az illegális tevékenységek leküzdését célzó küldetésekre, a tengeri és folyami ellenőrzésre, a bajba jutott hajók mentésére, a létfontosságú infrastruktúra védelmének biztosítására összpontosítanak a Fekete-tengeren, a tengerparton, a Dunán és a Duna-deltában
– mondta a szakértő. „A hadgyakorlatot Oroszország nem tekintheti provokációnak vagy akár csak barátságtalan lépésnek, mert ilyen hadgyakorlatok rendszeresen vannak, a háború kitörése előtt is megtartották, és részben most is függetlenek az ukrajnai konfliktustól” – tette hozzá.
Tálas szerint Oroszország ezt akár figyelmeztetésnek is tekintheti, hiszen ez egy erődemonstráció azt illetően, hogy milyen erős is a NATO valójában. A Krím 2014-es elcsatolását követően a NATO úgy véli, hogy Oroszország „agresszív politikát” folytat, ezért elrettentő erővel akarnak rendelkezni egy esetleges támadás megelőzésére. Ezzel akarják egyértelművé tenni Tálas szerint, hogy „a kis országok mellett ott vannak a nagyok”.
Szerinte senki nem akar harmadik világháborút, aki ezzel riogat, az „badarságokat ír”, hiszen erről egyértelműen nincs szó.
Senki sem akarja a harmadik világháborút, és az összes jelentős politikus még a háború kellős közepén is nagyon határozottan tagadta azt, hogy valamifajta veszélye lenne a harmadik világháborúnak
– mondta a szakértő. Véleménye szerint ez egy regionális háború, amely akkor sem eszkalálódna világháborúvá, ha a NATO esetleg megjelenne Ukrajnában. Hiszen az atlanti szövetség csak fegyverekkel és szakértelemmel támogatja az ukránokat. „Amíg nincs közvetlen harcérintkezés orosz és NATO-katonák között, nem tekinthető semmifajta fegyveres konfliktusnak a NATO és Oroszország között” – mondta az egyetemi docens az Infostartnak.
Finnország egy évvel ezelőtt lett hivatalosan a NATO 31. tagja, és most megkezdte a szövetség szárazföldi erői számára egy további főhadiszállás felállítását, mégpedig a finnországi Mikkeli városában, amely mintegy 140 kilométerre fekszik az orosz határtól – írja a Strana.
Az újság szerint a szervezet új főhadiszállása a finn városban az Egyesült Államok keleti partján fekvő Norfolkban lévő főhadiszállás irányítása alatt működik majd.
Békeidőben a főhadiszállás fogja megtervezni a NATO kiképzési tevékenységét a térségben.
Bjorn Arild Gramm norvég védelmi miniszter a lapnak elmondta, hogy a főhadiszállás létrehozására a norvég védelmi erők parancsnoka adott megbízást. A miniszter szerint a norvég hadsereg támogatja, hogy az új NATO-struktúrában az északi országok Norfolk vezetése alatt álljanak.
Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője közölte szerdán a Facebookon, hogy a megszállt Krímben megsemmisült egy orosz Ka–27-es helikopter.
Mínusz egy orosz Ka–27-es a Krímben. Kerestem valamit. Megtaláltam
– írta.
Arról azonban nem tett említést, hogy pontosan hol történt az eset, és hogyan semmisült meg.
A Kamov Ka–27 egy szovjet katonai helikopter, amelyet a Szovjet Haditengerészet számára fejlesztettek ki és jelenleg Oroszországban, Ukrajnában, Vietnámban, Észak-Koreában, Kínában, Tajvanon és Indiában áll szolgálatban.
Az Ukrajinszka Pravda szerint a háború kezdete óta Oroszország 325 helikoptert veszített. Mint írják, a Ka–27-es egy olyan többfunkciós helikopter, amely képes a modern tengeralattjárók és felszíni célpontok felderítésére, és adatokat továbbítani róluk.
Németországban botrány tört ki amiatt, hogy 30 helyi parlamenti képviselő, akik szinte az összes kulcsfontosságú politikai pártot képviselik, a szélsőjobboldaliakkal karöltve arra szólítottak fel, hogy ne segítsék Ukrajnát.
A „békét szolgálni” indíttatású nyílt levelet 32 ember, a brandenburgi Uckermark körzet képviselői írták alá. A szöveget a megyei közigazgatás hivatalos honlapján tették közzé.
Felszólították Olaf Scholz szövetségi kancellárt és Berbel Bas Bundestag-elnököt, hogy „a további ukrajnai fegyverszállítások helyett vállaljanak felelősséget a békés rendezésért”. A képviselők azt mondják, tartanak a háború további eszkalálódásától, és ragaszkodnak ahhoz, hogy Németország tegyen meg mindent annak érdekében, hogy diplomáciai eszközökkel segítse a háború befejezését és „elősegítse a népek békés egymás mellett élését”.
A Der Spiegel szerint – akiket az eurointegration szemlézett – a levél egyetlen mondatban elítéli Oroszország Ukrajna elleni támadását, de aztán nem tesz említést Putyinról vagy arról, hogy az oroszokat felelősségre kell vonni a bukaresti, mariupoli stb. háborús bűnökért.
A levelet nemcsak egy párt, a Zöldek képviselői írták alá, hanem a CDU, az SPD, a Szabad Demokraták, a Baloldal, a jobboldali populista AfD, valamint a botrányos jobboldali radikális Die Heimat (korábban Nemzeti Demokrata Párt) egy képviselője is.
Ez utóbbi jelenléte a listán, valamint a vezető politikai pártok képviselőinek aláírása sok kérdést vetett fel a párt hírneve miatt. Különösen az év elején a szövetségi alkotmánybíróság fenntartotta az állami finanszírozásának tilalmát, mivel szélsőjobboldali pártnak minősül.
Sebastian Walter, a brandenburgi tartományi parlament baloldali frakciójának vezetője elmondta, hogy a levél aláírásához való hozzájáruláskor még nem tudták, hogy az AfD és a Die Linke is csatlakozni kíván. Jan Redmann, a CDU frakcióvezetője azt mondta, hogy nem volt megkötés arra vonatkozóan, hogy kik csatlakoznak a levélhez.
Az SPD megpróbált elhatárolódni a levéltől
– a tartományi parlament frakcióvezetője, Daniel Keller azt mondta, hogy a párt képviselőinek nem lett volna szabad ugyanazt a levelet aláírniuk, mint az AfD-nek. A helyi szervezet azt is hangsúlyozta, hogy nem tud támogatni egy olyan egyoldalú nyilatkozatot, amely nem nevezi meg az agresszort, és nem veszi figyelembe, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát.
Mint arról beszámoltunk, Németországban csökkent a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért párt szavazói támogatottsága, mivel képviselőinek állítólagos kapcsolatai egy oroszbarát befolyásoló hálózathoz kapcsolódnak, amelyet a múlt héten lepleztek le Európában.