Hétfőn megkezdődött a Sea Shield 24 (tengeri Pajzs 24) elnevezésű hadgyakorlat a Fekete-tengeren és a Duna torkolatvidékén 13 NATO-tagállam részvételével. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének docense szerint ez nem fenyeget háborúval Oroszország és a védelmi szövetség között.
Bulgária, Franciaország, Görögország, Olaszország, Nagy-Britannia, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Törökország és az Amerikai Egyesült Államok, illetve Grúzia és Moldova több mint 2200 katonája gyakorlatozik együtt, 27 folyami és tengeri hadihajóval, 17 repülőgéppel, valamint 91 szárazföldi katonai járművel az április 21-ig tartó gyakorlatozásban.
2015 óta minden évben – kivéve 2022-t – megtartották a gyakorlatokat, ráadásul minden évben egyre nagyobb volumenben. A Sea Shield 24 az év legnagyobb kiképzési eseménye,
amelynek forgatókönyvei az illegális tevékenységek leküzdését célzó küldetésekre, a tengeri és folyami ellenőrzésre, a bajba jutott hajók mentésére, a létfontosságú infrastruktúra védelmének biztosítására összpontosítanak a Fekete-tengeren, a tengerparton, a Dunán és a Duna-deltában
– mondta a szakértő. „A hadgyakorlatot Oroszország nem tekintheti provokációnak vagy akár csak barátságtalan lépésnek, mert ilyen hadgyakorlatok rendszeresen vannak, a háború kitörése előtt is megtartották, és részben most is függetlenek az ukrajnai konfliktustól” – tette hozzá.
Tálas szerint Oroszország ezt akár figyelmeztetésnek is tekintheti, hiszen ez egy erődemonstráció azt illetően, hogy milyen erős is a NATO valójában. A Krím 2014-es elcsatolását követően a NATO úgy véli, hogy Oroszország „agresszív politikát” folytat, ezért elrettentő erővel akarnak rendelkezni egy esetleges támadás megelőzésére. Ezzel akarják egyértelművé tenni Tálas szerint, hogy „a kis országok mellett ott vannak a nagyok”.
Szerinte senki nem akar harmadik világháborút, aki ezzel riogat, az „badarságokat ír”, hiszen erről egyértelműen nincs szó.
Senki sem akarja a harmadik világháborút, és az összes jelentős politikus még a háború kellős közepén is nagyon határozottan tagadta azt, hogy valamifajta veszélye lenne a harmadik világháborúnak
– mondta a szakértő. Véleménye szerint ez egy regionális háború, amely akkor sem eszkalálódna világháborúvá, ha a NATO esetleg megjelenne Ukrajnában. Hiszen az atlanti szövetség csak fegyverekkel és szakértelemmel támogatja az ukránokat. „Amíg nincs közvetlen harcérintkezés orosz és NATO-katonák között, nem tekinthető semmifajta fegyveres konfliktusnak a NATO és Oroszország között” – mondta az egyetemi docens az Infostartnak.
Kedden mintegy 830 katonát likvidáltak az orosz hadseregből az ukránok, ezen túl semlegesítettek 47 páncélozott harckocsit és 22 tankot az ukrán fegyveres erők vezérkarának beszámolója szerint.
Ahogyan arról az Ukrajinszka Pravda tájékoztatott,
semmisítettek meg.
Az orosz hadsereg szerdán kora hajnalban megtámadott egy energetikai létesítményt, az ukrán média megjegyzi, hogy a támadást Odessza második világháborús német megszállók alóli felszabadításának napján hajtották végre.
Gennagyij Truhanov odesszai polgármester arról számolt be a Telegramon, miszerint az energetikai infrastruktúrára mért csapáson túl egy magánház és több autó is megsérült. Eddig a közlekedési vállalat két alkalmazottjának sérüléséről számoltak be a hatóságok.
A támadást a jelentés szerint hajnalban, fél hat körül indították az oroszok ballisztikai eszközökkel és drónokkal. Ebből két Sahíd típusú drónt megsemmisítettek az ukránok.
A Pentagon vezetője arra figyelmeztet, hogy az orosz finomítók elleni ukrán csapások a globális energiaipart fenyegetik. Az Egyesült Államok védelmi minisztere, Lloyd Austin azt tanácsolta Ukrajnának, hogy az orosz olajfinomítók helyett más célpontokat támadjon – írta meg a Strana.
Ezeknek a csapásoknak következményei lehetnek a globális energetikai helyzetre. Ukrajna számára előnyösebb olyan taktikai és műveleti célpontokat támadni, amelyek közvetlenül befolyásolhatják a jelenlegi harcot
– mondta Austin a szenátus fegyveres erők bizottságának ülésén.
Austin úgy véli, hogy az orosz olajfinomítók elleni ukrán dróncsapásoknak következményei lehetnek a globális világ energiaellátására. Az ukrán fegyveres erőknek pedig szerinte célszerűbb más célpontokra csapást mérni.
Az ukrán Nemzetbiztonsági Bizottság eltávolította a mozgósításról szóló törvénytervezetből a leszerelésre vonatkozó rendelkezéseket – írja az Interfax.
A parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottsága keddi ülésén támogatta a demobilizációs rendelkezés eltávolítását a mozgósításról szóló törvénytervezetből – közölte Irina Friz bizottsági tag.
A bizottság úgy döntött, hogy a demobilizációról szóló részt kiveszik a törvénytervezetből. A leszerelésről külön törvénytervezet fog készülni
– mondta.
Az uniós intézmények és az integrációs társulás tagjai 2022. február, vagyis Oroszország teljes körű inváziójának kezdete óta összesen több mint 88 milliárd eurós támogatást nyújtottak Ukrajnának – közölte Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke kedden.
Mint a politikus leszögezte, ebbe az összegbe politikai, pénzügyi, humanitárius és katonai segítségnyújtás is beletartozik.
Tommy Tuberville amerikai szenátor arról tájékoztatott, hogy az amerikai hatóságok 2014 óta összesen 300 milliárd dollárt költöttek Ukrajnára. Azt állította, hogy „jelenleg másodpercenként körülbelül 80 ezer dollárt, percenként 4,6 millió dollárt” adnak Kijevnek – írja az mk.ru.
Magyarország területére kedden az ukrán–magyar határszakaszon 4631 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4298 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A beléptetettek közül a rendőrség 33 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Harkivban tartott megbeszélést a légvédelem megerősítéséről és az irányított légibombák elleni védekezés módszereiről – írja az Ukrinform.
Zelenszkij Mikola Olescsukkal, az Ukrán Fegyveres Erők légierejének parancsnokával tárgyalt a Harkivba telepítendő további légvédelmi egységekről.
A találkozón Oleh Szinyehubov, a Harkivi Regionális Állami Adminisztráció vezetője, Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter és Volodimir Kudricskij, az NPC Ukrenergo igazgatótanácsának elnöke tájékoztatta az ukrán elnököt az orosz bombázásoknak az energiatermelő kapacitásokra gyakorolt hatásairól és az áramellátás jelenlegi helyzetéről.
A résztvevők jóváhagyták az energiatermelés helyreállítására és az állandó védelmi szerkezetek építésére vonatkozó terveket.
A régió legégetőbb szociális kérdéseit is megvitatták. A Harkivi Regionális Állami Adminisztráció vezetője és az oktatási miniszter ismertette azt a tervet, amely szerint szeptember 1-jétől Harkiv egyes járásaiban megszervezik az offline oktatást.
Újabb ellentámadás tervén dolgoznak az ukránok – derült ki Volodimir Zelenszkij Bildnek adott interjújából.
Igen, van tervünk az ellentámadásra. Biztosan győzni fogunk. Nincs alternatívánk
– fogalmazott az ukrán elnök, aki szerint az ukrán fegyveres erőknek modern fegyverekre van szüksége, többek között az Egyesült Államoktól.
„Igen, Oroszországnak több embere és több fegyvere van. De a Nyugatnak is vannak modern fegyverrendszerei. Tehát bizonyos technológiákat fogunk kapni. És ha tovább növeljük a termelést, ha megkapjuk az engedélyeket a partnereinktől, akkor nem az emberek számától, hanem a fegyverek minőségétől függ majd a győzelmünk” – vélekedett.
Vlagyimir Putyinnal és a béketárgyalásokkal kapcsolatban elmondta, amit eddig az orosz elnök mondott, nem tükrözte vissza a viselkedésében. „Nem bízhatunk benne... Mindenben meg tudunk állapodni, de a kérdés az, hogy betartja-e azt” – fogalmazott. Elmondta azt is, hogy véleménye szerint Putyin csak azért akarja befagyasztani a háborút, hogy felkészüljön egy újabb támadásra.
Természetesen egyesek örülni fognak. A világ azt fogja mondani: »Igen, sikerült befagyasztani a konfliktust, nem röpködnek a rakéták«
– mondta Zelenszkij, aki szerint mindez csak addig tart majd, amíg Oroszország nem növeli a haditechnikai eszközök, rakéták, drónok gyártását, és nem elemzi az összes hibát, amit az elején elkövetett.
A Harkivért folytatott csatáról elmondta, a város egy nagy szimbólum számára, ugyanis az Ukrajna egyik fő városa. „Mindent megteszünk, hogy ezt megakadályozzuk” – tette hozzá. Úgy látja, az emberek nem fogják elhagyni Harkivot, így a támadásoknak több százezer áldozata lehet.
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!