A Krím félszigeten található Dzsankoj repülőtéren még az előző héten történt egy ukrán csapás, amelyet több videóban is rögzítettek. Később az ukránok közölték azt is, hogy milyen veszteségeket okoztak.
Az viszont eddig nem volt teljesen világos, hogy Ukrajnának hogyan sikerült elérnie mindezt. Erről most a The New York Times rántotta le a leplet, mivel azt írták: Az Egyesült Államok az előző héten, titokban 100 darab ATACMS rakétát adott át Ukrajnának,
ezeknek egy részét pedig azonnal be is vetették a Dzsankoj elleni támadásban.
A Pentagon csak nemrég jelentette be, hogy átadták ezeket a fegyvereket az ukránoknak, de a Politico korábban azt írta, hogy már márciusban is használta őket az ukrán hadsereg.
„Ezek a csapások ismét bebizonyították, hogy Ukrajna képes győzelmet aratni a harctéren, ha megfelelő eszközöket kap” – mondta Roger Wicker, Mississippi republikánus szenátora, a fegyveres erők bizottságának tagja a lapnak. Hozzátette:
Ukrajna célba tud venni minden orosz eszközt a Krímben, beleértve a kritikus lőszer- és üzemanyagraktárakat is. Képzeljék el, ha két évvel ezelőtt rendelkeztek volna ezekkel a rakétákkal!
A The New York Times azt is hozzátette, hogy az Egyesült Államok először tavaly ősszel szállította le az ATACMS rakéták régebbi, közepes hatótávolságú modelljeit Ukrajnának, több hónapos tanácskozás után. A régebbi modellek hatótávolsága 165 kilométer, míg az újabb modelljeinek maximális hatótávolsága körülbelül 300 kilométer – és az utóbbiak Ukrajnának történő átadása korábban nem volt ismert a nyilvánosság előtt.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Az állami földek ellopásával gyanúsított Mikola Szolszkij benyújtotta lemondását az ukrán agrár- és élelmezésügyi miniszteri posztról – jelentette be Ruszlan Sztefancsuk parlamenti elnök Facebook-oldalán.
Sztefancsuk egyúttal közzétette Szolszkij csütörtökön benyújtott kérelmének másolatát is. „A kérelmet a következő plenáris ülések egyikén fogják megvizsgálni” – idézi a bírót az Unian ukrán hírügynökség.
A vád szerint Szolszkij és csapata állami földeket akart lefoglalni a Szumi régióban. A bűnözői csoport, amelynek élén a Verhovna Rada agrárbizottságának korábbi vezetője, a jelenlegi miniszter állt, az állami földhivatalok szerveinek vezetőiből, valamint az ezek tevékenységét ellenőrző személyekből állt.
A kelet-ukrajnai Donyeck megyében lévő településeket lőtt ágyúval az orosz hadsereg csütörtök délután, a támadásban legalább négy ember meghalt, hatan pedig megsebesültek – közölte Vadim Filaskin, a megye kormányzója a Telegram közösségi oldalon.
Oleh Szinyehubov, a szomszédos Harkiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy az orosz hadsereg csütörtökön támadást intézett a Kupjanszk melletti Novooszinove település ellen, aminek következtében egy 70 és egy 73 éves nő megsebesült. Hozzátette, hogy az elmúlt nap alatt az orosz erők mintegy 15 települést ágyúztak a régióban.
Az északkelet-ukrajnai Szumi megye katonai közigazgatása közölte, hogy az elmúlt napon az oroszok hat támadást hajtottak végre a régió ellen: drónokkal támadtak, és légicsapást hajtottak végre Sztepanyivka település és környéke ellen.
Az ukrán Különleges Műveleti Erők (SSO) arról számoltak be közösségi oldalaikon, hogy a rakéta- és tüzérségi egységgel együttműködve megsemmisítettek egy Buk–M1 típusú orosz légvédelmi rakétarendszert a „frontvonal egyik legforróbb pontján”. A helyszínt közelebbről nem nevezték meg. A közlemény szerint a Buk éppen tüzelésre készült, de miután eltalálták, egyetlen rakétát sem tudott kilőni.
Az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) bejelentette, hogy munkatársai büntetőeljárást folytatnak a dél-ukrajnai Mikolajivban történt, áldozatokat követelő lőszerrobbanás körülményeinek tisztázására.
Az előzetes információk szerint egy autóparkolóban történt a robbanás, miközben katonák lőszereket rakodtak át egyik járműről a másikra. A robbanásban két katona meghalt, további kettő pedig megsérült.
A detonáció epicentrumának közelében lévő autók is kigyulladtak. A tűz oltása közben újabb robbanás történt, amelyben a kiérkező mentők közül öten megsérültek.
Az előzetes vizsgálat szerint emberi gondatlanság okozta a tragédiát. A DBR a fegyverkezelési szabályok megsértése miatt indított büntetőeljárást – számolt be az MTI.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön bejelentette, hogy már májusban látogatást tervez a Kínai Népköztársaságba – írja az mk.ru.
Az államfő az orosz iparosok és vállalkozók szövetségének kongresszusán hozta szóba a látogatást.
Vlagyimir Putyin törökországi és kínai látogatásának időpontját továbbra sem pontosították. Sajtótitkára, Dmitrij Peszkov csütörtökön az erre vonatkozó kérdésre válaszolva csak annyit mondott, hogy „mindent kínai partnereikkel együtt fognak bejelenteni”.
Nyomozást indított az Ukrán Állami Nyomozó Iroda (SBI) az április 24-én, a dél-ukrajnai Mikolajiv városában történt robbanások miatt – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az előzetes információk szerint Mikolajiv egyik parkolójában szerdán robbanás történt, amikor a katonaság tagjai gondatlanul helyeztek át lőszereket az egyik járműbe.
A detonációban két katona meghalt, további kettő pedig megsebesült. A robbanás közelében lévő autók kigyulladtak. A tűzoltás alatt öt életmentő is megsérült, emellett egy újabb detonáció is történt.
Az SBI a fegyverkezelési szabályok megsértése miatt indított büntetőeljárást – tették hozzá.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök kijelentette, hogy a NATO további bővítésére számít, mivel Washington és Brüsszel továbbra is a barátságtalan államok övét képezi Oroszország és Belarusz körül.
„Az ellenségképet Moszkvával és Minszkkel szemben az amerikaiaknak sikerült kialakítaniuk, Washington fokozatosan agresszív narratívákat hirdet a belorusz és orosz állam felé, növelve a NATO-blokk ellenségességét irányunkban. Washington és Brüsszel továbbra is barátságtalan államok övét alakítja ki Oroszország körül az Észak-atlanti Szövetség bővítésével, amelybe Finnország és Svédország is bekerült. Más európai országok következnek a sorban, hogy csatlakozzanak a szövetséghez” – mondta Lukasenka.
Hozzátette, szerinte a Nyugat terve az, hogy a térségben minden lángba boruljon – írja a RIA Novosztyi.
Legalább négy civil meghalt és hat megsebesült a Donyecki területre április 25-én délután mért orosz csapásokban – közölte Vadim Filaskin, a Donyecki terület közigazgatási vezetője Telegramon.
A terület központi része reggel óta heves ellenséges tűz alatt áll. Megerősített információink szerint egy személyt megöltek [Ocseretino faluban]. Négy ember megsebesült [Krasznohorivka településen] – mindannyian kórházba kerültek
– közölte Vadim Filaskin.
Később hozzátette, hogy az oroszok továbbra is támadják a területet, helyi idő szerint 14 óra után további három ember meghalt. További két sérültről van tudomás.
Litvánia fontolgatja, hogy segít Ukrajnának a katonai szolgálatra kötelezett férfiak hazatelepítésében, ennek módját azonban még ki kell találni – írja az Ukrajinszka Pravda.
Természetesen senki sem fogja őket összeszedni és Ukrajnába hurcolni – ez nem fog megtörténni. De [meg lehetne] őket fosztani a szociális juttatásoktól, a munkavállalási engedélyektől vagy a dokumentumoktól – ezek azok a lehetőségek, amelyekről hallok Lengyelországból. Szóval várjuk meg, hogy milyen lehetőséget fognak felajánlani. Talán Litvánia számára is megfelelő lesz
– mondta Laurynas Kasciunas, Litvánia védelmi minisztere.
A miniszter elmondta, hogy Litvánia egyelőre nem tervez konkrét intézkedéseket, és figyeli, hogy Lengyelország hogyan dönt ugyanebben a kérdésben. Kasciunas hangsúlyozta: nehéz megbecsülni, hogy jelenleg hány katonaképes ukrán férfi tartózkodik Litvániában.
Korábban írtunk arról, hogy Ukrajna új fegyverként megkapta a nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat. A washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet legfrissebb jelentésében írt arról, hogy miként hozhatnak ezek a fegyverek érdemi változást a fronton.
A szakértők hangsúlyozták, hogy a rakéták megfelelő számban történő érkezése lehetővé teszi az ukrán erők számára azt, hogy gyengítsék az orosz logisztikát és veszélyeztessék az orosz repülőtereket, lőszerraktárakat, mélyen a hátországban. Bár a több hónapos késedelem időt adhatott az orosz hadseregnek, hogy felkészüljön ezekre a fenyegetésekre – tették hozzá.
Emlékeztettek arra, hogy a HIMARS rakéta-sorozatvetők 2022. júniusi érkezése lehetővé tette az ukrán erők számára, hogy a Herszoni és Harkivi régiókban sikeres offenzívákat hajtsanak végre 2022 őszén. A fegyverek bevetése arra kényszerítette az orosz hadvezetést, hogy mélyebb területekre helyezzék át az utánpótlási központokat, és ez megnehezítette az orosz lőszer- és anyagellátást.
Az ISW szakértői úgy látják: az ATACMS rakéták most szintén csak akkor hozhatnak érdemi, hadműveleti szintű változást a háborúban, ha a logisztikai központok, repterek elleni csapásokat szárazföldi ukrán támadások is követik, és az ukrán hadsereg ezzel kihasználja azokat az ideiglenes logisztikai, harci képességbeli sérülékenységeket, amelyeket az oroszok egy-egy ilyen csapás miatt elszenvednek.
Kína kikötőhelyet biztosít egy amerikai szankciókkal sújtott orosz teherhajónak, amely Észak-Korea Oroszországnak küldött fegyverszállításaiban érintett, miközben az Egyesült Államokban egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy Kína támogatja Oroszország ukrajnai háborúját.
A brit Royal United Services Institute (RUSI) agytröszt szerint az Angara nevű, Észak-Koreában bejegyzett orosz teherhajó, amely 2023 augusztusa óta több ezer konténert szállított orosz kikötőkbe – amelyekről úgy vélik, hogy észak-koreai lőszereket tartalmaznak – február óta egy kínai hajógyárban horgonyzott a keleti Csöcsiang tartományban, a Zhoushan Xinya Shipbuilding Co. rakparton – írja a Reuters.
Az Egyesült Államok által 2022 májusában szankciókkal sújtott hajó 2023 augusztusától legalább 11 szállítást hajtott végre az észak-koreai Raszon kikötője és az orosz kikötők között a RUSI szerint, amely egy olyan projekt részeként követte nyomon a hajó mozgását, amely nyílt forrású adatok felhasználásával figyeli Észak-Korea szankciókat kijátszó hálózatait. A hajót az egyedi automatikus azonosító rendszer (AIS) transzpondere alapján azonosították, amelyet rövid időre bekapcsoltak – valószínűleg biztonsági okokból – miközben a Koreai-szoros egy forgalmas szakaszán navigált Kína felé.
Az amerikai külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy tudomása van „hiteles, nyílt forrásból származó jelentésekről”, amelyek szerint az Angara jelenleg egy kínai kikötőben horgonyoz, és felvetette a kérdést a kínai hatóságoknak. A kínai külügyminisztérium azt mondta, hogy nincs információja az ügyről.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter közölte: országa hajlandó segíteni Ukrajnának abban, hogy a mozgósítás elől elmenekült ukrán férfiak visszakerüljenek az országba és „teljesítsék állampolgári kötelességüket”.
Azt hiszem, sok lengyel felháborodik, amikor fiatal ukrán fiúkat lát a szállodákban és kávézókban, és hallja, hogy milyen erőfeszítéseket kell tennünk, hogy segítsünk Ukrajnának
– mondta a tárcavezető a Reuters szerint egy interjúban. Majd – arra a kérdésre, hogy mit tennének, ha Kijev segítséget kérne azoknak a hazatéréséhez, akik az útlevelük lejárta után elveszíthetik lengyelországi tartózkodási jogukat – hozzáfűzte: „Bármilyen támogatás lehetséges.”
A Reuters az Eurostatra hivatkozva megjegyezte, hogy 2024 januárjában mintegy 4,3 millió ukrán élt az Európai Unió országaiban, akik közt 860 ezer felnőtt férfi volt. Lengyelország 950 ezer ukránnak adott ideiglenes védelmi státuszt, ami Németország után a második legmagasabb szám.
Az, hogy az amerikaiak átadták a nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat Kijevnek, nem fogja befolyásolni Oroszországot abban, hogy eléri-e céljait az ukrajnai műveletben – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön.
Megjegyezte, hogy az USA és az EU országainak gyakorlata ilyen kérdésekben már világos és kiszámítható. „Amint valaki elkezd valamiről részletesen beszélni, az azt jelenti, hogy az ilyen szállítást már végrehajtották. Ez azt jelenti, hogy az, hogy ezeket a szállításokat az Amerikai Egyesült Államok belső törvényeinek megsértésével hajtották végre és fizették ki, de ez valószínűleg nem a mi dolgunk” – mondta Peszkov. Hozzátette, hogy ezt a kérdést a kongresszusi képviselőknek, amerikai szenátoroknak kell feltenniük, „ha akarnak foglalkozni vele”.
A Pentagon szerdán ismerte el, hogy korábban átadták ezeket a fegyvereket Ukrajnának. A Politico előzőleg azt írta, hogy az ukrán hadsereg valójában már márciusban is használta a rakétákat. De, mint nemrég kiderült, nagy szerepük volt egy, az előző héten történt ukrán csapásban is.
Katonai célponttá válnak Oroszország számára a NATO-országok állandó jelleggel Lengyelországba telepítendő nukleáris objektumai – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek az MTI szerint.
Kétségtelen, hogy a NATO közös nukleáris missziói gyakorlatának kiterjesztése – függetlenül attól, hogy mely ország vagy országok csatlakoznak ebben a gyakorlatban már részt vevőkhöz – egyértelműen destabilizáló jellegű. Tényleges fenyegetést jelent
– nyilatkozott a külügyminiszter-helyettes.
A diplomata szerint a NATO-országok közös nukleáris misszióinak közeledése az határhoz felerősíti az Oroszországi Föderációt érő fenyegetést. „Nem is beszélve az állandó telepítésről, amiről a forrófejűek Varsóban szintén elkezdtek beszélni” – mondta Rjabkov.
„Ezért mindazoknak a politikusoknak, akik most lelkesen tárgyalnak egy ilyen tervről Lengyelországban és annak határain túl, meg kell érteniük: az ilyen irányú elmozdulások nem növelik Lengyelország biztonságát, maguk az objektumok pedig mindenképpen célponttá válnak. A katonai tervezésünkben pedig előtérbe kerülnek” – tette hozzá.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn szintén kilátásba helyezte, hogy az orosz hadsereg megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket, ha Lengyelországba atomfegyvereket telepítenek. Rjabkov és Peszkov arra reagáltak, hogy Andrzej Duda lengyel elnök a Fakt című lengyel lapnak nyilatkozva kijelentette: hazája kész arra, hogy a területére nukleáris fegyvert telepítsenek, és erről tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal. Duda indoklásként azt hozta fel, hogy Oroszország „egyre inkább militarizálja” a Kalinyingrádi régiót, és Fehéroroszországba is atomfegyvert telepített.
Csütörtök reggel orosz csapás ért egy kritikus infrastrukturális létesítményt a Cserkaszi területen – közölte a helyi kormányzó, Ihor Taburec.
A csapás Szmila városban történhetett, ugyanis annak polgármestere, Szerhij Ananko is beszámolt egy hasonló támadásról. Ő azt is közölte, hogy a támadásban hat ember megsérült – írja a The Kyiv Independent.
Hogy milyen létesítményről van szó, az nem derült ki, és ezt ilyenkor rendszerint nem is közlik az ukrán hatóságok.
Oroszország elkerülhetetlen vereségével végződne a NATO akármelyik tagállama ellen intézett orosz támadás – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtökön a varsói parlament alsóházában, a lengyel diplomácia idei céljait ismertető beszédében az MTI szerint.
Sikorski szerint nem a Nyugatnak kell aggódnia az esetleges összeütközéstől Oroszországgal, hanem fordítva. Erre nem azért érdemes emlékeztetni, hogy veszélyérzetet keltsünk az oroszokban, hanem azért, hogy megmutassuk: Oroszország támadása az észak-atlanti szövetség akármelyik tagja ellen Moszkva „elkerülhetetlen vereségével érne véget” – jelentette ki a lengyel diplomácia vezetője a szejmben.
Aláhúzta: a NATO védelmi szövetség. Rámutatott, hogy a szövetség katonai képességei háromszor nagyobbak Oroszországéinál, a NATO-országok légiereje háromszor, a haditengerészet négyszer nagyobb állománnyal rendelkezik.
Az Ukrajnával szembeni orosz agresszió „megrázta a világ eddigi rendjét”, most „egyszerű alternatíva előtt állunk”: vagy „Ukrajna keleti határán túl állomásozó, legyőzött orosz hadsereggel” lesz dolgunk, vagy „győzelmes (orosz) hadsereggel Lengyelország keleti határán” - fogalmazott Sikorski. Reményét fejezte ki, hogy „a civilizált világ erőfeszítéseinek köszönhetően Putyin elveszíti a háborút”.
Hangsúlyozta: Lengyelország kész együttműködni „egy nem birodalmi Oroszországgal”, amely tiszteletben tartja más nemzetek önrendelkezési jogát. Az ilyen Oroszországot Alekszej Navalnij meggyilkolt orosz ellenzéki vezető és más politikai foglyok jelképezik a miniszter szerint.
Elmondta továbbá: Oroszország hazudik az Ukrajna egyes részeinek annektálására irányuló állítólagos lengyel tervekről.
„A Donyec-medence – az Ukrajna, Krím – az Ukrajna” – utalt az Oroszország által annektált területekre, majd az egykor Lengyelországhoz tartozó, jelenleg ukrán földekről elmondta: „Lviv – az Ukrajna, Volhínia, az egykori Kelet-Galícia – az is Ukrajna”. „Lviv sze Ukraina” – nyomatékosította ukránul is.
Emellett megjegyezte, hogy a lengyelek nem feledkeznek meg bizonyos „fájdalmas múltbeli eseményekről”, és a történelmi igazság keresésében együttműködést várnak el az ukrán féltől.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök csütörtökön kijelentette, hogy az ukrajnai háborúban patthelyzet alakult ki, és megérettek a feltételek a béketárgyalások megkezdésére. A Moszkvával szövetséges belorusz vezető a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozott, amit az MTI idézett.
A belorusz elnök szerint „apokalipszis” következhet be, ha Oroszország atomfegyvert vet be megtorlásul a nyugati akciókért.
Aljakszandr Lukasenka szerint az orosz és ukrán tisztviselők között Törökországban a háború első heteiben megvitatott előzetes dokumentumok kiindulópontként szolgálhatnak a tárgyalásokhoz.
Oroszország többször is arra figyelmeztetett: a Nyugat Ukrajnának nyújtott támogatása közvetlen konfrontációba sodorja Oroszországgal, ami nukleáris konfliktushoz vezethet.
lukasenka arról is szólt, hogy országa ukrán határán meglehetősen nagy a katonai incidensek kockázata.
Ezzel kapcsolatban elmondta,hogy több belorusz zászlóaljat teljes műveleti készültségbe helyeztek az Oroszországgal közös határon fekvő Vityebszki területtől egészen az ország nyugati határáig. Egyben arra emlékeztetett, hogy a fehérorosz határ közelében mintegy 120 ezer ukrán katona állomásozik. Hangsúlyozta, hogy Minszk hetente akár ötven nyugati kémrepülőgép bevetését észleli határai közelében. A Nyugat folyamatosan légi felderítést végez Belarusz felett.
Aljakszandr Lukasenka leszögezte, hogy az országától nyugatra fekvő, szomszédos Lengyelországnak nem kell agresszív fellépésre számítania Belarusz részéről. A belorusz elnök kijelentésével egy időben a minszki védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz taktikai atomfegyverek Belaruszba történő telepítése válasz a barátságtalan országok agresszív politikájára. Jogszerűnek tekintik minden lehetséges eszköz bevetését az agressziós kísérletekkel szemben – olvasható a tárca üzenetében.
Az oroszországi Kemerovói terület lakosait „kibercsalók” arra „vették rá”, hogy több millió rubelt küldjenek az ukrán fegyveres erőkhöz kapcsolódó számlákra – állította Szergej Civiljov, a délkeleti régió kormányzója április 24-én a The Kyiv Independent szerint.
A kormányzó szerint az év eleje óta régiójának lakói véletlenül „több millió rubelt utaltak át olyan számlákra, amelyeket drónok és fegyverek kifizetésére használtak az ukrán fegyveres erők”.
„Mindenkit becsapnak. A legvédtelenebbek vannak a reflektorfényben: a szüleink, a szeretteink. Ezt meg kell állítanunk” – mondta.
Az ukrán katonai hírszerzés még márciusban jelentette, hogy orosz állampolgárok „voltak a legaktívabbak” abban az adománygyűjtésben, amelynek célja Szics felderítő drónok vásárlása volt a hírszerzés számára. „Az orosz állampolgárok által az ukrán drónokra tett adományok csúcspontja egybeesett (Vlagyimir) Putyin úgynevezett választásaival” – áll az ügynökség közleményében.
A Krím félszigeten található Dzsankoj repülőtéren még az előző héten történt egy ukrán csapás, amelyet több videóban is rögzítettek. Később az ukránok közölték azt is, hogy milyen veszteségeket okoztak.
Az viszont eddig nem volt teljesen világos, hogy Ukrajnának hogyan sikerült elérnie mindezt. Erről most a The New York Times rántotta le a leplet, mivel azt írták: Az Egyesült Államok az előző héten, titokban 100 darab ATACMS rakétát adott át Ukrajnának,
ezeknek egy részét pedig azonnal be is vetették a Dzsankoj elleni támadásban.
A Pentagon csak nemrég jelentette be, hogy átadták ezeket a fegyvereket az ukránoknak, de a Politico korábban azt írta, hogy már márciusban is használta őket az ukrán hadsereg.
„Ezek a csapások ismét bebizonyították, hogy Ukrajna képes győzelmet aratni a harctéren, ha megfelelő eszközöket kap” – mondta Roger Wicker, Mississippi republikánus szenátora, a fegyveres erők bizottságának tagja a lapnak. Hozzátette:
Ukrajna célba tud venni minden orosz eszközt a Krímben, beleértve a kritikus lőszer- és üzemanyagraktárakat is. Képzeljék el, ha két évvel ezelőtt rendelkeztek volna ezekkel a rakétákkal!
A The New York Times azt is hozzátette, hogy az Egyesült Államok először tavaly ősszel szállította le az ATACMS rakéták régebbi, közepes hatótávolságú modelljeit Ukrajnának, több hónapos tanácskozás után. A régebbi modellek hatótávolsága 165 kilométer, míg az újabb modelljeinek maximális hatótávolsága körülbelül 300 kilométer – és az utóbbiak Ukrajnának történő átadása korábban nem volt ismert a nyilvánosság előtt.
Az ukrán nyomozóhivatal (SZBI) vizsgálatot indított a szerdán, Mikolajiv városában történt robbanás miatt, aminek most közölték a részleteit is.
Korábban annyit lehetett tudni az esetről, hogy egy ismeretlen robbanószerkezet robbant fel szerda este, és többen megsérültek. A nyomozóhivatal most közölte, a detonáció egy parkolóban történt, ahol egyik autóból a másikba pakoltak át robbanószereket katonák.
A detonáció következtében két katona meghalt, két másik pedig megsérült.
A robbanás közelében lévő autók kigyulladtak, és a tűzoltók közül később öten megsérültek egy másodlagos robbanásban.
Mykolaiv'de patlamalar oldu:
— Ismail HACIOGLU (@isotrua) April 25, 2024
24 Nisan'da otoparkta mühimmatın araçlar arasında aktarımı sırasında dikkatsizlik nedeniyle bunlardan biri patladı. Sonuç olarak iki asker öldü, iki asker de yaralandı.
Yangın söndürülürken bir patlama daha yaşandı. Beş kurtarıcı yaralandı. pic.twitter.com/VfCU1Opxn0
Az SZBI a fegyverkezelési szabályok megsértésének gyanújával vizsgálódik az ügyben.
Katar ad otthont ezen a hétvégén nemzetbiztonsági tanácsadók és a világ minden tájáról érkező magas rangú tisztviselők egy találkozójának, amelynek célja, hogy előkészítsék az Ukrajnának az Oroszországgal való rendezés feltételeiről szóló júniusi békecsúcsot – jelentette a Bloomberg.
A hírügynökség szerint a hétvégi dohai találkozón a Hetek csoportjának és az úgynevezett globális Délnek a tisztviselői készítik elő a svájci csúcstalálkozót. A katari találkozón részt vevő országok listáját még nem véglegesítették, de Oroszországot nem hívták meg rá, Kína részvételéről pedig továbbra sincsenek egyértelmű információik – írták.
A szibériai Omszkban kigyulladt egy olajfinomító csütörtökön – írja a The Kyiv Independent.
🔥 Russia: Oil tanks on fire in Omsk. pic.twitter.com/36L26Sb3yD
— Igor Sushko (@igorsushko) April 25, 2024
Az orosz katasztrófavédelmi minisztérium azt közölte, hogy három darab 200 literes, feldolgozott kőolajat tartalmazó tartály kapott lángra.
Azt egyelőre nem közölték, mi okozta a tüzet, de a The Kyiv Independent emlékeztetett arra, hogy korábban történtek hasonló dróncsapások ukrán részről az orosz olajfinomítók ellen. Omszk távolságába drónnal még nem jutottak el, mivel a város több ezer kilométerre van a határtól, de már előfordultak olyan távol-keleti szabotázsakciók, amelyek Ukrajnához voltak köthetőek.
A RIA Novosztyi legutóbb azt írta, hogy a tüzet már eloltották.
A Donyecki területen videó készült arról, miként semmisítettek meg az ukránok egy orosz parancsnoki állást. A felvételt a Telegramra töltötték fel.
A csapás állítólag egy parancsnoki állást ért, amelyet Avgyijivka térségében, egy villamos hálózati alállomás területén állítottak fel. A feltöltő azt írta, hogy a csapás után az érintett dandár vezérkari főnökét őrizetbe vehették, és a környékbeli orosz egységek áram nélkül maradtak.
Az OSINTtechnical blog egy fotóval azonosította a csapás helyszínét is. Továbbá azt írták, hogy a robbanást két okosbomba okozhatta, amelyet az ukrán légierő egyik gépéről indíthattak el: mint írták, ezek francia AASM-ek vagy amerikai JDAM-ek lehettek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még szerdán közölte: információik szerint Oroszország előkészületeket tett annak érdekében, hogy megzavarják a Svájcban, júniusban rendezett globális békecsúcsot.
„Pontos hírszerzési információink, konkrét adataink vannak arról, hogy Oroszország nemcsak meg akarja zavarni a békecsúcsot, hanem konkrét terve is van arra, hogyan tegye ezt, hogyan csökkentse a részt vevő országok számát, hogyan lépjen fel annak érdekében, hogy még hosszabb ideig ne legyen béke” – mondta Zelenszkij egy külföldi nagykövetekkel és nemzetközi szervezetek vezetőivel tartott találkozón.
Hozzátette: Kijev meg fogja osztani az Oroszország terveiről szerzett értesüléseit a szövetséges országok diplomatáival és hírszerző szerveivel. „És együtt kell ellensúlyoznunk ezt, egységesen kell dolgoznunk az igazságos békéért” – mondta az ukrán elnök a The Kyiv Independent szerint.
A csúcs résztvevői – amelyek közt a Bloomberg információi szerint nagyjából 80-100 ország lehet – várhatóan Kijev 10 pontos békeformuláját fogják megtárgyalni, és egy közös dokumentumot adnak ki arról, hogy miként lehet helyreállítani Ukrajna szuverenitását. Az orosz vezetés korábban közölte, hogy nem vesznek részt az eseményen.
Anatolij Antonov, Oroszország washingtoni nagykövete a nagy hatótávolságú ATACMS rakétákkal kapcsolatban azt mondta, a Nyugat sehogy sem „igazolhatja” ezek átadását, mivel e fegyverek veszélyt jelentenek a Krím félszigetre és Oroszország más régióira.
Az amerikaiak nemrég, utólagosan ismerték el azt, hogy már át is adták ezeket a fegyvereket. A Politico korábban azt írta, hogy az amerikai fél már márciusban átadta ezeket a fegyvereket, és az ukránok kétszer már használták is őket Oroszország területén végrehajtott csapásokra.
Anatolij Antonov mindezt összegezve úgy fogalmazott:
Különösen cinikusak azok a biztosítékok, amelyekkel az ukrán »ügyfelek« állítólag megígérték, hogy nem használják a rakétákat orosz területen lévő célpontok ellen. Kit akarnak megnyugtatni egy ilyen hazugsággal? Hogyan lehet nem észrevenni a kijevi bűnözők számos terrortámadását?
A nagykövet azt is hozzátette, hogy az orosz hadsereg „már több ATACMS rakétát lelőtt”.
Ez így lesz ezután is. Sem ezek a rakéták, sem más fegyverek nem lesznek képesek segíteni az Orosz Föderáció legyőzésében. Az itteni politikusok nem félnek attól, hogy belefulladnak a konfliktus mocsarába? Washington nem fog tudni sértetlenül kijutni a szörnyű mocsárból, amely az egyszerű katonák vérét szívta magába
– jelentette ki az orosz diplomata.
Julianne Smith, az Egyesült Államok állandó NATO-beli képviselője azt mondta, hogy Kína segíti Oroszországot katonai céljainak elérésében Ukrajnában azzal, hogy továbbra is olyan árukat ad el, mint a dróntechnológia vagy a lőpor-alkatrészek.
A NATO-képviselő szerint Kína „oldalt választott”, és nem állíthatja többé, hogy semleges az Ukrajna elleni orosz háborúban.
A Kínai Népköztársaság nem állíthatja, hogy teljesen semleges ebben az ügyben, valójában oldalt választott. Nem vesszük be, amikor Kína megpróbálja magát semlegesnek beállítani, amikor erről a háborúról van szó
– fogalmazott az Egyesült Államok NATO-képviselője.
Julianne Smith a Politicónak adott interjújában megjegyezte, hogy az Egyesült Államok „egyre gyakrabban tapasztalja, hogy Kína anyagi támogatást nyújt Oroszországnak”, és hozzátette, hogy ezek a kettős felhasználású áruk döntő szerepet játszanak abban, hogy Moszkva elérje egyes, Ukrajnával szembeni céljait.
Ha nem biztosítanának ilyen alkatrészeket vagy nem nyújtanának ilyen anyagi támogatást, Oroszország egészen más helyzetben lenne, és nehezen tudná folytatni ezeket az agresszív cselekményeket
– fogalmazott. Hozzátette, hogy jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy Kína halált okozó fegyverekkel is támogatná Oroszországot, de olyan árukat – „szerszámgépeket, mikroelektronikát, dróntechnológiákat és nitrocellulózt, amelyet hajtóanyagként használnak” – szállít, amelyeket katonai és polgári célokra egyaránt használnak.
Az ukrán védelmi erők megsemmisítettek egy orosz Buk–M1 légvédelmi rakétarendszert az egyik legforróbb fronton.
A különleges erők 3. különálló ezredének operátorai felderítő műveletek során az egyik legforróbb területen felfedeztek egy ellenséges Buk–M1 légvédelmi rakétarendszert, amely rakéták indítására készült – írja az ukrán különleges műveleti erők sajtószolgálata a közösségi médiában.
Operátoraink továbbították az ellenséges célpont koordinátáit a védelmi erők rakéta- és tüzérségi egységének. Mielőtt a Buk–M1 egyetlen rakétát is kilőhetett volna, azonnal megsemmisítettük
– fogalmazott az Ukrán Fegyveres Erők Különleges Műveleti Erőinek Parancsnoksága.
Őrizetbe vették Arszenyij metropolitát, a Moszkvai Patriarchátus Ukrán Ortodox Egyháza (UOC-MP) Szvjatohirszki Lavra kolostor apátját, aki információkat terjesztett az ukrán fegyveres erők egységeinek tartózkodási helyeiről – írja a Donyecki Regionális Ügyészség Facebook-bejegyzésében.
A Donyecki Regionális Ügyészség ügyészeinek kérésére óvadék nélküli őrizetbe vétel formájában kényszerintézkedést rendeltek el egy Karéliai Köztársaságból származó személy ellen, aki megalapozottan gyanúsítható az ukrán fegyveres erők tartózkodási helyéről szóló információk jogosulatlan terjesztésével (Ukrajna Büntetőtörvénykönyve 114-2. cikkének 2. része)
– áll a közleményben.
Az ügyészség szerint 2023 szeptemberében a Szvjatohirszki Istenszülő Szent Elszenderülése kolostor apátja katonai információkat terjesztett, „különösen prédikációja során tájékoztatta a híveket az ellenőrző pontok helyéről, valamint az ukrán fegyveres erők, az ukrán biztonsági szolgálat, a nemzeti rendőrség és az ukrán védelmi erők egységeiről a szvjatohirszki kolostor területén”.
Az SZBU főigazgatósága a donyecki és luhanszki területeken előzetes vizsgálatot folytat, az apát maximálisan 8 év börtönbüntetésre számíthat – írja az ügyészség. Ukrajna Alkotmányának 62. cikke szerint a bűncselekmény elkövetésében ártatlannak vélelmezik a személyt, és addig nem büntethető, amíg bűnösségét a törvénynek megfelelően nem bizonyítják, és bírósági ítélet nem állapítja meg.
Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója egy szerdai sajtótájékoztatón azt mondta, az ukrán hadsereg azért vesztette el a keleti területek egy részét, beleértve Avgyijivkát is, mert az utóbbi hónapokban késtek az Ukrajnának szánt katonai szállítmányok.
A késedelem következményei Ukrajnában is érezhetőek voltak. Az elmúlt hat hónapban Ukrajna kénytelen volt takarékoskodni a lőszerrel, és ez a keleti területek egy részének elvesztéséhez vezetett, különösen Avgyijivkában
– fogalmazott Sullivan az Ukrajinszka Pravda szerint. Később hozzátette azt is: „Nagyszerű hír” az ukrán hadseregnek, hogy szerdán bejelentettek egy egymilliárd dollár összértékű amerikai csomagot, ettől függetlenül nagy nyomás hárul rájuk a csatatéren.
És nagyon is lehetséges, hogy az elkövetkező években Oroszország további taktikai sikereket érhet el […] Tény, hogy időbe telik, amíg kijutunk a hat hónapos késedelem által okozott
– tette hozzá az amerikai tisztviselő, utalva ezzel arra, hogy az amerikai törvényhozásban a tavaly ősz óta zajló viták után csak nemrég sikerült dűlőre jutni az ukrajnai támogatások kérdésében.
Felfújható matracon akart Ukrajnából a Dnyeszter folyón keresztül Moldovába szökni egy férfi, hogy elkerülje a katonai szolgálatot, de elfogták – közölte szerdán az ukrán határőrszolgálat.
A hatóság Telegram-oldalán közzétett videófelvételen látszik, hogy a férfinak már elég messze sikerült eltávolodni a parttól. A határőrszolgálat szerint
a férfit sem a Dnyeszter gyors sodrása, sem szélessége nem rettentette vissza elhatározásától.
A szökevényt végül csónakon érkező határőrök fogták el. A hatóság felhívta a figyelmet arra, hogy a mozgósítást elkerülő hadköteles már kétezer eurót kifizetett a szökési kísérlet megszervezőinek az általuk kért négyezer euróból.
A férfi ellen közigazgatási eljárás indult. Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője hétfőn arról számolt be, hogy katonaköteles férfiak háromezertől tízezer dollárig (1,11-3,7 millió forint) terjedő összeget is hajlandók fizetni azért, hogy illegálisan átkelhessenek a határon.
A kijevi vezetés 2022 februárjában általános mozgósítást hirdetett, amelyet azóta többször meghosszabbított. A hatóságok mindent megtesznek azért, hogy a hadköteles férfiak ne tudják elkerülni a katonai szolgálatot. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök április 16-án aláírta a mozgósítás, a katonai nyilvántartásba vétel és a katonai szolgálattal kapcsolatos egyes rendelkezések javításáról szóló törvényt, amely egyes szigorítások mellett lehetővé teszi további ukrán állampolgárok százezreinek mozgósítását.