Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere is kifejtette véleményét az idén esedékes – de a háború miatt egyelőre elhalasztott – ukrán elnökválasztással kapcsolatban. Elmondása szerint Ukrajna elnökének a háború végéig el kell látnia feladatait.
Ebben a kérdésben most sok a manipuláció, de ezeket veszélyesnek tartom, amikor háború van az országban. Mert az elnök mint a legfőbb parancsnok hoz döntéseket, felelős az állam irányításáért és annak védelméért és biztonságáért. Ezért véleményem szerint a háború végéig el kell látnia ezeket a feladatokat, de én nem vagyok jogász
– mondta Vitalij Klicsko.
A kijevi polgármester szkeptikus a háború alatti demokratikus választások lehetőségével kapcsolatban is. Mint fogalmazott, teljesen elképzelhetetlen, hogy háború közben demokratikus választásokat vezessenek le az országban.
Az Ukrajnában bevetett nepáli orosz zsoldosok tömegesen dezertálnak az orosz hadseregből – jelentette az ukrán katonai hírszerzés (HUR) május 1-jén. Oroszország a jelentések szerint a teljes körű invázió kezdetétől fogva toborzott külföldieket olyan országokból, mint Nepál, Szomália, India vagy éppen Kuba, hogy Ukrajnában harcoljanak – írta meg a kyivindependent.com.
Moszkva »ágyútöltelékként« használja őket a fronton anélkül, hogy a zsoldosokat felkészítené a harci tevékenységre
– mondta Petro Jacsenko, az ukrán hadifoglyokkal való bánásmód koordinációs parancsnokság szóvivője.
Az orosz fegyveres erők 29328-as számú katonai egységéhez beosztott nepáli katonák a súlyos veszteségek, a fizetések elmaradása és a parancsnokok visszaélései miatt dezertálnak, „beleértve a parancsok megtagadásáért végrehajtott kivégzéseket” – írja a HUR.
Az ügynökség közzétette a katonák állítólagos listáját és néhány zsoldos profilját. Az orosz hadseregnek többnyire nem sikerült megtalálni a menekülő zsoldosokat a Luhanszki terület megszállt területein, ahol a katonai egységet telepítették – írta a HUR. A felső vezetésnek küldött jelentésekben az orosz parancsnokok azt állítják, hogy a nepáli földrengés volt az oka a zsoldosok dezertálásának – tették hozzá.
„A megszállt Luhanszki területről egyedül visszajutni Nepálba nem könnyű feladat. Ráadásul a nepáli állampolgárokat saját országukban büntetőeljárás érheti, amiért az orosz hadsereg tagjaként részt vettek az Ukrajna elleni ellenségeskedésekben” – írja a HUR.
Az Egyesült Államok május 1-jén újabb oroszellenes szankciókat vezetett be magánszemélyek és szervezetek ellen, az egyik legnagyobb légitársaság, a Pobeda is korlátozás alá került – írja az RBC az amerikai pénzügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
Mint a pénzügyminisztérium honlapján megjegyezték, a korlátozásokat nemcsak a Pobeda ellen vezették be, hanem a katonai-ipari komplexum vállalatai vonatkozásában is. Konkrétan a következőkről van szó:
Az orosz magánszemélyek és szervezetek mellett a korlátozások törökországi, kínai, szlovákiai, belga és kirgizisztáni cégeket is célba vettek, mivel ezek segíthetnek Oroszországnak kijátszani a nyugati szankciókat.
Az amerikai pénzügyminisztérium hangsúlyozza, hogy az ilyen szankciók célja, hogy korlátozzák a Kreml bevételeit és az oroszok hozzáférését az Ukrajna elleni háború folytatásához szükséges árukhoz.
Emlékeztetnek arra, hogy Oroszország minden lehetséges módon megpróbálja kijátszani a nyugati országok által ellene bevezetett szankciókat, és ebben számos állam segíti.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere is kifejtette véleményét az idén esedékes – de a háború miatt egyelőre elhalasztott – ukrán elnökválasztással kapcsolatban. Elmondása szerint Ukrajna elnökének a háború végéig el kell látnia feladatait.
Ebben a kérdésben most sok a manipuláció, de ezeket veszélyesnek tartom, amikor háború van az országban. Mert az elnök mint a legfőbb parancsnok hoz döntéseket, felelős az állam irányításáért és annak védelméért és biztonságáért. Ezért véleményem szerint a háború végéig el kell látnia ezeket a feladatokat, de én nem vagyok jogász
– mondta Vitalij Klicsko.
A kijevi polgármester szkeptikus a háború alatti demokratikus választások lehetőségével kapcsolatban is. Mint fogalmazott, teljesen elképzelhetetlen, hogy háború közben demokratikus választásokat vezessenek le az országban.
Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 4214 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5594 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tették hozzá közleményükben.
Oroszország megsértette a nemzetközi Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény (CWC) rendelkezéseit klórpikrin bevetésével ukrán csapatok ellen, illetve tömegoszlató vegyületek harcászati alkalmazásával – állította az amerikai külügyminisztérium szerdán közzétett közleményében.
Az ilyen vegyületek használata nem elszigetelt eset és feltehetően az orosz erők azon törekvése hajtja, hogy az ukrán csapatokat kimozdítsák állásaikból és taktikai előnyöket érjenek el a csatatéren
– idézi a közleményt az MTI. Oroszország szerda estig nem reagált a vádakra.
Május 1-jén az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat jelentett be közel kétszáz olyan természetes és jogi személy ellen, akik segítik Oroszország hadiipari komplexumát, és segítenek kijátszani a már bevezetett korlátozásokat – áll az Amerikai Egyesült Államok pénzügyminisztériumának sajtóközleményében.
Az amerikai szankciók legújabb csomagja Oroszország hadiipari bázisát, vegyi és biológiai fegyverprogramjait célozza, valamint olyan harmadik országbeli magánszemélyeket és jogi személyeket, akik segítenek Moszkvának fegyverekhez vagy védelmi termékekhez szükséges alkatrészekhez jutni.
Az amerikai pénzügyminisztérium egyebek mellett csaknem hatvan olyan azerbajdzsáni, belga, kínai, orosz, szlovák, török és arab személyt szankcionált, akik lehetővé teszik Moszkvának, hogy külföldről vásároljon nagyon szükséges technológiákat és felszereléseket.
A frissített szankciós listán szereplő, több mint száz szervezet az orosz gazdaság technológiai, védelmi, gyártási vagy szállítási ágazatában tevekénykedett vagy tevékenykedik.
Az amerikai szankciók egy másik csomagja a pamutcellulóz, a nitrocellulóz és kulcsfontosságú összetevőinek vezető orosz importőrei, valamint e termékek két kínai beszállítója ellen irányul.
Az ukrán védelmi minisztérium adott otthont az Integrált Védelmi Rendszer modelljének kidolgozására irányuló munkacsoport nyitóülésének, amelynek célja Ukrajna katonai, geopolitikai és gazdasági képességeinek megerősítése – írja az Ukrajinszka Pravda az ukrán védelmi minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A minisztérium közölte, hogy a munkacsoport öt fő területen fog dolgozni:
„A modell kidolgozásakor szisztematikusan és integráltan járunk el, a Védelmi Minisztérium intézményfejlesztésének minden kulcsfontosságú projektje a jövő modelljének elképzeléseit figyelembe véve kerül kidolgozásra. Öt prioritást határoztak meg, amelyeken dolgozni kell egy jó minőségű integrált modell felépítéséhez” – fogalmazott Sztanyiszlav Hajder, Ukrajna védelmiminiszter-helyettese.
A munkacsoportban 176 fő vesz részt, köztük a védelmi osztályok, minisztériumok, tudományos és kutatóintézetek képviselői. A csoport munkájának eredményeit várhatóan az év végéig ismertetik.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!