Mint ismert, az új mozgósítási törvény értelmében az összes sorkötelesnek személyesen vagy online frissítenie kell adatait a toborzóhivatalban. A behívót hivatalosan akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha felkerül rá a kézbesítés meghiúsulását igazoló postai pecsét. Az érintetteknek mindig maguknál kell tartaniuk katonakönyvüket, a behívás alól kibúvókat pedig megfoszthatják a gépkocsivezetés jogától.
A Kárpáti Igaz Szó beszámolója szerint a törvénytervezet második olvasatra előkészített változatának elfogadása esetén 1700-tól 25 500 hrivnyáig terjedő pénzbírsággal sújthatják az állampolgárokat a mozgósításra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt, a tisztviselők 34 ezer és 59 500 hrivnya közötti pénzbírságot fizethetnek. A bírság a bűncselekmény felderítésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb az elkövetéstől számított egy éven belül szabható ki.
Továbbá a második olvasatra javasolt törvénytervezet elfogadása esetén a hadkiegészítő parancsnokságok tisztségviselői a felelősségre vonandó személy részvétele nélkül is kiírhatják a bírságot, ahhoz nem lesz szükség magára a jegyzőkönyvre, amely a közigazgatási szabálysértési ügyekben a legfontosabb bizonyítási forrás. Tehát a pénzbírság kiszabásáról szóló határozat azonnal végrehajtó okiratnak minősül, meg nem fizetés esetén pedig a végrehajtó szolgálat zárolhatja a számlákat, lefoglalhatja az ingatlant és értékesítheti azt – írta a lap.
Tisztelt olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Egy tényfeltáró riport szerint Vlagyimir Putyin fekete-tengeri üdülőhelyen található rezidenciáját felújították, mégpedig ikonokkal és háborús képekkel helyettesítve a korábbi, meglehetősen ízléstelen dekorációt – írja a Euronews a Kyiv Post, a Proekt orosz független lap és a nemrég elhunyt Alekszej Navalnij Korrupcióellenes Alapítványának tényfeltáró riportja alapján.
Mint a Kyiv Post megjegyzi, az új dekoráció Putyin háborúval és vallással kapcsolatos „egyre növekvő rögeszméit” tükrözi.
Az orosz riport szerint a palota belseje arról tanúskodik, hogy Putyin milyen mértékben fejlődött az épület 2010-es évek eleji építése óta. A felújított változatban ugyanis nincs kaszinó, sztriptízterem vagy játékterem. Helyette van egy kápolna, amelyben Szent Vlagyimir, Putyin védőszentjének ikonja található.
Ezenkívül arról is beszámolnak, hogy az egyik főtermet csatákat és holttesteket ábrázoló festményekkel díszítették. A kápolnát pedig vallási ikonok és keresztek díszítik, valamint Szent Vlagyimir triptichonja, és helyet kapott benne egy fatrón is.
Navalnij és alapítványa 2021-ben tett közzé egy mintegy kétórás dokumentumfilmet arról, hogy az orosz elnök egy 100 milliárd rubelt (mintegy 400 milliárd forintot) érő titkos uradalmat építtetett magának a Fekete-tenger partján, Gelendzsik üdülőváros közelében. Putyin a videó megjelenése után tagadta, hogy övé lenne a palota.
Május 7-én az orosz hadsereg a Nyikopol régiót vette tüzérségi támadás alá, drónnal csapott le Krivorizkire a Dnyipropetrovszk régióban. A támadások következtében heten megsérültek, köztük egy 6 éves gyerek – írja az Ukrajinszka Pravda.
A jelentés szerint négyen megsérültek egy ágyúzás következtében a Nikopol körzetben, köztük egy 91 éves és egy 50 éves nő, valamint egy 37, egy 51 és egy 40 éves férfi, továbbá egy 6 éves kislány is.
Az oroszok összesen 14 kamikaze dróncsapást hajtottak végre a térségben, továbbá 2 tüzérségi csapást.
Mind Oroszország, mind Ukrajna vegyi fegyverek használatával kapcsolatos, egymást vádló állításokat jelentett, azonban a felek által eddig rendelkezésre bocsátott információk nem kellően megalapozottak – közölte szóvivője útján a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) kedden.
Közölték: noha a rendelkezésre álló orosz, illetve ukrán információk nem kellően megalapozottak, a helyzet rendkívül aggasztó a mérgező vegyi anyagok fegyverként való lehetséges újbóli megjelenése szempontjából.
Bár a világon bejelentett összes vegyifegyver-készlet megsemmisítését 2023 júliusáig sikerült elérni, ez nem jelenti azt, hogy a vegyi fegyverek már nem léteznek – hívták fel a figyelmet.
Az egyezmény értelmében vegyi fegyvernek minősül minden olyan mérgező vegyi anyag, amely mérgező tulajdonságai miatt ártalom vagy halál okozása céljából használható. Az egyezmény szerint a részes államoknak be kell jelenteniük minden birtokukban lévő, a vegyipar által előállított kettős felhasználású, azaz a polgári felhasználás mellett katonai célokat is lehetővé tevő mérgező vegyi anyagok birtoklását, ahogy kötelesek bejelenteni a tömegoszlatás céljából tartott mérgező vegyi anyagot is. Az egyezménnyel ellentétes, ha tömegoszlató szereket háborúban használnak, ezek az anyagok ugyanis vegyi fegyvernek minősülnek – húzták alá.
Közölték: az OPCW mind a 193 tagállama, így Oroszország és Ukrajna is kötelezettséget vállalt arra, hogy soha nem fejleszt, gyárt, szerez be, halmoz fel, szállít vagy használ vegyi fegyvereket. A vegyifegyver-tilalmi egyezmény részes államai egyetértenek abban, hogy a vegyi fegyverek bármilyen használata elfogadhatatlan, sérti a nemzetközi közösség jogi normáit és a vonatkozó kötelezettségvállalásokat.
Az OPCW továbbra is figyelemmel kíséri az orosz–ukrajnai helyzetet, és felkészült az intézkedések meghozatalára – adta hírül az MTI.
Megsemmisített az orosz hadsereg egy szilárd rakétahajtóanyagot gyártó üzemet, valamint több üzemanyag- és hadfelszerelés-raktárt – közölte az orosz védelmi minisztérium.
A moszkvai hadijelentés szerint az orosz haderő az elmúlt napon négy frontszakaszon foglalt el kedvezőbb állásokat és két ukrán ellenrohamot vert vissza, az ukrán hadseregnek pedig több mint 1500 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg öt harckocsit – köztük egy amerikai Abramst, és egy német Leopard 1-est –, két amerikai Bradley gyalogsági harcjárművet, hét páncélozott harcjárművet, három páncélozott szállítójárművet, három amerikai M777-es és egy M198-as vontatott tarackot, cseh Vampire sorozatvetők hét rakétáját, hét francia gyártmányú HAMMER irányított légibombát, továbbá 32 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást – írja az MTI.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a kémelhárítás merényletkísérleteket hiúsított meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és más magas rangú ukrán politikai, illetve katonai vezetők ellen. A merényleteket az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tervelte ki – hozta nyilvánosságra kedden az SZBU és az ukrán főügyészi hivatal.
A két szervezet hivatalos honlapjain megjelent közlemények szerint a hatóságok letartóztatták az államfő, a kormányzati szervek és más vezető tisztviselők védelmét ellátó Ukrán Állambiztonsági Hivatal (UDO) két ezredesét, akiket hazaárulással és terrortámadás elkövetésében való közreműködéssel vádolnak.
Az SZBU közlése szerint a merényleteket egy ügynöki hálózat készült megvalósítani, amelyet a biztonsági szolgálat az állambiztonsági hivatal vezetésének közreműködésével leplezett le.
A hálózatnak – amelynek tevékenységét állításuk szerint a moszkvai FSZB felügyelte – az állambiztonsági hivatal két ezredese is tagja volt, a magas rangú tisztek titkos információkat szivárogtattak ki Oroszországnak – írta az MTI.
Az orosz hadsereg megtámadta a Zaporizzsjai területen fekvő Komisuvaha települést, egy ember megsebesült – írja a Sztrana. Az orosz hadsereg ma két légicsapást is mért Komisuvaha falura – számolt be az esetről Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai Regionális Katonai Adminisztráció (RMA) vezetője.
Egy civil férfi megsebesült. A robbanáshullám és a törmelék épületeket rongált meg, tűz keletkezett
– írta.
A Donyecki területen sem telt eseménytelenül a nap, az oroszok gránáttal találtak el egy FPV-drónt a Donyecki terület Pokrovszkij kerületében, ahol három ember is megsérült. Ezenkívül az orosz csapatok már második napja tüzelnek a Szumi régió állásaira.
Belarusz Oroszországgal párhuzamosan nukleáris gyakorlatokat tart – közölte Alekszandr Volfovics, a belorusz Biztonsági Tanács államtitkára. Elmondta, hogy
Minszk a hadsereget taktikai nukleáris robbanófejek használatára alkalmas eszközök bevonásával teszteli.
Hozzátette még, hogy a tesztelést Oroszországgal szinkronban végzik.
Később az orosz védelmi minisztérium pontosított, és arról tájékoztatott, hogy Aljakszandr Lukasenka parancsára már megkezdődött a nukleáris fegyvereket hordozó eszközök meglepetésszerű tesztje. Ebben egy századnyi Szu–25-ös harci repülőgép, Iszkander-M rakétarendszer és Polonez–M rakétarendszer vesz részt.
A tervek szerint „a taktikai nukleáris robbanófejekkel végrehajtott csapások tervezésétől, előkészítésétől és alkalmazásától kezdve a tevékenységek teljes skáláját ellenőrzik”. Egészen a speciális lőszerek repülőgépekre történő berakodásáig.
A „Belarusz Gayun” megfigyelő csoport szerint ma legalább két Szu–25-ös támadó repülőgép hagyta el a Lida légvédelmi bázist.
🇧🇾🇷🇺⚡ Belarus showed the loading of nuclear weapons onto an Iskander and the takeoff of a Su-25 squadron as part of an exercise for non-strategic nuclear weapons carriers. pic.twitter.com/IygBTspZth
— War Watch (@WarWatchs) May 7, 2024
Mint arról beszámoltunk, Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap jelentette be, hogy utasította a vezérkart a nem stratégiai nukleáris fegyverek bevetésére vonatkozó gyakorlatok megkezdésére. Válaszul a nyugati nyilatkozatokra, amelyek a csapatok ukrajnai bevonulásáról és az orosz területre irányuló csapások lehetőségéről szólnak.
Emellett nyugati területre mért csapásokkal is fenyegetőzött. Oroszország hivatalosan megfenyegette Nagy-Britanniát, hogy csapásokat mér a területére, ha Ukrajna brit rakétákkal orosz területet támad.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter szerint minden, Olaszország által küldött katonai felszerelés kizárólag Ukrajna területén való használatra szolgál. „Nem szállítunk olyan felszerelést, amelyet Ukrajnán kívül lehet használni. Nem állunk háborúban Oroszországgal” – mondta Tajani. Minderről az Ukrajinszka Pravda közölt írást.
Abban a kérdésben, hogy Emmanuel Macron francia elnök nemrég azt javasolta, hogy küldjenek NATO-csapatokat Ukrajnába, ha Oroszország áttöri az ukrán védelmi vonalat, és Kijev ezt kéri, az olasz miniszter azt mondta:
Nem hiszem, hogy Macron harcolni akar Oroszországgal, kérdezzék meg tőle, mit akar tenni. A NATO-döntéseket a NATO hozza meg, és mi a NATO része vagyunk, nem állunk háborúban Oroszországgal, és ellenezzük, hogy csapatokat küldjünk az oroszok elleni harcra.
Közben David Cameron brit külügyminiszter kijevi látogatása során azt mondta, hogy Ukrajnának joga van a London által biztosított fegyverekkel oroszországi célpontokat támadni – „ahogy Oroszország is támad Ukrajnán belül” az Iránból vagy Észak-Koreából származó fegyverekkel.
Mint ismert, az új mozgósítási törvény értelmében az összes sorkötelesnek személyesen vagy online frissítenie kell adatait a toborzóhivatalban. A behívót hivatalosan akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha felkerül rá a kézbesítés meghiúsulását igazoló postai pecsét. Az érintetteknek mindig maguknál kell tartaniuk katonakönyvüket, a behívás alól kibúvókat pedig megfoszthatják a gépkocsivezetés jogától.
A Kárpáti Igaz Szó beszámolója szerint a törvénytervezet második olvasatra előkészített változatának elfogadása esetén 1700-tól 25 500 hrivnyáig terjedő pénzbírsággal sújthatják az állampolgárokat a mozgósításra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt, a tisztviselők 34 ezer és 59 500 hrivnya közötti pénzbírságot fizethetnek. A bírság a bűncselekmény felderítésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb az elkövetéstől számított egy éven belül szabható ki.
Továbbá a második olvasatra javasolt törvénytervezet elfogadása esetén a hadkiegészítő parancsnokságok tisztségviselői a felelősségre vonandó személy részvétele nélkül is kiírhatják a bírságot, ahhoz nem lesz szükség magára a jegyzőkönyvre, amely a közigazgatási szabálysértési ügyekben a legfontosabb bizonyítási forrás. Tehát a pénzbírság kiszabásáról szóló határozat azonnal végrehajtó okiratnak minősül, meg nem fizetés esetén pedig a végrehajtó szolgálat zárolhatja a számlákat, lefoglalhatja az ingatlant és értékesítheti azt – írta a lap.
Az ukrán 93. gépesített dandár katonái egy éjjellátó FPV-drón segítségével semmisítettek meg egyet az oroszok rettegett termobárikus rakéta-sorozatvetőjéből, vagyis a TOSz–1-esből.
A TOSz–1-et – a Pinokkió név orosz változata nyomán – „Buratyino”-nak becézik 24 töltetes, 220 milliméter kaliberű orra miatt, így az orosz hadviselés legrettegettebb eszköze. Gyalogság, bunkerek, erődítmények és járművek megsemmisítésére tervezték – írja a Euronews.
The warriors from the 93rd Mechanized Brigade destroyed another "no-analogue" russian TOS-1A Solntsepyok heavy flamethrower system with the use of a night-vision FPV drone. pic.twitter.com/lS22jAGa8o
— Defense of Ukraine (@DefenceU) May 7, 2024
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint ahhoz, hogy Európa elkerülje a konfliktusokat és biztonságban legyen, növelnie kell védelmi képességeit, ezért megismételte felhívását egy közös európai légvédelmi rendszer kiépítésére – írja a The Guardian.
Az ukrajnai konfliktus miatt Lengyelország a bruttó hazai termékének több mint 4 százalékával erősíti a védelmi képességeit.
Az Európai Gazdasági Kongresszuson, a politikusok és üzletemberek katowicei találkozóján Tusk kijelentette, hogy az uniós országoknak közös lépéseket kell tenniük, hogy legalább 100 milliárd euróval növeljék a védelmi kiadásokat.
Európának a következő hónapokban és a következő öt évben fel kell készülnie, hogy a világ egyetlen hatalma se merjen kezet emelni rá
– mondta, hozzátéve, hogy a nagy összegek tarthatják távol hosszú időre a háborút Európa határaitól.
A közös légvédelemnek „európai projektté kell válnia, amely pénzügyi erőfeszítést jelent egy kupola felépítésére Európa felett” – vázolta.
A kárpátaljai Csap város központjában, a vasútállomás közelében egy 23 éves férfi gyújtószerkezettel is ellátott F1-es típusú kézigránáttal a kezében sétált, és láthatóan ideges volt.
A Kárpáti Igaz Szó keddi beszámolója szerint a rendvédelmi szervek lakossági bejelentés után a helyszínre vonultak, a robbanószert lefoglalták. A férfinál lévő hátizsákban automata fegyverhez használatos lőszer is volt.
A rendőrök átkutatták a lakhelyét is, ahol hadászati eszközöket és csaknem száz darab töltényt találtak. A férfi ellen büntetőeljárás indult, a bíróság akár 7 év börtönbüntetésre is ítélheti.
Az Egyesült Királyság felszólította állampolgárait, hogy ne látogassanak Ukrajnába, különösen a Belarusszal határos területekre. Most azonban nincs olyan információ, hogy Belarusz provokációkra készülne a határon. Ezt Alekszandr Azarov, a ByPol nevű, volt belorusz rendfenntartó erőkből álló kezdeményezés alapítója mondta a 24-es csatornának. Felvetette, hogy ez összefügghet Alekszandr Lukasenka „önjelölt” belorusz elnök bizonyos kijelentéseivel.
Ellenőriztük ezt az információt. Nincsenek megbízható adatok arról, hogy akciókat vagy provokációkat hajtanának végre az ukrán határon. Nyilvánvalóan mindez Lukasenka és a belorusz vezető tisztségviselők nyilatkozataihoz kapcsolódik, amelyek atomfegyverekről, háborús előkészületekről, és egy esetleges Litvánia elleni támadásról szólnak
– mondta.
A „Belaruszki Gajun” megfigyelőcsoport szerint 2024 június–júliusában a területi csapatok gyakorlatokat tartanak majd a minszki Maszkuszki kerületben. Az előzetes információk szerint 130 ember behívását tervezik a tartalékosok közül.
Alekszandr Azarov úgy véli, hogy ez nem háborús előkészület. A területi védelmi csapatokat a 2000-es évek elején hozták létre Belaruszban, és amikor Oroszország beszivárgása a belorusz területről Ukrajnába megkezdődött, akkor kezdtek ott állandó gyakorlatokat tartani.
Az év eleje óta nyolc ilyen gyakorlatot tartottak. Beszéltünk a kerületek katonai bizottságaival, akik szerint nincs elég pénz. Csak néhány csapat tart ilyen gyakorlatot a körzetében. Belaruszban nincs pénz arra, hogy minden körzetben megtartsák. Ezért itt sincs semmi ijesztő
– magyarázta.
A „Belaruszki Gjyun” arról számol be, hogy a 7. különálló különleges rendőri dandár alapján megalakult a „Vicaz” különleges célú különítmény Vicebszkben. A különítmény a tizenharmadik ilyen egység lett a belső csapatok struktúrájában. A Vicebszki terület volt az utolsó, ahol nem volt különleges célú különítmény.
A ByPol alapítója azt sugallta, hogy ez Lukasenka válasza az ellenzék által kidolgozott „Peramoga” (magyarul győzelem – a szerk.) nevű, a megbuktatására irányuló tervre, valamint Kastus Kalinowski Polk nyilatkozatára, aki felszólította a beloruszokat: álljanak készen arra, hogy felszabadítsák államukat a diktatúra és a megszállás alól.
„A Peramoga-terv és a belorusz önkéntesek inváziója Ukrajna területéről katonai műveleteket irányoz elő lakott területeken. Így a rezsim reagál rá, csoportokat hoz létre, hogy felszámolja, ahogy ők mondják, a »terrorista csoportokat« és a »szabotőrök csoportjait«” – véli Azarov.
Belarusz egy olyan záradékkal egészítette ki katonai doktrínáját, amely lehetővé teszi, hogy csatlakozzon Oroszországhoz az Ukrajna elleni háborúban. Ugyanakkor Alekszandr Lukasenka önjelölt belorusz elnök biztosítja, hogy a Kreml nem hajlik arra, hogy katonai akciót indítsanak hazánk ellen
– tette hozzá.
Pavel Latuszko belorusz ellenzéki aktivista szerint jogilag ez a belorusz katonai doktrína írja elő a viselkedési szabályokat egy szövetséges ország megtámadásakor. Megjegyezte, hogy a Belaruszt és Oroszországot is magában foglaló uniós állam egyik tagja elleni bármilyen agressziós cselekmény arra kötelezi a partnerországot, hogy csapatokat küldjön segítségül.
Volodimir Zelenszkij törvénytervezetet terjesztett a parlament elé a hadiállapot és az általános mozgósítás további 90 napra történő meghosszabbításáról Ukrajnában.
A jelenlegi hadiállapot május 13-ig van érvényben. Zelenszkij a mozgósítás és hadiállapot további három hónappal történő meghosszabbítását javasolja május 14-től, így annak vége augusztus 11-re módosulna.
Amennyiben elfogadják az elnök beterjesztését, ez lesz a 11. döntés a hadiállapot és az általános mozgósítás hatályának meghosszabbításáról.
Mindkét törvénytervezetet megvitatásra küldte már a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési szakbizottsága – írj a a Kárpáti Igaz Szó.
Maia Sandu moldáv elnök szerint Chişinau arra fog összpontosítani, hogy minimalizálja az ellene irányuló orosz agresszió kockázatát, de egy ilyen forgatókönyv esetén meg fogja védeni magát – szemlézte az Evropejszka Pravda írását az Ukrajinszka Pravda.
Arra a kérdésre, hogy Moldova ellenállna-e egy hipotetikus forgatókönyv szerint, ha Oroszország megtámadná, az elnök azt mondta, hogy országa mindent megtesz a konfliktus megelőzése érdekében.
„Mindent megteszünk, hogy megakadályozzuk ezt, beleértve az európai integrációs tervünket is. Ez mindenekelőtt a biztonságot garantáló terv, mert az EU a béke projektje” – mondta Sandu.
„Az alkotmány szerint mindent meg kell tennünk a béke fenntartása és a polgárok védelme érdekében. Van hadseregünk. Van védelmi ágazatunk, és végrehajtjuk ezeket a beruházásokat. De nagyon reméljük, hogy a háború hamarosan véget ér, képesek leszünk befektetni a gazdaságba és más ágazatokba, és nem leszünk olyan helyzetben, hogy kénytelenek leszünk a védelembe invesztálni” – tette hozzá az elnök.
Az észt parlament május 6-án támogatta azt a határozatot, amely az orosz ortodox egyházat „az Orosz Föderáció katonai agresszióját támogató intézménynek” nyilvánította – írja a The Kyiv Independent.
A moszkvai patriarchátus néven is ismert egyház széles körben támogatta Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborúját.
Kirill pátriárka, az egyház feje Vlagyimir Putyin orosz elnök elkötelezett támogatója, és azzal vádolják, hogy beosztottjait Ukrajnában és más országokban orosz propaganda terjesztésére használja fel.
„Amióta az Orosz Föderáció 2022-ben teljes körű háborút indított Ukrajna ellen, Kirill moszkvai pátriárka […] nyilvánosan kifejezte támogatását az Orosz Föderáció terrorista rezsimjének agresszív cselekménye iránt” – áll az észt parlament közleményében.
„A moszkvai patriarkátus vezetői és Kirill pátriárka az »orosz világ« ideológiát eszközként használják a háború előmozdítására; ezt az orosz demokrácia utolsó megnyilvánulásainak megsemmisítésére, az orosz társadalom militarizálására és az agresszió igazolására használják fel annak érdekében, hogy az Orosz Föderációt kiterjesszék az általa korábban uralt összes területre, beleértve Ukrajnát is” – folytatódik a közlemény.
A parlament megjegyezte, hogy a nyilatkozat kifejezetten az egyházra mint intézményre vonatkozik, nem pedig a híveire.
Vlagyimir Putyin kedden délelőtt hivatalosan is felesküdött orosz elnöknek, ezzel megkezdte ötödik hivatali idejét. Új megbízatási ideje 2030-ig tart – írja a Sky News.
Az aranyozott Kreml-palotában tartott ünnepségen Putyin az orosz alkotmányra tette a kezét, és megfogadta, hogy meg fogja védeni azt.
Az orosz elnök kijelentette azt is, hogy Oroszország nem utasítja el a párbeszédet a nyugati országokkal, és hajlandó az együttműködésre. Mint mondta, Oroszország kész partnere lenni bárkinek, aki erre hajlandó.
Nem is utasítjuk vissza a párbeszédet a nyugati országokkal
– mondta beiktatási beszédében.
A Sky News tudósítója szerint várható volt, hogy miről fog beszélni Putyin. „Oroszország nagyságáról beszélt, arról, hogy a Nyugat az agresszor, és hogy mindennek egyenrangúnak kell lennie” – mondta.
Május 6-án az orosz csapatok 224 támadást hajtottak végre Szumi régió területén: egy ember meghalt, míg két kisgyermek és két felnőtt megsebesült.
A lövések tíz magánházat, három magánháztartást, hat lakóházat, nyolc járművet, két liftes épületet, két adminisztratív épületet, energetikai és kritikus infrastrukturális létesítményeket, egy vállalkozás tulajdonát, egy üzletet és egy raktárat rongáltak meg – írja az Ukrajinszka Pravda.
Három ember megsérült Borovában egy légicsapás következtében – írja az Interfax.
Kedd este az oroszok drónokat dobtak le magánházakra a Harkivi területen található településen, amiről Oleh Szinyehubov, a megye kormányzója számolt be.
Egy 16 éves lány, egy 55 éves férfi és egy 54 éves nő megsérült
– írta a Telegramon.
Azt is elmondta, hogy nemrég a területen megrongálódott egy kétszintes lakóház, és több magánépület, valamint több ház és jármű kigyulladt.
Oroszország teljes körű ukrajnai háborúja óta 1062 kulturális örökségi műemlék rongálódott vagy semmisült meg Ukrajnában – írja az Ukrinform.
A legfrissebb jelentések szerint április 25-ig Oroszország 1062 kulturális örökségi emlékhelyet semmisített vagy rongált meg, köztük 123 országos jelentőségű, 864 helyi jelentőségű és 75 újonnan felfedezett műemléket.
A legtöbb kulturális örökségi műemlék a Harkivi (299), a Herszoni (144), a Donyecki (125), az Odesszai (115), a Csernyihivi (71), valamint a Kijevi területen rongálódott meg.
A hadköteles katona egészségi állapotának hirtelen romlását epilepsziás roham jelei kísérték – írta az Ukrajinszka Pravda.
A helyszínre érkező rendőrök megállapították, hogy a katona biológiai halált halt, fizikai behatás jelei nélkül.
A dán külügyminisztérium sajtóközleményben jelentette be, hogy a dán kormány újabb humanitárius segélycsomagot nyújt Kijevnek 250 millió korona (körülbelül 13 milliárd forint) értékben, amelyet az ukrán lakosság legszegényebb és legkiszolgáltatottabb rétegeinek szánnak – írja az mk.ru.
A közlemény hozzáteszi, hogy a Dánia által kiutalt összegek csak arra elegendőek, hogy a leginkább érintett területeken élők alapvető szükségleteit – élelmiszerre, gyógyszerekre, vízre és lakhatásra – kielégítsék.
Dan Jergensen, a fejlesztési együttműködésért és a globális klímapolitikáért felelős miniszter hangsúlyozta, hogy az ukrajnai humanitárius helyzet rendkívül súlyos. Rámutatott, hogy ez különösen igaz a frontvonalhoz közeli területekre, ahol a helyzet katasztrofális szintet ért el.
A tisztviselő megjegyezte, hogy nagyon sok nő és gyermek van kiszolgáltatott helyzetben, és a dán hatóságok segíteni akarnak nekik. Elmondta, a dán vezetés ezért döntött úgy, hogy az új csomagon keresztül gyorssegélyt és védelmi intézkedéseket biztosít a legkiszolgáltatottabb csoportok számára.
Az orosz csapatok támadásának következtében Donyeck térségében egy ember meghalt, négy pedig megsebesült – írja az Ukrinform.
Ezt Vadim Filaskin, a régió katonai közigazgatásának vezetője jelentette be a Facebookon.
Május 6-án az oroszok megöltek egy lakost a Donyecki területen, Petrivkában. A nap folyamán a régióban négy ember megsebesült
– közölte.
Az ukrán hadsereg új toborzási móddal próbálkozik, így próbálja feltölteni a frontvonalakon megfogyatkozott egységek sorait. A toborzási kampányhoz minden reklámeszközt felhasználnak, különösen a közösségi oldalakon – írja az Unian.
A The Wall Street Journal cikke szerint a hadsereg egyre inkább óriásplakátokon hirdet, és az Instagram hirdetési eszközeit használja.
Ne várd meg, hogy az ellenség eljöjjön hozzád. Pusztítsd el velünk az ellenséget!
– olvasható a Da Vinci Wolves zászlóalj egyik reklámposztjában.
A toborzási kampány része annak a törekvésnek, hogy feltöltsék a megfogyatkozott erőket.
Februárban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy 31 ezer katona halt meg a háborúban. Ez azonban az Unian szerint egy alábecsült adat. A frontvonalon lévő egységek jelentős létszámhiányról számoltak be, és sok egység kimerült.
Az ukrán kormány a törvények megváltoztatásával bővíti a sorkatonai állományt, és megpróbálja rávenni az ukránokat, hogy térjenek vissza külföldről. A katonai egységek, különösen az önkéntes alakulatok, igyekeznek magukhoz vonzani azokat, akik készek csatlakozni a harchoz.
Az Egyesült Államokban az orosz nukleáris fenyegetésekre válaszul Vlagyimir Putyin orosz elnöknek egy sokkal egyszerűbb módszert tanácsoltak, hogy csapatai biztonságban legyenek a nyugati fegyverektől – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Ha Putyin és az orosz tisztviselők aggódnak amiatt, hogy az Ukrajnában lévő csapataikat más országokban gyártott fegyverek találhatják el, akkor a legegyszerűbb módja ennek elkerülésére, ha egyszerűen kivonják a csapataikat innen
– mondta John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács stratégiai kommunikációért felelős koordinátora.
Egyszerűen vakmerő és felelőtlen dolog egy atomhatalom vezetője részéről, hogy utalásokat tesz a nukleáris arzenáljának lehetséges használatára
– hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy az Egyesült Államok eddig nem látott semmilyen valódi lépést az Orosz Föderáció részéről a nukleáris fegyverek valószínűsíthető bevetésével kapcsolatban, agresszív retorikája ellenére sem.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió legtöbb tagállama bojkottálni fogja a Kremlben kedden tartandó ünnepséget, amelyen Vlagyimir Putyin leteszi az esküt az új, hatéves elnöki ciklusra. Franciaország és néhány más uniós állam ugyanakkor várhatóan delegálni fog egy küldöttet Kijev kérése ellenére.
A nyugati hatalmak eltérő diplomáciai reakciói aláhúzták a nézetkülönbségeket azzal kapcsolatban, hogy hogyan kezeljék az orosz vezetőt – írja a Reuters.
„Nem, nem lesz képviselőnk a beiktatásán. Természetesen nem tartottuk szabadnak és tisztességesnek az orosz elnökválasztást” – mondta Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője.
Nagy-Britannia és Kanada szintén közölte, hogy nem küld senkit az ünnepségre.
Egy magas rangú Kreml-tisztviselő elmondta, hogy Putyin beiktatására az összes moszkvai külföldi diplomáciai képviselet vezetőjét meghívták – jelentette az Interfax hírügynökség.
Az EU szóvivője azt mondta, hogy a blokk oroszországi nagykövete nem vesz részt az ünnepségen, a legtöbb tagállam álláspontjával összhangban.
Az egyik európai diplomata szerint 20 uniós tagállam bojkottálja az eseményt, de hét másik várhatóan küldeni fog képviselőt.
Franciaországon kívül várhatóan Magyarország és Szlovákia is részt vesz az ünnepségen
– közölte két diplomáciai forrás.
A belgorodi polgármesteri hivatal sajtószolgálata Telegramon jelentette, hogy a régióban rakétaveszélyt hirdettek ki az ukrán oldalról érkező támadás veszélye miatt – írja az mk.ru.
„Figyelem! Rakétaveszély Shebekinszkij városi kerületben, Shebekino városban” – áll a hivatal üzenetében.
A hatóságok felszólították a helyi lakosokat, hogy lehetőség szerint maradjanak otthon, és maradjanak távol az ablakoktól.
Natalija Kalmikova ukrán védelmiminiszter-helyettes az Ukrinformnak elmondta, hogy Ukrajnában jelenleg 6-féle kiegészítő díjazás létezik a katonai személyzet számára.
100 ezer hrivnyát (mintegy 920 ezer forintot) kapnak, ha közvetlenül részt vesznek a harcokban különösen az oroszok által elfoglalt területeken, de a sebesülteknek, a foglyok, eltűnt személyek családtagjainak is ezt a díjazást adják.
50 ezer hrvinyát (460 ezer forintot) kapnak azok a katonák, akik a katonai parancsnoki testület, a csapatösszevonás parancsnokságának vagy a taktikai csoport parancsnokságától a hadműveleti-stratégiai csapatösszevonás parancsnoki pontjáig harci feladatokat látnak el.
30 ezer hrivnyás (275 ezer forintos) pótlékot kapnak teljesítményarányosan a harci vagy különleges feladatokat végző katonák.
A negyedik típusú díjazást nemrég vezették be: ez a 70 ezer hrivnyás (640 ezer forintos) illeték, amely a a frontvonalban lévő katonáknak járó kiegészítő kifizetés. Többek között a fegyveres erők, a Nemzeti Gárda, az SZBU, az Állami Határszolgálat, a Különleges Kommunikációs Szolgálat, az Állami Különleges Közlekedési Szolgálat, valamint a katonai rendőrök kapják.
Az ötödik típusban 15-30 ezer hrivnya között mozgó (140 és 275 ezer forint) illetéket fizetnek a katonai kiképzőegységek oktatóinak. És 2350 hrivnyás (21 ezer forint) díjazást kapnak a katonai egyetemek kadétjai – számolt be az Unian.
Az ukrán hadi vezetés szerint az orosz védelem robbantotta fel a hidat Csasziv Jar közelében, és az ukrán sereg nem fújt visszavonulót – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán erők nem vonultak vissza a Donyecki területen található Csasziv Jar város közelében lévő Szeverszki Donyec-Dongyeszt-Donbász csatornán túlra – idézte a DeepState az Ukrán Fegyveres Erők Szárazföldi Erők Tartalékosai Tanácsának elnöke, Ivan Timocsko kijelentését Telegramon.
„A hídra csak az ellenség csapott le. A védelmi erők nem vonultak vissza a csatorna mögé, és továbbra is tartják a vonalakat a város keleti peremén” – hangsúlyozta a DeepState.