A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet által idén áprilisban végzett szociológiai tanulmány eredményeiből kiderült, hogy Ukrajnában a polgárok 83 százaléka gondolja úgy, hogy az államnak valamilyen mértékben be kellene avatkoznia a Moszkvai Patriarchátus Ukrán Ortodox Egyházának (UPC MP) tevékenységébe, 63 százalék annak teljes betiltását támogatja – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Az említett 83 százalékból 20 százalék kevésbé radikálisan közelíti meg a kérdést, és beérnék az UPC MP feletti állami ellenőrzés és felügyelet létrehozásával anélkül, hogy azt Ukrajnában teljes mértékben betiltanák.
A válaszadók 12 százaléka úgy gondolja, hogy nem érdemes beleavatkozni ennek az egyháznak a dolgaiba, ehelyett csak az egyes lehetséges jogsértéseket kell vizsgálni.
Ukrajna valamennyi régiójában a lakosság többsége – keleten 76 százalék, nyugaton 85 százalék és a középső területeken 86 százalék – az állami álláspontot képviseli az UPC MP tevékenységével kapcsolatban.
Nyilvánvaló, hogy az Egyház nem tudja meggyőzni az ukránokat arról, hogy állítólag már nem függ a Moszkvai Patriarchátus vezetésétől, és ukránbarát álláspontokat képvisel
– állapította meg az intézet.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Újabb két települést foglalt el kedden az orosz hadsereg, miközben tengeri és légi indítású, nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel, egyebek között Kinzsal hiperszonikus rendszerrel mért csoportos csapást ukrán energetikai és hadiipari létesítményekre – közölte szerdán az orosz védelmi tárca.
A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az orosz hadsereg, miközben négy frontszakaszon sikerült előrenyomulnia és 15 ukrán ellenrohamot vert vissza, elfoglalta a Harkiv megyei Kiszlivka és a Donyecki régióban lévő Novokalinove települést. Az orosz összesítésből az derült ki, hogy az ukrán hadseregnek a harci érintkezési vonal mentén több mint 1050 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egy drónösszeszerelő üzemet, több lőszer- és rakétaraktárt, három harckocsit – köztük egy Leopardot –, hét páncélozott harcjárművet, egy lengyel Krab önjáró, valamint egy-egy amerikai M777-es és egy M198-as vontatott tarackot, egy amerikai ATACAMS operatív-harcászati rakétát, három francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 11 drónt.
Az ukrán energetikai és hadiipari létesítményekre mért csoportos csapást az orosz védelmi minisztérium válasznak nevezte az orosz energetikai objektumok elleni ukrán támadásokra. A tárca szerint a csapás jelentősen csökkentette Ukrajna azon képességét, hogy katonai termékeket állítson elő, valamint hogy nyugati fegyvert és hadfelszerelést szállítson a harci érintkezési vonalra.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Luhanszkban ukrán csapás következtében kigyulladt egy olajtároló létesítmény, amelynek öt alkalmazottja megsebesült. A lángokat a délelőtt folyamán elfojtották. A támadás, amelyet helyi illetékesek feltételezése szerint amerikai ATACMS rakéták és drónok bevetésével hajtottak végre, villanyvezetékeket is megrongált.
Ismét engedélyezték a sajtó és a média képviselőinek a belépést az ukrán parlamentbe, a hadiállapot idejére szóló akkreditációjukról szóló rendeletet Ruszlan Sztefancsuk házelnök írta alá – tették közzé szerdán a parlament honlapján.
A hadiállapot bevezetése óta az ukrán törvényhozás zárt üléseket tartott, amelyekről az újságírók a helyszínről nem tudósíthattak. A parlament eddig a honlapján tette közzé, illetve valamelyik ellenzéki képviselő – legtöbbször Jaroszlav Zseleznyak – tájékoztatott a Telegramon a törvényhozás által meghozott döntésekről.
Mostanra megteremtették a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a média képviselői közvetíthessék a törvényhozó testület munkáját
– írta közleményében a parlament sajtószolgálata, kifejtve, hogy biztosították a szükséges technikai eszközöket, helyiségeket alakítottak ki sajtótájékoztatók céljára, interjúk készítésére és az ülés közvetítésére.
Közölték, hogy május 7-én Sztefancsuk és az ukrán parlament apparátusának vezetője, Vjacseszlav Stucsnij megbeszélést tartott újságírókkal, ahol a sajtóközpontban végzett munka sajátosságairól beszéltek, különös tekintettel arra, hogy az újságíróknak légitámadáskor le kell menniük az épület óvóhelyére. A közleményben kiemelték, hogy a sajtóközpontban egyszerre legfeljebb harmincan lehetnek.
Ezt a korlátozást a biztonsági követelmények betarthatósága miatt hozták, és az újságíróknak kijelölt parlamenti óvóhelyben lévő férőhelyszám miatt.
A Nép Szolgája frakció vezetője, Davit Aramia elmondta, hogy hány embert lehet mozgósítani az elítéltekre vonatkozó törvény alapján – írta meg az Unian ukrán hírügynökség.
„Ma elfogadtak egy törvényt, az úgynevezett »elítéltek mozgósításáról« szólót, mely lehetőséget teremt a védelmi erők számára, hogy olyan embereket toborozzanak, akik épp büntetésüket töltik” – mondta el az újságíróknak Aramia.
Kifejtette, a toborzók egyénileg döntenek arról, hogy a hadsereg kivel akar szerződést kötni. A feltételes szabadlábra helyezésről a bíróság dönt – magyarázta a képviselő.
Az ily módon nyerhető katonai erőforrás körülbelül 15-20 ezer főt tehet ki a képviselő szerint.
Hét ember megsérült egy orosz rakétatámadásban a keleti Harkivi területen – közölte a terület kormányzója.
Oleg Szinegubov elmondta, hogy a sérültek között van egy nyolcéves kislány és három tizenéves fiú. Két fiú súlyos állapotban van, míg a harmadik fiú és a lány könnyebben sérült meg.
Egy 55 éves lakos szintén kórházba került, két nő pedig könnyebb sérüléseket szenvedett – írja a Sky News.
Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője a május 8-án Ukrajnát ért orosz támadást az X-en kommentálva hangsúlyozta, hogy Ukrajnának meg kell erősítenie légvédelmi rendszereit.
Borrell szerint a legutóbbi attak gyarapította „az Oroszország által elkövetett háborús bűncselekmény listáját”.
„Ukrajnának sürgősen szüksége van megfelelő légvédelmi rendszerekre” – hangsúlyozta az uniós diplomata.
A július 9–11. között Washingtonban tartandó NATO-csúcstalálkozón jóváhagyandó NATO-nyilatkozat tervezetének egyik legfontosabb javaslata egy olyan záradék lesz, amely szerint a NATO nem küld katonákat az ukrajnai háborúba – szemlézte az Unian ukrán hírügynökség a Corriere della Sera olasz lap cikkét.
A kiadvány emlékeztet arra, hogy eddig a „Ramstein-csoport” – vagyis az az 50 ország, amely „támogatja Volodimir Zelenszkij hadseregét” – élén Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter állt.
„A júliusi csúcstalálkozón azonban arról döntenek, hogy ezt a feladatot átadják a NATO brüsszeli központjának. A lépésnek gyakorlati oka van: a Kijevnek szállított anyag 99 százaléka az atlanti szövetség 32 partnerétől származik. De van politikai magyarázat is: a nyugati blokk fellépése egyöntetűbb lesz mind a hazai közvélemény, mind Vlagyimir Putyin szemében” – számolt be a hírügynökség.
Megjegyzik, hogy más ügyekben a NATO továbbra is „erősíti a keleti szárnyat”.
Örményország úgy döntött, hogy nem vesz részt az Oroszország által vezetett katonai és politikai blokk, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (CSTO) tevékenységeinek finanszírozásában, valamint tartózkodni fog a Kollektív Biztonsági Szerződés 2024 a költségvetésről című szerződésben való részvételtől, amelyet a CSTO Kollektív Biztonsági Tanácsa 2023. november 23-án fogadott el – közölte az örmény külügyminisztérium szóvivője.
Ugyanakkor nem ellenzi e határozat korlátozott formában történő elfogadását – írta az Ukrajinszka Pravda a Jevropejszka Pravdára hivatkozva.
Februárban Nikol Pasinján örmény miniszterelnök bejelentette, hogy országa felfüggesztette részvételét a CSTO-ban. Ezt követően tisztázta, hogy az ország végleges döntése a szervezetben való részvételről attól függ majd, hogy Örményország meghatározza, mit tekint „felelősségi területének”.
Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnök béketárgyalásokat szorgalmazott Ukrajna és Oroszország között, melyhez helyszínként fel is ajánlotta Pozsonyt – idézi az elnök nyilatkozatát az Ukrajinszka Pravda.
Pellegrini kifejtette, hogy az európai politikusoknak biztosítaniuk kell a békét Ukrajnában, és ezáltal Európában, hogy megakadályozzák a tragikus forgatókönyvek megvalósulását.
Az ukrajnai háború hatására lassan Európa és a világ más részein is ropogni kezdenek a fegyverek. Szó esett arról, hogy közvetlenül csapatokat küldenek az orosz–ukrán háborúba, sokan katonai konfliktus terveit szövögetik, a diplomácia pedig egyre keményebb szókincset használ
– mondta a szlovák elnök.
Hangsúlyozta, hogy tűzszünetről, békés forgatókönyvekről kell beszélni, és fokozni kell a diplomáciai kapcsolatokat.
A Verhovna Rada (Legfelsőbb Tanács) második olvasatban támogatta a fogvatartottak bizonyos kategóriáinak önkéntes mozgósításáról szóló törvénytervezetet – nyilatkozta Jaroszlav Zseleznyak ukrán képviselő az Ukrajinszka Pravdának.
A törvényjavaslat mellett 279 képviselő szavazott.
Zseleznyak kommentárja szerint a fegyveres erőkbe nem léphetnek be azok, akik előre megfontolt szándékkal gyilkosságokat követtek el, az erőszaktevők és pedofilok, a korrupt hivatalnokok, azok, akik Ukrajna nemzetbiztonságának alapjai ellen követtek el bűncselekményeket, továbbá azok sem, akik különösen felelős pozíciót töltöttek be, beleértve a parlamenti képviselőket és minisztereket.
A kábítószerek illegális előállítása, beszerzése, terjesztése vagy tárolása miatt elítélt személyek sem szolgálhatnak a fegyveres erőknél.
A hosszabb időt börtönben töltő, különösen az életfogytiglanra ítélt raboktól azonnal megtagadják a feltételes szabadlábra helyezést, a felülvizsgálat joga nélkül
– mondja a képviselő.
Amennyiben egy feltételesen szabadlábra helyezett, a fegyveres erőknél való szolgálatra szabadult személy a szolgálat teljesítése közben újabb bűncselekményt követ el, a korábbi büntetésből még el nem töltött büntetésrész hozzáadódik az új büntetés alapján kiszabott büntetéshez.
Azt a döntést, hogy egy személyt feltételes szabadságra lehet-e bocsátani mozgósítás céljából, kizárólag a bíróság hozza meg, az orvosi bizottság, a katonai bizottságok és a katonai egység jóváhagyása alapján.
A volt foglyok már a katonai személyzet státuszában kizárólag speciális katonai egységekben fognak szolgálni, az ezek létrehozására vonatkozó eljárást Ukrajna védelmi minisztériuma határozza meg. A személyek adminisztratív felügyeletét annak a katonai egységnek a parancsnoka végzi, amelyben az illető katonai szolgálatot teljesít. Az adminisztratív felügyelet alá tartozó személyeket külön nyilvántartásba veszik a katonai egységben
– közölte a képviselő.
A törvény előírja, hogy az ilyen katonák szerződése a katonai szolgálat különleges időszakának lejártával vagy a leszerelésről szóló határozat kihirdetésével megszűnik, szabadságot nem kaphatnak.
Ukrán drón támadott meg egy vajgyárat a Kurszki területen lévő Szuzsa városában – számolt be Roman Sztarovoit regionális kormányzó szerda délután a Telegramon.
A politikus hozzátette, hogy a vállalkozás egyik alkalmazottja sem sérült meg, de a támadás következtében megrongálódott az egyik gyártóüzem teteje.
A Kurszki területen korábban vonatokat kezdtek tömegesen üldözni az ismeretlen drónok. Május 2-án az egyik vonat mozdonyvezetője jelentette a diszpécsernek, hogy észrevett egy drónt, amely Bukrevka állomásról Szvoboda állomásig követi a vonatot – idézi fel az mk.ru.
Szerda reggel az oroszok az ukrán energetikai infrastruktúra két kritikus objektumát támadták meg a Lvivi terület Cservonohradi és Sztriji járásában – írja az Ukrajinszka Pravda.
Makszim Kozickij a Lvivi Területi Katonai Adminisztráció részéről azt jelentette, hogy a katasztrófavédelem még mindig a helyszínen dolgozik.
Körülbelül hajnali 5 óra körül a megszállók cirkálórakétákkal találták el a Cservonohradi járásban található energiatermelő létesítményt. Két helyen ütött ki tűz. A tűzoltók a helyszínen dolgoznak. Speciális eszközöket vetettek be. A közelben élők nincsenek veszélyben
– jelentette ki.
A másik orosz rakéta az ugyancsak a nyugat-ukrajnai nagyváros, Lviv közelében talált el egy kritikus energiainfrastruktúra-létesítményt a Sztriji járásban.
Nem sokkal később újabb támadás történt, de abban már sem a kritikus, sem a lakossági infrastruktúra nem szenvedett károkat. Az oroszok ennél a támadásnál Kinzsal típusú hiperszonikus ballisztikus rakétát használtak.
A jelentések szerint a Sztriji járásban a gázinfrastrúktura szenvedett károkat. Cservonohradban pedig a hőtermelő állomást érte találat. Az előzetes információk szerint szerda hajnalban 12 rakétát lőttek ki a Lvivi területre.
Telefonon tárgyalt egymással szerdán Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A közlemény szerint a megbeszélésen áttekintették a magyar–ukrán kapcsolatok minden fontos elemét. A tárgyalás kiemelt témája a háború és béke kérdése volt. Orbán Viktor megerősítette, hogy Magyarország kész hozzájárulni minden olyan kezdeményezéshez és erőfeszítéshez, amely elvezet a békéhez.
Letarolta az ukrán közösségi oldalakat a hír, miszerint Huszton a toborzó képviselői a vonatállomásról vittek el egy ismert futballistát – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A mozgósítással kapcsolatos incidens részleteit május 7-én tette közzé a huszti labdarúgócsapat. Közölték, hogy
kedden a város pályaudvaráról a toborzóközpont munkatársai elvitték egyik játékosukat, Mikola Szirast. A futballista 25 éves. Jelenleg nincs kapcsolatuk a játékossal, további sorsa ismeretlen.
Az incidens rendkívül nagy felháborodást váltott ki a klub részéről.
„Az ukrán bajnokság az összeomlás szélén áll. A csapatok nem hajlandók Husztra utazni a helyi toborzók intézkedései miatt. Számos ukrajnai klubot kritikus objektumként ismertek el, és játékosaik ennek megfelelően halasztást kaptak a mozgósítás alól. De lehetséges olyan ukrán versenyeket rendezni, amelyeken csupán 3 klub vesz részt? Mit csináljon a többi labdarúgóklub? Milyen versenyről, a labdarúgás milyen fejlődéséről beszélhetünk? Az ukrán profi klubok működhetnek ilyen körülmények között?” – tette fel a kérdést a huszti csapat, mely arra kéri a felhasználókat, osszák meg bejegyzésüket, hogy minél többen megismerjék a kialakult helyzetet.
A poszthoz fűzött kommentekben ugyanakkor megoszlott a felhasználók véleménye. Egyesek szerint a focistáknak is meg kell védeniük az államot, míg mások osztják a klub álláspontját.
Május 7-én, az ENSZ Közgyűlésén Sergio Mattarella olasz elnök kijelentette, hogy Ukrajnában csak akkor lehet béke, ha helyreáll az ország szuverenitása és területi integritása – írja az Ukrajinszka Pravda.
Mattarella megjegyezte, hogy a jelenlegi G7-elnök, Olaszország és számos nemzetközi partner Ukrajna védelmére kelt, hogy fenntartsák a szolidaritás elvét azokkal az államokkal, amelyeket az ENSZ Alapokmányát megsértve támadnak meg.
Egyetlen állam sem, függetlenül attól, hogy milyen erős vagy fenyegető nukleáris arzenállal van felszerelve, nem gondolhat arra, hogy megsértse egy másik ország szuverenitását, területi integritását és függetlenségét anélkül, hogy szankciókkal szembesülne
– mondta az olasz elnök.
Sergio Mattarella megjegyezte, hogy a két világháború vége és a Szovjetunió összeomlása új reményt hozott Európának, de „Oroszország nagy történelmi felelősséget visel azért, hogy a háborút visszaterelte az európai kontinens szívébe”.
Az olasz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója nem csupán regionális konfliktus. Az ukrajnai háború élelmiszer- és energiahiányhoz vezetett, különösen Afrika egyes részein.
Elmondása szerint Ukrajnában harmadik éve tart a háború, Olaszország, nemzetközi partnerei és az emberek pedig világszerte elkötelezettek a konfliktus békés és tartós rendezése mellett.
De nem akármilyen megoldást képzelünk el, pláne olyat nem, amely megjutalmazza az agresszort, és megalázza azokat, akiket megtámadott, veszélyes precedenst teremtve mindenki számára
– figyelmeztetett Mattarella.
Aláhúzta, hogy amennyiben azt akarjuk, hogy a béke igazságos és tartós legyen, annak a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányának nemes és elidegeníthetetlen elvein kell alapulnia.
Május 8-án az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova azt mondta újságíróknak, hogy amennyiben Emmanuel Macron francia elnök csapatokat küld Ukrajnába, az oroszok legitim célpontnak tekintik őket – írja az Ukrajinszka Pravda.
Emmanuel Macron februárban nagy vitát váltott ki azzal, hogy kijelentette: nem zárhatja ki, hogy a jövőben külföldi szárazföldi erőket telepítsenek Ukrajnába. A francia vezető arra figyelmeztetett, hogy ha Oroszország nyer Ukrajnában, az Európába vetett bizalom nullára csökken.
„Jellemző, hogy Macron azzal magyarázza ezt a retorikát, hogy valamiféle stratégiai bizonytalanságot akar kelteni Oroszország számára. Csalódást kell okoznunk neki, számunkra a helyzet több, mint biztosnak tűnik” – fakadt ki Zaharova.
Ha a franciák megjelennek a konfliktusövezetben, akkor elkerülhetetlenül az orosz fegyveres erők célpontjává válnak. Számomra úgy tűnik, hogy Párizsnak már van bizonyítéka erre
– tette hozzá, célozva arra, hogy már most is növekszik a francia állampolgárok száma az ukrajnai halottak között.
Oroszország szerdán behívta Franciaország moszkvai nagykövetét, hogy elítélje Párizs „provokatív” politikáját.
Moszkva heves reakcióját Emmanuel Macron francia elnök kijelentései váltották ki, aki a közelmúltban ismét felvetette a külföldi csapatok Ukrajnába való küldésének lehetőségét. Franciaország azonban elítélte az orosz lépést, mondván, hogy Moszkva megfélemlítési taktikát alkalmaz.
Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletével jóváhagyta az Orosz Föderáció állampolitikájának alapjait a történelmi nevelés területén – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A május 8-án aláírt dokumentum – amely a hivatalos jogi információs portálon jelent meg – „meghatározza az Orosz Föderáció állami politikájának céljait, alapelveit és mechanizmusait a történelemoktatás területén”.
„Az állami politika megvalósítása a történelemoktatás területén hozzájárul az összorosz polgári identitás fenntartásához és megerősítéséhez az orosz társadalom eredendő értékrendje, a hazaszeretet, az orosz történelemben való részvétel és az ősök iránti tisztelet alapján, az orosz társadalom kohéziójának erősítéséhez, a polgári béke és harmónia fenntartásához a történelmi múlt objektív megértése alapján” – hangsúlyozza a dokumentum.
A dokumentum kimondja, hogy a történelemoktatás tárcaközi bizottsága koordináló és tanácsadó testület lesz az orosz elnök irányítása alatt, nyomon követve az állampolitika alapjainak végrehajtását célzó intézkedéseket a történelmi nevelés területén, és éves jelentést készít az államfőnek.
Vlagyimir Putyin rendeletében a történelmi nevelés céljaiként az összorosz állampolgári identitás kialakítását és az orosz világ megerősödését nevezte meg. Az elnök tizenegy munkaterületet vázolt fel e célok elérésére.
A rendelet célja, hogy biztosítsa a polgárok számára a megbízható és tudományosan megalapozott történelmi ismeretekhez és objektív információkhoz való hozzáférést Oroszország helyéről és szerepéről a világtörténelemben, a világcivilizáció fejlődéséhez való hozzájárulásáról, a hagyományos orosz szellemi, erkölcsi, kulturális és történelmi értékek megőrzéséről, valamint „az ezen értékekkel ellentétes, destruktív ideológiai magatartás Oroszország népére való ráerőltetésére irányuló kísérletekkel szembeni feltételek megteremtéséről”.
A rendelet szerint Oroszország nagyszabású oktatómunkát kíván folytatni a Nyugat által szervezett történelemhamisítás elleni küzdelem érdekében. A fenyegetések között a dokumentum kimondja, hogy „a kollektív Nyugat a történelem meghamisítását fegyverként használja egy információs háborúban, amelynek célja az orosz társadalom és az állam integritásának lerombolása”.
Az Orosz Föderációban élő állampolgárok és külföldiek történelmi műveltségének növelése érdekében egységes módszertanra van szükség a „történelemoktatáshoz, az óvodai nevelési szervezetektől kezdve a felsőoktatási oktatási szervezetekig” – írja a dokumentum.
Putyin elrendelte egy egységes digitális platform létrehozását is, amely hozzáférést biztosít az oktatási anyagokhoz és módszertani ajánlásokhoz Oroszország történelméről, beleértve a külföldi oktatási szervezeteket is. A külföldi oktatási platformokat hazai analógokkal cserélik le.
Az Eurostat jelentése szerint, amíg január végén 4 303 115, februárban pedig 4 234 595 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek, addig március végén 4 211 495 ukrajnai menekült élt ilyen jogállással az Európai Unió valamely tagországában – közölte az MTI.
Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
A jelentés szerint a legtöbb átmeneti védelmet biztosító jogállással rendelkező ukrajnai menekült március végén Németországban (1 301 790), Lengyelországban (955 520) és Csehországban (364 375) élt.
A február végi adatokhoz képest márciusban a kedvezményezettek száma legnagyobb mértékben Németországban (+15 210; +1,2 százalék), Hollandiában (+4705; +4 százalék) és Bulgáriában (+3475; +7,6 százalék) növekedett. A különleges jogállásában részesülők száma az előző hónaphoz képest öt uniós országban csökkent a legjelentősebben, Csehországban (-20 700; -5,4 százalék), Svédországban (-9960; -21,5 százalék), Ausztriában (-9130; -11,1 százalék), Dániában (-5385; -14,5 százalék), illetve Lengyelországban (-1680; -0,2 százalék).
Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva március végén Csehországban (33,7), Litvániában (26,7) és Lengyelországban (26) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten ugyanez a szám ezer főre 9,4 volt. A kedvezményezettek 45,8 százalékát nők, 32,8 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 21,4 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki.
A jelentésből kiderült, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 34 965, az elmúlt hónapban 120 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.
Kaisa Ollongren, Hollandia védelmi minisztere bejelentette, hogy idén nyártól elkezdik az F–16-os vadászgépek szállítását Ukrajnába. Elsőként a dán gépeket veheti birtokba Ukrajna – írta az Unian.
Idén nyártól már készen állunk arra, hogy valódi lehetőségeket biztosítsunk, először dán, majd holland F–16-osokat kezdünk el küldeni. Természetesen ukrán részről is kell a felkészülés, fel kell készíteni az infrastruktúrát, biztosítani kell a technikai kapacitást
– jelentette ki a holland miniszter.
A katonai segélynyújtás késedelmével kapcsolatos kérdésre a miniszter elmondta, hogy „a háború bonyolult és nagyon csúnya dolog”.
Ha megkérdezünk egy ukrán harcost, aki a lövészárkokban áll a fronton, persze, lehet, hogy ez sokáig tart, és a segítség nem elég
– állapította meg Ollongren.
Szerinte jelenleg az oroszoknak van bizonyos előnye, de a Nyugat úgy véli, a termelési volumen növelésével a helyzet megváltoztatható. Különösen a lőszerek, drónok és egyéb fegyverek terén, amelyeket Ukrajna széles körben alkalmaz és használ.
Első alkalommal május 8-án ünneplik Ukrajnában a második világháborús nácizmus feletti emlékezés és győzelem napját azóta, hogy 2023-ban hivatalosan megváltoztatták az ünnep dátumát – írja a The Kyiv Independent.
A legtöbb európai nemzet május 8-án ünnepli az európai győzelem napját Németország feltétel nélküli kapitulációjának évfordulója alkalmából. Oroszország és néhány volt szovjet ország május 9-én tartja a győzelem napját, a nagy honvédő háború elnevezést használva.
Ukrajna is május 9-én ünnepelte a győzelem napját egészen 2015-ig, amikor Petro Porosenko akkori elnök a második világháborúban a nácizmus feletti győzelem napjára változtatta az ünnep elnevezését. Május 8-át az emlékezés és megbékélés napjának jelölte ki. Május 8. munkanap volt, május 9. pedig munkaszüneti nap maradt.
Volodimir Zelenszkij elnök 2023-ban törvényt írt alá, amely hivatalosan május 8-ra változtatta Ukrajna második világháborús megemlékezésének dátumát, ezzel igazodva Európa nagy részéhez, és jelezve a szovjet korszakban megszokott ünneptől való teljes elszakadást.
Klaus Iohannis román elnök helyi idő szerint kedden Washingtonban kijelentette, hogy nyitott a tárgyalásokra a Patriot légvédelmi rakétarendszer Ukrajnába küldéséről – adta hírül az MTI.
A politikus azután nyilatkozott újságíróknak, hogy tárgyalt Joe Biden amerikai elnökkel. Németország korábban egy további Patriot üteget, Spanyolország pedig légvédelmi Patriot rakétákat ígért. Más európai országok, köztük Görögország, Hollandia, Lengyelország, Románia és Svédország szintén rendelkeznek Patriot rendszerekkel.
„Az elmúlt hetekben vita folyt arról, hogy ki küldhet Patriot rendszereket Ukrajnába. Biden elnök úr említette ezt a találkozónkon, és én azt mondtam, hogy nyitott vagyok a megbeszélésre. Meg kell vitatnom a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban, hogy lássuk, mit tudunk felajánlani és mit kaphatunk cserébe, mert elfogadhatatlan, hogy Románia légvédelem nélkül maradjon” – tette hozzá.
Románia 2017-ben írt alá 4 milliárd dolláros szerződést a Patriotok beszerzéséről, ami a NATO- és EU-tagállam eddigi legnagyobb védelmi beszerzési szerződése. Az első szállítmány 2020-ban érkezett meg. Bár Romániának csak egy ilyen működő ütege van, Iohannis elmondta, hogy tárgyalások egy másik ütegről is szóltak, amely hamarosan szolgálatba áll.
A május 7-ről 8-ra virradó éjszakai orosz támadást kommentálva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy csak egy náci követne el ilyen bűncselekményt a második világháborúban a nácizmus felett aratott emléknapon és a győzelem napján. Megjegyezte, Oroszország több mint ötven rakétát és több mint húsz Sahíd drónt lőtt ki Ukrajna ellen.
A náci Putyin a második világháborús nácizmus feletti emlékezés és győzelem napján hatalmas rakétatámadást indított Ukrajna ellen. Több mint ötven rakéta és több mint húsz Sahíd drón vette célba Lviv, Vinnyica, Kijev, Poltava, Kirovohrad, Zaporizzsja és Ivano-Frankivszk régiók infrastruktúráját. Minden szükséges szolgálat dolgozik már az orosz terror következményeinek enyhítésén
– írta Facebook-bejegyzésében Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke.
Az ukrán elnök hozzátette, az egész világnak meg kell értenie, kicsoda valójában az orosz elnök, „a világ nem adhat esélyt az új nácizmusnak”.
Megérkezett az összesített jelentés a szerda hajnali nagy volumenű orosz rakétatámadásról. A beszámoló szerint az orosz csapatok 55 különböző típusú rakétával és 21 támadó drónnal támadták meg Ukrajnát, azonban az ukrán légvédelemnek 59 légi célpontot sikerült megsemmisíteni – írja az Ukrajinszka Pravda.
2024. május 8-án hajnalban az orosz megszállók kombinált támadást indítottak különféle típusú rakétákkal és támadó drónokkal. Összesen 76 légitámadási eszközt – 55 rakétát és 21 támadó drónt – alkalmazott az ellenség
– közölte Mikola Olescsuk, az Ukrán Fegyveres Erők légierejének parancsnoka.
Az oroszok a következő típusú fegyvereket vetették be:
Olescsuk szerint a légvédelmi erők 33 darab Kh–101/Kh–555 típusú cirkálórakétát tudtak megsemmisíteni; valamint négy Kalibr cirkálórakétát; két darab Kh–59/Kh–69 irányított légi rakétát és húsz darab Sahídot.
„A légierő vadászrepülőgépei, légvédelmi rakétaerejei, mobil tűzcsoportjai és az ukrán védelmi erők elektronikus hadviselési egységei vettek részt az ellenség légitámadásának visszaverésében” – tette hozzá Olescsuk.
Az orosz hadsereg az egyik szerda hajnali rakétatámadásban csapást mért a Kirovohradi területen egy kritikus infrastrukturális létesítményre. A támadásban megrongálódott 13 lakóépület és több tucat melléképület is, valamint megsérült egy gyerek. A Poltavai területről szintén találatról jött bejelentés.
Andrij Rajkovics, a Kirovohradi Katonai Adminisztráció vezetője a Telegramon jelentett a támadásról.
A Kirovohradi terület Olekszandrijszki járása elleni ellenséges rakétatámadás következtében megsérült egy kritikus infrastrukturális objektum. Egy nyolcéves gyerek megsérült. Előzetesen tizenhárom magánház és csaknem három tucat garázs pusztult el
– közölte Rajkovics.
Tájékoztatása szerint a szükséges hatóságok dolgoznak a pusztítás felszámolásán.
A Poltavai terület katonai vezetője, Filip Pronin ugyancsak találatról számolt be. Elmondása szerint a védők kemény munkája ellenére találat ért egy energiainfrastruktúra-létesítményt. Beszámolója szerint a dróntámadás következtében tűz ütött ki. Az előzetes jelentések szerint személyi sérülés nem történt.
Az ukrán legfőbb ügyészség továbbra is nyomoz az ötven észak-koreai ballisztikus rakéta kilövésével kapcsolatban, ami nemcsak Ukrajnában okozott aggodalmakat, hanem az ENSZ-ben is riadalmat keltett – írja a Reuters.
Andrij Kosztin ukrán legfőbb ügyész számolt be a rakétákkal kapcsolatos nyomozás korábban nem közölt részleteiről. Elmondása szerint rendkívül magas az észak-koreai fegyverzet meghibásodási aránya.
Az észak-koreai rakéták körülbelül fele eltévesztette a beprogramozott röppályáját, és a levegőben robbant fel; ilyen esetekben a törmeléket nem sikerül megvizsgálni
– közölte Kosztin hivatala.
Bár az észak-koreai rakéták Oroszország Ukrajna elleni háborújában végrehajtott csapásainak elenyésző részét adják, állítólagos használatuk riadalmat keltett Szöultól Washingtonig, mert az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai között kialakult közel két évtizedes konszenzus végét jelentheti. Ez arra irányult, hogy megakadályozzák Phenjant nukleáris- és ballisztikusrakéta-programjainak kiterjesztésében.
Az észak-koreai rakéták Oroszország általi felhasználása azért is okoz aggályokat nyugati körökben, mivel amellett, hogy Moszkva lehetőséget biztosított Észak-Koreának a rakéták tesztelésére, olyan lépéseket is tett, amelyek megnehezítik az ENSZ számára a Phenjan ellen 2006-ban bevezetett szankciók ellenőrzését.
A múlt hónapban Moszkva megvétózta az ENSZ-szankció-figyelők – úgynevezett szakértői testület – éves megújítását, amely 15 éve figyeli az ENSZ-szankciók végrehajtását Észak-Koreában. Kína tartózkodott a szavazástól.
Napokkal mandátumának lejárta előtt a testület benyújtott egy jelentést, amely először erősítette meg, hogy az ENSZ-szankciók megsértésével egy észak-koreai gyártmányú, Hwasong–11 néven ismert ballisztikus rakéta csapást mért az ukrán Harkivra.
Edward Howell, az Oxfordi Egyetem észak-koreai szakértője szerint a fenti tény és Moszkva vétója rávilágít arra, hogy Oroszország és Észak-Korea a nagyrészt tranzakciós, cseremegállapodásokon túlmenően erősítette kétoldalú kapcsolatait.
Az ENSZ-nél történtek ellenére Kosztin kijelentette, folytatják a nyomozást.
Az ügyészség közlése szerint amikor a becsapódási helyeken nem lehetett begyűjteni a törmeléket, akkor a Hwasong–11 rakétákat repülési pályájuk, sebességük és kilövési helyeik alapján azonosították.
A KN–23-ast legutóbb február 27-én használták fel. Az ügyészség által azonosított kilövések teljes száma megegyezik azokkal a hírszerzési adatokkal, amelyek szerint Észak-Korea mintegy ötven ballisztikus rakétát szállított Oroszországba.
A 21 eset között, amiben sikerült törmeléket gyűjteni, három olyan eset is van, amelyben a rakétákkal az ukrán fővárosra, Kijevre és a főváros régiójára lőttek. A többi a Harkivi, a Poltavai, a Donyecki és a Kirovohradi területeket érte.
Az ukrán hatóságok még vizsgálják, hogy Észak-Korea küldött-e instruktorokat a ballisztikus rakéták kilövéseinek megfigyelésére.
A szerdai intenzív rakétatámadás következtében a Kijevi területen találat ért egy települést. A támadásban tizennégy lakóépület megsemmisült vagy súlyos károkat szenvedett el, két ember pedig megsérült – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata a Facebookon osztotta meg a támadás részleteit.
A katasztrófavédelem felszámolja egy ellenséges rakétatámadás következményeit a Kijevi területen
– közölte a hivatal.
„Az ellenséges rakéták 14 magánépületet semmisítettek és károsítottak meg, két ember megsérült” – tették hozzá.
A brutális támadás következményeiről videót is megosztottak, képek pedig ide kattintva érhetők el.
Egy, a belorusz határon át illegálisan Lengyelországba belépő orosz katonát tartóztatott fel a lengyel határőrség – adta hírül az MTI.
Az eseményről elsőként az RMF FM lengyel kereskedelmi rádió számolt be szerda reggel. Az információt később Andrzej Juzwiak, a lengyel határőrség főparancsnokának szóvivője megerősítette a PAP hírügynökségnek.
A határőrség X-felületén közölték: a 41 éves oroszországi dezertőr ügyében jelenleg hatósági vizsgálat van folyamatban.
Ivan Sztupak, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) volt munkatársa arról beszélt, hogy a robbanásveszélyes FAB légibombákkal felszerelt repülőgépek kell hogy legyenek az ukrán fegyveres erők fő célpontjai az oroszok elleni küzdelemben – írja az Unian.
Elmondása szerint ezek a gépek 3-4 FAB-ot szállítanak egyszerre, egy területre indítják őket, és nagy gondot okoznak az ukrán védelemnek.
Miért esett el Avgyijivka? A FAB-ok miatt. Miért veszíthetjük el Csasziv Jart? A FAB-ok miatt. Az oroszok nagy lendülettel mutogatják ezt. Élő erőt takarítanak meg. Embereket és felszereléseket takarítanak meg. Mivel a gép repül, 40-50 kilométerrel arrébb egy sor FAB-ot bocsát ki, ráadásul minden máshoz képest rendkívül olcsók
– állapította meg a szakértő.
Hangsúlyozta, az ukrán fegyveres erőknek meg kell semmisíteniük az ellenséges repülőgépeket a bázisaikon, és meg kell ölniük az orosz harci repülőgépek pilótáit.
Hozzátette, amennyiben ez nem sikerül, akkor azután kell őket megsemmisíteni, hogy azokat elindították Ukrajna irányába. Elmondása szerint nagy segítség lenne Ukrajnának, ha a katonák feje fölött nem repülnek ezek a repülőgépek, ugyanis ez az orosz előrenyomulás megállításának a kulcsa.
Komolyan készül Észtország május 9-re, vagyis az Európa-napra: az észt rendőrség május 9-én betiltotta a tiltott jelképeket használó vagy az Orosz Föderáció háborús bűneinek támogatását kifejező nyilvános összejöveteleket – írja az eurointegration.com.
A litván állambiztonsági minisztérium (DSB) sem zárja ki, hogy május 9-én az Orosz Föderáció provokációi merülhetnek fel az országban.
Az észt rendőrség nem veszi nyilvántartásba a nyilvános gyülekezéseket, ha okkal feltételezhető, hogy a gyülekezésen „az agresszor állam szimbólumait tüntetik fel, és ellenségeskedést szítanak”.
Indrek Puvi, a narvai rendőrkapitányság vezetője szerint a korábbi évekhez hasonlóan május 9-én is gondoskodik a rendőrség a közrendről a jogsértések megelőzése érdekében.
A rendőrség nem tiltja a halottakról való megemlékezést, de tilos az agresszió támogatása
– mondta.
A rendőrség nem veszi nyilvántartásba az ilyen nyilvános összejöveteleket, mert azok súlyos jogsértésekhez, konfliktusokhoz vezethetnek.
A rendőrség jelen lesz a tallinni katonai temetőben is.
A tiltott közgyűlés szervezése pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet által idén áprilisban végzett szociológiai tanulmány eredményeiből kiderült, hogy Ukrajnában a polgárok 83 százaléka gondolja úgy, hogy az államnak valamilyen mértékben be kellene avatkoznia a Moszkvai Patriarchátus Ukrán Ortodox Egyházának (UPC MP) tevékenységébe, 63 százalék annak teljes betiltását támogatja – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Az említett 83 százalékból 20 százalék kevésbé radikálisan közelíti meg a kérdést, és beérnék az UPC MP feletti állami ellenőrzés és felügyelet létrehozásával anélkül, hogy azt Ukrajnában teljes mértékben betiltanák.
A válaszadók 12 százaléka úgy gondolja, hogy nem érdemes beleavatkozni ennek az egyháznak a dolgaiba, ehelyett csak az egyes lehetséges jogsértéseket kell vizsgálni.
Ukrajna valamennyi régiójában a lakosság többsége – keleten 76 százalék, nyugaton 85 százalék és a középső területeken 86 százalék – az állami álláspontot képviseli az UPC MP tevékenységével kapcsolatban.
Nyilvánvaló, hogy az Egyház nem tudja meggyőzni az ukránokat arról, hogy állítólag már nem függ a Moszkvai Patriarchátus vezetésétől, és ukránbarát álláspontokat képvisel
– állapította meg az intézet.
