A német parlamentben ülésező Zöldek és Szabad Demokraták, valamint az ellenzéki CDU képviselői támogatják, hogy a NATO légvédelmi rendszerei drónokat lőjenek le Nyugat-Ukrajna felett – írja az ukrán Unian hírügynökség.
Roderich Kiesewetter, a CDU szóvivője szerint a NATO beavatkozása tehermentesítené az ukrán légvédelmet, és lehetővé tenné a front védelmét is.
A német ellenzék példaként Izraelt idézte fel, amely áprilisban az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia segítségével verte vissza az iráni légitámadást. Véleménye szerint, attól, hogy segítséget nyújtanának Ukrajnának, még nem válnának a konfliktus közvetlen résztevőivé.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is! Jó pihenést kívánunk!
Vlagyimir Putyin orosz elnök javaslatára leváltják Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert, ha a parlament is jóváhagyja. Már az utódját is megtalálták. A külügyminisztérium élére az államfő ismét Szergej Lavrovot jelölte – közölte vasárnap az orosz parlement felsőháza.
Több mint két évvel az ukrajnai háború kezdete után Vlagyimir Putyin orosz elnök javaslatára leválthatják Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert, és a helyére Andrej Belouszov volt miniszterelnök-helyettest nevezik ki.
Belarusz területén a Wagner-csoport tagjai kéthetes tanfolyamot tartanak a mozgósított orosz katonáknak, és megtanítják nekik kezelni a pilóta nélküli repülőgépeket.
A katonák ezek után az expressz tanfolyamok után mennek majd az ukrajnai háborúba – írja az Ukrajinszka Pravda .
Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton többletfeladatokat adott két kulcsfontosságú kormánytisztviselőnek, akik a védelmi iparért és az energiaellátásért felelnek. A Reuters beszámolja szerint ennek az az oka, hogy a Kreml vezetője Oroszországot egy elhúzódó ukrajnai háborúra készíti fel.
Mint írták, az 55 éves Denisz Manturov miniszterelnök-helyettes és az 52 éves Alekszandr Novak energiaügyi miniszterelnök-helyettes is pluszfeladatokat kapott.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok mindent megtesz annak érdekében, hogy felgyorsítsa a katonai szállítmányok érkezését Ukrajnába – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az amerikai külügyminiszter bízik abban, hogy Ukrajna hatékonyan tudja majd tartani a pozícióját keleten, és tovább növeli Fekete-tengeren megszerzett előnyét. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok a költségvetési nehézségek mellett biztosította Ukrajnának a védelemhez szükséges rendszereket. Mint mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök téved, ha úgy gondolja, hogy meg tudja törni Ukrajnát és támogatóit.
David Cameron brit külügyminiszter „rendkívül veszélyesnek” nyilvánította a harkivi helyzetet május 12-én. Cameron hangsúlyozta, hogy Kijev szövetségeseinek mindent meg kell tenniük, hogy „segítsenek az ukránoknak” – derül ki a brit külügyminiszter vasárnapi, Sky Newsnak adott televíziós interjújából.
Volodimir Zelenszkij elnök május 10-én megerősítette azokat a korábbi jelentéseket, amelyek szerint Oroszország újabb támadó hadműveleteket hajt végre a Harkivi területen, és harcokról számoltak be az ukrán–orosz határon, Harkiv városától 30 kilométerre északra.
Az ukrán hadsereg közölte, hogy május 11-én a „szürkezónához” tartozó, határ menti falvakban fékezték meg az orosz erőket, míg Oroszország öt helyi település elfoglalását jelentette be.
Az április 24-én jóváhagyott késedelmes, 61 milliárd dolláros amerikai katonai segélycsomagról szólva Cameron azt mondta, hogy jobb lett volna, ha a finanszírozás korábban érkezik. De hozzátette, hogy a pénz „változást fog hozni”.
A Harkivban zajló új orosz offenzíva közepette az ukrán határ menti városokat súlyos csapások érték. Az orosz csapatok az elmúlt nap folyamán 27 települést támadtak meg a Harkivi területen, három ember meghalt, öt pedig megsebesült. Az elmúlt két napban több mint 4000 civilt evakuáltak otthonából – közölte Oleh Szinegubov, Harkiv kormányzója.
Az orosz hadsereg az ukrajnai háborúban elfoglalta a Harkivi területi Hatiscse, Kraszne, Morohovec és Olijnikove településeket, miközben öt frontszakaszon sikerült előrenyomulnia az elmúlt napon – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.
A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az orosz fél 18 ukrán ellenrohamot vert vissza, az ukrán hadseregnek pedig mintegy ezerötszáz katonája esett el, vagy sebesült meg súlyosan.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg hat tábori lőszerraktárt, egy MiG–29-es-es repülőgépet, négy Mi–24-es és egy Mi–8-as helikoptert, hat harckocsit, egy Bradley gyalogsági harcjárművet, négy páncélozott harcjárművet, egy M109-es Paladin amerikai, egy AS–90-es Braveheart brit és egy CAESAR francia önjáró löveget, valamint kilenc M777-es vontatott amerikai tarackot, nyolc Tocska–U harcászati rakétát, három HAMMER irányított francia légibombát, továbbá 36 drónt.
A Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) szerint az oroszoknak több céljuk van a harkivi támadással. Egyrészt próbálják az ukrán erőket a front különböző irányaiból elvonni, valamint az ukrán tüzérséget egy helyre csoportosítani – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ISW elemzett adatai szerint az orosz erők viszonylag korlátozott számú támadó hadműveletet hajtanak végre az orosz–ukrán határ mentén, Harkiv északi részén. Az oroszok továbbra is jelentős taktikai előnyöket érnek el a kevésbé védett területeken.
Az elemzők szerint az északkelet-ukrajnai határ mentén telepített orosz csapatalakulatok száma azt jelzi, hogy nem hajtanak végre nagyszabású hadműveletet a város bekerítésére vagy elfoglalására. Az ISW megjegyezte, hogy az ukrán csapatoknak mielőbb meg kell ragadniuk a támadó kezdeményezést.
Steven L. Basham, az Egyesült Államok légierejének altábornagya kijelentette, hogy folyamatosan támogatni kell Ukrajnát. Hozzátette, hogy Oroszország technikai importja egyre inkább Kínától függ – írja a The Kyiv Independent.
Az altábornagy beszélt az amerikai csapatok Európába telepítéséről és a NATO védelmének fontosságáról is.
„Bárhogy is végződik a háború Ukrajnában, Oroszország nem áll meg, hacsak meg nem állítják” – hangsúlyozta Steven L. Basham.
Oroszország egy hónappal a párizsi olimpiát követően, annak alternatívájaként megrendezi a Barátság Játékokat szeptember 15–29. között. A győzteseknek érmeket és pénzt ajánlanak fel – írja a The Kyiv Post. Matvij Bidnij, Ukrajna ifjúsági és sportminisztere szerint Vlagyimir Putyin „figyelmen kívül hagyja az olimpizmus elveit”, és csak propagandaként akarja használni a sportot.
Az eseményt széles körben Oroszország válaszának tekintik arra, hogy a 2022 februárjában történt ukrajnai invázió miatt – a szövetséges Belorusszal együtt – nem indulhathatnak a nyári olimpiai játékokon nemzetként. Az orosz és belorusz sportolók a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) pénteki döntése nyomán semleges színekben indulhatnak.
Miután Oroszország állami szinten úgy döntött, hogy finanszírozza az úgynevezett Barátság Játékokat, és létrehozta az úgynevezett »Nemzetközi Barátság Szövetséget«, hogy megszervezze az eseményt, az egész világnak bebizonyította, hogy semmibe veszi az olimpizmus elveit
– fogalmazott Matvij Bidnij, Ukrajna ifjúsági és sportminisztere.
Az orosz és belorusz sportolók túlnyomó többsége nem teljesíti a Párizsban semlegesként való részvételhez szükséges feltételeket, így a Barátság Játékok lehetőséget kínálnak számukra, hogy egy globális, több sportágat felölelő versenyen indulhassanak.
Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke a Barátság Játékokat „a sport politizálására irányuló cinikus kísérletnek” nevezte, és a NOB felszólította a többi nemzetet, hogy ne vegyenek részt a rendezvényen.
Mint írtuk, az elmúlt napokban az oroszok átfogó támadást indítottak a harkivi régió ellen. A katonai szakértők úgy látják, hogy Oroszország próbálja hatékonyan kihasználni az ukrán fegyveres erők fegyver- és létszámhiányát – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Hozzátették, hogy a támadások üteme tovább súlyosbíthatja Ukrajna két kritikus sebezhetőségét: a katonai létszám hiányát és a gyenge légvédelmet. Oroszország mindkettőt kihasználva igyekszik sikereket elérni a fronton, mielőtt újabb nyugati segélyek érkeznének.
Ukrajna számára a május bizonyult a legbrutálisabb hónapnak. A szakértők szerint a harkivi támadások rámutattak arra, hogy az ukrán haderő nem elég nagy, hiányos a tüzérségük, valamint nincs elegendő számú katonájuk. Az elemzők arra számítanak, hogy az oroszok kiterjesztik a támadásokat Ukrajna nyugati részére, a Szumi régióba.
Olekszandr Szirkszij tábornok, az ukrán hadsereg főparancsnoka vasárnap egy Telegram-posztban számolt be a fronton zajló eseményekről.
Az Ukrajinszka Pravda szerint Szirszkij elismerte, hogy a Harkiv ellen indított orosz támadás miatt „jelentősen súlyosbodott” a helyzet. Ugyanakkor biztosította az ukránokat arról, hogy ismerik Oroszország terveit, és rugalmasan reagálnak a helyzetre.
A főparancsnok szerint az oroszok újra és újra támadásokat indítanak, de a legtöbb esetben az ukrán katonák megállítják őket.
Az ellenség egyes területeken részleges sikereket ér el, más területeken pedig a védelmi erők kiszorítják az ellenséget, és javítják taktikai pozíciójukat
– közölte a tábornok, aki azt is hozzátette, hogy a front több szakaszán – köztük Kupjanszknál, Sziverszknél, Limannál és Pokrovszknál – „gyorsan változik” a helyzet.
Ukrajna katonai hírszerzésének, a HUR-nak a tisztviselői több ukrán hírportállal is közölték, hogy az éjjel dróntámadást indítottak három oroszországi régió ellen.
Az Ukrajinszka Pravdának és az RBK Ukrajinának arról nyilatkozott egy-egy tisztviselő, hogy a Volgográdi terület, a Lipecki terület és a Kalugai terület voltak a támadás célpontjai (ezek közül Volgográdban ki is gyulladt egy olajfinomító, amiről videó is készült).
A tisztviselő azt is hozzátette, hogy a drónjaik Kalugában szintén eltaláltak egy olajtárolót, Novolipeckben pedig egy gyártóüzemet ért csapás. Mint mondta, a támadást ukrán gyártmányú eszközökkel hajtották végre, és az összes létesítményt katonai célpontként tartják számon.
Több mint négyezer embert evakuáltak a Harkivi területről a régió kormányzójának vasárnapi bejelentése szerint – írja az MTI.
Oleh Szinyehubov a közösségi médiában közzétett bejegyzésében azt közölte, összesen 4073 embert telepítettek ki a területről azt követően, hogy az utóbbi napokban fokozódtak az orosz támadások a térségben.
Ugyancsak vasárnap reggel az ukrán hatóságok azt közölték, hogy az orosz fél ismét légitámadást intézett a Harkivi területen található Vovcsanszk városa ellen. A tájékoztatás szerint egy lakóépületet is találat ért, egy nő életét vesztette.
Az orosz csapatok először 2022 februárjában intéztek támadást a kelet-ukrajnai régió ellen, de az év szeptemberében az ukrán ellentámadás kiszorította őket a terület nagy részéről.
A határ másik oldalán fekvő, oroszországi Belgorod régiót azóta rendszeres ukrán drón- és tüzérségi csapások érik. Márciusban arra a kérdésre, hogy az orosz erőknek esetleg el kell-e foglalniuk Harkiv régiót, Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy az orosz területet csak úgy lehet biztosítani az ukrán csapásoktól, ha létrehoznak egy ütközőzónát, amely az orosz területeket az ukrán erők lőtávolságán kívülre helyezi.
Leomlott a padlása és a teteje is annak a tízemeletes belgorodi társasháznak, amelyről már korábban is több videót közöltünk.
Az újabb omlásra a mentőmunkálatok közben került sor, erről szintén videó készült. A Radar Belgorod szerint a dolgozó munkások, önkéntesek közül többen is csapdába eshettek.
A RIA Novosztyi tudósítója viszont azt jelentette, hogy a civileket már az omlás előtt megkérték, hogy hagyják el a helyszínt. Egy szemtanú pedig azt mondta a hírügynökségnek, hogy szerinte az omlás idején senki sem tartózkodott a munkaterületen. Hivatalos forrásból egyelőre nincs információ arról, hogy megsérült vagy csapdába esett-e valaki a második omlásban.
Mint írtuk, vasárnap reggel – az oroszok szerint egy ukrán tüzérségi csapás után – teljesen leomlott egy tízemeletes lakóház egy része a Belgorodi területen. Több videót is mutattunk az omlás utáni állapotokról, de időközben megjelent egy olyan felvétel is, amelyen maga a robbanás és az omlás pillanata is látható.
A felvételt egy helyi Telegram-csatorna tett közzé, és a jelek szerint egy köztéri kamera készítette.
A RIA Novosztyi információi szerint a lakóház többi részéből is kimenekítették az embereket. Oroszország Nyomozó Bizottsága pedig azt közölte, hogy legalább 30 sérültje és egy halottja van az omlásnak.
Ennél is nagyobb számokat közölt nem sokkal később egy orosz Telegram-csatorna, a Baza, amelynek információi szerint
legalább négy halottja és 35 sérültje van az esetnek.
Megjegyezték azt is, hogy a szám valószínűleg nőni fog a következő órákban, sok a súlyos sérült, köztük egy kiskorú is válságos állapotban van. A csatorna azt is tudni véli, hogy az előzetes vizsgálati adatok szerint az ukrán Vilha rakéta-sorozavető egyik lövedékre csapódhatott be a helyszínen.
Mindeközben egyes ukránbarát közösségi oldalakon már arról írnak, hogy maguk az oroszok robbantották fel az épületet egy irányított detonációval (annak érdekében, hogy a közvéleményt Ukrajna ellen hangolják), és a második csecsenföldi háborút megelőző, 1999-es robbanásokhoz hasonlítják az incidenst.
Russia's most obvious false-flag operation of the war.
— Jay in Kyiv (@JayinKyiv) May 12, 2024
A clear controlled demolition of a residential building in Belgorod, just like Putin's 1999 apartment bombings that gave him Carte Blanche to invade Chechnya. pic.twitter.com/F6DsJNwEhy
Vasárnap reggel teljesen leomlott egy tízemeletes lakóház bejárati, illetve bejárati feletti része Belgorod városában – közölte az orosz állami sajtó. A helyszínen több videó is készült.
A TASZSZ hírügynökség szerint legalább két ember megsérült, és többen is a romok alatt lehetnek. Arra is figyelmeztettek, hogy a helyszín nem biztonságos, mert az épület további részei is leomolhatnak.
A Belgorodi terület kormányzója, Vjacseszlav Gladkov közölte, hogy a várost egy intenzív ukrán tüzérségi csapás érte, ez okozta a házomlást.
Az ügyben hivatalos vizsgálat indult, a helyszínen pedig zajlanak a mentőmunkálatok. A TASZSZ szerint már Gladkov is a helyszínre érkezett.
Nemrég idéztük az ukrán hadsereg egyik szóvivőjének szombati nyilatkozatát, amelyben arról esett szó, hogy megállították az orosz előrenyomulást. Mindezt árnyalja az ukrán Nemzetőrség egyik egységének közleménye, amelyet már később adtak ki.
Az Ukrajinszka Pravda szerint az egység – amely a Nemzetőrség Omega különleges műveleti csoportjához tartozik – arról számolt be, hogy Harkivtól északra bizonyos állásokból vissza kellett vonulniuk, és néhány lakott terület orosz kézre került.
[Délután] Négy órakor megkezdődtek a harcok a stratégiai jelentőségű Hliboke településéért. Az oroszok tucatjával halnak meg, de még mindig nyomulnak, és néhol sikerrel is járnak. Az éjszaka nagyon nehéz lesz
– állt a Telegramon, szombat este megosztott üzenetükben.
Mindeközben a harctéri helyzetet nyomon követő ukrán DeepState projekt is frissítette térképét azzal kapcsolatban, hogy hol nyomulhattak előre az oroszok a közelmúltban.
Vjacseszlav Gladkov, a határ közelében fekvő Belgorodi terület kormányzója közölte: szombat este egy erőteljes ukrán támadás érte a régiót – írja a The Kyiv Independent.
Közlése szerint a támadás még este, helyi idő szerint 20.15 körül kezdődött. A közösségi médiában nem sokkal később fotók és videók jelentek meg kiégett autókról.
Again, from Belgorod!!! Slava Ukraini, Heroyam Slava ❤️ pic.twitter.com/z2DLWaEDpK
— Clown (@DanaSLJL) May 11, 2024
Gladkov szerint a támadásban meghalt egy nő, és további 29 ember megsérült, köztük egy kiskorú is, továbbá több lakóépületben, üzletben, autóban és közintézményben is károk keletkeztek.
Belgorod is under fire
— Devana 🇺🇦 (@DevanaUkraine) May 11, 2024
By the way, it is from there that Russia is shelling Kharkiv Oblast pic.twitter.com/TV1ka5H7k8
Ukrajna számos alkalommal hajtott végre csapásokat Belgorod térségében a közelmúltban.
Szombat este felrobbant egy gránát a Kijev közelében lévő Brovariban, két ember megsérült.
Az Ukrajinszka Pravda szerint először a település polgármestere közölte, hogy Brovari központjában történt a robbanás. Később a rendőrség ismertetett újabb információkat az esetről, és közölték:
a detonáció előzménye az volt, hogy egy rendőr üldözött egy férfit, aki menekülés közben gránátot hajított felé.
Ennek következtében mindketten megsérültek. A férfit eredetileg „huliganizmus” miatt vették üldözőbe a rendőrségi közlemény szerint.
A sérültek azóta orvosi ellátást kaptak, a bűncselekménnyel gyanúsított férfival szemben pedig büntetőeljárás indult.
Nazar Volosin alezredes, az ukrán hadsereg szóvivője szombaton közölte, hogy a Harkivi területen megállították az orosz csapatok előrenyomulását.
A térségben a hét végén indult meg egy orosz támadás. Az orosz védelmi tárca a minap azt közölte, hogy öt falut elfoglaltak.
Nazar Volosin azt állította, hogy az orosz csapatok megrekedtek Harkiv adminisztratív határán (amely egybeesik Oroszország és Ukrajna hivatalos határával). „Az ellenség a szürke zónában van, nem terjeszkednek" – fogalmazott.
Hozzátette azt is, hogy Lipci és Vovcsanszk irányában folytatódtak a harcok, és az ottani ukrán csapatok most azokat az oroszokat vadásszák le, akik bevették magukat az erdős területekre – írja a The Kyiv Independent.
Az idei Eurovíziós Dalfesztivál „minden szombatot vagy rituális szentségtörést felülmúlt” – jelentette ki Marija Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Telegram-csatornáján. A Kreml képviselője hozzátette, hogy „Nyugat-Európa temetése a szokásos módon zajlik”.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője közösségi oldalán közzétett egy videót a különböző országokból érkező Eurovíziós résztvevők fellépéséről a svédországi Malmőben. A videóban látható színpadi produkciókat Igor Kornyeljuk szovjet-orosz zenész háttérzenéje kíséri, amely a Sátán bálja-jelenetben hallható a Mester és Margaritában.
Az Eurovízió 2024 felülmúl minden orgiát, covent vagy rituális szentségtörést. Nyugat-Európa temetése zökkenőmentesen zajlik. Nincsenek meglepetések
– jegyezte meg az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője.
Oroszország az elmúlt években nem vett részt a versenyen. 2022. február 25-én az Európai Műsorszolgáltatók Uniója (EBU) bejelentette, hogy az ukrajnai helyzet miatt az Orosz Föderáció nem képviselteti magát az Eurovízión. Másnap az Összoroszországi Állami Televíziós és Rádiós Műsorszolgáltató Társaság, a Channel One és az Ostankino rádióház bejelentette, hogy kilépnek az EBU-ból.
Oroszország azt tervezi, hogy 2024-ben megrendezi az első televíziós zenei versenyt, az „Intervíziót”. Több ország jelezte már érdeklődését iránta – írja a TASZSZ.
Magyarország területére 2024. május 11-én az ukrán-magyar határszakaszon 6432 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 10076 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 52 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja az MTI.
Május 12-én délelőtt egy drón lezuhanása miatt tűz keletkezett a volgográdi olajfinomítóban – közölte az Ukrajinszka Pravda az orosz sajtóra hivatkozva.
A jelentések szerint a tűz a volgográdi olajfinomító területén egy az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságához tartozó pilóta nélküli légi jármű lezuhanása miatt ütött ki.
Пожежа на Волгоградському НПЗ внаслідок падіння безпілотника. Відео: Baza pic.twitter.com/sVhuKg3648
— Українська правда ✌️ (@ukrpravda_news) May 12, 2024
A tüzet eloltották, áldozatok nincsenek.
A Donyecki terület két lakosa is megsebesült az elmúlt 24 órában orosz lövések következtében – közölte május 12-én, vasárnap Vadim Filaskin, a régió katonai közigazgatásának vezetője.
Május 11-én az oroszok megsebesítettek 2 donyecki régióbeli lakost: Novoszelivka Percsában és Mikolajivkában
– írta a Telegram-csatornáján.
Az ukrán Interfax azt írja, hogy a jelentések szerint az ukrajknai háború kezdete óta 1958 lakost öltek meg és 4888-at sebesítettek meg.
Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke bejelentette, hogy részt vesz a svájci békecsúcson, amelyet június 15–16-án rendeznek meg Burgenstockban – írja a Eurointegration.
A politikus az X-en (korábban Twitter) tett bejelentést szombaton.
The First Peace Summit for Ukraine is in June — and Canada will be there.
— Justin Trudeau (@JustinTrudeau) May 11, 2024
I look forward to joining other world leaders to advance our shared goal of just and lasting peace for Ukraine.
Justin Trudeau elmondása szerint várja a lehetőséget, hogy a világ más vezetőivel csatlakozhasson „az igazságos és tartós béke″ ukrajnai előmozdításában.
Svájc több mint 160 országot és nemzetközi szervezetet hívott meg, Oroszországot azonban nem.
A The Telegraph cikke szerint Oroszország jobboldali szélsőségeseket és bűnözőket toboroz, akik támadásokat hajtanak végre Nagy-Britanniában és más NATO-országokban.
A lap forrásai szerint az oroszok által toborzott terroristák felelősek az elmúlt hat hónapban Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban elkövetett támadássorozatért – írja az Unian. Állítólag az orosz katonai hírszerzés (GRU) titkos tisztjei és a Wagner-csoport tagjai toborozzák őket.
A GRU jobboldali terroristákból álló hálózatot épít ki, amelyet a NATO-célpontok ellen vetnek be. Ezek a támadások már zajlanak, és már egy ideje folynak különböző NATO-országokban. A hírszerző ügynökségek most figyelmeztetik kormányaikat, hogy a fenyegetés nagyon is valós. A jobboldali szélsőségeseket azért veszik célba az orosz toborzók, mert ők egy olyan csoportot alkotnak, amely oroszbarát, Putyin-párti és nagyon erőszakos
– mondta a forrás, hozzátéve, hogy a Kreml kénytelen volt átállni az Irán által alkalmazott taktikához, tehát bevonni a szervezett bűnözői csoportokat terrortámadások végrehajtásához.
Ugyanakkor Mark Galeotti, a londoni székhelyű Mayak Intelligence igazgatója szerint „még ha Putyin háborúról is beszél a Nyugat ellen, nem igazán akar nyílt konfliktust”.
Az új mozgósítási törvény hatálybalépésével „véget ér” az ukránok egy része által élt „nyugodt élet”. Ezt Dmitro Lazutkin, a védelmi minisztérium képviselője mondta az Espresso műsorában – írja az Unian.
„Ha globálisan beszélünk, akkor május 18-tól, amikor a mozgósításról szóló törvény hatályba lép, akkor megváltozik a hozzáállás ehhez a háborúhoz. Mert az a történet, amikor az emberek egy része harcol és folyamatosan a fronton van, egy része pedig nyugodt életét éli, nyilvánvalóan most véget ér” – mondta.
Lazutkin szerint „az egész országot mozgósítani kell, mert az ellenség erős”.
„Az a szembetűnő különbség, ami minden alkalommal szemet szúrt, amikor a Donbasszból hazatérve Kijevbe vagy Lembergbe vagy más békés városokba érkezik, nem normális. Talán akkor lenne normális, ha gyenge ellenségünk lenne, de ebben az esetben az egész országot mozgósítani kell” – mondta a védelmi minisztérium szóvivője.
A német parlamentben ülésező Zöldek és Szabad Demokraták, valamint az ellenzéki CDU képviselői támogatják, hogy a NATO légvédelmi rendszerei drónokat lőjenek le Nyugat-Ukrajna felett – írja az ukrán Unian hírügynökség.
Roderich Kiesewetter, a CDU szóvivője szerint a NATO beavatkozása tehermentesítené az ukrán légvédelmet, és lehetővé tenné a front védelmét is.
A német ellenzék példaként Izraelt idézte fel, amely áprilisban az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia segítségével verte vissza az iráni légitámadást. Véleménye szerint, attól, hogy segítséget nyújtanának Ukrajnának, még nem válnának a konfliktus közvetlen résztevőivé.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!