Négyen meghaltak és tizenöten megsérültek egy orosz támadásban a harkivi régióban – közölte a terület kormányzója.
Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint Oleg Szinegubov megerősítette, hogy az orosz támadáskor ukrán civil vállalkozások dolgoztak egy védelmi létesítmény építésén.
Az emberi veszteségek mellett a berendezéseket is találat érte, így több mint 30 millió hrivnya kár keletkezett.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Az európai kormányok és Brüsszel azt fontolgatják, hogy legkésőbb 2025-ben gyakorlatokat tartanak az ukrán erők számára nemcsak az Európai Unió, hanem Ukrajna területén is – írja a Die Welt német lap forrásokra hivatkozva.
Az ukrán katonák ukrajnai kiképzésének lehetőségével az EU katonai bizottságának, a szövetség legfőbb katonai testületének május 15-i, szerdai ülésén foglalkoztak. Ezt a lehetőséget Michiel van der Laan holland tábornok, az ukrán katonákat az Európai Unióban kiképző katonai segítségnyújtási misszió (EUMAM) jelenlegi vezetője vetette fel.
A balti országok, Kelet-Európa és Franciaország támogatja leginkább ezt a javaslatot. Más országok, például Németország, még nem döntöttek álláspontjukról. Berlin azonban máris aggodalmát fejezte ki a biztonsági fenyegetések miatt.
Elemzők szerint Ukrajnában az uniós kiképzők az orosz csapások elsődleges célpontjává válhatnak, emellett a gyakorlatok ukrán területre való áthelyezése parlamenti jóváhagyást és további kiadásokat tehet szükségessé. Az sem világos, hogy az Európai Unió hogyan reagálna, ha európai katonák halnának meg Ukrajnában.
Az EUMAM jövőjéről júliusban születhet döntés, amikor megújítják a misszió 2024 novemberéig tartó mandátumát. A jelenlegi tervek szerint a gyakorlatok többségére Lengyelországban és Németországban kerül sor.
Hangos robbanás hallatszott este Szentpéterváron az egyik egyetem környékén. Erről a város Kalinyinszkij kerületének közigazgatási sajtószolgálata számolt be a TASZSZ orosz hírügynökségnek.
Este nyolc óra körül egy robbanásról érkezett jelentés
– közölte a sajtószolgálat.
Az egészségügyi szolgálatok arról számoltak be, hogy a robbanás következtében sérültek is vannak. „Hét áldozatnak kellett orvosi segítséget nyújtani” – mondta a szolgálat szóvivője.
Az Észak-atlanti Szövetség 75. évfordulójának szentelt szobrot avattak fel május 16-án Kijevben, az Európa téren – írja az Ukrajinszka Pravda.
A szobrot, amely az ukrán Nemzeti Filharmónia épülete mellett található, a NATO ukrajnai képviselete leplezte le a Joint Victory civil szervezettel együttműködve. Az ünnepségek részeként informális találkozót tartottak Marie-Doha Besancenottal, a NATO-főtitkár képviselőjével, és koncertet adtak a Filharmóniában.
Az Európa téren álló szobor, amelyet ma avatunk fel, az Ukrajna és a NATO közötti szoros együttműködést szimbolizálja. A szobor a szövetség megalakulásának 75. évfordulója alkalmából készült
– mondta az ünnepségesen Ukrajna kulturális és információs politikáért felelős miniszterhelyettese.
Az ukrán Állami Nyomozóhivatal (SZBI) az RBK Ukrajina megkeresésére válaszolva megerősítette: Kárpátalján, az ukrán–román határon egy határőr agyonlőtt egy felnőtt férfit, aki éppen Romániába akart volna átszökni. A határőrt a rendfenntartó erők őrizetbe vették, az ügyben büntetőeljárás indult.
Az SZBI közlése szerint az eset még május 15-én, szerdán, 19 óra körül történt. Az előzetes vizsgálati adatok szerint a határőrség katonái járőrözés közben észrevettek egy férfit, aki a román határ felé tartott. A férfi a határőrök felszólítására nem állt meg, és futni kezdett.
Az SZBI megállapította, hogy a szökevény üldözése közben a határőrök több figyelmeztető lövést adtak le szolgálati fegyvereikkel.
A férfi holttestére később lőtt fejsérüléssel bukkantak rá.
Az áldozat 39 éves volt és Dnyipró városából származott. Az útlevele, valamint kempingfelszerelés is volt nála. A helyszínre érkező rendfenntartók kihallgatták a határőröket, és lefoglalták az áldozat tárgyait, valamint a fegyvereket.
A határ menti területen sokan meghaltak a háború kezdete óta amiatt, hogy a katonai szolgálat elől menekülők gyakran illegálisan próbálnak elszökni Ukrajnából. Az áldozatok közül legtöbben valószínűleg a Tiszába fulladtak bele.
Az oroszországi régiók elleni támadások mögött kirajzolódnak a Volodimir Zelenszkij rendszere mögött álló nyugati támogatók – mondta Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő pénteken a RIA Novosztyi szerint.
„A nyugati fegyvereket használó barbár támadások mögött egyértelműen kirajzolódik a Zelenszkij-rezsim amerikai és brit kurátorainak profilja. Ők nemcsak egyre nagyobb hatótávolságú rakétákkal és nehézfegyverekkel látják el, hanem zöld utat adnak ezeknek az Oroszország elleni használatához is, hozzájárulva ezzel a konfliktus további eszkalálásához” – idézte Zaharova szavait az orosz állami hírügynökség.
Megjegyezte azt is, hogy véleményük szerint az ukrán vezetés „úgy tűnik, hogy hisz a büntetlenségében a nyugati nagykövetek Kijevbe tett, az utóbbi időben gyakori látogatásainak fényében”. Hangsúlyozta azt is, hogy a legutóbbi, csütörtöki és pénteki ukrán támadásokban több mint 100 drónt semmisített meg az orosz légvédelem (ezekről a csapásokról egy ukrán beszámoló is érkezett nemrég).
Denisz Smihal ukrán kormányfő közölte: 1,5 milliárd hrivnyát, vagyis átszámítva 13,5 milliárd forintot (vagy 38 millió dollárt) szánnak két hőerőmű helyreállítására.
A pénzt a Harkivi területen található Zmijiv hőerőmű, valamint a Kijevi területen található Tripiljai hőerőmű újjáépítésére szánja az ukrán kormányzat. Mint a The Kyiv Independent írta, a két hőerőművet márciusban és áprilisban, az ukrán energetikai infrastruktúrát ért nagyszabású orosz támadások során semmisítették meg.
A Centerenergo ukrán állami vállalat az erőművek helyreállítására az állami költségvetés tartalékaiból, valamint abból az alapból kap pénzt, amelyet azért hoztak létre, hogy a lefoglalt orosz vagyonból származó pénzt Ukrajna újjáépítésére fordítsák – mondta Denisz Smihal.
Ezeknek a forrásoknak a felhasználása során maximális hatékonyságot várunk. A munkát a lehető leggyorsabban kell elvégezni
– szögezte le a miniszterelnök, aki azt is elmondta, hogy a kormány a múlt héten több mint 7,1 milliárd hrivnyát (átszámítva kb. 64 milliárd forintot) különített el az ukrán elektromos hálózat helyreállítására.
Az orosz támadások Ukrajna energiarendszerének nagyjából a felét megrongálták. Ukrajna május 15-én gördülő áramszünetet vezetett be az orosz támadások okozta áramhiány miatt.
Az orosz „Közép” hadseregcsoport 59 ukrán támadást vert vissza az utóbbi egy hétben – írja a RIA Novosztyi az orosz védelmi tárca közlésére hivatkozva.
A minisztérium szerint ezekben a támadásokban 14 ukrán dandár vett részt, és az ukránok közel 2500 katonát vesztettek (e számokat független, megbízható forrásból nem lehet megerősíteni).
„A sikeres akciók eredményeként a »Közép« hadseregcsoport egységei felszabadították a Donyecki Népköztársaság Keramik települését, javították a helyzetüket a frontvonal mentén”, valamint visszaverték a támadásokat „Novoalekszandrovka, Jevgenyovka, Karlovka és Rozovka települések területén” – írta az orosz védelmi tárca.
A minisztérium ezen túlmenően azt is közölte, hogy az utóbbi egy hétben rakétatámadásokkal és tüzérségi csapásokkal eltalálták az ukrán Patriot légvédelmi rendszer egy hadosztályát. Továbbá megsemmisítettek négy Mi–24-es helikoptert, 40 drónhajót és más célpontokat is – írták.
Mindeközben a határ menti Belgorodi terület kormányzója arról számolt be, hogy az utóbbi 24 órában több mint 30 ukrán drónt lőttek le, de a csapások következtében két ember – egy nő és egy kiskorú – meghalt, ketten pedig megsérültek.
A brit katonai hírszerzés pénteki nyilvános jelentésében arról írt, hogy mi állhat Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter leváltása mögött.
A hírszerzők leszögezték: az, hogy Sojgut a poszton Andrej Belouszov váltja,
várhatóan nem befolyásolja nagyobb mértékben az Ukrajnában zajló hadi eseményeket.
Megjegyezték, hogy Belouszov gazdasági végzettséggel rendelkezik, katonai múltja nincs, így vélhetően azért került a tárca élére, hogy a hadiipari költéseket hatékonyabbá tegye, és összehangolja a hadiipari termelést az orosz haderő szükségleteivel.
Ez rendkívül nehéz feladatnak bizonyulhat Belousov számára, tekintettel az orosz védelmi minisztériumban és a fegyveres erőkben tapasztalható korrupció magas szintjére
– tették hozzá a hírszerzés jelentésében.
Végül – azt indokolva, hogy miért nem várható változás az ukrajnai eseményekben – megjegyezték: „Mivel [Vlagyimir] Putyin azt is bejelentette, hogy a vezérkar felső vezetésében nem lesz változás, a háborúhoz való jelenlegi orosz hozzáállás valószínűleg nem változik.”
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 17 May 2024.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) May 17, 2024
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/1NsPGy2eF6 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/R6LqVvQBQY
Ukrán drónok május 17-én éjjel több katonai létesítményt is sikerrel támadtak Oroszországban és a Krím félszigeten – közölte Ukrajna Biztonsági Szolgálatának (SZBU) egyik tisztviselője a The Kyiv Independenttel.
Korábban az orosz védelmi tárca ezzel a támadással összefüggésben azt közölte, hogy 102 légi és 6 vízi drónt megsemmisítettek, és nem írtak arról, hogy bármilyen kár érte volna őket. Ezt most cáfolta az ukrán lap forrása.
A tisztviselő szerint az SZBU és az ukrán katonai hírszerzés (HUR) közös műveletéről volt szó.
A mai művelet bebizonyította, hogy az oroszok képtelenek megvédeni fő tengeri bázisaikat Szevasztopolban és Novorosszijszkban
– mondta a lap forrása.
Péntek délután két bomba is becsapódott Harkiv városában, legalább 5 ember megsérült – közölte Oleh Szinyehubov, a Harkivi terület kormányzója a The Kyiv Independent szerint.
A kormányzó szerint az orosz erők a város Holodnohirszkij nevű kerületét vették célba. További részleteket egyelőre nem közölt.
Az Európai Unió Tanácsa pénteken felfüggesztette négy sajtóorgánum, az Európa Hangja (Voice of Europe), a RIA Novosztyi, az Izvesztyija és a Rosszijszkaja Gazeta műsorszolgáltatási tevékenységét az Európai Unióban arra hivatkozva, hogy az érintett médiumok orosz propagandát terjesztenek és támogatják az Ukrajna elleni háborút.
A tanács pénteki brüsszeli közleménye szerint az uniós intézkedést indokolja, hogy a szóban forgó műsorszolgáltatók
az orosz vezetés állandó, közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt állnak, alapvető és fontos szerepet játszottak és játszanak továbbra is Oroszország Ukrajna elleni háborújának előmozdításában és támogatásában, valamint a szomszédos országok destabilizálásában.
Az uniós Alapjogi Chartával összhangban a pénteken elfogadott intézkedések nem akadályozzák a célzott sajtóorgánumokat és személyzetüket abban, hogy a műsorszolgáltatáson kívül más tevékenységeket folytassanak az EU-ban, például kutatást végezzenek vagy interjúkat készítsenek – jegyezték meg az MTI szerint.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy az elítéltek bizonyos csoportjai a hadseregben szolgálhassanak – írta az ukrán parlament adatbázisára hivatkozva a Reuters.
Egy külön törvényt is aláírtak, ami a hadsereg mozgósítási szabályait be nem tartókra kiszabható bírságokat szigorítja – derült ki a parlament honlapján található bejegyzésből.
Tíz-húszezer elítéltet lehetne mozgósítani a hadban álló fegyveres erők utánpótlásaként a büntetés-végrehajtási rendszerből, nem utolsósorban azért, mert Ukrajnában túlzsúfoltak a börtönök – jelentette ki korábbanDenisz Maljuszka, Ukrajna igazságügyi minisztere.
A tárcavezető kiemelte, hogy főként az előzetes letartóztatásban lévőket őrző fogdák vannak tele, különösen a nagyvárosokban. „Nem utolsósorban ezért agitálok a fogvatartottak és elítéltek mozgósításáért, hogy ne sérüljenek a meghatározott területen fogvatartottak létszámára vonatkozó előírások” – mondta. Maljuszka amellett érvelt, hogy a gyilkosságért elítéltek is mozgósíthatók legyenek.
Miért megy az ember háborúba, ha nem azért, hogy gyilkoljon? Sőt, ha gyilkosokról beszélünk, különösen az életfogytiglanra ítéltekről, ők gyakorta olyan emberek, akik nagyon fiatalon, 18-19 évesen követték el a gyilkosságot
– fejtette ki a miniszter.
Korábban az orosz Wagner-csoport tett hasonló lépést a háborúban, ők minimum több tízezres nagyságban toboroztak elítéltek a frontra.
A törvényjavaslat engedélyezi bizonyos kategóriájú bebörtönzöttek mozgósítását, amennyiben önként jelentkeznek szolgálatra. Az előterjesztés szerint azonban továbbra sem szolgálhatnak az ukrán fegyveres erőkben a szándékos emberölést elkövetők, nemi erőszaktevők és a pedofilok, a korrupt hivatalnokok, az ország nemzetbiztonsága ellen vétők, valamint kábítószer előállításáért, megszerzéséért, terjesztéséért vagy birtoklásáért elítélt személyek.
Ezek közül is csak olyanok mozgósíthatók, akiknek legfeljebb három év maradt hátra a büntetésükből.
Oroszország továbbra is keleten fokozza a nyomást az ukrán védőkre. Ukrajna arra is figyelmeztet, hogy Oroszország komoly offenzívára készülhet a következő hetekben.
A harkivi támadással az oroszok megpróbálhatják bevonni a harcokba Kijev korlátozott tartalékait. Az oroszokat ez előnyökhöz juttathatná a nyári fő offenzíva megkezdése előtt.
A Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság (HACC) államosította Oroszország legnagyobb fegyvergyártójának két repülőgépét. Pénteken az SZBU Telegram-csatornája arról számolt be, hogy a HACC helyt adott az igazságügyi minisztérium azon követelésének, hogy a szankciókkal sújtott orosz Rostec vállalat tulajdonát adják át Ukrajnának – írta meg az Interfax.
Két AN148–100E típusú utasszállító repülőgépről van szó, amelyek összértéke 10 millió euró
– áll a közleményben.
Az SZBU szerint a teljes körű inváziót megelőzően a repülőgépeket egy korábbi ukrán légitársaságnak adták bérbe Ukrajnán belüli charterjáratokra. A vizsgálat szerint a repülőgépek egy olyan offshore cég mérlegén szerepeltek, amelyik az orosz ellenőrzésű JSC Investment Finance Co. révén a Rostec struktúrájához tartozik.
A vállalat állítólag a legnagyobb fegyvergyártó az Ukrajna ellen harcoló orosz csapatok számára. Az SZBU nyomozói Ukrajna büntetőtörvénykönyvének két cikkelye alapján vizsgálják az orosz vállalat vezetőségének és offshore kereskedelmi struktúrájának bűncselekményeit.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken azt mondta, hogy Harkiv városának elfoglalása nem része Oroszország jelenlegi tervének. Ehelyett Moszkva egy „ütközőzónát” kíván létrehozni Oroszország saját biztonsága érdekében – írja a Sky News.
Egy Kínában tartott sajtótájékoztatón Putyin közölte, hogy minden hadművelet a terv szerint halad, és állítása szerint „Kijev a hibás a harkivi támadásért”.
Ami a Harkiv irányában történteket illeti: ez is Ukrajna hibája, mert ők lőtték és sajnos továbbra is lövik a határ menti területek lakónegyedeit, köztük Belgorodot
– jelentette ki az orosz elnök.
Hozzátette: nyilvánvaló, hogy ott civilek halnak meg, hiszen közvetlenül a városközpontot, a lakónegyedeket lövik. „És korábban is megmondtam, hogy ha ez így folytatódik, kénytelenek leszünk biztonsági övezetet, pufferzónát létrehozni. Ezt tesszük.”
Egyébként Ukrajna szerint „stabilizálódott” a helyzet Harkiv térségében, ahol az orosz erők újabb támadásokat hajtottak végre. Volodimir Zelenszkij azonban elismerte, hogy Oroszország 10 kilométert nyomult előre a térségben.
Mivel a Harkiv körüli helyzet továbbra is „rendkívül drámai”, a német külügyminiszter szerint Ukrajnának több nagy hatótávolságú fegyverre van szüksége az orosz utánpótlási útvonalak elvágásához – írja a Sky News.
Annalena Baerbock a külügyminiszterek strasbourgi találkozóján elmondta, hogy fontos olyan fegyvereket biztosítani, amelyek „közepes és nagy távolságokon is használhatóak”.
„Ezen más partnerekkel is dolgozunk” – mondta, hozzátéve, hogy összességében „rendkívül nehéz helyzetről” van szó.
Németország Ukrajna második legnagyobb fegyverszállítója, de Olaf Scholz kancellár eddig elzárkózott a nagy hatótávolságú Taurus rakéták szállításától.
Románia továbbra is segíteni fog az ukrajnai menekülteken – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök pénteken, jászvásári (Iasi) sajtótájékoztatóján, melyet az MTI szemlézett. Az Agerpres hírügynökség által idézett román kormányfő elmondta: 84 ezer ukrán állampolgár telepedett le Romániában a háború kitörése óta, sokan közülük gyermekekkel, unokákkal érkező anyák. Tájékoztatása szerint az ukrán gyerekeket sikerült elhelyezni a hazai iskolarendszerben, az anyanyelvükön is tanulhatnak, a képzés szintjétől függetlenül.
A kormányfő emlékeztetett arra, hogy Románia eddig uniós forrásokból fedezte az ukrajnai menekültek támogatását.
Románia továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, főleg humanitárius téren, ez így természetes
– mondta Ciolacu, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy nem fognak ismét olyan menekülthullámmal szembesülni, mint a háború elején.
Románia egy évvel ezelőtt, 2023 májusától csökkentette az ukrajnai háború miatt az országban menedéket kereső külföldiek lakhatási és étkezési támogatását, a segélyezés feltételéül pedig megszabta, hogy a menekülteknek munkát kell vállalniuk, valamint gyerekeiket iskolába kell íratniuk.
A 2023-as év végéig tervezett, időközben meghosszabbított rendelkezés értelmében az egyedülálló menekültek havi 750 lej (58 ezer forint), a háború elől menekülő családok pedig havi 2000 lej lakhatási támogatást kaphatnak (korábban kétszer ekkora lakhatási támogatást biztosítottak, de azt a szállásadó kapta). A menekültenként járó havi 600 lejes étkezési támogatást tavaly május óta már csak az első négy hónapra biztosítják.
Romániában az ideiglenes védelmet igénylő ukrajnai menekültek segélyezése csak egy hónapig jár automatikusan, azt követően csak a munkát vállalók – magukat álláskeresőként nyilvántartásba vevők – jogosultak a segélyre.
A támogatás másik feltétele az, hogy amennyiben a menekültek gondozásában kiskorú gyerekek vannak, írassák őket iskolába vagy közösségi oktatási programba. A román határrendészet szerint 2022 februárja óta több mint 8 millió ukrán állampolgár lépett be Romániába. Többségük tovább is utazott, de több mint 158 ezren ideiglenes védelmet, illetve tartózkodási engedélyt kértek és kaptak a román bevándorlási hivataltól (IGI).
A bukaresti kormány ukrán menekültek segélyezésével foglalkozó testületének 2024. február 29-én kiadott jelentése szerint a román nyilvántartásokban szereplő csaknem 47 ezer, ideiglenes védelmet élvező ukrán kiskorú 83 százaléka volt beíratva (romániai tartózkodása idején) a román közoktatási rendszerbe: 11 ezren diákként, 28 ezren pedig (távoktatásban részesülő vagy a romániai tanórákon részt vevő, ám osztályzatban nem részesülő) „hallgatóként”.
A kormányhivatal kimutatása szerint február végén 6600 ukrán állampolgárnak volt érvényes munkaszerződése Romániában, és 21 513 szerepelt álláskeresőként a munkaerő-nyilvántartásban.
Az orosz–kínai gazdasági kapcsolatokat méltatta pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnök az északkelet-kínai Harbinban, az orosz–kínai kereskedelmi expó megnyitóján.
Kínai látogatásának második napján tartott beszédében az orosz államfő kiemelte, hogy a kétoldalú kereskedelem mérlege 2023-ban rekordot döntött, és meghaladta a 240 milliárd dollárt. Biztosított afelől, hogy a két ország közötti gazdasági partnerség „garancia az energiaellátás biztonságára”.
Oroszország képes és nyitott arra, hogy folyamatosan ellássa a kínai gazdaságot, a vállalatokat és a településeket megfizethető és ökológiailag megfelelő energiával
– jelentette ki Putyin.
Moszkva és Peking együttműködése továbbá serkenti az új iparágak létrehozását, és javítja a Kínában és Oroszországban élő emberek jólétét és életminőségét is – mondta az orosz elnök a TASZSZ orosz hírügynökség szerint. Hangsúlyozta azt is, hogy „az újabb technológiai forradalom hajnalán Moszkva elkötelezett amellett, hogy tovább mélyítse a kétoldalú együttműködést Kínával a fejlett technológiák és az innováció terén is”.
A harbini gazdasági expóra Vlagyimir Putyint elkísérte Han Cseng kínai alelnök. Harbinban 2014-ben tartottak először ilyen rendezvényt, azzal a céllal, hogy kínai és orosz vállalatok kapcsolatokat építsenek és együttműködési megállapodásokat kössenek. Harbin az Oroszországgal határos Hejlungcsiang tartomány székhelye, a térségben sok orosz vállalat tevékenykedik.
A nyugati országok összehangolt nyomást kívánnak gyakorolni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre, hogy kezdjen tárgyalásokat Oroszországgal – írta meg a Sztrana a francia Europe1 forrására hivatkozva.
Úgy tűnik, a nyugati hadseregek észhez tértek. Ukrajnának tárgyalnia kell a háború befejezéséről, kockáztatva a legrosszabb forgatókönyvet, amelyben az oroszok újabb frontot nyitnak
– írták.
Az Europe1 információi szerint a nyugati kancelláriák összehangolt diplomáciai akciót készítenek elő, hogy meggyőzzék Volodimir Zelenszkijt a tárgyalások elvének elfogadásáról. „Egyelőre nem világos, hogy az ukrán elnök kész-e a háborús hős jelmezéből a béketeremtő jelmezére váltani” – írja a lap.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy a két éve tartó háborúban először áll elegendő tüzérségi lövedék az ukrán fegyveres erők rendelkezésére, beleértve a lőszerek szállítására vonatkozó cseh kezdeményezéssel kapcsolatos előrelépést – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Még a cseh kezdeményezés alapján is haladunk előre. A háború évei alatt először fordul elő, hogy egyik dandár sem panaszkodik a tüzérségi lövedékek hiányára. És ez az elmúlt két hónap eredménye
– mondta Zelenszkij az újságíróknak. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy még mindenkinek nagyon keményen kell dolgoznia, de a cseh kezdeményezés szerinte folytatódni fog. „Minden partnerrel tárgyalunk a pénzről” – mondta az elnök.
Zelenszkij azt is elmondta, hogy „most indítunk egy kezdeményezést, amelyben a partnerek pénzt adnak a drónjaink gyártására és az elektronikus hadviselésre. A drónjaink műszaki teljesítménye egyre jobb. Elkezdtünk sokat gyártani belőlük, de nincs pénzünk rájuk. Vagyis többet tudnánk gyártani, mint amennyire pénzünk van”.
Mint arról beszámoltunk, Petr Pavel cseh elnök a müncheni konferencia alatt kezdeményezte mintegy 800 000 darab 120 és 155 kaliberű lövedék felkutatását és későbbi szállítását Ukrajnába. Ígéretet tett arra, hogy az első, 180 ezer lövedékből álló tételt idén júniusban küldi el.
Az ellenség csaknem 70 kilométerrel bővítette az aktív harcok területét, így próbálja arra kényszeríteni Ukrajnát, hogy további dandárokat vezényeljen be a tartalékból – közölte Olekszandr Szirszkij, Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoka. Táviratcsatornáján arról tájékoztatott, hogy a kelet-ukrajnai helyzet romlása miatt már több napja egymás után dolgozik a Harkivi területen harci műveletekben részt vevő egységekben – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Az ellenség a fő erőfeszítéseit Sztrilja, Lipci és Vovcsanszk elfoglalásának irányába összpontosította, esetleges bejutással Bilij Kolodjazhoz és támadás indításával csapataink hátába. Ennek érdekében az ellenség létrehozta és jelentősen megerősítette az »Északi« csapatok operatív és taktikai csoportosítását, amely a 6. hadsereg, a 11. és a 44. hadtest harci egységeit foglalja magában
– mondta Szirszkij. Megjegyezte továbbá, hogy az ellenség a tervezettnél jóval korábban indított offenzívát, amikor észrevette az ukrán csapatok átcsoportosítását, de nem sikerült áttörnie Ukrajna védelmét.
„Azonban tisztában vagyunk vele, hogy nehéz harcok várnak ránk, és az ellenség erre készül. Ilyen körülmények között meg kell akadályoznunk az ellenséges csapatok további előrenyomulását az elfoglalt határok és állások folyamatos megtartásával, a repülőgépekkel, rakétarendszerekkel, tüzérségi és harckocsitűzzel végrehajtott csapásokkal, valamint maximális veszteségek okozásával, továbbá a különböző irányokból oldalról és hátulról történő támadásokkal, mozgó és támadó egységek által történő legyőzésük feltételeinek megteremtésével” – hangsúlyozta.
Szirszkij azt is elmondta, hogy a lehető legjobban ki kell használni az ukrán erők előnyét a támadó drónok terén, az elektronikus hadviselés és a precíziós tüzérségi tűz alkalmazásával kombinálva.
Munkámat ezeknek a kérdéseknek szenteltem, valamint a csapatok átcsoportosításának és az átfogó támogatás rendszerének egyszerűsítésének. A Harkiv régióban harcoló valamennyi dandárban dolgoztam, a Vovcsanszk védelmét ellátó egyik zászlóaljban voltam, és a helyszínen hoztam meg a szükséges döntéseket a védelem fenntarthatóságának és hatékonyságának biztosítása érdekében
– mondta. Szirszkij azt is hozzátette, hogy ellenőrizte a Szumi területen a védelemre készülő összes egységet. Elmondása szerint „egyértelmű, hogy a regionális katonai közigazgatás vezetése maximális segítséget nyújt a parancsnokoknak és az egységek parancsnokainak minden problémás kérdés megoldásában”.
A fő ok, amely lehetővé tette az oroszok számára, hogy Harkiv irányában átlépjék a határt, a légvédelmi rendszerek hiányával függ össze, ami a partnerek segítségére való hosszú várakozás miatt merült fel. Ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mondta el egy újságírókkal való találkozón – írta meg az Unian.
Az oroszok határátlépése annak köszönhető, hogy nincs elég légvédelmi rendszer. A távolból, ahonnan előnyben vannak, légibombákkal, tüzérséggel lépnek fel. Nyolc hónapos szünet a partnerek támogatásában nem volt könnyű katonáinknak
– mondta az államfő. Az elnök szerint azonban mára a védelmi erőknek sikerült stabilizálniuk az oroszokat ott, ahol most vannak. A támadók előrenyomulásának legmélyebb pontja 10 kilométer. Ugyanakkor Zelenszkij szerint az oroszok egyes irányokban egyáltalán nem tudtak előretörni.
Az oroszok célja az elnök szerint Vovcsanszk.
„Amellett, hogy egy megfelelő 10 kilométeres zónát akarnak, mindig sikereket akarnak elérni, ha lehet. De a lényeg ma az, hogy a védelmi erőink stabilizálták a helyzetet” – tette hozzá.
Az elnök megjegyezte, hogy Harkivscsinában három védelmi vonalat építettek ki, és az oroszok még a legösszetettebbet sem közelítették meg, csak az elsőnél álltak meg.
„A konkrét védelmi vonalat még senki sem érte el, képtelenség, amit ott mondanak. Az ellenség elérte az első vonalat. Az első vonal nem határ, oda nem lehet építeni, mert a fegyverek miatt, amikkel az oroszok dolgoztak, a mi embereink meghaltak” – mondta Zelenszkij.
Kifejtette, hogy az első és a második vonalat a katonaság állandó tűz alatt építette. A harmadik vonalat viszont a helyi hatóságok építették.
„Az orosz csapatok a Harkivi területen nem lesznek képesek elérni Harkiv városát. Az oroszok tervei a város bekerítésére és ostromára is irreálisak, mert az orosz csapatok ezen a területen nem rendelkeznek ilyen erőkkel” – közölte Mikola Malomuzs, az ukrán hadsereg tábornoka, az ukrán hírszerzés korábbi vezetője az Espresso TV adásában.
A Telegraf szerint Malomuzs megjegyezte, hogy bármelyik irányba is nyomulnak előre az oroszok a Harkivi területen, nem fogják tudni elérni a regionális központot. „Ma az ellenségnek nincsenek olyan erői és eszközei, hogy Vovcsanszk, Kupjanszk vagy a Luhanszki terület irányából elérje Harkivot” – mondta.
„Erős ballisztikus rakéták, páncélosok és speciálisan kiképzett erők és felszerelések kellenek, amelyek képesek egy város ostromára és nagy területek megrohamozására. Ez nem áll rendelkezésre, az ellenség kimerítette tartalékait” – fogalmazott a műsorban.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) néhány tagállama fontolgatja, hogy katonai kiképzőket küld Ukrajnába az ukrán katonák kiképzésére – írja az Ukrajinszka Pravda.
A The New York Times szerint Ukrajna arra kérte az Egyesült Államokat és más NATO-tagországokat, hogy segítsenek 150 ezer ukrán katona kiképzésében a gyorsabb bevetés érdekében.
A lap által idézett amerikai katonai tisztviselők elismerik, hogy a kiképzés Ukrajnába való áthelyezése lehetővé tenné a gyorsabb információgyűjtést az amerikai kiképzők számára. Az Egyesült Államokat azonban visszatartja ettől a lépéstől az a tény, hogy a NATO-kiképzők védelme további légvédelmet igényelne.
Az egyik lehetőség – írja a NYT egy tisztviselőre hivatkozva – az lenne, hogy a gyakorlatokat Lvivben tartanák, de a várost többször is érte már orosz rakétatámadás.
Az orosz légvédelmi erők és a Fekete-tengeri Flotta katonái 102 ukrán drónt és hat személyzet nélküli csónakot semmisítettek meg az elmúlt éjszaka – közölte a védelmi minisztérium.
Az elmúlt éjszaka folyamán meghiúsult a kijevi rezsim számos kísérlete arra, hogy az Orosz Föderáció területén lévő létesítmények ellen terrorista támadásokat hajtson végre az ukrán haditengerészet repülőgép típusú drónjaival és személyzet nélküli csónakjaival
– áll a közleményben a RIA Novosztyi szerint.
Megjegyzendő, hogy az orosz légvédelem szolgálati eszközei 51 drónt semmisítettek meg és fogtak el a Krím félsziget területe felett, 44 eszközt a Krasznodari terület felett, hat drónt a Belgorodi terület felett és egyet a Kurszki terület felett.
„Az éjszaka folyamán a Fekete-tengeri Flotta haditengerészetének légiereje és járőrhajói hat személyzet nélküli hajót semmisítettek meg a Fekete-tenger vizein” – tette hozzá a védelmi minisztérium.
Kim Dzsongun húga, Kim Jodzsong cáfolta az Észak-Korea és Oroszország közötti állítólagos fegyverüzletről szóló híreket. Az Oroszországba irányuló észak-koreai fegyverszállításokat „a legabszurdabb elméletnek” nevezte. Szerinte ez az ellenséges erők által terjesztett pletyka – összegezte a Teraz. Hozzátette:
az Észak-Koreában kifejlesztett fegyverek nem exportra, hanem Dél-Korea elleni védelemre szolgálnak.
Az Egyesült Államok és Dél-Korea azzal vádolja Észak-Koreát, hogy fegyvereket szállít Oroszországnak, amely ezeket az ukrajnai háborúban veti be.
Az Egyesült Államok újabb büntetőintézkedéssel sújtott több orosz illetőségű vállalkozást és magánszemélyt csütörtökön az orosz és észak-koreai fegyverkereskedelem elősegítése miatt.
Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint a szankciók olyan oroszországi székhelyű szereplőket érintenek, akik részt vettek katonai felszerelések és alkatrészek szállításában a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Oroszország között, ezzel megsértve az ENSZ Észak-Koreára vonatkozó fegyverembargóját.
Az amerikai álláspont szerint Oroszország egyre nagyobb mértékben rászorul az Észak-Koreából származó hadianyagra az ukrajnai háborújához,
az orosz katonaság pedig már több tucat észak-koreai ballisztikus rakétát lőtt ki ukrajnai célpontokra.
A csütörtökön hozott újabb büntetőintézkedések építenek az orosz és észak-koreai katonai kapcsolatok erősítése nyomán hozott korábbi amerikai szankciókra, amelyek megnehezítik a büntetés alá vont vállalkozások és magánszemélyek üzleti tevékenységét – adta hírül az MTI.
Kárpátalján a határőrök agyonlőttek egy férfit, aki illegálisan próbált elmenekülni Ukrajna területéről – számolt be a Sztrana.
Szerdán este 21:00 órakor a Rahói járásban található Lukij falu melletti erdőben a határőrök különítménye nem messze az államhatártól egy ismeretlen férfit vett észre. Az elkövető elfogása érdekében a határőrök több figyelmeztető lövést adtak le. Később, a helyszín átvizsgálása során a férfit lőtt fejsérüléssel találták meg. Kiderült, hogy egy 1983-as születésű, dnyipropetrovszki lakosról van szó
– mondta a forrás. Hozzátette azt is, hogy a hatóságok ellenőrzéseket folytatnak ennek a ténynek az ügyében.
Május 17-én éjjel az oroszok 20 Sahíd kamikaze drónnal támadták Ukrajnát, amelyek mindegyike megsemmisült. Az ukrán légierő arról számolt be Telegram-csatornáján, hogy „a légvédelmi harc eredményeként mind a 20 ellenséges Sahíd drónt lelőtték Harkiv, Poltava, Vinnyica, Odessza és Mikolajiv régiók területén”.
A megszállók állítólag Primorszk-Ahtarszk és Kurszk orosz városokból indították a drónokat
– tették hozzá az Ukrajinszka Pravda szemléje szerint.
A légitámadás visszaverésében a légierő vadászgépei és légvédelmi rakétacsapatai, az Ukrán Védelmi Erők mozgó tűzcsoportjai és elektronikai hadviselési egységek vettek részt. Reggel a légierő arról számolt be, hogy egy ellenséges drón repült Odessza régió felé, és hogy a légvédelem működik.
Christopher Cavoli tábornok, az Egyesült Államok európai kontingensének parancsnoka közölte, hogy a harkivi térségben zajló események ismeretében nem tudja megmondani, hogy az orosz csapatok megkezdték-e az Ukrajna elleni korábban bejelentett „nyári offenzívát” – írja az Ukrajinszka Pravda.
Cavoli kifejtette, hogy mindig nehéz megjósolni az ellenség szándékait, és jelenleg csak annyit tudnak, hogy az oroszok dél felé, Harkiv irányába támadnak. Mint mondta, nem lehetnek biztosak a nyári offenzívában.
Rob Bauer admirális, a NATO Katonai Bizottságának elnöke szerint az orosz erők jelenlegi harkivi offenzívája nem vezet stratégiai áttöréshez.