Soha nem látott mélységben csapott le Ukrajna egy orosz szuperfegyverre

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Oroszország csapást mért a zaporizzsjai repülőtérre, hatalmas a pusztítás;
• Eközben egy olajraktárat ért dróntámadás Oroszországban;
• Kemény a helyzet a Donbászban, az oroszok egyre nagyobb részt foglalnak egy településből;
• Soha nem látott mélységben csapott le Ukrajna Oroszország egyik fontos stratégiai eszközére;
• Újabb település bevételéről számolt be az orosz védelmi minisztérium;
• A NATO főtitkára közölte: Kijevnek képesnek kell lennie csapást mérni az oroszországi légibázisokra;
• A Kreml szóvivője szerint a NATO „katonai eksztázisba” esik, és közvetlen résztvevője a konfliktusnak;
• A német kancellár szerint Oroszország havonta 24 ezer katonát veszít;
• Az EU közeledik a nyugati fegyverek használatára vonatkozó korlátozások feloldásához – mondta az Unió külügyi főképviselője.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat.

Az iráni hatóságok először szállítottak Oroszországnak legújabb, saját fejlesztésű légibombáikból az Ukrajna elleni támadásokhoz – írja az Unian hírügynökség. 

Mint írták, Julian Röpcke, a Bild német haditudósítója számolt be arról, hogy egy, az oroszországi Kurszki területről származó videó tanulmányozása közben fedezett fel egy lezuhanó Mohajer–6-os iráni nehézdrónt. Közlése szerint ez a drón a legújabb iráni irányított légibombákat, a Qaem-5-öket szállította. 

Mint az Unian kiemelte, ezeket a bombákat mindössze öt évvel ezelőtt mutatták be Iránban. A Qaem-5 és a Qaem-9 okosbombákat 2019. augusztus 6-án ünnepélyes keretek között leplezték le, az akkori védelmi miniszter, Amir Hatami dandártábornok jelenlétében.

Úgy tűnik, a drónnak a Szumi területet kellett volna megtámadnia, de ismeretlen okból lezuhant

– írta  Röpcke. 

Az Unian szerint az orosz erők egyáltalán nem használtak Qaem–5-öt Ukrajnában. Julian Röpcke azt írta, hogy a használatuk a Teherán és a Kreml közötti katonai együttműködés „új szintjét” jelzi.

Már 18 halálos áldozata van a szombat délután Harkiv városában történt orosz csapásnak – írja az Ukrajinszka Pravda.

A lap szerint Oleh Szinyehubov, a Harkivi terület kormányzója közölte, hogy már 18 halottat, valamint 48 sérültet tartanak számon. További öt személyt még eltűntként tartanak nyilván. 

Mint írtuk, a várost hétfőn is érte egy újabb halálos orosz légicsapás.

Oroszország külügyminisztériuma és igazságügyi minisztériuma azt javasolta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy távolítsák el az afganisztáni tálibokat a terrorizmus miatt betiltott szervezetek listájáról.

A The Kyiv Independent szerint a javaslatról a TASZSZ orosz állami hírügynökség számolt be egy külügyminisztériumi tisztviselőre hivatkozva. A hírügynökség szerint

A tálib kormányt eddig – a 2021-es hatalomátvétel ellenére – egy ország sem ismerte el eddig legitim kormányzatként. Oroszország a tálibokat még jóval korábban, 2003-ban minősítette terrorszervezetnek. 

Két civil életét vesztette és öten megsebesültek hétfőn egy orosz rakétacsapásban a dél-ukrajnai Mikolajiv régióban – közölték a helyi katasztrófavédelmi szolgálatok az MTI szerint.

„A délutáni órákban egy rakétacsapás következtében Sznihurivka településén kigyulladt egy kávézó, egy autószerelő és egy autógumi-javító műhely, és a lökéshullám károkat okozott egy önkiszolgáló autómosóban is” – ismertette a hatóság Telegram-oldalán.

Két ember holttestét találták meg a romok eltakarítása során

– írták.

Egy ember életét vesztette és tízen megsebesültek az északkelet-ukrajnai Harkiv városát ért légicsapásban – tájékoztatott Oleh Szinyehubov, a megye kormányzója Telegram-oldalán. Mint írta, „egy polgári vállalkozás” termelőüzemében keletkeztek károk egy siklóbomba becsapódása következtében.

A War Mapper blog több térképet tett közzé arról, hogy miként áll most a helyzet a fronton.

Egy külön térképet tettek közzé Harkivról is, ahol hetekkel ezelőtt indult egy orosz offenzíva. Ezzel kapcsolatban azt írták, hogy az orosz előrenyomulás láthatóan lelassult Harkivtól északra, de Vovcsanszk településén belül a közelmúltban is tudtak haladni az orosz katonák. 

Kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá több mint egymilliárd euró (385 milliárd forint) értékű katonai támogatás biztosításáról Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Madridban hétfőn.

Ukrajna számíthat Spanyolországra a békéért és minden, a minket összekötő értékek és elvek védelméért vívott küzdelmében, amelyek az Egyesült Nemzetek Alapokmányának értékei: a szabadság, a nemzeti szuverenitás, a területi integritás a demokrácia, és reméljük, hogy rövid időn belül a közös jövő az Európai Unióban

– fogalmazott a spanyol kormányfő az aláírást követő közös sajtótájékoztatón.

Pedro Sánchez az MTI szerint hozzátette: Spanyolország már a tizedik olyan állam, amely kétoldalú megállapodást ír alá Ukrajnával védelmi képességei megerősítésére.

Üzbegisztán és Oroszország hétfőn megállapodást ír alá a kis kapacitású atomerőművek építésére irányuló projektek megvalósításáról – közölte Savkat Mirzijojev üzbég elnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott találkozóján.

Ma fontos megállapodást írunk alá az üzbegisztáni kis kapacitású atomerőművek építésére irányuló projektek végrehajtásáról. Ennek feltételeit és technikai szempontjait szakértői szinten már régóta megvitattuk. Kölcsönös egyetértés és hajlandóság van arra, hogy felgyorsítsuk e stratégiai projekt megvalósítását

– mondta a TASZSZ szerint.

„Útban Spanyolországba telefonon beszéltem Litvánia elnökével, Gitanas Nausedával. Gratuláltam neki az erős választási győzelméhez, és inspirációt kívántam neki a Litvánia jólétéért végzett jövőbeli munkájához” – írta Zelenszkij X-en.

Megbeszélték a fontos nemzetközi események előkészületeit, többek között a svájci békecsúcsot, az Európai Tanács csúcstalálkozóját és a NATO-csúcstalálkozót. „Litvánia és Nauseda elnök személyesen tesz meg mindent annak érdekében, hogy ezek az események sikeresek legyenek Ukrajna, az európai egység és a globális biztonság szempontjából” – tette hozzá.

Abban is megállapodtak, hogy a közeljövőben kétoldalú biztonsági paktumot írnak alá, amely a G7-ek éppen Vilniusban aláírt nyilatkozatán alapul.

A Kijevnek átadott NATO-fegyverek azonnal ukrán tulajdonba kerülnek, így Kijevnek képesnek kell lennie arra, hogy azokkal csapást mérjen például „oroszországi légibázisokra” – jelentette ki hétfőn a NATO-főtitkár.

Jens Stoltenberg véleményét a bolgár fővárosban, Szófiában ismertette a NATO parlamenti közgyűlésének ülésén, az Egyesült Államokban júliusban tartandó NATO-csúcstalálkozót megelőzően.

Biztos vagyok benne, ha fegyvereket adtunk át Ukrajnának, akkor ezek már nem a mi fegyvereink, hanem az ő fegyvereik, ami azt jelenti, hogy csapást mérhetnek velük legitim katonai célpontokra, többek között Oroszországban. Például olyan légibázisok ellen, amelyeket Oroszország használ

– tette hozzá.

Az észak-atlanti szövetség vezetője ugyanakkor szót emelt az ellen, hogy a NATO-erőket „Ukrajna területén vagy légterében” bevessék, mert szerinte ellenkező esetben „nehéz lesz a szervezetet távol tartani a konfliktustól”.

Az orosz védelmi minisztérium közölte hétfőn, hogy az orosz csapatok elfoglalták a Donyeck megyei Netajlove települést – adta hírül a TASZSZ. 

Az orosz csapatok felszabadították Netajlove települést a Donyecki Népköztársaságban, és javították taktikai pozíciójukat

– áll a közleményben. 

Mint írtuk, az orosz csapatok elfoglalták Krasznohorivka városának már mintegy 60 százalékát Donbászban, továbbá Ivanovka és Kiszlovka falvakat is. 

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) bizonyítékokat gyűjtött Alekszej Krivorucsko orosz védelmi miniszterhelyettes ellen, aki felelős az orosz csapatok ellátásáért az Ukrajna elleni háborúban. Az ukrán hírszerző szolgálat hétfőn a Telegram-csatornáján közzétett közleményében azt írta, hogy a tisztségviselő részt vett egy teljes körű orosz invázió tervezésében, előkészítésében és végrehajtásában Ukrajna ellen – szemlézte az Interfax.

Az ő utasítására a megszálló csoportok fegyvereket és lőszereket kapnak, amelyeket Oroszország hadiipari komplexumának vállalatai gyártanak

– áll a közleményben.

Az SZBU szerint különösen azt állapították meg, hogy Krivorucsko személyesen koordinálja az irányított légibombák és Iszkander ballisztikus rakéták szállítását az orosz hadseregnek, amelyeket a megszállók Ukrajna polgári infrastruktúrája elleni tömeges támadásokra használnak.

Minden tagvállalatunk munkavállalóinak körülbelül 10 százaléka mozgósított – mondta Ruszlan Iljicsev, az Ukrán Munkaadók Szövetségének vezérigazgatója az Interfax szemléje szerint.

8000 ipari vállalatunk van, és mindegyikben körülbelül 10 százalék a mozgósított alkalmazottak aránya

– mondta hétfőn Kijevben a Veteránminisztérium A veteránok útja a katonai szolgálatból a civil életbe című csúcstalálkozóján.

Iljicsev megjegyezte, a vállalatok azon dolgoznak, hogy az első naptól kezdve egészen addig támogassák a mozgósítottakat, amíg veteránként vissza nem térnek. Szerinte a legjobb megoldás az, ha az illető visszatér a munkahelyére.

Világosan megértjük, hogy a jelenlegi munkaerőhiány miatt – mindannyian tisztában vannak a helyzettel – a legnagyobb tehetségforrást a visszatérő veteránok jelentik

– jelentette ki Iljicsov. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy nemcsak a munkahely megőrzése és a veterán ahhoz való alkalmazkodása, hanem az új készségek fejlesztése is fontos.

Hétfőn, május 27-én Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter részt vett az EU Külügyi Tanácsának ülésén, ahol fokozott és felgyorsított katonai segítségnyújtást kért Ukrajnának, beleértve további légvédelmi rendszerek szállítását, valamint az oroszországi katonai célpontok elleni ukrajnai csapások támogatását – írta meg az Interfax.

Online bejelentkezése elején Kuleba megmutatta a minisztereknek egy 8 éves harkivi kisfiú fényképét, akinek édesapja az oroszok által május 25-én, szombaton lerombolt építőipari hipermarketben meghaltak között lehetett – jelentette az ukrán külügyminisztérium sajtószolgálata.

A fényképen látható, hogy egy rendőr DNS-mintát vesz a kisfiútól, amelyre azért van szükség, hogy megtaláljuk az apját a lehetséges áldozatok között

– mondta európai kollégáinak a miniszter. Hangsúlyozta, hogy ez a barbár háborús bűncselekmény része Oroszország szisztematikus stratégiájának, amelynek célja Harkiv és más ukrán városok és közösségek életének elpusztítása.

„Nincs idő az elmélkedésre, cselekednünk kell! Teljesen világos, hogy mit kell tenni. További Patriotokat és más modern légvédelmi rendszereket kell biztosítanunk Ukrajnának, valamint támogatnunk kell az oroszországi katonai célpontok elleni ukrán csapásokat” – mondta.

Az ukrán külügyminiszter hangsúlyozta, hogy míg Nyugaton még mindig ott vannak a szabad világ ellenségei, akik félnek az eszkalációtól, addig Oroszország, Irán és Észak-Korea egyre jobban együttműködik. Ha Ukrajna megkapja a szükséges támogatást, az megváltoztatja a helyzetet, és arra kényszeríti őket, hogy megváltoztassák terveiket - tette hozzá.

Kuleba arra is felszólította az európai országokat, hogy fektessenek be az ukrán védelmi iparba, és vásároljanak fegyvereket Ukrajna számára közvetlenül az ukrán gyártóktól. Ezek termelési kapacitása idén már messze meghaladja a rendelkezésre álló pénzügyi források összegét, így az ilyen szerződések segítenek az ukrán hadsereg fegyverellátásának gyors növelésében.

Kuleba hangsúlyozta továbbá, hogy növelni kell az Oroszországra gyakorolt szankciós nyomást, különösen az energia, a pénzügyek, a kohászat és más területeken, valamint felszólította az európai partnereket, hogy mutassanak politikai akaratot a tárgyalási keret jóváhagyására, még időben, hogy júniusban megkezdődhessenek a tárgyalások Ukrajna uniós csatlakozásáról.

Az Ukrajna elleni teljes körű orosz háború következtében a hazai agrárszektor teljes potenciáljának mintegy 30 százaléka megsemmisült, a mezőgazdasági területek 20 százaléka pedig megszállás alatt áll – mondta Viktor Kancurak, az Agrárpolitikai és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára.

Nagy területeket szereztek meg, vagy szennyeztek be robbanóanyaggal. Ezért a mezőgazdasági termelők finanszírozásának és támogatásának kérdése aktuálisabb, mint valaha

– idézte az Agrárpolitikai Minisztérium sajtószolgálata a mezőgazdasági kis- és közepes méretű mezőgazdasági termelők finanszírozásáról szóló online workshopon elhangzottakat – amelyet az Interfax szemlézett. Emlékeztetett arra, hogy az Állami Agrárkatasztert és a Mezőgazdasági Részleges Hitelgarancia Alapját e probléma megoldására hozták létre.

Inessa Andrietti, a Részleges Hitelgarancia Alap igazgatósági tagja elmondta, hogy a több mint 2000 kistermelő körében végzett felmérés szerint a legtöbbjük tervezi a termelés bővítését és további beruházások bevonását. A mezőgazdasági termelők 56 százaléka a földterületét kívánja növelni, 53 százalékuk pedig földvásárlásra kíván hitelt felvenni.

Ezek az adatok azt mutatják, hogy a gazdák körében nagy a kereslet az alapunk garanciái iránt

– mondta Andrietti.

Oleg Prihadka, az alap igazgatótanácsának elnöke szerint az alap aktívan együttműködik három bankkal, és újabb pénzintézetek bevonását tervezi, ami jelentősen bővíti a hitelezési lehetőségeket több érdeklődő gazdálkodó számára.

A Kijevi Közgazdasági Iskola (KSE) több mint 80 milliárd dollárra becsüli az ukrán mezőgazdasági ágazatnak okozott kárt. A veszteségek között 5,8 milliárd dollár értékben szerepelnek a megsemmisült mezőgazdasági gépek, 1,97 milliárd dollár értékben a késztermékek, valamint 1,8 milliárd dollár értékben a gabonatárolókban keletkezett károk.

A nap nagy részében fennáll a hiány az elektromos hálózatban, ezért a vasárnap este bejelentett áramfogyasztási korlátozások a régiókban még hétfőn 6:00 és 24:00 óra között is érvényesek – közölte az NPC Ukrenergo.

Ugyanakkor a vállalat a Telegram-csatornáján megjegyzi, hogy Romániából, Szlovákiából, Lengyelországból, Magyarországról és Moldovából összesen 16 258 megawattóra áramot importálnak, ami harmadával több, mint vasárnap – írta meg az Interfax.

Az Ukrenergo tájékoztat, hogy néhány óra múlva eléri az 1700 megawattos műszaki határt. Nincs export, és nem is tervezzük azt

– hangsúlyozza a rendszerüzemeltető. 

Az NPC közlése szerint tegnap, május 26-án a lengyel villamosenergia-rendszerüzemeltető kérésére Ukrajna 13:00 és 18:00 óra között többletáramot kapott Lengyelországtól. Hétfő reggelig 458 település volt áram nélkül.

Ami a gázellátást illeti, az energiaügyi minisztérium közlése szerint a gázszolgáltatók 1290 fogyasztót kapcsoltak vissza a Vinnyica megyei Zsmerinkában, miután szombaton egy Sahíd roncsának lezuhanása miatt szünetelt az ellátás. Továbbra is 17 fogyasztó maradt gáz nélkül.

A legfrissebb jelentések szerint öt embert továbbra is eltűntként kezelnek az orosz megszállók által szombaton, május 25-én a harkivi Epicentre építőipari hipermarketre mért légicsapások után – írta meg az Interfax.

A halálos áldozatok száma 16-ra emelkedett. Összesen 45 ember sebesült meg. Öt embert továbbra is eltűntként tartanak nyilván

– közölte hétfőn a harkivi területi ügyészség sajtószolgálata.

Mint arról beszámoltunk, május 27-ét gyásznappá nyilvánították Harkivban az Epicentrére mért légicsapásokban elhunytak miatt. Korábban 16 halottról, 44 sebesültről és nyolc eltűntről számoltak be.

Az ukrajnai rendfenntartó erők őrizetbe vettek egy férfit, aki az oroszok számára gyűjtött információkat a Krasznohorivkát védő ukrán csapatok elhelyezkedéséről Donyeck megyében – írja az Ukrajinszka Pravda. 

A krasznohorivkai a frontvonal közelében élt, és beleegyezett az orosz hadsereg egyik alakulatával való együttműködésbe. Annak parancsnokától egyértelmű utasításokat kapott, hogy milyen információkra van szüksége az orosz hadseregnek az ukránok állásai elleni támadásokhoz. 

Állítólag az orosz GRU, vagyis a külföldön tevékenykedő orosz külső katonai hírszerzés a férfit Kreml-barát nézetei miatt szervezte be információkért, amelyeket ismerősei között terjesztett.

Az oroszok utasítására a hazaárulással vádolt férfi információkat gyűjtött a fegyveres erők személyzetének és felszerelésének bevetéséről. Az oroszokat különösen érdekelték a tüzérségi harcállások koordinátái és a támadó pilóta nélküli repülőgépek (UAV-ok) zászlóaljainak elhelyezkedései. De a férfi a légicsapások mértékéről és az okozott károkról is beszámolt az oroszoknak.

Ezenkívül az Orosz Föderáció hírszerző tisztjével folytatott kommunikáció során a támadó a házába hívta, és részletes térképet rajzolt arról, hogyan juthat el hozzá az ukrán védelmi erők megkerülésével.

A jelentések szerint az SZBU időben leleplezte és őrizetbe vette a besúgót, és átfogó intézkedéseket hajtott végre a fegyveres erők pozícióinak biztosítása érdekében. Az elkövető jelenleg előzetes letartóztatásban van. Életfogytiglani börtönbüntetésre számíthat.

Az Ukrán Fegyveres Erők egységei börtönökben toboroznak újoncokat – adta hírül a Sztrana hétfőn. Denisz Maljuszka, Ukrajna igazságügyi minisztere nemrég közölte, hogy Ukrajna több száz foglyot engedett szabadon. Egy új törvény értelmében a foglyok a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségéért cserébe vehetnek részt a harcokban. 

Az igazságszolgáltatás jelenleg 4300 benyújtott kérelmet vizsgál felül. Az ukrán hadseregben már szolgálatot teljesítő több százezer katonához összesen legfeljebb 20 ezer jelentkező csatlakozhat, köztük az előzetes letartóztatásban lévők is.

Ma, május 27-én Spanyolországba érkezik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – adta hírül a helyi média a spanyol kormány hivatalos közlése alapján.

A látogatás során az ukrán elnök találkozik Pedro Sanchez spanyol miniszterelnökkel és a királyi családdal – közölték.

A Bloomberg cikke szerint a mozgósításról szóló új törvény ellenére, amely csökkenti a sorkötelezettségi korhatárt, a humán erőforrás továbbra is probléma. Egy magas rangú katonai tisztviselő elmondta, hogy az ukrán fegyveres erők védői harci átlagéletkora 43–45 év – írja az ügynökség.

Pavel Narozsnij szerint, aki önkéntesen pénzeket gyűjt az ukrán harcosoknak, a megszólított katonák többsége 40–45 éves.

A 30 év alattiak viszonylag ritkák

– mondta az önkéntes. „Törvénybe iktatták, hogy a fiataloknak kerülniük kell a harcteret, egészen a közelmúltig csak a 27 év felettiek számára volt kötelező a sorozás. Ezt nemrégiben 25 évre csökkentették, de a helyzetet súlyosbítja, hogy a céltartományba esők sorozása nem hatékony. A harcok miatt kitelepített lakosság körében sok fiatal férfit lehetetlen találni” – szemlézte a Sztrana.