Az orosz költségvetés idei első négyhavi hiánya jóval felülmúlta a május közepén előzetesen ismertetett számot és a deficit több mint a kétszerese lett az idei évre tervezettnek – derül ki az orosz pénzügyminisztérium honlapjára fölkerült adatokból.
Végleges számítások szerint az április végével záródott négy hónap hiánya 3963 milliárd rubel lett. Az előzetes adat 1484 milliárd rubel deficitről szólt. Az idei év egészére előirányzott hiány 1595 rubel, a GDP 0,9 százaléka.
A tavalyi első négy hónapban a büdzsé deficitje 3049 milliárd rubel, a GDP 1,8 százaléka volt. A pénzügyminisztérium pénteken ismertetett végleges számításai szerint a költségvetés négyhavi bevétele 8864 milliárd rubel volt, 13,9 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. A kiadás 18,4 százalékkal, 12 ezer 830 milliárd rubelre emelkedett.
A május közepén ismertetett előzetes számításokban lényegesen nagyobb, 11 ezer 684 milliárd rubel bevétel és némileg nagyobb, 13 ezer 168 milliárd rubel kiadás szerepelt – adta hírül az MTI.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!
Mint arról beszámoltunk, az orosz megszállás alatti Krím félszigeten átfogó csapásokat mért az ukrán hadsereg, így a krasznodari régióban lévő Kavkaz kikötőre is, ahol megsemmisült egy olajraktár. A csapásról a Unian nevű oldal osztott meg egy műholdfelvételt, amely a következményeket hivatott bemutatni.
A műholdképeken az aznap reggel végrehajtott rakétacsapások következményei láthatók. A képek szerint a megszállt Krímben, a Kercsi-szoros közelében lévő Kavkaz kikötő területén található olajterminál egy része megsérült. A létesítményben keletkezett kár mértékét a május 31-i képek és a műhold egy nappal korábban készített felvételeinek összehasonlításával próbálták felmérni.
Azt is megjegyzik, hogy a legutóbbi felvételeken az olajraktár károsodásán kívül az is látható, hogy nagy méretű hajókat távolítottak el a kikötőből.
Ukrajna és Lengyelország kétoldalú megállapodást írhat alá a biztonsági garanciákról a NATO-csúcs előtt, amely július 9–11-én lesz Washingtonban – közölte Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a NATO-külügyminiszterek informális prágai találkozója utáni sajtótájékoztatóján.
Az RBK Ukraine azt írja, hogy a találkozón Sikorski tájékoztatta a NATO-szövetségeseket az Ukrajnával folyó tárgyalásokról, a kétoldalú biztonsági megállapodásról.
A lengyel miniszter bízik benne, hogy a dokumentumot még a júliusi washingtoni NATO-csúcs előtt aláírhatják.
Sikorski azt is elmondta, hogy a prágai tárgyalások eredményeként sikerült közelebb hozni a fontos döntések kidolgozását, beleértve az Ukrajna jövőbeni szövetségi tagságára vonatkozó üzenet megerősítését és az Ukrajna védelmét szolgáló pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozását évi mintegy 40 milliárd dollár értékben. Szerinte ennek az összegnek a felével az Egyesült Államoknak kellene hozzájárulni a támogatáshoz.
Ukrajnával már 15 ország kötött biztonsági megállapodást, köztük Nagy-Britannia, Kanada, Németország, Franciaország, Dánia, Olaszország, Finnország, Hollandia, Lettország, Spanyolország, Belgium, Portugália, Svédország, Izland és Norvégia.
A közelmúltban a média arról is beszámolt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és Joe Biden amerikai elnök kétoldalú megállapodást írhat alá a biztonsági garanciákról a G7-ek vezetőinek csúcstalálkozóján, amelyet június 13. és 15. között tartanak Olaszországban.
Az ukrán védelmi minisztérium pályázatot hirdetett katonai képzéshez, továbbképzéshez és szimulációhoz használható VR és AR (virtuális és kiterjesztett valóság) technológiák alapján készült eszközök fejlesztésére – írja a kiszo.net.
A versenyben a minisztérium közlése szerint kész technológiai megoldásokkal, szoftverfejlesztési ötletekkel és képzési koncepciókkal vehetnek részt.
Katerina Csernohorenko, a védelmi minisztérium helyettes minisztere azt mondta, hogy a minisztérium támogatja az innovációt, és várja a technológiai megoldásokat az orosz hadsereggel szembeni előny megszerzéséhez. Közlése szerint a koncepciónak átfogónak és a lehető legvalósághűbbnek kell lennie.
A fő irány többek között a fegyverhasználat, drónok, páncélozott járművek és egyéb fegyverek, taktikai orvostudomány, helyzetismeret.
Varsó harci egységet tervez felállítani a Lengyelországban élő katonakorú ukrán férfiakból – írja az RBK Ukraine Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter kijelentése alapján.
Sikorsky szerint ahelyett, hogy lengyel oktatókat küldenének Ukrajnába, hatékonyabb lenne Lengyelországban élő ukránokból létrehozni egy egységet, és tagjait kiképezni.
„Lengyelország fontolóra vette Ukrajna kiképzési kérelmét, de arra a következtetésre jutottunk, hogy biztonságosabb és hatékonyabb lenne egy ukrán egységet felállítani olyan ukránokból, akiknek sorozási kötelezettségük van az ukrán hadseregbe” – mondta, hozzátéve, hogy ez lenne a leghatékonyabb módszer.
Létrehozzák Ukrajnában a Katonai Rendőrséget. Éppen ezért az ukrán védelmi minisztérium arra kérte a képviselőket, hogy támogassák a katonai rendőrség létrehozásáról szóló törvénytervezetet – írja az Interfax.
A szervezetnek joga lesz katonákat felkutatni, őrizetbe venni, bűncselekményeket rögzíteni és jogaikat megvédeni, legalábbis egy NATO-s szabvány szerint
– írja a védelmi osztály honlapján.
A minisztérium hangsúlyozza, a Katonai Rendőrség nyomozati jogosítványainak szükségessége és pontos hastáskörének kidolgozásában együttműködést tervez a képviselőkkel.
Ez a dokumentum kulcsfontosságú az ukrán fegyveres erők számára, amelynek komolyan szüksége van egy újfajta igazságszolgáltatási rendszer létrehozására, amelynek első lépése a katonai rendőrség felállítása
– hangsúlyozza az üzenet.
A Kreml szerint Joe Biden döntése, amely megengedi Ukrajnának, hogy az Egyesült Államok által szállított fegyvereket használjon oroszországi célpontok ellen, Washington mélyreható részvételét mutatja a konfliktusban, mivel Vlagyimir Putyin egyes szövetségesei így fokozzák a Nyugat elleni nukleáris fenyegetést – írja a The Guardian.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta újságíróknak, hogy Moszkva már tudott arról, hogy Ukrajna az Egyesült Államok által biztosított fegyverekkel próbál csapást mérni orosz területen lévő célpontokra.
Biden csütörtöki döntése – amely lehetővé teszi Kijevnek, hogy amerikai fegyvereket használjon ellentámadásaihoz Oroszországon belül – fontos változást jelentett a harkivi határ közelében, miután Moszkvából figyelmeztették, hogy a lépés globális konfliktust robbanthat ki.
Megugrottak a temetkezési árak Oroszországban a háború kezdete óta az orosz Statisztikai Hivatal jelentése szerint. A temetkezési és kegyeleti üzletágban bekövetkezett áremelkedés komoly problémát jelent sok szegényebb orosz számára – idézi a közleményt a Euronews.
Az Északi Katonai Körzetben működő „Női Hang” nevű kormánypárti érdekképviselet hivatalosan is felvetette, hogy ne háruljon a családokra a katonai tiszteletadással járó többletköltség, a szervezet beadványa szerint maga a temetési eljárás is indokolatlanul drágult, és
nem értik, hogy egy sírásás vagy a halottszállítás miért kerül kétszer annyiba, mint korábban.
A Fontos történetek nevű orosz tényfeltáró blog címadása szerint egy temetés már drágább Oroszországban, mint egy esküvő. A blog szerint Jekatyerinburgban már tömegek panaszkodnak arra, hogy megfizethetetlenek a temetési költségek, kivált a háborúban elesettek családjai érzik meg a többletköltségeket. Az özvegyek szerint ez azért lehet, mert a központi segélyeket „egyesek” elterelik.
Oroszország 402 ezer polgárát veszítette el a pandémia idején. Az ukrán adatok szerint az orosz háborús veszteség már meghaladja a 200 ezer főt.
Egy temetkezési szakember azt mondta a lapnak, hogy a szolgáltatások drágulását a szankciók bevezetése is befolyásolta, ugyanis korábban a koporsók gyártásához gyakran használtak Olaszországból származó festéket és lakkot, valamint Csehországból, Magyarországról és Németországból importálták a krematóriumok berendezéseit.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Alexander Stubb finn elnökkel, valamint Mette Frederiksen, Jonas Garr Store és Bjarni Benediktsson dán, norvég és izlandi miniszterelnökkel találkozott. Az elnök honlapjának pénteki közlése szerint a találkozó az ukrán-észak-európai csúcstalálkozó keretein belül zajlott – írja az ukrán Interfax.
Volodimir Zelenszkij emellett több fegyvert kért öt észak-európai szövetségesétől az orosz támadás ellensúlyozására.
Az ukrán államfő köszönetet mondott az országoknak az átfogó segítségükért, amelyet az ukrajnai háború kitörése óta nyújtottak. Zelenszkij tájékoztatta a vezetőket a harctéri helyzetről és Ukrajna védelmi szükségleteiről is.
The Nordics stand united with Ukraine. In the battle for freedom. For Ukraine. For Europe. For as long as it takes. pic.twitter.com/Zl1GjzKieo
— Alexander Stubb (@alexstubb) May 31, 2024
A felek megvitatták az országok közötti együttműködés megerősítésének lehetőségeit a védelmi ágazatban.
Zelenszkij valamennyi vezetővel tárgyalt a Svájcban első alkalommal megrendezésre kerülő globális békecsúcs előkészületeiről, valamint a világ minden tájáról érkező országok minél szélesebb körű képviseletének fontosságáról. Ukrajna elnöke köszönetet mondott Finnországnak, Dániának, Norvégiának és Izlandnak, amiért megerősítették részvételüket a csúcstalálkozón, és hogy készek aktívan dolgozni a békeformula megvalósításán.
Az elmúlt napokban az ukránok akciókat hajtottak végre az orosz csapatok ellátását biztosító logisztika megsemmisítésére az orosz megszállás alatti Krím félszigeten. Átfogó csapást mértek alállomásokra és áramellátó hálózatokra, valamint a kőolajtermék-készletekre az oroszországi Krasznodari területen.
Először az ukrán erők rakétatámadást indítottak két komp ellen, amelyek a krasznodari régióban lévő Kavkaz kikötőbe tartottak, és amelyeket az oroszok katonai logisztikára használtak. Ezután az SZBU drónjai olyan elektromos alállomásokat találtak el, amelyek közvetlenül a Krím félszigetet és a Kercsi-szorost látják el árammal, beleértve az ottani kikötőket is.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótitkára, Szerhij Nyikiforov megerősítette pénteken: az Egyesült Államok megengedte Ukrajnának, hogy a tőle kapott fegyverekkel, bizonyos korlátozás mellett, csapásokat mérjen Oroszország területére.
Az engedély abban korlátozza az ukrán felet, hogy csupán a Harkivi régióval határos orosz területet támadhatja – emlékeztetett a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál. „Ez jelentősen megerősíti azt a képességünket, hogy szembeszálljunk az orosz határon túli előrenyomulási kísérletekkel” – jelentette ki Nyikiforov.
Az ukrán hírportál szerint Zelenszkij pedig a The Guardian brit lapnak adott interjújában világossá tette, hogy Ukrajnának szüksége van olyan erős, nagy hatótávolságú fegyverek használatának lehetőségére, amelyek képesek eltalálni Oroszország belsejében lévő célpontokat. Az államfő megjegyezte, ha erre Washington nem adott volna zöld jelzést, akkor más szövetségesek, például Nagy-Britannia is megakadályozhatnák Ukrajnát abban, hogy bevesse a tőlük kapott nagy hatótávolságú fegyvereket.
"Higgyék el, válaszolnunk kell ezekre az orosz támadásokra. Nem értenek másból, csak az erő alkalmazásából. Nem mi vagyunk az első célpont, és nem mi leszünk az utolsó sem" - tette hozzá.
A lengyel belbiztonsági ügynökség (ABW) és a digitalizációügyi tárca vizsgálja a PAP hírügynökséget ért, feltevések szerint orosz kibertámadást. Az ABW és a digitalizációügyi minisztérium „azonnali intézkedéseket kezdeményezett a PAP ellen irányuló, feltehetőleg orosz kibertámadás, az állítólagos lengyelországi mozgósításról szóló dezinformációs hír közlése miatt” – írta az X-en Jacek Dobrzynski, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter szóvivője.
„Az ügy sürgős vizsgálatáról– írt az X-en Krzysztof Gawkowski kormányfőhelyettes, digitalizációért felelős miniszter is. „Minden kibertámadásra, valamint kitervelt dezinformációra vall” - olvasható Gawkowski bejegyzésében.
A miniszter hamisnak nevezte a PAP kiadásában péntek délután kétszer is megjelent, majd törölt hírt, melyben Donald Tusk kormányfőre hivatkozva július 1-jén kezdődő részleges mozgósításról írtak Lengyelországban. A mozgósított lengyel állampolgárokat az álhír szerint Ukrajnába vezényelték volna.
Gawkowski később a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak elmondta: az ügyről azonnal tájékoztatták Donald Tuskot. A miniszter úgy ítélte meg: a vizsgált kibertámadás célja dezinformáció terjesztése volt a jövő heti európai parlamenti választások előtt, valamint „a társadalom megbénítása”. A hír tartalmát maga a PAP is hamisnak nevezte egy későbbi anyagában.
Az új orosz védelmi miniszter azt mondta, hogy tíz amerikai ATACMS rakétával támadták csütörtökön hajnalban az ukránok a Krími hidat. Az összes rakétát hatástalanították.
A tárcavezető szerint az orosz előrenyomulás minden taktikai irányban folytatódik az ukrajnai fronton, az orosz csapatok kiszorítják elfoglalt állásaikból az ukrán erőket, amelyek Harkiv megyében nyolc-kilenc kilométert vonultak vissza fontos területeken. Megfogalmazása szerint az orosz fegyveres erők májusban 28 települést „szabadítottak fel”, az év eleje óta pedig összesen 880 négyzetkilométernyi területet vettek ellenőrzésük alá.
Beszámolója értelmében Kijev csak ebben a hónapban több mint 35 ezer katonát és több mint 2700 egységnyi fegyverzetet veszített. Egyebek mellett 290 harckocsit, egyéb páncélozott harcjárművet, köztük négy Abramst, hét Leopardot és 13 Bradleyt, valamint 11 repülőgépet és négy helikoptert, illetve 730 tábori löveget és sorozatvetőt.
Exkluzív felvételek láttak napvilágot az állampolgárok hazatérésének folyamatáról – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat közlése szerint az ukránok újabb csoportjának fogságból való kiszabadítása a hadifoglyok felkutatása és szabadon bocsátása a közös koordinációs központ munkájának eredménye, amely a hadifoglyokkal való bánásmód koordinációs központjának döntését hajtotta végre.
„Minden ukrán élete a legnagyobb érték! Azon dolgozunk, hogy teljesítsük Ukrajna elnökének utasítását, és minden ukrán embert visszahozzunk a fogságból” – áll az üzenetben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette pénteken, Svédországban tartózkodik, hogy több fegyvert kérjen öt észak-európai szövetségesétől az orosz támadások ellensúlyozására. Közösségi oldalán azt írta:
Fő prioritásaink közé tartozik, hogy több légvédelmi rendszert biztosítsunk Ukrajna számára, közös projekteket a védelmi iparban és fegyvereket katonáink számára, valamint globális erőfeszítéseket, hogy Oroszországot békére kényszerítsük.
Zelenszkij a harmadik Ukrajna–Észak-Európa-csúcstalálkozón tárgyal Svédország, Dánia, Norvégia, Finnország és Izland állam-, illetve kormányfőivel, és kétoldalú biztonsági megállapodást ír alá Svédországgal, Norvégiával és Izlanddal. Hozzátette: Ukrajna „erősebb lesz a szövetségeseink támogatásának (…), valamint az új biztonsági megállapodásoknak köszönhetően”.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök azt mondta, hogy a találkozó országai „fontos lépéseket tesznek együttműködésük megerősítése érdekében, Ukrajna támogatásának részeként”.
Az ukrán elnök két nappal azt követően látogatott Stockholmba, hogy bejelentették: Svédország 1,16 milliárd dollár (több mint 462 milliárd forint) értékű katonai támogatást küld Ukrajnának. Ez a legnagyobb segélycsomag az orosz támadás 2022. februári megindulása óta.
A háború kezdete óta az észak-európai országok több mint 17 milliárd euróval támogatták Ukrajnát – közölte Mette Frederiksen dán miniszterelnök. „Fel kell gyorsítanunk a fegyvergyártást, de segítenünk kell (Ukrajnának) abban is, hogy előállítsa azt, amire szüksége van önmaga megvédéséhez” – mondta.
Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) ajtaja nyitva maradjon új tagok előtt, beleértve Ukrajnát is – jelentette ki Jan Lipavsky cseh külügyminiszter a NATO külügyminiszteri tanácsának informális ülésén pénteken elmondott megnyitóbeszédében Prágában. A cseh diplomácia vezetője javasolta:
készüljön egy közös NATO-stratégia az orosz agresszió megfékezésére.
Az MTI tájékoztatása szerint a prágai informális külügyminiszteri tanácskozás legfőbb célja a NATO washingtoni csúcstalálkozójának előkészítése.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy lelőttek öt, Ukrajnából indított rakétát és 29 drónt a dél-oroszországi Krasznodar régió felett.
A Krasznodar régióban kigyulladt egy olajraktár, ahol többen megsérültek – közölte a régió kormányzója.
Közben az oroszországi Tatárföldön és annak közigazgatási központjában, Kazanyban több vállalkozás dolgozóit biztonsági okokból evakuálták – jelentették az orosz állami hírügynökségek.
Az ugyanebben a régióban található Kazany és Nyizsnyekamszk városok repülőterei biztonsági okokból ideiglenes repülési korlátozásokat vezettek be péntek reggel – közölte a Roszaviatsia, az ország légi közlekedési hatóságának képviselője – amiről a Sky News adott hírt.
💥 UAVs attacked objects in Tatarstan. The distance to #Ukraine is 1200 км
— NEXTA (@nexta_tv) May 31, 2024
In particular, one drone was spotted in the village of Voronino. According to media reports, explosions occurred in the area of "Kazanorgsintez". Meanwhile, a siren sounds in Kazan; planes flying into… pic.twitter.com/kpQIXDCdxC
Ukrajna a nyugatról szállított taktikai rakétarendszerekkel (ATACMS) csapást mért egy krími kikötőre – írja a The Independent.
Az ukrán hadsereg közölte, hogy megrongált két komphajót az oroszok által birtokolt Krímben, és leállította a félsziget és az orosz szárazföld közötti járatokat.
Nyikolaj Lukasenko, Oroszország által kinevezett krími tisztségviselő korábban elismerte a Kercsi kikötőre mért csapást, és azt mondta, hogy a lelőtt ukrán rakétákból származó törmelékek megrongálták a hajókat, ezért a kompjárat működését felfüggesztették.
Az ukrán vezérkar szerint a támadást a nyugatiak által szállított taktikai rakétarendszerek (ATACMS) hajtották végre.
„A csapás következtében két vasúti és járműszállítást végző kompjárat jelentős károkat szenvedett” – áll a közleményben. „Egyikük zátonyra futott, ami a teljes kercsi kompátkelő működését akadályozta. A megszállók katonai logisztikája a félszigeten jelentősen megzavarodott” – tette hozzá.
Jens Stoltenberg, a NATO-főtitkára kijelentette, hogy Ukrajnának joga van nyugati fegyvereket használni orosz katonai célpontok ellen – írja az Ukrinform.
„Több szövetséges soha nem szabott semmilyen korlátozást Ukrajnának a segélycsomagokkal kapcsolatban. És ismétlem, ez a nemzetközi jog, Ukrajna önvédelemhez való jogának fenntartásáról szól. Oroszország támadott, Ukrajna megpróbálta megvédeni magát, és ez magában foglalja az Oroszországon belüli legitim célpontok megtámadását is” – mondta a főtitkár Prágában, a NATO külügyminiszterek informális találkozója előtt.
Megjegyezte, hogy a harctéri helyzet szerint Oroszország orosz földről tüzérséggel és rakétákkal indít támadásokat ukrán területre. Nagyon megnehezíti Ukrajna számára a védekezést, ha nem használhat megfelelő fegyvereket ezeknek a támadásoknak a visszaverésére – tette hozzá.
Sok szövetséges világossá tette, hogy természetesen elfogadja, hogy Ukrajna a kapott fegyvereket önmaga védelmére használja, többek között az Oroszországon belüli katonai célpontok támadásával. Különösen akkor, ha ezeket a katonai létesítményeket támadásra használják, támadásokat irányítanak orosz földről
– fogalmazta.
Ötre emelkedett a Harkiv elleni éjszakai rakétatámadás halálos áldozatainak száma –írja az Ukrinform.
Ezt Oleh Szinyehubov, a Harkivi terület katonai közigazgatási vezetője közölte a Telegramon.
A halálos áldozatok száma megnőtt. Egy újabb férfi holttestét szabadították ki a romok közül. Összesen öt ember halt meg az éjszakai orosz terrortámadásban
– mondta. Hozzátette, hogy a mentési és keresési művelet folytatódik.
A moldovai parlament csütörtökön elítélte az Ukrajna elleni orosz háborút, és „népirtásnak” nevezte, ahogy Moszkva a megszállt területeken a gyerekekkel bánik. A parlament Moszkva-barát ellenzéki pártjai nem vettek részt a szavazáson.
A határozatot, amellyel együtt azt is felajánlotta a moldovai parlament, hogy tovább bővítik a konfliktus elől menekülő ukránoknak nyújtott segítséget, a 101 fős testület 60 tagja támogatta.
Maia Sandu moldovai elnök szintén elítélte a már több mint két éve tartó orosz agressziót.
Doina Gherman, a parlament alelnöke dokumentálta az ukrajnai háborúban életüket vesztett vagy eltűnt gyermekek számát, azzal a húszezer gyermekkel együtt, akiket az ukrán kormány adatai szerint Oroszországba vittek.
Az elfogadott nyilatkozat rámutat, hogy a gyermekek az agresszió legvédtelenebb áldozatai, gyermekek százai vesztették életüket és ezrei sebesültek meg, az ukrajnai gyermekek több mint kétharmada volt kénytelen elhagyni otthonát, közülük mintegy kétmillióan külföldön kényszerültek menedéket keresni édesanyjukkal együtt.
Reghina Apostolova ellenzéki képviselő kettős mércével vádolta Sandu Cselekvés és Szolidaritás Pártját (PAS), mondván az országgyűlésnek az egykori Jugoszláviában élő gyerekek szenvedéseit is el kellett volna ítélnie. Oleg Reidman, a parlament kommunista blokkjának (BECS) helyettes vezetője pedig óvatosságra intett a népirtás fogalmának használatával kapcsolatban, mivel mint mondta: az egy jogi fogalom, amelynek bizonyos kritériumai vannak.
„Ők a szomszédjaink. Ukrajnai gyerekek ezrei, menekült gyerekek élnek itt” – hangsúlyozta Radu Marian, a PAS képviselője az ellenzék kifogásait visszautasítva.
Oroszország nem ismeri el a vádakat, hogy ukrán gyerekeket raboltak el és deportáltak. Moszkva megfogalmazása szerint csak biztonságos helyre szállították őket, hogy távol legyenek a háborús zónától.
Norvégia úgy véli, hogy Ukrajna használhatja az átadott nyugati fegyvereket az Oroszország elleni csapásokhoz – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Ezt az ország külügyminisztere, Espen Barth Eide jelentette ki az NRK-nak adott interjújában. Megjegyezte, hogy Ukrajnát nem szabadna korlátozni a nyugatról átadott fegyverek használatával kapcsolatban.
Mi is úgy véljük, hogy Ukrajnának teljesen egyértelmű nemzetközi joga van ahhoz, hogy saját területének védelme érdekében megtámadja Oroszországot a saját területén
– mondta.
Az ország kormánya szerint Ukrajna a nyugati országoktól kapott fegyvereket a hadviseléshez nélkülözhetetlen katonai célpontok ellen használhatja. A fegyverhasználat pontos feltételeiről minden egyes országnak magának kell döntenie.
Lengyelország jelenleg a 45. segélycsomagját tervezi Ukrajnának – közölte Radoslaw Sikorski külügyminiszter.
„Lengyelország 44 segélycsomagot küldött Ukrajnának, most tervezzük a 45. csomagot... úgy gondoljuk, hogy csak katonai támogatásként mintegy 4 milliárd euróval járultunk hozzá” – mondta Radoslaw Sikorski újságíróknak a NATO külügyminisztereinek prágai találkozóján a The Independent beszámolója szerint.
Az orosz költségvetés idei első négyhavi hiánya jóval felülmúlta a május közepén előzetesen ismertetett számot és a deficit több mint a kétszerese lett az idei évre tervezettnek – derül ki az orosz pénzügyminisztérium honlapjára fölkerült adatokból.
Végleges számítások szerint az április végével záródott négy hónap hiánya 3963 milliárd rubel lett. Az előzetes adat 1484 milliárd rubel deficitről szólt. Az idei év egészére előirányzott hiány 1595 rubel, a GDP 0,9 százaléka.
A tavalyi első négy hónapban a büdzsé deficitje 3049 milliárd rubel, a GDP 1,8 százaléka volt. A pénzügyminisztérium pénteken ismertetett végleges számításai szerint a költségvetés négyhavi bevétele 8864 milliárd rubel volt, 13,9 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. A kiadás 18,4 százalékkal, 12 ezer 830 milliárd rubelre emelkedett.
A május közepén ismertetett előzetes számításokban lényegesen nagyobb, 11 ezer 684 milliárd rubel bevétel és némileg nagyobb, 13 ezer 168 milliárd rubel kiadás szerepelt – adta hírül az MTI.
Joe Biden amerikai elnök megváltoztathatja álláspontját, hogy engedélyezze Ukrajnának, hogy amerikai fegyverekkel csapást mérjen orosz területre – írja a The New York Times alapján az Ukrajinszka Pravda.
Biden tanácsadói közül néhányan azt mondják, hogy álláspontjának megváltoztatása elkerülhetetlen.
De – mint a lap megjegyzi – ha az amerikai elnök mégis megváltoztatja álláspontját, az oroszországi csapás engedélyezése az amerikaiak által biztosított fegyverek ukránok általi használatának szigorú korlátozásához lesz kötve.
A lap szerint az amerikai fegyvercsapások az Oroszország határain belül található katonai célpontokra korlátozódnak majd, ahonnan az oroszok támadják Ukrajnát.
Az ukrán–magyar határszakaszon 5540-en léptek be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5080-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 33 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
„A NATO kénytelen lesz felelni azért, ha Ukrajna nyugati fegyverekkel mér csapást orosz területre” – írta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön a Telegram-csatornáján.
A diplomata a nyugati országokban olyan elhangzott nyilatkozatokkal kapcsolatban, hogy engedélyezhető-e Ukrajna számára a nemzetközileg elismert orosz területek támadása, rámutatott: az ukránok nem képesek önállóan használni a nyugati fegyvereket, és ezen lőszerek röppályáját NATO-országokban alakítják ki.
Washingtonban, Londonban, Párizsban fel kellene fogni, hogy Oroszországban tökéletesen értik, hogy a NATO milyen szerepet játszik ezeknek a csapásoknak a végrehajtásában. A nyugatiak hiába fújják a lexikális buborékokat, ehhez nem kell semmilyen engedélyt vagy tilalmat adniuk Ukrajnának. Ez a NATO-sok keze műve. És felelniük is nekik kell majd érte
– hangsúlyozta Marija Zaharova.
A nyugati fegyverek Ukrajna általi bevetése csak az űrből elvégzett felderítés segítségével lehetséges. Ezeknek a lőszereknek a repülési rendeltetését magukban a NATO-országokban alakítják ki.
Ezt vagy közvetlenül a NATO-bázisokról viszik be a rakétarendszerekbe, vagy táblagépeken keresztül. De bármely eset is áll fenn, az ukrán katonák maximális részvállalása ebben a folyamatban az, hogy megsúgják a célpontot a térképen.
„A többi már csak a NATO-n múlik. De általában ezeket a célpontokat is ők maguk határozzák meg” – tette hozzá a szóvivő az MTI tájékoztatása szerint.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az utóbbi időben többször is sürgette az Egyesült Államokat és az EU NATO-országait, hogy vizsgálják felül azt a tilalmat, amely arra vonatkozik, hogy Ukrajna oroszországi célpontokat nyugati fegyverekkel támadjon.
Oroszország igazi támaszának és páncéljának nevezte az Ukrajnában elindított „különleges hadműveletben” harcoló katonákat Vlagyimir Putyin orosz elnök egy csütörtökön a Kremlben megtartott kitüntetésátadáson.
A szertartáson egy második világháborús veterán, az ukrajnai háború öt résztvevője és öt űrhajós vette át az Oroszország Hőse kitüntetést.
Eközben az orosz védelmi minisztérium csütörtökön arról számolt be, hogy az orosz hadsereg hatból öt frontszakaszon előrenyomult Ukrajnában az elmúlt nap folyamán, és 12 ukrán ellenrohamot vert vissza.
A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint másfél ezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén (e veszteségi adatokat független forrásból nem lehet megerősíteni).
A védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy Szu–27-es repülőgépet, három harckocsit, három gyalogsági harcjárművet, köztük egy Bradley-t, négy páncélozott harcjárművet, négy lengyel Krab és egy amerikai Paladin önjáró, valamint két amerikai M198-as és egy M777-es vontatott tarackot, nyolc ATACMS operatív-taktikai rakétát, egy amerikai HARM radarelhárító rakétát, továbbá 24 drónt.
Vitalij Gancsev, a Harkiv terület Moszkva által kinevezett elöljárója a TASZSZ-nak azt mondta: az orosz hadsereg elfoglalta az uralkodó magaslatokat a Harkiv megyei Lipcinél, hogy onnan csapásokat mérjen az ukrán tartalékokra, amelyeket Vovcsanszk felmentésére vetettek be, ahol most „a legforróbb események” zajlanak.
Csütörtökön a Donyeck közelében található Szlovjanszkban életét vesztette Anasztaszija Volkova haditudósító, a FREEDOM ukrán hírügynökség munkatársa – írja az Ukrajinszka Pravda.
A haditudósító a Luhanszki és a Donyecki terület legveszélyesebb pontjain dolgozott, nagyon elkötelezett volt a munkája iránt, és nem volt hajlandó biztonságosabb helyre költözni.
Anasztaszija Volkova Luhanszkban nőtt fel, és arról álmodozott, hogy ő lesz az első ukrán újságíró, aki tudósíthat a felszabadult városból. A nő 2018 óta dolgozott haditudósítóként az ukrán állami tulajdonban lévő hírügynökségnél. 2022 júniusában az Ukrán Érdemrend III. fokozatával tüntették ki. 31 éves volt.
Anna Luhrmann, a német kormány európai ügyekért felelős minisztere elmondta, a német kormány úgy véli, hogy Ukrajna teljesítette az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges reformok követelményeit – erről a miniszter a DPA ügynökségnek adott interjújában beszélt az Ukrajinszka Pravda szerint.
Mint írták, a tisztviselő felszólította az összes EU-tagállamot, hogy mihamarabb állapodjanak meg a tárgyalási keret tervezetéről.
„A német kormány véleménye szerint Ukrajna minden feltételt teljesített ahhoz, hogy júniusban megkezdhesse a tárgyalásokat az EU-hoz való csatlakozásról” – mondta.