Az Institute for the Study of War (ISW) elemzése szerint az orosz csapatok 752 négyzetkilométernyi ukrán területet foglaltak el 2024-ben – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda.
Ez az adat felülmúlja az ISW előzetes becsléseit, miszerint az orosz erők mintegy 516 négyzetkilométert foglaltak el 2024. január 1. és 2024. április 29. között.
Az elemzők szerint az orosz erők több sikert értek el Harkiv környékén, de Andrij Belousov orosz védelmi miniszter jelentősen túlbecsülte az orosz erők előrenyomulását. A tisztviselő szerint 880 négyzetkilométert foglaltak el.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!
Moszkva „külföldi ügynöknek” minősítette a márciusi elnökválasztás korábban elutasított jelöltaspiránsát – írja az MTI.
Jekatyerina Duncova volt televíziós újságíró neve még péntek este került föl az igazságügyi tárca ügynöklistájára. Az indoklás szerint Duncova
Oroszországról hamis, az országot negatív színben feltüntető információkat terjesztett.
Duncováé mellett több új név is olvasható a listán, a többi között az aktivista Marija Andrejeváé, aki az ukrajnai háborús zónába vezényelt tartalékosok hazahívásáért emelte fel a szavát, továbbá Marina Litvinovics emberi jogi aktivistáé, illetve több független, a Kremlt bíráló sajtóorgánumé.
Duncova indulását az elnökválasztáson decemberben utasította el a központi választási bizottság, a döntést pedig a legfelsőbb bíróság is jóváhagyta. A bizottság szerint „számos jogsértés” volt a pályázata alátámasztására benyújtott dokumentumokban. Az elnökválasztást a hivatalban lévő elnök, Vlagyimir Putyin nyerte a szavazatok 87 százalékával.
Oroszországban a külföldi ügynöknek minősített természetes vagy jogi személyeknek jól láthatóan fel kell mindig tüntetniük, hogy ebbe a státusba helyezték őket, valamint bürokratikus pénzügyi ellenőrzésnek kell alávetniük magukat.
Az Észak-Korea és Oroszország közötti katonai együttműködés veszélyeire figyelmeztetett szombaton a dél-koreai védelmi miniszter, aki szerint bizonyíték van rá, hogy az orosz fél Észak-Koreából illegálisan szerzett fegyvereket is bevet az ukrajnai háborúban – számolt be az MTI.
A szingapúri Sangri-la Párbeszéd nevű biztonságpolitikai fórumon tett felszólalásában Sin Vonsik kiemelte: a Moszkva és Phenjan közötti együttműködés növeli a feszültséget a Koreai-félszigeten, „és hatással van az európai hadszíntérre is”.
Figyelmeztetett továbbá: közvetlen kockázata lesz annak, ha az észak-koreai hadsereg – az Oroszország által nyújtott haditechnológia segítségével – további fejlesztéseket hajt végre. A tárcavezető emellett sürgette Kínát, vállaljon aktívabb szerepet a Koreai-félsziget atommentesítése ügyében.
Az esetleges dél-koreai nukleáris fejlesztésekkel kapcsolatos kérdésre Sin leszögezte: Szöul bízik az atomsorompó-szerződés (NPT) hatékonyságában, északi szomszédja nukleáris programjára pedig a választ az erős dél-koreai–amerikai szövetségben látja.
A szombat hajnali orosz rakétatámadások idején több rakéta behatolt Kárpátalja területére is – számoltak be ukrán tisztviselők és a helyi lapok.
Kárpátalján eddig egyetlen alkalommal, még 2022 májusában történt egy orosz csapás. Ezért is volt figyelemre méltó, hogy a mostani csapásban behatoltak az orosz rakéták a háborútól legtávolabb lévő, magyarlakta régióba is.
Az ukrán légierő még hajnalban, helyi idő szerint 4.29-kor írt arról, hogy az orosz rakéták behatoltak Kárpátalja légterébe.
Rakéták a Kárpátaljai területen, Munkács felé tartanak!
Más beszámolókban azt írták, hogy a rakéták Munkács és Ungvár felé tartottak.
🇺🇦🇷🇺🚨‼️ Several missiles are heading towards the cities of Mukachevo and Uzhgorod in Western Ukraine.
— TabZ (@TabZLIVE) June 1, 2024
18/ pic.twitter.com/dLqWkXDqSh
Utóbb Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója közölte, hogy két orosz rakéta valóban behatolt hajnalban, nagy magasságban repülve a régió légterébe. Azonban hozzátette azt is, hogy e rakéták szinte azonnal irányt váltottak ezt követően, és északi irányba, a Lvivi terület felé indultak tovább (Kárpátalján végül egy órával később vonták vissza hivatalosan a légiriadót).
Mikita később, kora délután egy részletesebb írást is közzétett, amelyben szintén írt erről az esetről.
Ma két cirkálórakéta haladt át Kárpátalja légterén. Ennek mindenkit vissza kellene térítenie a valóságba, és arra kell kényszerítenie, hogy végre elfelejtse a „hegyi védelemről”, a „szomszédos államok általi segítségről”, a „felsőbb erők talizmánjáról” és hasonlókról szóló furcsa narratívákat
– írta a kormányzó, aki rendszeresen arra kéri a helyi lakosokat, hogy vegyék komolyan a légiriadókat.
Az ukrán hadsereg utóbb azt közölte, hogy Oroszország 53 rakétát lőtt ki hajnalban, amelyek közül a légvédelemnek 35 darabot sikerült lelőnie. A le nem lőtt rakéták több régióban is becsapódtak, és néhol súlyos károkat okoztak.
A Harkivi területen közel 4000 hektáron égett egy erdő – számolt be szombat délután az ukrán katasztrófavédelem.
Azt írták, hogy összesen kilenc különálló erdőtüzet észleltek a frontközeli régióban, összesen 3700 hektáron. Állításuk szerint e tüzek „többségét” az oroszok okozták.
Hozzátették, hogy a kilencből hat tüzet sikerült lokalizálniuk, összesen 2300 hektáros területen. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a katasztrófavédők és az erdőgazdaságok alkalmazottai rendkívül nehéz körülmények között dolgoznak az „állandó ellenséges támadások” közepette.
Az oltás nehézségei azzal is összefüggenek, hogy a frontvonalakon lévő erdős területeket aláaknázták, és fel nem robbant ellenséges lőszerrel szennyezettek
– írták délután a beszámolóban.
Szombat reggel megtámadták Roderich Kiesewettert, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) tagját – tudatta az Unian ukrán hírügynökség. A politikus aktívan kiáll az Ukrajnának szánt fegyverszállítások növelése mellett.
A férfit a CDU kampánysátra közelében érte atrocitás.
Alig öt perce álltam ott, amikor odajött hozzám, és ordibálva »háborús uszítónak« nevezett. Ezután meglökött, és ledöntötte a sátrat, ami alatt álltunk. Nem tudtam, hogy ki az, de úgy gondoltam, fel kell vennem, és a telefonommal utánamentem. Aztán odarohant hozzám, meglökött és megütött
– mondta az újságíróknak Kiesewetter. Az előzetes információk szerint a képviselőre egy másik párt tagja támadt rá. Az incidensben könnyebb sérüléseket szenvedett.
Az ukrán parlament úgy döntött, mozgósítják az Állami Sürgősségi Szolgálatot, számolt be Telegram-csatornáján Olekszij Honcsarenko ukrán parlamenti képviselő. A döntés értelmében a mentőket, a tűzoltókat és a katasztrófavédelem munkatársait is hadba foghatják.
A jogszabály ellen polgári petíciót indítottak. A képviselő bejegyzésében úgy fogalmazott:
...a mozgósításuk [Állami Sürgősségi Szolgálat] nonszensz. Ki fogja elvégezni a munkájukat? Ki megy ki egy lakóépület elleni orosz támadáshoz? Ki fogja eloltani a tüzet?
Egy hét alatt az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) különleges erői 10 orosz tankot és 239 katonát semmisítettek meg drónokkal és egyéb lőfegyverekkel – írja az Unian.
Az akciókról egy látványos videót is megosztottak.
A hivatalos Telegram-csatornán közzétett bejegyzés szerint az SZBU az elmúlt hét során a fentieken kívül elpusztított 16 páncélozott harcjárművet, 19 tüzérségi rendszert és rakétavető rendszert, öt légvédelmi rendszert, 167 járművet, két pilóta nélküli repülőgépet, 13 kommunikációs antennát és két automata megfigyelőrendszert.
Ezenkívül a különleges erőknek egy orosz hajóban is sikerült kárt okozniuk, valamint megsemmisítettek 81 orosz állást és erődítményt, valamint 5 lőszerraktárt.
A Zaporizzsja elleni támadások miatt kritikus állapotba került Ukrajna legnagyobb vízerőműve, a Dnyeper vízerőmű – számolt be a TASZSZ orosz hírügynökség szerint Ivan Fedorov, a zaporizzsjai régió közigazgatási vezetője.
Mint azt megírtuk, szombat reggel leállították a vízi forgalmat a Zaporizzsjai területen található Dnyeper vízerőműnél. Az oroszok éjjel nagy támadást hajtottak végre a város ellen. Támadás ért egy energetikai központot, valamint lakóépületekben is károk keletkeztek.
Hanke Bruins Slot leköszönő holland külügyminiszter kijelentette, hogy az F–16-os vadászgépeket, amelyeket Hollandia szállít Ukrajnának, az Egyesült Államok engedélye nélkül is be lehet vetni oroszországi célpontok ellen. Elmondása szerint a felhasználás nem korlátozódik a Harkivhoz közeli határvidékre – írja a NOS holland hírportál.
Bruins Slot arról beszélt, hogy a vadászrepülőgépek Ukrajnában való használatára vonatkozó korlátozások soha nem kerültek szóba.
Az az elv vonatkozik az F–16-osokra, hogy működhetnek orosz területen, ha az önvédelem keretében történik. Nincs ez másképp, mint más fegyvereknél
– mondta a külügyminiszter.
Hollandia összesen 24 darab F–16-ost szállít Ukrajnának. A holland lap azt is kiemelte, hogy Biden amerikai elnök állítólag titokban engedélyt adott Ukrajnának arra, hogy amerikai fegyvereket használjon Oroszország területén, azonban ez egyelőre csak a Harkiv város közelében lévő orosz célpontokra vonatkozott.
Pénteken Németország is engedélyt adott Ukrajnának arra, hogy német fegyvereket használjon orosz területen. Olaf Scholz kancellár szerint szükséges, hogy az ország továbbra is kellőképp meg tudja védeni magát.
Együtt hiszünk abban, hogy Ukrajnának a nemzetközi jog által garantált joga van megvédeni magát ezekkel a támadásokkal szemben
– nyilatkozta Scholz szóvivője.
Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij megérti azokat a férfiakat, akik nem akarnak harcolni, de hangsúlyozta a mozgósítás szükségességét – számolt be az Unian.
Ahogy a The Guardian kiemelte, Zelenszkij számára jelenleg a legnehezebb kérdés a mozgósítás. A háború első szakaszában ukránok százezrei mentek önként a frontra, de ez a személyi állomány azóta többnyire kimerült.
A mozgósítással kapcsolatos kérdés hallatán Zelenszkij „összeráncolta a homlokát, és formálisabb lett, mint az interjú más pillanataiban”. Felidézte egy ukrán nő történetét, akivel előző nap Portugáliában találkozott. A nő elmesélte, hogyan halt meg férje a fronton, megkérdezte tőle, mi lesz most, amikor olyan kevés a hazafias önkéntes a háború első napjaihoz képest.
Őszintén megmondtam neki: »Mindent meg kell tennünk a háború mielőbbi befejezése érdekében. És nagyon sajnálom, hogy elvesztetted a férjedet. Ő egy hős, és határozottan nem csak neked hős, hanem mindannyiunknak. De nem mondhatjuk, hogy csak eleinte voltak hazafiak. Mert ha nincs több hazafi a fronton, akkor Putyin miért nem foglalt el minket?«
– mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök megjegyezte, hogy megérti azokat az embereket, akik nem akarnak harcolni, de megemlítve azokat, akik már harcolnak, kiemelte, hogy mozgósításra van szükség.
Néha vannak olyan esetek, mint amilyeneket említett. Vannak, akik nem akarnak részt venni a háborúban. Vannak, akik félnek. És én azt gondolom, hogy ők emberek. Mindannyian emberek vagyunk. De nem lehet azt mondani, hogy most mindenki menekül, korábban pedig nem szöktek meg. Nem, ez nem így van
– mondta.
A The Guardian megjegyezte, hogy Zelenszkij reakciója hosszú és átgondolt válasz volt, de megválaszolatlanul hagyta azt a nehéz kérdést, hogy meddig tud még Ukrajna harcolni egy olyan hadsereggel, amely egyre inkább mozgósított csapatokból áll, nem pedig önkéntesekből.
Négy ember megsérült a lvivi régióban egy orosz támadás következtében június 1-jére virradó éjszaka – írja az Ukrinform.
Ezt Ihor Klimenko belügyminiszter közölte a Telegramon.
Az ellenség energetikai és polgári létesítményeket támadott. Az állami katasztrófavédelmi szolgálat azonnal eloltotta az összes tüzet a kritikus infrastrukturális létesítményekben. A támadás következtében négy ember megsérült
– írta a miniszter. Közlése szerint a Harkivi területen egy szabadidőközpont elleni támadásban 12 ember, köztük nyolc gyermek sérült meg.
„Az elmúlt nap folyamán összesen csaknem 600 ellenséges támadást regisztráltak, amelyek következtében több mint 60 személy sérült meg” – jegyezte meg a belügyminiszter.
Szombat délután robbanás rázta meg Mikolajivot. Az Ukrajinszka Pravda értesülései szerint a robbanás Mikolajiv városán kívül történt.
A város polgármestere, Mikola Szenkevics a Telegram-csatornáján igen szűkszavúan fogalmazott.
Robbanás hallatszott Mikolajivban
– közölte egy posztban, amelyben arra is utalt, hogy még nem tudják, mi történt pontosan.
Szenkevics arra kérte az embereket, hogy maradjanak biztonságos helyen. Egy későbbi bejegyzésében arról tájékoztatott, hogy nem szükséges pánikba esni, a robbanás ugyanis a városon kívül történt a levegőben.
Az orosz katonák fejvesztve menekültek, és hátrahagytak egy T–90M csúcstechnológiás harckocsit, amelyet Vlagyimir Putyin „a világ legjobbjának” nevezett – írja az Unian az ukrán hadsereg egyik egységének közleménye alapján.
A csatatérről készült videót a „Magura” különálló gépesített dandár támadószázadának harcosai mutatták be. A felvételen látható, hogy a harckocsi elakadt egy kráterben (amelyet az orosz bombázás hozott létre korábban), majd a katonák a járművet elhagyva azonnal menekülőre fogták.
Az ukrán erők a menekülő katonákat kamikazedrónnal próbálták utolérni, amely végül felrobbantotta a T–90M-es tankot, valamint megsebesítette az egyik orosz katonát is.
Egy több millió dollárt érő T–90-est egy 500 dolláros kínai drón semmisített meg
– áll az ukrán hadsereg közleményében.
🇺🇦 RUBPAK “Strike Drones Company” 47th Mechanized Infantry Brigade killed another Russian T-90
— Sharky 🇬🇧 🤝 🇺🇦 (@Jamie04381095) June 1, 2024
The tank drove into a crater and was unable to get out. One of the crew members who tried to escape was wounded by a drone. The tank was then burnt 🔥 pic.twitter.com/CLMQY1Uhus
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz hadvezetés nevet az ukránokon, amiért a korlátozások miatt nem tudják bevetni a nyugati fegyvereket orosz területeken lévő célpontok ellen – írja az MTI.
Mint írják, Zelenszkij a The Guardian című baloldali brit napilapnak adott, szombaton megjelent interjúban úgy fogalmazott, hogy a békében élő nyugati országoknak más prioritásaik vannak, és érthető módon nem osztják Ukrajna sürgető egzisztenciális meggondolásait.
Az elnök szerint Oroszország az Ukrajnának szánt nyugati fegyverszállításoknál gyorsabban pótolja hadseregének fegyverveszteségét.
Zelenszkij bírálta, hogy a nyugati országok korlátozzák az általuk szállított fegyverek oroszországi bevetését.
Teljesen logikátlan, hogy bár vannak nyugati fegyvereink, de csak nézhetjük a gyilkosokat, a terroristákat, akik az orosz oldalról gyilkolnak bennünket. Azt hiszem, néha még nevetnek is ezen a helyzeten, mert tudják, hogy látjuk őket, de nem tudjuk őket elérni
– fogalmazott az ukrán államfő.
A The Guardian felidézte, hogy Joe Biden amerikai elnök röviddel az interjú elkészítése után valamelyest enyhítette az amerikai fegyverek oroszországi bevetésének tilalmát, de ez csak a Harkiv környéki határterületekre vonatkozik, az orosz területek elleni mélységi csapásmérés tilalma változatlanul érvényes.
Zelenszkij az interjúban kijelentette, hogy az ellenkező értelmű hírekkel szemben Nagy-Britannia sem adott százszázalékos hozzájárulást ahhoz, hogy Ukrajna orosz területeken lévő célpontok ellen használhassa a brit fegyvereket.
Az ukrán elnök szerint a Fehér Ház köntörfalazása emberéletekbe került.
Úgy gondolja, továbbra sem érkezik elégséges mennyiségű amerikai fegyverzet ahhoz, hogy újabb ukrán dandárokat lehessen felszerelni az északkeleti országrészben előrenyomuló orosz alakulatok visszaszorítására.
Zelenszkij hangsúlyozta ugyanakkor, hogy senki nem vádol senkit, ott tartunk, ahol tartunk, harcolunk, és mindennap meg kell találnunk a kiutat az adott helyzetből.
Ukrajna a félszigeten lévő létesítmények elleni következetes és rendszeres támadásokkal nehezíti Oroszország helyzetét a törvénytelenül annektált Krímben – írja az Unian a Politico alapján.
A Politico cikke szerint Ukrajna kampányt folytat az oroszok légvédelme, vasúti összeköttetései és a krími vízellátás ellen.
Pénteken az ukrán haditengerészet és hadsereg csapássorozatot indított egy kompátkelő és egy olajterminál ellen Kavkaz kikötőjében, amely a Krímet Oroszországtól elválasztó Kercsi-szoros orosz oldalán található. Órákkal korábban az ukránok csapást mértek a kompátkelő krími oldalára, megrongálva két vasúti komphajót, amelyek kulcsfontosságúak Oroszország számára a Krím ellátásában.
A híd kétszer is jelentősen megrongálódott, így képtelen ellátni a nagy vonatforgalmat. Ez azt jelenti, hogy Oroszország nem tudja használni katonai logisztikára, például nehéz páncélozott járművek szállítására
– mondta az ukrán haditengerészet szóvivője.
Ez arra kényszeríti Oroszországot, hogy a megszállt Ukrajnán keresztül vezető közúti és vasúti összeköttetésekre támaszkodjon, ami a vonatokat és a teherautókat könnyebb célponttá teszi az ukránok számára.
Az orosz megszállók offenzívája a Harkivi terület északi részén kudarcot vallott. Ukrajna gyakorlatilag megállította azt. Ezt az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács képviselője, Michael Carpenter jelentette ki egy tévéinterjúban, amelyet az Unian szemlézett. Szerinte az orosz veszteségek száma nagyon nagy, de nem értek el semmilyen célt.
Ukrajna megállította Oroszországot, és reméljük, hogy Ukrajna továbbra is élni fog a jogával, amely egyértelműen egybeesik az ENSZ alapokmányával – a joggal, hogy megvédje magát
– hangsúlyozta az amerikai tisztviselő.
Az orosz hadsereg által indított rakétatámadások következtében megrongálódott egy egészségügyi intézmény, ablakokat törtek be, és a tetőszerkezetet rongálták meg – közölte Roman Mrocsko, a város katonai közigazgatásának vezetője.
A reggeli ellenséges ágyúzás következtében megrongálódott egy egészségügyi létesítmény Herszonban. Az orosz hadsereg az ideiglenesen megszállt bal partról 10 óra körül támadta a városközpontot. A lövedékek ablakokat törtek be, megrongálták a tetőt, vezetékeket vágtak el
– írta Telegram-csatornáján szombaton, amit az Interfax szemlézett.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Ukrajna elleni éjszakai, nagyszabású orosz támadás után kijelentette, hogy „a partnerek pontosan tudják”, hogyan kell megvédeni az ukrán égboltot – írja az Ukrajinszka Pravda.
Tegnap éjjel újabb támadást intéztek több mint 50 különböző típusú rakétával és mintegy 50 Sahíd drónnal Ukrajna déli, középső és nyugati része ellen. Hálás vagyok katonáinknak, hogy a legtöbbjüket megsemmisítették, de voltak találatok is
– számolt be az ukrán elnök. Hozzátette, hogy Oroszország fő célja a terror normalizálása.
„Az orosz terroristák csak az erő nyelvét értik. És az egyetlen módja annak, hogy ezt a terrort megállítsuk, és megakadályozzuk, hogy normává váljon, az, hogy időben hatékony döntéseket hozzunk. Az ukrán légtér teljes védelmének normává kell válnia, hogy a Kremlben ülő őrültek rájöjjenek, hogy terrorjuk nem éri el célját” – mondta Zelenszkij.
Partnereink pontosan tudják, hogy mi szükséges ehhez. További Patriotok és más modern légvédelmi rendszerek Ukrajna számára. Az F–16-osok Ukrajnába történő szállításának felgyorsítása és kiterjesztése
– tette hozzá Zelenszkij.
„Június 1-jén éjjel az orosz megszállók nagy erejű rakétacsapást mértek Ukrajnára. A célpontok civilek, infrastruktúra és energetikai létesítmények voltak” – ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mondta, miután közzétette az orosz támadás következményeiről készült videót.
Elmondása szerint Oroszország nagy fegyverarzenált vetett be – írta meg az Unian ukrán hírügynökség.
Ez az, amivel Oroszország háborúban áll. Ma éjjel több mint 50 különböző típusú rakéta és mintegy 50 Sahíd drón irányult Ukrajna déli, középső és nyugati része ellen. Hálás vagyok a harcosainknak, hogy a legtöbbjüket megsemmisítették, de volt néhány találat. Minden szolgálat a helyszínen dolgozik a helyreállításon és a segítségnyújtáson. Minden érintett megkapja a szükséges segítséget
– mondta Zelenszkij. Az elnök elmondta, hogy Oroszország fő célja a terror normalizálása, kihasználva a megfelelő légvédelmi eszközök hiányát és Ukrajna partnereinek elszántságát.
„Az orosz terroristák csak az erő nyelvét értik. És az egyetlen módja annak, hogy megállítsuk ezt a terrort, és megakadályozzuk, hogy normává váljon, az, hogy időben hatékony döntéseket hozzunk. Az ukrán égbolt teljes védelmének normává kell válnia, hogy a Kremlben ülő őrültek rájöjjenek, hogy a terrorjuk nem éri el a céljait” – tette hozzá az elnök.
Zelenszkij elmondta, hogy a partnerek pontosan tudják, hogy ehhez további Patriotokra és más modern légvédelmi rendszerekre van szükség Ukrajna számára, fel kell gyorsítani és bővíteni az F–16-osok Ukrajnába történő szállítását, és biztosítani kell harcosaink számára az összes szükséges képességet.
„Csak akkor lesz kénytelen véget vetni a terrorjának, ha Putyin elveszíti a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra elleni csapás képességét. Ez az emberség és az elszántság próbája a szabad világ számára. Vagy közösen átmegyünk ezen a próbán, vagy a világ további destabilizációba és káoszba süllyed” – tette hozzá az elnök.
Ukrajna 2,2 milliárd dollárt kap az IMF-től, miután sikeresen teljesítette a meglévő hitelprogram feltételeit – közölte a washingtoni székhelyű pénzintézet pénteken, az országban tett ötnapos missziója végén.
A pénzösszeg, amit még jóvá kell hagynia a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsának, azt követően érkezik, hogy Ukrajna befejezte a meglévő négyéves, mintegy 15,4 milliárd dolláros IMF-hitelprogram negyedik felülvizsgálatát – írta meg a Kyiv Post.
A megállapodás egy 122 milliárd dolláros nemzetközi támogatási csomag részét képezi, amelynek célja az ukrán gazdaság megsegítése az országot jelenleg is sújtó, immár harmadik éve tartó teljes körű orosz invázió közepette.
A program keretében nyújtott teljesítmény a háború okozta kihívások ellenére is erős maradt, az összes mennyiségi teljesítménykritérium teljesült, egy strukturális referenciaérték is teljesült, egy másik pedig rövid késéssel végrehajtásra került
– mondta Gavin Gray, az IMF ukrajnai missziójának vezetője egy nyilatkozatban.
A 2022-es orosz invázió kezdetén bekövetkezett jelentős visszaesés után Ukrajna gazdasága némileg helyreállt, és az IMF legutóbbi becslése szerint idén 3,2 százalékkal fog növekedni, miközben az infláció tovább mérséklődik.
Az IMF megállapodására alig több mint egy hónappal azután került sor, hogy az amerikai kongresszus elfogadta a megrekedt külföldi segélycsomagot, amely 61 milliárd dollárt tartalmazott, és amely a kijevi erők Oroszországgal szembeni visszaszorítását hivatott segíteni.
A külső finanszírozás késedelmei miatt az év elején tapasztalt likviditási feszültségekkel járó, kihívásokkal teli időszakot követően a 2024. évi külső költségvetési támogatás újraindult, és a gazdasági stabilitás fenntartása érdekében továbbra is időben kell folyósítani
– mondta Gray. „A költségvetési finanszírozási szükségletek 2024-ben is nagyon magasak maradnak” – folytatta, hozzátéve, hogy a hatóságok előrelépést tettek a kereskedelmi célú külső adósság átstrukturálásában, amely az IMF által támogatott reformprogram részét képezi.
Ezek a reformok „elengedhetetlenek ahhoz, hogy hátteret teremtsünk a kiemelt fontosságú kiadások számára, és hogy segítsünk az adósságot fenntartható szintre visszavinni” – mondta.
Harkiv Novobavarszkij kerületében a keresési és mentési munkálatokkor egy másik áldozat holttestét is megtalálták egy 5 emeletes lakóépület romjai alatt – közölte Ihor Terehov polgármester.
Egy újabb áldozat holttestét találták meg egy lakóépület romjai alatt, amelyet tegnap este oroszok támadtak meg
– írta Terehov a Telegram-csatornáján.
Ezzel 8 főre emelkedett a május 31-én éjjel Harkivot ért rakétatámadás áldozatainak száma – írta meg az Interfax. Sérültekből pedig már 12 van, erről ebben a cikkünkben számoltunk be.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat felszólította a polgárokat, hogy jelentsék az árulókat és a cinkosokat – írja az Ukrinform.
Ez azokra vonatkozik, akik segítik az ellenséget az ideiglenesen megszállt területeken, tippeket adnak az ellenségnek az ukrán védők tartózkodási helyéről, vagy más módon támogatják a megszállókat
– írták közleményükben. Hozzátették, hogy a bejelentés után azonnal nekiállnak a feldolgozásnak, és az anonimitást is garantálják.
Az orosz csapatok szombat este Zaporizzsját lőtték, 20 házat és szociális intézményt rongáltak meg – közölte Ivan Fedorov, az OVA (Megyei Katonai Adminisztráció) vezetője.
Éjszaka Zaporizzsját bombázta a terrorista ország. Az előzetes adatok szerint 20 lakóház és szociális intézmény sérült meg. Szerencsére emberi sérültekről nincs hír
– írta Telegram-csatornáján.
Mint arról beszámolt az Interfax, az orosz csapatok szombat reggel tömegesen támadták Zaporizzsját, csapást mértek egy energetikai infrastrukturális létesítményre – közölte Ivan Fedorov. Elmondása szerint a csapás pusztítást okozott.
Szombat reggel lezárták a forgalmat a zaporizzsjai Dnyipro vízerőművön keresztül – jelentette táviratban a Zaporizzsjai terület járőröző rendőrsége.
Az orosz hadsereg szombat reggel rakétatámadást intézett a Harkivi területen fekvő Balaklija ellen, 12 ember, köztük nyolc gyermek és egy terhes nő is megsérült – írja az Ukrinform.
Erről a Harkivi terület rendőrsége számolt be a Telegramon.
Június 1-jén az ellenség egy Iszkander–K rakétarendszerrel csapást mért a magánszektorban lévő üdülőterületre. A magánházakban tűz ütött ki. A lövések következtében 12 ember megsérült
– áll a közleményben.
Az orosz csapatok az elmúlt 24 órában mintegy kétezer támadást hajtottak végre a Donyecki területen. Ezek következtében két civil meghalt és nyolc megsebesült – írja az Interfax.
Az ellenség 1748 alkalommal csapott le a régióban. A rendőrség háborús bűncselekményeket dokumentált
– áll a rendőrség közleményében.
A támadás következtében 45 polgári objektum rongálódott meg, köztük 29 lakóház, egy üzlet, egy oktatási intézmény és autók.
Az Institute for the Study of War (ISW) elemzése szerint az orosz csapatok 752 négyzetkilométernyi ukrán területet foglaltak el 2024-ben – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda.
Ez az adat felülmúlja az ISW előzetes becsléseit, miszerint az orosz erők mintegy 516 négyzetkilométert foglaltak el 2024. január 1. és 2024. április 29. között.
Az elemzők szerint az orosz erők több sikert értek el Harkiv környékén, de Andrij Belousov orosz védelmi miniszter jelentősen túlbecsülte az orosz erők előrenyomulását. A tisztviselő szerint 880 négyzetkilométert foglaltak el.
Június 1-jére virradó éjszaka az oroszok rakéta- és légicsapásokat mértek Ukrajna különböző régióinak infrastrukturális létesítményeire, légi, tengeri és szárazföldi rakétákat, valamint Shahed támadó drónokat vetettek be – írja az Unian.
Az ukrán légierő közlése szerint az oroszok összesen 53 különböző típusú rakétát és 47 drónt indítottak el.
Az orosz terroristák továbbra is el akarják pusztítani az állam üzemanyag- és energiaszektorát. A légierő és az ukrán védelmi erők mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ellenség ne érje el célpontjait
– mondta Mikola Olescsuk, a fegyveres erők parancsnoka. Azt is közölte, hogy az 53 rakéta és 47 drón közül 35 rakétát és 46 drónt sikerült lelőnie a légvédelemnek.
A munkácsi toborzóközpont munkatársai megállítottak egy gyógyszereket szállító teherautót, ezzel veszélybe sodorva a kritikus fontosságú gyógyszerek célba juttatását.
A kiszo.net arról ír Dmitro Serembej közéleti aktivista és emberi jogi védő beszámolója alapján, hogy a toborzó munkatársai megállítottak egy 23 éves kamionsofőrt, aki a kora miatt nem esik mozgósítás alá, nem töltötte be a 25 évet. A fiatal férfi jelezte, hogy gyógyszereket szállít és nem szakíthatja meg útját, máskülönben a hűtésre szoruló gyógyszerek megromlanak, több száz ember egészségét veszélyeztetve.
Serembej szerint a toborzóközpont munkatársai nemcsak a férfi életkorát nem vették figyelembe, de azt sem, hogy a gyógyszer megromolhat. A férfit négy órán át ott tartották a toborzóban, elvégezték rajta a katonaorvosi vizsgálatot, majd azzal a felszólítással, hogy másnap jelenjen meg a toborzóban, átadták neki a behívót.
A sofőr az illegális vizsgálatok után kénytelen volt visszatérni Kijevbe, a gyógyszerek pedig nem értek célba, így többek között daganatos betegek vagy helyettesítő terápiában szenvedők kerülhettek életveszélybe – mondta el a jogvédő.
A kárpátaljai megyei toborzóközpont sajtószolgálata az esetre reagálva megerősítette, hogy valóban bevitték a központba a 23 éves sofőrt, mert nem voltak nála a katonai nyilvántartási okmányai.
Szombat reggel leállították a vízi forgalmat a Zaporizzsjai területen található Dnyeperi vízerőműnél– írja az Ukrajinszka Pravda.
A rendőrség azt írta, hogy kerülni más irányban lehet. Az oroszok éjjel nagy támadást hajtottak végre Zaporizzsjában, egy energetikai központot és lakóépületeket támadtak meg. Sérültekről egyelőre nem tudni.
