A Háborús Tanulmányok Intézete (Institute for the Study of War, ISW) elemzői megjegyezték, hogy Vlagyimir Putyin orosz vezető megpróbálja népszerűsíteni a „győzelem elméletét”, amely a kimerítő háborúra összpontosít Ukrajnában.
Június 7-én Vlagyimir Putyin orosz vezető olyan elméletet fogalmazott meg az ukrajnai győzelemről, amely több kulcsfontosságú feltételezésen alapul, mely szerint
az orosz erők a végtelenségig folytathatják a fokozatos előrenyomulást, és Ukrajna nem lesz képes sikeres, jelentős ellentámadásokat indítani, így Oroszország végül megnyerheti a kimerülés háborúját az ukrán erőkkel szemben.
A Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon (SPIEF) tartott beszédét követően Putyin kijelentette, hogy Oroszországnak nincs szüksége a 2022 szeptemberi részleges mozgósításhoz hasonló újabb tartalékosok behívására. Ezt azzal magyarázta, hogy Oroszország nem próbálja meg gyorsan elérni katonai céljait Ukrajnában.
Putyin elismerte, hogy a jelenlegi orosz katonai kontingens – a hírek szerint a 2024 januárjától harcképes szárazföldi erők teljes létszáma – nem lenne elegendő a gyors győzelemhez. Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy az orosz erők ehelyett fokozatosabb megközelítést követnek.
Az elnök azt állította, hogy Oroszország folyamatban lévő toborzási erőfeszítései, amelyeket „kriptomobilizációnak” nevezett, elegendőek ehhez a fokozatos stratégiához. Megjegyezte, hogy Oroszország 2024-ben eddig 160 000 új katonát toborzott, amely szám összhangban van azokkal a jelentésekkel, amelyek szerint az orosz hadseregnek havonta 20-30 000 új katonára van szüksége.
Az orosz vezető meggyőződése, hogy a fokozatos orosz térnyerés lehetővé teszi Oroszország számára, hogy elérje ukrajnai céljait, azon a feltételezésen alapul, hogy az ukrán erők nem lesznek képesek visszaszerezni az orosz erők által elfoglalt jelentős területeket. Emellett feltételezi, hogy az orosz hadsereg képes lesz fenntartani a támadó műveleteket és a súlyos veszteségek ellenére is fokozatos taktikai előnyöket elérni.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!
Az ukrán hadsereg 110-féle, külföldi országoktól kapott és ukrán gyártmányú új eszközt rendszeresített az invázió kezdete óta – írja az Ukrajinszka Pravda az ukrán védelmi minisztériumra hivatkozva.
Ezeknek az eszközöknek túlnyomó többsége vélhetően az Ukrajnát támogató országoktól érkezett: a közlés szerint összesen 19 másik ország által gyártott fegyvereket kaptak. Azt is közölték, hogy a 110-ből 60-at az utóbbi öt hónapban rendszeresítettek.
„Az Ukrán Fegyveres Erők flottájának korszerűsítése és feltöltése biztosítja az ukrán hadsereg mobilitásának és harcképességének növelését, ami a jelenlegi helyzetben kritikusan fontos” – írta a védelmi tárca.
Volodimir Zelenszkij elnök nagyon fontos eredménynek nevezte, hogy az oroszok nem hajtották végre a harkivi hadműveletet – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ma beszéltem a parancsnokkal – a helyzetről általánosan. Nagyon fontos eredmény, hogy az orosz hadsereg nem hajtotta végre harkivi hadműveletét. Most amennyire csak lehet, visszatartjuk őket, és megsemmisítjük az orosz egységeket, amelyek a földünkre lépnek, és terrorizálják a Harkivi területet. Az irány megerősödik. És fog még erősödni
– jelentette ki az ukrán államfő.
Zelenszkij szerint ezzel párhuzamosan ugyanakkor érkezett egy másik jelentés is a donyecki irányokból is, ahol a legnehezebb a helyzet jelenleg. Az elnök azt is hangsúlyozta, hogy folynak a munkálatok annak érdekében, hogy még több tartalékot biztosítsanak az ukrán hadseregnek.
„Most a franciaországi tárgyalásoknak és találkozóknak köszönhetően új megoldásaink vannak az ukrán védelemre – Franciaországból és az Egyesült Államokból. Köszönjük, barátaim! A tüzérség terén is van előrelépés, beleértve a 155-ös kaliberű lövedékek ukrajnai gyártását is” – mondta Zelenszkij.
Több orosz régióban is ukrán drónok lelövéséről számolt be az orosz védelmi tárca szombaton délután és este.
A RIA Novosztyi szerint a Kurszki területtel kapcsolatban azt közölték, hogy ott 15 ukrán drónt lőttek le az utóbbi 24 órában.
Eközben a Belgorodi területtel kapcsolatban arról adtak tájékoztatást, hogy szombat reggel óta a hetedik drónt lőtték le kora este, moszkvai idő szerint 19 óra körül. „A légvédelmi rendszerek megsemmisítettek egy ukrán, pilóta nélküli légi járművet a Belgorodi terület felett” – írták erről.
A szombati nap abból a szempontból is új fejleményt hozott az ukrán dróncsapásokkal összefüggésben, hogy először hajtottak végre támadást egy olyan, távolabbi orosz régióban, ahol eddig nem kísérleteztek hasonlóval.
Oroszországban június 7-én emberölési kísérletet követtek el „Ukrajna árulója”, Hennagyij Macehora ellen, aki korábban Kupjanszk polgármesteri tisztét töltötte be az Ellenzéki Platform – Az életért párt politikusaként – írja az Unian hírügynökség.
Az Ukrán Védelmi Minisztérium Felderítő Főcsoportfőnökség (HUR) jelentése szerint a kollaboráns polgármester állapota válságos.
Macehora önként, teljes mértékben együttműködött az orosz megszállókkal. Különösen 2022 júniusában, amikor aláírta az úgynevezett jegyzőkönyvet a megszálló harkivi kormányzat létrehozásáról, majd ezt nyilvánosan bejelentette
– áll a jelentésben.
Kupjanszk felszabadítása után Macehora a helyi orosz hatóságokkal együtt Belgorod területére menekült, a hozzá kötődő „moszkvai gazdák” bár fokozták a biztonságát, ez sem mentette meg az életét – mondták.
Moszkvai orvosok immár második napja próbálják megakadályozni, hogy Macehora elmenjen a kobzoni koncertre. Az ukrán nép árulójának állapota válságos
– közölte a főcsoportfőnökség.
A „kobzoni koncert” alatt a 2018-ban elhunyt Joszif Kobzon szovjet-ukrán énekesre, előadóművészre utaltak. Kobzon 2003-tól az Egységes Oroszország Párt tagja volt. Képviselőként az orosz Állami Duma tagja, 2011–2018 között a Duma kulturális bizottságának elnökhelyettese volt. Putyin politikájának aktív támogatójaként és ukránellenes megnyilvánulásairól ismert.
A támadás részletei csak később derültek ki. Eszerint az egykori polgármestert Sztarij Oszkolban támadták meg, majd különjárattal szállították Moszkvába. Állapota még mindig súlyos.
Vasárnap a „UkrainePride” civil szervezet „Reyvah Pride” nevű bulijának előkészületei során az egyik kijevi kerület toborzóközpontja képviselői megérkeztek az esemény helyszínéül szolgáló Closer művészeti központba, és minden jelenlévő iratait ellenőrizték – írja a KyivPride.
Állításuk szerint
Olyan férfiakat is megpróbáltak elvinni, akik nem rendelkeztek a katonai orvosi vizsgálathoz szükséges okmányokkal.
Felhívták a figyelmet, hogy a UkrainePride a provokáció ellenére sem mondja le az eseményt, és a kialakult feszült körülmények között is megtartja a tervezett bulit. A civil szervezet aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy vasárnap megismétlődhetnek a történtek, ugyanis a KyivPride ugyanott tart jótékonysági fesztivált.
Mi, az ukrán Pride mozgalom képviselői teljes mértékben tudatában vagyunk a mozgósítás fontosságának és az ennek biztosításához szükséges intézkedések megtételének. Mert együtt kell harcolnunk az ellenség ellen. Ugyanakkor információnk van arról, hogy a mai Kijevben zajló tömeges kulturális és oktatási rendezvények közül a toborzóközpont munkatársai csak az LMBTQI+-rendezvényt választották ellenőrzésre
– áll a KyivPride nyilatkozatában.
Elmondták, hogy mind a szombati, mind a vasárnapi melegbulit is jótékonysági céllal szervezték az Ukrán Fegyveres Erők támogatása érdekében. Olyan alapítványoknak és szervezeteknek gyűjtenek pénzt, amelyek Bahmut, Kupjanszk, Harkiv, Donyeck és Szumi térségében segítik a hadsereget.
Sok LMBTQI+-ember harcol az Ukrán Fegyveres Erők soraiban, és hangsúlyozzuk, hogy teljes mértékben támogatjuk hadseregünket és a hatóságokat a győzelem eléréséhez szükséges minden lépésben
– hívták fel a figyelmet.
A KyivPride szerint a szombati eseményeknek köszönhetően olyan helyzet állt elő, amely még a háborús időszakban is kérdéseket vet fel az egyenlőség és az emberi jogok tiszteletben tartásának biztosításával kapcsolatban. Közölték, hogy a UkrainePride és a KyivPride a nehéz körülmények ellenére is megtartja rendezvényeit, különös tekintettel arra, hogy a nemzetközi közösség fokozott figyelmet fordít az ukrajnai eseményekre.
A KyivPride közölte, hogy a szombati akciót az ukrajnai melegbüszkeségre gyakorolt célzott nyomásnak tekintik.
Az ukrán kormányzat által létrehozott Nemzeti Ellenállás Központja arról számolt be, hogy az oroszok a Herszoni területről Harkiv irányába helyezték át egységeiket – írja az Ukrajinszka Pravda.
A központ azt is megjegyzte, hogy az oroszok drónkezelőket is küldenek abba a térségbe. Ugyanakkor Oroszország a veszteségek pótlása érdekében megnövelte a „Margelov önkéntes zászlóalj” létszámát.
Hozzátették, hogy az elfoglalt területeken az orosz katonai biztosok egy kötelező adatszolgáltatás apropóján a helyieket katonai szerződések kötésére biztatják, és sorozással fenyegetik őket.
Ez egy újabb bűncselekmény, amelyet a megszállók követnek el, akik mozgósítják a helyi lakosságot a szülőföld elleni háborúra
– hangsúlyozták a közleményben.
A Nemzeti Ellenállás Központja az oroszok feljelentésére szólított fel, hogy mindenkit felelősségre vonhassanak bűneiért. „Arra is felszólítunk, hogy ne rontsa el az életét azzal, hogy a megszállót szolgálja, és szabotálja az oroszok parancsait” – hívták fel az orosz megszállás alatt élő lakosok figyelmét.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) ismét látványos videóval jelentkezett, amely bemutatja, hogyan pusztítottak el orosz katonákat és harci eszközöket az SZBU különleges erői az elmúlt egy hétben.
Az SZBU közleménye szerint az SZBU különleges erői 212 orosz katonát semmisítettek meg. Emellett a következőkkel is szegényebb lett az orosz hadsereg közlésük szerint:
Bár e veszteségeket (akárcsak az ukránokról közölt orosz veszteségi adatokat) hiteles, független forrásból nem lehet megerősíteni .
Vlagyimir Putyin orosz elnök a minap nyilvánosan fejezte ki abbéli reményét, hogy a közeljövőben közeledni fog Olaszországhoz. Mindeközben egy vezető olasz politikus azt mondta, hogy kitartanak Ukrajna mellett – írja az Economx.
A lap szerint Giorgia Meloni miniszterelnök helyettese, Antonio Tajani csütörtökön azzal kommentálta az orosz elnök korábbi kijelentéseit:
Putyin hibrid háborút folytat, és megpróbálja befolyásolni az európai választásokat, hogy megossza a Nyugatot.
„Ukrajna védelmében mindannyian egységesek vagyunk” – tette hozzá az olasz politikus, aki emellett megerősítette Olaszország elkötelezettségét a béke és az olasz fegyverek kizárólag védelmi célú használata mellett ukrán területen. „A NATO egysége nem forog kockán” – szögezte le a jobboldali politikus az Euractiv tudósítása szerint.
Tajani nyilatkozatának előzménye volt, hogy Vlagyimir Putyin szerdán a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon reményét fejezte ki, hogy amint az ukrajnai helyzet normalizálódik, helyreállhatnak a kétoldalú kapcsolatok Olaszországgal.
Talán még gyorsabban megtörténhet, mint bármely más európai országgal
– mondta Vlagyimir Putyin. Segítő tényezőként említette, hogy Olaszországban nincs „ősemberszerű ruszofóbia”.
Az orosz csapatok két olajraktárra csaptak le az Ukrajna elleni nagyszabású drón- és rakétatámadás során június 7-én hajnalban – írja a Kyiv Independent.
Mint a lap írja, állítólag az ukrán erők éjszaka az 53 Sahíd típusú drónból 48-at lelőttek, de az öt Kh–101 típusú cirkálórakéta sem járt jobban, amelynek megsemmisítése tüzet okozott a Kijevi terület egyik ipari létesítményében. Áldozatokról nem érkezett jelentés.
Mínusz két olajraktár. Dollármilliók a levegőben
– írta Szerhij Kujun, az A95 tanácsadó csoport vezetője a Facebookon, anélkül hogy nyilvánosságra hozta volna, hol találhatók az érintett létesítmények.
Az ukrán illetékesek nem kommentálták ezt a kijelentést.
Kujun szerint Oroszország idén már 10 olajtároló létesítményt támadott meg. Elmondása szerint az ilyen támadások nem befolyásolják az üzemanyag elérhetőségét Ukrajnában.
Oroszország tavasszal fokozta támadásait Ukrajna kritikus infrastruktúrája ellen az ország energiahálózata elleni újbóli támadás részeként, és több erőművet megsemmisítettek vagy megsebesítettek.
Két évvel ezelőtt sok európai műtrágyagyár kénytelen volt bezárni, aminek következtében az alapvető növényi tápanyagok készletei megcsappantak és megdrágultak a helyi gazdálkodók számára – írja a Bloomberg.
Az ipar azonban most a túlságosan nagy – főleg orosz – import miatt aggódik. Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió karbamidimportjának nagyjából egyharmada származik az országból, a tavalyi mennyiség pedig rekordközelben volt.
A Fertilizers Europe lobbicsoport szerint az orosz gyártmány beáramlása aláássa az energiaválság miatt tétlenül használt kapacitások újraindítására irányuló erőfeszítéseket, ugyanakkor növeli a kontinens élelmiszer-biztonsági kockázatát is.
Fennáll annak a veszélye, hogy Európa az olcsó orosz karbamidműtrágyák függőjévé válik
– mondta Antoine Hoxha, a Fertilizers Europe főigazgatója egy brüsszeli interjúban.
„Az európai élelmezésbiztonság szempontjából ez szörnyű. Európa nem reagál erre az új függőségre, amelyet kialakulóban látunk” – tette hozzá.
A 2022-es energiaválság tetőpontján az európai műtrágyatermelés nagy részét leállították, mivel Moszkva Ukrajna elleni inváziója visszafogta az orosz gázellátást, és megnövelte a termelési költségeket. Egy ponton a blokk ammóniatermelési kapacitásának körülbelül 70 százaléka leállt, vagy üresen állt, bár ez az arány már sokkal alacsonyabb, mondja a Fertilizers Europe. A gáz a nitrogénműtrágyák kulcsfontosságú alapanyaga.
Hoxha szerint a lépcsőzetes tarifák kivetése lehet az egyik lehetséges módja a helyi ipar védelmének, és könnyebben is végrehajtható, mint a szankciók.
„Ez nagyon veszélyes helyzet az európai ipar számára”, és hosszú távú kockázatot jelent a kontinens gazdálkodói számára – mondta Hoxha.
Nem jó senkitől függeni, és főleg nem Oroszországtól. És ebből a pénzből ők egy háborút, egy agressziót finanszíroznak
– zárta gondolatait.
Június 8-án, szombaton először rögzítettek dróntámadást Oroszország Észak-Oszétia nevű régiója ellen. Ott található azon repülőterek egyike, ahonnan az Ukrajnát támadó repülőgépek felszállnak – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy délelőtt egy drón semmisült meg Észak-Oszétia területe felett. A térség kormányzója ugyanakkor már három drón lelövéséről beszélt Mozdok felett.
A hatóságok előzetes információi szerint a drónok az „ukrán oldalról” érkeztek, célpontjuk pedig egy katonai repülőtér volt.
A lap felhívta a figyelmet, hogy a mozdoki repülőtérről szállnak fel azok a MiG–31K és Tu repülőgépek, melyekkel Ukrajnát támadják.
Észak-Oszétia egyébként jelentős távolságra fekszik a háborús övezettől, a régiót és Zaporizzsját például mintegy 900 km választja el légvonalban.
Pranay Vaddi, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának az atomsorompóügyért felelős főigazgatója elmondta, hogy az Egyesült Államok örömmel fogadja a 2023-ban benyújtott, a Stratégiai Fegyverzetcsökkentési Szerződés (START) megvitatásával kapcsolatos orosz választ – írja a RIA Novosztyi.
Továbbra is nyitottak vagyunk a vitára, és szívesen fogadnánk az Orosz Föderáció válaszát, ha készek most beszélni róla
– mondta újságírói kérdésre, amikor arról kérdezték, hogy Washington készen áll-e a párbeszédre Moszkvával az Új START-ról.
Waddy tisztázta, hogy 2023 szeptemberében az Egyesült Államok egy informális dokumentumot adott át Oroszországnak, amelyben azt javasolták, hogy találkozzanak, és vitassák meg a stratégiai támadófegyverekről és a nukleáris kockázatkezelésről szóló új szerződést, valamint a területen felmerülő további kérdéseket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2023. február 21-én az Orosz Föderáció Szövetségi Közgyűléséhez intézett beszédében kijelentette, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét az orosz–amerikai START-szerződésben, hangsúlyozva, hogy az ország nem lép ki a szerződésből. Február 28-án hivatalos üzenetet küldtek az amerikai félnek Oroszország szerződésben való részvételének felfüggesztéséről.
Anatolij Antonov amerikai orosz nagykövet szerint azonban a párbeszéd folytatása az Egyesült Államokkal egészen addig lehetetlen, amíg az amerikaiak nem változtatnak oroszellenes politikájukon.
A Kyiv Independent újságírói azonosítottak két orosz katonát, akik a Kijevi és a Herszoni területek 2022. márciusi megszállása során két nő megerőszakolásában vettek részt – írja az Ukrajinszka Pravda.
A két érintett katona egyike a Donyecki Népköztársaság „hadseregének” 109-es gépesített lövészalakulatának katonája, Mikola Szenenko, aki részt vett Krasznyivka falu elfoglalásában a Herszoni területen. A másik pedig a 37-es különálló gépesített lövészdandár 8. századának tizedese, Nadbit Dabajev, aki a Kijevi terület Havronscsina falujának elfoglalásában tevékenykedett.
Újságírók szerint egyik azonosított orosz katonát sem büntették meg az általuk elkövetett szexuális bűncselekmények miatt. 2022 júniusában az ukrán rendfenntartók számos más, megszállás alatt elkövetett háborús bűncselekménnyel vádolták meg Nadbit Dabajevet távollétében, többek között autólopással, lövöldözéssel és egy civil meggyilkolásával.
Dabajev nem volt hajlandó válaszolni az újságírók közvetlen kérdéseire a bűncselekményekben való részvételével kapcsolatban, beleértve a szexuális erőszakot. A közösségi médiában továbbra is katonai egyenruhában és fegyverekkel tesz közzé fotókat.
Mikola Szenenko harcostársainak információi szerint – akikkel a Kyiv Independent újságírója orosz nyomozónak kiadva magát beszélgetett – a katona a Donyecki területi Horlivka megszállt városában tartózkodik.
Az oknyomozásról egy dokumentumfilm is készült.
Csehország nem küld katonai kiképzőket Ukrajnába, de saját területén az idén is mintegy négyezer ukrán katonának adna kiképzést – jelentette ki Jana Cernochová cseh védelmi miniszter a CTK hírügynökségnek adott, szombaton megjelent interjújában.
Tekintettel a Olmütz (Olomouc) melletti Libavá katonai kiképző központ és Ukrajna földrajzi közelségére, Csehország nem tervezi kiképzői kiküldését ukrán területre, ahogy azt Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezésére néhány más állam mérlegeli
– idézi az MTI Cernochovát.
Arra is emlékeztetett, hogy tavaly Csehország négyezer ukrán katonát képzett ki saját területén, és ugyanilyen számú katona kiképzése van az idei évre is jóváhagyva. Az ukrán katonák nyolcszázas csoportokban kapnak kiképzést Csehországban. „Amint értesülünk arról, hogy megvan a létszám, azonnal a rendelkezésükre bocsátjuk a szükséges kiképzési területeket és a kiképzőket” – jegyezte meg a miniszter.
Elmondta, hogy tavaly több alkalommal is meglátogatta a kiképzésen részt vevő ukrán katonákat, és nagyon jó benyomásokat szerzett.
Nagyon motiváltak, hiszen hazájuk védelmére készülnek, s tudják, hogy bizonyos képességek elsajátítására csak rövid idő áll rendelkezésükre
– magyarázta Jana Cernochová.
A miniszter asszony ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Csehországnak nincs semmiféle kifogása a francia államfő kezdeményezése ellen.
A brit külügyminiszter, David Cameron egy videóhívás-átverés áldozata lett egy olyan személlyel, aki Petro Porosenkónak, Ukrajna volt elnökének adta ki magát – írja a The Guardian. Porosenko 2014 és 2019 között töltötte be az ukrán elnöki tisztséget, és a hivatalából való távozása óta is Ukrajna prominens személyisége maradt.
Több szöveges üzenetet váltottak, majd egy rövid videóhívás következett Cameron és egy magát Porosenkónak kiadó személy között – közölte a brit külügyminisztérium közleményében. Hozzátették, hogy bár „a videóhívás során egyértelműen úgy tűnt, hogy Porosenko úr van a vonal túlsó végén, a beszélgetést követően a külügyminiszter gyanút fogott, és többé nem válaszolt”.
A minisztérium mostanra kivizsgálta az esetet, és megerősítette, hogy az üzenetek és a videóhívás átverés volt. Arra az esetre hozzuk nyilvánosságra a történteket, ha a külügyminiszter videóját manipulálnák, és később felhasználnák, valamint azért, hogy mások is tisztában legyenek ezzel a kockázattal. A külügyminiszter, miközben sajnálja a hibáját, fontosnak tartja, hogy felhívja a figyelmet erre a magatartásra, és fokozza a félretájékoztatással szembeni erőfeszítéseket
– fogalmazott a brit külügyminisztérium, hozzátéve, hogy az „információs környezet manipulálása egyre inkább jelen van”.
A politikusok az elmúlt hónapokban többször kaptak figyelmeztetéseket a félretájékoztatás és dezinformáció növekvő fenyegetéséről, különösen a mesterséges intelligencia (MI) technológiai fejlődésével – írja a brit hírportál. A hét elején a műsorszolgáltatók közölték, hogy a választás napján a csatornák nem figyelmeztethetik a nézőket a deepfake-technológia veszélyeire és a félretájékoztatásra.
2015-ben Cameron elárulta, hogyan észlelt egy csaló telefonálót, miután egy családi séta közben felvett egy BlackBerryt az oxfordshire-i választókerületében. Rájött, hogy a magát a GCHQ (Government Communications Headquarters, az Egyesült Királyság titkosszolgálatainak egyike) akkori igazgatójának, Robert Hannigannek kiadó férfi hívása csalás volt, és véget vetett a beszélgetésnek. Az akkori miniszterelnök azt mondta, hogy nem kerültek nyilvánosságra érzékeny információk, és felülvizsgálták az esetet.
Június 8-án a kórházban meghalt egy nő, aki egy nappal korábban egy magánház bombázásakor sérült meg a Poltavai területen – írja az RBK Ukrajina Filipp Pronin, a poltavai katonai adminisztráció vezetőjének Telegram-bejegyzésére hivatkozva.
Sajnos a nő, akit tegnap mentettek ki a romok alól, meghalt
– áll a bejegyzésben.
Pronin szerint az orvosok az utolsó pillanatig küzdöttek a nő életéért. Az orosz csapatok június 7-én mértek csapást egy magánházra a Poltavai járásban. A magánház romjai közül húzták ki a nőt, akit súlyos állapotban szállítottak kórházba.
Ezt megelőzően április elején támadták az oroszok a Poltavai területet. Akkor az Orosz Föderáció szintén egy lakóépületet talált el. Akkor a jelentések szerint 10 ember megsérült.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter bejelentette, hogy június 25-én Luxemburgban kormányközi konferenciát tartanak, amely az EU-csatlakozási tárgyalások kezdetének tekinthető – írja az Ukrajinszka Pravda.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Ukrajna végrehajtotta az Európai Bizottság hét ajánlását, amelyek alapján az Európai Unió Tanácsa elfogadta az ukrán uniós tagságról szóló tárgyalási keretet.
„Az Európai Unió belső tárgyalásainak és az EU–Ukrajna párbeszédnek az eredményei azt mutatják, hogy a tárgyalási keret jóváhagyása és az első kormányközi konferencia megtartása, amelynek célja a csatlakozási tárgyalások megkezdése, júniusban, a belga elnökség alatt teljes mértékben megvalósíthatónak tűnik. Hacsak nem következik be valamilyen vis maior” – fogalmazott Ukrajna külügyminisztere.
Kuleba elmondta, hogy az első kormányközi konferenciát Ukrajnával és Moldovával az előzetes tervek szerint június 25-én tartják Luxemburgban az Európai Unió Tanácsának általános kérdésekkel foglalkozó ülése után.
Ezekre a tagállamok európai ügyekért felelős minisztereinek szintjén kerül sor, az Európai Bizottság képviselőinek részvételével, Várhelyi Olivér biztos szintjén – mondta a miniszter.
Az orosz védelmi minisztérium június 8-án azt állította, hogy a dél-oroszországi Észak-Oszétia (másként Észak-Oszét Köztársaság vagy Alánia) légvédelme lelőtt egy ukrán drónt – írja a The Kyiv Independent. A terület Oroszország észak-kaukázusi régiójában található, délen Grúziával, keleten Csecsenfölddel határos.
Nem sokkal később Szergej Menyajlo, a köztársaság vezetője azt állította, hogy a légvédelem három drónt lőtt le Mozdok városában. Mozdok mintegy 730 kilométerre délkeletre fekszik az ukrán határtól, és egy orosz légibázisnak ad otthont. A második csecsen háborút követően, a 2000-es évek elején több terrortámadás is történt Mozdokban, amelyekben állítólag több tucat orosz katona vesztette életét.
Menyajlo azt állította, hogy a célpont a légibázis volt, azonban csak kisebb károk keletkeztek, és a támadásnak nincsenek áldozatai. A térségben minden nyilvános rendezvényt lemondanak.
Oroszország már több hónapja jelentett dróntámadásokat a határ menti régiói ellen, de Észak-Oszétia lényegesen távolabb van azoktól a területektől, ahol a csapások eddig előfordultak. Az ukrán drónok ennek ellenére Oroszországban egészen a Tatár Köztársaságig, az orosz–ukrán határtól mintegy 1200 kilométerre lévő Tatárföldig eljutottak, és mértek csapást célpontokra.
A „déli” hadseregcsoport egységei javították pozíciójukat a frontvonal mentén, és megsemmisítették az ukrán fegyveres erők két lőszerraktárát, emellett Ukrajna több mint 400 katonát és gyalogsági harcjárművet vesztett – közölte az orosz védelmi minisztérium a RIA Novosztyi szerint.
A minisztérium közlése szerint a „déli” hadseregcsoport egységei a frontvonal mentén javították pozíciójukat, és legyőzték az ukrán fegyveres erők 24., 30., 41., 93., 115. gépesített, 5. rohamosztagos, 56. motorizált gyalogsági dandárjának egységeit és felszereléseit Zaliznyánszkoje, Grigorovka, Kalinyina, Csasziv Jar és Krasznoj települések területén.
„Az ellenség több mint 400 katonát, egy gyalogsági harcjárművet, négy járművet, egy 152 mm-es D–20-as, egy 122 mm-es D–30-as és egy amerikai gyártmányú 105 mm-es M119-es löveget veszített. Az ukrán fegyveres erők két tábori lőszerraktára megsemmisült” – közölte Oroszország védelmi minisztériuma.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke a katonai kudarcok ellenére kijelentette, hogy nem ért egyet a tűzszünettel a jelenlegi frontvonalon – az „Oroszország tisztjei” összoroszországi szervezet elnöke, Roman Skurlatov tartalékos alezredes a Moszkovszkij Komszomolecnek adott interjújában fejtegette az ukrán elnök szerinte harcias retorikáját.
Az ukrán elnök a francia parlament előtt felszólalva azt mondta, hogy nem ért egyet a tűzszünettel a jelenlegi frontvonal mentén, és hogy az ukránoknak állítólag „nincs joguk veszíteni” – írja a portál. Roman Skurlatov katonai szakértő szerint nem szabad elfelejteni, hogy „az amúgy is illegitim Zelenszkij abszolút nem szubjektív”.
Csak azokat a döntéseket hangoztatja, amelyeket más hivatalokban és más országokban hoztak számára. Éppen ezért egy dolgot kell kiolvasnunk a nyilatkozatából, miszerint nem lát előfeltételeket az ukrajnai katonai konfliktus befejezéséhez: a NATO-blokk által képviselt kollektív Nyugat nem akarja, hogy a háborút ebben a szakaszban befejezzék. Azt akarják, hogy folytatódjon, és Zelenszkij ennek ismét hangot adott. Ha a Nyugat hirtelen más döntést hozott volna, Zelenszkij ugyanabban a pillanatban hangot adott volna ennek
– fogalmazott az orosz tartalékos alezredes.
A szakértő szerint a Nyugat még nem akarja befejezni a konfliktust, és azért próbálja emelni a hőmérsékletet, hogy engedményekre kényszerítse Oroszországot. „Őszintén azt hiszik, hogy a konfliktus fokának emelésével, a »vörös vonalak« átlépésével rákényszeríthetnek bennünket, hogy az ő feltételeik szerint kössünk békét” – mondta, hozzátéve, hogy „amint rájönnek, hogy ezek a kísérletek hiábavalóak, és előrejelzéseik kudarcot vallottak, Zelenszkij talán pont az ellenkezőjét fogja mondani”.
Ukrajnának a nemzetközi jog értelmében jogában áll önvédelmi okokból katonai célpontokat támadni Oroszországban – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a katonai szövetség új tagállamában, Svédországban tett pénteki látogatásán, ahol Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatót egy Stockholm melletti katonai bázison.
Elmondása szerint az önvédelemhez való jog magában foglalja azt is, hogy Ukrajna támadást intézhet a támadó fél területén, jelen esetben Oroszországban található katonai célpontok ellen.
Ez egy támadó háború, amelyet Oroszország indított egy békés, demokratikus szomszédos ország ellen, amely soha nem jelentett rá fenyegetést
– mondta a főtitkár.
A Kreml a héten válaszlépéseket helyezett kilátásba azokkal a nyugati országokkal szemben, amelyek hozzájárulnak, hogy a tőlük kapott fegyverekkel Ukrajna orosz területeket támadjon. Vlagyimir Putyin orosz elnök kilátásba helyezte a „Nyugat ellenségeinek” felfegyverzését – írja a Kárpátalja.ma.
Az ukrán szárazföldi erők jelentése szerint a 47. gépesített dandár katonái legalább három orosz harci dandárt tartanak vissza a pokrovszki fronton – írja az Ukrajinszka Pravda. Az ukrán egységek megjegyezték, hogy az oroszok nem csökkentik támadásaik ütemét, és a pokrovszki front a harcok epicentruma.
Itt az ellenség, területünk mélyére próbál előrenyomulni. A 47. gépesített dandár katonái legalább három orosz harci dandárt tartanak vissza. Hatalmas tartalékkal az oroszok gyorsan pótolják hatalmas veszteségeiket, és újra és újra csatába vetik az új katonákat. A harc egy pillanatra sem szűnik meg
– olvasható az ukrán szárazföldi erők jelentésében.
A Háborús Tanulmányok Intézete (Institute for the Study of War, ISW) elemzői megjegyezték, hogy Vlagyimir Putyin orosz vezető megpróbálja népszerűsíteni a „győzelem elméletét”, amely a kimerítő háborúra összpontosít Ukrajnában.
Június 7-én Vlagyimir Putyin orosz vezető olyan elméletet fogalmazott meg az ukrajnai győzelemről, amely több kulcsfontosságú feltételezésen alapul, mely szerint
az orosz erők a végtelenségig folytathatják a fokozatos előrenyomulást, és Ukrajna nem lesz képes sikeres, jelentős ellentámadásokat indítani, így Oroszország végül megnyerheti a kimerülés háborúját az ukrán erőkkel szemben.
A Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon (SPIEF) tartott beszédét követően Putyin kijelentette, hogy Oroszországnak nincs szüksége a 2022 szeptemberi részleges mozgósításhoz hasonló újabb tartalékosok behívására. Ezt azzal magyarázta, hogy Oroszország nem próbálja meg gyorsan elérni katonai céljait Ukrajnában.
Putyin elismerte, hogy a jelenlegi orosz katonai kontingens – a hírek szerint a 2024 januárjától harcképes szárazföldi erők teljes létszáma – nem lenne elegendő a gyors győzelemhez. Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy az orosz erők ehelyett fokozatosabb megközelítést követnek.
Az elnök azt állította, hogy Oroszország folyamatban lévő toborzási erőfeszítései, amelyeket „kriptomobilizációnak” nevezett, elegendőek ehhez a fokozatos stratégiához. Megjegyezte, hogy Oroszország 2024-ben eddig 160 000 új katonát toborzott, amely szám összhangban van azokkal a jelentésekkel, amelyek szerint az orosz hadseregnek havonta 20-30 000 új katonára van szüksége.
Az orosz vezető meggyőződése, hogy a fokozatos orosz térnyerés lehetővé teszi Oroszország számára, hogy elérje ukrajnai céljait, azon a feltételezésen alapul, hogy az ukrán erők nem lesznek képesek visszaszerezni az orosz erők által elfoglalt jelentős területeket. Emellett feltételezi, hogy az orosz hadsereg képes lesz fenntartani a támadó műveleteket és a súlyos veszteségek ellenére is fokozatos taktikai előnyöket elérni.
Az Oroszországban nemkívánatos személynek tartott Soros György milliárdos Nyílt Társadalom Alapítványai és a több nyugati ország külügyminisztériuma által finanszírozott Nemzetközi Emberi Jogi Szövetség (International Federation for Human Rights, FIDH) a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészi hivatalától elfogatóparancsot kér Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, Alekszej Gromov, az elnöki adminisztráció helyettes vezetője és több orosz újságíró ellen – írja a RIA Novosztyi orosz hírportál.
Anna Neistat emberi jogi aktivista, a Clooney Alapítvány – alapítói George Clooney színész és felesége, Amal – Docket projektjének jogi ügyekért felelős igazgatója azt mondta, hogy a szervezet zárt körű elfogatóparancs kiadását kéri az Európában tartózkodó orosz újságírók ellen. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, a Biztonsági Tanács elnökhelyettese korábban az X-en fenyegette meg George Clooney amerikai színészt, miszerint az orosz újságírók „előbb megtalálják őt, mert nagyon figyelmesek és jól képzettek”. Később az orosz hírportál szerint George Clooney maga is kifejtette, hogy a szervezet, amelynek „nagy múltja van az újságírók védelmében”, soha nem fog büntetőeljárást indítani ellenük.
A FIDH fellebbezést küldött az NBB ügyészségének, amelyben az emberijog-védők felhívják a bíróság figyelmét az orosz médiában használt gyűlöletbeszéd bűncselekményi jellegére, a fellebbezés célja, hogy az ügyészség tovább vizsgálja ezeket a bűncselekményeket, és nemzetközi elfogatóparancsot kérjen
– áll a civil szervezet közleményében a RIA Novosztyi szerint.
A fellebbezést Dmitrij Medvegyev és Alekszej Gromov mellett Dmitrij Kiszeljov, a Rosszija Szegodnya médiacsoport főigazgatója, Margarita Szimonyan, a Rosszija Szegodnya médiacsoport és az RT tévécsatorna főszerkesztője, Vlagyimir Szolovjov és Szergej Kljucsenkov újságírók ellen nyújtották be. A közlemény szerint a FIDH mellett számos ukrajnai szervezet, valamint „egy meg nem nevezett orosz civil szervezet” is elküldte ezt a felhívást.
A FIDH honlapján elérhető, korábbi évekből származó dokumentumok a civil szervezetek tevékenységének finanszírozásában részt vevők között felsorolják a Nyílt Társadalom Alapítványokat, az Európai Bizottságot, számos nyugati ország, köztük Franciaország és Hollandia külügyminisztériumát, számos ország, például Svájc diplomáciai képviseletét, valamint az ír kormány Nemzetközi Fejlesztési Támogatási Programját.
A nyugati országok nem fordítanak figyelmet az orosz újságírók üldözésére és meggyilkolására, valamint a Zelenszkij-rezsim által ellenük irányuló fenyegetésekre – írja az orosz hírportál. Korábban Dmitrij Poljanszkij, az ENSZ orosz nagykövetének első helyettese azt mondta, hogy a kijevi rezsim nyíltan hencegett azzal, hogy részt vesz az orosz újságírók meggyilkolásában. Szerinte bár Zelenszkij hajtóvadászatot indított az orosz média képviselői ellen, ugyanakkor a Nyugat szándékosan szemet huny ezen bűncselekmények felett.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője, a háború kezdete óta mintegy 4,2 milliárd eurónyi finanszírozást nyújtott Ukrajnának – írja az Infostart.
A londoni pénzintézetet a közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására hoztál létre 1991-ben. Az EBRD vezetője, Odile Renaud-Basso a felső vezetés több más tagjával együtt a héten Kijevbe látogatott, ahol Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel memorandumot írt alá egy energiabiztonsági sürgősségi programról, amelynek kedvezményezettjei, mint az ukrán állami energiaipari szektor legnagyobb vállalatai az Ukrenergo, az Ukrhidroenergo és az Ukrnafta lesznek.
A memorandum szerint az EBRD több mint 300 millió euró finanszírozást nyújt az ukrajnai áramtermelő létesítmények és a villamosenergia-termelési infrastruktúra helyreállítására, új áramtermelő kapacitások létesítésére, és annak biztosítására, hogy Ukrajna egész területén stabil, szünetmentes áramellátást lehessen fenntartani.
Éjszaka a védők 13 orosz Sahíd pilóta nélküli repülőgépből 9-et lőttek le, továbbá egy szilárd hajtóanyagú, H–59 Ovod rakétát is megsemmisítettek – írja az Ukrajinszka Pravda.
Mikola Olescsuk, a légierő parancsnoka azt jelentette, hogy az irányított rakétát a Kurszki területről indították.
Olescsuk hozzátette, hogy a harci műveletek eredményeként az Ukrán Védelmi Erők mobil lövészcsoportjainak számításai és a légierő elektronikai harcászati rendszerei kilenc Sahíd típusú drónt és egy H-59 KAR-t lőttek ki Harkiv, Zaporizzsja, Poltava és Dnyipro régiók területén.
Emmanuel Macron francia elnök pénteken bejelentette, hogy szeretne véglegesíteni egy nemzetközi koalíciót olyan országokkal, amelyek készek katonai kiképzőket küldeni Ukrajnába, de nem nevezte meg őket.
„Több partnerünk már beleegyezését adta, és a következő napokban véglegesíteni fogjuk a koalíciót” – mondta a francia államfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott párizsi sajtótájékoztatóján, „legitimnek” minősítve Ukrajna ez irányú kérését.
Az ukránok „kifejezetten kifejezték ezen igényüket egy egyszerű okból: több tízezer katonát kell majd kiképezniük, ami sokkal praktikusabb Ukrajnában” – hangsúlyozta a francia elnök. Az ukrán elnök elmondta: „hálás a kezdeményezésért”. „A hatékonyságra törekszünk, rövidebb és praktikusabb lesz” az ukrán katonák kiképzése – hangsúlyozta Zelenszkij.
Emmanuel Macron válaszolt Oroszország azon kijelentésére is, amely szerint ezek a kiképzők „legitim célpontok” lesznek. „Kik lennénk mi, ha engednénk Oroszország felhívásainak vagy fenyegetéseinek?” – fogalmazott.
Az államfő felszólította Oroszországot, hogy azonnal engedje szabadon Laurent Vinatier-t, egy svájci civil szervezet francia alkalmazottját, akit pénteken Moszkvában előzetes letartóztatásba helyeztek azzal a váddal, hogy hírszerzési információkat gyűjtött az orosz hadseregről.
A sajtótájékoztató keretében a két elnök előtt két megállapodást is aláírt Franciaország és Ukrajna képviselője kölcsönök és támogatások nyújtásáról Ukrajnának az orosz csapások miatt kritikussá vált energetikai infrastruktúra helyreállítására, mintegy 650 millió eurós értékben.
A Caesar tűzérségi eszközöket gyártó francia-német KNDS fegyvergyártó csoport eközben hivatalosan is bejelentette, hogy leányvállalatot hoz létre Ukrajnában.
A francia elnök azt is bejelentette, hogy a következő napokban megkezdődik az ukrán pilóták és szerelők képzése Franciaországban, hogy felkészítsék őket a Mirage 2000-5 típusú vadászgépek használatára, amelyeket Franciaország át akar adni Ukrajnának felderítő hadműveletekre. Az átadandó repülőgépek számát Emmanuel Macron nem volt hajlandó elárulni, de a France2 közszolgálati televízió péntek esti híradójának értesülése szerint 26 repülőről van szó, amelyeket 2030-ban Rafale típusú vadászrepülőkkel váltanának fel.
Emmanuel Macron arra is ígéretet tett, hogy Franciaország továbbra is támogatni fogja Ukrajnát minden fórumon, mindenekelőtt „európai szinten” annak érdekében, hogy „megpróbálja elérni az uniós csatlakozási tárgyalások tényleges elindítását a hónap végéig”. Azt is megígérte, hogy a következő NATO-csúcstalálkozón megerősíti, „ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna visszafordíthatatlan módon közeledjen” az atlanti szövetséghez.
A francia elnök visszautasította, hogy a magukat békepártinak nevező politikai ellenfelei ostorozzák Ukrajnát érintő álláspontja miatt, „kapitulációpártinak” nevezve azokat. „Ismerjük a békepártiak táborát, az valójában a kapitulációpártiak tábora, az a vereség szellemisége” – mondta.
Az ukrán katonai hírszerzés sajtóosztálya pénteken kiadott közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz titkosszolgálatok újabb információs és pszichológiai műveletet készítenek elő, amelynek célja az ukrán katonai vezetés lejáratása, különös tekintettel a katonai hírszerzésre – írja az MTI.
Az oroszok 15 millió dollárt különítettek el egy új, nagyszabású, Ukrajna elleni hadjárat megvalósítására. Az orosz szakszolgálatok tisztjeinek ügynökei már megkapták az utasításokat, hogy Ukrajna és a nyugati országok médiaterében szervezzék meg a vonatkozó anyagok fizetett gyártását és terjesztését
– állították.
„Számos cikkről és filmről beszélünk, amelyekben elsősorban az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségénél dolgozó alkalmazottak adatait tervezik nyilvánosságra hozni, főként azokét, akik részt vesznek a különleges egységek és az ukrán fegyveres erők harci tevékenységének koordinálásában” – fejtette ki a hírszerzés.
Az ENSZ genfi székhelyű emberi jogi hivatala közzétette, hogy a múlt hónapban meredeken emelkedett Ukrajnában a civil halálos áldozatok száma a harkivi régió lakott területeit érő orosz rakétacsapások és bombázások miatt. Egy hónap alatt 174-en vesztették életüket, ez pedig az elmúlt szűk egy év alatt a legmagasabb havi halálozási szám a polgári áldozatok tekintetében – emelte ki a hivatal. Hozzátette, hogy a civil halálos áldozatok száma májusban áprilishoz képest 31 százalékkal emelkedett, ami a legmagasabb havi arány tavaly június óta.
A német kormány fontolgatja egy újabb Patriot légvédelmi rendszer Ukrajnába küldését az ukrán légvédelem megerősítése céljából – írja az Ukrajinszka Pravda a Bloombergre hivatkozva.
Németország új Patriot légvédelmi rendszere várhatóan kiegészíti a korábbi hármat, amelyet Németország már tavasszal szállított vagy ígért Ukrajnának, amikor Oroszország megerősítette Ukrajna elleni rakétacsapásait
– emelték ki.
A lap forrásai ugyanakkor tisztázták, hogy Berlin még nem hozott végleges döntést a kérdésben.
Németország májusban jelentette be, hogy megkezdődik az ukrán repülőszemélyzet kiképzése a harmadik Patriot légvédelmi rendszerhez, amelyet Kijev kap. Azt a kezdeményezést is a németek vezették, hogy légvédelmi felszereléseket találjanak Ukrajna számára szerte a világon.