Vasárnap délután az orosz erők ismét légibombákkal támadták meg Harkivot. Az Ukrajinszka Pravda szerint a támadás következtében civilek haltak és sebesültek meg.
A Harkivi Területi Katonai Adminisztráció arról számolt be, hogy az orosz hadsereg KAB típusú irányított légibombákkal mért csapást Ukrajna második legnagyobb városára.
Egy ember meghalt, és öten megsérültek, amikor egy KAB lecsapott egy lakóházra. További hárman megsérültek a város egy másik részén, ahol egy gyermeknevelési intézményt támadtak meg
– közölte Ihor Terehov, a város polgármestere közvetlenül a támadást követően.
Harkiv polgármestere később egy tévéadásban elmondta, hogy a bombázások Harkiv két kerületében – Sevcsenkivszkijben és Holodnohirszkijben – történtek. A támadás következtében a város mintegy felében nincs áramszolgáltatás, leállt a metró és a elektromos közlekedés. „Most azon dolgozunk, hogy buszokat helyezzünk el az útvonalakon” – tette hozzá Terehov.
A támadásra azután került sor, hogy egy nappal korábban Oroszország nagy erejű támadást indított a város ellen. Harkiv egyik kerületére négy irányított légibombát dobtak, aminek következtében egy lakóház részlegesen összeomlott. A csapásnak három halálos áldozata és 56 sérültje van.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is! Jó pihenést kívánunk!
A héten újabb hat résztvevő csatlakozott az ukrajnai békecsúcstalálkozó közleményéhez – közölte Volodimir Zelenszkij elnök június 23-án. Az aláíró új országokat vagy szervezeteket nem nevezte meg – írja a The Kyiv Independent.
Fontos számunkra, hogy a világ minden része, minden ország és minden vezető, aki tiszteletben tartja a nemzetközi jogot, hozzájárulhat a béke előmozdításához és az ENSZ Alapokmány céljainak és elveinek teljes helyreállításához
– írta Zelenszkij a közösségi oldalán.
„Az első békecsúcs megmutatta, hogy lehetséges a biztonság minden aspektusának helyreállítása és a valódi béke elérése. Ehhez azonban globális egységre van szükség. Mi ezen az egységen dolgozunk”.
Június 15-16-án Svájc adott otthont Ukrajna békecsúcsának, amelyen több mint 90 ország és szervezet vett részt. Hetvennyolc állam és négy szervezet június 16-án írta alá a békecsúcs közös záróközleményét.
A résztvevő, de az aláírók listájáról feltűnően hiányzó országok között volt India, Szaúd-Arábia, Indonézia, Kolumbia, Dél-Afrika, Thaiföld, Mexikó és az Egyesült Arab Emírségek. Oroszország és Kína nem vett részt.
Június 22-én Zelenszkij bejelentette, hogy Barbados és a Marshall-szigetek a csúcstalálkozót követően aláírták a közös közleményt.
Bírálta a Németországban kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) társelnöke a bajorországi Keresztényszociális Unió (CSU) arra vonatkozó javaslatát, hogy visszaküldhetnék hazájukba a munkanélküli ukrán menekülteket – írja az MTI.
Saskia Esken, az SPD társelnöke az Augsburger Allgemeine című napilapnak nyilatkozva reagált az Alexander Dobrindttól, a CSU szövetségi parlamenti frakcióvezetőjétől származó javaslatra. A nyilatkozat a lap hétfői számában fog megjelenni, de a dpa német hírügynökségnek már vasárnap birtokába került az anyag.
Esken úgy fogalmazott, hogy a berlini kormánynak nem az a feladata, hogy az ukrán menekültek kárára végrehajtson mindenféle javaslatot, hanem az, hogy gondoskodjon olyan működőképes szociális infrastruktúráról, amely rendelkezésére áll mindazoknak, akik biztonságban akarnak élni Németország területén.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a menekültek között sok a nő és a gyerek, és gondot okoz, hogy nincs elegendő gyermekellátó létesítmény.
Biztos vagyok benne, hogy a CSU többet tudna segíteni (ezen a téren) Bajorországban
– jegyezte meg.
Alexander Dobrindt a Bild című lap vasárnapi számában megjelent cikk szerint azt mondta, hogy „két évvel a háború kirobbanása után most már azt az irányelvet kellene követni, hogy a menekültek vagy vállaljanak munkát, vagy térjenek vissza a biztonságos nyugat-ukrajnai régiókba”.
Martin Rosemann, az SPD munkaerőpiaci szakpolitikusa viszont arra mutatott rá, hogy az ukrán menekülteknek azért okoz nehézséget elhelyezkedni a németországi munkaerőpiacon, mert a gyerekeiket nem tudják elhelyezni az ellátórendszerben, nem beszélnek elég jól németül, illetve rendkívül hosszadalmas eljárás elismertetni az Ukrajnában szerzett szakképesítéseiket.
Május közepén Csehországban jelent meg a sajtóban, hogy a TOP 09 kormánykoalíciós párt felvetette, vissza kellene küldeni a hadköteles korú ukrán férfiakat Ukrajnába. Jan Lipavsky cseh külügyminiszter akkor határozottan kijelentette, hogy a javaslat nem megvalósítható, egy ilyen eljárást a nemzetközi jog és a különféle szerződések rendelkezései nem tesznek lehetővé.
Nagy hatótávolságú, tengeri indítású precíziós fegyverekkel mért csoportos csapást az orosz hadsereg az ukrán repülő és műszaki személyi állomány kiképzőhelyére – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.
A tájékoztatás szerint a csapás elérte célját. A tárca a helyszínt nem nevezte meg.
A vasárnapi moszkvai hadijelentés szerint az elmúlt napban az orosz hadsereg hatból négy frontszakaszon előrenyomult Ukrajnában, miközben a donyecki régióban hat ukrán ellenrohamot vert vissza. Az orosz összegzés szerint az ukrán hadseregnek csaknem kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a frontvonalon.
A minisztérium a nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett négy tábori lőszerraktárt, egy német IRIS-T légvédelmi rendszer rakétaindító berendezését, egy Sztrela–10 légvédelmi rakétarendszer harcjárművét, három harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, hat amerikai M777-es és egy brit FH–70-es vontatott tarackot, amerikai HIMARS, Vampire és Vilha sorozatvetők 33 rakétáját, továbbá 75 drónt.
Az orosz statisztika szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta több mint 16 400 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet vesztettek el.
Meghalt Martin Jaager észt önkéntes, aki az ukrán védelmi erők soraiban teljesített szolgálatot a Luhanszki területen – írja az Ukrajinszka Pravda.
Martin Jaager június 22-én halt meg Rajhorodka falu területén, Szvatov közelében, a Harkivi és a Luhanszki terület határán. Ő immáron a harmadik észt, aki Ukrajna védelme közben halt meg. A harcos a 3. rohamdandár soraiban teljesített szolgálatot.
A 42 éves Jaager a háború előtt az észt hadsereg hivatásos katonája volt. Több mint 10 évig volt az elit egység soraiban, 2013-tól részt vett az afganisztáni misszióban. Jaeger valamivel több mint egy évvel ezelőtt érkezett Ukrajnába, miután különböző egységek soraiban szolgált. A lap szerint egy hónapja csatlakozott a harmadik rohamdandárhoz.
Fiatal kárpátaljai fiú az ukrajnai háború újabb katonai áldozata – írja a karpatalja.ma.
A lap szerint mindössze tizenkilenc évesen esett el Szerhij Dzjamko, bevetés közben.
A 2005-ös születésű fiú a Munkácsi járási Malmos (Sztrojno) falu szülötte, mely korábban a Szolyvai járáshoz tartozott.
A Krím félsziget megszálló hatóságai és az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy a Szevasztopol elleni ma reggeli ukrán támadás során működésbe lépő orosz légvédelem következtében 5 ember – köztük 3 gyermek – meghalt, és több mint 124-en megsérültek – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az orosz védelmi minisztérium bejelentése szerint Ukrajna támadást hajtott végre „Szevasztopol város polgári infrastruktúrája ellen az Egyesült Államok által szállított, kazettás robbanófejekkel felszerelt ATACMS rakétákkal”.
Az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériuma is elismerte, hogy a polgári lakosság veszteségei az orosz légvédelem munkájának következtében következtek be.
A terrortámadás visszaverése során négy amerikai ATACMS rakétát lőttek le a szolgálatot teljesítő légvédelmi erők. Egy másik rakéta a légvédelmi berendezések utolsó szakaszra való becsapódása miatt eltért a repülési útvonaltól, majd a robbanófej felrobbant a város területe felett
– áll a minisztérium közleményében.
A minisztérium szerint a civilek a kazettás lövedékek lehullása következtében sérültek meg.
Varsó azt vizsgálja, hogy milyen következményekkel járna a gazdaságra és a helyi közösségekre a belarusz határátkelőhelyek bezárása – írja az Ukrajinszka Pravda.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter egy tévéműsorban arra a kérdésre, hogy követelhetnek-e valamit a belorusz részről, azt válaszolta, hogy „még mindig vannak határátkelőink”.
Most azt tanulmányozzuk, hogy ennek milyen következményei lesznek gazdaságunkra és helyi közösségeinkre
– fogalmazott a tárcavezető.
Megjegyezte, hogy például „a finnek lezárták az oroszországi határátkelőt, és vége a korcsolyázásnak”.
Sikorski azt is hangsúlyozta, hogy ami a keleti határukon történik, az „jelenleg az orosz és a belorusz szolgálatok teljesen ellenőrzött művelete”. Szerinte az különösen lenyűgöző, hogy ezeket az embereket a fehérorosz állam tisztjei oktatják, hogyan kell megütni egy lengyel katonát, egy lengyel határőrt, még akkor is, ha a srácokon mellény van. Hangsúlyozta, hogy ez teljességgel elfogadhatatlan.
Sikorski megjegyezte, hogy „a befolyásuk elemzése után döntünk úgy, hogy Lukasenko érezze a hatásukat, ne pedig mi”.
Május 28-án egy mintegy 50 fős külföldi csoport ágakkal és kövekkel dobálta meg a lengyel járőröket Dubicze Cerkiewne falu határállomásának környékén. Amikor a migránsok megpróbálták erőszakkal átlépni a határt, egyikük megkéselt egy lengyel katonát, aki később belhalt sérüléseibe.
Vasárnap délután az orosz erők ismét légibombákkal támadták meg Harkivot. Az Ukrajinszka Pravda szerint a támadás következtében civilek haltak és sebesültek meg.
A Harkivi Területi Katonai Adminisztráció arról számolt be, hogy az orosz hadsereg KAB típusú irányított légibombákkal mért csapást Ukrajna második legnagyobb városára.
Egy ember meghalt, és öten megsérültek, amikor egy KAB lecsapott egy lakóházra. További hárman megsérültek a város egy másik részén, ahol egy gyermeknevelési intézményt támadtak meg
– közölte Ihor Terehov, a város polgármestere közvetlenül a támadást követően.
Harkiv polgármestere később egy tévéadásban elmondta, hogy a bombázások Harkiv két kerületében – Sevcsenkivszkijben és Holodnohirszkijben – történtek. A támadás következtében a város mintegy felében nincs áramszolgáltatás, leállt a metró és a elektromos közlekedés. „Most azon dolgozunk, hogy buszokat helyezzünk el az útvonalakon” – tette hozzá Terehov.
A támadásra azután került sor, hogy egy nappal korábban Oroszország nagy erejű támadást indított a város ellen. Harkiv egyik kerületére négy irányított légibombát dobtak, aminek következtében egy lakóház részlegesen összeomlott. A csapásnak három halálos áldozata és 56 sérültje van.
Az ukrán fegyveres erők vezérkara vasárnap kora reggel jelentette, hogy az ukrán hadsereg csapást mért egy orosz parancsnoki állására a belgorodi Nyehotejevka faluban – írja a The Kyiv Independent.
A csapást az ukrán légierő hajtotta végre a hadsereg együttműködésével.
A célpontot sikeresen eltalálták
– olvasható a jelentésben.
A vezérkar nem közölt további részleteket a támadásról.
Egy órával a vezérkar jelentése után Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod régió kormányzója Telegramon több, a régióját ért csapásról számolt be, de nem tett említést a Nyehotejevka elleni támadásról.
Az orosz MK szerint felerősödtek a harmadik világháború kirobbanásáról szóló tárgyalások. Először Alekszandar Vucsics szerb elnök beszélt arról, hogy a világ egy globális konfliktus küszöbén áll, ami véleménye szerint három-négy hónap múlva következik be, ezt követően pedig Orbán Viktor miniszterelnök „öntött olajat a tűzre”, amikor arról beszélt, hogy valószínűleg NATO-csapatokat vezényelnek Ukrajnába.
Az orosz Állami Duma képviselője, Anatolij Wasserman az MK-nak arról beszélt, hogy szerinte mi fog történni akkor, ha az Egyesült Államok „túllép a józan ész határán”.
A globális konfliktus már folyamatban van, és elég aktív. A kérdés csak az, hogy milyen szintet fog elérni. Itt talán senki sem tud semmi világosat mondani
– jelentette ki.
Anatolij Wasserman szerint a szerb elnöknek igaza van abban, hogy a konfliktus tulajdonképpen már most is zajlik, de nagyon reméli, hogy nem fog eszkalálódni.
Hozzátette, hogy a politikában nehéz 3-4 hónapnál hosszabb időre jósolni, és az emberek jelenleg úgy látják, hogy a következő három hónapban semmi különösen veszélyes nem várható, de hogy mi fog történni azután, azt nem tudni.
Remélem, hogy nem kerül sor közvetlen összecsapásra az Egyesült Államok és bármelyik NATO-tagállam, valamint Oroszország között. De sajnos ez egy olyan dolog, amiben lehet reménykedni, de nem lehet rá számítani
– mondta.
Andrzej Duda lengyel elnök hivatalos látogatásra érkezett Kínába, a látogatás legfontosabb elemei a gazdasági és biztonsági kérdések, köztük az ukrajnai háború lesznek – közölte a lengyel elnöki hivatal.
A találkozó nagyon fontos lesz. Ukrajnában háború van, valamint egy hibrid támadás Belarusz részéről a lengyel határon, ahol a belorusz hatóságok három éve migránsokat küldenek ellenünk, arra kényszerítve őket, hogy illegálisan próbálják átlépni a határt
– mondta Duda a látogatás előtt. A lengyel elnök hangsúlyozta, hogy ez bemutatja a teljes biztonsági helyzetet Európa keleti részén.
„Ez a látogatás nagy jelentőséggel bír az európai biztonságunk szempontjából. Tudjuk, hogy Kína szuperhatalom, tudjuk, hogy nemcsak Belarusszal, hanem Oroszországgal is baráti kapcsolatokat ápol, és ma Oroszország az agresszor Ukrajnában. És ez az, amiről szeretnék Hszi Csin-ping elnökkel beszélni. Nem titok, hogy Kína befolyása, beleértve Oroszországot is, óriási. Úgy gondolom, rendkívül fontos, hogy közvetítsük álláspontunkat ebben a kérdésben Hszi Csin-pingnek” – mondta Duda.
Az Egyesült Államok továbbra is csak azt engedélyezi Ukrajnának, hogy a határközeli orosz területeken hajtson végre csapásokat amerikai fegyverekkel. Mélységi csapásokat azonban nem tudnak végrehajtani az orosz katonai egységek ellen – írja az Associated Press (AP) hírügynökség.
Mint közölték, az Északkelet-Ukrajna elleni orosz offenzíva megállításában fontos szerepe lehetett annak, hogy az amerikai kormányzat megengedte a nagy hatótávolságú ATACMS rakéták használatát a határközeli orosz területeken. Az ukrán parancsokok azonban azt szeretnék, ha a távolabbi területeken is feloldanák a korlátozásokat.
„Célba vehetnénk a dandárparancsnoki központokat és az egész Északi Hadseregcsoportot, mert ezek 100-150 kilométerre vannak a frontvonaltól. Normál lőszerrel nem lehet őket elérni. Ezzel a fajtával sokat tehetnénk azért, hogy megsemmisítsük a parancsnoki központjaikat” – mondta egy Harkivban szolgáló ukrán tüzérségi parancsnok a hírügynökségnek.
Mindeközben három amerikai tisztviselői is megerősítette azt, hogy
az ukránok továbbra is csak ellencsapásokra használhatják az ATACMS rakétákat, ha egy-egy ukrán régió ellen orosz támadás indul, de ettől eltekintve nem támadhatnak velük orosz területet.
Ez azért jelent problémát az ukránok számára, mert ezáltal a mélyebben fekvő, legitim orosz katonai célpontokat nem támadhatják meg.
Ukrán tisztviselők azt mondták, hogy szerintük az amerikaiak csak akkor változtatnak majd a politikájukon, ha már tényleg szorult lesz a helyzet a csatatéren (miután a Harkiv elleni offenzívára volt szükség ahhoz is, hogy legalább részben feloldják a korlátozásokat).
Valószínűleg az ATACMS-ről szóló döntés is a csatatéri helyzet alapján fog változni. Remélem, hogy a döntés a lehető leghamarabb megszületik
– közölte Jehor Csernijev, az ukrán parlament biztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának vezetőhelyettese.
Az ukrán haditengerészet vasárnap egy műholdas felvételt tett közzé arról az orosz drónraktárról, amelyet az ukrán hadsereg pár napja talált el egy csapással.
A létesítményben Sahíd és Geranium drónokat tároltak az oroszok. Az ukrán hadsereg szerint a drónkezelők kiképzőépületei (a kiképzőkkel és a kadétokkal együtt), valamint a parancsnoki és kommunikációs állások is megsemmisültek.
A haditengerészet az Ukrán Biztonsági Szolgálattal (SZBU) együttműködve hajtotta végre a támadást – írja a The Kyiv Independent (mint a portál is megjegyezte, a fentebb említett károkat független forrásból nem lehet megerősíteni).
Erőteljes robbanások rázták meg a Krím félsziget több városát is vasárnap, köztük Szevasztopol térségét – írja az RBK Ukraine.
A Szevasztopoli-öböl környékén füstről és robbantásokról számoltak be, köztük Balaklaván és Inkermanban is. De jelentettek az orosz légvédelem munkájáról Jevpatorija és Szaki térségében is a Telegram-hírcsatornákon, valamint Szevasztopolban is lövöldözés hangjai hallatszottak.
Mihail Razvozsajev, az oroszok által kinevezett szevasztopoli kormányzó jelentést tett a támadásokról és a krími híd forgalmának leállításáról is. Beszámolt továbbá „öt légi célpont megsemmisítéséről” a Fekete-tenger felett, ami miatt a törmelék a part menti övezetbe hullott, és többen megsérültek, két tűz is keletkezett.
Orosz beszámolók szerint a Krímet állítólag ATACMS rakétákkal támadták, és Szevasztopolban tűz ütött ki a rakétatörmelék lezuhanása miatt.
Az ukrán fejlesztők olyan drónokat hoznak létre, amelyek képesek „beszélni” egymással a harc során, és „rajban”, csapatként harcolnak – írta meg az Unian.
Szergej Kuprijenko, az egyik kijevi fejlesztő a The Timesnak elmondta, hogy cége hamarosan egy új, eddig nem látott fejlesztést indít útjára – egy mesterségesen létrehozott, hét drónból álló „rajt”, amely képes egymással kommunikálni, tankokat robbantani, valamint kémkedni az ellenség után.
Ez olyan, mintha évekkel ezelőtt gőzgépet vittünk volna egy gyárba. A fő célunk az, hogy robotok végezzék a harcot, ne emberek
– mondta. A fejlesztő szerint az ilyen robotok képesek lesznek egymással kommunikálni és döntéseket hozni arról, hogy ki támad, ki gyűjt információkat – és mindezt gyorsabban teszik majd, mint bármelyik ember.
Mint Olekszij Bornyakov, a digitális átalakulásért felelős miniszterhelyettes megjegyzi, a konfliktusok jövőjét a „drónháborúban” látja. Megerősítette, hogy Ukrajna Kuprijenko cégén kívül legalább egy másik céggel is teszteli a rajtechnológiát. Ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna nem fogja hagyni, hogy a gyilkológépek „teljesen autonómokká” váljanak, hozzátéve, hogy az embernek kell megerősítenie a célpontot mindig.
Ugyanakkor elismeri, hogy „technikailag a drónok maguk is képesek lesznek erre”.
Például leír egy olyan, gépfegyverrel felszerelt drónt, amelyet úgy lehet programozni, hogy csak oroszokra lőjön „az egyenruhájuk alapján”. Bornyakov szerint azonban ezt „etikai és biztonsági okokból” nem teszik meg. Emellett, mint mondta, a drónok „gyilkos céllal lőhetnek” egy pontosan meghatározott területen, ahol csak az ellenség van jelen.
Egy amerikai szakértő úgy véli, hogy Ukrajna már lehetővé tehette a mesterséges intelligencia számára, hogy emberi beavatkozás nélkül pusztítson el célpontokat. Példaként említi a legújabb amerikai drónrendszer használatát, amely képes azonosítani az ellenséges járműveket, még akkor is, ha azok álcázottak, és továbbítja koordinátáikat más drónoknak, amelyek automatikusan elindulnak, hogy megsemmisítsék őket.
Az Ukrán Vöröskereszt a Japán Vöröskereszt legmagasabb kitüntetését kapta meg az ukrajnai háborúban végzett önzetlen munkáért – írja az ukrán Interfax.
A díjat Makszim Docenko, az Ukrán Vöröskereszt főigazgatója vette át Tokióban a Japán Vöröskereszt elnökétől, Atsushi Seikétől.
Az átadót követően az Ukrán Vöröskereszt vezetői az ukrajnai humanitárius helyzetről, az ukránok problémáiról és kihívásairól szóló konferencián vettek részt. A rendezvény résztvevői megismerkedhettek az Ukrán Vöröskereszt segítségnyújtási irányaival, az országban uralkodó humanitárius válság leküzdésére irányuló hosszú távú perspektívájával.
A nyílt szemináriumon több mint 200-an vettek részt, különösen a Japán Vöröskereszt alkalmazottai, a közszféra, a kormány és a japán állami szervek képviselői.
A közeljövőben a télre készülünk. Nehéz lesz. Ma Ukrajna energiarendszere jelentős pusztuláson megy keresztül az állandó rakétatámadások miatt. Már ma is szenvednek az ukránok az áramhiány miatt. Télen megnő az energiarendszer terhelése. Hosszú távon a civil lakosság és a veteránok mentális és fizikai rehabilitációjára irányul a munkánk
– mondta Docenko a tájékoztatón.
A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) regionális csoportjának vezetője, Alexander Dobrindt azt szeretné, ha a munkanélkülivé vált ukránok visszatérnének „a biztonságos nyugat-ukrajnai városokba”. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Zöldek ugyanakkor bírálják a lépést – írta a die Zeit.
Megjegyzik, hogy a CSU megerősíti álláspontját a migrációs politikában, és azzal fenyegetőzik, hogy a munka nélkül maradt ukrán menekülteket hazatoloncolják.
Ezt az elvet kell most, több mint két évvel a háború kezdete után alkalmazni: dolgozz Németországban, vagy térj vissza Nyugat-Ukrajna biztonságos területeire
– mondta Dobrindt a Bild című német lapnak adott interjúban.
Más CDU (kereszténydemokrata)/CSU-s politikusokhoz hasonlóan az Ukrajnából menekülteknek nyújtott állami támogatások megváltoztatását szorgalmazta. Dobrindt bírálta, hogy az állami támogatások miatt túl sok Ukrajnából érkezett ember marad segélyen. „Erősebb együttműködési kötelezettségekre van szükség a menedékkérőkkel szemben, amikor a munkavállalásról van szó. Kell, hogy legyen állásajánlat, és ez része kell, hogy legyen az integrációs programnak” – mondta Dobrindt.
A politikus kezdeményezését az SPD és a Zöldek bírálták. Egyetértettek azzal, hogy az ukránokat még gyorsabban kellene foglalkoztatni, de az út, ahogy a CDU ezt el akarja érni, nem segítenek, hanem ártanak.
Putyin továbbra is bombáz célpontokat Ukrajna-szerte. Most Dobrindt olyan nőket és gyerekeket akar oda küldeni, akik esetleg már a szüleiket is elvesztették a fronton
– mondta Dirk Wiese, az SPD parlamenti frakcióvezető-helyettese.
Martin Rosemann, az SPD parlamenti frakciójának munkaerő-piaci szakértője megjegyezte, hogy sok ukrán menekült egyedülálló anya. „Populista ostobaságnak” nevezte azt a javaslatot, hogy őket a menekültügyi eljárásba – a polgároknak nyújtott segélyek rovására – vonják be.
A brit lap olvasóiban felháborodást váltott ki Olena Zelenszkij, Volodomir Zelenszkij, ukrán elnök feleségének interjúja, amelyet a The Daily Telegraphnak adott, és amelyben nehéz érzelmi állapotára panaszkodott – írja a ria.ru.
A beszélgetés alkalmával Zelenszkij felesége arról panaszkodott, hogy közel áll az érzelmi kiégéshez, és bevallotta, hogy néha felriad éjszaka, mert aggódik az ország helyzete miatt. Elmondása szerint úgy igyekszik leküzdeni ezeket a gondolatokat, hogy nem olvassa a híreket, hanem takarít. A first lady egyúttal reményét fejezte ki, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus lezárulta után képes lesz „megőrizni józan eszét”.
A ria.ru olyan kommenteket válogatott össze a cikkében, amelyben arról írnak a brit olvasók, hogy mennyivel jobb sorsa van Zelenszkij feleségének, mint egy fronton harcoló katonának.
Ő és férje nagyon meggazdagodtak annak a segélynek köszönhetően, amelyet országuk a nyugati adófizetőktől kapott
– idézi a lap az egyik kommentelőt.
Híres emberekéhez hasonló életstílusa van – sokkal jobb, mint egy ukrán katona sorsa a fronton
– írta egy másik kommentelő.
Az orosz állami hírügynökség a fentieken kívül több gúnyolódó kommentet is összegyűjtött, amelyek lényege röviden úgy foglalható össze, hogy a jómódban élő first lady ne panaszkodjon.
Az Ates ukránpárti krími tatár partizánmozgalom közölte, hogy egy ügynökök beszivárgott egy orosz katonai reptérre, és szabotázsakciót hajtott végre. A poszthoz több felvételt is mellékeltek erről.
Állításuk szerint a felvétel a Voronyezsben található Malsevo (más néven: Baltimore) légitámaszponton történt, amely nagyjából 220 kilométerre fekszik Ukrajna északkeleti határától, és a 47. orosz bombázóezred bázisaként szolgál.
Ez a repülőtér ad otthont azoknak a Szu-34-es vadászbombázóknak, amelyek csapásokat mérnek Ukrajnára. Ezek némelyikében meglepetések várnak az oroszokra.
– írták a posztban.
A The Kyiv Independent ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy feltételezhetően egy Szu-34-esről dobhatták le azt a három tonnás bombát is, amelynek bevetése történelmi lépés lehetett az oroszoktól nemrég.
Orosz szakemberek megépítették a Vodomerka (amely egy vízen futó rovar, több fajt is illetnek ezzel a névvel az oroszok a vízipoloskák alrendágából) többfunkciós pilóta nélküli hajót, amelyet a haditengerészet hajóinak felderítésére és az ellenséges haditengerészeti drónok elleni védelemre terveztek – mondta el a BEC, egy repülési és tengeri elektronikai cég képviselője egy szentpétervári kiállításon.
A mintegy 225 hadiipari vállalkozás részvételével zajló kiállítás június 23-ig látogatható. Bemutatták a Vodomerka drónhajót is, amelyet eredetileg a közlekedési minisztérium feladatainak elvégzésére hoztak létre, de továbbfejlesztették a haditengerészet számára – írja a ria.ru.
A hajó többek között felderítést, járőrözést végez és képes az ellenséges haditengerészeti drónok semlegesítésére is. A pilóta nélküli drónhajó hossza 10 méter, teherbírása 1,5 tonna, sebessége 30 tengeri csomó (55,5 kilométer per óra) lehet.
⚡️🇷🇺 Le plus grand aéroglisseur de guerre au monde, l'un des sous-marins diesel-électriques les plus silencieux au monde : c'est ce que vous pouvez voir à Fleet-2024
— X⚡️INFOLIVE (@xinfolive) June 20, 2024
#Fleet2024 #Russie #Russia / #Ukraine #OTAN #Europe #USA #Zelensky #ONU #Poutine #Macron #Biden
⭕️ Le navire… pic.twitter.com/1EjwFkqASg
Még márciusában fedeztek fel a kárpátaljai vámosok az ukrán–román határon SZU–27-es repülőgépekhez való alkatrészeket egy buszban – közölte a Karpat.in.ua.
A jármű sofőrje, egy 49 éves ukrán férfi, az Európai Unió területére tartott és két faládában szállította az alkatrészeket.
A határőrök a lefoglalt alkatrészeket átadták az ukrán fegyveres erőknek.
A Szu–27 kéthajtóműves, negyedik generációs, nehéz elfogó vadászrepülőgép, melyet az 1980-as évek közepére fejlesztettek ki a Szovjetunióban Mihail Petrovics Szimonov vezetésével, az amerikai F–14, F–15, F–16 és F/A–18 repülőgépek ellen. A háborúban mind az orosz, mind az ukrán használja ezt a gépet.
Oroszország rakétatámadást hajtott végre Ukrajna több régiója ellen is vasárnap hajnalban.
Az ukrán haditengerészet még hajnali 6 óra után számolt be arról, hogy az oroszok Kalibr típusú rakétákat hordozó hajókat vezényletek a Fekete-tengerre és az Azovi-tengerre.
Nem sokkal később arról érkezett jelentés, hogy a kijevi regionális önkormányzat vezetőjétől, hogy az oroszok rakétákkal lőtték a régiót, és két ember kisebb sérüléseket szenvedett. Őket még a helyszínen ellátták, kórházi kezelésre nem volt szükségük.
A beszámoló szerint a lezuhanó rakétamaradványok összesen 6 többemeletes épületben és 20 további magánépületben okoztak kisebb-nagyobb károkat, több helyen betörtek az ablakok is. Ezen kívül több középületben és autóban is károk keletkeztek.
Utóbb Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka azt közölte, hogy
Oroszország összesen három Kalibr rakétát indított az Azovi-tengerről Kijev ellen.
Ezek közül kettőt sikerült lelőnie az ukrán légvédelemnek – tette hozzá.
Lakóházak és közintézmények rongálódtak meg és dőltek romba az ország nyugati részét ért heves orosz légitámadásokban szombat hajnalban – írta az Euronews.
Az ukrán hatóságok emiatt eljárást indítottak feltételezett háborús bűntettek okán Ivano-Frankivszk járásban. Toronyházak, egy óvoda, egy gimnázium és egy templom is megrongálódott. De félig rombadőlt a helyi olaj- és gázipari egyetem is, összesen mintegy 14 épületről van szó. Azt írják, körülbelül ezer négyzetméternyi tetőszerkezetben esett kár, és legalább 800 ablak tört ki.
Az orosz hadsereg nagy erőkkel támadta Ukrajnát péntekről szombatra virradóra – a nyugati országrészt is elérve –, ukrán beszámolók szerint ez volt az egyik leghevesebb légitámadás az orosz invázió kezdete óta.
Egyedül a Brjanszki területen 30 ukrán drón semlegesített az orosz légvédelem – közölte az orosz védelmi tárca vasárnap reggel a RIA Novosztyi szerint.
A minisztérium szerint a drónok nem okoztak károkat vagy sérülést, mindegyiket időben megsemmisítették.
A védelmi tárca ezen kívül azt is közölte, hogy Brjanszk mellett más régiókba is érkeztek ukrán drónok, de csak kisebb számban: Szmolenszk és Lipeck régióban két-két, Tulában pedig egy ukrán drónt lőttek le.
Ukrajnában a rendőrök más rendvédelmi szervek – köztük az Ukrán Biztonsági Szolgálat munkatársaival – leleplezték az orosz hírszerzés tervét, amellyel tinédzsereket toboroztak szabotázs elkövetésére – írja a Kárpáti Igaz Szó az ukrán kiberrendészet jelentése alapján.
Azokat a 13 és 18 év közötti fiatalokat, akik részt vettek az Oroszország által megrendelt bűncselekményekben, őrizetbe vették. A tinédzserek kár 15 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztésre is számíthatnak.
Mikolajiv megyében előzetes letartóztatásba helyeztek egy 16 és egy 17 éves fiút, akik az interneten talált „jól fizető munka” reményében felgyújtottak két katonai szolgálati autót Odessza megyében.
Dnyipropetrovszk megyében négy, 17 és 21 év közötti fiatalt vettek őrizetbe, ők felgyújtottak egy katonai mikrobuszt Dnyiproban.
Donyeck térségének aknamentesítésén kárpátaljai pirotechnikusok is dolgoznak, a szakemberek naponta több tucat lőszert találnak és semlegesítenek – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Az oroszok által hátrahagyott robbanóanyag mennyisége óriási, a Kárpátaljai Sürgősségi Szolgálat beszámolója szerint egy munkanap alatt egy mintegy 7,11 hektáros területen 22 robbanótárgyat találtak és hatástalanítottak a munkatársaik.
A Kramatorszki körzet Liman településének erdőterületének átvizsgálásakor a szolgálat pirotechnikusai egy 82 mm-es aknavető aknát is megsemmisítettek.
Magyarország területére 2024. június 22-én az ukrán-magyar határszakaszon 7352 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 8730 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 49 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja az MTI.
Az „Élni akarok” ukrán állami projekt keretében már több mint 300 orosz katona adta meg magát az ukrán hatóságoknak – írja az Ukrajinszka Pravda.
Növekedett a magukat megadni akarók száma. Csak ennek a projektnek (Élni akarok – szerk.) keretében már több mint 300 orosz megszálló adta meg magát Ukrajnának
– mondta Andrij Juszov, a Felderítő Főcsoportfőnökség munkatársa.
Elmondása szerint néhányan azonnal kifejezték azt a vágyukat, hogy ne cseréljék ki őket, sőt, az ukrán védelmi erőkhöz is hajlandók lettek volna csatlakozni.
Az „Élni akarok” egy ukrán állami projekt, amelynek célja, hogy biztonságos lehetőséget nyújtson a megadásra az orosz hadsereg katonáinak. A projektet 2022 szeptemberében indította útjára a hadifoglyokat kezelő koordinációs stáb, amely az ukrán védelmi minisztérium és a Felderítő Főcsoportfőnökség támogatásával működik.
A Financial Times szerint az Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójának kezdete óta mintegy 800 millió eurót tesz ki a szerb lőszerexport, amely harmadik feleken keresztül jutott el Ukrajnába.
A lap szerint Szerbia csendesen növeli nyugati lőszereladásait, végső soron részt vesz Ukrajna védelmi képességeinek erősítésében, miközben egyike annak a két európai országnak, amely nem csatlakozik az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz.
A Financial Times által közölt becslések szerint Oroszország 2022-es teljes körű inváziója óta a szerb lőszerexport, amely harmadik feleken keresztül jutott Ukrajnába, körülbelül 800 millió eurót tesz ki, amely Alekszandar Vucsics elnök szerint nagyjából pontos összeg.
A szerb elnök a helyzetet üzleti lehetőségként mutatta be, és ragaszkodott hozzá, hogy ne háborús állásfoglalásként kezeljék azt.
Ez a gazdasági fellendülésünk része, és fontos számunkra. Igen, exportáljuk a lőszereinket. Ukrajnába vagy Oroszországba nem exportálhatunk, de sok szerződésünk volt az amerikaiakkal, a spanyolokkal, a csehekkel és másokkal. Hogy mit csinálnak vele, az az ő dolguk
– mondta a szerb államfő.
„Még ha tudom is, nem az én dolgom. Az én dolgom, hogy legálisan kezeljük a lőszereinket, eladjuk. Vigyáznom kell az embereimre, és ennyi. Ennyit tudok mondani. Vannak barátaink Kijevben és Moszkvában is. Ezek a mi szláv testvéreink” – tette hozzá Alekszandar Vucsics.
