Kedves olvasóink!
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Június 27-én az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal kiszivárogtatásaival összefüggésben házkutatást tartottak Kirilo Timosenkónál, az ukrán elnöki hivatal volt helyettes vezetőjénél – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán hírportál nyomozásának megjelenése után kiderült, hogy az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal igazgatója utasítást adott arra, hogy ne kutassák át Olekszij Csernyiszov, a Naftogaz igazgatótanács-elnökének házát, a hivatal úgy döntött, hogy felkutatja azokat, akik információkat osztottak meg az újságírókkal.
Magyarország követeli, hogy Ukrajna ismerje el Kárpátalja teljes területét „hagyományosan magyarnak”. Az Unian cikke szerint közzétették Budapestnek a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó, Kijevnek még januárban átadott követeléseit. Az újságírók szerint a fő és legvitatottabb pont a magyarok jogainak biztosító helyek meghatározása volt.
Az ukrán jogszabályok szerint ilyen helyek azok a települések, ahol „jelentős számú” kisebbségi él (15 százaléktól felfelé), és ahol „hagyományos” kisebbségi lakosság él (10 százaléktól, az elmúlt 100 évben).
Magyarország azonban azt szeretné, ha Ukrajna minden kárpátaljai települést „hagyományosan magyarnak” ismerne el, beleértve azokat is, ahol nem éltek magyarok. A 2001-es népszámláláshoz igazodnak, de azóta csaknem felére csökkent a Kárpátalján élő magyarok száma – írja a portál.
Oroszország nem képes jelentős áttöréseket végrehajtani az ukrajnai harcmezőkön – vélte csütörtökön Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
„Tavasz óta megpróbáltak újabb offenzívát indítani, de eddig csak korlátozott eredményeket értek el. (…) Nincs olyan jel vagy ok, ami miatt azt hihetnénk, hogy Oroszországnak megvan a képessége vagy az ereje jelentős áttöréseket végrehajtani” – mondta a NATO-főtitkár az AFP francia hírügynökségnek adott interjúban.
Stoltenberg ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az orosz erők folytatják az előrenyomulást a különböző frontokon, és növelik a légi támadások számát.
Azonban azt tapasztaltuk, hogy az ukránok képesek tartani magukat. Képesek voltak folytatni súlyos csapások mérését a támadókra a frontvonalakon, de mélységi csapásokat is alkalmaztak
– tette hozzá.
Moszkva május 10-én indított újabb nagyszabású offenzívát Észak-Ukrajnában – emlékeztet az MTI.
Tengeri indítású, nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel, köztük Kinzsal hiperszonikus rakétával, valamint drónokkal mért az orosz haderő csoportos csapást olyan ukrán repülőterekre, amelyek a tervek szerint nyugati repülőgépek fogadására fognak szolgálni – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium az MTI szerint.
az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást.
A tárca szerint az orosz fegyveres erők hatból négy frontszakaszon nyomultak előre Ukrajnában az elmúlt nap folyamán, miközben hét ukrán ellenrohamot vertek vissza a Donyecki régióban. Az orosz összegzés szerint az ukrán hadseregnek csaknem kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a frontvonalon.
A minisztérium a nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg négy tüzérségi lőszerraktárt, az amerikai HIMARS rakétarendszer három indítóállását, két MiG–29-es repülőgépet, hat páncélozott harcjárművet, négy amerikai M777-es és egy M198-as, valamint négy brit FH–70-es vontatott tarackot, két Patriot légvédelmi rakétát, HIMARS sorozatvetők két rakétáját, továbbá 62 drónt.
Az orosz statisztika szerint az ukrán hadsereg a háború kezdete óta 23 ezernél is több katonai járművet vesztett, az orosz légvédelem által lelőtt drónok száma pedig a 26 700-at is meghaladja.
Volodimir Zelenszkij elnök június 27-én, az uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozóján biztonsági megállapodást írt alá az Európai Unióval – olvasható az ukrán elnök honlapján. A dokumentumot az EU részéről Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke írta alá.
A dokumentum szerint Ukrajna vállalja, hogy az EU-hoz vezető úton reformokat hajt végre, többek között a biztonság, a hírszerzés és a védelem területén. Ukrajnának emellett meg kell erősítenie az átláthatósági és elszámoltathatósági intézkedéseket a kapott segítséggel kapcsolatban, valamint hozzá kell járulnia az EU biztonságához.
Az EU segítséget nyújt Ukrajnának az unióhoz vezető úton és a kapcsolódó reformokban, beleértve az ország egységes uniós piacba való integrációját célzó gazdasági reformokat is. Az EU kötelezettséget vállal arra, hogy az Európai Békekeret és az Ukrajna Segítségnyújtási Alap révén továbbra is támogatja az Ukrajnának szánt halálos és nem halálos katonai felszerelések és kiképzés biztosítását. A biztonsági megállapodás szerint az Ukrajna Segélyalap költségvetése 2024-re 5 milliárd euró lesz.
Az EU és tagállamai eddig 108 milliárd euró értékben nyújtottak segítséget Ukrajnának, ebből 39 milliárd euró katonai támogatást. „2027-ig további hasonló éves emeléseket lehet kilátásba helyezni az ukrán igények alapján és a tanács politikai iránymutatásától függően” – olvasható a megállapodásban.
Az Európai Unió továbbra is biztosítja Ukrajna biztonsági és védelmi erőinek képzését, különösen az Ukrajnát támogató uniós katonai segítségnyújtási misszió (EUMAM) révén, valamint bővíti az EU és Ukrajna védelmi ipara közötti kooperációt. „Az ukrán védelmi iparral való szorosabb együttműködés hozzájárul Ukrajna védelmi képességének megerősítéséhez, és előnyös lesz az európai védelmi ipar azon képességének, hogy mind a tagállamok, mind Ukrajna igényeit támogassa” – áll a közleményben.
Az EU és Ukrajna továbbra is együttműködik a hibrid és kiberfenyegetések, a külföldi információmanipuláció és a beavatkozás elleni fellépés, valamint a kritikus infrastruktúrák védelme és az ukrán területek – köztük a fekete-tengeri régió – aknamentesítésében. Az EU vállalja továbbá, hogy támogatja Ukrajna nukleáris biztonságát, energiaágazatát és annak az uniós normáknak megfelelő átalakítását.
A dokumentum további fejezetei az Oroszország teljes körű inváziója miatt az országból menekülő ukránok védelmének biztosításával, valamint az Oroszországra gyakorolt nyomás további növelésével foglalkoznak, hogy aláássák az agressziós háború folytatására való képességét, beleértve új szankciók bevezetését is. „Az Európai Unió továbbra is törekedni fog a szankciók teljes körű és hatékony végrehajtására, valamint a szankciók kijátszásának kezelésére és megakadályozására” – olvasható a dokumentumban.
Az Európai Unió vállalja továbbá, hogy elősegíti az Ukrajnában elkövetett orosz háborús bűncselekmények kivizsgálását. „Az Európai Unió emellett továbbra is támogatni fogja az elszámoltathatósági ciklus valamennyi szakaszát a nyomozástól a megfelelő büntetőeljárásig és a bírósági eljárásig, végül pedig biztosítja az áldozatok kárpótlását és kártérítését.”
Donald Tusk lengyel miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben, a június 27-én kezdődő EU-csúcsra érkezésekor kiemelte, Oroszország és Belarusz fegyverként alkalmazott illegális migrációs taktikája nagy problémát jelent az EU számára. Hangsúlyozta, hogy fontos a védelem Oroszország és támogatója, Belarusz esetleges agressziójával szemben, de hozzátette, hogy nem csak katonai fenyegetésről van szó – írja az MTI.
Van ez a nagyobb problémánk is, Belarusz és Oroszország fegyveres illegális migrációs taktikája, amely igazán súlyos fenyegetés nemcsak Lengyelország és a balti államok számára
– hívta fel a figyelmet. A lengyel miniszterelnök észt, lett és litván kollégájával együtt csütörtökön felhívással fordult az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökéhez, kérve, hogy a résztvevők támogassák az EU Oroszországgal és Belarusszal közös külső határainak megerősítését.
Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő csütörtökön Brüsszelben az MTI szerint úgy nyilatkozott, hogy a június 27-én kezdődő EU-csúcson a vezetők és az ukrán elnök aláírják a biztonsági kötelezettségvállalásokról szóló megállapodást, amely kiterjed a katonai, a pénzügyi és a diplomáciai területre, és az Oroszország által befagyasztott eszközökből származó források átirányítását szolgálja.
Borrell arról is beszélt, hogy Európa nem fektetett be eléggé a védelembe.
Amikor kitört az ukrajnai háború, ráeszméltünk, hogy a katonai készleteink hiányosak, kívülről kell megvásárolnunk a védelmi készleteink majdnem 75 százalékát. Ez nem fizethető meg. Egy geostratégiai szereplő nem járhat el így
– figyelmeztetett.
Mint mondta, a hiányokat bepótolni nem lesz könnyű, mert sem a tagállamok, sem az Európai Unió nem rendelkezik elegendő forrással ahhoz, hogy nagy lépéseket tegyen ezen a téren.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke történelmi eredménynek nevezte az Ukrajnával folytatott uniós tagsági tárgyalások hivatalos megkezdését. Hosszú ideje vártunk erre, ez nagyon fontos mindannyiunk számára Ukrajnában – fogalmazott az ukrán elnök csütörtökön Brüsszelben, az Európai Unió csúcstalálkozóján az MTI szerint.
Az ukrán elnök szerint a következő hónapokban gyorsan meg kell tenni a következő lépéseket a békepárbeszéddel kapcsolatban.
Nincs sok időnk, mert rengeteg sebesültünk és halottunk van a csatatéren, az állampolgárok pedig szenvednek. Nem akarjuk, hogy ez a háború évekig tartson
– hívta fel a figyelmet.
Zelenszkij felszólította az nemzetközi közösséget, hogy terjesszenek elő egy közös béketervet egy második békecsúcs céljából. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy jelenleg nincs kapcsolat Kijev és Moszkva között, mert az orosz félnek nincs béketerve, „csak az fontolgatják, hogyan folytassák tovább a háborút”.
A most kezdődött európai uniós csúcstalálkozón az EU-tagállamok vezetőinek lehetőségük lesz további biztonsági megállapodásokat aláírni Ukrajnával, és ezáltal azt az üzenetet küldik az ország népének, hogy az EU addig fogja támogatni Ukrajnát, ameddig csak szükséges – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csütörtökön a brüsszeli tanácskozásra érkeztekor.
Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő testület elnöke Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel közösen adott sajtónyilatkozatot. Michel üdvözölte a csatlakozási tárgyalások minapi megkezdését Ukrajnával.
Ez az ukrán nép politikai akaratát tükrözi, és Ukrajna elkötelezettségét a csatlakozáshoz szükséges reformok végrehajtására
– jelentette ki.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Kijevnek több katonai és pénzügyi támogatásra van a szüksége az ellene Oroszország által indított háborúban. Mint mondta, fontos döntést hozott az EU azáltal, hogy a zárolt orosz vagyonból származó jövedelmet Ukrajnának ajánlotta fel, és G7-partnereivel együtt dolgozik egy további 50 milliárd eurós csomag biztosításán is. „Úgy gondolom, rendkívül fontos jelezni, hogy nem ijedtünk meg Oroszországtól, mert tudjuk, hogy az ukránok a jövőjük, a mi és gyermekeink jövője védelmében harcolnak” – fogalmazott az Európai Tanács elnöke az MTI szerint.
A Harkivba irányuló orosz offenzíva azt mutatja, hogy a Moszkvára gyakorolt nemzetközi nyomás jelenlegi szintje nem elégséges – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A kijevi hadsereg szerint sikerült stabilizálni a helyzetet, miután az orosz erők új fronton indítottak támadást Ukrajna északkeleti régiójában. Ez volt Vlagyimir Putyin második kísérlete arra, hogy előrenyomuljon Harkiv felé, miután az ukrán csapatok sikeresen visszaverték erőit a 2022-es inváziót követően.
Az EU csütörtökön biztonsági megállapodást írt alá, amely megerősíti elkötelezettségét, hogy a biztonság- és védelempolitika területén segítséget nyújt Ukrajnának.
Volodimir Zelenszkij a jövő hónapban tárgyalásokat folytat Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel. Tusk az ukrán elnökkel folytatott brüsszeli megbeszélése után jelentette be a tárgyalásokat.
Az EU megértette, amit a lengyelek a háború kezdete óta tudnak: Ukrajna védelme Európa védelme
– mondta.
A két vezető közötti megbeszélésekre a július 9-i washingtoni NATO-csúcstalálkozó előtt kerül sor.
Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) leleplezte az orosz titkosszolgálatok érdekében tevékenykedő bloggerek hálózatát Odesszában. Az elkövetők megpróbálták megzavarni a mozgósítást, és átadták a városban lévő ukrán fegyveres erők koordinátáit az ellenségnek – írta meg az Interfax.
Az elkövetők provokatív streameket forgattak, és hamis jelentéseket tettek közzé az ukrán hadseregről és a toborzó és támogató központok (TCC) képviselőiről. Ezenkívül a bloggerek terjesztették a helyi katonai komisszáriumok mozgó csapatainak, ellenőrzőpontjainak és mozgási útvonalainak koordinátáit
– áll az SZBU csütörtöki közleményében. Az ukrán biztonsági szolgálat szerint az oroszok ezeket az információkat felhasználhatták arra, hogy előkészítsék a légicsapásokat azokra a helyekre, ahol az ukrán védők koncentrálódtak.
„A biztonsági szolgálat meghiúsította az ellenség terveit, és hét gyanúsítottat vett őrizetbe. Az őrizetbe vettek között van egy odesszai házaspár, akik kiszivárogtatták az ukrán fegyveres erők tartózkodási helyeit egy oroszbarát Telegram-csatornának, amelynek összesen több mint 200 ezer felhasználója van” – áll a közleményben.
A rendelkezésre álló adatok szerint ezeket az adatokat az FSZB képviselői kezelik, akik információkat gyűjtenek a védelmi erők tartózkodási helyéről és mozgásáról.
Az SZBU szerint őrizetbe vettek egy helyi lakost is, aki ugyanezen a Telegram-csatornán információkat továbbított, valamint négy másik odesszai lakost, akik a népszerű üzenetküldők speciális csoportjaiban közzétett bejegyzésekkel próbálták megzavarni a mozgósítást. Az SZBU szerint egyikük egy 15 ezer fős regionális Telegram-csatorna adminisztrátora.
A vádlott ott terjesztette a TCC katonáinak aktuális tartózkodási helyeit, és felszólította előfizetőit, hogy csatlakozzanak az Oroszország javára folytatott információszerző tevékenységhez
– áll a közleményben. A szolgálat nyomozói „Ukrajna fegyveres erőinek törvényes tevékenységének akadályozása különleges időszakban” váddal vették őrizetbe a gyanúsítottakat.
A jövő évtől az ukrán hadsereg még több újonca vehet részt alapkiképzésen Németországban – írja az RBK Ukraine Andreas Marlow, a multinacionális „Különleges Kiképzési Parancsnokság” vezetőjének bejelentése alapján.
Több képzési kérés érkezett hozzánk, mivel Ukrajna továbbra is mozgósít, különös tekintettel az alapkiképzésre, amelyet főként az Egyesült Királyság végez
– mondta a parancsnok.
Elmondta, hogy ez valószínűleg hatással lesz az eddig Németországban folyó, alapkiképzést követő kollektív – egész századokat vagy zászlóaljakat érintő – képzésekre.
Marlow megjegyezte, hogy Kijev arra törekszik, hogy önállóan is több kiképzést folytasson le, hogy egyszerűsítse a logisztikát, és lehetővé tegye a csapatok rövidebb időn belüli harctérre kerülését. Mint ismert, Spanyolország és Lengyelország is kiképzést tart az ukrán csapatok számára.
A Special Training Command (STC) az Európai Unió 2022-ben létrehozott katonai missziójának része, amelynek célja, hogy 2024. november közepéig mintegy 60 ezer ukrán katonát képezzenek ki, ezáltal segítve az ukrajnai háborút.
Németországban 14 ország oktatói képeznek katonai személyzetet harckocsik, Patriot és IRIS-T légvédelmi rendszerek üzemeltetésére, mesterlövészek, mérnökök, mentősök és drónkezelők sajátítják el szakmájukat, informatikai szakemberek pedig a hackerek elleni védekezést tanulják.
Ukrajna csütörtökön 1,9 milliárd eurót kapott az EU-tól az ukrán támogatás keretében nyújtott, feltétel nélküli finanszírozás harmadik részletéből – közölte a pénzügyminisztérium, amelyet az Interfax szemlézett.
A teljes körű háború kezdete óta az EU közel 35 milliárd euró közvetlen költségvetési támogatást nyújtott Ukrajnának. Az EU Ukrajna kulcsfontosságú partnere, amely továbbra is döntő szerepet játszik győzelmünk felgyorsításában és az ország gazdasági ellenálló képességének megerősítésében
– áll Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter közleményében. Ukrajna és az EU a héten az ukrán hitelkeret értelmében egy 27 milliárd eurós megállapodást írt alá a 2024–2027 közötti időszakra.
Az Ukrajnának nyújtott finanszírozás három összetevőből áll:
Az 1,9 milliárd összegű, feltétel nélküli részlet folyósítását követően negyedévente további részleteket folyósítanak, attól függően, hogy Ukrajna teljesíti-e az ukrán hitelkeretre vonatkozó terv mutatóit, és azokat az EU pozitívan értékeli-e.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök észt, lett és litván kollégájával együtt felhívással fordult az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökéhez, kérve az EU Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös külső határai megerősítésének támogatását – írja az MTI.
A négy miniszterelnök a PAP lengyel hírügynökség által megszerzett, az EU csütörtökön kezdődő csúcstalálkozója előtt elküldött levelében azzal érvelt, hogy az Európai Unió Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határa mentén kiépítendő védelmi infrastruktúra hatékony eszköz lenne az uniót onnan fenyegető katonai és egyéb hibrid támadásokkal szemben.
A négy miniszterelnök szerint a közösen indítványozott projekt kivitelezéséhez – tekintettel annak méreteire és költségére – különleges támogatásra van szükség az Európai Uniótól mind politikai, mind pénzügyi téren.
Lengyelország a közelmúltban új védelmi program bevezetéséről döntött Keleti Pajzs néven, a Fehéroroszország felől érkező hibrid támadások, valamint az orosz–ukrán háború miatt, Észtország, Lettország és Litvánia hasonló okokból megállapodtak egy úgynevezett balti védelmi vonal kiépítéséről.
A négy miniszterelnök szerint az Európai Uniónak többet kellene költenie védelemre, és össze kellene hangolnia kezdeményezéseit a NATO-val. A négy ország várhatóan felveti az ügyet a jelenlegi EU-csúcson.
Phenjan katonai építő és műszaki erőket küld Ukrajnába, akik Donyeck megye oroszok által megszállt területein fognak részt venni az újjáépítésben – hivatkozik a Washingtoni Hadtudományi Intézet szerdai jelentésére a Portfolio.
A dél-koreai TV Chosun egy szöuli kormánytisztviselőt idézve adott hírt arról június 21-én, hogy jelentős létszámú műszaki csapat indul meg júliusban Donyeck megyébe, hogy támogassák az ottani újjáépítési munkálatokat.
Az észak-koreai hadseregnek 10 műszaki dandárja van összesen. A TV Chosun úgy becsüli, Észak-Korea évente 115 millió dollárnyi összeget kapna Oroszországtól, ha elküldi 3–4 műszaki dandárját Ukrajnába.
A Pentagon sajtótitkára, Pat Ryder kedden úgy nyilatkozott, hogy szorosan figyelemmel követik a fejleményeket. Azt is hozzátette, az észak-koreai vezetés nevében megkérdőjelezné, hogy saját katonáit „ágyútölteléknek” akarja-e küldeni Ukrajnába.
Az intézet egyelőre nem látja jelét annak, hogy észak-koreai katonák a közvetlen katonai műveletekben is részt vennének Ukrajnában, de attól tartanak, hogy a műszaki dandárok jelenléte felszabadíthat más orosz erőket, akiket így a frontra lehet vezényelni.
A Védelmi Minisztérium pozitív dinamikát észlel a mozgósítás ütemében Ukrajnában, a helyzet jobb, mint márciusban és februárban volt – idézi a karpat.in.ua Dmitro Lazutkint, a Védelmi Minisztérium szóvivőjét, aki az ukrán televízió adásában nyilatkozott a mozgósításról.
Egyértelműen kijelenthetjük, hogy mostanra nőtt a mozgósítottak száma. Most más intenzitást kapott a folyamat. A számokat nem árulhatjuk el, de a dinamika pozitív, és ez örvendetes
– mondta a szóvivő.
Lazutkin arról is beszélt, hogy a Védelmi Minisztérium tudja, hogy eltart egy ideig, amíg ezek a jelenleg mozgósítás alatt álló polgárok a hadseregbe kerülnek, hiszen, mint mondta, „kiképzésen, katonaorvosi vizsgálaton kell átesniük, mozgósítási parancsot kell kapniuk”. Hozzátette, úgy látja, hogy „a dinamika jelentősen javult, ha márciushoz vagy februárhoz viszonyítjuk”.
Ha Ukrajnának sikerül hatékonyan végrehajtania a tervezett helyreállítási munkálatokat a megrongálódott erőműveken, és megerősíteni a légvédelmet, akkor az ország a lehető legkevesebb áramkimaradással vészelheti át a telet – közölte szerdán az ukrán Állami Energiafelügyelet vezetője, Ruszlan Szlobodjan, amit az Interfax szemlézett.
Minden attól függ, hogy a tél kezdete előtt mennyire sikerül megjavítani a berendezéseket. És ami nagyon fontos, hogy mennyire tudjuk megvédeni a kritikus infrastruktúrát légvédelmi rendszerekkel
– mondta a Suspilne TV-ben.
Szerinte túl korai még előrejelzéseket tenni a télre vonatkozóan, és semmiképpen sem szabad az energiarendszer jelenlegi helyzetéből kiindulni, hiszen a sérült létesítményeken éjjel-nappal folynak a sürgősségi javítási munkálatok. Szlobodjan szerint a jelenlegi helyzet az energiarendszerben feszült, de általában véve ellenőrzés alatt tartható. A termelőkapacitások hiánya viszont egész nap fennáll.
Emlékeztetett arra, hogy a termelőkapacitások hiányának fő oka a tömeges ellenséges rakéta- és dróncsapások, amelyek következtében több mint 9 gigawatt felhasználható termelés veszett oda. Emellett a termelés egy része jelenleg is tervezett karbantartás alatt áll.
A menetrendszerű javításokat általában nyáron végzik el. Korábban elegendő tartalék termelőkapacitással rendelkeztünk. Most viszont átmenetileg elvesztettük ezt a tartalékot a bombázások miatt
– jelentette ki az Állami Energiafelügyelet vezetője.
Ukrajnán múlik majd, hogy eldöntse, megkezdi-e a tárgyalásokat Oroszországgal az ellenségeskedések beszüntetéséről. Ezt John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács stratégiai kommunikációért felelős koordinátora nyilatkozta egy tájékoztatón, kommentálva a Donald Trump tanácsadói által felajánlott „béketervvel” kapcsolatos információkat – írta meg az Unian.
Szerinte Joe Biden elnök következetesen és határozottan támogatja Ukrajnát:
Több mint 50 országból álló globális koalíciót építettünk ki, amely támogatja Ukrajnát a védelmében. Biden nemrég történelmi jelentőségű kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá Ukrajnával a G7-ek olaszországi csúcstalálkozóján. Megérti, hogy minél erősebb Ukrajna pozíciója a harctéren, annál erősebb lesz a tárgyalóasztalnál, amikor eljön az idő. És tudják, ki fogja eldönteni, hogy mikor jön el az idő? Zelenszkij elnök.
Hangsúlyozta, hogy Washington álláspontja változatlan. „Ukrajna nélkül nincs semmilyen döntés Ukrajnáról. Sürgetjük, hogy Zelenszkij elnöknek minden szükséges eszköz a rendelkezésére álljon ahhoz, hogy erős pozícióból tárgyalhasson, amikor készen áll. Tudja, hogy a mi és több mint 50 másik ország támogatását élvezi” – tette hozzá a Nemzetbiztonsági Tanács tagja.
Kirby szerint a Fehér Ház nem fogja területi engedményekre kényszeríteni Ukrajnát, mert ha Putyin meghódíthatja Ukrajnát, annak súlyos következményei lesznek.
Volodimir Zelenszkij elnök csütörtök reggel Lembergbe érkezett, a látogatását korábban azonban nem jelentették be előre – szúrta ki a karpat.in.ua az Elnöki Hivatal Telegram-csatornájára és a Lemberg Megyei Katonai Adminisztrációra hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán elnök felkereste a Mars-mezőt, ahol tisztelgett az elesett védők emléke előtt.
Lemberg. Mars-mező. Nem feledjük a szabadság, a függetlenség és országunk jövőjének az árát. Soha nem felejtünk el senkit, akinek a bátorsága és ereje szabadságot szerzett Ukrajnának
– tisztelgett Zelenszkij.
A Lemberg Megyei Katonai Adminisztráció megerősítette, hogy Zelenszkij előre be nem jelentett látogatásra érkezett a megyébe.
Zelenszkij a tervek szerint június 27-én Brüsszelbe látogat, ahol aláírja az Ukrajna és az Európai Unió közötti biztonsági megállapodást.
🫡🇺🇦 Zelensky honored the memory of the fallen heroes in Lviv. pic.twitter.com/mZItghGc88
— MAKS 24 🇺🇦👀 (@Maks_NAFO_FELLA) June 27, 2024
Az ukrán hadsereg „Magyar” fedőnevű egyik parancsnokának egysége drónnal vadászik az orosz katonákra, és mindez videón is látható – hívta fel a figyelmet az Infostart.
A mostani, drámai „fogócskáról” készült videóhoz hasonló felvételek – amelyek az úgynevezett FPV-drónok akcióiról készülnek – naponta jelennek meg az ukrajnai médiában. Ezek a robotok egy apró kamerával folyamatosan élőképet sugároznak, amit a kezelőjük egy VR-szemüveghez hasonló eszközön keresztül lát.
A Magyar-féle egység legutóbbi videója egy ilyen vadászatot örökített meg, és az látszik rajta, amint orosz katonák kétségbeesetten menekülnek egy ukrán drón elől, amely hol az egyiküket, hol a másikukat támadja, majd lecsap.
Majd a robot becsapódása látszódik a felvételen, amiből az következik, hogy az orosz katonát a detonáció vagy azonnal megölte, vagy halálosan megsebesítette, így Magyar madarai újabb áldozatot szedtek.
🇺🇦 Fast and Furious Ukrainian drone catching 🇷🇺 Russian invaders
— Slava 🇺🇦 (@Heroiam_Slava) June 26, 2024
credit: Madyar birds pic.twitter.com/NTocs2By7N
A NATO-tagállamok jelenleg tárgyalják Jens Stoltenberg főtitkár elképzelését egy évi 40 milliárd eurós finanszírozási tervről Ukrajna részére, amihez egyes szövetségesek továbbra is szkeptikusan állnak – írja az Ukrajinszka Pravda.
A hivatal szerint több NATO-tagállam sem hajlandó megszavazni a többéves katonai segélykiadásokat, az országok megosztottak abban, hogy ezek a kötelezettségvállalások hogyan működjenek az elkövetkező években.
Egyes szövetségesek óvakodnak attól, hogy konkrét számokkal formalizálják a kötelezettségvállalásokat, és egyszerűen csak meg akarják ígérni, hogy továbbra is azonos szintű támogatást nyújtanak – állítják a Bloomberg finanszírozás kérdéséről írt anyagában.
Eközben mások a pontos számadatok közzétételétől óvakodnak, mert attól tartanak, hogy az felfedheti az Ukrajnának nyújtott segélyek valódi mértékét.
Az ukrajnai menekültek 2022 óta 8 ezer kis- és közepes, ezenkívül 50 ezer egyéni vállalkozást regisztráltak be Lengyelországban – írja a Kárpáti Igaz Szó a Lengyel-Ukrán Kereskedelmi Kamara első alelnöke, Dariusz Szymcikha beszámolója alapján.
A kijevi 3. újjáépítési fórumon Marek Bielski, a Lengyel Nemzeti Kereskedelmi Kamara igazgatótanácsának tagja arról beszélt, hogy az ukrán vállalkozásoknak nagy kilátásai vannak Lengyelországban. Példaként említette, hogy „a 2000-es évek elején Németországban alapított lengyel cégek 10-15 év alatt visszatértek a lengyel piacra, és európai tapasztalatok hordozójaként óriási hatással voltak Lengyelország átalakulására”.
Hennagyij Csizsikov, az Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara elnöke megjegyezte, hogy Lengyelország az ukrán tőke és munkaerő eddigi legnagyobb áthelyezésének példája.
Az ukrán vállalkozók nagyon jól alkalmazkodnak az európai piachoz, és sikeresen hoznak létre vállalkozásokat nemcsak Lengyelországban, hanem Kelet-Európa más országaiban is
– hangsúlyozta.
Az Eurostat adatai szerint idén április végén 953 930-an voltak Lengyelországban, akik a háború kitörése után hagyták el Ukrajnát és ideiglenes védelem státuszt kaptak. Ez az Európai Unióban az ezzel a státusszal rendelkezők 22,7 százalékát jelenti.
Magyarország területére 2024. június 26-án az ukrán–magyar határszakaszon 6714 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5767 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 57 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja az MTI.
Az orosz haditengerészet három Kalibr rakétahordozót tart készültségben a Fekete- és az Azovi-tengeren, összesen 16 rakétával – közölte táviratban az ukrán haditengerészet.
Egy ellenséges hajó tartózkodik a Fekete-tengeren, amelyen Kalibr cirkálórakéták vannak. Az Azovi-tengeren 7 ellenséges hajó van, amelyből 2 Kalibr cirkálórakéta-hordozó, összesen 16 rakétával. A Földközi-tengeren 4 ellenséges hajó van, amelyek közül 3 Kalibr cirkálórakéta-hordozó, összesen legfeljebb 20 rakétával
– áll a közleményben, amelyet az Interfax szemlézett.
Az AM General amerikai hadiipari cég által gyártott, a világ legkönnyebb és legmozgékonyabb tüzérségi rendszerét próbálják ki az ukrajnai harctéren – írja az Infostart a gyártó vezérigazgatója, Mike Evans beszámolója alapján.
Az AM General tüzérségi rendszerét a könnyű fegyverzetű gyalogsági vagy a különleges egységek használhatják. A mindössze két terepjáróból álló, Humvee 2–CT Hawkeye egyik járműve hordozza a 105 mm-es ágyútarackot, míg a másik a lőszert szállítja – írják, hozzátéve, hogy a kétajtós, platós változatot, a Humvee-t az amerikai hadseregben évek óta használják.
⚡️The 🇺🇸United States has sent its new lightweight 105mm reduced-recoil howitzer, the Humvee 2-CT Hawkeye, to 🇺🇦Ukraine for combat testing, AM General program director Mike Evans said.
— 🪖Military news (@front_ukrainian) June 25, 2024
This artillery system is installed, as you might guess, on the chassis of a Humvee vehicle and… pic.twitter.com/bvZ7A3SJNI
A Humvee 2–CT Hawkeye a megállás után mindössze három perc alatt tud leadni két lövést, ezután el is hagyja a tüzelőállást. Ez az „üss és fuss” harcmodor nagyban megnöveli a rendszer túlélőképességét, a katonák ugyanis még a helyzetük bemérése előtt odébb tudnak állni. A rendszer külső támogatás nélkül, önállóan működik.
Alapja az ismert és bevált 105 mm-es vontatott ágyútarack, amelynek a felére csökkentették a lövés közbeni visszarúgását.
Hagyományos lőszerrel 11,5 kilométer a legnagyobb lőtávolság, míg rakéta póthajtású gránáttal akár 15 kilométerre lévő célpontok is elérhetők. Az ágyú kezeléséhez három katona szükséges, a lőszert pedig a másik járművel utazó négy katona biztosítja a számukra.
Egyes uniós országokban a mobilszolgáltatók elkezdték blokkolni a RIA Novosztyi weboldalát, ezeket az adatokat a Német Szövetségi Köztársaság vezető szolgáltatói megerősítették az ügynökségnek. Az egyik ilyen a legnagyobb európai szolgáltató, a Telekom, amelynek székhelye Bonnban van.
Mint a lap írja, Magyarországon és Csehországban a Telekom helyi leányvállalatai, a Magyar Telekom és a T-mobile blokkolta a hozzáférést az oldalhoz, míg a cseh O2 és a Vodafone révén a domain továbbra is elérhető.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Vlagyimir Putyin szerdán telefonbeszélgetést folytatott Mohammad Mokhber ideiglenes iráni elnökkel – közölte a Kreml.
Az orosz elnök és Mokhber „kölcsönösen előnyös kétoldalú együttműködésről tárgyaltak minden kulcsfontosságú területen”, beleértve az energiát és a „nagyszabású infrastrukturális projekteket”.
A Gazprom orosz energiaipari óriásvállalat szerdán bejelentette, hogy memorandumot írt alá a Nemzeti Iráni Gázipari Társasággal (NIGC) az iráni gázvezetékekből származó orosz gáz szállításáról Iránba.
Az Európai Unió országai új szankciórendszert kívánnak létrehozni a hibrid támadások elleni küzdelem érdekében − derült ki az Európai Tanács mai következtetéstervezetéből.
Az uniós vezetők holnap és pénteken ülnek össze, hogy megvitassák a kritikus kérdéseket, köztük az ukrajnai háborút, a Közel-Keletet, a biztonsági kérdéseket, valamint a közelmúltbeli georgiai politikai eseményeket − közölte a Sky News.
A napirenden szerepel az elmúlt évben egyre gyakoribbá váló hibrid támadások elleni új keretrendszer megvitatása is.
Az Európai Tanács határozottan elítéli a hibrid tevékenységek minden típusát... beleértve a megfélemlítést, a szabotázst, a külföldi információs manipulációt és beavatkozást, a dezinformációt, a rosszindulatú kibertevékenységeket és a migránsok harmadik országok általi instrumentalizálását
− áll a tervezetben.
„Oroszország külföldi destabilizáló tevékenységeire válaszul az Európai Tanács ismételten felszólít arra, hogy a tanácsban folytassák a munkát egy új szankciórendszer létrehozása érdekében” − írják.
