Ukrajna a jövő heti washingtoni NATO-csúcstalálkozón várhatóan jó híreket kap a légvédelmi rendszerek bővítésére irányuló törekvéseivel kapcsolatban – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Reméljük, hogy a csúcstalálkozó előtt újabb, a légvédelemmel kapcsolatos bejelentéseket tehetünk” – mondta az Egyesült Államok külügyminisztériumának névtelenségbe burkolózó magas rangú képviselője.
Hallhatta, hogy az ukránok további Patriotokat vagy hasonló rendszereket szeretnének beszerezni. És úgy gondolom, hogy lesz néhány további jó hírünk számukra ezen a fronton
– tette hozzá, de más részletekkel nem szolgált.
A lap emlékeztet, hogy az ukrán tisztviselők hónapok óta arra kérik a partnereket, biztosítsanak több légvédelmi rendszert az orosz erők gyakori rakéta- és dróntámadásai elleni védelem érdekében.
Lloyd Austin, a Pentagon vezetője kedden közölte, hogy az Egyesült Államok hamarosan további 2,3 milliárd dollár értékű biztonsági támogatást jelent be Ukrajnának, amely páncéltörő fegyvereket, elfogórakétákat és lőszert tartalmaz a Patriot és más légvédelmi rendszerekhez.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Megsemmisített öt Szu–27-es repülőgépet az ukrajnai Poltava megyében lévő mirhorodi reptérre Iszkander rakétákkal végrehajtott csoportos csapással az orosz hadsereg, további kettőt pedig ugyanott, ugyancsak a földön üzemképtelenné tett, miközben egy MiG–29-est és egy Szu–27-est az orosz légvédelem lőtt le – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.
Az orosz statisztika szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 625 repülőgépet veszítettek el.
A moszkvai katonai tárca szerint az orosz fegyveres erők hatból négy frontszakaszon nyomultak előre Ukrajnában az elmúlt nap folyamán, miközben tíz ukrán ellenrohamot vertek vissza, közülük kilencet a Donyecki régióban.
A minisztérium a nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett három tüzérségi és hat tábori lőszerraktárt, egy harckocsit, öt páncélozott harcjárművet, egy német Panzerhaubitze-2000-es önjáró, valamint három amerikai M198-as és egy M777-es, továbbá egy brit FH–70-es vontatott tarackot, hat brit Storm Shadow manőverező repülőgépet, egy francia HAMMER irányított légibombát, egy HIMARS-rakétát, valamint 81 drónt, köztük egy török Bayraktar TB2-est.
Az orosz összegzés szerint az ukrán hadseregnek mintegy 1800 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a frontvonalon.
Az orosz erők heves tüzérségi tüzet zúdítottak a dél-ukrajnai Herszon városára kedden déltájban, a támadás következtében életét vesztette egy 54 éves nő, tíz ember pedig megsebesült – közölte Olekszandr Prokugyin, a megye kormányzója a Telegramon.
Az ország keleti részében lévő Dnyipropetrovszk megyében Nyikopol városát érte orosz csapás kedden, aminek következtében – Szerhij Liszak kormányzó közlése szerint – életét vesztette egy 61 és egy 86 éves nő, és az eddigi adatok szerint kilencen megsebesültek, köztük egy 9 és egy 17 éves fiú.
Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka arról számolt be, hogy ukrán repülőgépek sikeres támadást hajtottak végre egy orosz lőszerraktár ellen az ideiglenesen megszállt Krímben. Tagadta egyúttal a médiában elterjedt hírt arról, hogy az orosz erők nagyszámú ukrán harci gépet semmisítettek meg.
„Az ellenséges propaganda szerint »megsemmisített« ukrán repülőgépek ismét sikeresen hajtanak végre harci küldetéseket, rakéta- és bombatámadásokat indítanak a megszállók állásai ellen, és fontos katonai létesítményeket számolnak fel mélyen az ellenséges vonalak mögött” – írta a Telegramon.
Emlékeztetett arra, hogy hétfőn az orosz erők csapást mértek az ukrán hadsereg egy Poltava megyei repterére. Hétfő este Jurij Ihnat, a légierő szóvivője megerősítette: valóban volt orosz támadás, és az ukrán fegyveres erők veszítettek el haditechnikai eszközöket, de – mint mondta – korántsem annyit, mint azt az orosz fél állítja.
Kedd délután az orosz katonák légibombát dobtak a Donyecki területen található Szelidovéra, ennek következtében egy 63 éves nő meghalt, további két ember pedig megsérült – írja az Ukrajinszka Pravda.
Legalább egy ember meghalt és kettő megsebesült Szelidovoe ágyúzása következtében. A város tűz alá került napközben – az oroszok ismét civileket bombáztak
– írta Vadim Filaskin, a Donyecki Területi Katonai Adminisztráció elnöke.
Az ügyészség szerint az oroszok egy légibombát, valószínűleg FAB–500-ast dobtak a város lakóövezetére. Egy 63 éves nő belehalt a csapásba. Egy házaspár és szomszédjuk repeszsebeket kapott, ők kórházba kerültek.
A csapással 24 házat és két autót is megrongáltak. A katonai adminisztráció vezetője ismét evakuálásra szólította fel a térség lakóit.
„Még egyszer hangsúlyozom: veszélyes a Donyecki területen maradni! Vigyázzatok magatokra – evakuáljatok!” – mondta Filaskin.
A Donyecki területi ügyészség szerint 2024. július 2-án az orosz hadsereg csapást mért Hirnik városára is. Az ellenséges támadás következtében egy 55 éves állampolgár sérült meg az otthonában. Nyu-Jork falu is ellenséges tűz alá került, ott egy 76 éves lakost öltek meg, a Bahmuti járásbeli Szevernye községben pedig egy 54 éves férfi sérült meg.
Az orosz hadsereg megtámadta Sziverszk városát is, aminek következtében egy 37 és egy 56 éves állampolgár sérült meg.
Ukrajna a jövő heti washingtoni NATO-csúcstalálkozón várhatóan jó híreket kap a légvédelmi rendszerek bővítésére irányuló törekvéseivel kapcsolatban – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Reméljük, hogy a csúcstalálkozó előtt újabb, a légvédelemmel kapcsolatos bejelentéseket tehetünk” – mondta az Egyesült Államok külügyminisztériumának névtelenségbe burkolózó magas rangú képviselője.
Hallhatta, hogy az ukránok további Patriotokat vagy hasonló rendszereket szeretnének beszerezni. És úgy gondolom, hogy lesz néhány további jó hírünk számukra ezen a fronton
– tette hozzá, de más részletekkel nem szolgált.
A lap emlékeztet, hogy az ukrán tisztviselők hónapok óta arra kérik a partnereket, biztosítsanak több légvédelmi rendszert az orosz erők gyakori rakéta- és dróntámadásai elleni védelem érdekében.
Lloyd Austin, a Pentagon vezetője kedden közölte, hogy az Egyesült Államok hamarosan további 2,3 milliárd dollár értékű biztonsági támogatást jelent be Ukrajnának, amely páncéltörő fegyvereket, elfogórakétákat és lőszert tartalmaz a Patriot és más légvédelmi rendszerekhez.
Lloyd Austin védelmi miniszter kedden közölte, hogy az Egyesült Államok hamarosan további 2,3 milliárd dolláros védelmi támogatást jelent be Ukrajnának, amely páncéltörő fegyvereket, elfogórakétákat és lőszereket tartalmaz a Patriot és más légvédelmi rendszerekhez – írja az AP francia hírügynökség.
Austin kijelentései azután hangzottak el, hogy Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszterrel találkozott a Pentagonban. Ezek határozott választ jelentenek a Kijevből érkező kérésekre, hogy segítsenek a Donyecki területen lévő orosz erők elleni harcban.
A támogatásból 150 millió dollár az elnöki lehívási engedélyből (PDA) származik, a fennmaradó összeget pedig az Ukrajna Biztonsági Támogatási Kezdeményezés (USAI) biztosítja. A PDA lehetővé teszi, hogy a Pentagon kivegye a fegyvereket a készleteiből, és gyorsabban küldje el azokat Ukrajnának; az USA hosszabb távú szerződéseket köt a fegyverekre.
„Félreértés ne essék, Ukrajna nincs egyedül, és az Egyesült Államok soha nem fog meginogni a támogatásukban” – mondta Austin, amikor megnyitotta az Umerovval folytatott megbeszélést. „Mintegy 50 szövetségesünkkel és partnerünkkel együtt továbbra is biztosítani fogjuk azokat a kritikus képességeket, amelyekre Ukrajnának szüksége van az orosz agresszió visszaszorításához ma, és az orosz agresszió elrettentéséhez holnap” – tette hozzá.
A Világbank a 2024-es pénzügyi évre vonatkozó jövedelmi rangsora szerint Ukrajnát a felső közepes jövedelmű országok közé sorolta – derült ki a szervezet közleményéből, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál ismertetett kedden.
Ukrajnában az egy főre eső nemzeti jövedelmet a Világbank fejenként 5070 dollárra becsüli, míg korábban ez a szám 4270 dollár volt.
A Világbank a világ gazdaságait négy jövedelmi csoportba sorolja: alacsony, alsó közepes, felső közepes és magas jövedelműek. A besorolásokat minden év július 1-jén frissítik, figyelembe véve az előző naptári évben egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmet (GNI).
A Világbank jövedelemosztályozásának célja, hogy tükrözze az adott ország fejlettségi szintjét, az egy főre jutó GNI-re támaszkodva, mint a gazdasági potenciál széles körben elérhető mutatójára – magyarázta a hírportál.
Ukrajna felminősítése a gazdasági növekedés 2023-as fellendülésének köszönhető, amikor is a reál GDP 5,3 százalékkal nőtt a 2022-es 28,8 százalékos visszaesés után, valamint a népesség csökkenésének, amely több mint 15 százalékkal fogyott az Oroszország által 2022 elején indított háború kezdete óta. A reál GDP 2024 első negyedévében 6,5 százalékkal nőtt a tavalyi első negyedévhez képest Ukrajnában.
Az ukrán hírportál kitért arra, hogy ezzel egy időben Oroszország a magas jövedelmű országok kategóriájába került. Ennek oka a katonai tevékenység jelentős növekedése, a kereskedelem 6,8 százalékos, a pénzügyi szektor 8,7 százalékos és az építőipar 6,6 százalékos élénkülése. Ezek a tényezők mind a reál (3,6 százalék), mind a nominális (10,9 százalék) GDP növekedéséhez vezettek.
Drónokkal támadtak négy orosz települést a Belgorodi régióban kedd délután az ukrán erők – közölte Telegram-csatornáján a régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov.
A vezető posztjában azt írta, az előzetes információk szerint Graivoron városban egy személyautót ért találat, ami a robbanás következtében kigyulladt és teljesen kiégett. Bezimeno településen pedig öt lakóház semmisült meg.
Hozzátette: sérültekről egyelőre nem tudni.
Két nő meghalt, miután Oroszország támadást intézett Nyikopol ellen – írja az Ukrajinszka Pravda.
Egy 61 és egy 86 éves nő halt meg Nyikopolban orosz támadás következtében. Előzetesen kilenc sebesült van a városban. Köztük van egy 9 és egy 17 éves fiú. Minden szükséges segítséget megadnak számukra
– mondta Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszki területi Katonai Adminisztráció vezetője.
Liszak elmondása szerint a támadás miatt a városban oktatási intézmények és lakóházak is megsérültek, valamint egy orvosi rendelő is károkat szenvedett el. Egy szépségszalon és egy autó, valamint néhány üzlet ugyancsak megrongálódott.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Kijevben tartózkodó Orbán Viktor megállapodott az első ukrán tannyelvű iskola megnyitásáról Magyarországon – írja az Ukrajinszka Pravda.
Különösen egy ukrán iskola magyarországi megnyitásáról tárgyaltunk (Orbán Viktorral), amely az első ilyen jellegű iskola lenne Magyarországon, és miniszterelnök úr támogatásáról biztosított a projekthez
– mondta Zelenszkij.
Orbán Viktor megerősítette, hogy az ukrán fél felvetette ezt a kérdést, és teljes mértékben támogatta Zelenszkij kezdeményezését. Külön kiemelte, hogy a nagyszámú ukrán menekült Magyarországra érkezése miatt szükség van az oktatásukra.
„Mi nem csak megértjük ezt az igényt. A magyar állam átvállalja ennek az iskolának a finanszírozását. Annyi ukrán iskolát fogunk nyitni, amennyire szükség van. Fontos számunkra, hogy az ukránok otthon érezzék magukat Magyarországon” – mondta a magyar miniszterelnök.
Hogy miről tárgyalt még Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, arról ide kattintva olvashat részletesebben.
Ramzan Kadirov csecsen vezető bejelentése szerint kedden 27 éves unokaöccsét nevezte ki az észak-kaukázusi Csecsen Köztársaság Biztonsági Tanácsának titkárává – írja a Reuters.
Kadirov elmondta, hogy unokaöccse, Khamzat Kadirov „nagy tapasztalattal rendelkezik vezetői pozíciókban, és meg fog birkózni a felelősséggel”. Hamzat Kadirov egyébként már számos kormányzati pozíciót töltött be, többek között miniszterelnök-helyettes volt Csecsenföldön.
Az orosz sajtó arról számolt be, hogy május elején Hamzat Kadirov a Bátorságért érdemrenddel tüntették ki az Ukrajnában harcoló csecsen egységek támogatásáért és segítségéért. 2023-ban Vlagyimir Putyin orosz elnök is érdeméremmel tüntette ki. Ramzan Kadirov, aki 2007 óta irányítja Csecsenföldet, több ezer harcosát küldte Ukrajnába az orosz invázió 2022 februári kezdete óta.
Hamzat Kadirov kinevezése azután történt, hogy Ramzan Kadirov tinédzser fiát magas rangú pozíciókra nevezték ki.
Hétfőn ukrán pilóták megsemmisítő csapást mértek egy lőszerraktárra az orosz megszállás alatt álló Krím-félszigeten – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ellenséges propaganda által ismét »megsemmisített« ukrán gépek továbbra is sikeresen hajtanak végre harci küldetéseket, rakéta- és bombatámadásokat indítanak a megszállók állásai ellen, és fontos katonai létesítményeket számolnak fel az ellenség hátországában
– fogalmazott Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka.
Hétfőn az oroszok ballisztikus támadást intéztek az Ukrán Fegyveres Erők Poltava területi repülőterére. Az orosz propaganda ezt követően „megsemmisült ukrán repülőgépek sokaságáról” számolt be. Késő este a légierő képviselője, Jurij Ihnat ezredes reagált a közösségi oldalakon megjelent „szakértői véleményekre”. A tiszt megerősítette, hogy az ellenség valóban lecsapott, és bizonyos katonai felszerelések veszteségeket szenvedtek, de egyáltalán nem úgy, ahogy az ellenség állította.
A légierő mindent megtesz az ellenség ellensúlyozására, félrevezetésére, többek között makettek és egyéb eszközök segítségével
– mondta Ihnat.
Ugyanakkor hétfőn a megszállt Krímen található Szevasztopolban és Balaclavában robbanások dördültek. Szevasztopol „kvázi kormányzója”, Mihajlo Razvozsajev bejelentést tett a „légvédelem munkájáról” és 4 lelőtt célpontról. A helyi lakosság ugyanakkor a robbanás után felszálló füstoszlopról számolt be.
Oleh Aposztol, az Ukrán Fegyveres Erők ezredese, az 95. különálló légideszant rohamdandárának parancsnoka beszélt a front helyzetéről, valamint az oroszok taktikájában és stratégiájában bekövetkezett változásokról – írja az Unian.
A ezredes az ICTV hírműsorában elmondta, hogy dandárja mostanra Kupjanszkból Ternibe költörött.
„Ha abba az irányba vesszük az irányt, ahol a dandárom működik, akkor a kezdeményezés jelenleg a miénk, az ellenség frontálisan harcol, de nem jár sikerrel. Nem titok, hogy az ellenség több mint 2 kilométert haladt Terni mellett, állást foglalt, de kiütöttük onnan. De erre valószínűleg csak egy héttel később jött rá. Ezt a pillanatot látva, elkezdtük fokozni a támadásainkat, de egyetlen embert sem vesztettünk” – fogalmazott.
Az ezredes megjegyezte, hogy az oroszok taktikája a rendelkezésre álló eszközök – drónok, elektronikus hadviselés, légvédelem – függvényében változik.
„A csatatéren egyértelműen a katona végez minden munkát: amennyire motivált, pszichológiailag és erkölcsileg felkészült, és még a harci felkészültség. A siker nagy százaléka azonban a drónokon, ugyanazokon a Lanceteken múlik. Vagy például megjelentek az FPV drónok – mind a mi oldalunkon, mind az övékén. Teljesen másképp kezdünk el mozogni, állásokat szerelünk fel ellenük” – jegyezte meg.
Megjegyezte azt is, hogy a katonák moráljának alapja a harci kiképzés, amelyet folyamatosan kell folytatni, valamint az anyagi-technikai bázis, az oktatók. „A katonának készen kell állnia a harci műveletekre, különösen erkölcsileg és pszichológiailag” – jegyezte meg.
Szerinte az a legfontosabb, hogy a katona lássa, törődnek vele, és nem felejtik el a csatatéren.
„Volt egy ilyen helyzetem, amikor az egyik állást három napra levágták, teljesen körülzárták. Az ellenség különböző oldalról tankkal és gyalogsági harcjárművel rohamozta meg, de sikertelenül. Minden lehetséges eszközzel támogattuk őket, ahogy tudtuk, és a felderítés teljesen felszabadította az állást, egyszerre 3-4 ellenséges állást elpusztítva. Ez az öt hétköznapi srác, akik közül az egyik megsebesült, három napig kitartott. De ez különösen annak köszönhető, hogy hallották a zászlóaljparancsnok hangját, és ez motiválta őket” – mondta az ezredes.
Az ukrán Uber olyan nőknek küld állásajánlatokat, akik nem is használják a szolgáltatást – számolt be a Strana.
Az ukrán lap olvasói küldték el az Uber üzeneteit, amelyben mindenkinek ajánlják az Uberapplikáció letöltését, aki extra pénzhez szeretne jutni.
18 városban, akár még 1998-ban legyártott autóval is lehet taxizni.
A lépésre az orosz–ukrán háború miatti munkaerőhiány miatt volt szükség, amelyet az ukrán cégek 75 százaléka tapasztal. Az egész országban mobilizálnak, így a férfiak híján a nőkhöz fordulnak a cégek – többek között busz- és villamosvezetői hirdetésekben is keresnek nőket. Főként a szakemberekből van hiány.
Kisinyov elkötelezett amellett, hogy a jogalkotás és más intézkedések egyre jobban összehangolódjanak az uniós politikával, de a köztársaság nem csatlakozhat például az Oroszország elleni szankciókhoz, amelyek árthatnak az ország gazdaságának – mondta Mihai Popsoi moldovai külügyminiszter.
A kötelezettségvállalásaink értelmében a Moldovai Köztársaság szankciós politikája az EU-val 100 százalékos lesz. De ez a jövőre vonatkozik. Jelenleg körülbelül 80 százalékos, ezért ebben a szakaszban még nem beszélhetünk a szankciók teljes szinkronizálásáról
– mondta Popsoi a TV8-nak adott interjújában, melyet az Interfax szemlézett.
Szerinte ahol az Oroszország elleni szankciók érintik a moldovai exportot és importot, ami elsősorban a közös szovjet múltnak köszönhető – a Szovjetunióban gyártott alkatrészekről, gépekről és berendezésekről van szó –, ott Moldova nem csatlakozik a szankciókhoz.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy az Oroszország elleni uniós szankciók fő csomagját 2014-ben fogadták el, és Moldova akkor nem csatlakozott hozzá, mivel nagy volt a kárveszély.
Az EU szimpatizál az álláspontunkkal. A különböző országoknak különböző a helyzetük. Nem minden uniós tagállam alkalmazza ugyanúgy a szankciókat, mindegyik a saját érdekeit veszi figyelembe
– mondta Popschiu. Ugyanakkor a miniszter egy, a Moldova és Belarusz kapcsolatainak alakulását firtató kérdésre válaszolva elismerte, hogy a köztársaság „szilárd árupozíciókkal rendelkezik, különösen a mezőgazdaságban, amelyet Moldova a belorusz piacra exportál.”
„Nem akarunk ártani a Belarusszal való kapcsolatainknak” – tette hozzá a miniszter. Ugyanakkor ismét elismerte, hogy „Moldova és Oroszország kapcsolata a függetlenedés óta a legalacsonyabb szinten van.”
Az orosz hatóságok 30 ezer olyan migránst azonosítottak, akik a közelmúltban orosz állampolgárrá váltak, és nem voltak regisztrálva a hadseregben, és közülük 10 ezret már el is küldtek harcolni az Ukrajnával vívott háborúba – közölte kedden a brit hírszerzés az orosz Nyomozó Bizottság vezetőjére, Alekszandr Basztrikinre hivatkozva.
Az orosz független média korábban arról számolt be, hogy az orosz bűnüldöző szervek jogi kampányt folytatnak a migránsok ellen, különösen Közép-Ázsiából érkezőkkel szemben, hogy megpróbálják rávenni őket arra, hogy csatlakozzanak az orosz fegyveres erőkhöz az állampolgárságért vagy a koholt vádak alapján történő letartóztatás elkerülése fejében
– áll a brit védelmi minisztérium X-en a közösségi médiában közzétett közleményében, melyet az Interfax szemlézett.
„Ez valószínűleg egy újabb ötletes módja a toborzás ösztönzésének, miközben megpróbálják korlátozni a hatást az orosz lakosság politikailag aktívabb részeire” – tette hozzá a brit hírszerző szolgálat.
Olena Zelenszka, Ukrajna first ladyje információk szerint az ukrán képviselet júniusi párizsi látogatásán leadta megrendelését egy közel 1,8 milliárd forintot érő sportautóra. Az újságíróknak sikerült megszerezniük az ukrán elnök feleségének új autójáról szóló számla másolatát, valamint egy videó is megjelent, amelyben a márka egyik munkatársa beszél az esetről részletesen.
Arról, hogy pontosan milyen modell érkezhet Ukrajna elnöki párjának garázsába, illetve hogy reagáltak az információkra a közösségi oldalakon ide kattintva olvashat bővebben.
Az Európai Unió július 2-án vészféket vezetett be az Ukrajnából származó tojás és cukor behozatalára – derül ki az Európai Bizottság közleményéből. Az Ukrajna és az Európai Unió közötti mezőgazdasági termékek vám- és kvótamentes kereskedelmének aktualizált szabályai június 6-án léptek hatályba.
Az újonnan bevezetett szabályok szerint a tojás, a baromfi, a cukor, a zab, a kukorica, a dara és a méz behozatalára vészfék alkalmazható. Az intézkedés automatikusan életbe lép, ha a behozatali mennyiség eléri a 2021. július 1. és 2023. december 31. között regisztrált éves átlagos importmennyiséget.
Az elmúlt nap folyamán az orosz csapatok 11 frontterületet támadtak meg, a legintenzívebb harcok a pokrovszki szektorban folytak, összesen 189 összecsapással – írja az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál az Ukrán Fegyveres Erők vezérkari jelentésére hivatkozva.
A harkivi szektorban az orosz erők folytatták a támadó akciókat a légierő támogatásával. Összesen 13 ütközetre került sor Lipci, Vovcsanszk és Hliboke környékén. A kupjanszki szektorban az elmúlt 24 órában összesen 17 alkalommal csaptak össze a felek, az ukrán védelmi erők visszaverték az orosz támadásokat a harkivi, a donyecki és a luhanszki területen.
Szerhij Pritula ukrán önkéntes katona szerint az F–16-os vadászgépek előnyösek lesznek Ukrajna számára, de nem valószínű, hogy drámaian megváltoztatják a háború menetét.
Sajnos az F–16-osok nem jelentenek csodaszert. Vajon jók-e? Igen, természetesen azok. Hasznosak lesznek? Igen, természetesen. Képesek lesznek-e radikálisan befolyásolni az események menetét a fronton? Aligha. Először is, hány F–16-os érkezik idén nyáron? Nem tudjuk biztosan
– mondta az Ukrajinszka Pravdának adott interjújában.
Szerinte az F–16-osok érkezésével az ellenségnek első számú célja az lesz, hogy megsemmisítse ezeket a repülőgépeket. „Én is szeretnék sok sikert és acélos idegzetet kívánni azoknak a pilótáknak, akik az F–16-osokat vezetik majd. Mert az ellenség számára ez lesz az első számú kiemelt célpont az ukrán levegőben” – fogalmazott.
Az ukrán politikus és disszidens Oleg Carjov szerint nem valószínű, hogy leváltják Olekszand Szirszkij ukrán főparancsnokot, akinek a helye sajtóinformációk szerint bizonytalanná válhat, miután állítólag megtagadta Zelenszkij egy offenzíva indítására vonatkozó parancsát.
Az mk.ru rövid interjút készített Szirszkij lehetséges elmozdításáról a volt ukrán törvényhozóval, Oleg Carjovval, aki korábban a kijevi Legfelsőbb Rada Oroszország-barátsággal vádolt Régiók Pártjának parlamenti képviselője volt, majd Kelet-Ukrajnába menekült, és a szeparatisták között húzta meg magát. Kijev államellenes összeesküvéssel és más bűncselekményekkel vádolja az orosz–ukrán konfliktus kapcsán gyakran megszólaltatott politikust.
A disszidens most arról beszélt a lapnak, hogy szerinte Szirszkijt 100 százalékig az elnöki hivatal irányítja, és az mindent megtesz, amit megkövetelnek tőle, egyfajta bábként működik. Carjov úgy véli, valójában nem Szirszkij felelőssége a harkivi kudarc vagy a nem megfelelően kiépített védelmi műveletek, hanem a kormányzásé.
A katonai műveletek miatt a hadsereg státusza és minősítése növekszik, és ez veszélyt jelent Zelenszkijre, aki meg akarja tartani a hatalmát. A katonaság egy bizonyos ponton politikai erőként önszerveződhet, és Zelenszkij ettől tart
– véli Carjov.
Szerinte ez történik most is, a közvéleményben kialakult, hogy a hadsereget támadják a kudarcokért. Ennek ellenére úgy gondolja, Szirszkijt nem fogják leváltani, mert az azt jelentené, hogy az elnöki hivatal hibája, hogy alkalmatlan parancsnokot nevezett ki.
Túl korai lenne eltávolítani őt. De lehetséges, hogy a jövőben eltávolítják, hogy áthárítsák a felelősséget a fronton elkövetett kudarcokért
– mondta Carjov, aki szerint a jövőbeli ukrán ellentámadásokról szóló hírek is csak a propaganda részét képezik, mert a valóságban már soha nem fognak visszaállni Ukrajna 1991-es határai.
Ugyanakkor a volt törvényhozó úgy látja, Ukrajnának sem ereje, sem megfelelő felszerelése nincs az ellentámadáshoz, de ez szerinte már csak arra elég, hogy a front ne omoljon össze.
Bár Vlagyimir Putyin orosz elnök saját kezében összpontosította a hatalmat Oroszországban, ez nem jelenti azt, hogy más személyek vagy egész klánok ne rendelkeznének azzal – írja a 24tv.ua. Roman Anin, a Fontos történetek című kiadvány alapítója az ukrán 24-es csatornának mesélt arról, hogy milyen lesz Oroszország Putyin halála után.
Putyin eltűnése minden bizonnyal mindent megváltoztat. Ez egy klasszikus egyszemélyes rendszer, amely egyetlen vezető köré épül. A Kreml és a mai Oroszország inkább hasonlít néhány klánstruktúrára, mint egy államra
– jegyezte meg Roman Anin, hozzátéve, hogy kétségtelenül sokan szemeznek Vlagyimir Putyin helyével.
Ha ma megnézzük Putyin »maffiáját«, láthatjuk a »consigliere« Jurij Kovalcsukot, aki pusztán azért mindenható, mert állandóan Putyin körül ácsorog, és egyben fontos tanácsadója is. Nincs fizikai ereje, vagyis nincs olyan csapata, amelyet irányíthatna
– magyarázta Anin, aki úgy fogalmazott, hogy a rendszerben sok ellentmondás van, ami az elmúlt 25 évben alakult ki. Putyin halálával tehát egy fontos egyensúly fog megszűnni – fogalmazott. Ő egyfajta döntőbíró volt közöttük, és ha a döntőbíró eltűnik, akkor a konfliktus minden résztvevője rájön, hogy a rivális győzelme valójában a rivális elkerülhetetlen eltűnését jelenti – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy Oroszországban mindenki megpróbál minél több hatalmat és erőforrást magához ragadni, „ezért vár Oroszországra igazi káosz”.
„Hadseregünk egyedülálló tapasztalatot szerzett az ellenséges FPV drónok (első személyű látásmódot biztosító, pilóta nélküli repülőgép) elleni hatékony küzdelemben” – írta Andrej Filatov orosz katonai tudósító, aki jelenleg az Észak-Kaukázusi Katonai Körzet egyik frontvonalában teljesít szolgálatot, egysége gyakorlatilag megtisztította az eget az „ellenséges drónoktól”, amelyek korábban megakadályozták az előrenyomulásukat. Az ellenség két nap alatt 15 embert vesztett ezen a területen – írta meg az MK.
Avgyijivkánál, ahol ugyanezt a módszert alkalmazták, az ellenséges drónok okozta veszteségeket lenullázták.
Elmondása szerint az új módszertannak és az elektronikus hadviselési (EW) eszközök speciális beállításának köszönhetően sikerült szinte teljesen megtisztítani az eget az ellenséges drónoktól. Illetve az ukránok jelentős veszteségeket szenvednek a kézifegyveres harcokban.
Az elmúlt napokban a veszteségek aránya 15:0 az ukrán fegyveres erők katonáiból. És csak mínusz három kopterünk van. Mindenről van videófelvétel is
– jegyezte meg Filatov. Ugyanakkor a katonai tudósító nem hozta nyilvánosságra az új módszertan részleteit, de megjegyezte, hogy fontos, hogy helyesen fogalmazza meg a műszaki feladatot a technikusok számára, és hozzáértően koordinálja az egységeket, amelyek „intelligenciával” nyernek.
Hozzátette azt is, hogy a közeljövőben jön még néhány szakértői megoldás, és a „drónokkal kapcsolatos problémát csapatszinten lehet megoldani”. A dandárban azonban az eddigi munkát nagyon szépen megszervezték. Ezen kívül a tudósító elmondta, hogy az Avgyijivkában lévő rohamosztagaiknak, amelyek ezt a módszert alkalmazták, egyáltalán nem volt veszteségük a drónoktól.
Közben az ellenség pánikszerűen megerősítette, hogy az orosz hadsereg „szafarit” tartott neki Ocseretinében. A hadseregre hivatkozó ukrán források szerint két nap alatt több mint 20 ukrán járművet támadtak orosz FPV drónok.
Egy feltehetően Oroszországhoz köthető hackercsoport kritikus adatokat lopott el egy zágrábi kórházból, és váltságdíjat követel – írja a Jevropejszka Pravda a Balkan Observerre hivatkozva.
A zágrábi egyetemi kórházi központ (KBC Zagreb) elleni támadásra június 27-én került sor, de a részletek csak most váltak ismertté.
A támadók ellopták a betegek és az alkalmazottak adatait, valamint azt követelték, hogy a kórház július 18-ig fizessen váltságdíjat, de az összeget nem közölték.
A kórházközpontot egy nappal azután vették célba, hogy a hackerek számos horvát kormányzati szervet, köztük a pénzügyminisztériumot, az adóhivatalt, a nemzeti bankot és a zágrábi tőzsdét is megtámadták. A támadásért a NoName057(16) nevű orosz csoport vállalta a felelősséget, amely korábban több más európai országban is végrehajtott támadásokat.
Az orosz védelmi minisztérium szerint öt ukrán Szu–27-es vadászrepülőt lőttek le, kettőben pedig kárt tettek pont azon a napon, amikor Orbán Viktor Kijevbe utazott, hogy Volodimir Zelenszkijjel a békéről tárgyaljanak.
A támadást Poltava környékén hajtották végre, amely Kijev és Harkiv között található. Az orosz hadsereg Iskander–M rakétákkal hajtotta végre az akciót.
Az orosz támadás következményeképp öt Szu–27-es repülő pusztult el, kettő pedig megsérült – nyilatkozta a minisztérium.
A minisztérium egy videót is megosztott, amelyen a reptéren felcsapó lángok és füst látszott.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök ma reggel Kijevbe utazott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyaljon a békéről, mindössze egy nappal azután, hogy átvette az EU soros elnökségét.
Oroszország 2022-es inváziója óta ez az első alkalom, hogy Orbán Viktor az ukrán fővárosba látogatott. Ezzel egy időben a NATO azt nyilatkozta, hogy egy képviselőt küldenek Kijevbe.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a július még több erőt hozhat Ukrajnának, különösen az égbolt védelmében az orosz erőkkel szemben – derül ki Ukrajna elnökének július 1-jei videóbeszédéből.
Több megbeszélést tartottam a nemzetköziekkel: a hivatal csapatával és a külügyminisztériummal. Részletesen átbeszéltük a júliusi terveket. Ez a hónap még több erőt hozhat Ukrajnának, különösen az égbolt védelmében és a valódi biztonság megteremtésében az országunk számára. Világosan látjuk, mit kell megvalósítanunk a partnereinkkel, különösen az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokon
– fogalmazott Zelenszkij, hozzátéve, hogy győzni csak akkor lehetséges, „ha nemcsak a saját bátorságunkat, hanem partnereink bátorságát is fenntartjuk”.
Nagy hatótávolságú fegyverek, megfelelő minőségű és mennyiségű vadászgépek Ukrajna számára, több légvédelmi rendszer – ez az, ami befolyásolja ennek a háborúnak az egész menetét, és ami a mi érdekünkben kell hogy álljon – minden olyan nemzet közös érdeke, amely értékeli az életet és békés világot akar. És ez így is lesz
– zárta beszédét Ukrajna elnöke.
Magasabb áramfogyasztás várható a héten Ukrajnában a nagy hőség miatt és hosszabb áramszünetek is várhatók – jelentette a Kárpáti Igaz Szó.
Műszaki okokból – a hőség miatt – a magasfeszültségű vezetékeket és a berendezéseket kikapcsolták.
A Zakarpattyaoblenergo megyei áramszolgáltató július 2-ra vonatkozó tervezett óránkénti áramkimaradásai alapján a délutáni órákban (16:00-tól 24:00-ig) szigorítják az áramellátás korlátozását.
Jelenleg 475 település maradt áram nélkül Ukrajnában. Az áramkimaradások leginkább a harci cselekmények miatt történnek, amelyek érintik Doneck, Szumi, Harkiv, Herszon, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk és Csernyihiv megyét.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán haderő főparancsnoka – elődjéhez, Valerij Zaluzsnijhoz hasonlóan – konfliktusba került az ukrán elnöki hivatallal – írja az Eadaily.com a Legitimnij nevű ukrán Telegram-csatorna információira hivatkozva.
A lap arról ír, hogy az ukrán haderő főparancsnokának a leváltása is szóba került, mert megtagadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök utasításainak végrehajtását egy nagyszabású offenzíva indítására vonatkozva.
Szirszkij a bennfentes forrásokra hivatkozó csatorna szerint elutasította a szerinte eleve kudarcra ítélt tervet, amelyet azzal indokolt, hogy sem a megfelelő felszerelés, sem légi támogatás nem áll rendelkezésre annak megindításához, ezért rengeteg katona halna meg a támadásban.
A forrás még Szirszkij nyilatkozatát is idézi, amelyben állítólag azt mondta a parancsnok, hogy „ezért saját katonái ölnék meg”.
Ez megmagyarázná a lap által felidézett közelmúltbeli botrányt, amelyet a Verhovna Rada egyik képviselője, Marjana Bezugla okozott, amikor feljelentést tett a főparancsnok ellen, mert az nem engedte a frontra utazni.
Ukrajna mozgósítása még nem hozta meg a szükséges előrelépést, a hadseregnek az év végéig további kétszázezer emberre van szüksége a veszteségek fedezésére és új dandárok létrehozására – írja a Moszkovszkij Komszomolec orosz hírportál a Die Welt német lapra hivatkozva.
Kijev megpróbálta meggyőzni minden támogatóját arról, hogy van elég katona, de a nyugati sajtó eloszlatta ezt a mítoszt – írja a portál, információk szerint Ukrajnának háromhavonta legalább 50 ezer katonát kell toboroznia. Az utcán foglyul ejtetteken kívül az ukrán börtönökben – a mozgósítás elől menekülve szándékosan elkövetett bűncselekmények miatt – raboskodókat is a frontra akarják küldeni – teszik hozzá.
Alekszej Leonkov katonai elemző a lapnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy ha megpróbálnak elmenekülni, a külföldi csapatok rájuk lőnek, ha megadják magukat, ugyanez lesz a helyzet. Akik a külföldi csapatokban vannak, nagyon tapasztalt harcosok, mindent megtesznek azért, hogy ne legyen dezertálás – mondta.
Az elemző úgy látja, hogy lázadás akkor várható, amikor „Ukrajna megteszi azt, amit az amerikaiak követelnek tőlük, 18, vagy akár 17 évre csökkenti a mozgósítási korhatárt”.
Valószínűleg ez lesz az utolsó szalmaszál, ami felemelheti az embereket. Az embereknek már nem lesz mit veszíteniük – fogalmazott Alekszej Leonkov.