Franciaország 41 áramfejlesztőt küldött Harkivba és Csernyihivbe, mivel az orosz csapások súlyosan megrongálták energetikai infrastruktúrájukat – írta a francia külügyminisztérium, amelyet az Ukrajinszka Pravda szemlézett.
Ukrajna energetikai infrastruktúrájának nagy része megsérült vagy megsemmisült az orosz bombázások és rakétatámadások miatt. Ennek következtében csökkent a villamosenergia-termelés és -ellátás képessége az országban.
Az ukrán energetikai infrastruktúrát ért orosz ágyúzást követően a nemzetközi partnerek aktívan segítették Ukrajnát pénzügyi, technikai és anyagi támogatással a megrongálódott létesítmények helyreállítása és a lakosság energiaellátásának biztosítása érdekében.
Korábban a mai napon jelentették, hogy az EU több ezer napelemet adományozott Ukrajnának kórházak számára. Arról is beszámoltak, hogy a litván Litgrid vállalat több mint 4 millió euró értékben autotranszformátorokat és egyéb berendezéseket biztosít Ukrajnának.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Az Angyalok elnevezésű felderítő különítmény egy többlépcsős különleges műveletet hajtott végre, és kimentett Ukrajna oroszok által megszállt területéről egy tengerészt, aki több mint másfél évet töltött orosz hadifogságban – írja az MTI.
A tengerészgyalogos egy küldetés végrehajtása közben került orosz fogságba, ahol körülbelül másfél évet töltött. Ezalatt többször vált ukrán foglyok kínzásának és bántalmazásának szemtanújává és maga is elszenvedőjévé
– áll az ukrán haditengerészet közleményében.
Újabb összesítés érkezett a háborúról, ezúttal ukrán vonatkozásban – írja az MTI.
Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta az 547 ezret.
Saját közlésük szerint az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett kilenc orosz harckocsit, két légvédelmi rendszert és 26 drónt (e számokat hiteles, független forrásból nem lehet megerősíteni).
Az orosz erők tüzérségi tüzet nyitottak csütörtökön a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszki területen lévő Nyikopol városra, a támadásban hét helyi lakos megsebesült – írja az MTI.
Oleh Szinyehubov, a szomszédos Harkivi terület kormányzója a Telegramon számolt be arról, hogy az orosz erők légicsapást mértek a régióbeli Hluskivka falura, ahol három nő és egy férfi megsebesült.
Vjacseszlav Csausz, az északi Csernyihivi terület kormányzója a Telegramon közölte, hogy éjjel egy orosz Sahid csapásmérő drón eltalált egy infrastrukturális létesítményt a régióban, ami miatt csaknem hatezer fogyasztó áram nélkül maradt.
Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnök szerint Szlovákia kész arra, hogy szükség esetén több NATO-katonát fogadjon, továbbá növelje az áramszállításokat Ukrajnába – írja az MTI.
A szlovák államfő lengyel kollégájával, Andrzej Dudaval tárgyalt szerdán, aki újságíróknak nyilatkozva méltatta a két ország közötti nagyon jó szomszédsági viszonyt, amelyet szerinte Pellegrininek a NATO-csúcstalálkozót megelőző látogatása is bizonyít.
Pellegrini szerint Szlovákia valójában „rengeteg munkát” végez Kijev érdekében, annak ellenére, hogy a média Robert Fico miniszterelnök kormányának visszafogott hozzáállását hangsúlyozza Ukrajna támogatásával kapcsolatban.
A háború kezdete óta Szlovákia több mint 40 ezer megawatt villamosenergiát exportált Ukrajnába, és ősszel és télen növelni fogjuk a szállításokat, ami valószínűleg kulcsfontosságú lesz Ukrajna számára.
– mondta.
A korábbi évek hagyományát folytatva ismét Kárpátaljáért indított összefogást a Megyei Jogú Városok Szövetsége – derült ki egy, a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményből.
Ezúttal a magyarlakta települések nehéz sorsú iskoláinak és óvodáinak működését és felzárkóztatását támogatják. A 76 millió forint értékű komplex segélyprogram részleteit Szita Károly, a szövetség elnöke – aki egyben Kaposvár polgármestere és Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója jelentették be.
A határokon átívelő szolidaritás jegyében összegyűjtött pénzadományból az Ökumenikus Segélyszervezet a beregszászi és ungvári járások óvodái és általános iskolái számára szerez be okostáblákat, laptopokat, valamint a háború miatt gyakorta bekövetkező áramszünetek kivédésére áramfejlesztő generátorokat. Emellett a segélyprogram támogatja a digitális felzárkóztatásban részt vevő tanárok módszertani képzését.
– áll a közleményben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a tűzszünet a harctéri érintkezési vonalon mindaddig lehetetlen, amíg nem kezdődnek meg a béketárgyalások Ukrajnával – írja a RIA Novosztyi állami hírügynökség.
„Nem engedhetjük meg, hogy a tűzszünetet az ellenség kihasználja arra, hogy javítson a helyzetén, azaz újrafegyverkezzen és készen álljon a fegyveres konfliktus folytatására” – tette hozzá. Cikkünk további részleteit itt olvashatja el.
Sajtóinformációk szerint a magyar miniszterelnököt a Kremlben láthatják vendégül pénteken. A részletekről itt írtunk.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint egy második (vagyis a júniusi svájci találkozót követő) békecsúcson ott kellene lennie Oroszország képviselőinek, sőt akár Vlagyimir Putyinnak is – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ha a következő békecsúcs az általunk elképzelt tervek alapján zajlik majd, azaz hogy legyen egy terv minden ponttal, ahogy mi látjuk a háború végét, a világ nagy része a mi oldalunkon fog állni
– mondta az ukrán államfő.
Hozzátette, nem biztos abban, hogy az oroszok képviselője (már ha képviseltetik magukat) Vlagyimir Putyin elnök lesz, mert úgy gondolja, hogy az elnök fél elhagyni az országát.
Röplappal köszöntötték Orbán Viktor miniszterelnököt keddi kijevi látogatásán az ukrán nacionalisták – derült ki egy X-bejegyzésből.
A röplapon az állt:
Orbán Kárpátalját akarja! Kárpátalja Ukrajnáé! Le a moszkvai támogatóval az ukrán földről.
🇺🇦 "Orban wants Zakarpattia! Zakarpattia is Ukraine! Down with the Moscow supporter from Ukrainian soil." Ukrainian patriots greeted Hungarian PM Orban's visit to Kyiv with some flyers. #Ukraine #Orban #Zakarpattia pic.twitter.com/JFjgneyELa
— Ukraine Lives Matter (@ULM_Info) July 4, 2024
Volodimir Zelenszkij elnök szerint a második békecsúcson Oroszország képviselőinek is részt kell venniük, de valószínűleg Vlagyimir Putyin orosz elnök nem lesz jelen, mivel fél elhagyni az országot – írja az Ukrajinszka Pravda.
Elmondása szerint, ha a békecsúcs Ukrajna elképzelései szerint zajlik, akkor lesz egy terv valamennyi ponttal, hogy hogyan látják a háború végét, a világ nagy része pedig Ukrajna mellé áll.
Ha ez a terv készen áll, akkor megszervezzük a második békecsúcsot, amelyen ott kell lennie az Orosz Föderáció képviselőinek, de kik lesznek azok? Majd meglátjuk. Nem vagyok benne biztos, hogy Putyin lesz az. Nekem úgy tűnik, hogy fél elmenni
– fogalmazott az elnök.
Zelenszkij szerint az Egyesült Államok vagy Kína harmadik félként vehet részt az Oroszország és Ukrajna közötti párbeszédben. Hozzátette, hogy ezek az országok a nézeteltéréseik ellenére nyomást gyakorolhatnak Putyin megállítására.
Visszavonultak az ukrán erők csapatai a keleti-ukrajnai Donyeck megyében lévő Csasziv Jar egy részéről – közölte csütörtökön az ukrán hadsereg, miután előző nap Oroszország bejelentette, hogy sikerült ellenőrzése alá vonni a stratégiai fontosságú város egyik körzetét
Csasziv Jar stratégiai fontosságát az adja, hogy egy magaslaton fekszik, és ha az orosz erők az egész város felett megszerzik az ellenőrzést, potenciális bázisként használhatják a nyugati – Kramtorszk és Szlovjanszk városok felé történő – előrenyomuláshoz.
Az orosz védelmi minisztérium szerdai közleménye szerint a város keleti részén, a Sziverszkij Donec-Donbász vízi csatornától nyugatra lévő Novij körzet felett sikerült átvenniük az ellenőrzést.
Nazar Volosin alezredes, a keleti országrészben harcoló csapatok Horticja hadseregcsoportjának szóvivője az ukrán televízióban elmondta, hogy a városrészből azért vonultak ki, mert az orosz csapatok betörése, a védők állásainak lerombolása után nem akarták kockáztatni a katonák életét és egészségét, ezért a parancsnokság döntése értelmében védettebb, felkészültebb állásokba rendelték vissza őket. Hozzátette, hogy az ellenség ezeket az állásokat is tovább támadja.
Volodimir Zelenszkij szóvivője Facebook-posztban cáfolta azokat a sajtóhíreket, miszerint Tucker Carlson amerikai újságíró interjút készít az ukrán elnökkel.
Szergij Nyikiforov szerint a szerkesztőnek alaposabban kellene ellenőriznie a forrásait, ugyanis nem szerepel Ukrajna elnökének beosztásában.
Mint arról az Index is beszámolt, Tucker Carlson az X-en jelentette be, hogy sikerült elintéznie egy interjút Volodimir Zelenszkijjel. Mint írta, két éve próbálja leszervezni a találkozót, ami különösen fontos volt számára, miután az év elején Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is sikerült beszélgetnie.
A lényeg, hogy eljuttassuk az amerikaiakhoz azokat a nagyon fontos információkat a konfliktusról, amelyek teljesen átformálják az országuk helyzetét a világban. Reméljük, hamarosan jelentkezünk vele
– írta a bejegyzésben.
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
— Tucker Carlson (@TuckerCarlson) July 3, 2024
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma bejelentette, hogy 2,2 milliárd dollár értékben vásárol elfogórakétákat a Patriot és a NASAMS légvédelmi rendszerekhez Ukrajna számára – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ezeket a pénzeszközöket a Patriot és a NASAMS légvédelmi rendszerek elfogórendszereinek vásárlására fogják felhasználni Ukrajna számára
– áll a Pentagon közleményében.
A Biden-kormányzat azt tervezi, hogy felgyorsítja ezeknek a fegyvereknek a szállítását azáltal, hogy megváltoztatja az Ukrajnának a Foreign Military Sales program keretében szánt jövőbeni szállítások sorrendjét.
„Ennek eredményeként Ukrajna megkapja azokat az elfogórakétákat, amelyekre sürgősen szüksége van ahhoz, hogy megvédje lakosságát és kritikus infrastruktúráját az orosz légitámadásoktól” – olvasható a közleményben.
Csütörtök reggel az orosz csapatok légicsapást mértek a Harkivi területen található Hluskivka falura, melynek következtében megsebesült három nő és egy férfi – írja az Ukrajinszka Pravda.
Július 4-e, 5 óra 10 perc, Kupjanszki járás, Kurilivkai kistérség, Hluskivka falu. A lövések következtében 6 magánház és 2 melléképület megsemmisült. 8 magánház és 9 melléképület megrongálódott. Két nő és egy férfi megsérült
– közölte Oleh Szinyehubov, a Harkivi Területi Katonai Közigazgatás vezetője.
Később az ügyészség egy újabb áldozatról adott hírt. „A nyomozás szerint július 4-én, 5 óra körül az ellenség légicsapást mért a Kupjanszki járásbeli Hluskivka falura. Négy ember megsérült: három nő és egy férfi. Több magánház és melléképület megrongálódott” – áll a Harkivi Területi Ügyészség közleményében.
Külpolitikai szakértők tucatjai szólították fel a NATO-tagállamokat, hogy a washingtoni csúcstalálkozón ne feszegessék Ukrajna tagságának kérdését, mivel szerintük ez veszélyeztetné az Egyesült Államokat és szövetségeseit, és felbomlasztaná a koalíciót – írja az Ukrajinszka Pravda.
A szakértők szerint, ha Ukrajnát felveszik a NATO-ba, és Oroszország a jövőben megtámadná Ukrajnát, akkor az 5. cikkely felszólítja a szövetségeseket, hogy védjék meg a megtámadott tagot.
Minél közelebb kerül a NATO ahhoz az ígérethez, hogy Ukrajna a háború után csatlakozik a szövetséghez, annál nagyobb az ösztönzés Oroszország számára a háború folytatására... Az Oroszország által támasztott kihívások megoldhatók Ukrajna NATO-ba való bevonása nélkül is
– vélik szakértők.
Véleményük szerint Ukrajna NATO-tagság felé való haladása éppen ellenkező hatást válthat ki – nevezetesen Ukrajnát „a világ két vezető atomhatalma közötti elhúzódó konfrontáció helyszínévé” teheti, és Vlagyimir Putyin orosz vezető kezére játszhat.
A cserkaszi Szosznovszkij kerület bírósága életfogytiglani börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélt egy helyi lakost, aki együttműködött az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB), és ukrán katonai létesítmények koordinátáit adta át – írja az Ukrajinszka Pravda.
A nőt Ukrajna Büntetőtörvénykönyve 111. cikkelye 2. része, valamint 436-2. cikkelye 2. és 3. része (hadiállapot alatt elkövetett hazaárulás, az Ukrajna elleni orosz agresszió igazolása, ismételten elkövetett hazaárulás) alapján találták bűnösnek.
Az ügyészek a bíróságon bebizonyították, hogy a nő 2023 februárjában felforgató tevékenységet folytatott Ukrajna ellen az agresszor állam javára. Az orosz különleges szolgálat képviselőinek feladatait látta el. Információkat és a Cserkasziban és cserkaszi területen található katonai létesítmények pontos koordinátáit adta át az FSZB-nek
– áll a cikkben.
A cserkaszi nőt 2023 áprilisában vették őrizetbe. A nyomozásban számos illegális tevékenységre utaló bizonyítékot találtak. Az elítélt a közösségi médiában is aktívan igazolta Oroszország ukrajnai invázióját, csodálta az orosz katonákat és a Wagner-csoport katonáit.
Az ügyészség hangsúlyozta, hogy a nő ezeket a bűncselekményeket próbaideje alatt követte el, mivel 2022-ben már elítélték Oroszország fegyveres agressziójának tagadása és az agresszió résztvevőinek dicsőítése, valamint a háborúban való közreműködés miatt.
A mentők egy nő holttestét találták meg egy összedőlt ház romjai alatt Dnyipróban, amelyet az oroszok még június 28-án támadtak meg, így a támadás halálos áldozatainak száma háromra nőtt – írja az Ukrajinszka Pravda.
Eközben a szerdai bevásárlóközpont elleni támadásnak is újabb halottja van. Az egyik sebesült nő a kórházban halt bele sérüléseibe. Ezzel a július 3-ai támadás halálos áldozatainak száma hatra változott.
Éjszaka a mentők egy nő holttestét találták meg annak a dnyiprói háznak a romjai alatt, amelyet az oroszok pusztítottak el pénteken. Ez már a harmadik áldozata annak a csapásnak. Egy 60 éves nő, aki a várost ért tegnapi támadásban sérült meg, a kórházban halt meg. Összesen hat ember vesztette életét
– közölte Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszki Területi Katonai Közigazgatás vezetője.
Csütörtök hajnalban az orosz erők újabb dróntámadást hajtottak végre Ukrajna ellen, a megindított Sahídek több hullámban érkeztek Kijev irányába – írja az Unian.
A Kijevi Városi Katonai Közigazgatás közlése szerint a fővárost támadó összes Sahídet megsemmisítette a légvédelem.
Az oroszok a Kurszki területről indították A drónokat. A Sahídek hullámokban és különböző irányokból közelítették meg Kijevet. A légvédelem hatékonyan működött, a fővároshoz közeledő összes drónt megsemmisítette.
A támadásnak sem halálos áldozata, sem sérültje nincs, ahogy az infrastruktúrában sem következett be kár.
A Deep State szerint az orosz erők előrenyomultak és elfoglalták Szokil és Voszhod falvakat a Donyecki területen, valamint kiterjesztették a frontot a Harkivi területen – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint a Harkivi területen Szotnyica Kozacsok faluban sikerült előrenyomulniuk. Mint a térképeken is látható, ez a falu közvetlenül az orosz határon fekszik.
Előrenyomulást jegyeztek fel a Donyecki terület Pivnyicsne, Druzsba, Jevhenyivka és Novopokrovszke falvainak közelében is.
Ukrajna a mozgósítás közepette több új dandárt is alakít, de a partnerek késedelmes támogatása miatt valószínűleg nem tudja majd felfegyverezni őket – írja az Unian.
A Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) szerint az időszerű és megfelelő nyugati segítségnyújtás továbbra is kritikus tényezője annak, hogy az ukrán erők mikor és milyen mértékben lesznek képesek a jövőben kezdeményezni és operatív szempontból fontos ellentámadásokat végrehajtani a harctéren.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt, hogy az ukrán erők létszám tekintetében jobb helyzetben vannak, mint néhány hónappal ezelőtt. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy Ukrajna képessége egy jövőbeli ellentámadó hadművelet végrehajtására attól függ, hogy a brigádokat nehéz felszereléssel – például gépesített harcjárművekkel, páncélozott személyszállító járművekkel, harckocsikkal és nehéztüzérséggel – szerelik-e fel. Elemzők szerint legalább 10 új ukrán dandár szervezéséről van szó.
Egy, a Csasziv Jar közelében tevékenykedő ukrán dandár parancsnoka hasonló értékelést adott. Elmondása szerint az ukrán erőknek az ő műveleti övezetében nagyobb szükségük van lőszerre, mint emberre.
Zelenszkij elismerte, hogy a haditechnikai eszközök megérkezése a frontra túl sok időt vesz igénybe. Az amerikai támogatás lassú megérkezése így akadályozza Ukrajnát abban, hogy a tartalékos dandárokat kellőképpen felszerelje ahhoz, hogy részt vehessenek a védelmi műveletekben.
Az ukrán média következetesen hangsúlyozza, hogy nincs elegendő hadianyag a most alakuló új ukrán dandárok felszereléséhez. A jelenlegi jelentések szerint a lassú fegyverszállítások miatt az új dandárok felszerelése kérdéses.
Elemzők szerint a háború elhúzódásának elkerülése érdekében kritikus fontosságú, hogy Ukrajna képes legyen a maga által választott időpontban operatív jelentőségű ellentámadásokat végrehajtani.
Nincs idő vagy rugalmasság arra, hogy Ukrajna a nyugati segítségre várjon az új egységek felszerelésével, ugyanis Oroszország kihasználja a honvédő háborút folytató Ukrajna helyzetét, és a saját javára fordítja azt.
Csütörtök hajnalban az egyik orosz Sahíd kamikaze drón csapást mért egy infrastrukturális létesítményre a Csernyihivi területen, melynek következtében közel 6 ezer fogyasztó maradt áram nélkül – írja az Ukrajinszka Pravda.
Tegnap este több mint öt órán keresztül tartott a légiriadó a Csernyihivi területen. Sajnos egy ellenséges Sahíd eltalálta a terület egyik létesítményét. Jelenleg 5963 fogyasztó van áramellátás nélkül
– mondta Vjacseszlav Csausz, a Csernyihivi Területi Katonai Közigazgatás vezetője.
A katonai közigazgatás vezetője hangsúlyozta, hogy az áramszolgáltatók dolgoznak az áramellátás helyreállításán.
Tucker Carlson amerikai újságíró interjút készít Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – írja a TASZSZ.
Úgy tűnik, megvan a Zelenszkij-interjú. Két éve próbálkozunk különösen nagy intenzitással, miután februárban interjút készítettünk Putyinnal
– mondta az amerikai újságíró.
Szavai szerint az interjú célja, hogy az amerikai közvéleményhez eljuttassa „a nagyon szükséges információkat a globális ügyekben Washington helyzetét átformáló konfliktusról”.
Az interjú megjelenésének pontos időpontját nem közölték.
A NATO légiereje gyakorlatot tartott Északkelet-Lengyelországban – jelentette a szövetség sajtószolgálata, amelyet az Interfax szemlézett.
„Egy spanyol A400M üzemanyag-utántöltő repülőgép támogatásával a NATO balti légirendészeti programját jelenleg Litvániában, Šiauliaiban vezető századból négy spanyol F/A–18 pilóta összefogott kollégáival az olasz Eurofighter különítményből, amely a légi állományon belül működik. Védelmi és támadó repüléseket hajtottak végre Északkelet-Lengyelországban” – áll a közleményben.
Nyolc vadászrepülőgép gyakorlatot hajtott végre, hogy a NATO integrált légi- és rakétavédelmi rendszerének részeként megvédje a kritikus célpontokat a szimulált támadásoktól
– tették hozzá.
A jelentések szerint a lengyel irányítóközpont ellenőrizte a vadászgépek repülését és légi utántöltését a lengyel légtérben, míg a NATO északi közös légi műveleti központja a németországi Judemben felügyelte a gyakorlatot.
A manővereket a NATO légi parancsnoksága készítette elő „a légi műveletek rugalmas megközelítésének tervezése, koordinálása, előkészítése és végrehajtása érdekében, amely demonstrálja a NATO csúcstechnológiai képességeit”.
A litván és lengyel erők helyszíni bevetése, amelyek a balti-tengeri térségben légi rendfenntartásban vesznek részt a harci kiképzés és a haderő-integráció demonstrációja során, a szövetséges erők kohéziójáról és az érdemi elrettentésre való felkészültségükről tettek tanúbizonyságot
– közölte a sajtószolgálat.
Spanyolország és Olaszország 2024 áprilisa óta vesz részt a balti-tengeri térségben a NATO légi rendfenntartó tevékenységében.
Az orosz csapatok július 3-án, szerda délután a donyecki régió Druzskovka város tűzoltóállomására tüzeltek, amelynek következtében a tűzoltószertár súlyosan megrongálódott – számolt be az esetről az RBK Ukraine.
A védelmi minisztérium közlése szerint az oroszok folyamatosan támadás alatt tartották Druzskovka városát.
Becsapódás következtében a robbanáshullám és a törmelék egy mentőautót, a tűzoltóság bejárati kapuját, valamint ajtó- és ablaktömböket rongált meg.
Szerencsére a tűzoltók közül senki sem sérült meg.
Az orosz hadsereg a donyecki régió ágyúzásával a demarkációs vonal közelében található lakott területeket támadja.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy a Minisztertanács hamarosan ismerteti azokat a konkrét programokat, amelyek az ukránokat segítik az áramhiány idején – írja az Ukrajinszka Pravda az ukrán elnök szerda esti videóüzenete alapján.
Ma megbeszéléseket tartottam kormányzati tisztviselőkkel – Smihal miniszterelnökkel, Szviridenko miniszterelnök-helyettessel, Fedorov miniszterelnök-helyettessel és Marcsenko pénzügyminiszterrel. Már világosak az ukránok számára készült új megoldások részletei – olyan új programok, amelyek segíteni fognak az embereknek ebben az időszakban: áramhiány esetén, valamint a mobilkommunikáció stabilizálásában
– mondta, hozzátéve, hogy megvan az anyagi forrás a terveikhez.
Az amerikai gyártmányú M2 Bradley gyalogsági harcjármű egyike az ukrán arzenál legjobb páncélozott járműveinek, ennek ellenére sebezhetőek, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az az X-en megjelent videó, amelyen az orosz Lancet drónok mérnek csapást rájuk – szúrta ki a Portfólió.
A felvételen jól kivehető, ahogy egy orosz Lancet típusú kamikaze drón eltalálja a száguldó gyalogsági harcjárművet, ami tovább halad előre, elhagyva egy másik, kilőtt Bradley-t.
A második Lancet azonban szemből éri találat, és harcképtelenné teszi, és végül lángokban áll a jármű.
#UkraineRussiaWar #Kharkiv#ATACMS #Robotyne #F16#Bakhmut #Sevastopol
— Koba (@Roberto05246129) July 2, 2024
Destruction BMP M2 Bradley near the village of Novopokrovskoe (Donetsk region).
In the first seconds, the Bradley supposedly survives a hit from an FPV drone (0:07), passes another, previously hit (0:21)… pic.twitter.com/yGaGy6Hpnj
Ukrajna volt főügyészhelyettese több tízmillió hrivnyával gazdagodhatott törvénytelenül – számolt be az RBC ukrán hírportál a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) sajtószolgálatára hivatkozva.
A NAZK pontosította, hogy a volt főügyészhelyetteshez köthető személyek birtokában törvénytelenül szerzett személygépkocsikat, házakat és telkeket találtak.
Magyarország területére 2024. július 3-án az ukrán–magyar határszakaszon 6702 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6060 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 64 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Ukrajnában a polgárok 45 százaléka egyetért az Oroszország által elfoglalt területek elvesztésével, cserébe a „választás szabadságáért”, a NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozásért, a hadsereg megőrzéséért és a függetlenségért. Ezt az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) által végzett felmérés adatai erősítik meg – írta meg a Sztrana.
26 százalék inkább visszakapná a megszállt területeket, de beleegyezne a demilitarizációba, a semleges státuszba és abba, hogy nem csatlakozhat az EU-hoz és a NATO-hoz. 29 százalék nem tudja eldönteni, mi lenne a legjobb.
Az ukránok 47 százaléka közvetlenül vagy részben támogatja az Egyesült Államok és Oroszország közötti közvetlen tárgyalásokat Ukrajnáról Kijev részvétele nélkül.
Ezt a lehetőséget 49 százalék ellenzi. Ez majdnem egyenlően oszlik meg.
Korábban már írtunk arról, hogy Európában szkeptikusak Ukrajna győzelmével kapcsolatban, és úgy vélik, hogy a háború még öt évig is eltarthat. Ezzel kapcsolatban a megkérdezettek csaknem fele úgy véli, hogy a háború békekötéssel ér véget.
Közölték továbbá annak a közvélemény-kutatásnak az adatait is, amely szerint egyre nő az ukrajnai háborúnak az Oroszországgal kötött kompromisszumok alapján történő befejezését támogatók száma. Így a megkérdezettek 58 százaléka szerint az ukrán hatóságoknak nem szabad kompromisszumot kötniük az Oroszországgal folytatott tárgyalások során, és addig kell folytatniuk a harcot, amíg csak lehet. Ez a szám 2022 májusában még 80 százalék volt.