Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Az orosz Fekete-tengeri Flotta kénytelen volt szinte valamennyi hajóját átirányítani más támaszpontokra a megszállt Krímből, és a fő haditengerészeti központja hasznavehetetlenné vált az ukrán támadások miatt – mondta az ukrán haditengerészet parancsnoka.
Olekszij Nejizspapa altengernagy a Reuters hírügynökségnek adott interjúban elmondta: az ukrán rakéták és tengeri drónok súlyos károkat okoztak a szevasztopoli támaszponton, amely egyebek mellett javítás, karbantartás, kiképzés és lőszertárolás szempontjából játszik fontos szerepet Oroszország számára.
Sok évtizeden, talán évszázadon át építették, és nyilvánvalóan el fogják veszíteni a központjukat
– fogalmazott az ukrán altengernagy a vasárnapi Ukrán Haditengerészet Napja alkalmából adott interjúban.
Ukrajna, amely nem rendelkezik nagyobb hadihajókkal, robbanószerrel megrakott, személyzet nélküli hajókkal támadt orosz hajókra, valamint Storm Shadow és ATACM rakétákkal lőtte a flotta létesítményeit és más krími katonai célpontokat.
Az ellenség szinte valamennyi harcra kész hajót áthelyezett a Fekete-tengeri Flotta fő támaszpontjáról. A hajók jelenleg Novorosszijszkban, néhány pedig az Azovi-tengeren állomásozik
– idézi az altengernagyot az MTI.
A NATO-tagországokban lakók jelentős többsége elkötelezetten támogatja hazájának tagságát a szervezetben, és egyetértenek a védelmi kiadások növelésével – derült ki az észak-atlanti szövetség által a jövő heti washingtoni NATO-csúcstalálkozó előtt elvégeztetett, pénteken közzétett felmérésből.
A szövetség mind a 32 tagállamában, összesen több mint 30 ezer ember bevonásával elkészített közvélemény-kutatás során a többség, egészen pontosan 63 százalék egyetértett abban, hogy országának – összhangban a NATO alapelveivel – segítséget kell nyújtania abban az esetben, ha egy másik tagországot támadás ér, 70 százalék pedig ismét igennel szavazna a NATO-tagságra, ha most tartanának népszavazást a kérdésben.
Hetvenhat százalék egyetért a védelmi kiadások jelenlegi szintjével, illetve annak esetleges növelésével – olvasható a közvélemény-kutatásban, amelynek összeállítói arra is felhívták a figyelmet, hogy egyre nő a kiadások növelését támogatók száma. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.
Ukrajna, Moldova és Románia külügyminisztere közös nyilatkozatot tett a chisinaui találkozót követően, amelyen megvitatták a térség jelenlegi biztonsági helyzetét, valamint az együttműködési kilátásokat – írja a Jevropejszka Pravda.
Az ukrán külügyminisztérium közleménye szerint Moldova készen áll Ukrajnát villamos energiával ellátni a „gázt villamos energiára” projekt keretében oly módon, hogy a területén termelőlétesítményeket helyez el az Ukrajna által szállított földgáz felhasználásával.
Ehhez a felek keresik a megoldást, hogy a gázinfrastruktúrát kereskedelmileg megbízhatóvá tegyék
– mondták a miniszterek.
A külügyi vezetők hangsúlyozták, hogy a három állam hasonló elképzeléseket és aggodalmakat vall Európa jelenlegi biztonsági helyzetével kapcsolatban az Orosz Föderáció Ukrajna elleni agresszív háborújával összefüggésben, és egy közös európai, demokratikus, békés és virágzó jövőt szorgalmaznak.
A felek ígéretet tettek a politikai párbeszéd és együttműködés megerősítésére a biztonság és védelem, a kereskedelem, az energia, az infrastruktúra, az oktatás, valamint a stratégiai kommunikáció és a dezinformáció elleni küzdelem területén.
Hangsúlyozzuk elkötelezettségünket Ukrajna és a Moldovai Köztársaság függetlensége, szuverenitása és területi integritása mellett nemzetközileg elismert határaikon belül, beleértve felségvizeinket is
– áll a közleményben.
Ezzel egyidejűleg Moldova és Románia megerősítette, hogy támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „békeformuláját”.
Péntek délután az orosz csapatok tüzérségi támadást indítottak Hrescsenyivka ellen a Herszoni területen, amelynek következtében meghalt egy helyi lakos – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ma délután az orosz hadsereg tüzérséggel lőtt a Beriszlav járásbelii Hreshcsenyivkára. Egy 1989-ben született helyi lakos súlyosan megsérült. A szíve megállt a kórházban
– közölte Olekszandr Prokugyin, a Herszoni Területi Katonai Közigazgatás vezetője.
Elmondása szerint egy másik áldozat közepes állapotban került kórházba, miután a 32 éves nő aknarobbanásos sérülést, valamint lábtörést és combsérülést szenvedett.
Ezt megelőzően az oroszok robbanószerkezetet dobtak le egy drónról Sztanyiszlav egyik helyi lakosára, aki épp egy autóban tartózkodott. A 74 éves férfi traumás agyi sérüléseket és zúzódásokat szerzett.
Amikor a rohammentősök ellátták a férfit, az orosz csapatok dróntámadást indítottak a mentősök ellen is. „Egy mentős közepesen súlyos sérüléseket szenvedett. A helyszínen ellátták. Az ellenséges támadás következtében az egészségügyi dolgozók autója is megsérült” – mondta Prokugyin.
A holland Good Growth Fund (GGF) az egyik ukrán pénzintézet, a Bank Lviv részvényese lett – írja az Ekonomicsna Pravda.
Az alap által befektetett tőke összege 4,5 millió euró.
A nagy háború kezdete óta ez az első alkalom, hogy egy ukrán bank külföldi befektetést vonzott
– áll a bank közleményében.
A Bank Lviv teljes tőkeemelése 5,5 millió eurót tett ki. A GGF-en kívül további 1 millió euróval járult hozzá a bank jelenlegi legnagyobb részvényese, a responsAbility Participations svájci vállalat.
A GGF egy holland állami befektetési alap, amely 70 országban működik, több mint 50 projektbe fektet be, és közel 400 millió euró tőkét gyűjtött össze.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Ukrajna csak azért nem hajlandó kapitulálni és átadni területeit Oroszországnak, mert akkor fel kellene oldania a hadiállapotot és választásokat kellene tartania – írja az Unian.
A lap szerint Putyin ezzel megismételte korábbi követelését, hogy Ukrajna adja át Oroszországnak Zaporizzsja, Herszon, Luhanszk és Donyeck területeit, amelyeket az orosz csapatok több mint két éve képtelenek erőszakkal elfoglalni.
Békekezdeményezésünket nemrég terjesztettük elő (…) Az összes ukrán csapat teljes kivonásáról beszélünk a donyecki és luhanszki népköztársaságokból, a Zaporizzsjai és Herszoni területről. Vannak más feltételek is. De ez az esetleges közös munka során eléggé részletes megfontolás tárgya
– mondta Putyin.
Azt, hogy Ukrajna nem hajlandó teljesíteni az orosz ultimátumot, az orosz elnök nem a javasolt feltételek vadságával, hanem egészen különös indokokkal magyarázta.
„Véleményem szerint a kijevi rezsim már csak azért sem engedi meg az ellenségeskedések befejezésének gondolatát, mert ebben az esetben megszűnik a hadiállapot meghosszabbításának oka. Ha pedig a hadiállapotot meg kell szüntetni, az azt jelenti, hogy meg kell tartani a választásokat, amelyeket soha nem tartottak meg időben” – mondta az orosz elnök.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök az ukrán nép megsértésének nevezte Orbán Viktor magyar miniszterelnök moszkvai útját – írja a Jevropejszka Pravda.
A svéd miniszterelnök szerint „felelőtlenség és hűtlenség” volt Orbán részéről, hogy Magyarország uniós elnökségét felhasználva látogatást tett a Kreml „uralkodójánál”, Vlagyimir Putyinnál.
Ez rossz üzenetet küld a külvilágnak, és sértés az ukrán népre nézve, amelyik a szabadságáért küzd
– mondta Kristersson, hozzátette, hogy Orbán „egyedül áll ebben a kérdésben”.
„Nem az Európai Unió nevében beszél, és nem a többi uniós állam- és kormányfő nevében beszél” – tette hozzá a svéd miniszterelnök.
Oroszországba látogat India elnöke, Narendra Modi július 8–9-én, az államfő Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytat megbeszéléseket – közölte a Kreml a The Guardian szerint.
Modi és Putyin „az indiai–orosz kapcsolatok fejlesztéséről, valamint a nemzetközi és regionális napirenden lévő releváns kérdésekről fog beszélgetni” – írták a közleményben.
A júniusban megválasztott Narendra Modi legutóbb 2015-ben látogatott Moszkvába, ám azóta többször is találkozott az orosz elnökkel nemzetközi csúcstalálkozókon. Emellett a vezetők telefonon is gyakran beszélnek.
Pénteken az orosz hadsereg három csapást mért a Volnovai járásban található Komar falura a Donyecki területen – írja az Ukrajinszka Pravda.
A támadás célpontja a település központi része volt. Az egyik támadóeszköz a községi tanács épülete mellett csapódott be, melynek következtében megsérült az intézmény 15 alkalmazottja, akik az tüzérségi támadás során a helyiségben tartózkodtak. Tizenkét nőt és három férfit szállítottak kórházba. Az egyik áldozat, egy 32 éves nő az orvosi ellátás során belehalt súlyos sérüléseibe.
A falu lakóövezete is az orosz csapatok tüze alá került. Az áldozatok végleges száma és az ellenség által használt fegyverek típusa megállapítás alatt áll. A településen egy adminisztratív épület, valamint lakóépületek, gazdasági épületek és járművek sérültek meg
– közölte a Donyecki Területi Ügyészség.
A közlemény szerint az ügyészek minden lehetséges és megfelelő intézkedést megtesznek az Orosz Föderáció fegyveres erőinek képviselői által elkövetett háborús bűnök dokumentálása érdekében.
Lettország júliusban 2500 drónt ad át Ukrajnának, amelyek összköltsége körülbelül 4 millió euró. Az átadás a „drónkoalíció” keretein belül zajlik majd, amelynek Lettország áll az élén – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lett védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az első szállítmány ebből a tételből – 300 drón – a következő napokban érkezik. Információk szerint ezeket a különböző típusú és célú harci drónokat hét lett cég gyártotta.
A Drónkoalíció megkezdte működését… A kezdeményezés többi tagjával együtt folyamatosan azon dolgozunk, hogy Ukrajnát különböző célú harci drónokkal lássuk el, az ukrán hadsereg aktuális igényeinek és tesztelési követelményeinek megfelelően. Ugyanakkor jelentős beruházások folynak a további fejlesztésbe és alkalmazásba
– mondta Andris Spruds védelmi miniszter.
2024-re Lettország védelmi minisztériuma 20 millió eurót különített el a „drónkoalíció” keretében végzett tevékenységekre, és ebből több mint 10 milliót a lett védelmi ipar drónjainak vásárlására fordítanak.
Lettország áprilisban és májusban 135 különböző célú harci drónt és elektronikus haditechnikai felszerelést adott át Ukrajnának, összesen mintegy 1 millió euró értékben. Az idei évben az FPV-drónok élveznek prioritást.
Péntekre virradóra az orosz erők 32 Sahíd–131/136 típusú kamikaze drónnal támadták meg Ukrajnát, de az ukrán légvédelem az összeset lelőtte – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az éjszaka folyamán az ég védői lelőtték mind a 32 Sahídot a Mikolajivi, Odesszai, Herszoni, Dnyipropetrovszki, Kijevi, Csernyihivi és Cserkaszi területen
– közölte az Ukrán Légierő.
A közlemény szerint a drónokat az oroszországi Kurszki és Primorszko-Ahtarszki járásokból indították.
Az oroszok támadását vadászrepülőgépek, a légierő légvédelmi rakétaegységei, az Ukrán Fegyveres Erők mobil tűzcsoportjai és az elektronikus hadviselési egységek verték vissza.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a DPA hírügynökségnek adott interjújában arról beszélt, hogy Ukrajna a következő évtizeden belül csatlakozik a védelmi szövetséghez – írja az Ukrajinszka Pravda.
A hírügynökség a szövetség lehetséges bővítéséről kérdezte Stoltenberget. „Nagyon remélem, hogy Ukrajna szövetségese lesz” – mondta Stoltenberg, aki ősszel távozik a főtitkári posztról. Azonban nem sokkal a NATO washingtoni csúcstalálkozója előtt Stoltenberg még további katonai segélyt kért Ukrajnának.
Minél erősebb a támogatásunk, annál hamarabb véget érhet ez a háború… Minél jobban elkötelezzük magunkat hosszú távon, annál hamarabb véget érhet a háború
– mondta a főtitkár.
A közelmúltban a média arról is beszámolt, hogy a NATO 75. évfordulós washingtoni csúcstalálkozóján bejelentik egy új struktúra létrehozását az Ukrajnának nyújtott mindennemű hosszú távú segítségnyújtás koordinálására, melynek neve „Ukrajnának nyújtott biztonsági segítség és katonai kiképzés” (NSATU) lesz.
Ezenkívül tárgyalnak egy különleges kijevi képviselői poszt létrehozásáról, melynek betöltője a NATO égisze alatt felügyelné az Ukrán Fegyveres Erők fegyverellátásának és kiképzésének nemzetközi koordinációját.
Ugyanakkor Ukrajna nem kap meghívást a NATO washingtoni csúcstalálkozójára.
Martin Jaeger német nagykövet bejelentette, hogy Németország újabb Patriot légvédelmi rendszert szállít Ukrajnának – írja az Ukrajinszka Pravda.
A diplomata szerint az újabb rendszer hozzájárul a lakosság és az infrastruktúra védelmének javításához.
Az ukrán katonák sikeresen elvégezték a megfelelő képzést Németországban, így minden akadály elhárult hogy ezzel a légvédelmi rendszerrel is dolgozhassanak – tette hozzá a nagykövet.
Das dritte Patriot-Flugabwehrsystem aus Deutschland ist in der Ukraine eingetroffen. Es wird helfen, den Schutz der Bevölkerung u. der Infrastruktur zu verbessern. Die ukrainische Besatzung hat erfolgreich eine entsprechende Ausbildung in Deutschland absolviert. #StandWithUkraine
— Martin Jaeger (@MJaegerT) July 5, 2024
Amit Orbán Viktor csinál, az egy békemisszió! – írta pénteken a Facebookon Menczer Tamás, a kormánypártok kommunikációs igazgatója.
A tűzszünet lehetséges. Akarat kérdése. Beszélni kell róla és tenni érte
– olvasható a bejegyzésben.
Menczer Tamás a poszthoz mellékelt videóban arról beszél: „aki azt mondja, hogy a tűzszünet és a béketárgyalás nem lehetséges, nem létrehozható, az egészen egyszerűen hazudik”.
„Miért? Azért, mert a tűzszünet nem más, mint egy politikai döntés kérdése, amely döntést politikusoknak kell meghozniuk. Legyen szó Moszkváról, legyen szó Washingtonról, Kijevről vagy Brüsszelről. És politikusok bizony hozhatnak döntést, hoznak is. Eldönthetik, hogy melyik irányba szeretnének menni” – mondta a videóban Menczer Tamás.
„Tehát a tűzszünet és a béketárgyalás egy politikai döntés kérdése, amely politikai döntés bizony lehetséges. Akarat kérdése” – fogalmazott a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója.
Korrupció vádjával szerdán letartóztatták Artyom Gorogyilov orosz tábornokot, aki 2022 tavaszán azokat a csapatokat vezette, amelyek felelősek a Kijevhez közeli Bucsában elkövetett tömeggyilkosságokért – idézi a TASZSZ-t a Portfolio.
Gorogyilov előzetes letartóztatását mintegy 1 millió rubel (nagyjából 4 millió forint) értékű csalás vádja miatt rendelte el a katonai bíróság. A tábornok – aki hivatalosan még mindig a Kelet-Ukrajnában harcoló 83. gárda deszantos dandár parancsnoka, korábban pedig a 234. gárda deszantos dandárjáé volt – tagadja a vádakat, de ha bebizonyítják a bűnösségét, akkor akár 10 év börtönbüntetéssel is számolhat.
A The New York Times egy 2022-es nyomozása szerint a tömeggyilkosságokat a 234. gárda deszantos dandárja követte el a bucsai Jablunszka utcában a háború első napjaiban.
Ráadásul Gorogyilovnak a bucsai mészárlás után néhány nappal tábornoki rangot adtak.
A légvédelmi erők az éjszaka folyamán hét régióban 32 ellenséges támadó drónt lőttek le – közölte Mikola Olescsuk, az Ukrán Fegyveres Erők légierejének parancsnoka, szavait az Interfax szemlézte.
Csütörtökön éjjel az orosz megszállók 32 Sahíd–131/136 támadó drónnal támadták Ukrajnát a Kurszk, Primorszko-Aktarszk régióból. Az éjszaka folyamán a légierő lelőtte mind a 32 Sahídot Mikolajiv, Odessza, Herszon, Dnyipro, Kijev, Csernyihiv és Cserkaszi területen
– áll Olescsuk péntek reggel a Telegram-csatornáján közzétett nyilatkozatában.
A támadást vadászgépek, a légierő légvédelmi rakétaelhárító egységei, az Ukrán Védelmi Erők mozgó tűzcsoportjai és az elektronikus hadviselés egységei együttesen verték vissza.
Az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak lehet Ukrajna igazi feje – állítja Bohdan Bezpalko politológus, az orosz elnök vezette Etnikumközi Kapcsolatok Tanácsának tagja.
A szakértő a NEWS.ru-nak adott interjúban kifejtette, hogy létezik egy olyan vélemény, amely szerint tulajdonképpen az elnöki hivatal vezetője menedzseli Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt.
Találkoztam olyan véleménnyel, amely szerint Zelenszkij valójában csak dekoratív figura, és Jermak nemcsak menedzseli őt, hanem még a feleségét is elvette tőle
– mondta el a beszélgetésben.
Bezpalko megjegyezte, hogy mindkét ukrán politikus a Nyugattól függ, így Oroszországot nem nagyon érdekli, hogy melyikük kit irányít, de úgy látják, Jermak elmozdíthatatlan a helyéről.
Oroszország biztos abban, hogy valaki a Nyugaton elgondolkodott az Ukrajnára vonatkozó javaslatokon – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. Peszkov újságíróknak elmondta, hogy Oroszország Ukrajnával kapcsolatos rendezési tervét rögzítették és világszerte nyilvánosságra hozták, míg a Nyugat elutasította – írta meg a RIA Novosztyi.
Úgy gondoljuk, hogy ez nem jelenti azt, hogy mind a kollektív Nyugat országaiban, mind magában Ukrajnában józanabb gondolkodású emberek nem gondoltak erre a tervre. Biztosak vagyunk abban, hogy van, aki elgondolkodott rajta
– mondta Peszkov.
Az Ivano-Frankivszki területi toborzó és szociális segítő központ (TCC) arról számolt be, hogy helyi lakosok megtámadták az ellenőrzőpontjukat, és megrongálták az egyik alkalmazott autóját, mert az elriasztotta az üdülőhelyre utazó látogatókat – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
A helyzet a következő: Vorokhta bejáratánál van egy ellenőrzőpont, ahol az okmányokat ellenőrzik. Emiatt a helyi lakosok azt mondják, hogy az üdülőhelyre nem mennek azok, akik elkerülnék alkotmányos kötelezettségüket, hogy a hadseregben szolgáljanak
– írták. A TCC szerint július 4-én Vorohta lakosai konfliktust kezdeményztek, és megtámadtak egy TCC-katonát, valamint megrongálták az autóját. A jelentések szerint a katona megsérült és verekedett.
A TCC hangsúlyozta, hogy nem értik, mi ellen tiltakoznak a helyiek.
Ugyanakkor a vorokhtai ellenőrzőpontot megszüntették. A TCC viszont megígérte, hogy továbbra is ellenőrizni fogják az összes érkező személy okmányait.
Recep Tayyip Erdogan török elnök jelenleg nem tud közvetíteni Oroszország és Ukrajna között, mert Kijev minden tárgyalást elutasít – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, amelyet a RIA Novosztyi szemlézett.
Jelenleg valóban nem tud, mert most Ukrajna elutasít minden tárgyalást Oroszországgal, közvetítőkkel vagy közvetítők nélkül
– mondta Peszkov újságíróknak, amikor arra kérték, tisztázza, hogy Erdogan valóban nem lehet-e közvetítő a tárgyalásokon. Hozzátette, hogy „Ukrajna határozottan elutasította Putyin béketervét”, amelyet korábban az orosz elnök a külügyminisztériumban is kifejtett.
Egyszerűen nem hirdethetünk ki tűzszünetet abban a reményben, hogy a másik fél valamilyen pozitív lépéseket tesz, egyszerűen nem tehetünk ilyet – mondta Vlagyimir Putyin, aki az Egyesült Államokra hivatkozva elrendelte a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétarendszerek gyártását.
Az Infostart arról ír, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozója után tartott asztanai sajtótájékoztatóján kijelentette: nem hirdethetnek ki tűzszünetet, mert azt Ukrajna felhasználná helyzetének javítására és fegyverutánpótlásra.
Putyin lehetetlennek nevezte az Egyesült Államokkal való konstruktív párbeszéd kialakítását az amerikai elnökválasztás előtt, mert az „egyszer hajlandó párbeszédet folytatni, másszor pedig nem”.
Az orosz elnök kijelentette továbbá, hogy mivel az Egyesült Államok korábban felmondta az ilyen eszközök telepítését betiltó INF-szerződést, utóbb pedig bejelentette, hogy megkezdik a gyártásukat,
Oroszország is feljogosítottnak érzi magát arra, hogy belefogjon a tervezési és fejlesztési munkálatokba, a jövőben pedig a gyártásba is. Mint mondta, az erre vonatkozó utasításokat az orosz ipar már megkapta.
Mindemellett emlékeztetett rá, hogy korábban moratóriumot rendelt el az ilyen közepes és rövidebb hatótávolságú rakétarendszerek telepítésére, amíg ezek nem jelennek meg a világ valamelyik régiójában.
Az ukránok drónokkal indítottak támadást a tambovi lőporgyár ellen – számolt be az ukrán védelmi minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának egyik forrása az RBC-nek.
Elmondása szerint a támadást kamikaze drónokkal hajtották végre, amelyek közül az egyik sikeresen eltalálta a tambovi lőporgyárat. A csapás következményeiről és a veszteségekről még nem adtak tájékoztatást.
A csapásról készült felvételek ellenére az orosz hatóságok nem hajlandóak elismerni az épületet ért támadás tényét. Maxim Jegorov, a Tambovi régió kormányzója közölte, hogy a légvédelem „mindkét drónt megsemmisítette és áldozatok sincsenek”.
Állami kitüntetést vett át a Kremlben a nyugati politikusok sorának megtévesztéséről ismertté vált két orosz komikus, Vovan (Vlagyimir Kuznyecov) és Lexus (Alekszej Sztoljarov) – közölte csütörtökön a RIA Novosztyi hírügynökség.
Az MTI szerint Kuznyecov és Sztoljarov legutóbb szerdán került országos reflektorfénybe Oroszországban, amikor egy olyan beszélgetést tettek közzé, amelyet Petro Porosenko volt ukrán államfőt megszemélyesítve rögzítettek Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszterrel és demokrata párti elnökjelölttel.
Clinton a beszélgetésen egyebek között elfogadta az ál-Porosenko arra vonatkozó ajánlatát, hogy az amerikai elnökválasztás előtt „találjanak valamit” Donald Trump republikánus jelöltről, és „támadják őt oldalról”. „Rendben. Én mindenben benne vagyok, amit meg lehet tenni, hogy szembeszálljunk vele, mert ő nagyon veszélyes ember” – mondta Clinton a Vovan és Lexus által közzétett felvétel szerint.
Hangot adott véleményének, hogy egykori legyőzőjének újraválasztása „nagyon rosszat” tenne az Egyesült Államoknak és a világ többi részének is, beleértve Ukrajnát is. „Ha megtörténik a legrosszabb, ha Trump nyer, mindannyiunknak el kell döntenünk, hogy mit tegyünk. De nem hiszem, hogy ez megtörténik” – hangoztatta Hillary Clinton.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő az üggyel kapcsolatban szerdán kijelentette: „Ha előkerülne egy hasonló felvétel, amelyen nem Hillary Clinton, hanem valaki a republikánusok közül szerepel – ugyanilyen tartalommal –, azt akarom mondani, hogy az Egyesült Államokban rájuk kennék a külföldiekkel való összejátszás ügyét. Először. Másodszor, rájuk kennék, hogy csapást mérnek az amerikai demokráciára azzal, hogy beavatkoznak egy másik, külföldi állam belügyeibe.”
Zaharova megjegyezte, hogy a Clintonnal folytatott beszélgetéssel az ál-Porosenko voltaképpen beavatkozott az Egyesült Államok belügyeibe, de az ő esetében van egy különbség – az, hogy ezt a liberális demokraták javára tette.
„Számukra, ahogy mondani szokás, minden eszköz jó, és sajátjuk szagát ebben az esetben nem érzik. Legyen szó akár (Joe) Biden (elnök) korrupciójáról vagy egy másik ország beavatkozásáról a választásukba. Bármi megteszi az önző érdekeiknek. Senki másnak nem engednék meg, hogy ilyesmit tegyen, még ezred- vagy milliárdodrészben sem” – hangoztatta Zaharova.
12 év börtönbüntetésre ítéltek egy amerikai állampolgárt drogcsempészetért és megkísérelt drogeladásért Moszkvában. A 29 éves Robert Woodland egy fegyenctelepen kell, hogy letöltse büntetését, ha az ítélet jogerőre emelkedik. Ő lenne a sokadik Egyesült Államokból érkező személy, akit az oroszok bebörtönöznek.
Az orosz születésű Woodland (akit eredetileg Roman Romanovnak hívnak) ügyvédje, Sztanyiszlav Ksevicki szerint a bíróság nem vette figyelembe az amerikai állampolgár mentális problémáit.
A védelem mindenképp fellebbezni fog, hisz Woodland bűnösségét nem bizonyították.
Az orosz vadászbombázók megsemmisítése és a lőszerkészletek feltöltése segít Ukrajnának megállítani Oroszország előrenyomulását a harctéren – jelentette ki Dmitro Kuleba külügyminiszter, akinek nyilatkozatát a The Kyiv Independent szemlézte.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszország csak az elmúlt héten több mint 800 irányított légibombát vetett be Ukrajna ellen. „Ezeket a fegyvereket orosz területen lévő repülőgépekről indítják, az ukrán légvédelem hatótávolságán kívül. Amint sikerül kezelnünk a légi bombázások fenyegetését, a szárazföldi állásaink megerősödnek és Oroszországnak nagyon nehéz lesz előrenyomulnia” – tette hozzá Dmitro Kuleba.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök is reagált a sajtóértesülésre, miszerint Orbán Viktor Moszkvába megy és találkozik az orosz elnökkel.
A moszkvai látogatásáról szóló pletykák nem lehetnek igazak, vagy mégis?
– írta az X-en.
The rumours about your visit to Moscow cannot be true @PM_ViktorOrban, or can they?
— Donald Tusk (@donaldtusk) July 4, 2024
Magyarország júliustól hivatalosan is átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét: Orbán Viktor kedden Kijevbe látogatott, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt. Ezt követően röppentek fel a sajtóhírek, miszerint a miniszterelnök pénteken állítólag Moszkvába utazik, mielőtt részt venne a Türk Államok Szervezetének találkozóján.
Ukrajna hálás a nyugati partnereknek a támogatásért, de a megígért segítség túl lassan érkezik, ami megnehezíti a helyzetet a frontvonalakon – mondta Volodimir Zelenszkij elnök a Bloombergnek adott interjújában, melyet a The Kyiv Independent szemlézett.
14 dandárunk van, amelyek nem rendelkeznek a szükséges fegyverekkel, amelyeket már jóváhagytak, de nem érkezett meg
– mondta.
Washington, Kijev vezető katonai adományozója áprilisban hagyta jóvá a régóta várt 61 milliárd dolláros segélycsomagot, több hónapos késedelem után. Ennek ellenére Oroszország továbbra is nyomást gyakorol Ukrajnára a front mentén, új offenzívát indított a Harkivi területen, és folyamatosan nyomul a Donyecki területen lévő, kulcsfontosságú Csasziv Jar városába.
„A segélycsomagoknak meg kell érkezniük, de lassan érkeznek” – mondta az elnök, hozzátéve: „Hálásak vagyunk a kongresszusnak a támogatásáért.”
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Csütörtökön kísérték utolsó útjára Sztepan Budzsakot, az ukrajnai háború munkácsi áldozatát – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.
A 24 évesen elhunyt főtörzsőrmester a határőrség kötelékében mesterlövészként teljesített szolgálatot. A jelentés szerint a munkácsi katona 2024. június 27-én harci feladat teljesítése közben vesztette életét.
A két és fél éve tartó háborúban eddig elhunytak közül több mint harmincöt magyar származású áldozatról van tudomásunk.
Legalább hét ember meghalt és több mint 50 megsebesült, miután Oroszország drónokat és rakétákat indított Dnyipro ellen – írja a The Kyiv Independent.
A támadás napján öt halálos áldozatról érkezett jelentés. Egy 60 éves nő és egy 58 éves nő egy nappal később a kórházban halt meg. A sérült áldozatok között volt egy 14 éves lány is. A sérültek közül mintegy tucatnyian kerültek kórházba, közülük ketten súlyos állapotban vannak
– közölte Szerhij Liszak kormányzó csütörtökön. Hozzátette, egy bevásárlóközpontot, valamint több autót és egy benzinkutat ért találat.
„A jelentések szerint tűz ütött ki egy egészségügyi intézmény közelében. Törmelékek repültek egy gyermekkórház intenzív osztályára, de ott nem jelentettek sérülteket, két iskolában és három óvodában pedig betörtek az ablakok” – mondta Borisz Filatov polgármester.
