Kőkemény üzenetet küldött az ukrán hírszerzés vezetője Kijev árulóinak

Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Szétfoszlani látszanak a remények, jóval kevesebb F–16-os érkezhet Ukrajnába
• Lengyelország felkészül Oroszország inváziójára
• Az ukránok kiűzték az oroszokat egy Harkiv melletti faluból
• Forbes: Ukrajna legnagyobb problémája jelenleg a légvédelmi rakéták hiánya
• Kőkemény üzenetet küldött az ukrán hírszerzés vezetője Kijev árulóinak

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!

Kijev legutóbbi rakétacsapása Oroszország Krím félszigeten lévő képességeinek csökkentésére irányult, repülőtereket, légvédelmi rendszereket és logisztikai központokat célzott meg.

A The New York Times szerint a Fekete-tenger feletti égbolt már régóta tele van rakétacsíkokkal. Ezek a rakéták szinte mindig oroszok voltak, azonban most már mindkét oldalról érkeznek. Az amerikai gyártmányú, precíziós irányítású rakétákkal felfegyverzett Ukrajna most először képes elérni a Krím minden szegletét, a rakéták pedig egyre inkább arrafelé repülnek.

A lap szerint a krími hadjárat egyre nagyobb lendületet vesz. Mint írják, bár nem valószínű, hogy ennek a frontvonalakra nézve jelentős hatása lesz, az ukrajnai ATACMS-hadjárat célja, hogy a Kremlt arra kényszerítse, hogy nehéz döntéseket hozzon arról, hova telepítse legértékesebb légvédelmét a kritikus katonai infrastruktúra védelme érdekében.

Az ATACMS idei tavaszi érkezése óta az ukrán hadsereg szerint legalább 15 nagy hatótávolságú orosz légvédelmi rendszert semmisített vagy rongált meg a Krímen. Ezek között nagy teljesítményű S–300-as és S–400-as ütegek is vannak.

Az elmúlt három hónapban a műholdképek megerősítették az orosz radarberendezések, az elektronikus hadviselési berendezések, a logisztikai útvonalak és a repülőterek károsodását.

Minden bizonnyal elmondható, hogy az ukránok az elmúlt hónapokban igencsak látványos előrelépést tettek

– mondta Justin Bronk, a londoni Royal United Services Institute védelmi és biztonsági agytörszt vezető munkatársa a műholdfelvételek tanulmányozása után.

Az ukrán hírszerzés szoros figyelemmel kíséri a helyzetet Kína és Belarusz közös „terrorellenes” gyakorlatai körül Belaruszban, és úgy látják, hogy jelenleg nincsenek további fenyegetések vagy provokációk – írja az Ukrajinszka Pravda.

A legfrissebb adatok szerint jelenleg nincsenek további fenyegetések Belaruszból. Különösen a valóban tervezett gyakorlatokról van szó. Az orosz dezinformáció azonban hagyományosan bármilyen ürüggyel megpróbálhatja megerősíteni pozícióit. Ukrajna biztonsági és védelmi erői minden bizonnyal szorosan figyelemmel kísérik és ellenőrzik a helyzetet ezen a területen

– mondta Andrij Jusov, a Felderítő Főcsoportfőnökség vezetője.

Korábban a Nemzeti Ellenállási Központ közölte, hogy olyan információkat kapott, amelyek szerint a belorusz biztonsági szervek úgynevezett hamis zászlós hadműveletekre készülnek az ukrán határvidéken. Ezt cáfolta most meg a Felderítő Főcsoportfőnökség.

Szombat délután orosz csapatok támadást indítottak a Harkivi járásban található Budi ellen – írja az Ukrajinszka Pravda.

Legelőször az ukrán közszolgálati televízió, a Szuszpilne egy nagyszabású légiriadó idején, 15 óra 40 perc körül jelentette, hogy robbanás történt Harkiv mellett. Nem sokkal később megszólalt Oleh Szinyehubov, a Harkivi Területi Katonai Közigazgatás vezetője, aki arról számolt be, hogy a támadás Budi települést érte.

Alig fél órával később a Szuszpilne újabb robbanásról számolt be, de további részleteket ekkor még nem tudtak közölni. Ismét Szinyehubov volt az, aki jelentkezett a friss információkkal, és tudatta, hogy az oroszok ismét lecsaptak a területre, a támadásnak pedig több civil áldozata is van, ugyanakkor az áldozatok pontos számának megállapítása még folyamatban van. 

Később hozzátette, hogy Budi bombázása következtében egy ember meghalt, 16 pedig megsebesült. Kilenc embert kórházba szállítottak, köztük egy gyermeket.

A sebesültek száma azután nőtt, hogy ismét megtámadták a helyszínt. Egy mentőautó, amely a hívásra érkezett, szintén megsérült. Az információkat frissítjük

– fogalmazott a kormányzó.

Nem sokkal később kiderült, hogy a halottak száma kettőre nőtt, a sebesülteké pedig 22-re emelkedett.

Németország egykori oktatási miniszterével, Hamburg korábbi főpolgármesterével készített interjút a Hamburger Abendblatt az ukrajnai háborúról. Klaus von Dohnanyi szerint nem helyes, hogy az Európai Unió nem hajlandó szóba állni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és védelmébe vette a békemisszióba kezdett Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.

Hamburg korábbi főpolgármestere úgy látja, minden európai uniós tagállamnak kötelessége lenne azon dolgozni, hogy minél közelebb kerüljön a fegyverszünet, különösen azt figyelembe véve, hogy ők finanszírozzák ezt a háborút.

A politikus nem érti teljesen az Orbán Viktort – a magyar kormány békemissziója keretében tett erőfeszítései miatt – ért kritikákat sem, ugyanis szerinte a magyar kormányfő kritikusai nem értek el semmilyen haladást annak érdekében, hogy mihamarabb befejeződjön a vérengzés. Szerinte az messze nem elég, hogy az Európai Tanács tagjai pellengérre állítják Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és ukrán kívánságra minden tárgyalást elutasítanak Oroszországgal.

Elmondása szerint hamis az Európai Unió azon álláspontja, hogy amiatt nem tárgyal, mert az orosz elnök háborús bűnös. Felhívta a figyelmet, hogy Izrael és a Hamász hiába állnak  hadban  egymással, mégis tárgyalnak egymással a túszok kiszabadítása és egy esetleges fegyvernyugvás érdekében.

Az interjú teljes összefoglalóját ide kattintva olvashatják el.

Szombat reggel az orosz csapatok megtámadták a Herszoni járás Priozerne falvát, aminek következtében meghalt egy nő – írja az Ukrajinszka Pravda.

A lap szerint az egyik lövedék egy lakóház udvarát érte, itt sebesült meg életveszélyesen egy 72 éves nő, aki később belehalt sérüléseibe.

A támadásban további két ember is megsérült. Egy 41 éves férfinak traumás agysérülése lett, valamint lábsérüléseket szerzett. Egy 58 éves nő a vállán, a mellkasán és a hasán szenvedett repeszsérüléseket. Mindketten közepesen súlyos állapotban kerültek kórházba.

Egy Oroszország által útnak indított Sahíd drón hajnali 3 órakor belépett Belaruszba, majd 350 kilométeren keresztül repült az ország légterében – írja az Ukrajinszka Pravda.

Belorusz elemzők, ahogyan arról korábban az ukrán hadsereg is beszámolt, egy Sahídet észleltek Belarusz légterében. Ez a második ilyen incidens az elmúlt két napban.

Úgy tudni, hogy a Sahíd hajnali 3 órakor lépte át a belorusz–ukrán határt Lojev falu közelében, majd továbbhaladt észak felé. A drón átrepült Gomel és Zslobin felett, belépett a Mogiljovi területre, majd a Minszki területre is, a lehető legközelebb kerülve Minszkhez.

Hajnali 5 órakor egy Mi–24-es helikoptert és egy Szu–30-as vadászgépet riasztottak a repülőgép elfogására, amelyet éppen a drón repülésének területén – a minszki, mogiljovi és vityebszki régió határán – észleltek.

Később a drón a Vityebszki területre lépett be, és feltehetően Vityebszk felé repült. Az ukrán hatóságoknak nincs tudomása arról, hogy mi történt a drónnal, a beloruszok pedig nem kommentálták az incidenst.

Július 12-én Moszkva megvádolta Ukrajnát azzal, hogy saját hidroelektromos gátjai ellen intézne támadást, hogy aztán az oroszokat hibáztassa miatta. Az ukrán külügyminisztérium szerint a híresztelés egy új megfélemlítési taktika Oroszországtól, mivel Ukrajna soha nem pusztítaná el a saját infrastruktúráját, és sodorná veszélybe polgárait.

Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője ezzel szemben azt nyilatkozta, hogy a vádak tagadása csak egy újabb „cinikus provokáció Oroszország ellen”.

Zaharova a Reuters értesülései szerint azt mondta, hogy Kijev a Dnyiprón található hidroelektromos gátat tervezte elpusztítani, ám bizonyítékot nem tudott felhozni. Tavaly a Kahovkában található erőmű robbant fel, aminek következtében rengeteg település került víz alá. Akkor az ukránok az oroszokat vádolták azzal, hogy felrobbantották az épp orosz fennhatóság alatt álló területen található erőművet.

A BOLD adatelmezője, Julian Röpke és Gustav Karl Gressel osztrák politológus arra a következtetésre jutottak, hogy Ukrajna légvédelme nem lesz elegendő ahhoz, hogy megvédje Harkivot, Szumit, Nyikolajevet és Csernyigovot.

Egy mentő dolgozik a helyszínen, ahol egy lakóházat ért orosz rakétacsapás 2024. július 9-én

Fotó: Valentyn Ogirenko / Reuters

Állításuk szerint két Patriot légvédelmi rendszer őrködik a kijevi ég felett, egy-egy pedig a Lviv és Odessza fölötti eseményeket figyeli.

A minap a NATO-országok viszont ígéretet tettek, hogy három új Patriotot, valamint francia–olasz FSAF SAMP/T SAM-eket szállítanak Ukrajnának. Ezeket a szakértők szerint az ország nyugati részére küldhetik, hogy Dnyiprót, Krivoj Rogot és a leendő F–16-os bázist védjék – viszont ezek sem mehetnek a fent említett, frontközeli településekhez.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő jövő héten Nagy-Britanniába és Írországba utazik – írja a The Guardian. A találkozó témája Ukrajna, az európai biztonság és demokrácia lesz, az ukrán államfő a Blenheim-palotában tart beszédet az európai vezetőknek.

Ez lesz az Európai Politikai Közösség negyedik találkozója. A kollektívát azután hozták létre, miután Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök beszélgetnek a NATO-Ukrajna Tanács ülésének kezdete előtt 2024. július 11-én

Fotó: Kent Nishimura / Getty Images Hungary

Az értesülések alapján Ukrajna vezeti majd a plenáris ülést, ezt követően pedig három különálló munkacsoport indul, amely a demokráciával és védelemmel, valamint a dezinformációs, energia- és migrációs válsággal foglalkozik majd.

Az ukrán elnök július 20-án első alkalommal Írországba is ellátogat, hogy Simon Harris miniszterelnökkel találkozzon.

Az ukrán hadsereg júliusban és augusztusban egyaránt 50 ezer lőszert kap az úgynevezett cseh kezdeményezés keretében – közölte Petr Pavel cseh elnök egy houstoni fórumon.

A CTK cseh hírügynökség által idézett államfő szerint Ukrajna szeptembertől az év végéig havi 80-100 ezer lőszerhez jut a Csehország által felügyelt kezdeményezés részeként.

Csehország az év elején jelentette be azt a kezdeményezését, hogy tüzérségi lőszereket vásárolnának Ukrajnának a világ különböző országaitól. Petr Fiala cseh miniszterelnök június végén arról tájékoztatott, hogy a cseh kezdeményezés keretében már megérkezett az első szállítmány Ukrajnába.

Röviddel később Jana Chernochová cseh védelmi miniszter már azt mondta, hogy 50 ezer lövedékről van szó. A cseh kezdeményezéshez 18 ország csatlakozott – írja az MTI.

2024 július 4-én a donyecki harcokban Pokrovszk mellett vesztette életét Olekszandr Misak, 22 éves kárpátaljai lakos.

A fiatal férfi szerződéses katona volt, július 12-én Orosztelken temették el – írta a KISZó.

Finnország parlamentje egy új törvényt fogadott el július 12-én, amelynek értelmében lezárják a határaikat az Oroszországból érkező menekültek előtt – írja a Reuters. 

Az Ukrajnát ért orosz támadás kezdete óta több, mint 1300 ember érkezett Finnországba keleti szomszédjuktól. A finnek szerint Oroszország fegyverként használja a bevándorlást, szír és szomáliai menekülteknek szorgalmazza, hogy kérjenek menedéket az északi országban – a Kreml tagadta, hogy az állítás igaz lenne.

Egy finn határőr és kutyája járőrözik a finn-orosz határon 2024. június 5-én

Fotó: Anne Kauranen / Reuters

PetteriOrpo, Finnország jobboldali miniszterelnöke szerint a törvénynek fontos szerepe van abban, hogy megfékezzék a további érkezőket – akkor is, ha az szembemegy az ország emberi jogi elköteleződéseivel.

Ez egy erős üzenet Oroszországnak, erős üzenet a szövetségeseinknek, hogy Finnország vigyáz a saját, valamint az európai határ biztonságára.

– mondta a kormányfő a törvény megszavazása után.

Bár 1300 fő menekült az országba a háború kitörése óta, idén márciust követően senki nem lépte át a határt – július 11-ig. A finn határőrség csütörtökön arról számolt be, hogy egy ember illegálisan lépett az ország területére, és amikor elkapták, menedékjogot kért.

Finnország tavaly év végén már lezárta határait Oroszország előtt, amely nehezményezi a finnek NATO–csatlakozását, hisz a szövetség Ukrajnát támogatja az agresszorral szemben. A határ újbóli megnyitásáról egyelőre nem beszéltek, mondta Mari Rantanen belügyminiszter.

Magyarország területére pénteken az ukrán-magyar határszakaszon 7509 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6793 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 50 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Lengyelország fontolóra veszi Ukrajna azon javaslatát, hogy lője le a lengyel terület felé tartó orosz rakétákat, amíg azok még az ukrán légtérben tartózkodnak – írja a Sky News. A javaslat szerepelt abban a kétoldalú biztonsági megállapodásban, amelyet Volodimir Zelenszkij és Donald Tusk lengyel miniszterelnök írt alá a héten Varsóban.

Az ukrán elnök úgy fogalmazott, hogy „bízik” abban, hogy a megállapodást gyorsan végre lehet hajtani, bár Lengyelország konzultálni fog NATO-szövetségeseivel, mielőtt megpróbálná lelőni az orosz rakétákat.

Ebben a szakaszban ez egy ötlet. A megállapodásunkban az áll, hogy megvizsgáljuk ezt az ötletet

– mondta Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter pénteken Washingtonban.

A tárcavezető megerősítette, hogy a Szentpétervár térségéből ukrán célpontok felé kilőtt orosz rakéták korábban mintegy 40 másodpercre behatoltak a lengyel légtérbe, mielőtt célpontjaik felé fordultak volna.

A javaslat kiterjedne minden olyan rakétára, amely Nyugat-Ukrajnán keresztül Lengyelország felé tart. „A dilemmánk a következő. Ha csak akkor lőjjük le őket, amikor belépnek a légterünkbe, a törmelék veszélyt jelent polgárainkra és tulajdonunkra” – tette hozzá Sikorski. „Az ukránok pedig azt mondják »kérem, nem bánjuk, tegyék ezt a mi légterünk felett, amikor közvetlen veszélyben vannak, nehogy átlépjenek lengyel területre«” – fogalmazott. „Szerintem ez önvédelem, de vizsgáljuk az ötletet” – tette hozzá.

Petr Pavel cseh elnök úgy véli, hogy ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij elégedett a Washingtonban tartott NATO-csúcstalálkozó eredményeivel – írja az Jevropejszka Pravda.

Petr Pavel részt vesz a NATO-csúcstalálkozón Washingtonban 2024. július 11-én

Fotó: Kevin Dietsch / Getty Images Hungary

Pavel szerint Ukrajna nem kapott közvetlen meghívást a szövetséghez való csatlakozásra, de konkrét támogatást ígértek neki katonai felszerelés és számos kétoldalú megállapodás formájában.

Pavel szerint  a Nyugatnak minél több országot meg kellene győznie arról, hogy az ukrajnai háborút a nemzetközi joggal összhangban kell megoldani. Szerinte, ha Ukrajna ellenáll az orosz nyomásnak, akkor az év végén vagy a jövő év elején várható némi előrelépés.

A washingtoni NATO-csúcstalálkozó közleménye szerint Ukrajna útja a szövetséghez visszafordíthatatlan. A csúcstalálkozón azonban nem merték meghívni Ukrajnát a szövetséghez való csatlakozásra, mivel az államok között nincs konszenzus.

Orbán Viktor felbosszantotta NATO- és EU-szövetségeseit azzal, hogy engedély nélkül találkozott Vlagyimir Putyin orosz vezetővel és Hszi Csin-ping kínai elnökkel – vélelmezi a SkyNews. Orbánt azzal vádolják, hogy legitimitást ad Putyinnak egy olyan időszakban, amikor a Nyugat el akarja szigetelni őt az ukrajnai inváziója miatt.

„Nem látok semmilyen stratégiát, és nem látok különösebb következményeket” – mondta Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, hozzátéve, hogy a politikai vezetőknek joguk van más politikai vezetőkkel találkozni és nem lát ebben semmi különöset vagy meglepőt.

Orbán Viktor Kremlben tett látogatásával kapcsolatban Meloni  azt mondta, hogy a magyar vezetőnek nincs felhatalmazása arra, hogy tárgyalásokat folytasson Oroszországgal. Hozzátette, hogy az e heti halálos rakétatámadások Ukrajna ellen, amelyek közül az egyik egy kijevi gyermekkórházat ért, azt mutatják, hogy Putyin nem akar párbeszédet.

„A probléma az, hogy Putyin időnként együttműködési szándékot mutat, majd másnap felrobbant egy kórházat. Azt hiszem, ez sajnos azt mutatja, hogy Putyin Oroszországa részéről nincs meg a párbeszéd iránti vágy” – mondta Meloni.