Kedves olvasóink!

Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Aligátorral mért hatalmas csapást az ukránokra Putyin hadserege;
• Kemény választ ígér Moszkva, a Nyugat lépése eszkalálhatja a háborút;
• Egy német tábornok megkongatta a vészharangot, Moszkva egy NATO elleni támadásra készülhet;
• Átfogó támadást indítottak az orosz csapatok Ukrajna keleti részén.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést kívánunk!

Moszkva a tokiói szankciókra válaszul tizenhárom japán állampolgár beutazási tilalmát rendelte el – számolt be az orosz külügyminisztérium a TASZSZ orosz hírügynökség szerint.

A különleges katonai művelettel összefüggésben bevezetett japán szankciókra adott válaszként döntés született arról, hogy határozatlan időre megtiltják a következő japán állampolgárok Oroszországba való belépését: Tanaka Akihiko, a Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség elnöke, Toyoda Akio, a Toyota Motor igazgatótanácsának elnöke, Toyoda Akio, a Rakuten Corporation alapítója, Mikitani Hiroshi

– írta a minisztérium közleményében. A szankciós listán a japán üzleti körök más képviselői is szerepelnek. Köztük van például a Musashi Fuso elnöke, Fukuhara Teruhiko, a Shinsei Bussan Co elnöke, Iwamatsu Seigo és a Toray Industries elnöke, Oya Mitsuo is. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd délután közölte, hogy összeült az ukrán hadsereg legfelsőbb parancsnokságával (Sztavka).

Az ukrán elnök meghallgatta a parancsnokok jelentését arról, hogy mi a helyzet az egyes hadszíntereken, mire lehet számítani a jövőben. Ezenkívül többek közt áttekintették azt, hogy hol tudnának csapásokat végrehajtani az orosz hátországban.

Nagy figyelmet fordítottunk a frontvonal mögötti csapások lehetőségére. Elemeztük a különböző típusú drónjaink hatékonyságát, valamint az orosz hadsereg drónokkal kapcsolatos taktikáját. Értékeltük az elektronikus eszközök és egyéb módszerek hatékonyságát a drónok elleni küzdelemben

– írta. 

Továbbá az ukrán rakétafejlesztési programról is beszéltek, amelynek az a célja, hogy csökkentse a külföldi partnerektől való függőséget, különösen a légvédelmi rakéták területén. 

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy őrizetbe vett két mariupoli illetőségű személyt, akik az ukrán titkosszolgálatok megbízásából egy belgorodi mecset felrobbantására készültek, hogy vallásközi konfliktust provokáljanak ki. A közösségi média révén beszervezett gyanúsítottak beismerő vallomást tettek – adta hírül az MTI.

Kedden az orosz déli körzeti katonai bírósága 18 évi fegyházra ítélte Ivan Csernenko ukrán állampolgárt, aki az Azov alakulat tagjaként részt vett a harcokban a „Donyecki Népköztársaság” területén. Csernenkót terrorista közösségben, illetve terrorista célú kiképzésben való részvételben találták bűnösnek.

Egy moszkvai bíróság távollétében nyolc és fél évre ítélte Mihail Zigar újságírót az orosz fegyveres erőkről szóló rágalmak terjesztése címén, politikai, ideológiai, faji gyűlöletre való hivatkozással. Zigart korábban körözési listára tette az orosz belügyminisztérium.

Elfoglalták az orosz fegyveres erők a Donyecki régióban lévő Ivano-Darjivka települést, miközben az elmúlt nap folyamán a hatból három frontszakaszon előrenyomultak Ukrajnában, és 11 ellenrohamot visszavertek – adta hírül az MTI az orosz védelmi minisztérium közleményét.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett 13 tábori lőszerraktárt, egy alacsonyan repülő célok észlelésére és követésére szolgáló SZT68–as mobil radarállomást, egy drónösszeszerelő műhelyt, három harckocsit – köztük egy amerikai Abrams A1M1-est –, öt páncélozott harcjárművet, egy lengyel Krab önjáró, valamint négy amerikai M777-es, két M198-as és egy brit FH–70-es vontatott tarackot, három francia HAMMER irányított légibombát, amerikai HIMARS sorozatvetők 15 rakétáját, továbbá 151 drónt, közülük nyolcvankettőt Oroszország légterében.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. Egy pilóta nélküli repülőszerkezet egy, a Kercsi-szorosban közlekedő komphajót talált el kedd reggel a Krasznodari régióban lévő Kavkaz kikötőjében. A járművön tűz ütött ki, a hajó legénységéből és a kikötői alkalmazottak közül egy ember életét vesztette, öten megsebesültek.

Az ukrán fegyveres erőknél mostanra 3800 elítélt személy szolgál – számolt be Roman Kosztenko, a Verhovna Rada nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának titkára. 

Már 3800 fogoly szolgál a fegyveres erőknél. Legtöbbjük nemrég fejezte be a kiképzést. De már vannak közöttük sebesültek és halottak is

– fogalmazott a titkár az Unian szerint. Hozzátette: a foglyok részéről csökkent az ukrán hadseregbe való mozgósítási igény. A képviselő szerint a motivált emberek nagy része már bevonult, ugyanakkor az előrejelzés szerint körülbelül 5000 fogvatartottat fognak mozgósítani a fegyveres erőkbe. 

A szentszéki államtitkárságot vezető Pietro Parolin bíboros kedden látogatást tett a rakétatalálatot kapott Ohmatdit kijevi gyermekkórházban – adta hírül az MTI.

Parolin bíboros a megrongálódott kórházban fiatal páciensekkel és az orvosi személyzet tagjaival is beszélt a Kathpress katolikus hírügynökség szerint, amely a Vatican News hírportált idézte. Parolin bíboros egyben meglátogatta Ukrajna legnagyobb gyermekkórháza dialízisközpontjának romjait is. Az intézményt a kijevi vezetés állítása szerint orosz rakétatalálat érte. A nemzetközi felháborodást keltő támadás során egy orvosnő és egy másik felnőtt életét vesztette.

Úgy vélem, mindannyian értjük, hogy mielőbb véget kell vetni a háborúnak

– hangoztatta Volodimir Zelenszkij elnök Parolin bíborossal megtartott találkozóján. Egyben erős jelzésnek nevezte a Vatikán részéről Parolin bíboros látogatását.

Zelenszkij az X-en arról írt, hogy a szentszéki államtitkárral „megvitatták az Ukrajna elleni orosz agresszió következményeit, a folyamatban lévő légi terrorizmust, a bonyolult humanitárius helyzetet, valamint a Ferenc pápával júniusban megtartott olaszországi találkozó eredményeit is”.

Mint írta, a mostani megbeszélések a svájci békecsúcson született döntésekre, és a Vatikán igazságos és tartós béke megteremtésében játszott szerepére összpontosítottak.

Megérkezett Kínába Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter – számolt be közösségi oldalán a politikus kedd délután.

Üdvözlök mindenkit Kínából. (…) Ez egy ukrán külügyminiszter 2012 óta első kétoldalú látogatása a Kínai Népköztársaságba 

– írta posztjában a külügyminiszter, majd hozzátette, hogy szerinte kiterjedt, részletes és eredményes tárgyalás várja őt kínai kollégájával, Wang Yivel, az „igazság és a béke útjairól”. Ugyanakkor úgy véli, „el kell kerülni a béketervek közötti versenyt”, és nagyon fontosnak tartja, hogy Peking és Kijev között közvetlen eszmecsere folyjon. 

Meggyőződésem, hogy miután Ukrajna megkezdte a tárgyalásokat az Európai Unióhoz való csatlakozásról, Kínának az Európával való stratégiai kapcsolatainak tükrében kell vizsgálnia az országunkkal való kapcsolatokat

– tette hozzá Kuleba.

Hétfő este szállt le a nyugat-szlovákiai Kuchyna település katonai repülőterére kettő azok közül az F–16-os amerikai vadászrepülőgépek közül, amelyek a már korábban Ukrajnának átadott MiG–29-es típusú, szovjet gyártmányú vadászgépek utódaiként szolgálnak majd. A szlovák védelmi minisztérium közleménye szerint az új F–16-osok jelentősen megnövelik és hatékonyabbá teszik Szlovákia önvédelmi képességét − közölte az MTI.

Szlovákia 2018-ban, Peter Pellegrini kormánya idején döntött arról, hogy az ország 14 F–16 Block 70/72 típusú amerikai vadászgépet vásárol MiG–29-es típusú, szovjet gyártmányú vadászgépeinek leváltására. Az akkor közzétett adatok arról szóltak, hogy a 14 amerikai gépért, a pilóták kiképzéséért, a gépekhez tartozó munícióért, valamint logisztikai költségként a következő években 1,589 milliárd eurót (619,71 milliárd forint) fizetnek, ami a legmagasabb összeg, amelyet Szlovákia eddigi történetében a légierő modernizálására jóváhagytak.

A gépek átadása azonban két évet csúszott, mert a koronavírus-járvány miatt, majd a chipgyártáshoz nélkülözhetetlen félvezetőhiány miatt az amerikai fél nem tudott haladni a gyártásukkal.

A jelenleg államfő, Pellegrini kijelentette, hogy az új gépek jobb együttműködést tesznek lehetővé a NATO-n belüli partnerországokkal. A többi új F–16-osnak a tervek szerint két éven belül kell megérkeznie Szlovákiába.

Az ukrán fegyveres erők dróncsapást mértek egy orosz komphajóra a Kercsi-szoroson kedd hajnalban – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.

A lap úgy tudja, a támadás következtében a legénység több tagja is megsérült, egy ember pedig életét vesztette. A csapást a Krasznodari terület kormányzója is megerősítette.

Venyamin Kondratyev elmondása szerint az ukrán erők drónnal támadták meg a kompot, melynek következtében a jármű kigyulladt és a legénység öt tagja megsebesült.

Oroszország megtorló intézkedésként megtiltotta a beutazást tizenöt brit állampolgárnak, köztük a Kijevbe irányuló fegyverszállításokban részt vevő hadiipari vállalatok vezetőinek – számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség. 

A londoni agresszív fellépésre válaszul döntés született az orosz tiltólista további bővítéséről, amelybe bekerültek az ukrán katonai személyzet kiképzésében részt vevő brit magánbiztonsági cégek képviselői, a Kijevnek szállító vagy szolgáltatást nyújtó hadiipari komplexum vállalatainak vezetői, valamint a védelmi kérdésekben oroszellenes álláspontot képviselő szakértők és publicisták

– írták a közleményben.

„Szeretnénk ismételten hangsúlyozni, hogy a brit ruszofóbok minden olyan kísérlete, amely Oroszország stratégiai vereségének és nemzetközi elszigetelődésének feltételeit kívánja megteremteni, eleve kudarcra van ítélve” – tették hozzá.

A határőrség sajtószolgálatának közlése szerint őrizetbe vettek két munkácsi fiatalembert, akik három kárpátaljai és két Kijev megyei lakost próbáltak meg átcsempészni a zöldhatáron – adta hírül a Kárpát Igaz Szó kedden.

A hatóságok munkatársai az ugocsai Tiszakeresztúr közelében csaptak le a szervezőkre és a potenciális illegális menekülőkre. A hadköteles korú férfiak 60 ezer dollárt, azaz több mint 21 millió forintot fizettek az embercsempészeknek, hogy elmenekülhessenek a kényszersorozás elől.

A lap beszámolója szerint a menekülési kísérletek mindennaposak Kárpátalján, ám emiatt több tucatnyian fulladtak már bele a Tiszába, és voltak, akik a hegyekben fagytak halálra.

90 nappal, 2024 november 9-ig meghosszabbították a hadiállapotot és a mozgósítást Ukrajnában. A döntésről Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő számolt be a Telegramon.

A Volodimir Zelenszkij által benyújtott, hadiállapot meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot a Legfelsőbb Tanács 339 képviselője szavazta meg, míg a mozgósítással kapcsolatos beadványt 338-an támogatták – írja a Kárpáti Igaz Szó.

Ez a 12. alkalom, hogy az ukrán parlament meghosszabbította a hadiállapotot és a mozgósítást az ország 2022-es inváziója óta.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint az Amerikai Egyesült Államok új, északi-sarki stratégiát meghatározó dokumentumban is látszik az ország konfrontációra való hajlama.

Peszkov elmondása alapján Oroszország felelős álláspontot képvisel a sarkvidékkel kapcsolatban. Szerinte a terület stratégiai fontossággal bír az Ukrajnát 2022 februárjában megtámadó országnak, ám az Északi-sarkot nem szeretnék hadszíntérré tenni – számolt be a TASZSZ.

Az amerikai védelmi minisztérium közleménye alapján az Északi-sarkvidék az Egyesült Államok számára stratégiai konfrontáció térségévé válik, ha egyes geopolitikai és éghajlati változások bekövetkeznek.

A Kreml szóvivője viszont azt hangsúlyozta, hogy az orosz–kínai együttműködés nem ad lehetőséget konfliktusra, csak a két ország népeinek jólétét és érdekeinek védelmét szolgája. „Soha nem irányul harmadik országok vagy azok egy csoportja ellen” – hangsúlyozta Peszkov.

Egy Zelenszkij-párti képviselő elmondása alapján hatalmas a korrupció Ukrajnában a mozgósítás körül. Dmitro Nataluha, a Nép Szolgája parlamenti képviselője szerint egyes becslések alapján 700 ezer és 2 milliárd dollár közé tehető az olyan kenőpénzek mértéke, amivel a támadás alatt álló ország kötelező katonai szolgálatát kerülik el a tehetősebbek.

Szerinte szükség lenne a katonaság pénzért való megváltásának szigorúbb törvényi szabályozására, ugyanis jelenleg az ezért járó összegek pár ember zsebében landolnak, ahelyett, hogy az ukrán hadsereg fejlesztésére fordítanák őket.

Volodimir Zelenszkij tavaly az összes megyei toborzóközpont parancsnokát menesztette, ennek ellenére a mozgósítás körüli korrupció mértéke nem csökkent. A Kárpáti Igaz Szó korábbi értesülései alapján egy Odessza melletti toborzótiszt az ilyen jellegű pénzekből vásárolt millió eurós villát Spanyolországban, Ukrajnában pedig méregdrága autókat.

Szlovákia hétfőn megkapta az első kettőt abból a tizennégy F–16-os vadászgépből, amelyeket 2018-ban vásároltak az Egyesült Államoktól. Eredetileg az volt a megállapodásban, hogy a gépeket 2022-ben szállítják az Ukrajnával szomszédos országba, ám a chiphiány és a koronavírus-világjárvány miatt két évet halasztani kellett a műveleten.

A nemrég Magyarországon járó Peter Pellegrini szerint az F–16-osok nagyban hozzájárulnak majd az ország védelméhez. Bár még csak két gépet kaptak, 2026-ig a maradék 12 is meg fog érkezni Szlovákiába – értesült az AP.

Az előző kormány kivonta a forgalomból az ország MiG-jeit, ugyanis a 2022 februárjában induló háború miatt az azokat karbantartó orosz mérnökök és szerelők visszatértek az anyaországba. Ezeket a gépeket egy tavalyi megállapodás alapján a támadás alatt álló Ukrajnának adja majd Szlovákia.

2024 májusában 32 százalék volt azoknak az ukránoknak az aránya, akik készek területi engedményekre a béke mielőbbi elérése és a függetlenség megőrzése érdekében – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felméréséből, amely 2024. május 16–22. és június 20–25. között készült.

A felmérés szerint 2023 májusa óta fokozatosan nő azok aránya, akik készek a területi engedményekre. Különösen 2023 végére 19 százalékra, 2024 februárjára 26százalékra, 2024 májusára pedig 32 százalékra nőtt az engedményekre való készség.

Ugyanakkor 2024 májusára az ukránok többsége, 55 százaléka ellenzett minden területi engedményt.

Azok közül, akik általában készek az engedményekre, 73 százalék akarja elszigetelni magát Oroszországtól.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) őrizetbe vette az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ügynökét, aki részt vett légicsapások előkészítésében Odesszában, valamint az ukrán vasút váltószekrényeinek felgyújtásában – írja az Interfax. 

Az elkövető felderítést végzett: a védelmi erők tartózkodási helyeit követte nyomon, továbbá orosz rakéta- és dróntámadások indításában is részt vett – áll az SZBU Telegram-csatornáján kedden közzétett közleményben.

Megjegyzik, hogy az őrizetbe vett férfi és az oroszok kiemelt célpontjai között voltak az odesszai légteret védő légvédelmi állások.

Az SZBU az egyik vasúti relészekrény felgyújtása után vette őrizetbe az elkövetőt. A biztonsági szolgálat beszámolója szerint a gyanúsított újabb szabotázstámadásokra készült a közlekedési infrastruktúra létesítményei ellen.

Az őrizetbe vett személy egy 39 éves odesszai lakos, aki az FSZB ügynöki apparátusának tagja volt, és már régóta Oroszországban élt, ahol az apja is tartózkodik. Az ukrán sajtó azt írja, hogy a vádlott még a háború kezdete előtt került az oroszok látókörébe, amikor Krasznodarban katonai szolgálatra jelentkezett, hogy orosz útlevelet szerezzen. A háború előestéjén a férfi visszatért Ukrajnába, ahol később az FSZB távolról felvette vele a kapcsolatot, és felforgató tevékenységbe keveredett

– közölte az SZBU.

A férfi lakásán tartott házkutatások alkalmával a bűnüldöző szervek munkatársai két F–1-es harci gránátot és egy mobiltelefont találtak, amelyeken bűncselekményre utaló bizonyítékok voltak.

A férfi őrizetben van. Életfogytiglani börtönbüntetés várhat rá.

Robbanások hallatszottak a megszállt Krímben július 23-án éjjel Szevasztopolban és a Fiolent-foknál. Az orosz hatóságok biztosították a félsziget lakóit, hogy minden rendben van, állítólag működött a légvédelmi rendszer – írja az ukrán 24-es csatorna.

Az oroszok által 2014 óta elfoglalt Krím orosz kormányzója, Mihail Razvozsajev a Telegram-csatornáján számolt be arról, hogy csak Szevasztopol térségében legalább 15 drónt lőttek le.

Szevasztopolban a légvédelmi erők visszavertek egy dróntámadást. Előzetes információk szerint a hadsereg több mint 15 drónt semmisített meg az északi oldal és a Fiolent területén – közölte a kormányzó.

Razvozsajev állítása szerint egyetlen katonai objektum sem sérült meg. A krími hatóságok azt közölték, a támadásban csak egy teherautót és az egyik kertészeti társulat területét érte találat.

Mikolajiv régiót is támadták kedd hajnalban az orosz erők, tinédzserek is megsérültek – írja a 24tv nevű ukrán hírportál. 

A Mikolajivi területen lévő Ocsakovot vették tűz alá kedd hajnalban az orosz fegyveresek, a támadás következtében 4 ember megsérült, köztük két tinédzser – egy 17 éves fiú és egy 15 éves lány. Vitalij Kim, a Mikolajivi Regionális Állami Adminisztráció vezetője szerint az oroszok helyi idő szerint hajnali fél hatkor kezdték lőni Ocsakovot. 

A Szabadság párt volt parlamenti képviselőjével, Irina Farionnal egy profi végezhetett – erről az ukrán bűnüldöző szervek forrásai számoltak be. A nyomozás legfrissebb adatai szerint találtak egy 9 milliméteres töltényhüvelyt – írja a Sztrana.

A fő gyanúsított egy kalapos fiatalember, akit még továbbra is keresnek. Szemtanúk szerint ő volt a lövöldöző. Ugyanakkor a hatóságok azt sem zárják ki, hogy a fiatalember a járását is eltorzította, hogy félrevezesse a bűnüldözőket.

A helyszínről származó vizsgálatokat most fejezik be, beleértve a DNS-vizsgálatot is, amelyet az állítólagos gyanúsított a padon hagyott, amelyen hetek óta figyelte áldozatát.

Általánosságban elmondható, hogy a nyomozás eddigi állása szerint Irina Farion meggyilkolására legalább egy hónapig készültek. Korábban arról is beszámoltunk, hogy a politikus búcsúztatóját a Szent Péter és Pál apostolokról elnevezett templom közelében tartották.

A Szabadság összukrajnai egyesület 10 ezer dollárt ígért olyan információkért, amelyek segítenek megtalálni Farion gyilkosát és a bűncselekmény megrendelőjét. Ezt az összeget még megemelhetik.

Arról, hogy hogyan halt meg Irina Farion, és mit érdemes tudni róla, az alábbi cikkünkben részletesen is beszámoltunk.

Kritikus infrastrukturális létesítményeket támadtak az éjjel az oroszok Szumi térségében – közölte az Ukrajinszka Pravda. 

A támadásokat július 23-án hajnalban hajtotta végre az orosz hadsereg, a légicsapás főként Sosztka település kritikus infrastrukturális létesítményeit érinti. 

Minden szükséges szolgálat a helyszínen dolgozik. Az ellenséges támadás következményeit felszámolják, a sürgősségi javítási munkálatok folyamatban vannak – közölte az ukrán védelmi minisztérium. 

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW) elemzői szerint a Kreml által elfogadott új törvény alapján gyakorlatilag bárkit szankcionálhatnak, aki negatívan beszél az orosz politikáról, az Ukrajnában zajló háborúról – vagy akár az alkotmány megváltoztatásáról ejt szót.

Július 22-én tette közzé az orosz belügyminisztérium az új, terrorizmusellenes stratégiáját, mely jogi meghatározást ad olyan kifejezéseknek, mint a „ruszofóbia” és az „idegengyűlölet”, valamint megváltoztatja a „radikalizmus”, az „extrémizmus” elleni küzdelem és a „szélsőségellenes szereplők fogalmait”.

Az ISW elemzői szerint a Kreml ezzel az országban élő szélsőséges csoportok támogatását igyekszik elnyerni. Oroszországban jelenleg nagy az etnikai feszültség, az országban pedig sok muszlim él, akik szélsőségesedésétől tart az orosz vezetés.

A Kreml jó ideje bővíti a büntethetőség kritériumait, valamint igyekszik elnyomni azokat a csatornákat, amelyek nem az ő üzeneteiket közvetítik. Ezek az intézkedések az öncenzúrát erősítik, hisz a tág fogalmakkal gyakorlatilag bármilyen ürüggyel büntetőjogi következmények várhatnak az állampolgárokra – számolt be a Pravda.

A tervezet indoklása szerint a belföldi szélsőségesség problémáját meg kell oldani, ehhez viszont változásokra van szükség az  „állami politika minden területén, beleértve a nemzetiségi, migrációs, ifjúsági, kulturális és információs politikát ”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kinevezte az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának helyettes vezetőjévé Roman Kurinyint. A férfi korábban a Moszkva és a Moszkvai terület Roszdravnadzorát vezette – írja a TASZSZ.

A lap emlékeztet, hogy az első miniszterhelyettesi pozíció másfél éve üres a minisztériumban Alekszandr Csuprijan belügyi vezérezredes távozása után. Ezenkívül a rendkívüli helyzetek minisztériumának két további helyettes vezetői posztja is betöltetlen maradt.

Minden állam köteles megőrizni az atomsorompó-szerződés alapvető értékeit és előmozdítani annak hatékonyságát. Ez áll abban a közös nyilatkozatban, amelyet Oroszország és Belarusz küldöttségei Genfben, az atomsorompó-szerződés felülvizsgálati konferenciáját előkészítő bizottság ülésén mutattak be – írja a TASZSZ.

Belarusz és Oroszország abból indul ki, hogy az atomsorompó-szerződés rendkívül fontos a globális biztonság megerősítése szempontjából

– áll a nyilatkozatban.

A két delegáció felszólította a világközösséget, hogy „az atomsorompó-szerződés integritásából, mindhárom alappillérének – a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása, az atomenergia békés célú felhasználása és a leszerelés – egyenlő fontosságából induljon ki”. Hangsúlyozták, hogy a nemzetközi biztonság és a stratégiai stabilitás terén a jelenlegi helyzet „nem kedvez a leszerelési tevékenységeknek”.