Az orosz erők augusztus 6-án rakétatámadást indítottak Harkiv ellen – jelentették a helyi hatóságok a The Kyiv Independent szerint. Ihor Terekhov polgármester szerint az orosz hadsereg a város központjában egy lakónegyedet talált el, ami tüzet okozott és megrongált egy klinikát.
A romok alatt emberek rekedhettek
– jelentette Oleh Szinehubov kormányzó, hozzátéve, hogy a mentőszolgálat a helyszínen dolgozik, a lehetséges károkat és az áldozatok számát vizsgálják.
A Harkivi terület lakossági központjai elleni támadások fokozódtak, miután az orosz erők májusban új, határokon átnyúló offenzívát indítottak a régió északi részén. Miközben az ukrán csapatok megállították az előrenyomulást, Oroszország továbbra is felügyelete alatt tart egy maroknyi határ menti települést.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb eseményei alább olvashatók:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést kívánunk!
Negyven embert tartóztattak le Nigériában, akik orosz zászlókat lengettek a nigériai tüntetéseken. Az élelmiszer- és üzemanyagárakat az égbe röpítő kormányzati döntések miatt demonstrálók egy kis csoportja arra kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy „mentse meg őket”.
Az alapvetően a Nyugat szövetségeseként és egyik legnagyobb olajszállítójaként számon tartott afrikai ország szeretné elfojtani az oroszokkal való szimpatizálást már a korai stádiumban. A 2023-ban megválasztott Bola Tinubu elnök népszerűsége azonban egyre csökken, az, hogy türelemre kérte országának polgárait pedig nem vezetett sikerre.
A Harkiv elleni rakétatámadásban nyolc civil sérült meg: hat nő, egy férfi és egy nyolc hónapos gyermek – áll a helyi rendőrség jelentésben.
A rendőrség szerint épületek, egy poliklinika megsemmisült, lakóházak homlokzatai és ablakai megrongálódtak. Legalább 25 polgári gépkocsiban is károk keletkeztek – írja az Ukrinform.
Az orosz erők augusztus 6-i rakétatámadásáról korábban már beszámoltunk.
A Herszon régióban lévő Beriszlav város elleni támadásban meghalt egy civil.
Ezt Olekszandr Prokudin, a Herszon területi katonai közigazgatás vezetője tette közzé a Facebookon, írja az Ukrinform.
„Ma délután a megszállók drónról robbanóanyagot dobtak le egy 45 éves férfira. Sajnos a helyszínen belehalt sérüléseibe” – nyilatkozta.
Hivatali vesztegetés gyanúja miatt őrizetbe vették augusztus 2-án Vlagyimir Gyemcsiket, az orosz védelmi tárca beszerzési osztályának volt vezetőjét – közölte kedden az illetékes katonai törvényszék. A tájékoztatás szerint Gyemcsik egyelőre nem emelt panaszt a kényszerintézkedéssel szemben – írja az MTI.
A tartalékos ezredest, aki 2018 áprilisáig vezette a tárca beszerzési osztályát, 4 millió rubel (17 millió forint) kenőpénz elfogadásával gyanúsítják, melyet 2017 tavaszán kapott egy üzletembertől, aki előnyös elbírálást akart magának elérni egy közbeszerzési eljárásban.
A nyomozás megállapította, hogy 2017-2018-ban az érintett vállalat az orosz hadsereg beszállítójaként tevékenykedett, 26 megállapodást kötött összesen több mint 574 millió rubel (2,5 milliárd forint) értékben.
Elmarasztalása esetén 15 évig terjedő börtön fenyegeti Gyemcsiket.
Az orosz állami nyomozó bizottság korábban arról számolt be, hogy Vlagyimir Sesztyerov vezérőrnagyot csalás gyanújával vették őrizetbe, ahogy Vjacseszlav Ahmedovot is, a Moszkva közelében található népszerű Patrióta Park nevű háborús élménypark igazgatóját sikkasztás címén. Az orosz hadsereget és a védelmi intézményeket évek óta érintő legsúlyosabb korrupciós hullámban eddig bő tíz embert vettek őrizetbe.
A letartóztatási hullám április 23-án kezdődött Timur Ivanov védelmi miniszterhelyettes őrizetbe vételével, akik azzal vádoltak, hogy kenőpénzt fogadott el egy építési vállalattól. Az őrizetbe vettek között szerepel a hadsereg egyik vezérőrnagya és a vezérkari főnök helyettese, valamint több, kenőpénzek fizetésével gyanúsított üzletember.
A Viktor Medvedcsuk által vezetett „Másik Ukrajna” mozgalom honlapján tett közzé egy cikket, amelyben arról számoltak be, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) fordulnak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hatalombitorlása miatt – számolt be az MK.
Viktor Medvedcsuk össze akarja hívni az EBESZ Állandó Tanácsának kibővített ülését, hogy megtárgyalják Volodimir Zelenszkij kérdését, aki már nem Ukrajna legitim vezetője, azonban még mindig nem adta át a hatalmat.
Emellett az ukránok nyelvi, vallási és politikai meggyőződés alapján való diszkrimináció kérdésével is foglalkozniuk kell. Az Európa, Észak-Amerikai és Közép-Ázsia 57 államát közre fogó biztonsági szervezet egyelőre nem reagált a megkeresésre.
Az ukrán hatóságok őrizetbe vettek a déli Odessza megyében két külföldit, akik 16 ukrán hadköteles korú férfit próbáltak Moldovába átcsempészni egy marhahúst szállító hűtőkocsiban – közölte kedden honlapján az ukrán rendőrség.
A rendőrség megállapította, hogy két 39 éves külföldi, aki Ukrajnából hústermékeket szállított, hadköteles korú férfiak illegális szállítását szervezte meg külföldre üzleti tevékenységük leple alatt. Egy marhahúsos hűtőkocsiban próbálták meg kivinni őket az egyik határellenőrző ponton a Moldovai Köztársaságba
– áll a közleményben. A rendőrség nem fedte fel, mely országból származnak az őrizetbe vett külföldiek.
A nyomozás alatt kiderült, hogy a gyanúsítottak a „szolgáltatásukért” fejenként hat-nyolcezer dollárt – 2-2,8 millió forintot – kértek. Emellett további kétezer eurót – több mint 750 ezer forintot – akartak bezsebelni azoktól, akik útlevelüket a szomszédos országba történt legális beutazást jelző bélyegzővel szerették volna lepecsételtetni.
A gyanúsítottak akár kilenc év börtönbüntetést is kaphatnak Ukrajnában, ha bebizonyosodik bűnösségük. A bíróság előzetes letartóztatásba helyezte a két férfit, óvadékként 10 millió hrivnyát – több mint 93 millió forintot – szabott ki, adta hírül az MTI.
Az Európai Parlament védelmi albizottságának elnöke, Marie-Agnes Straka-Zimmermann felszólítja a német kormányt és más uniós országokat, hogy tegyenek további lépéseket az Ukrajnának nemrégiben szállított amerikai F–16-os vadászgépek hatékonyságának növelése érdekében – közölte az Eurointegration.
Az elnök hangsúlyozza, hogy Európának nem szabad megállnia a vadászgépek leszállítása után. „Fontos jelzés és hatékony támogatás, hogy az F –16-osokat végre leszállítják” – mondta a politikus, hozzátette, hogy Európának nem szabad meghátrálnia.
Minden államnak, mindent meg kell tennie, hogy megvédje Ukrajnát, és lehetővé tegye számára, hogy továbbra is meg tudja védeni magát
– jegyezte meg.
Anders Fogh Rasmussen, az észak-atlanti szövetség korábbi vezetője viszont úgy véli, hogy Németország túlságosan habozik fegyveres támogatást nyújtani Ukrajnának, hogy megvédje azt egy teljes körű orosz inváziótól.
Ahogy arról már korábban is beszámoltunk, Mali megszakította diplomáciai kapcsolatait Ukrajnával. Az ukrán védelmi minisztérium vezetője Kirill Budanov 2023 óta tervezett támadást a lázadó tuaregeket segítő Wagner-csoport katonái ellen Maliban.
A kiadvány az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség dokumentumaira hivatkozott, amelyek szerint az ukrán hírszerzés tisztjei külföldi küldetéseik alatt támadást terveztek a Wagner-csoport ellen.
Az ukrán védelmi minisztérium egyik képviselője, Andrij Juszov azt mondta, hogy az ukrán hírszerzők „hírszerzési – és nem csak hírszerzési – információkkal látták el a lázadókat egy sikeres katonai művelet végrehajtásához”. Arról is beszámoltak, hogy az ukrán különleges erők az elmúlt évben Szudánban is részt vettek a Wagner-csoport elleni műveletekben.
Az ukrán külügyminisztérium szerint a Kijevvel való diplomáciai kapcsolatok megszakításáról szóló döntés „rövidlátó és elhamarkodott” volt. A lépést „sajnálatosnak" nevezte, és azt mondta, hogy Mali „a tények és körülmények alapos vizsgálata nélkül hozta meg ... és anélkül, hogy bizonyítékot szolgáltatott volna Ukrajna érintettségére” – írja az RBC.
Matthew Miller, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője szerint a NATO-tagországoknak közösen kell meghoznia a döntést, hogy kilőjék-e az Ukrajna feletti orosz rakétákat – írja a Pravda.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő nemrég kérte az egyes országok diplomatáit, hogy a NATO Ukrajna Tanácsán belül dolgozzanak a háborúban álló ország szomszédjaival. Szeretné, hogy segítsenek az orosz rakétákkal szemben. Emellett Amerika folyamatosan vizsgálja az ukrán hadsereg igényeit a nyugati fegyverekkel kapcsolatban. Többek között a kapott arzenál Oroszország elleni bevetését figyelik, igyekeznek reagálni az invázió eseményeire.
Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára kijelentette, hogy az ukrán hatóságok nem válaszoltak Vlagyimir Putyin békejavaslataira. Hozzátette, hogy minden egyes nap késlekedés ebben a kérdésben szűkíti Kijev számára a lehetőségeket.
Sojgu szerint értelmetlen a genfi konferencia formátumú tárgyalásokról és egy „békeformuláról” beszélni. „Mert tárgyalások a főtárgyaló nélkül – nem tűnnek túl világosnak„ – magyarázta a Biztonsági Tanács titkára.
Június 14-én Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagynia a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok, valamint Zaporizzsja és Herszon régiók területét. Ezenkívül Ukrajnának vissza kell utasítania a NATO-csatlakozást és meg kell őriznie nukleáris fegyvermentes státuszát, a nyugati országoknak pedig fel kell oldaniuk az Oroszországgal szembeni szankciókat. Az ukrán elnök szerint ezek a békefeltételek „ultimátumok” – írja a Kommersant.
Mahmúd Abbász palesztin elnök a jövő hét elején Moszkvába utazik, és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel fog tárgyalni a regionális válságról, és a térség békefolyamatáról – számolt be az ATV. Abbász Oroszország után Törökországba is ellátogat.
Látogatásunk fő célja, hogy konzultációkat folytassunk és véleményt cseréljünk a palesztin és nemzetközi színtéren történt legújabb eseményekről, összehangoljuk álláspontjainkat, és minden területen megerősítsük a kétoldalú kapcsolatokat
– mondta.
A palesztin elnök Iszmail Haníje, a Hamász legfőbb vezetőjének meggyilkolásáról azt mondta egy interjúban: „Hanije meggyilkolásának célja kétségtelenül a háború meghosszabbítása és kiterjesztése volt. Ennek mindenképpen káros hatása lesz az agresszió befejezéséről és az izraeli csapatok gázai kivonásáról folyó tárgyalásokra”.
Anatolij Wasserman, az orosz törvényhozás (Állami Duma) képviselője közölte: szerinte „elég gyorsan felszabadítják" a dél-ukrajnai Odessza városát. Beszélt arról is, hogy ameddig a független Ukrajna létezik, addig Oroszország nem fog leállni az agresszióval.
Az mk.ru szerint Wasserman arról beszélt, hogy az ukrán kormányzat a legaktívabban Odesszát próbálja „megtörni", mert ez a legoroszabb város Ukrajnában, de biztos benne, hogy Odessza belátható időn belül „hazatér", azaz az Orosz Föderáció része lesz. Véleménye szerint ez azért is lesz így, mert az oroszbarát odesszaiak aránya „napról napra nő".
„Odesszát mindenképpen fel fogjuk szabadítani, hogy is lehetne másképp?"– mondta Anatolij Wasserman. Nem sokkal később pedig úgy fogalmazott:
Amíg az eurázsiai kontinensen van legalább egy négyzetméter is, amire az van írva, hogy „Független Ukrajna", addig ez indok lesz a mindenféle jövőbeli orosz agresszióra.
Az Állami Duma képviselője arról is beszélt, hogy szerinte Odesszát egyszerűbb lesz elfoglalniuk, mint a Donbász egészét. „Herszontól, Odesszától és Nyikolajevtől északra elég nagy sztyeppék vannak, így gyors és hatékony manőverek lehetségesek. A polgárháború és a Nagy Honvédő Háború idején Odesszát nem ostromolták, hanem északról megkerülték. Ennek következtében az ellenség a bekerítés veszélye alatt elmenekült. Ezek alapvetően más körülmények, mint a Donbászban. Úgy gondolom, hogy ezúttal valami hasonlót fogunk látni – fejtette ki.
Szóba került az is, hogy Odesszában állítólag működik egy orosz partizánmozgalom is. Wasserman ugyanakkor azt mondta. szerinte a partizánok önmagukban kevesek lesznek Odessza elfoglalásához, ez csak reguláris katonai művelet útján lehetséges.
Merem feltételezni, hogy Odessza felszabadítása elég gyorsan meg fog történni. De ne felejtsük el, hogy a NATO harcol ellenünk Ukrajnában, és az ő erőtartalékuk különböző becslések szerint egy-öt évig tart. A város felszabadítása ezen az időkereten belül fog megtörténni
– mondta végül Anatolij Wasserman.
Külön tanácsot bíz meg az ukrán egészségügyi minisztérium a július elején megtámadott kijevi gyermekkórház újjáépítésével. A tanács fogja felügyelni a felújításra kiírt pályázatot és annak véghezvitelét.
A tanács 15 főből áll majd, akiket a minisztérium jelöl ki. Elsősorban a legnagyobb összegeket adományozók közül választanak hat személyt, egy tag az egészségügyi minisztériumból, egy pedig a kórház vezetői közül kerül a tanácsba. A többi hat személyt egyesületek, karitatív szervezetek, orvosi és városszépítő szervek tagjai közül választják meg minősített szavazással.
A július elején végrehajtott rakétatámadásnak legalább öt halálos áldozata volt, egyes gyerekeket éppen, műtöttek, mikor a rakéták becsapódtak a kórházba.
Kijevben két fiatal kezdett tüntetésbe amiatt, ahogy a toborzóközpontok bánnak az emberekkel. A helyi média szerint a toborzóközpontok „embereket rabolnak el”, az egyik táblán pedig, amit tartottak, az állt, „a háború nem ok arra, hogy diktatúrát építsünk”.
A Sztrana rendvédelmi forrásokra hivatkozva azt írja, hogy az akciót hétfőn, a belügyminisztérium épületének közelében tartották. A két tüntető Zsitomir megyéből érkezett az ukrán fővárosba, egyikük 25 a másikuk 26 éves.
A két fiatalt a hatóságok őrizetbe vették gyűlés megtartására vonatkozó szabályok megsértése miatt, de később elengedték őket.
Ukrajnában mintegy 800 ezer férfi úgy próbált az állami hatóságok elől elrejtőzni, hogy megváltoztatta a lakcímét és nincs bejelentett munkahelyük – idézi Dmitro Nataluha, a parlament gazdaságfejlesztési bizottságának elnökét a Kárpáti Igaz Szó.
Az orosz invázió kezdete óta az ukrán cégek alkalmazottaik 10-20 százalékát veszítették el a sorozás vagy a kivándorlás miatt.
Egyre több vállalkozás fog bezárni egyszerűen azért, mert nem lesz elegendő emberi erőforrása a működés folytatásához. Nem akarok vészjósló lenni, de azt mondanám, hogy a határidő szeptember vége
– mondta Nataluha, aki aggódik a gazdasági következmények miatt.
Az állam a problémát a gazdasági felmentésről szóló törvénytervezettel próbálja megoldani, amely 895 ezer dolgozó férfi megtartását teszi lehetővé a vállalatoknak, és mintegy 200 milliárd hrivnyát jelentene a hadsereg számára. A javaslatot azonban sokan vitatják, mert így sincs elég ember a harctéren.
Az ukrán férfiak szeretnék elérni, hogy a cégek ne adják ki az adataikat a toborzóközpontoknak. A lap azt írja, hogy jelenleg a munkaerőpiacon az álláskínálatok 5 százaléka garantálja a halasztást a hadkötelesség alól.
Filip Siman 2022 márciusában utazott Ukrajnába, ahol először rövid katonai kiképzésen esett át, majd a harctéren Irpinyben és Bucsában teljesített szolgálatot egy önkéntesekből álló egység élén, amelynek feladata a lövészárkok felügyelte volt – közölte az MTI.
A bírósági döntés szerint Filip Siman feladatai teljesítése közben és szabadidejében is jogtalanul eltulajdonította több civil és elesett katona vagyontárgyait, egyebek között gyűrűket, arany- és ezüsttárgyakat, illetve készpénzt. A cseh önkéntest 2022 áprilisában az ukrán hadsereg őrizetbe vette, majd visszaküldték Csehországba, ahol az ügyet kivizsgálták, és Simant bíróság elé állították.
A prágai városi bíróság a harctéren elkövetett bűncselekményben, fosztogatásban Filip Simant bűnösnek találta és elítélte. A döntés egyelőre nem jogerős, az elítélt ügyvédje fellebbezett. Filip Siman egyebek között azzal védekezik, hogy ő csak felettesei parancsait teljesítette.
Az ügyészség a 27 éves cseh fiatalembert azzal is vádolta, hogy engedély nélkül teljesített katonai szolgálatot külföldi hadseregben, ami a hatályban lévő törvények szerint csak államelnöki engedéllyel lehetséges. Ebben a vádpontban a bíróság felmentő döntést hozott. Filip Siman azzal védekezett, hogy az akkori cseh államfő és kormányfő nyilatkozatai alapján járt el, akik nyilvános ígéretet tettek, hogy utólag megadják az engedélyt azoknak a cseh állampolgároknak, akik beállnak harcolni az Oroszország ellen védekező ukrán hadseregbe.
A harctéri fosztogatásért a cseh jogrend szerint akár 20 év szabadságvesztés is kiszabható.
Olekszij Aresztovics az ukrán elnöki hivatal volt tanácsadója egy Youtube-csatorna adásában kijelentette, hogy a Pokrovszk irányában kialakult helyzet radikális összeomlással fenyeget az ukrán oldalon – írja az mk.ru.
Aresztovics megjegyezte, hogy a létszámhiány miatt az ukrán erők egyszerre több irányba is vissza kellett vonuljanak, de a legnehezebb helyzet Pokrovszk irányában alakult ki. Mint mondta, az orosz csapatok Pokrovszktól még 17 kilométerre vannak,
de attól már csak 6 kilométer választja el őket, hogy elvágják a Pokrovszk-Konsztantyinovka térségében harcoló ukrán erők utánpótlását.
Mint mondta, ez a távolság azt jelenti, hogy az utánpótlási útvonal az orosz tüzérség és a drónok lőtávolságán belül van. Hozzátette: ha ez az útvonal a kézifegyverek lőtávolságába is kerül, akkor „az a katasztrófa kezdete lesz az egész frontvonal számára Pokrovszktól Csasziv Jarig”.
A volt elnöki tanácsadó úgy összegzett, hogy az orosz csapatoknak ebben az irányban jó esélyük van a hadműveleti áttörésre.
Ez egy radikális áttörés lesz ebben a háborúban, és nem a mi javunkra
– foglalta össze véleményét Aresztovics.
Oroszország Kurszki területéről meghiúsított ukrán betörési kísérletet, a belgorodi régióból pedig halálos dróntámadást jelentettek kedd reggel a helyi hatóságok – írja az MTI (korábban, még hajnalban mindkét régióból dróntámadásokról adtak számot).
Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület ideiglenes kormányzója arról számolt be, hogy a katonaság és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőr egységei megakadályozták, hogy az ukrán fegyveres erők csapatai áttörjék a határt.
Az orosz hatóságokkal kapcsolatban álló MASH Telegram-csatorna szerint mintegy száz ukrán katona próbálta meg átlépni a határt Szudzsa körzetében.
Szmirnov tájékoztatása szerint az ukrán erők ágyúzták is a megyét, ami miatt öt ember, köztük három gyerek megsebesült.
Vjacseszlav Gladkov, a Belgorodi terület kormányzója mindeközben arról adott tájékoztatást, hogy a régió egyik falujában egy civil meghalt ukrán dróntámadásban. A moszkvai védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a Belgorodi terület fölött kilenc, a Kurszki terület fölött pedig 13 ukrán drónt semmisített meg a légvédelem kedd hajnalban.
Az orosz erők augusztus 6-án rakétatámadást indítottak Harkiv ellen – jelentették a helyi hatóságok a The Kyiv Independent szerint. Ihor Terekhov polgármester szerint az orosz hadsereg a város központjában egy lakónegyedet talált el, ami tüzet okozott és megrongált egy klinikát.
A romok alatt emberek rekedhettek
– jelentette Oleh Szinehubov kormányzó, hozzátéve, hogy a mentőszolgálat a helyszínen dolgozik, a lehetséges károkat és az áldozatok számát vizsgálják.
A Harkivi terület lakossági központjai elleni támadások fokozódtak, miután az orosz erők májusban új, határokon átnyúló offenzívát indítottak a régió északi részén. Miközben az ukrán csapatok megállították az előrenyomulást, Oroszország továbbra is felügyelete alatt tart egy maroknyi határ menti települést.
Az oroszországi Baskíria területén található Avangard üzemben egy robbanás történt, amely három ember halálát okozta – írja a The Kyiv Independent a Szabad Európa Rádió augusztus 5-i jelentésére hivatkozva.
Az üzem az uniós szankciók hatálya alatt álló Rostec orosz állami fegyvergyártó vállalathoz tartozik, amely állítólag több rakétaindító rendszerhez is gyárt alkatrészeket.
A jelentések szerint a robbanás azután következett be, hogy a javító személyzet leszerelt egy csővezetéket az egyik műhelyben. A személyzet mindhárom tagja meghalt.
Az orosz Nyomozó Bizottság szerint a munkások megszeghették a biztonsági előírásokat, amikor a vezetékeket vágták. Az eset okát még vizsgálják.
Az uniós tagállamok kormányait tömörítő Európai Tanács korlátozó intézkedéseket vezetett be 28 belorusz állampolgárral szemben a belső elnyomásban és az emberi jogok megsértésében játszott szerepük miatt – írja az uniós testület közleménye alapján a Kárpátinfó.
A hétfőn a szankciós jegyzékbe felvett személyek között van a belorusz belügyminisztérium szervezett bűnözés és korrupció elleni főosztályának két helyettes vezetője, akiket politikai üldözésért, a kormányellenes aktivisták és a civil társadalom tagjainak önkényes és jogellenes letartóztatásáért és bántalmazásáért tartja felelősnek az unió.
Korlátozó intézkedéseket vetettek ki továbbá a Belorusz Távirati Iroda főigazgatójára, Irina Akulovicsra és Aljakszandr Lukasenka elnök sajtószolgálatának korábbi vezetőjére, Dmitrij Zsukra.
Az Európai Unió szerint ők „a rezsimet kiszolgáló propagandisták, akik készségesen hamis információkkal látták el a belorusz közvéleményt az állami hatóságok által folytatott elnyomásról, terjesztették a belorusz és az orosz hatóságok által koholt dezinformációkat, továbbá gyűlöletet szítottak a demokratikus ellenzékkel és a civil társadalommal szemben”.
A szankciós listára felvett további belorusz személyek az igazságszolgáltatás különböző tagjai, ügyészek, valamint számos bíró, aki politikai indíttatású ítéleteket hozott többek között olyan polgárok ellen, akik tiltakoztak a 2020-as elcsalt elnökválasztás ellen, vagy egyszerűen csak hangot adtak véleményüknek a Lukasenka-rezsimmel szemben – írja a lap.
Ezen túlmenően korlátozó intézkedésekkel sújtják a különböző büntetés-végrehajtási intézetek vezetőit is – olvasható a tanácsi közleményben.
A hétfőn jegyzékbe vettek vagyoni eszközeit befagyasztották, és az uniós polgárok és vállalkozások nem bocsáthatnak rendelkezésükre pénzeszközöket, továbbá uniós beutazási tilalom is vonatkozik rájuk.
A Belarusszal szembeni uniós szankciók összesen immár 261 személyre és 37 szervezetre vonatkoznak.
Max Primorac, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének volt igazgatója a The Wall Street Journal cikkében arról írt, hogy a nyugati országok nem szívesen költenék az adófizetők pénzét Ukrajna újjáépítésére.
Mint írta, sem Európa, sem Amerika nem akarja erre költeni az adófizetők pénzét, és szerinte most sokan írnak arról, hogy miként kéne békét kötni, de arról már kevesebb szó esik, hogy miként lehetne utána újjáépíteni Ukrajnát.
Primorac ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy Ukrajnának számos intézkedést kell majd tennie, többek közt gazdasági reformokat kell végrehajtania, és meg kell nyitnia a védelmi, technológiai és mezőgazdasági szektorokat az amerikai tőke előtt. Ezenkívül úgy vélekedett, hogy az ukrán vezetésnek nagyjából 3500 kisebb-nagyobb állami vállalatot fel kell számolnia vagy privatizálnia kell majd a sikeres újjáépítéshez.
Az F–16-osok rendelkezésre állása nem változtatja meg az Egyesült Államok álláspontját az Oroszország elleni csapásokkal kapcsolatban – jelentette ki Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője a hétfői sajtótájékoztatóján az ukrán Amerika Hangja hírportál szerint.
Az USA korábban részben engedélyezte az ukrán kormánynak, hogy amerikai fegyverekkel csapást mérjen oroszországi katonai célpontokra. Az engedély további kiterjesztése a harctéri helyzettől függ – közölte az amerikai külügyi szóvivő.
A válaszom nem változott, nevezetesen, hogy továbbra is megvizsgáljuk az ukrán hadsereg igényeit, felmérjük a biztonsági helyzetet, és megpróbálunk megfelelni az igényeiknek. Ez egy olyan folyamat, amely a kezdetektől a mai napig tart. Tehát megfelelő döntéseket hozunk azokról a fegyverekről, amelyeket Ukrajnának biztosítunk, valamint azokról a korlátozásokról, ha vannak ilyenek, amelyeket e fegyverek használatára alkalmazunk
– kommentálta a szóvivő az ukrán fegyveres erők számára kiadott engedélyek bővítésének lehetőségét. Ugyanakkor nem adott egyértelmű választ arra, hogy a partnerek – köztük a NATO-országok – képesek lennének-e lelőni az orosz rakétákat Ukrajna felett. „Ez egy olyan döntés, amelyet a NATO-tagoknak közösen kell meghozniuk. Ezt nem tudom a saját pozíciómból kommentálni” – mondta.
Mint írtuk, augusztus 4-én, az ukrán légierő napján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újságíróknak azt mondta, hogy Kijev egy olyan országkoalíció létrehozásáról tárgyalhat a NATO-val, amely segítene az orosz rakéták lelövésében Ukrajna területe felett.
Az Eustream szlovák gázszállító vállalat közölte, hogy fenn kell tartani az Ukrajnán át érkező gáztranzitot, mert az alternatív megoldások is megemelnék a fogyasztói árakat.
Szlovákiának ugyan az időben befejezett beruházásoknak köszönhetően megvannak a kétirányú kapcsolatai a szomszédos országokkal, ám az alternatív források, a cseppfolyósított gáz szállítása magasabb költségekkel jár, mi több, ezt a lehetőséget bonyolíthatják egyes országokban a vezetékek szűk torkolatai is
– idézi a Kárpáti Igaz Szó Pavol Kubíkot, a vállalat szóvivőjét.
Elmondta azt is, hogy minden alternatív megoldás megemelné a fogyasztói árakat, ráadásul nem elhanyagolható módon.
Az Eustream szóvivője azt is hangsúlyozta, hogy az Ukrajnán át Szlovákiába irányuló gáztranzit leállításának veszélye a jövő év kezdetétől válik valóssá, és rendkívül fontos a fenntartása. Mint arra rávilágított, az Ukrajnán át Szlovákiába érkező gáz tranzitja a nagykaposi (Velké Kapusany) belépőponton keresztül egyelőre a megrendelésekkel összhangban zajlik, de a háború kitörése óta lényegesen kisebb mennyiségről van szó.
Egy nyugalmazott katonai pilóta (aki a katonai repüléssel foglalkozó orosz Telegram-csatorna, a Fighterbomber kezelője is egyben) a TASZSZ hírügynökségnek beszélt az F-16-os vadászgépek fő hiányosságairól.
Az egykori pilóta az alábbiakat sorolta fel:
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a napokban erősítette meg, hogy Ukrajna megkapta az első F–16-os vadászgépeket a nyugati szövetségesektől. A gépeket azóta állítólag már be is vetették.
Regionális és nemzetközi biztonsági kérdésekről kezdett tárgyalásokat Teheránban Szergej Sojgu volt orosz védelmi miniszter, az orosz biztonsági tanács új titkára, aki hétfőn érkezett Iránba a közel-keleti feszültség kiéleződése közepette.
Az MTI a Zvezda orosz televízió beszámolója szerint azt írja, hogy az iráni látogatásán Sojgu megbeszélést tartott Ali Akbar Ahmadiánnal, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkárával, valamint az iráni fegyveres erők vezérkari főnökével, Mohammad Bagerivel is.
#BREAKING Sergei Shoigu, the Secretary of Russia's National Security Council, met his Iranian counterpart Ali-Akbar Ahmadian in Tehran, as Iran prepares for a retaliatory attack on Israel. pic.twitter.com/5QU9X1HX6G
— Iran International English (@IranIntl_En) August 5, 2024
Az orosz tisztségviselőt fogadta Maszúd Peszeskján iráni elnök is, aki a helyi hírügynökségek szerint kijelentette, hogy Teherán eltökélt kapcsolatai kiszélesítésében „stratégiai partnerével, Oroszországgal”.
„Oroszország azon államok egyike, amelyek kiálltak az iráni nemzet mellett a nehéz időkben” – hangsúlyozta Peszeskján. Egyben meggyőződését fejezte ki, hogy a multipoláris világrend előmozdításával kapcsolatos azonos álláspontok Irán és Oroszország között „bizonyosan nagyobb globális biztonsághoz, illetve békéhez fognak vezetni”.
Peszeskján Sojguval tartott megbeszélésén szóvá tette azt is, hogy Izraelnek a Gázai övezetben tanúsított „bűncselekményei” és Iszmáil Haníje Hamász-vezető meggyilkolása „világos példái a nemzetközi jog és szabályok megsértésének”.
Korábbi beszámolók szerint a tárgyalások napirendjén biztonsági kérdések mellett gazdasági projektek és a bilaterális együttműködés erősítése is szerepel.
Ukrajna régóta Oroszország katonai támogatásával vádolja Iránt, a kijevi vezetés szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek érdekében áll a helyzet további elmérgesedése a Közel-Keleten, mivel eltereli a figyelmet az ukrajnai háborúról.
Moszkva ugyanakkor önmérsékletre intette a közel-keleti konfliktus szereplőit, és elítélte Iszmáil Haníje minapi teheráni megölését, amiért Irán és a támogatását élvező milíciák megtorlást helyeztek kilátásba. Moszkva mindamellett jó kapcsolatot tart fenn Teheránnal, a Hamásszal és Izraellel is, ezért korábban lehetséges közvetítőként merült fel a konfliktusban.
Magyarország területére csaknem tizenkétezer menekült érkezett – írja az Országos Rendőr-Főkapitányság. Az ukrán–magyar határszakaszon 6089 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5942 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 32 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Legalább négy robbanás hallatszott Kijevben hétfőn, nem sokkal azután, hogy helyi idő szerint este 11 óra körül megszólalt a légiriadó Ukrajnában – írja a The Kyiv Independent.
Az első robbanást közvetlenül a sziréna megszólalását követően lehetett hallani az ukrán hírportál szerint. Hétfő este az ukrán légierő figyelmeztetése szerint nagy sebességű rakéták tartottak Kijev felé.
A város katonai közigazgatása utóbb közölte, hogy
az előzetes információk alapján Oroszország Iszkander-M vagy észak-koreai KN–23 ballisztikus rakétákat használt.
The moment of Russian Iskander-M or North Korean KN-23 ballistic missile's arrival in Brovary, Kyiv region. pic.twitter.com/DcCOuPa9E8
— Clash Report (@clashreport) August 6, 2024
Ukrajna légiereje nem sokkal este 11 óra után arról is beszámolt, hogy orosz támadódrónok egy csoportja nyugat felé tart a Kijevtől északkeletre fekvő Csernyihivi terület felett. Vitalij Klicsko kijevi polgármester nem sokkal éjfél előtt arról számolt be, hogy a légvédelem munkáját hallották a drónok ellen Kijev területe felett.
Jelen pillanatban Kijevben nem történt pusztítás, és nem érkezett információ az áldozatokról
– számolt be róla a város közigazgatási szerve.
Kijevben legutóbb július 30-ról 31-re virradó éjjel hallhattak robbanásokat, amikor Oroszország több mint hét órán át tartó tömeges dróntámadást indított. Akkor a légvédelmi erők több mint 40 drónt semmisítettek meg a város légterében és a közeli területeken.
Az ukrán különleges szolgálatok merényletet készítettek elő Vlagyimir Putyin orosz elnök és védelmi minisztere, Andrej Belouszov ellen Szentpéterváron – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn a Rosszija 1 televíziós csatorna adásában a Moszkovszkij Komszomolec orosz hírportál szerint.
A diplomata szerint a támadásra július 28-án, az orosz haditengerészet napján került volna sor Oroszország balti-tengeri kikötővárosában.
Azonban néhány nappal a tervezett merénylet előtt Belouszov személyesen hívta fel Lloyd Austin amerikai védelmi minisztert, hogy meggyőzze Ukrajnát a merénylet terveinek elvetéséről – állítja Szergej Rjabkov.
Korábban a Militarnyij nevű kijevi székhelyű katonai portál számolt be a tervezett támadásról, valamint az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova is közölte, hogy Kijev merényletet készít elő Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, amelyről az ukrán biztonsági szolgálat vezetője, Kirilo Budanov korábban azt mondta, hogy a Nyugat részvételével hajtották volna végre – írja az orosz portál.
Mint írtuk, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Donald Trump elleni merényletre reagálva júliusban közölte, hogy Oroszország elnökének biztonsági védelme megfelelő, és az intézkedéseket „nyilvánvaló okokból” már megerősítették.