A The New York Times közölt egy véleménycikket, amelyben az orosz elnök által javasolt lehetőséget az ukrajnai konfliktus megoldására meglehetősen „reálisnak” ismerte el.
A cikk írója megjegyzi, hogy Nyugaton szkepticizmussal fogadták Putyin tervét saját politikai ambícióik miatt, amelyeket azonban nem lehet megvalósítani.
A Nyugat nyilvánvalóan nem akar nyerni. A jelenlegi helyzet szerint Vlagyimir Putyin győzelme nem függ attól, hogy ki kerül a Fehér Házba jövőre
– áll a cikkben az mk.ru szemléje szerint.
Kedves olvasóink!
Végéhez ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezek voltak a nap legfontosabb történései:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is!
Az ukrán hadsereg egyelőre nem tervezi bevetni a Nyugattól kapott F–16-os vadászgépeket „kockázatos földi támadásokban”. Egyelőre csak légvédelmi járőrözésre és egyéb, ehhez hasonló akciókra akarják használni őket – írja a Sztrana.
Mindeközben szovjet gyártmányú vadászgépeket kezdtek bevetni a kurszki offenzíva támogatására. A Szu–27-esek Tetkinóban mértek csapást egy orosz parancsnoki állásra.
Volodimir Zelenszkij augusztus 4-én erősítette meg, hogy megérkeztek az F–16-osok Ukrajna területére. Bár elég pilótájuk még nincsen, az ukrán hadsereg szép lassan elkezdi beépíteni az új vadászrepülőket a harctérre.
Őrizetbe vettek Oroszországban egy amerikai állampolgárt szállodai rendbontás miatt – közölte szerdán az Interfax orosz hírügynökség a rendőrségre hivatkozva.
Garázdaság címén 15 napi elzárásra ítélték a középkorú férfit. Az orosz hatóságok a nap folyamán közölték, hogy egy szálloda a rendőrséget riasztotta, mert egy amerikai állampolgár erőszakosan viselkedett és káromkodott.
A tájékoztatás szerint a renitens férfi elutasította a rendőrség felszólítását, hogy csillapodjon le, ezért végül előállították. A rendőrőrsön a férfi tettlegessé vált, és megütött egy rendőrnőt. Utóbbi cselekménye miatt hivatalos személy elleni erőszak miatt is eljárást indítanak ellene. A helyi törvények szerint ez akár öt évig terjedő börtönbüntetést vonhat maga után – közölte az MTI.
Visszatér a Verhovna Rada, vagyis az ukrán parlament, hogy megtárgyalják a mozgósítással kapcsolatos bírósági ügyek és határozatok egységes nyilvántartásba történő besorolásáról szóló törvényjavaslatot. Erről Denisz Maszlov, a parlament jogpolitikai bizottságának elnöke számolt be.
A Rada a 7033–d számú törvényjavaslat egészéről tárgyal majd, ami a mozgósítási és katonai nyilvántartás mellett a határátlépés megtagadásával, a katonáknak nyújtott megfelelő pénzbeli támogatás kifizetésével kapcsolatos bírósági ügyek nyilvántartását foglalja magában. Az ilyen eseteknél a felek honvédelmi és nemzetbiztonsági szervek, így a parlament döntése sürgős.
Május 23-án a Rada első olvasatban már támogatta a törvényjavaslatot, amellyel együtt a nyilvánosság elől is elzárják az ilyen határozatokat. Emberi jogi aktivisták azonban nem értenek egyet a titkolózással – írja a Sztrana.
Augusztus 14-én, szerdán az oroszok egy pilóta nélküli repülőgéppel (drónnal) csaptak le a Herszon régióbeli Cservonyi Majak falura – írja az Interfax a Herszoni Regionális Katonai közigazgatás jelentése alapján.
A becsapódás következtében egy 69 éves nő megsérült.
Az áldozat repesz általi sérülést szenvedett a lábán, őt kórházba szállították.
A háború kitörése óta több mint 11 ezer ukrajnai gyerek nyaralhatott Magyarországon, elsősorban a karitatív szervezetek jóvoltából – közölte Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán Gyenesdiáson, ahol ellátogatott egy árván vagy félárván maradt ukrajnai gyerekeknek szervezett táborba – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A miniszter az Országos Rendőr-főkapitányság és a Katolikus Karitász magyar kormányzati támogatással szervezett táborában elmondta, hogy idén ezeknek a gyerekeknek a száma már meghaladja a négyezret.
Kifejtette, hogy 2022 februárja óta 1 millió 380 ezernél is több menekült érkezett Magyarországra, közülük 46 ezren nyújtottak be és kaptak menedékes kérelmet, 235 ezren pedig ideiglenes tartózkodási engedélyhez jutottak. A magyarországi karitatív szervezetek 5333 tonna, mintegy 13 milliárd forint értékű árut vittek ki segélyszállítmányaikkal Ukrajnába, a határokon most is működő segítségpontokon pedig 670 ezer embernek nyújtottak valamiféle támogatást.
Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója elmondta: háromszor egy-egy hetes turnusban összesen 90 árva, félárva ukrán gyermek érkezett kísérőjével a Balaton-parti táborba, ahol igyekeznek valódi, tartalmas kikapcsolódást biztosítani számukra. Kiss Imre, a rendőrségi szervező Közép-európai Kiképző Központ vezetője pedig arról beszélt, hogy kell néhány nap, mire a traumatizált gyerekek valóban gyereknek érzik magukat. Sokszor éjszakai is felriadnak, gyakran légitámadástól félnek, nehezen teszik túl magukat a hazájukban történteken.
A kijevi vezetés az oroszországi Kurszk elleni támadásával nem tudta elérni legfőbb célját, hogy elvonja az orosz hadsereg figyelmét a Donyecki régióról, valamint a Harkivot és Szumit is magába foglaló Szlobozsanscsina térségről – közölte szerdán Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
„Jelenleg a Kurszk területére betört ukrán erők az Orosz Föderáció fegyveres erőinek határozott viszontválaszával kénytelenek szembesülni” – hangsúlyozta Zaharova.
Az ukrán fegyveres erők Donyeck-medencei kudarcos helyzete miatt a vezetés terrorista támadásra szánta el magát Kurszk megye határ menti térségében. Kijevben nem leplezték, hogy ezzel akarták volna javítani tárgyalási pozíciójukat, amit augusztus nyolcadikán cseppet sem szégyenkezve be is jelentett Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó
– nyilatkozta a szóvivő.
Az orosz elnöki szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán hadsereg alakulatai válogatás nélkül lőnek a menekülő civilekre és a polgári infrastruktúra létesítményeire, „igazi fosztogatókként viselkednek”. „Az elfogott ukrán katonák beismerték: parancsot kaptak, hogy kíméletlenül lőjék agyon helyben az ellenállást tanúsító civileket” – tette hozzá.
Ezek a tények, és az, hogy az ukrán erők NATO-s uraik támogatásával támadják Oroszország területét, teljességgel megerősítik az orosz különleges katonai művelet célkitűzéseinek és feladatainak aktualitását, miszerint Ukrajnát demilitarizálni és nácitlanítani kell, és ez teljesülni is fog
– hangzott el Zaharovától.
Az orosz külügyi szóvivő kifejezte meggyőződését, hogy a kijevi vezetés kizárólag a Nyugat pénzügyi támogatásától függ, összeomlása pedig „csak idő kérdése”.
Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület megbízott kormányzója minapi jelentésében közölte, hogy az augusztus 6-án elkezdett ukrán benyomulás óta 12 ember vesztette életét, és 121-en megsebesültek, köztük tíz gyerek. Ezenfelül 121 ezer embert kellett evakuálni a Kurszki régióból.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fél a kurszki támadás kezdete óta 2030 katonát, 35 páncélost és 31 páncélozott járművet veszített.
A kurszki hatóságok arra kérték az ott lakó orosz állampolgárokat, hogy ne tegyék közzé eltűnt ismerőseik és rokonaik adatai a közösségi médiában.
Az ellenség aktívan felhasznál minden rendelkezésre álló információt. Az eltűntek személyes adatainak nyílt forrásokban való közzététele súlyosbíthatja a helyzetet. Az Információs és Pszichológiai Műveletek Központja aktívan gyűjti ezeket az információkat zsarolás és dezinformáció terjesztése céljából
– áll a közleményben. A hatóságok elmondása alapján szakosodott szervezetek és önkéntesek keresik az eltűnteket.
Az ukrán hadsereg augusztus 6-án támadta meg Oroszország Kurszki régióját. Augusztus 12-én orosz beszámolók szerint az ukránok 28 települést foglaltak el, ezekben 2000 ember ragadt, 121 ezret azonban evakuáltak – írja a Kommerszant.
Apti Alaudinov, az orosz hadsereg vezérőrnagya és az Ahmat önkéntes alakulat csecsen vezetője, valamint a védelmi minisztérium katonai-politikai főigazgatóságának helyettes irányítója a Telegramon az ukrán fegyveres erők (AFU) kiszivárgott tervéről írt.
Nagyon érdekes anyagokat kaptunk: magának a hadműveletnek a teljes elrendezését, előkészületeit, valamint hogy milyen erőkkel és mit terveztek. Annyit mondhatok el, hogy augusztus 11-én kellett volna elfoglalniuk a kurcsatovi atomerőművet. Ma 14-e van
– olvasható a posztban. Alaudinov szerint az ukránok azért akarják elfoglalni az erőművet, hogy ultimátumot adjanak Oroszországnak, ezzel kikényszerítve a tárgyalásokat. „Nem lesznek tárgyalások. Az amerikaiak és az egész NATO-blokk elszámolta magát. A művelet kiszivárgott, ellenségünk villámháborúja kudarcot vallott” fejezi be a katonai vezető.
A Szejm folyó partján található atomerőmű az orosz Egyesített Energetikai Rendszer legfontosabb csomópontja. Tizenkilenc régiót lát el árammal, három ezer megawatt teljesítményű reaktorral van felszerelve. A közelben már épül a Kurszk 2, amely az első energiafejlesztő élettartamának lejárta után állna üzembe – írja a Ria.
Az ukrán hadsereg egyelőre nem kommentálta Alaudinov közleményét.
A Royal Romance nevezetű jacht Split hadikikötőjében horgonyzott le, miután július 27-én reggel megérkezett Trogirból. A jacht Viktor Medvedcsuk tulajdona volt, így Ukrajna megtámadása után az orosz vagyont lefoglaló rendelkezések értelmében zárolásra került. Azonban 2021-ben Alekszej Inkin megvásárolta tőle, és most kártérítést követel.
Inkin és cége, a Lanelia Holdings szerint az Európai Unió jogtalanul zárolta a hajót, ugyanis az orosz üzletemberre nem vonatkoznak a lefoglalásról szóló rendelkezések. A Korlátozó Intézkedések Alkalmazásával és Végrehajtásának Ellenőrzésével foglalkozó Állandó Kormánycsoport viszont nem ért egyet ezzel.
Állításuk szerint a Lanelia Holdings Medvedcsukhoz köthető, az adásvétel pedig csak a jacth valódi tulajdonosának eltitkolására szolgált.
Ukrajna a nagyjából 200 millió dollárt érő hajó eladását tervezte, az összeget pedig az ország védelmére akarták fordítani. Azonban a spliti megyei bíróság június 25-én visszavonta határozatát, amely a Royal Romance lefoglalásáról szólt, így a jachtot egyelőre nem lehet eladni – írja az Index.hr.
Az Ukrajinszka Pravda újságírói bejárták a megtámadott Kurszki terület környékét, hogy megörökítsék, hogy áll most az ukrán offenzíva. Két helyről tudósítottak: a Szudzsa irányába tartó ellenőrzőpontról, valamint az Ukrajna területén fekvő Pokrovka falu határából.
A határ két oldalán teljesen eltérő állapotok uralkodnak. Az átkelőpontnál, ahol az ukrán fegyveres erők legalább 10 kilométerrel mélyebbre tolták a frontvonalat Oroszországba, minden nagyon nyugodt – csak az esetleges tüzérségi lövések zavarják meg a csendet, amelyek az ukrán oldalról érkeznek.
A másik oldalon viszont az adminisztratív épületek súlyosan megrongálódtak az ukrán visszatámadás első hadműveleteinek következtében. Az orosz oldalon lévő házak teljesen megsemmisültek vagy romokban állnak. Szudzsa irányában az ukrán hadsereg háromszögszimbólumával ellátott járművek sorakoznak,
köztük harckocsik, páncélozott csapatszállítók és evakuációs járművek, ami az offenzíva folytatásáról árulkodik.
Pokrovkánál kevésbé nyugodt a helyzet, ugyanis az Ukrán Vöröskereszt munkatársai két falubeli nő evakuálása közben
egy drónt láttak, ám az nem csapódott a mentősökre és a fotósokra.
Vlagyimir Putyin az orosz vezérkarral tartott szerdai találkozóján többek között arról is beszélt, hogy a német haditechnikai eszközök bevetése lehetett volna az a Rubikon, amely után Oroszország kemény intézkedésekhez folyamodhat Kijev támogatóival szemben – írja az mk.ru. Andrej Klincevics katonai szakértő a lapnak arról beszélt, hogy Oroszország válasza az ukránok kurszki támadására nem kiszámítható.
„Ahhoz, hogy megnyerjük ezt a konfliktust a Nyugattal, kritikus pontokat kell eltalálnunk Ukrajnában. Az első az ukrán hadsereg. Még ha a frontvonal nem is mozdul, bedaráljuk az ukrán hadsereget. Megoldjuk a demilitarizáció problémáját
– jelentette ki Klincevics.
Mint említette, az is fontos az oroszok számára, hogy ahol csak lehet, lejárassák Zelenszkij rendszerét, és azokat, akik Kijevet fedezik, segítik.
Ezt a munkát folyamatosan végezzük, hogy Ukrajnának minél kevesebb szövetségese legyen, kevesebb pénzügyi és fegyvertámogatást kapjon
– hangsúlyozta.
Végezetül arról is beszélt, hogy „fájdalmas csapásokat kell mérniük, többek között Kijevre is”, amelyre szerinte a katonai infrastruktúrára mért célzott csapásokat kivéve jelenleg nincs hatásuk.
„Mondjuk, hogy a Dagger hiperszonikus rakétával csapunk le. Tanulságos akció lesz. Kiadjuk a figyelmeztetést, hogy éjjel 12 órakor az adott időpontban lecsapunk. Evakuáljátok a nagymamákat, takarítókat, őröket, hogy ne legyen ott senki” – vázolta fel a lehetőséget.
Ha titokban tesszük, néhány civil meg fog halni, és ebben az esetben egy sorba kerülünk Izraellel, amely most válogatás nélkül pusztít iskolákat és más civil objektumokat Gázában
– mondta a szakértő.
Arról is beszélt, hogy a harctéri csapásokat is fokozzák majd, és elképzelhető, hogy a jövőben „nem korlátozza csapásait az Orosz Föderáció államalakulatainak felszabadítására”.
Most már oda megyünk, ahonnan a fenyegetés érkezik
– ígérte, hozzátéve, hogy ahogyan a NATO, majd ők is adhatnak át fegyvereket más népeknek, mondjuk afrikai törzseknek, és azok lecsaphatnak egy német bázisra, Afrikában, és így tovább.
Ukrajnának az oroszországi Kurszki terület elleni támadása nem marad megtorlás nélkül. Erről maga Vlagyimir Putyin orosz elnök beszélt, amikor a biztonsági erőkkel tárgyalt. Ennek fényében az AFP és a The Times is azt állítják, hogy Vlagyimir Putyin nagyszabású, a kijevi kormányzati negyedet célzó csapás végrehajtására adhat parancsot a közeljövőben.
Amennyiben ezek a tervek megvalósulnak, rakéták százai jelenhetnek meg Kijev felett, hogy demonstrálják a világnak: Ukrajna akciói nem maradtak büntetlenül – írja az mk.ru.
Viktor Litovkin tartalékos ezredes, katonai szakértő elmondta, hogy valószínűnek tart egy, a kijevi központi pályaudvarra mért csapást, ahová az Egyesült Államokból is gyakorta érkeznek vendégek, mint például legutóbb az amerikai szenátor, Lindsey Graham.
A szakértő szerint szintén célpont lehet a védelmi minisztérium és az ukrán hírszerzés főigazgatósága.
Sok olyan célpont van Kijevben, ahol csapást mérhetünk hiszen nagy pontosságú, nagy hatótávolságú fegyvereink vannak, amelyek nem fognak véteni
– mondta a szakértő, hozzátéve, hogy a döntést majd az elnök hozza meg, a célpontok kijelöléséért pedig a műveleti igazgatóság és a vezérkar felel.
Litovkin szerint katonai stratégia szempontból jobb, ha fegyverraktárakra, nyugatról érkező felszereléseket tartalmazó ejtőernyőkre, állomásokra mérnek csapásokat.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka arról számolt be, hogy „bizonyos területeken” – feltehetőleg Kurszkban – a mai napon nagyjából 100 orosz katonát fogtak el.
„Szudzsában befejeződött az ellenség felkutatása és megsemmisítése” – hangzott el a parancsnok nyilatkozatában. Szirszkij emellett arról is beszámolt, hogy az ukrán csapatok 1–2 kilométert haladtak előre a megtámadott területen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök köszönetét fejezte ki a főparancsnoknak azért, hogy feltöltötte a hadifogolycsere-alapot – írta az Ukrajinszka Pravda.
Ukrajna az eddigi legnagyobb támadást indította orosz repülőterek ellen. Voronyezs, Kurszk, Szavaszlejka és Boriszoglebszk repülőtereit érte támadás – számoltak be az RBK Ukraine biztonsági területen dolgozó forrásai.
A kiadványnak nyilatkozó beszélgetőpartnerek elmondták, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat és a védelmi erők nagy hatótávolságú drónjai az egész háború alatt a legnagyobb támadást hajtották végre most az orosz katonai repülőterek ellen.
Mint a lap írta, a közösségi hálózatokon az orosz haditudósítók
máris arról panaszkodnak, hogy a csapás hatékony volt, és hogy az orosz légvédelem nem tudta megvédeni létesítményeit.
A helyi Telegram-csatornák 10 robbanásról írnak a szavaszlejkai repülőtéren, ahonnan rendszeresen szállnak fel MiG–31K vadászgépek, rettegésben tartva egész Ukrajnát.
Bár az orosz vezetés rendre „különleges hadműveletként” hivatkozik az ukrajnai eseményekre, legutóbb már Vlagyimir Putyin is olyan mondatokat használt egy megbeszélésen, amely háborús viszonyokat tükröz – írja a Moszkovszkij Komszomolec.
Az orosz lap szerzője szerint Putyinnak a Nova-Ogarjovóban tartott hadműveleti tanácskozáson elhangzott szavai
erősen hasonlítanak Sztálin szavaihoz, illetve a szovjet háborús propaganda jelszavaihoz a második világháborúból, amikor Németország megtámadta Oroszországot.
Ennek háttérben az az offenzíva áll, amelyet Ukrajna indított Oroszország nyugati régiója, a Kurszki terület ellen. „Az ellenség a mi földünkön van, ami ezer százalékban a miénk. Az érzés olyan, mintha levágták volna a kezünket. És Putyin szavaiban hallani lehetett valamit, amit már a szörnyű évek alatt is hallottunk hazánkban” – írta a szerző, aki szerint az orosz elnök mondatai több ponton is Sztálin idézték vissza.
„A fő feladat kiszorítani, kiűzni az ellenséget a területeinkről” – mondta például Vlagyimir Putyin, miközben arra is utalt, hogy az összes civil állami hatóságnak kötelező lesz ellátni a biztonsági erőket bármivel, amire csak szükségük van. De arról is beszélt, hogy a Kurszk elleni ukrán támadás után Ukrajnával már semmiről sem lehet tárgyalni, ami a hírhedt „Egyetlen lépést sem hátra” parancsot idézhette fel a szerző szerint.
A kijevi rezsim átesett a ló túloldalára, és végzetes hibát követett el. A Kurszki terület lerohanása után nem lesz kegyelem
– írták a cikk végén konklúzióként.
Az ukrán TSZN televízió augusztus 14-én mutatta, amint ukrán katonák eltávolítják az orosz zászlót a Kurszki területen lévő Szudzsa városában, és először tudósítottak az Oroszország által körülzárt térségből Kijev bevonulása után – írja a The Kyiv Independent.
Ukrajna múlt hét óta tartó hadművelete a jelek szerint váratlanul érte Oroszországot, mivel Kijev közölte, erői 74 település és több mint 1000 négyzetkilométernyi terület felett vették át az ellenőrzést, miután áttörték a gyengén védett határt.
Natalija Nahorna, a TV Marathon néven futó ukrán egyesített hírcsatorna részét képező 1+1 tévécsatorna haditudósítója videót forgatott arról, amint katonák eltávolítják az orosz zászlót egy épületről.
Most Szudzsában vagyunk, abban a történelmi pillanatban, amikor az orosz trikolór a földre hull
– mondta a riporter.
A TSN fotókat is közölt az oroszországi térségben megsemmisült felszerelésekről.
A hír nem sokkal azután érkezett, hogy Apti Alaudinov, az Oroszországért harcoló csecsen Ahmat-egység parancsnoka azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők augusztus 14-től nem ellenőrzik a várost – írta az orosz állami irányítású TASZSZ hírügynökség.
Két ukrán régiót, a Csernyihivi területet és a Zsitomiri területet Sahíd kamikazedrónok támadták az előző éjjel, és több infrastrukturális létesítményben is károk keletkeztek – derült ki helyi tisztviselők beszámolóiból az RBK Ukrajina szerint.
Egyrészt csapás ért egy infrastrukturális létesítményt a csernyihivi Nyizsini járásban, de a csapásban senki sem sérült meg. Zsitomirban pedig (ahol 3 drónt lőtt le az ukrán légvédelem) az infrastrukturális létesítmény mellett lakóházakban is károk keletkeztek a lezuhanó dróntörmelékek miatt. Sérültjei azonban annak a támadásnak sem voltak.
A két régió mellett orosz drónokat észleltek az éjjel a Szumi területen, a Kijevi területen, valamint Zaporizzsjában is. Az ukrán fővárost övező régióban a légvédelem is működésbe lépett, de nem jegyeztek semmilyen találatot lakóépületeknél vagy infrastrukturális létesítményeknél – írta az ukrán lap.
Az orosz minisztérium közlése szerint egy ukrán támadás után
Az orosz védelmi minisztérium nem adott tájékoztatást a dróncsapások, illetve a drónok lelövésének következményeiről. Korábban az orosz Telegram-csatornák arról számoltak be, hogy drónok három orosz repülőteret támadtak – írta az Ukrajinszka Pravda.
A Nyizsnyij Novgorod régióban lévő Szavaszlejka katonai repülőtér elleni dróntámadásról is érkezett információ, ahonnan egy MiG–31K vadászrepülőgép szállt fel. A Voronyezsben található Baltimore katonai repülőtér elleni csapás következtében tűz ütött ki – tette hozzá a lap.
Emellett a helyi média dróntámadásról és robbanásokról számolt be a Voronyezsi területen található Boriszoglebszkben. A helyi lakosok azt állították, hogy a dróntámadás után kigyulladt egy katonai repülőtér.
Az EU megismételte, hogy támogatja Ukrajna ellenállását és az Oroszországgal szembeni harcát – írta Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője augusztus 13-án az X-en a The New Voice of Ukraine szemléje szerint.
Nyilatkozata a Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel folytatott megbeszélést követte, amelyet Kijev kurszki területen zajló offenzívájáról folytatott.
Megvitattuk Dmitro Kulebával a fronton történt legutóbbi eseményeket és a kurszki ellentámadást. Megerősítettem, hogy az EU teljes mértékben támogatja az ukrán nép harcát. Putyinnak nem sikerült megtörnie Ukrajna ellenállását az indokolatlan inváziójával szemben, és most kénytelen mélyen orosz területre vonulni
– írta.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök augusztus 12-én erősítette meg először, hogy az Ukrán Fegyveres Erők hadműveletet hajtanak végre a Kurszki területen. Hangsúlyozta, hogy a művelet célja Ukrajna határ menti területeinek felszabadítása az orosz csapatoktól, amelyek rendszeresen lövik a Szumi területet.
Az első jelentések a Kurszki területre való ukrán bevonulásról augusztus 6-án bukkantak fel orosz forrásokból. A rajtaütés első napján az ukrán erők állítólag három falut foglaltak el, és körülzárták a szudzsai ellenőrző pontot.
Több mint tizenegyezer ukrajnai gyerek nyaralhatott a háború kitörése óta eltelt két és fél évben Magyarországon, elsősorban a karitatív szervezetek jóvoltából – közölte a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, amit az MTI írt meg.
Soltész Miklós a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács elnökeként árván vagy félárván maradt ukrajnai gyerekek táborába látogatott el, ahol arról számolt be, hogy összesen 11 400 gyermek jöhetett Magyarországra, csak idén a számuk meghaladja a négyezret.
Magyarország erején felül mindent megtesz azokért, akik a két és fél éve tartó háború elszenvedői; nem fegyverrel, lőszerrel vagy katonákkal támogat, hanem minden eszközzel a béke megteremtéséért dolgozik
– fogalmazott az államtitkár.
A The New York Times közölt egy véleménycikket, amelyben az orosz elnök által javasolt lehetőséget az ukrajnai konfliktus megoldására meglehetősen „reálisnak” ismerte el.
A cikk írója megjegyzi, hogy Nyugaton szkepticizmussal fogadták Putyin tervét saját politikai ambícióik miatt, amelyeket azonban nem lehet megvalósítani.
A Nyugat nyilvánvalóan nem akar nyerni. A jelenlegi helyzet szerint Vlagyimir Putyin győzelme nem függ attól, hogy ki kerül a Fehér Házba jövőre
– áll a cikkben az mk.ru szemléje szerint.
Németország arra kérte Lengyelországot, hogy tartóztasson le egy ukrán búvároktatót, aki állítólag tagja volt az Északi Áramlat gázvezetékeket két évvel ezelőtt felrobbantó csapatnak – derült ki a Reuters szerint a német média beszámolóiból (bár az egyik lap szerint a férfi már nem él Lengyelországban).
A Balti-tenger alatt gázt szállító, több milliárd dolláros Nord Stream 1 és 2 gázvezetékek 2022 szeptemberében egy robbantássorozat következtében repedtek meg.
A német nyomozók úgy vélik, hogy az ukrán búvár tagja volt annak a csapatnak, amely a robbanóanyagokat elhelyezte
– jelentették ki az ARD mellett az SZ és a Die Zeit című lapok is, meg nem nevezett forrásokra hivatkozva.
A német főügyészség nem kívánta kommentálni a jelentéseket, amelyek szerint a német kormány júniusban európai elfogatóparancsot adott át Lengyelországnak. A lengyel államügyészség nem fűzött azonnali kommentárt. Egy másik férfit és egy nőt – szintén ukrán búvároktatókat – is azonosítottak a szabotázs ügyében folytatott németországi nyomozás során, de egyelőre nem adtak ki ellenük elfogatóparancsot. A német belügyminisztérium nem kívánt nyilatkozni, az igazságügyi minisztérium pedig nem válaszolt azonnal az e-mailben küldött megkeresésre.
Oroszország az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Ukrajnát tette felelőssé a robbanásokért,
amelyek nagyrészt elvágták az orosz gázt a jövedelmező európai piactól. Ezek az országok tagadták a részvételt.
Korábban Németország, Dánia és Svédország is vizsgálatot indított az incidens ügyében, és a svédek robbanóanyag nyomaira bukkantak a robbanás helyszínéről előkerült több tárgyon, ami megerősítette, hogy a robbantások szándékos cselekmények voltak. A svéd és a dán vizsgálatot idén februárban gyanúsítottak azonosítása nélkül zárták le.
A Financial Times által megszerzett orosz dokumentumok szerint Moszkva taktikai nukleáris fegyvereket irányítana Európa belsejében lévő, elsősorban katonai létesítményekre. A teljes cikkünket itt olvashatja el.
Rendkívüli állapotot vezetett be szerda hajnalban Oroszország nyugati régiójában, a Belgorodi területen Vjacseszlav Gladkov kormányzó az ukrán támadásokra hivatkozva, írja az MTI.
A kormányzó a Telegramon közzétett videóüzenetében elmondta, hogy a belgorodi régióban továbbra is nagyon nehéz és feszült a helyzet. Arra hivatkozott, hogy az ukrán erők napi rendszerességgel ágyúzzák a megyét, „lakóházakat pusztítanak el, civileket sebesítenek és ölnek meg”.
Ezért arra a döntésre jutottunk, hogy a Belgorodi terület egészében regionális rendkívüli állapotot hirdetünk ki, és arra kérjük a kormányt, hogy hirdessen ki szövetségi szinten is rendkívüli állapotot
– tudatta.
Vjacseszlav Gladkov elmondta, hogy szerinte az orosz katonák képesek lesznek megbirkózni a fenyegetéssel, de a lakosság életének védelme érdekében megkezdik az ukrán határon fekvő Krasznojarszki járás lakosainak evakuálását.
A 2021-es népszámlálás szerint itt a lakosság száma 14 000 fő. A kormányzó beszámolója szerint az éjjel két falut, Sebekinót és Usztyinkát érte ukrán dróntámadás. A szomszédos Kurszki, Voronyezsi és Brjanszki területekről is jelentettek dróntámadásokat.
A Belgorodi területtel határos kurszki régióban az ukrán erők a múlt héten meglepetésszerű betörést indítottak, aminek következtében csaknem ezer négyzetkilométer orosz területet, több tucat települést vontak ellenőrzésük alá Oroszországban.
Ukrajna támadása az oroszországi Kurszki területen „valódi dilemmát” teremtett Vlagyimir Putyin orosz elnök számára – mondta Joe Biden amerikai elnök augusztus 13-án New Orleansban újságíróknak, amit a The Kyiv Independent adott hírül.
Ez igazi dilemmát okoz Putyinnak, mi pedig közvetlen kapcsolatban állunk az ukránokkal. Ez minden, amit erről mondani fogok, amíg a támadás folyamatban van
– mondta Biden, aki most kommentálta először nyilvánosan a kurszki történéseket azóta, hogy Kijev megindította offenzíváját.
Amerikai tisztviselők korábban közölték, hogy Washington nem tudott az ukrán betörésről, amíg az meg nem történt, de azt mondták, hogy ez összhangban van az amerikai politikával.
Sabrina Singh, az amerikai védelmi minisztérium helyettes sajtószóvivője szerint Ukrajna „a támadások elleni védekezés érdekében lépéseket tesz, és az amerikai politikán belül tevékenykedik, hogy hol működtethetik fegyvereinket, rendszereinket, képességeinket”.
Alekszandr Lukasenko belorusz kormányfő elrendelte a haditechnikai eszközök egy részének átadását az orosz fegyveres erőknek, a kurszki területen és a frontvonal más szektoraiban küzdő csapatok megerősítése céljából – írja a The Kyiv Independent.
A belorusz haditechnikai eszközök mostani szállítása az orosz fél sürgős kérésére történt, a veszteségek és a felszerelés hiánya miatt a kurszki területen és más területeken
– közölte a Belnovosztyi portál az ország védelmi minisztériumának egy meg nem nevezett forrására hivatkozva.
Lukasenko 2022-ben is küldött felszerelést Oroszországnak, amikor a szövetséges ország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, és nehézségei voltak az arzenáljával. Most viszont Belarusz közvetlenül a harci egységektől, nem pedig raktárakból szállít lőszert és felszerelést, ami a Belnovosztyi forrásai szerint a fehérorosz készletek kiürülését jelzi.
Több száz orosz katona adta meg magát eddig az ukrán hadművelet során az oroszországi kurszki területen – közölte Volodimir Zelenszkij elnök egy beszédben, amit a The Kyiv Independent szemlézett.
Szeretnék köszönetet mondani minden katonánknak, akik feltöltik a cserealapot. Ez nagyon fontos az országunk számára. Már több száz orosz katona adta meg magát, és mindannyiukkal emberségesen bánunk. Ilyen bánásmódot még a saját orosz hadseregükben sem kaptak
– mondta Zelenszkij.
Oroszország visszavonta erőinek egy részét Ukrajna területéről – jelentette egy ukrán katonai tisztviselő még kedden. Az értesülést nemrég a The Wall Street Journal-nek több amerikai tisztviselő is megerősítette.
Az ukrán tisztviselő kedden még azt mondta, hogy az oroszok „viszonylag kis számban vontak ki erőket Ukrajnából, méghozzá amiatt, hogy az ukránok az előző héten betörtek Oroszország nyugati régiójába, a Kurszki területre.
Ezt az infót erősítették meg most az anonim módon nyilatkozó amerikai tisztviselők. Hozzátették azt is: egyelőre nincsenek információik arról, hogy hány orosz katona hagyja el Ukrajnát.
Az átcsoportosított erők fő feladata a védelem megerősítése lehet Kurszkban, ahol még mindig zajlik az ukrán offenzíva. Azt még a szakértők is találgatják, hogy mik lehetnek a támadás katonai-politikai céljai.
Magyarország területére az ukrán–magyar határszakaszon 5954 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6880 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 41 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.