Tisztelt olvasó!

Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Szakértő: a belorusz elnöknek is kockázatot jelent az ukránok kurszki előrenyomulása
• Felvételek szerint dróntámadás érte Oroszországot, kigyulladt egy olajtároló
• Egyre nagyobb a veszély, dróntámadás történt a Zaporizzsjai Atomerőműnél – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség
• 120 ezer ukrán katona gyülekezhet a belorusz határnál, Lukasenka a fegyveres erőinek harmadával várja Kijev következő lépését
• Belarusz elnöke közölte: szükség esetén bevetik a taktikai nukleáris fegyvereket

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is, már kora reggel indul élő hírfolyamunk.

Augusztus 19-én, hétfőn – három hét után először – Ukrajna-szerte ismét megkezdődnek a menetrendszerű áramkimaradások – jelentette be augusztus 18-án az Ukrenerho állami hálózatüzemeltető, amiről a The Kyiv Independent is beszámolt.

A vállalat közleménye szerint az újbóli kimaradások a meleg időjárás közepette megnövekedett áramfogyasztás miatt következnek be. Az utolsó áramkimaradásokat július 29-én jelentették.

Jövő héten újabb kihívással nézünk szembe a hőség miatt

– jelentette be Volodimir Kudritszkij, az energetikai vállalat vezérigazgatója augusztus 18-ai nyilatkozatában. „Az energiatakarékosság kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy hétfőtől péntekig minden fogyasztó számára minimálisra csökkentsük a kellemetlenségeket” – tette hozzá.

Ukrán tisztviselők korábban azt nyilatkozták, hogy augusztusban javulni fog az energiahelyzet, amint befejeződnek a javítások néhány atomerőművi blokkban. Az ország versenyt fut, hogy még a tél előtt helyreállítsa az elektromos hálózatot, miközben továbbra is rendszeres áramszüneteket hajtanak végre.

Vasárnap este egy Herszon megyei faluban orosz katonák drónról robbanóanyagot dobtak egy civil autóra, öt embert megsebesítve – számolt be róla a területi ügyészség.

A település egyik utcáján egy gránát eltalált egy autót. A benne ülő öt civil különböző mértékű sérüléseket szenvedett

– áll az ügyészség közleményében, amely a háborús törvények megsértése miatt előzetes vizsgálatot indított az ügyben.

Az ukrán légierő egy második stratégiai fontosságú hidat is lerombolt a Szejm folyó felett, a dél-oroszországi Kurszki területen zajló ukrán szárazföldi offenzíva tizenharmadik napján – írja az MTI.

Mikola Olescsuk, a légierő parancsnoka videofelvételt tett közzé, amin találat ért egy hidat Zvannoje falu közelében, délnyugatra Gluskovótól, amelynek térségében pénteken egy másik hidat is leromboltak.

A légierő precíziós csapásokkal fosztja meg az ellenséget logisztikai lehetőségeitől, és ennek jelentős befolyása lesz a harci műveletekre

– közölte Olescsuk.

Orosz katonai bloggerek szerint a gluskovói járásban már csak egy híd maradt, amit az orosz hadsereg csapatok szállításra használhat. A híd a Zvannojétól hat kilométerre fekvő Karizs falu közelében található.

Oroszország elismerte a gluskovói híd lerombolását. Médiajelentések szerint ezáltal több mint 30 települést vágtak el a külvilágtól, lakóikat biztonságos helyre szállították. Az orosz védelmi minisztérium szerint a hidat NATO-fegyverekkel rombolták le.

Az ukrán hadsereg augusztus 6-án vonult be az Ukrajnával határos Kurszki területre, Kijev szerint eddig 82 települést és 1150 négyzetkilométert foglalva el.

Az ukrán légierő vasárnap azt is bejelentette, hogy az éjszaka folyamán nyolc orosz drónt és öt rakétát semmisítettek meg.

„A légvédelmi harc eredményeként a légierő légvédelmi rakétaelhárító egységei, az ukrán védelmi erők mobil lövészalakulatai és az elektronikai hadviselési egységek tizenhárom célpontot semmisítettek meg Kijev, Szumi és Poltava megyében” – közölte a légierő parancsnoka.

Olena Zelenszka a békejavaslatot ahhoz a meséhez hasonlította, amiben minden évben feláldoznak egy lányt a sárkánynak, hogy megbékítsék. Az ukrán elnök felesége ezt a Daily Mailnek adott interjúban mondta − írja az Ukrinform.

„A világ számos mítoszában van egy történet egy sárkányról, akinek rendszeresen feláldoznak egy lányt, hogy megbékítsék a szörnyeteget. De a gonosszal kötött kompromisszum eredménye mindig ugyanaz: nem lehet kiengesztelni. Mindig a halált akarja. Ugyanez a helyzet az agresszorállammal is. Ha időt adunk neki, ezt arra fogja használni, hogy megerősödjön, és 5-8-10 év múlva a gyermekeinknek kell majd szembeszállniuk vele” − véli Zelenszka. Megjegyezte, hogy csak azok tudnak „megbékélést” nyújtani a gonosznak, akik nem veszítettek el senkit.

„Milyen fegyverszünetet lehet felajánlani például az odesszai Glodan család hozzátartozóinak, ahol egy orosz rakéta megölte a nagymamát, az anyát és a kisbabát? Ezután Jurij, az apa, belépett a hadseregbe, és nemrég harcban esett el… Ezért a győzelem számunkra azt jelenti, hogy az ellenség soha többé nem tud háborút indítani. Ez lesz az igazi és egyetlen lehetséges igazságszolgáltatás” − hangsúlyozta az ukrán elnök felesége.

Észak-Korea elítélte és az Egyesült Államok, illetve a Nyugat támogatta megbocsáthatatlan terrorcselekménynek nevezte az ukrán csapatok oroszországi betörését – közölte vasárnap a KCNA helyi, állami hírügynökség az észak-koreai külügyminisztérium állásfoglalását idézve. Phenjan egyben leszögezte, hogy kiáll a szuverenitását védő Oroszország mellett (amelyet tüzérségi lövedékekkel, rakétákkal is támogat).

A KCNA szerint az ukrán betörés az Egyesült Államok oroszellenes konfrontatív politikájának eredménye, ami a harmadik világháború szélére sodorja a helyzetet. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok „csillagászati” összegekbe kerülő halálos fegyverzettel látta el Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

Megbocsáthatatlan agresszióként, illetve terrorcselekményként határozottan elítéljük az Egyesült Államok és a Nyugat irányítása alatt álló Zelenszkij-bábrezsim orosz terület elleni támadását

– hangsúlyozta az észak-koreai diplomáciai tárca az MTI szerint.

Phenjan az utóbbi egy évben jelentősen bővítette és építette kapcsolatait Moszkvával. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető júniusban átfogó stratégiai és partnerségi megállapodást írt alá Phenjanban. Az egyezmény rendelkezik arról is, hogy katonai segítséget nyújtanak egymásnak, ha országaik közül valamelyiket támadás éri vagy hadiállapotba kerül.

Dél-Korea, Ukrajna és az Egyesült Államok is azzal vádolja Észak-Koreát, hogy tüzérségi lőszerekkel és rakétákkal látja el Oroszországot. Moszkva és Phenjan is tagadta ezeket a vádakat.

Kijev erős zsoldosokból, lengyelekből álló haderőt alakított ki a Kurszki terület megtámadására – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök a Rosszija tévécsatornának adott interjújában.

A Kurszki régió elleni támadásban nem voltak nem hivatásos résztvevők. Az egész frontvonalról gyűjtötték össze őket, többnyire olyanokat, akik már megjárták a háborút. Zsoldosok, lengyelek és így tovább – nagyon erős haderőt alkotnak

– mondta Lukasenka. Hozzátette, hogy az eszkaláció a Kurszki területen kísérlet arra, hogy Oroszországot nukleáris fegyverek bevetésére kényszerítse. „Az a veszély, hogy ez a fajta eszkaláció Ukrajna részéről kísérlet arra, hogy Oroszországot aszimmetrikus akciókra kényszerítse. Mondjuk a nukleáris fegyverek használatára” – fejtette ki az elnök a RIA Novosztyi szerint.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Kijev provokációba kezdett, és válogatás nélkül lőtt többek között civil célpontokra is. Az orosz elnök azt mondta, hogy az ellenség méltó választ kap, és minden, még Oroszország előtt álló cél megvalósul.

Egy észak-ukrajnai ukrán börtönbe 320 kurszki hadifogoly került, 80 százalékuk sorköteles volt. Azonban ezeket az adatokat nem lehet ellenőrizni a New York Times újságírói szerint. A foglyokat nyugatra, a harcoktól távolabbra szállítják. Pénteken, az újságírók látogatásának idején 71 hadifogoly volt a börtönben. Az orosz katonákat alagsori cellákban tartják fogva, hogy megvédjék őket az esetleges légicsapásoktól, azonban néhány fogolynak repesz által okozott vagy lőtt sebei voltak – írta az Ukrajinszka Pravda.

A foglyok elmondták, hogy körülbelül 30 fős szakaszokban helyezték el őket a határ mentén, egymástól mintegy 1,5 kilométerre lévő állásokban. Ott hirtelen heves támadással szembesültek, ezért gyorsan beszüntették a harcot.

Ihor, egy decemberben besorozott hadifogoly, elmondta, hogy az ukrán tüzérségi támadások felerősödtek az inváziót megelőző napokban. „Jelentettük a parancsnokoknak, de nem reagáltak” − tette hozzá. „Azt mondták, ők nem tehetnek semmit.”

A támadás napján megpróbáltak fedezéket keresni, ezután a legközelebbi erdőbe menekültek. A tizenkét fős csoportjából, akik megpróbáltak biztonságba jutni, öten maradtak életben − részletezte a hadifogoly.

Egy másik katona beszámolója szerint szakaszparancsnoka 28 katonával vonult vissza. Egy falusi házban bújtak el, de ukrán katonák találtak rájuk. Mindannyian megadták magukat.

A Monobank elleni példátlan DDOS-támadás már három napja tart. A bank több mint 5,5 milliárd bejelentést kapott. A kibertámadást az Amazon Web Services vette észre, erről a Monobank társalapítója, Oleh Horohovszkij számolt be az Ekonomicsna Pravda szerint.

A támadás augusztus 16-án, pénteken kezdődött. Három óra alatt a Monobank egymilliárd bejelentést kapott. Horohovszkij szerint a kibertámadás harmadik napján az ukrán különleges szolgálatok felajánlották segítségüket a támadás visszaverésében.

„Az Amazon Web Services munkatársai is bekapcsolódtak az ügy megoldásába. Számukra is atipikus egy ilyen mértékű kibertámadás. Emellett különleges szolgálataink is felajánlották segítségüket. A helyzetet ellenőrizzük, de a támadás mértéke figyelemre méltó” − mondta a Monobank társalapítója.

Donald Tusk lengyel kormányfő az Északi Áramlat ügyének margóján, egy közösségi médiás posztban kritizálta azokat, akik az Ukrajna elleni agresszió idején orosz gázt vásárolnak.

A The Wall Street Journal cikkéből derült ki pár napja, hogy a CIA szerint Ukrajna hajtotta végre az Északi Áramlat-gázvezeték felrobbantását. Mindeközben a lengyeleket is megvádolta a német hírszerzés volt főnöke azzal, hogy ebben az ügyben segíthettek Ukrajnának.

Donald Tusk alighanem erre is reagálva írta meg posztját, amelyben úgy fogalmazott:

Az Északi Áramlat-1 és -2 összes kezdeményezőjének és támogatójának. Az egyetlen dolog, amit ma ezzel kapcsolatban tenniük kellene, az az, hogy bocsánatot kérnek és hallgatnak.

Az ukrán hadművelet a kurszki régióban jól szemlélteti, hogy az ukrán erők hogyan tudják manőverező hadviseléssel ellensúlyozni Oroszország létszámbeli és felszerelésbeli fölényét – írja szombati elemzésében a washingtoni hadtudományi intézet (ISW).

Az orosz csapatok összesen 1175 négyzetkilométernyi területet foglaltak el a teljes hadszíntéren az idén, a január és július közötti hónapokban.

Ukrajna akciója példaként szolgál arra, hogy a manőverezés, operatív meglepetéssel kombinálva, hogyan vezethet a célok eléréséhez sokkal rövidebb idő alatt, kevesebb emberrel és felszereléssel – fogalmaz az ISW.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője a The Washington Post című napilap azon értesülését kommentálta, miszerint Ukrajna Kurszki terület elleni támadása megzavarta az állítólagosan előkészített tárgyalásokat Moszkva és Kijev képviselői között. Marija Zaharova elárulta, hogy „senki nem zavart meg semmit, mert nem volt mit megzavarni” − írta meg a Ria Novosztyi.

„Nem folytak és nem is folynak közvetlen vagy közvetett tárgyalások Oroszország és Kijev között a polgári infrastruktúra létesítményeinek biztonságáról” − mondta Zaharova a minisztérium honlapján közzétett nyilatkozatában. „Az ilyen létesítmények, mint a zaporizzsjai és a kurszki atomerőmű biztonságát fenyegető veszélyt kizárólag az ukrán fegyveres erők akciói, és az Egyesült Államokkal és más nyugati országokkal való cinkosságuk okozzák” − tette hozzá.

Zaharova hangsúlyozta, hogy az orosz fegyveres erők nem csapnak le civil objektumokra. Sőt, jelenleg mindent megtesznek azért, hogy megvédjék az ilyen épületeket a nyugati fegyvereket használó ukrán hadsereg csapásaitól, és megvédjék a világot egy nagyszabású katasztrófától.

Az ukrán fegyveres erők egységei augusztus 6-án reggel fél hatkor indítottak támadást, hogy a kurszki régióban foglaljanak el területeket, előrenyomulásukat azonban megállították − közölte Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke. Hangsúlyozta, hogy a Kurszki területen a hadműveletet az ellenség legyőzésével és az államhatár elérésével fejezik be. Az orosz védelmi minisztérium augusztus 16-án arról számolt be, hogy az ukrán hadsereg a kurszki térségben zajló harcok során akár 2860 katonát és 41 harckocsit is veszíthetett.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Kijev provokációra vállalkozott, és válogatás nélkül tüzel polgári célpontokra is. Az orosz elnök szerint az ellenség méltó választ fog kapni, minden Oroszország előtt álló célt el fognak érni.

Az Obozrevatel ukrán lap emlékezett meg arról, hogy a nemrég meghalt francia színész, Alain Delon miként foglalt állást az ukrajnai konfliktus ügyében.

Mint írták, Delon a világ egyik leghíresebb embere volt, aki támogatásáról biztosította Ukrajnát és annak hadseregét. 2022-ben még Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is szerepelt egy közös interjúban, amelyet a francia sajtónak adtak. Ennek egy pontján állítólag azt mondta:

Ha 50 évvel fiatalabb lennék, belépnék az ukrán hadseregbe.

Zelenszkij ekkor a példaképének nevezte őt, és azt mondta, hogy sose lesz olyan jó színész, mint a francia legenda. Erre Delon azzal válaszolt: „soha nem leszek olyan zseniális és méltó elnök, mint te. Veletek együtt sírok”.  Az eseményen elszavalta Tarasz Sevcsenko ukrán költő egyik versét is franciául.

Alain Delon idén egy állami elismerést is kapott Zelenszkijtől, aki Ukrajna Érdemrendjével tüntette ki őt. Vadim Omelcsenko, Ukrajna franciaországi nagykövete élő adásban jelentette be a kitüntetést, ami „rendkívül ritka gesztus, és példátlan egy külföldi felé”.

Az Ukrajnában érvényben lévő létminimum nem felel meg a valós élethelyzeteknek, ezért eltörölnék azt – írja a Kárpáti Igaz Szó.

Okszana Zsolnovics szociálpolitikai miniszter szerint a kormány azt tervezi, hogy a jelenlegi létminimumot egy különleges szociális juttatással helyettesíti. Ennek az összege személyre szabott lesz, a családi összetételtől függ majd.

A létminimumtól szeretnénk eltávolodni. Eddig a büntetések, hivatali fizetések stb. ehhez voltak kötve. Számunkra nagyon fontos, hogy ezt szétválasszuk

– mondta a miniszter.

A létminimum összege 2024-ben az alábbiak szerint alakul:

• felnőttek számára 2920 hrivnya (25 390 forint);
• 6 év alatti gyermekek számára 2563 hrivnya (22 286 forint);
• 6 és 18 év közötti gyermekek számára 3196 hrivnya (27 790 forint);
• cselekvőképes személyek számára 3028 hrivnya (26 329 forint);
• a munkaképességüket elvesztett személyeknek 2361 hrivnya (20 529 forint).

Az ukrán Deep State katonai blog elemzői azt írták: szerintük ideje lenne elrendelni az evakuációt három kelet-ukrajnai városban. 

Mint írták, az orosz hadmozdulatok, illetve a légicsapások egyre erősebbek a frontvonal pokrovszki szektorában,

ezért javasoljuk, hogy a lakosok hagyják el Szelidovoj, Mirnograd és Pokrovszk városait

– fogalmaztak, hozzátéve: „Ez különösen igaz a gyermekes családokra. Ne vegyék el tőlük az élet, az oktatás és a jövő esélyét.”

Az említett települések közül Pokrovszkban egyébként már a napokban is arra biztatták a lakosságot, hogy hagyják el a várost. Akkor azt írták, hogy az orosz csapatok „gyors ütemben nyomulnak előre. Napról napra egyre kevesebb idő marad arra, hogy összeszedjék személyes holmijukat és biztonságosabb régiókba távozzanak”.

Az ukrán Deep State blog elemzői megerősítették, hogy az orosz hadsereg a Donyecki területen elfoglalta a Kramatorszk járásban található Mikolajivka települést.

Az elemzők már a minap is arról számoltak be, hogy az orosz csapatok előrenyomulnak Mikolajivka térségében.

Előző éjjeli jelentésükben már a település elfoglalásáról írtak, valamint arról, hogy három másik település – Vodjanyi, Novozselanyi és Zselanyi – közelében is előrenyomultak az orosz csapatok. Otruba közelében viszont az ukrán erők visszaverték a támadásaikat.

Az előző éjjel az orosz légvédelmi rendszerek öt ukrán drónt semmisítettek meg három különböző régióba – jelentette az orosz védelmi minisztérium vasárnap reggel a RIA Novosztyi szerint.

A közlemény szerint ezek közül kettőt a Belgorodi terület , kettőt a Rosztovi terület felett, egyet pedig a Kurszki terület felett lőttek le. Mint írtuk, Rosztovban a csapás következményeképp egy olajtároló is kigyulladt.

Magyarország területére 2024. augusztus 17-én az ukrán–magyar határszakaszon 8704 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 16 059 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 69 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrán határőrség Kárpátalján elfogott egy szlovák férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy ukrán állampolgárokat csempészett át Szlovákiába. Az ukrán határőrség nyugati regionális parancsnokságának Facebookon nyilvánosságra hozott szombati közlése szerint a 29 éves, terepruhás férfit a határtól háromszáz méterre fogták el. Nem találtak nála semmilyen iratot, és azt állította, hogy gombát szedni ment az erdőbe.

Személyazonossága megállapításakor azonban kiderült, hogy 2022 végén egyszer már őrizetbe vette az ukrán határrendészet, akkor két ukrán állampolgár Szlovákiába történt átcsempészése miatt. Idén márciusban egy bíróság két év próbaidőre felfüggesztett öt évi szabadságvesztésre ítélte. Mostani őrizetbe vételekor a férfi ellenállást tanúsított, így az illegális határátlépésen túl hatósági intézkedésnek való ellenállás miatt is eljárás indul ellene.

Augusztus 2-án Matus Sutaj Estok szlovák belügyminiszter az illegális migrációra és a csempészetre összpontosító, megelőző jellegű akciót jelentett be. Az ukrajnai háború miatt megnövekedett az illegális határátlépési kísérletek száma – mondta akkor a miniszter. Hozzátette: az akció célja a migrációs nyomás csökkentése a Schengen-övezet külső határán, az embercsempészek elfogása és elriasztása, valamint a csempészet – leginkább a fegyver-, drog- és cigarettacsempészet – elleni fellépés. Az év eleje óta Szlovákiában mintegy 700 illegális határátlépőt tartóztattak fel, túlnyomó többségük ukrán férfi volt.

Ukrajnában a hadiállapot kihirdetése óta a 18-60 éves, hadköteles korú férfiaknak csak kivételes esetekben engedélyezik, hogy elhagyják az ország területét. Ennek ellenére sokan próbálkoznak átjutni a zöldhatáron, mindenekelőtt a szomszédos európai uniós tagországokba. Menekülés közben már több tucat ember vesztette életét, többségük a határfolyókon történő átkelés közben.