Kijevbe érkezett pénteken Narendra Modi indiai miniszterelnök, hogy megbeszéléseket folytasson Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel az MTI tájékoztatása szerint. Ez az első indiai miniszterelnöki látogatás Ukrajnában azóta, hogy Kijev 1991-ben elnyerte függetlenségét a Szovjetuniótól. Modi júliusban Moszkvában is tárgyalt.
„Várom a lehetőséget, hogy megosszuk egymással a folyamatban lévő ukrajnai konfliktus békés rendezésével kapcsolatos kilátásokat” − mondta Modi az utazás előtt. „Barátként és partnerként reméljük, hogy hamarosan visszatér a béke és a stabilitás a térségben.”
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a Reuters hírügynökségnek kifejtette: Modi kijevi látogatása azért jelentős, mert Újdelhi „valóban rendelkezik bizonyos befolyással” Moszkvára. „Rendkívül fontos számunkra, hogy hatékonyan építsük a kapcsolatokat az ilyen országokkal, elmagyarázzuk, hogy mi lenne a háború helyes befejezése − és hogy ez az ő érdekükben is áll” − tette hozzá.
Az Egyesült Államok egy mintegy 125 millió dollár értékű katonai segélycsomag bejelentésére készül Ukrajnának − jelentette az Associated Press augusztus 22-én, amelyről a The Kyiv Independent is beszámolt.
Az új csomag új HIMARS (High Mobility Artillery Rocket System) és Javelin rakétákat, páncéltörő fegyvereket, drónok elleni védelmi rendszereket, valamint 155 milliméteres és 105 milliméteres tüzérségi lövedékeket tartalmaz majd − jelentette az Associated Press.
A csomagot várhatóan már augusztus 23-án bejelentik, Ukrajna szombati függetlenségi napja előtt.
Június 1-jén az Egyesült Államok engedélyt adott Ukrajnának arra, hogy az amerikaiak által szállított fegyvereket, köztük HIMARS rakétákat használjon a Harkivi terület határához közeli oroszországi célpontok elleni támadásra, és az elmúlt hónapokban az ukrán fegyveres erők amerikai fegyvereket használtak Oroszországon belüli célpontok elleni támadásra.
Washington továbbra is megtiltja Ukrajnának, hogy az ATACMS és más, az Egyesült Államok által szállított nagy hatótávolságú fegyvereket használjon Oroszország belső területeire irányuló csapásokhoz.
Az új katonai csomag az elnöki lehívási felhatalmazásból származik majd, amely lehetővé teszi az amerikai elnök számára, hogy fegyvereket szállítson a szövetségeseknek az amerikai készletekből. Ugyanilyen összegű segélycsomagot augusztus 9-én is elfogadott az Egyesült Államok.
Oroszország nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Yaroslav Hunka 99 éves kanadai állampolgár, a Waffen–SS Galícia ukrán hadosztályának veteránja ellen – közölte csütörtökön az orosz főügyészség.
A kanadai külügyminisztérium 2024 februárjában jegyzékben tagadta meg Hunka kiadatását, miután az orosz főügyészség decemberben ezt kérte Ottawától. Az orosz belügyminisztérium tavaly októberben adott ki körözést a Waffen–SS-hadosztály egykori tagja ellen.
Eltekintve attól, hogy néhány ország nem kíván a nácizmus ellen harcolni, a főügyészségnek sikerült elérnie azt, hogy felvegyék az Interpol (nemzetközi rendőri szervezet) adatbázisába
– olvasható a vádhatóság közleményében, amely szerint amennyiben külföldön találják, kérni fogják az érintett országtól kiadatását.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szerint Hunka a Waffen–SS-hadosztály tagjaként „gyilkosságokat követett el”, és „súlyos egészségkárosodást okozott” a megszállt ukrajnai Lviv megye lakosainak. A nyomozás szerint a Waffen–SS Galícia katonái 1944. február 23. és 28. között a Lviv megyei Huta Penjatyszka területén legkevesebb 500 szovjet állampolgárt öltek meg.
Anthony Rota egykori házelnök a kanadai parlament alsóházának szeptember 22-i ülésén, az Ottawába látogató Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlétében tapsot kért Hunkának, akit „az oroszok elleni harc veteránjaként” mutatott be. Később kiderült, hogy a férfi a Waffen–SS Galícia hadosztályában szolgált. Rota azt állította, hogy nem tudott a férfi múltjáról, és lemondott tisztségéről. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök bocsánatot kért az eset miatt – írta az MTI.
Az orosz katonák Pokrovszk felé való előrenyomulása arra kényszerítette az Ukrán Fegyveres Erőket, hogy visszavonuljanak a várostól délkeletre lévő állásaikból – írja az Unian.
A Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) szerint az augusztus 22-én közzétett geolokációs felvételek azt mutatják, hogy az oroszok a közelmúltban elfoglalták a Pokrovszktól délkeletre található Pticsét és továbbhaladtak dél felé. Ez megerősíti az oroszok állításait, miszerint korábban elfoglalták a Karlivka víztározó keleti partjának maradék részét ezen a területen.
Az orosz erők előrenyomulása a T–0511-es (Ocseretine–Hrogyivka) úttól délre és délnyugatra kiegyenlítette a Pokrovszktól keletre és délkeletre lévő állásaikat, ahelyett, hogy megteremtette volna a védelmi erők bekerítésének feltételeit.
Az elmúlt hetekben azonban az oroszok bekerítették az Ukrán Fegyveres Erőket, miközben azok az E–50 (Donyeck–Pokrovszk) felé haladtak. A taktikai bekerítés veszélye visszavonulásra késztette a védőket. A térségben tevékenykedő ukrán dandár szóvivője elismerte, hogy a front kiegyenlítése és az állományuk életének megmentése érdekében kénytelenek voltak visszavonulni.
A Háborús Tanulmányok Intézete idézte az Associated Press cikkét, amely szerint a Pokrovszk szektorban a nemrég érkezett újoncok egyes esetekben visszavonultak állásaikból. Az intézet azonban nem figyelt meg olyan jelentéseket, amelyek az Ukrán Fegyveres Erők kaotikus visszavonulásáról szóltak volna. Elemzők szerint az oroszok gyors taktikai sikereinek elmaradása a front ezen részén arra utal, hogy a védelmi erőknek az elmúlt hetekben sikerült kivonulniuk a bekerített állásokból.
Az ukrán Állambiztonsági Szolgálat (SBU) távollétében vádat emelt a megszállt Luhanszki területen a Moszkvai Patriarchátus Ukrán Ortodox Egyházának egyik papja ellen azzal, hogy együttműködött az orosz megszálló hatóságokkal a régióban. Ukrajna már régóta azzal vádolja a moszkvai patriarchátus ukrajnai képviselőit, hogy a Kreml háborús propagandájának egyik karjaként szolgálnak.
Néhány „rangidős” egyházi személyt is elítéltek az orosz csapatok közvetlen segítéséért – számolt be a The Kyiv Independent.
Az ukrán parlament augusztus 20-án elfogadott egy sokat vitatott törvényt, amely megtiltja az Oroszországhoz kötődő vallási szervezetek tevékenységét. A jogszabály − amelyet a Kreml-barát szereplők tévesen „a kereszténység betiltásaként” tálalnak − elsősorban arra szolgál, hogy a Moszkvai Patriarchátus Ukrán Ortodox Egyházának közösségeit arra kényszerítse, hogy végre megszakítsanak minden kapcsolatot az orosz ortodox egyházzal.
Az SBU nyomozói azt állították, hogy a pap, aki ékszerészként is dolgozik a megszállt Luhanszkban, „értékes arany- és ezüsttárgyakat szállított az egyházmegyék helyiségeinek díszítésére”. A vádlott állítólag ékszerjelvényeket is készít az orosz hadsereg, valamint az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) számára. A pap ellen augusztus 22-én emeltek vádat Ukrajna büntető törvénykönyve alapján „kollaboráns tevékenység” miatt.
Az ukrán–magyar határszakaszon 7616-an léptek be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 8171-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek − tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 49 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért − áll a közleményben.
Csütörtökön rakéták csapódtak be a Szumi régióban található titkos bunkerbe, ahol Volodomir Zelenszkij ukrán elnök az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnokával, Alekszandr Szirszkijjel tartott megbeszélést. Az mk.ru szerint erről augusztus 22-én este a „Katonai ügyek” távirati csatorna számolt be forrásokra hivatkozva.
Csütörtökön Zelenszkij a Telegram-csatornáján közölte, hogy a Szumi terület határvidékén járt, és megbeszélést folytatott Szirszkijjel.
Volodimir Zelenszkij elmondása szerint a főparancsnok beszámolt neki a hadműveleti helyzetről, valamint a védelem megerősítésére irányuló lépésekről is beszélt Toretszkij és Pokrovszkij irányban.
A bunker elleni csapásról egyelőre nem közöltek további részleteket. Az orosz védelmi minisztérium hivatalosan nem kommentálta ezeket az információkat.
Az ukrán hadsereg a jelek szerint csütörtökön első alkalommal ismerte be, hogy az ország keleti részében előrenyomuló orosz haderő kezére jutott Nju Jork mezőváros, és Toreck is egyre nagyobb veszélynek van kitéve.
Nju Jork státusza megváltozott az ukrán haderő vezérkarának csütörtöki helyzetjelentésében, ugyanis már nem szerepel a támadás alatt lévő települések listáján, ami feltehetően annak a beismerése, hogy a városka a Donyeck megyében előrenyomuló orosz csapatok ellenőrzése alá került. Toreck iparváros, amely hosszú ideje heves orosz támadások célpontja, így még nagyobb veszélynek van kitéve.
Az ukrán hatóságok közlése szerint az orosz csapatok tíz kilométernyire vannak a kelet-ukrajnai Pokrovszk fontos közlekedési csomóponttól, és a héten megkezdték az idős lakosok és a gyermekek kimenekítését.
Az ukrán vezérkar közölte, hogy a harcok folytatódnak a Torecktől keletre fekvő Pivnicsne és Zalizne településeken, valamint magában Toreckben – adta hírül az MTI.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön első ízben látogatott az északkeleti Szumi megyében az orosz–ukrán határ térségébe, amióta az ukrán erők augusztus 6-án betörtek a dél-oroszországi Kurszki területre, elfoglalva legkevesebb 92 települést, közöttük Szudzsa városát.
Az elnök kijelentette, hogy az ukrán erők újabb települést foglaltak el a Kurszki területen, és több orosz hadifoglyot ejtettek, akiket elfogott ukránokra szeretnének kicserélni.
Egy újabb Kurszki területi település van most ukrán ellenőrzés alatt, és feltöltöttük a cserealapot
– írta az X közösségi portálon az államfő az orosz hadifoglyokra utalva, miután meghallgatta Olekszandr Szirszkij vezérezredest, a hadsereg parancsnokát.
A határtérségben járva – ahol az ukrán erők betörtek Oroszországba – az elnök nem lépett orosz területre, amit Moszkva provokációnak tekintett volna. Korábban Zelenszkij hangoztatta, hogy Ukrajna nem akarja tartósan megszállni a térséget, hanem ütközőövezetet akar létrehozni, hogy megakadályozza a további Ukrajna elleni támadásokat a térségből.
Miután találkozott a helyi katonai hatóságokkal, Zelenszkij közölte, hogy a kurszki betörésnek köszönhetően csökkent az orosz tüzérségi tűz, és csökkent a polgári áldozatok száma Szumi megyében.
Csütörtökön egy orosz irányított bomba két embert ölt meg Szumi megyében – tudatta a megyei ügyészség a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett közleményben. Ez utóbbi szerint az orosz csapatok két irányított bombát dobtak le polgári létesítményekre, egy harmadik ember megsebesült.
Zelenszkij később, egy kijevi rendezvényen csütörtökön azt mondta, hogy a kurszki offenzíva azoknak a rendszeres erőfeszítéseknek a része, amelyekkel Kijev szándékai szerint akarnak véget vetni a harminc hónapja tartó háborúnak.
Az augusztus 6-i betörés, valamint az Ukrajna keleti részében – ahol Oroszország az offenzíváját összpontosította – folyó ukrán védekezés része annak a módnak, „amellyel a független Ukrajna feltételei szerint akarnak véget vetni a háborúnak” – jelentette ki az ukrán elnök.
Üdvözöljük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap ezek voltak a legfontosabb történések:
Tartsanak velünk ma is!