Megkongatták a vészharangot: rendkívül nehéz télre készülhet Ukrajna és Európa is

Tisztelt olvasóink!

Véget ért az Index keddi hírfolyama az orosz–ukrán háború történéseiről. Ezek voltak a mai nap főbb eseményei:

• Éjszaka hat orosz drón lépett be Belarusz légterébe;
• Zelenszkij: Oroszország nagyszabású rakétatámadására válaszlépéseket készítünk elő;
• A drónrajok kulcsszerepet játszhattak a kurszki betörésben;
• Kilenc napja lángokban áll egy olajtároló Oroszországban;
• Megkongatták a vészharangot: Ukrajna és Európa számára is rendkívül nehéz lesz az idei tél.

Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indul élő hírfolyamunk!

Oroszország kész jogi segítséget nyújtani a Franciaországban őrizetbe vett Pavel Durovnak, a Telegram közösségimédia-szolgáltató társalapítójának, aki orosz állampolgár – közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő.

Természetesen tekintettel arra, hogy orosz állampolgársággal rendelkezik, készek vagyunk a szükséges segítséget és támogatást nyújtani. De itt a helyzetet bonyolítja az a tény, hogy francia állampolgár is

– mondta a szóvivő.

Durov egyébként az orosz és a francia állampolgársága mellett az Egyesült Arab Emírségek és Saint Kitts és Nevis útlevelének használatára is jogosult. Előzetes letartóztatása szerdán jár le, ezt megelőzően bíróság elé kell állítani vagy szabadlábra kell helyezni.

Peszkov azt hangoztatta, hogy a Durov ellen felhozott vádak komolyak, és nem kevésbé komoly bizonyítást követelnek meg. Úgy vélekedett, ellenkező esetben úgy fog tűnni, hogy közvetlen kísérlet történik a kommunikáció szabadságának korlátozására és egy nagyvállalat vezetőjének közvetlen megfélemlítésére, amit pedig Emmanuel Macron francia elnök korábban tagadott.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hangot adott álláspontjának, miszerint Durov őrizetbe vétele valójában a Telegram megbízhatóságának elismerése.

Ami ennek a platformnak a használatát illeti – nagyon kényelmes, valóban védett. Legalábbis ha bármi kétség merült volna fel ezzel kapcsolatban, most, hogy Durovot nyilvánvalóan valakinek a tanácsára elvitték, és szörnyű büntetéssel fenyegetik, a jelek szerint arra számítva, hogy valahogyan hozzáférhetnek titkosítási kódokhoz. Most már a franciák cselekedetei is bebizonyították, hogy a Telegram egy valóban megbízható és népszerű hálózat

– fogalmazott az orosz diplomácia vezetője.

Azzal kapcsolatban, hogy az orosz fél jegyzékben követelt konzuli hozzáférést Durovhoz, Lavrov kijelentette, hogy a kérés „elbírálás alatt áll”, és hogy Moszkva várja a választ. Hozzátette, hogy az Egyesült Arab Emírségek „ugyanezzel a kérdéssel foglalkozik”, és ügyvédjei ugyanígy azonnali hozzáférést kértek.

Lavrov szerint Oroszország és Franciaország kapcsolatai mélyponton vannak, egyebek között azon álláspont miatt, amit Párizs „a szólásszabadság, az információterjesztés szabadsága, és általában az újságírói hivatás tiszteletben tartásának kérdéseiben” képvisel.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese egy keddi moszkvai választási fórumon azt javasolta a francia hatóságoknak, hogy Durovot követően vegyék őrizetbe Mark Zuckerberget, a Facebook alapítóját a közösségi hálózatán zajló tevékenység miatt. Medvegyev szerint ha a Telegramnál bűncselekményt követtek el, az nem jelenti azt, hogy ez a szolgáltatás alapítójának jóváhagyásával történt.

A volt elnök és kormányfő rámutatott, hogy a Telegramot nagyon sok orosz használja, köztük „a különleges hadművelet” részvevői is. Emlékeztetett rá, hogy Oroszország ellenségei az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban megjegyezték: nem tudják az üzenetküldőn keresztül nyomon követni az orosz hadsereg kommunikációját. Medvegyev a Telegramot olyan platformnak nevezte, ami lehetővé teszi Oroszország számára, hogy anyagokat tegyen közzé és juttasson el „az átlagos ukránokhoz”, azt bizonyítva, hogy „a dolgok némileg másképp mennek, mint ahogyan a televízióban mutatják” Ukrajnában.

Durovot szombaton vették őrizetbe a párizsi Le Bourget repülőtéren. A párizsi ügyészség később közölte, hogy egy meg nem nevezett személy elleni 12 bűncselekmény gyanújával július 8-án indított eljárás részeként vették őrizetbe, kihallgatás céljából – írja az MTI.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója közölte, hogy a jövő héten szándékában áll találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy egyebek között megvitassa vele a zaporizzsjai atomerőmű körül kialakult helyzetet, valamint hogy a NAÜ, Kijev kérésének megfelelően, bővítse ki megfigyelőinek jelenlétét más ukrajnai nukleáris létesítményekre is.

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy készíthet-e az ukrán fél „piszkos bombát”, Grossi kijelentette, hogy a NAÜ „Ukrajna összes nukleáris létesítményében jelen van”, és nem látja jelét, hogy anyagok szivárognának el egy ilyen eszköz összeállításához.

Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezérigazgatója közölte, hogy a NAÜ küldöttségének megmutatták a kurszki atomerőmű elleni ukrán támadások nyomát. Mint mondta, „nem lehet kétséges, hogy ki hajtotta végre ezeket a csapásokat, honnan érkeztek” – írja az MTI.

Csehország kül- és biztonságpolitikájában ma nincs fontosabb feladat, mint folytatni Ukrajna támogatását – jelentette ki kedden Prágában Petr Pavel államfő, amikor a Hradzsinban fogadta a cseh nagyköveteket.

A cseh külpolitikának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a nemzetközi környezetben továbbra is érvényesüljenek a megszokott szabályok, és ne érvényesülhessen az erősebb önkénye – mutatott rá a köztársasági elnök.

„Az orosz agresszió megállítása és alapvetően a sikertelensége kiemelt érdekünk” – mondta az elnök. Úgy vélte, hogy Oroszország győzelme súlyos következményekkel járna nemcsak a cseh gazdasági és politikai életben, de például további komoly menekülthullámot is elindíthatna.

Petr Pavel nagyra értékelte, hogy ebben a kulcsfontosságú kérdésben Csehországban sikerült fenntartani az egységes és érthető magatartást, és nemcsak a legfelsőbb politikai szinten. Külön kiemelte: a kormánykoalíciónak ebben a kérdésben sikerült megállapodnia az ellenzéki ANO mozgalommal, hogy Ukrajna sokoldalú támogatása, az igazságos és tartós békére való törekvés közös cseh érdek.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió arra is rámutatott – fejtette ki az elnök –, hogy milyen nagy fontossággal bírnak a szomszédokkal való konfliktusmentes kapcsolatok. „Ezért a jövőben is nagy figyelmet szentelek annak, hogy szomszédjaink megértsék: Csehország nyitott és megbízható partnerük.”

A cseh kül- és biztonságpolitika alappillére ugyanakkor változatlanul az ország aktív tagsága az Európai Unióban és a NATO-ban – hangsúlyozta a nagykövetek előtt Petr Pavel az MTI tájékoztatása szerint. 

Két egymást követő napon emelkedtek a levegőbe a lengyel légierő vadászgépei. Az ország vezetése arra hivatkozik, hogy az orosz–ukrán háború és az agresszor egyéb tevékenységei miatt van szükség a járőrözésre.

Az ország délkeleti részén megnövekedett zajszint összefüggésben lehet a lengyel és szövetséges katonai repülőgépek légterünkben történő működésével

– áll a lengyel fegyveres erők közleményében. Elmondásuk szerint minden szükséges eljárást kezdeményeztek a lengyel légtér biztonságának biztosítása érdekében. A légierőt hétfő reggel helyezték riadókészültségbe, majd közölték, hogy Ukrajna felől egy azonosítatlan drón lépett az ország területére – írja a Ria.

Az orosz vezetés pontosítja a nukleáris fegyverek alkalmazásáról szóló irányelveket – számolt be Szergej Lavrov külügyminiszter jemeni kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Az amerikaiak egyértelműen úgy beszélnek a harmadik világháborúról, ami ha – ne adj’ isten – bekövetkezne, csak Európát érinti. A szituációval kapcsolatban fontos megérteni, hogy nekünk megvan a saját doktrínánk, amibe a nukleáris fegyverek használata is beletartozik. Ezeket most tisztázzuk, és ezzel az amerikaiak is tisztában vannak

– hangzott el a nyilatkozatban. Vlagyimir Putyin orosz elnök június végén azt mondta, hogy változtatnak az atomfegyverek használatának irányelvein. A nukleáris töltetek bevetési küszöbének csökkentéséről folyamatosan zajlanak az egyeztetések, emellett fejlesztenek olyan tölteteket, amelyeknek nagyon kicsi a teljesítménye. Ezeket a bombákat a nemzetközi közösség szerint is be lehet majd vetni – írja a Ria.

Putyin kijelentései után az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács képviselője arról számolt be, hogy Washington hajlandó lenne tárgyalni az orosz atomfegyverekről az ukrán háború kérdésén kívül. Egy olyan megállapodásról szeretnének beszélni, ami a Stratégiai Fegyverzetcsökkentési Szerződés, más néven START utódja lenne. Lavrov helyettese, Szergej Rjabkov azonban azt mondta, egy új START-egyezmény csak akkor jöhetne létre, ha az amerikai vezetés felhagy oroszellenes intézkedéseivel.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők (SZBU) főparancsnoka arról számolt be, hogy a Kurszki térségben már 1294 négyzetkilométert és száz települést vontak uralmuk alá, és közel 600 orosz katonát ejtettek fogságba.

A hetekkel ezelőtt indult kurszki hadművelet harcai tovább folytatódnak, Volodimir Zelenszkij szerint a betörés kompenzálja az ukrán fegyverek rövidebb hatótávját, emellett katonai és diplomáciai erőt is ad a megtámadott országnak. A védők három hidat romboltak le a régióban, ezzel elvágva az oroszok utánpótlását – írja az RBK.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) őrizetbe vett egy feltételezett informátort Harkivban, aki a városban lévő Patriot légvédelmi rendszerről adott át információkat Oroszországnak – írja a The Kyiv Independent.

A rendkívül fejlett amerikai gyártmányú Patriot-rendszerek kulcsfontosságú szerepet játszanak Ukrajna légterének védelmében, különösen a fronthoz közelebb eső területeken.

A közlemény szerint a feltételezett kém megpróbálta azonosítani és átadni a frontváros légterét védő Patriot légvédelmi rendszerek koordinátáit Oroszországnak, valamint információkat gyűjtött az ukrán erők állásáról és a térségben lévő erődítményekről.

A férfit egy élelmiszerboltlánc helyi sofőrjeként azonosították a Harkivi területen. Az SZBU szerint munkája lehetővé tette számára, hogy a céges autóval járja a várost, és rögzítse az ukrán erők pozícióit.

A gyanúsított akár 12 év börtönbüntetésre is számíthat.

Vlagyimir Putyin felhívta Narendra Modi indiai miniszterelnököt, aki nemrég Ukrajnába látogatott – közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő. „Putyin ma a Kremlben dolgozik és nemzetközi telefonbeszélgetést folytatott indiai kollégájával, Narendra Modival” – mondta a Kreml szóvivője a RIA Novosztyi szerint.

Az elnök honlapján közzétett nyilatkozat szerint Modi tájékoztatta Putyint kijevi látogatásáról, és hangsúlyozta, hogy érdekelt az ukrán konfliktus lehetséges politikai és diplomáciai rendezésében való részvételben. Az orosz vezető a maga részéről elítélte „a kijevi hatóságok és nyugati pártfogóik pusztító irányvonalát”.

A két vezető emellett elégedettségét fejezte ki a két ország közötti interakció szintjével kapcsolatban a BRICS-országok között, és Modi megerősítette, hogy kész részt venni a BRICS októberi kazanyi csúcstalálkozóján.

Modi a múlt héten Ukrajnába látogatott. Akkor azt mondta, hogy India és ő személyesen is készek hozzájárulni a konfliktus lezárásához, valamint bármilyen szerepet játszani abban.

Amint arról Subramanyam Jaishankar indiai külügyminiszter beszámolt, az indiai miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij a kétoldalú megbeszélések során idejük nagy részét az ukrán konfliktusra fordították. Jaishankar hangsúlyozta, hogy Újdelhi álláspontja azon alapul, hogy a konfliktus megoldása érdekében párbeszédre van szükség a felek között, és a harctéren lehetetlen megoldani az ellentéteket.

Az RBK Ukrajinának adott interjújában Alekszandr Muszienko, az ukrán Katonai Jogi Kutatóközpont vezetője elmondta, hogy Oroszország napok óta különböző rakéták kombinációjával és Sahíd-drónok hadával próbálja összezavarni az ukrán légvédelmet. Kitért arra is, hogy

• a drónok és a rakéták ugyanúgy néznek ki a radarképen, így az ukránok nem tudják pontosan, mivel állnak szemben,
• sok rakétával és drónnal támadnak egy-egy célpontot, hogy a megsemmisített lövedékek vagy pilóta nélküli repülők törmelékei is károkat okozzanak,
• az ukrán légvédelem magasabb szinten áll jelenleg, mint némely NATO-tagállamé, ezért védekeznek ennyire hatékonyan,
• az oroszok gyártási kapacitásához mérten másfél-kéthavonta tudnak egy 120–140 rakétás, nagy erejű támadást indítani ukrán célpontok ellen,
• az oroszok által használt iráni kamikaze drónok, a Sahíd–101-esek száma ugrásszerűen megnőtt.

Az augusztus 26-án indított nagy orosz offenzívában 127 rakétát és 109 támadó drónt használtak, ezekből az ukránok 102 rakétát és 99 drónt tudtak megsemmisíteni. 

Az európai egység és biztonság aláásására irányuló orosz erőfeszítéseknek van némi hatása – jelentette ki Jan Lipavsky cseh külügyminiszter hétfőn az ország nagyköveteinek találkozóján, miközben Petr Fiala miniszterelnök mélyebb megbeszélésre szólított fel arról, hogyan lehet fellépni ezekkel a fenyegetésekkel szemben. A beszédet az Euractiv szemlézte.

Egységünk ebben a támogatásban kulcsfontosságú Ukrajna számára. Ezt mi is tudjuk és Oroszország is tudja, ezért próbálja folyamatosan gyengíteni társadalmaink egységét

– figyelmeztetett Lipavsky.

Más szóval az európai egység fenntartása nemcsak Ukrajna, hanem az egész kontinens számára létfontosságú. A miniszter azt is elismerte, hogy Oroszországnak az egység aláásására irányuló erőfeszítései túlmutatnak az elméleti síkon, és már meg is hozták a gyümölcsüket.

„A mi régiónkban Moszkva sajnos elért néhány ígéretes eredményt” – ismerte el, rámutatva az orosz stratégiák hatékonyságára a politikai megosztottság és a társadalmi feszültségek kihasználásában, különösen Közép-Európában, ahol – mint elismerte – a politikai polarizáció különösen erős.

A társadalmi kohézió és ellenállóképesség fokozására vonatkozó módok megtalálása jelentős kihívás lesz minden demokratikusan gondolkodó politikus számára az elkövetkező időszakban

– tette hozzá. Ezeket az érzéseket Petr Fiala cseh miniszterelnök is megerősítette, aki szintén részt vett a nagyköveti találkozón.

„Partnereinkkel együtt nem kerülhetjük el a mélyebb vitát arról, hogyan közelítsünk azokhoz az országokhoz, ahol az orosz befolyás olyan szintet ért el, amely nemcsak az EU vagy a NATO egységét, hanem a biztonságunkat is veszélyezteti” – mondta Fiala, anélkül, hogy konkrét országokat említett volna, de realista és pragmatikus megközelítést sürgetett.

Fiala hangsúlyozta továbbá a szigorúbb biztonsági intézkedések érvényesítésére irányuló cseh erőfeszítéseket, például az orosz diplomaták mozgásának korlátozását arra az országra, ahol vízumot kaptak. Csehország többször is javasolt ilyen korlátozásokat, de eredménytelenül.

Magyarország nemrégiben egyszerűsített vízumrendszert vezetett be, ami lehetővé teszi az oroszok és belaruszok számára, hogy minimális biztonsági ellenőrzés mellett lépjenek be az országba. A lépés aggodalmat keltett a szomszédos országok és az EU tisztviselőinek körében, akik attól tartanak, hogy ez kiskaput nyithat az orosz kémek számára az Európai Unióba.

Magyarország azonban elhárította az aggodalmakat, és azt állította, hogy a schengeni térség biztonsága garantált.

A francia nyomozók szabadon engedték a Telegram társalapítója, Pavel Durov Franciaországban fogva tartott testőrét és asszisztensét – közölte az orosz TASZSZ a francia AFP hírügynökségre hivatkozva.

Mint ismert, az orosz származású üzletembert, a Telegram vezérigazgatóját augusztus 24-én tartóztatták le Franciaországban a párizsi Le Bourget repülőtéren. Fogvatartási idejét másnap 96 órával meghosszabbították. A párizsi ügyészség vizsgálata illegális átutalásokkal, gyermekpornográfiával, csalással, valamint a hatóságokkal történő információmegosztás megtagadásával kapcsolatos bűncselekményekre irányul.  

Nagy hatótávolságú precíziós légi indítású fegyverekkel, köztük Kinzsal hiperszonikus rakétákkal mért csoportos csapást az orosz hadsereg, és elfoglalta a donyecki régióban lévő Orlivka települést – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

A moszkvai katonai tárca keddi hadijelentése értelmében az orosz erők az elmúlt nap folyamán a hatból négy frontszakaszon nyomultak előre Ukrajnában, és visszavertek hét ellenrohamot. Az MTI által idézett közlemény szerint az ukrán hadseregnek csaknem 2150 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán a „különleges hadművelet” övezetében.

A RIA Novosztyi hírügynökség az oroszbarát ellenállásra hivatkozva azt írta, hogy Krivij Rih városban találat ért egy szállodát, ahonnan 15 sebesült angol ajkú tanácsadót szállítottak el kezelésre katonai mentők.

A védelmi minisztérium az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek között 2 harckocsit – az egyik egy német Leopard volt –, 10 páncélozott harcjárművet, 4 nyugati gyártmányú 155 milliméteres vontatott és egy önjáró tarackot, 4 Tocska-U harcászati rakétát, továbbá 31 drónt.

Vjacseszlav Gladkov belgorodi kormányzó közölte, hogy „komoly, de ellenőrzés alatt álló” helyzet alakult ki a határon, ahol az ukrán erők kedden ismét megkíséreltek betörni. A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást – közölte az MTI. 

Újabb újságírók ellen indítottak büntetőeljárást

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója kedden az Ukrajnával határos Kurszki területen felkereste a Kurcsatovban működő nukleáris erőművet, amelyre Vlagyimir Putyin elnök csütörtöki bejelentése szerint Ukrajna megkísérelt dróncsapást mérni.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kedden közölte, hogy büntetőeljárást indított Nicholas Connolly, a Deutsche Welle és Natalja Nagorna, az 1+1 ukrán tévécsatorna tudósítója ellen, amiért a határt illegálisan átlépve a Kurszki területen az ukrán ellenőrzés alá került Szudzsából tudósított. Oroszországban augusztus 17. óta hét külföldi újságíró ellen indult büntetőeljárás hasonló címen.

Egy új fejlesztésű, rakéta és a drón ötvözetéből készült fegyvertől várják a harctéri sikereket Ukrajnában. A Paljanicja nevű, a napokban bemutatott új hibrid fegyverrel azokra az orosz repülőterekre mérnek majd csapásokat, ahonnan az orosz bombázók és harci repülőgépek bevetésre indulnak ukrajnai célpontok ellen. A másfél év alatt kifejlesztett fegyver gyártását a tervek szerint hamar kiterjesztik – írja az Infostart. 

Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa arról beszélt a lapnak, hogy az átmeneti fegyverkategóriába tartozó eszközzel gyorsabban és jóval távolabbi oroszországi célpontokra is csapást tud majd mérni az ukrán hadsereg, bár a sugárhajtású drón pontos hatótávolsága egyelőre nem ismert. 

Ez a szerkezet hasonló a cirkálórakétákhoz, például az amerikai Tomahawkhoz vagy a német Taurushoz – ezek olyan, nagy hatótávolságú rakétafegyverek, amelyeknek van egy nagy robbanófejük, ami mögött egy sugárhajtómű van

– mondta el Csiki Varga Tamás, hozzátéve, hogy az ukrán verzió valószínűleg egyszerűbb, mert nem rendelkezik olyan terepkövető tulajdonságokkal, irányítórendszerrel, mint a kifejlett nyugati rendszerek.

A szakértők szerint az eszköz harci hatótávolsága 750 kilométer lehet, ami már valóban azt jelenti, hogy stratégiai mélységben tudnának Oroszországban csapást mérni vele, továbbá gyors, mintegy 400 és 900 kilométer per óra közötti sebességet képes állítólag elérni ez a sugárhajtású drón, ami az eddigieknek körülbelül négy-ötszöröse.

A szakértő szerint az oroszoknak egyre inkább ki kell választaniuk azt, hogy mit védenek a legfejlettebb eszközökkel. 

Vadim Filaskin, Donyeck terület kormányzója közölte, hogy az egyre romló biztonsági helyzet miatt kiszélesítették azt a kényszerevakuálás hatálya alá eső övezetet, amelyet a gyerekeknek szüleikkel, illetve a gondozásukat ellátó személyekkel el kell hagyniuk – írja az MTI.

Mint írták, a kormányzó összesen 27 települést sorolt fel a Pokrovszk mellett fekvő Szelidove és Kosztyantinivka térségében. Nem sokkal korábban az orosz csapatok előretörése miatt már elrendelték falvak kiürítését Pokrovszk környékén. Az ukrán hatóságok mindemellett többször panaszkodtak arra, hogy a felszólítások ellenére az emberek, főként az idős lakosok nem hajlandók elhagyni otthonaikat.

Ismételten hangsúlyozom: az egyetlen helyes döntés a civilek számára az evakuálás! Az evakuálás életeket ment!

- hívta fel a figyelmet Filaskin.

Szerhij Dobrjak, Pokrovszk katonai közigazgatásának vezetője az ukrán Radio Szvobodának nyilatkozva augusztus 19-én arról számolt be, hogy a civileknek legfeljebb két hetük van elhagyni a várost az orosz csapatok előrenyomulása közepette. Ugyanakkor a kiskorúak kimenekítését már korábban megkezdték a térségben. 

Oroszország a háború eddigi egyik legnagyobb légitámadását indította Ukrajna ellen – közölte az ukrán légierő vezetője. Legalább hét ember meghalt és többtucatnyian megsebesültek, amikor hétfőn rakétákat és drónokat lőttek ki Ukrajna több régiójára – adta hírül a BBC.

Az energetikai infrastruktúrát találat érte, ami kiterjedt áramkimaradásokat okozott, miközben az egész országot légiriadóba helyezték, és felszólították, hogy keressenek menedéket.

Oroszország megerősítette, hogy támadásokat indított Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen – ez az egyik hosszú távú taktikája –, és azt mondta, hogy minden célpontját eltalálták.

A rakéta- és dróntámadások sorozata hétfőre virradó éjszaka kezdődött országszerte, és reggelig tartott.

A nap folyamán egy polgári infrastruktúra épületét találta el egy orosz rakéta a keleti Krivji Rih városában, egy nő meghalt, további öt pedig feltehetően eltűnt – közölte Olekszandr Vilkul, a helyi katonai közigazgatás vezetője a Telegramon.

Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka szerint Oroszország 127 rakétát és 109 támadódrónt lőtt ki az éjszaka és hétfő reggelre virradóra. Ezek közül Ukrajna 102 rakétát és 99 drónt lőtt le – közölte. 

Az EU vezető diplomatája, Josep Borrell augusztus 26-án sürgette, hogy oldják fel az Ukrajnának az orosz katonai célpontok elleni csapásméréshez használt nyugati nagy hatótávolságú fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokat – közölte a The Kyiv Independent.

Borrell már korábban is támogatta a tilalom feloldását Ukrajna számára, de újra felvetette a kérdést, miután Oroszország augusztus 26-án újabb támadást hajtott végre, amelyben 127 rakétát és 109 drónt vetett be Ukrajna ellen.

Az orosz erők 15 területet vettek célba, kárt okozva a polgári és energetikai infrastruktúrában. Legalább hét ember meghalt, és 47-en sérültek meg, köztük négy gyermek – közölte az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat. 

Borrell elmondta, hogy augusztus 29-én egy informális találkozón megvitatja a közelmúltbeli orosz támadást és az ukrán légvédelem megerősítését Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és az uniós külügyminiszterekkel.

Kijev régóta azzal érvel, hogy a nagy hatótávolságú fegyverek használatára vonatkozó korlátozások megfojtják háborús erőfeszítéseit, míg a nyugati partnerek úgy vélik, hogy az, hogy Ukrajna az általuk biztosított fegyverekkel mélyen orosz területre csaphat le, eszkalációra adhat okot.