Az Egyesült Államok Joe Biden elnöksége alatt annyi hibát követett el az Oroszországgal való kapcsolatokban, hogy Moszkvában már betelt a pohár – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz államfő sajtótitkára a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című vasárnapi műsorának nyilatkozva.
A közelgő amerikai elnökválasztás kilátásaival kapcsolatban, kérdésre válaszolva kijelentette:
Nekünk nincs jelöltünk. De, természetesen, a demokraták kiszámíthatóbbak. És amit Putyin Biden kiszámíthatóságáról mondott, az gyakorlatilag az összes demokratára vonatkozik, beleértve Kamala Harris elnökjelölt asszonyt is.
Peszkov úgy fogalmazott, hogy előre látható az Oroszország viszonyában érvényesített irányvonal folytatása. „Megjósolható az uniós országokra gyakorolt nyomás, az ezen országok politikai és gazdasági rabszolgasorba taszításának folytatása” – nyilatkozott az MTI szerint.
Hangot adott álláspontjának, miszerint az Európai Unió az Egyesült Államok nyomására konfrontálódik Oroszországgal, saját érdekeinek és adófizetői pénztárcájának kárára. „Természetesen mindennek mélyreható következményei lesznek számukra, elkerülhetetlenül. És az elkövetkező évtizedben tanúi leszünk ezeknek a negatív következményeknek” – mondta.
Peszkov rámutatott, hogy Washington évtizedeken át következetesen fellépett Moszkva érdekeivel szemben és nyomást gyakorolt rá, de
a kétoldalú kapcsolatok Biden elnöksége alatt jutottak történelmi mélypontra, és nincs kilátás arra, hogy növekedési pályára álljanak.
Hozzátette, hogy az Egyesült Államok az ellenkező állítások ellenére „közvetlenül részese az Ukrajna körüli konfliktusnak”, ily módon nem titkoltan ellenséges álláspontot képviselve Oroszországgal szemben. Mint mondta, a Biden-érában az amerikai fél annyi hibát követett el az Oroszországgal viszonyban, hogy a kapcsolatok „töréspontjukhoz érkeztek és a pohár már túlcsordult”.
Az orosz csapatok „eltörlik” az ukránok által elfoglalt, Kurszki területen lévő Szudzsa városát „a föld színéről” – jelentette ki Olekszandr Pavljuk, az Ukrán Fegyveres Erők szárazföldi erőinek parancsnoka augusztus 31-én.
Pavljuk szerint Oroszország rendszeresen lövi Szudzsát: irányított légibombákkal és kamikaze drónokkal támadja. Állítása szerint Ukrajna több mint 1290 négyzetkilométert és 100 települést tart ellenőrzése alatt a Kurszki területen – írja a Kyiv Independent.
Az orosz erők a saját népüket pusztítják. Annak ellenére, hogy Szudzsa a hátországban van, az oroszok eltörlik a föld színéről
– mondta Pavljuk.
A parancsnok szerint jelenleg mintegy 200 – többségében idős – lakos maradt Szudzsában, a támadás előtt ötezren éltek a városban. Szudzsa kevesebb mint 10 kilométerre fekszik az ukrán határtól.
Moszkva mintegy 30 ezer katonáját csoportosította át más szektorokból a kurszki régióba „és ez a szám növekszik” – mondta Olekszandr Szirszkij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka néhány napja.
A Háborús Tanulmányok Intézetének elemzői rámutattak, hogy az ukrán védelmi erők Kurszki térségben folytatott művelete operatív nyomást gyakorolt az orosz hadműveletekre a harcok minden szektorában, és hogy Oroszország valószínűleg tartalékos egységeket csoportosított át Pokrovszk irányából a Kurszki térségbe, írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Az orosz közösségi média felhasználói augusztus 14-én és 17-én azt állították, hogy az orosz 15. motorizált lövészdandár legalább egy századát Pokrovszk térségéből a kurszki területre helyezték át. Viszont ugyanennek a dandárnak az egységei részt vettek a Pokrovszk irányában zajló orosz támadó hadműveletekben.
Augusztus 19-én az Evocation.info OSINT szervezet azt állította, hogy Oroszország az 1. motorizált lövészdandár egységeit is a Kurszki területre csoportosította át a Donyecki szektorból, és július végén, illetve 2024 augusztusában a Háborús Tanulmányok Intézete olyan nyilatkozatokat rögzített, amelyek szerint e dandár egységei a Torecki és a Pokrovszki szektorban harcoltak.
Elemzők szerint az orosz katonai parancsnokság eddig elkerülte, hogy a Torecki vagy Pokrovszki régióban támadó műveletekre szánt erőket átcsoportosítson a Kurszki területen zajló védekezésre, és eddig főként az alacsonyabb prioritású területekről − az északi Harkivi területről, a Kupjanszk–Szvatove–Kreminna vonalról és a nyugati Zaporizzsjai területről − csoportosított át csapatokat.
A 15. és az 1. motorizált lövészdandár részegységeinek átcsoportosítása nem lesz azonnali hatással Pokrovszk vagy Toreck irányában a harctéri helyzetre, mivel ezek kis létszámú erők. Továbbra sem világos, hogy az orosz katonai parancsnokság már bevetett-e további tartalékos erőket, amelyeket az orosz támadó műveletekre szántak a Kurszki térségében zajló ukrán hadművelet ellensúlyozására.
Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Viimka és Pticse települést – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.
Andrej Marocsko katonai szakértő, a „Luhanszki Népköztársaság” nyugállományú alezredese a TASZSZ hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy az orosz hadsereg ahhoz hasonló tempóban nyomul előre a Donyecki régióban lévő Krasznoarmejszk (ukrán nevén: Pokrovszk) irányába, mint ami a „különleges hadművelet” kezdetére volt jellemző.
Rámutatott, hogy innen az ukrán fegyveres erők parancsnoksága jelentős erőket csoportosított át a Kurszk megyében végrehajtott támadáshoz.
Szeptember 1-jén, délután több robbanás történt Szumiban. Helyi idő szerint 15 óra 27 perckor két robbanás volt a városban, ezeket továbbiak követték. A város lakói füstről számoltak be, írta meg a 24tv.ua.
A riasztás azonban a térségben már délelőtt óta fennáll, több mint hat órája. Egy órakor az ukrán légierő ballisztikus rakéták becsapódására hívta fel a figyelmet. A sajtó irányított légicsapásokat jelentett, különösen a Szumi területen.
Az ukrán légierő figyelmeztette a lakosságot, hogy légi riasztás esetén azonnal menjenek az óvóhelyekre. Ez életeket menthet és megkönnyíti a légvédelem munkáját.
Oroszország nem számít sikeres közvetítésre az ukrajnai háború gyors megoldásában, ha Donald Trump lesz az elnök − közölte a Kreml. „Nem hiszem, hogy van varázspálcája. Ezt nem lehet egy nap alatt megtenni” − nyilatkozta Dmitrij Peskov szóvivő egy interjúban, melyet közölt a horvát Index.
Az orosz szóvivő a volt amerikai elnök korábbi állításaira utalt, aki azt mondta, hogy egy nap alatt véget vet az Oroszország és Ukrajna közötti háborúnak. Peszkov szerint ez akkor lehetséges, ha „a leendő amerikai elnök beiktatási beszédében bejelenti, hogy az Egyesült Államok a béke mellett áll, ezért megszünteti Ukrajna támogatását”.
„Akkor talán másnap reggel megváltozik a gondolkodás, különösen Kijevben” − tette hozzá Peszkov, majd hangsúlyozta, hogy ez csak egy elméleti forgatókönyv, figyelembe véve az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás mértékét.
Az Egyesült Államok adja a legtöbb anyagi és egyéb támogatást Kijevnek, ezért a Moszkva és Washington közötti kapcsolat évtizedek óta jelenleg a legrosszabb, mondta az orosz szóvivő. A közelgő elnökválasztáson emiatt a Kreml egyik jelöltet sem favorizálja.
Mint írtuk, Moldovában 2024. október 20-án, az elnökválasztással egy időben népszavazást tartanak az Európai Unióhoz való csatlakozásról. Igor Kozij orosz katonai szakértő szerint az ukrán fegyveres erők már régóta nyitnának egy újabb frontot, például a Dnyeszteren túl. Az őszi választások alatt az Alkotmány szövege kiegészülhet az „Integráció az Európai Unióba” szakasszal, amely kihirdeti az uniós jogalkotás elsőbbségét a moldovai törvényekkel szemben – írja az mk.ru.
A katonai szakértő szerint Románia az EU és a NATO tagja. A kormánypárt képviselői régóta célozgatnak arra, hogy Moldova a legkönnyebben Romániával való egyesüléssel kerülhet be ezekbe a struktúrákba. A Dnyeszteren túl több mint 220 ezer orosz állampolgár él, valamint orosz katonaság is állomásozik a közelben. A csatlakozások után Moszkva tehetetlen lenne a környéken, ugyanis egy beavatkozás egy NATO-tagországgal való összecsapást jelentene.
Igor Kozij kiemelte, hogy
Moldova és a Dnyeszteren túli terület lehet az a „vékony jég”, ahol akár a harmadik világháború is elkezdődhet.
Az orosz szakértő szerint ki kell találniuk, hogyan lehetne ezt megakadályozni, illetve milyen egyéb forgatókönyv lehet a reagálásra.
Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere közölte, hogy a Moszkvai régióban vasárnapra virradóra 11 ukrán drónt lőttek le. Mint megírtuk, a helyi hatóságok szerint egy pilóta nélküli repülőszerkezet a Moszkvához tartozó Kapotnyában tüzet okozott az olajfinomítóban, és „dróntámadásos kísérlet” történt egy kasirai erőmű ellen is.
Az orosz védelmi minisztérium szerint vasárnapra virradóra 15 orosz régióban összesen 158 ukrán drónt tettek harcképtelenné.
A moszkvai katonai tárca szerint az orosz hadsereg a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, miközben itt 16, az oroszországi Kurszk megyében pedig hat támadást és ellentámadást vert vissza. A Moszkvában közölt összesítés a „különleges hadművelet” övezetében elesett vagy súlyosan megsebesült ukrán katonák számát több mint 1900-ra, a Kurszk körzetében elszenvedett ukrán veszteségeket pedig mintegy 360-ra tette.
A tárca az Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között egy izraeli gyártmányú RPS–42-es légtérfigyelő radarállomást, több Harkiv megyei drónösszeszerelő műhelyt, a hozzájuk tartozó raktárakkal együtt, kilenc lőszerraktárt, három harckocsit, hat páncélozott harcjárművet, öt nyugati gyártmányú, 155 milliméteres önjáró, és három vontatott tarackot, amerikai HIMARS és cseh Vampire sorozatvetők hat rakétáját, három francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 171 drónt – írta az MTI.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betört ukrán erők az elmúlt napon négy harckocsit és 19 egyéb páncélozott harcjárművet veszítettek. A Moszkva által kiadott tájékoztatás szerint az ukrán fél ebben a térségben augusztus 6. óta több mint 8500 embert, 80 harckocsit, 37 gyalogsági harcjárművet, 69 páncélozott személyszállító járművet, 537 páncélozott harcjárművet, 249 gépkocsit, 62 tüzérségi löveget és 16 sorozatvetőt veszített.
Az Ukrán Fegyveres Erők megtámadták a Belgorodi területet. Kilenc ember, köztük két gyermek megsérült – közölte Vjacseszlav Gladkov orosz regionális kormányzó a Telegram-csatornáján.
Belgorodban az előzetes információk szerint kilenc civil megsebesült, köztük két gyermek. A mentők a belgorodi egészségügyi központokba szállítják a sérülteket. Egy személy azután sérült meg, hogy a légvédelmi erők visszavertek egy légitámadást Májszkij faluban. Egy férfi a fején szenvedett sérülést, a mentők a helyszínen ellátták őt, a kórházi kezelést visszautasította
– írta Gladkov a TASZSZ beszámolója szerint.
„Oroszország ismét terrorizálja Harkivot, csapást mérve a polgári infrastruktúrára és magára a városra. Jelenleg több mint 30 sebesült van. Minden szükséges erőt bevetettek a mentőakcióhoz” – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en vasárnap délután.
Kifejtette azt is, hogy a terror megállításához minden szükséges globális erőt mozgósítani kell.
Nem rendkívüli erőfeszítésekre van szükség, hanem a vezetők kellő bátorságára – arra a bátorságra, hogy Ukrajnának mindent megadjanak, amire szüksége van a védekezéshez
– tette hozzá.
Russia is once again terrorizing Kharkiv, striking civilian infrastructure and the city itself.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 1, 2024
As of now, there are over 30 wounded. All necessary forces have been deployed for the rescue operation.
But to stop this terror, all necessary global forces must be mobilized. What’s… pic.twitter.com/EqVlGpXvxY
Szeptember 1-jén délután az oroszok mintegy 10 alkalommal csapást mértek Harkivra, 28 ember megsebesült – közölte Oleh Szinyehubov, Harkiv régió kormányzója és Ihor Terehov polgármester.
Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint a polgári infrastruktúrában károk keletkeztek. A polgármester közölte azt is, hogy az egyik csapás egy lakóövezetet ért. Több ház, egy szupermarket és egy bevásárlóközpont is kigyulladt. Az sérültek között orvosok is vannak.
Legalább hat ember, köztük egy várandós nő is megsérült az előző éjjeli orosz támadásokban – közölte Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója a The Kyiv Independent szerint.
Mint írta, több épületben is károk keletkeztek, egy helyen pedig tűz ütött ki a Harkiv elleni orosz tüzérségi támadások következtében.
Mindeközben a Dnyipropetrovszki területen orosz drónok hajtottak végre csapást, amelynek következtében két idős ember megsérült, tűz ütött ki, és több köz- és lakóépületben károk keletkeztek.
Az ukrán légierő utóbb arról számolt be, hogy az előző éjjel az orosz egy Iszkander–M ballisztikus rakétát és 11 drónt indítottak Ukrajna ellen,
amelyek közül 8 drónt sikerült lelőni.
Közleményük szerint a megszállók elsősorban az ukrán mezőgazdasági szektor logisztikáját, valamint a gabonatárolókat támadták a Mikolajivi és a Szumi területen.
Vlagyimir Putyin orosz elnök 24 Orlov ügetőt küldött Kim Dzsongun észak-koreai vezetőnek az Ukrajna elleni háborúban használt tüzérségi lövedékek részleges ellentételezéseként. Az Észak-Koreával vasúti összeköttetéssel rendelkező Primorszki terület állategészségügyi szolgálata szerint múlt vasárnap 24 lovat − 19 csődört és öt kancát − szállítottak át a keskeny szárazföldi határon. Az Orlov ügetők köztudottan az észak-koreai vezető kedvenc fajtái, és ilyeneken lovagol az Észak-Korea által terjesztett propagandaképeken. Ebből a fajtából 2022-ben harminc lovat is küldtek Phenjanba, tájékoztatott az Ukrajinszka Pravda.
A The Times megjegyzi, hogy miután a két elnök júniusban „átfogó partnerségi megállapodást” írt alá, Kim Dzsongun a KCNA észak-koreai állami média szerint egy pár helyi pungsan fajtájú kutyát ajándékozott Putyinnak. Augusztusban az orosz elnök viszonzásképpen 447 kecskét küldött Észak-Koreába.
A cikk szerint annak ellenére, hogy az ország nukleáris fegyvereket és ballisztikus rakétákat fejleszt, Észak-Korea a világ egyik legrégebbi katonai technológiájába − a lovas katonai egységekbe − is befektet. A hivatalos kereskedelmi jelentések szerint az ország 2020 és 2023 között legalább 600 ezer dollárt költött Oroszországból importált telivér lovakra. Jelentőségük Kim Dzsongun számára azonban inkább szimbolikus, mint katonai: a lovak fontos szerepet játszanak abban a személyi kultuszban, amelyet ő maga és családja köré teremtett.
Mint beszámoltunk róla, eltűnt egy orosz Mi-8-as helikopter 22 emberrel a fedélzetén az orosz Távol-Keleten, a Kamcsatka-félszigeten. A gép a jelentések alapján helyi idő szerint szombat délután zuhanhatott le, ugyanis ekkor vesztették el a kapcsolatot a Vacskazec vulkán közeléből felszálló helikopterrel, ami a radarképről is eltűnt.
Az rbc.ru orosz hírportál most közölte, hogy 900 méteres magasságban megtalálták a többcélú (vagyis katonai és polgári célokra egyaránt használható) helikopter roncsait, azon a helyen, ahol elvesztették a pilótákkal a kapcsolatot. Mint írták,
az összes utas meghalt.
Feltételezhetően a rossz látási viszonyok miatt ütközhetett a hegyoldalnak a helikopter. A fedélzeten 22 ember tartózkodott: a személyzet három tagja és 19 utas – jelentette a Szövetségi Légiközlekedési Ügynökség.
Az rbc.ru forrásai szerint köztük volt az Orosz Labdarúgó Szövetség (RFU) pénzügyi igazgatója, Arszenij Zamjatyin és felesége is.
Denisz Csisztikov, az ukrán elnöki hivatal munkatársa egy televíziós interjúban elmondta, hogy jelen állás szerint több mint 200 ezer ember kerülhetne börtönbe akkor, ha Ukrajna visszafoglalná a 2014-ben egyoldalúan annektált Krímet.
Az mk.ru szerint a tisztviselő azzal a törvénnyel kapcsolatban beszélt erről, amelynek értelmében büntetőeljárást indítanának mindazok ellen, akik együttműködtek a krími orosz hatóságokkal. Mint mondta, több mint 200 embernek az ukrán börtönökben sem lenne elég hely,
ezért tárgyalnak a szóban forgó törvény módosításáról.
„A rendszer nincs felkészülve ilyen számú fogvatartottra” – mondta Csisztikov, aki szerint a büntetés-végrehajtási rendszer jelenleg legfeljebb 115 ezer elítélt befogadására lenne képes.
A pénteki, Harkiv ellen orosz csapás egyik halálos áldozata egy 18 éves fiatal művész, Veronika Kozusko volt, aki nem sokkal a halála előtt küldte el utolsó rajzát egy ismerősének. Haláláról többek közt az ukrán külügyminisztérium oldalán is írtak.
Veronika, a Ukrainian artist, was passionate about Ukrainian poets, many of whom Russia killed for their efforts to develop Ukrainian culture.
— MFA of Ukraine 🇺🇦 (@MFA_Ukraine) August 31, 2024
On August 30, Russia took Veronika's life as well in its attack on #Kharkiv. She was only 18.
Unpunished evil always returns. pic.twitter.com/mdop3RvXxs
A gyászhírről elsőként még Szerhij Zsadan ukrán író, zenész és katona számolt be a közösségi médiában, aki azt írta:
A harkivi ágyúzásban meghalt Nika Kozusko – nagyon fiatal, őszinte és tehetséges volt. Egy órával a halála előtt elküldte az új rajzát. Azaz az utolsó rajzát.
„Az oroszok továbbra is tönkreteszik a jövőnket. Erre nincs magyarázat. És nincs megbocsátás sem” – írta Zsadan.
Az Ukrajinszka Pravda szerint a fiatal lány egyik barátja, Arina Nikolenko is írt a tragédiáról, és megosztott egy videót, amelyen Kozusko alig egy nappal korábban még egy trambulinon ugrált. „Művész volt, költő, csodálta az ukrán kultúrát és még sok minden mást... és többek között a barátnőm volt. És körülbelül egy órával ezelőtt láttam őt holtan a kórházban. A bombázás során halt meg. Az oroszok ölték meg” – írta Nikolenko.
Az Egyesült Államok kétségekkel fogadta azt a forgatókönyvet, miszerint baráti tűz miatt zuhanhatott volna le Ukrajna első elveszített F–16-os vadászgépe.
Mint korábban írtuk, csütörtökön derült ki, hogy Ukrajna elvesztette az első amerikai gyártmányú F–16-osát. A veszteség azzal a következménnyel is járt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken felmentette a légierő parancsnokát, Mikola Olescsukot. Mindeközben a lehetséges forgatókönyvek közt megjelent az is, hogy az ukránok saját légvédelme lőhette le a gépet, és ezt egy ukrán törvényhozó, Marija Bezuhla is közölte az incidens után (bár a hivatalos vizsgálat még tart).
Most a The New York Timesnak két magas beosztású, de anonimitást kérő amerikai tisztviselő beszélt arról:
szerintük nem valószínű, hogy baráti tűz okozta volna a gép elvesztését, illetve a pilóta halálát.
Mint a lap írta, pénteken egy névtelenséget kérő nyugati tisztviselő is azt vetette fel (az ukrán törvényhozóhoz hasonlóan), hogy egy Patriot légvédelmi rendszerrel lőtték le a gépet. Ennek mondott ellent most a két amerikai tisztviselő.
Azt egyelőre nem közölték, hogy ebben az esetben mi történhetett a géppel, csak annyit mondtak, hogy az amerikai és ukrán szakértők több lehetőséget is vizsgálnak. Ezek közé tartozhatnak olyan dolgok, mint a műszaki hiba vagy a pilóta hibája – tette hozzá a The New York Times.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszternek a második világháborús Visztula-művelettel kapcsolatos szavait kommentálva kijelentette: Ukrajna nem lesz az EU tagja országa beleegyezése nélkül, amennyiben nem felel meg az előírásoknak, beleértve a kulturális és politikai normákat is.
Az Ukrajinszka Pravda szerint Tuskot azt követően kérdezték meg erről, hogy Wladyslaw Kosyniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter júliusban arról beszélt: Ukrajnát addig nem lehet felvenni az Unióba, amíg nem rendezik a volhíniai tragédia kérdését, amelynek emlékezetéről még mindig vita van a felek közt.
„Ukrajna nem lesz az Európai Unió tagja Lengyelország beleegyezése nélkül. Ukrajnának meg kell felelnie a normáknak, és ezek sokfélék – ez nem csak a határok, a kereskedelem, a jogi és gazdasági normák kérdése. Azt mondanám, hogy kulturális és politikai normákról is szó van” – mondta most Donald Tusk, hozzáfűzve:
Az ukránoknak meg kell érteniük, hogy az Unióhoz való csatlakozás a politikai és történelmi kultúrával kapcsolatos normák szférájába való belépést jelenti.
Ugyanakkor arról is beszélt, hogy Kijevnek érdekében áll a lengyel-ukrán kapcsolatok rendezése, és a 2025-ben esedékes lengyel uniós soros elnökség alatt azon lesz, hogy ezt minél egyértelműbben az ukrán kormányzat értésére hozza.
Dmitro Kuleba szavaira reagálva azt is hozzátette. „Tudom, hogy ez az igazság nem fekete-fehér, hogy a lengyel oldalon csak angyalok vannak, az ukrán oldalon pedig csak bűnösök, de annál fontosabb az igazság, az exhumálás és a második világháború alatt és után történtek megbízható értékelése – ezek azok az elemek, amelyek szükségesek a jó lengyel-ukrán kapcsolatok rendezéséhez.”
Annyi ukrán drón lelövéséről számolt be az orosz védelmi tárca egy éjszaka alatt, mint még soha. A támadásról számos videófelvétel is megjelent az orosz nyelvű közösségi médiában. A részletekről ebben a cikkben számoltunk be.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérte az Egyesült Államokat, hogy engedélyezze Kijevnek a mélyebb csapásokat Oroszország területére, miután képviselői szombaton Washingtonban magas rangú amerikai tisztviselőkkel találkoztak.
Az MTI információi szerint Washington 2022 óta több mint 50 milliárd dollár értékű katonai segélyt nyújtott Ukrajnának, de a fegyverek használatát ukrán területre és a védelmi célú határon átnyúló műveletekre korlátozta.
Az ukrán égbolt megtisztítása az orosz irányított légibombáktól egy erős lépés, amely arra kényszeríti Oroszországot, hogy törekedjen a háború befejezésére és az igazságos békére
– mondta Zelenszkij esti videóbeszédében.
Az Egyesült Államokhoz, Nagy-Britanniához, Franciaországhoz és Németországhoz fordulva kijelentette, hogy „szükségük van mind a nagy hatótávolságú képességek engedélyezésére, mind az amerikaiak nagy hatótávolságú lövedékeire és rakétáira". Az államfő anélkül, hogy konkrétumokat közölt volna, azt mondta, képviselői „minden szükséges részletet” eljuttattak Ukrajna partnereihez.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter, aki ukrán küldöttség élén pénteken és szombaton Washingtonban amerikai tisztviselőkkel és szakértőkkel találkozott, a CNN hírtévé által sugárzott interjúban azt mondta: Kijev megmutatta, az ukrán városok elleni csapásokhoz használt orosz repülőterek a mélységi csapások hatótávolságán belül vannak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy Kijev nem fogja megújítani a Moszkvával kötött gáztranzitszerződést, amely eddig lehetővé tette Oroszország számára, hogy az országon keresztül Európába juttassa az orosz gázt – írja az Economx.
A Kreml elítélte a döntést, mivel szerintük bizonytalanságot okoz az európai országok számára, amelyek még mindig orosz gázt vásárolnak.
Arra, hogy a 2014-es krími események és a 2022-ben kitört háború után miért csak most történik ez meg, a portál szerint Kijev védelmi stratégiát váltva elkezdte az orosz energetikai struktúrát célba venni. Továbbá azzal érvelnek, hogy az oroszoktól energiahordozókat vásárló országok lényegében az orosz háborús törekvéséket támogatják közvetve.
Mint az Economx írta, a Európába irányuló orosz szállítások már az utóbbi években is visszaestek, de a Vedomosztyi orosz üzleti napilap által idézett szakértők szerint az ukrajnai tranzitútvonalak elvesztése évente további 5,5 milliárd dollárba, azaz bevételeinek hat százalékába kerülhet a Gazprom orosz vállalatnak.
Oroszország összesen 616 ezer 300 katonát veszített az ukrajnai teljes körű invázió 2022. február 24-i kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara vasárnap.
Ez a szám magába foglalja az orosz erők 1350 fős veszteségét, akiket az elmúlt napon, szombaton veszítettek el – írták.
A jelentés szerint Oroszország emellett 8592 harckocsit, 16 760 páncélozott harcjárművet, 23 881 járművet és üzemanyagtartályt, 17 636 tüzérségi rendszert, 1176 többszörös rakétaindító rendszert, 940 légvédelmi rendszert, 368 repülőgépet, 328 helikoptert, 14 507 drónt, 28 hajót és hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített az invázió kezdete óta .
Eltűnt egy orosz Mi-8-as helikopter 22 emberrel a fedélzetén az orosz Távol-Keleten, a Kamcsatka-félszigeten – írja a The Kyiv Independent.
A gép a Vityaz-Aero légitársaságé, amely turistautakat szervez a félszigeten, és a Vachkazhetsz vulkánnál tett látogatás közben tűnt el.
A légitársaság szóvivője kezdetben megerősítette, hogy a személyzet három tagja tartózkodott a fedélzeten, és egy másik helikopterük folytatja a keresést. Az orosz Szövetségi Légi Szállítási Ügynökség később arról adott hírt, hogy 22 ember tartózkodott az eltűnt helikopter fedélzetén.
A washingtoni Institute for the Study of War (ISW) szakértői szerint a Kreml egy összetett információs kampányba kezdett, miután észlelték, hogy Ukrajna kurszki offenzívája miatt romlani kezdett Vlagyimir Putyin orosz elnök megítélése a lakosság körében.
Az amerikai elemzők szerint az orosz állami közvélemény-kutató intézetek felméréseiben is tükröződött az oroszok növekvő elégedetlensége Putyinnal és az orosz kormánnyal szemben a kurszki események miatt. Az egyik intézet felmérése szerint a megkérdezettek 28 százaléka fejezte ki felháborodását vagy elégedetlenségét az orosz hatóságok elmúlt egy hónapbeli intézkedéseivel kapcsolatban (miközben egy hónappal korábban, július 28-án még csak 18 százalék válaszolta ugyanezt).
Mindez egyben azt is jelenti, hogy 2022 novembere, vagyis az oroszországi mozgósítás óta most lehet a legnagyobb a kormány lépéseivel szembeni elégedetlenség az intézet felmérései szerint. Más felmérésekből pedig szintén az derült ki, hogy az orosz elnök megítélése pár százalékkal csökkent a kurszki események hatására.
Az ISW ugyanakkor megjegyzi: „Az orosz állami szociológiai ügynökségek felmérései nem mutatnak különösebben kifejezett elégedetlenséget, és nem tükrözik megbízhatóan az orosz társadalom valós hangulatát sem. A közvélemény-kutatások azonban azt sugallják, hogy a Kreml felismerte, hogy el kell fogadnia a lakosság elégedetlenségének növekedését a Kurszki területen történt ukrán invázió kezdete óta.”
Hozzátették: a Kreml valószínűleg azt reméli, hogy a közvélemény elégedetlenségének korlátozottot formában történő elismerése megvédi őket attól a vádtól, hogy figyelmen kívül hagyják az orosz közvélemény aggodalmait. Ezen kívül az ISW azt írta:
Úgy tűnik, hogy a Kreml egy összetett információs kampányt indított, amelynek célja, hogy igazolja hazai közönsége előtt, hogy Oroszország miért részesíti előnyben a kelet-ukrajnai offenzív műveletek folytatását az ukrán csapatok sürgős kiűzésével szemben a kurszki régióból, és az elégedetlenség korlátozott elismerése része lehet ennek a kampánynak.
A kelet-ukrajnai Donyecki területen 5 civil meghalt azt követően, hogy Oroszország szombat reggel tüzérségi lövedékkekel bombázta Csasziv Jar települését.
A régió közigazgatásának vezetője, Vagyim Filascsin szerint a csapások egy lakóházat valamint egy többemeletes épületet értek. Az áldázatok 24 és 38 év közti férfiak.
Csasziv Yar egy olyan város, ahol a normális élet már több mint 2 éve lehetetlen. Ne váljanak orosz célponttá! Meneküljenek el!
– üzente Filascsin a polgári lakosságnak.
Joe Biden kormánya biztonságpolitikai aggályok miatt elutasította azt a javaslatot, hogy amerikai katonai beszállítókat küldjenek Ukrajnába nyugati katonai felszerelések, köztük az F–16-os vadászgépek karbantartására – írta anonimitást kérő amerikai tisztviselőkre hivatkozva a The Wall Street Journal.
A lap információi szerint a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa fontolóra vette a javaslatot, de a hírszerző ügynökségek túl kockázatosnak ítélték az ilyen lépést,
ugyanis attól tartanak, hogy orosz támadás érhetné őket Ukrajnában.
Ugyanakkor az amerikai fél azt reméli, hogy az európai országok „nagyobb, esetlegen teljes felelősséget vállalnak majd az F–16-osok karbantartásáért” Ukrajnában.
Szombat éjjel egy több orosz régiót is érintő hatalmas dróntámadásban a moszkvai és a tveri régiókban lévő két erőmű, valamint a moszkvai olajfinomító is érintett volt – közölte az Ukrajinszka Pravda a RIA Novosztyira, valamint Kashira város hatóságaira és Szergej Szobjanyin moszkvai főpolgármesterre hivatkozva.
A jelentések három támadó drónt említenek. Áldozatokról és jelentős károkról egyelőre nem számoltak be. Az orosz közösségi médiában ugyanakkor egyre több felvétel terjed az egyik erőmű drónnal való megtámadásáról.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Az Országos Rendőr-főkapitányság közölte a legfrissebb adatokat. Magyarország területére az ukrán-magyar határszakaszon 7838 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 22394 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 66 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az Odesszai területen egy férfi éles gránátot dobott egy embercsoportra, akik egy garázsban alkoholt fogyasztottak – jelentette az ukrán sajtó helyi Telegram-csatornákra hivatkozva.
Az incidens Velikodolinszkoje településen történt. Az előzetes adatok szerint a gyanúsított egy négy férfiból és egy nőből álló csoportnak tett megjegyzést, amit azok figyelmen kívül hagytak.
Ezután a férfi egy F–1-es kézigránátot dobott közéjük.
A robbanásban mind az öten megsérültek, a nőt intenzív osztályra szállítottak. Szemtanúk szerint az elkövető egy volt katona, akinek mentális problémái vannak.
