Pusztító következményekre figyelmeztetett az ukrán külügy

Az ukrán külügyminisztérium minden lehetőséget mérlegel, miként reagáljon arra, hogy Irán feltehetőleg ballisztikus rakétákat adott át Oroszországnak – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Heorhij Tihij külügyminisztériumi szóvivő kijelentette, hogy akár a diplomáciai kapcsolatokat is megszakítanák az országgal. Megjegyezte, hogy a ballisztikus rakéták esetleges átadása Irán által Oroszországnak teljesen elfogadhatatlan fejlemény Ukrajna számára.

„Ukrajna álláspontja korábban is az volt, hogy ennek pusztító következményei lesznek az ukrán–iráni kapcsolatokra nézve. Ismételten megerősíthetem, hogy figyelmeztetésünk érvényben marad” – jegyezte meg a szóvivő. Hozzátette, hogy nem csak Ukrajna biztonságáról, nem csak az ukrán–iráni kapcsolatokról, sőt nem is csak az orosz–iráni kapcsolatokról van szó.

Kijelentette azt is, hogy az Irán és Oroszország közötti kapcsolat közvetlen biztonsági fenyegetést jelent az egész európai és közel-keleti régió számára.

Ezért felszólítjuk partnereinket és a nemzetközi közösséget, hogy fokozzák a nyomást Teheránra, Moszkvára a nemzetközi béke és biztonság megőrzése érdekében

– mondta.

Elfogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a török javaslatot, hogy a szembenálló felek tartózkodjanak az energetikai létesítményekre irányuló csapásoktól, ám Ukrajna végül nem ment bele egy ilyen megállapodásba – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára kedden a Rosszija 24 hírtelevízió műsorában.

Sojgu szerint az erről való egyezkedés még a Kurszki régióba történt ukrán betörés előtt folyt.

Törökország felajánlotta nekünk, hogy ne mérjünk csapásokat energetikai létesítményekre, ne mérjünk csapásokat nukleáris létesítményekre, és ne mérjünk csapásokat a kereskedelmi polgári flottára a Fekete-tengeren. Az elnökünk így döntött és azt mondta: »Igen, hadd döntsünk így.« És nagy meglepetés volt számunkra, amikor egy idő után azt mondták az ukrán hatóságok: »Nem, nem, nem, mi nem megyünk bele ebbe a megállapodásba«

– vázolta a helyzetet a volt orosz védelmi miniszter.

Augusztusban a The Washington Post amerikai napilap azt írta, hogy a kurszki ukrán behatolást megelőzően Moszkva és Kijev katari közvetítéssel azt tervezte, hogy „titkos” tárgyalásokat folytat a konfliktus befejezéséről, és megállapodik arról, hogy két hónapig nem támadja egymás energetikai létesítményeit.

A lap szerint Oroszország az ukrán támadás miatt döntött a folyamat leállításáról. Az orosz külügyminisztérium azt közölte akkor, hogy a felek között nem folynak tárgyalások.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra a kérdésre, hogy Oroszország továbbra is kész lenne-e tartózkodni az energetikai létesítmények elleni csapásoktól, így válaszolt: „nem volt semmilyen konkrét megállapodás, ez az első dolog. Nehéz most elképzelni, hogy a Kurszk megyében kialakult helyzet tükrében bármilyen megállapodás létrejöhet. De mindezzel együtt számunkra […] az a legfontosabb, hogy elérjük a céljainkat”.

Szergej Sojgu szintén a Rosszija 24-nek nyilatkozva azt mondta, hogy mindaddig semmilyen tárgyalás nem lesz Ukrajnával, amíg csapatait „ki nem dobják” a Kurszki régióból.

Van itt egy nagyon-nagyon lényeges momentum – ez pedig Kurszk. Mi terroristákkal – ők (az ukrán hatóságok – a szerk.) pontosan ennek számítanak – semmilyen tárgyalásokat nem folytattunk, nem folytatunk, és nem fogunk folytatni, mert az a törekvés, hogy nukleáris terrorcselekményt kövessenek el a kurszki atomerőművel szemben, úgy mondanám, nem más, mint a terrorizmus felső foka

– nyilatkozott. Hozzátette: „vagyis megvolt bennük a kívánság és a törekvés, hogy eljussanak oda, és elfoglalják a kurszki atomerőművet. Szerencsére ez nem sikerült.

Szergej Sojgu szerint a kurszki támadással az ukrán fél célja az volt, hogy az orosz fél erőket csoportosítson át a gyakorlatilag ezer kilométeres frontvonalról, ám az orosz fél fokozódó ütemben folytatja a támadást a Donyec-medencében, és naponta átlagosan 28 négyzetkilométert „szabadít fel”, az ukrán hadsereg pedig mintegy kétezer embert veszít halottakban és sebesültekben.

A tisztségviselő azt állította, hogy az orosz fél augusztus eleje óta ezer kilométernyi területet vont az ellenőrzése alá.

Szergej Sojgu egyúttal méltatta a kínai és a brazil rendezési kezdeményezést, ugyanakkor leszögezte: Oroszország számára ebben az ügyben az a megállapodás a legfontosabb, amit 2022 áprilisában, az isztambuli orosz–ukrán tárgyalásokon parafáltak. Elmondta, hogy orosz részről dokumentáltak minden olyan katonai csapást, amelyet az ukrán hadsereg 2014 óta polgári célpontokra mért.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök egy tájékoztatón közölte, hogy az orosz csapatok megsemmisítették a Harkivot kiszolgáló összes hőerőművet – írja a RIA.

„Az oroszok gyakorlatilag megsemmisítették számunkra az összes hőerőművet, amely Harkiv körül volt, és azt fenntartotta” – mondta a miniszterelnök.

A múlt héten a Dezinformációellenes Központ közzétette Jurij Korolcsuk, az Ukrán Energiastratégiai Intézet szakértőjének előrejelzését. Az egyik forgatókönyv szerint a következő télen Ukrajna lakói naponta akár 20 órát is fűtés és világítás nélkül töltenek majd. A szakember optimista előrejelzése szerint az áramkimaradások napi 12 órán át tarthatnak.

Az orosz hadsereg 2022 októbere óta mér csapásokat az energetikai, védelmi ipari, katonai igazgatási és kommunikációs létesítményekre Ukrajna-szerte. Mint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hangsúlyozta, az ukrán hadsereggel vívott harcokban a csapatok nem csapnak le lakóépületekre és szociális infrastruktúrára.

Az orosz erők az elmúlt hónapban jelentősen aktívabbá váltak az északkeleti Harkivi terület kupjanszki szektorában – írja a The Kyiv Independent.

Az orosz csapatok máshol is újabb támadásokat kíséreltek meg a Harkivi területen,

A hírek Oroszország azon erőfeszítései közepette érkeztek, hogy növelje a nyomást az egész keleti fronton, a Donyecki terület Pokrovszk, Toreck, Csasziv Jar és Vuhledar városok közelében súlyos harcok folynak. „Az elmúlt hónapban bizonyos fokú aktivitásnövekedés volt tapasztalható a kupjanszki szektorban” – mondta Ruszlan Muszicsuk, a nemzeti gárda szóvivője.

„[Az oroszok] megpróbálják megrohamozni az állásainkat, nevezetesen Szinkivka és Sztelmahivka térségében, ahol Oroszország az elmúlt napokban elég komoly támadásokat kísérelt meg” – tette hozzá. Muzscsuk szerint Oroszország harckocsizó és motorizált lövészegységeket összpontosít, hogy megpróbáljon előrenyomulni. Délen a moszkvai csapatok megpróbálnak előrenyomulni a Csornyij Zserebec folyó mentén húzódó védelmi vonalig.

Kupjanszk a Harkivi terület keleti részén fekszik, mintegy 25 kilométerre a többségében megszállt Luhanszki területtel közös közigazgatási határtól. A várost 2022-ben az orosz erők elfoglalták, de még ugyanabban az évben egy meglepetésszerű offenzíva során az ukrán csapatok felszabadították. Azóta erős nyomásnak van kitéve az orosz hadsereg részéről.

Muszicsuk kifejtette, hogy Oroszország megpróbálja növelni a nyomást a teljes front mentén, és szétfeszíteni az ukrán védelmet. Ennek érdekében Moszkva csapatai a Harkivi szektorban lévő Tihe település közelében is aktívabbá váltak.

Szintén szeptember 10-én a 92. rohamdandár közölte, hogy erői visszaverték az orosz gépesített erők kísérletét a határ áttörésére a Harkivi területen. A helyszínt nem pontosították.

Az egység megosztotta azokat a felvételeket, amelyeken Ukrajna orosz páncélosokra csapott le, nevezetesen két BMP–2 páncélozott járműre és egy T–72-es harckocsira, amelyeket a sikertelen támadásban használtak.

Az orosz dróntámadás következtében találatok érték a Cserkaszi területet, melynek következtében az Umáni járásban megrongálódott egy infrastrukturális létesítmény, a lezuhanó törmelék miatt tűz ütött ki a Cserkaszi járásban, két ember megsérült Cserkasziban, valamint házak és más létesítmények is megrongálódtak – írja az Ukrajinszka Pravda.

Nehéz éjszaka volt ez a mi Cserkaszi területünk számára, számos ellenséges támadással. A legtöbbjüket védői visszaverték. Az előzetes információk szerint összesen 14 ellenséges drónt semmisítettünk meg. Ugyanakkor több találatunk is van, valamint a lehulló törmelékek miatti következmények

– foglalta össze a történteket Ihor Taburec, a terület kormányzója.

Elmondása szerint a régióközpontban két ember megsérült, akik már megkapták a szükséges orvosi ellátást, valamint több ház és magánüzemi létesítmény is megrongálódott. Tűzről is érkezett jelentés a száraz növényzetben.

„Ugyanakkor az Umáni járásban egy infrastrukturális létesítmény is megrongálódott. A Cserkaszi területen pedig a lehulló törmelék miatt kigyulladt az erdei avar. A tüzet szintén eloltották. A szakszolgálatok dolgoznak. A végleges károkat később ismerjük meg” – mondta Taburec.

Ukrajna-szerte legalább négy ember meghalt és legalább húszan megsebesültek az orosz támadásokban az elmúlt nap folyamán – írja a The Kyiv Independent.

Oroszország 46 Sahíd típusú drónnnal támadta meg Ukrajnát, amelyekből az ukrán légvédelem az éjszaka folyamán 38-at lelőtt. Három drón az ukrán ellenőrzés alatt álló területekről lerepült a pályáról, három másik pedig az elektronikus hadviselés eszközeinek következtében „veszett el”.

A légvédelem 14 drónt lőtt le a Cserkaszi terület felett. Két ember megsérült, és több ház és vállalkozás megrongálódott a lehullott törmelékektől – jelentette Ihor Taburec kormányzó. A kormányzó szerint egy meg nem nevezett infrastrukturális létesítmény is megrongálódott az Umanyi járásban.

A Dnyipropetrovszki területen, Nikopol városának hétfői támadásakor egy 16 éves lány meghalt, három idős ember pedig megsebesült – közölte Szerhij Liszak kormányzó.

A Donyecki terület elleni orosz támadásokban három ember meghalt, öt másik pedig megsebesült az elmúlt nap folyamán – tájékoztatott Vadim Filascsin regionális kormányzó.

A halálos áldozatokról Hirnik, Kleban-Bik és Scsurove településekről érkeztek jelentések. Hirnikben két ember sérült meg, Kleban-Bikben, Scsurovében és Toretszkben pedig egy-egy ember. Négy személy sérült meg a jelentések szerint a Harkivi terület elleni orosz támadásokban: egy 71 és egy 49 éves férfi Kupjanszk városában, egy 52 éves férfi Velikij Prokhodiban, valamint egy 57 éves férfi Zaharivkában.

A Herszoni terület elleni orosz támadásokban az elmúlt nap folyamán öt ember sérült meg – közölte Olekszandr Prokugyin kormányzó. Egy egészségügyi intézmény, egy óvoda, egy parkoló, egy többszintes épület és 24 családi ház sérült meg.

A Csernyihivi, Kijevi, Kirovohradi, Luhanszki, Mikolajivi és Zaporizzsjai területeket is támadás érte, de ezekből a régiókból nem jelentettek áldozatokat.

Vlagyimir Putyin elnök nem megy el az ENSZ Közgyűlésének New York-i ülésére, mivel az Egyesült Államok ma „nem a legjobb úti cél” az orosz elnök számára – mondta Dmitrij Peszkov, az Elnöki Hivatal szóvivője.

Az elmúlt években nem utazott. Az Egyesült Államok egy olyan ország, amely nem a lehető legjobban teljesíti az ENSZ-székhely országaként vállalt kötelezettségeit. Tehát most valószínűleg nem a legjobb úti cél

– idézte a RIA Novosztyi a szóvivőt.

Az elnök korábban jóváhagyta az ENSZ-közgyűlés 79. ülésszakára, a szeptember 22–23-án New Yorkban megrendezendő 79. ülésszakra utazó tíztagú orosz küldöttség összetételét. A delegációt Szergej Lavrov külügyminiszter vezeti majd.

Moszkva többször rámutatott az amerikai vízumkiadással kapcsolatos problémákra, elsősorban az ENSZ-be utazó diplomaták számára, amelyekkel kapcsolatban kijelentette, hogy választottbírósági eljárást kell indítani az Egyesült Államok ellen. Poljanszkij 2023. március végén a RIA Novosztyinak azt mondta, hogy az orosz fél azt várja a szervezet főtitkárától, hogy a lehető leghamarabb elindítson egy ilyen eljárást.

Oroszország addig nem fog tárgyalásokat folytatni Kijevvel, amíg nem űzik ki az ukrán erőket a kurszki térségből – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára a Rosszija 24 tévécsatornának adott interjújában.

A RIA Novosztyi szerint Sojgu konkrétan úgy fogalmazott: 

Nem folytattunk, nem folytatunk és nem is fogunk tárgyalásokat folytatni a terroristákkal. Amíg nem verjük ki őket a területünkről, addig természetesen nem folytatunk velük semmilyen tárgyalást.

A napokban Vlagyimir Putyin orosz elnök egy konferencián közölte azt, hogy milyen feltételek mellett lennének hajlandóak tárgyalni Ukrajnával.

„Ha nem harcolunk, kiirtanak minket!” – jelentette ki Volodimir Klicsko ukrán nehézsúlyú profi ökölvívó-világbajnok a Bild beszámolója szerint. Az egykori ökölvívó – aki Vitalij Klicsko kijevi polgármester testvére – a német Wie geht’s, Deutschland? című műsorban ismertette az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos álláspontját, amit hétfő este a Sat.1 csatornán és a Joyn streamingszolgáltatón közvetítettek.

Ahogyan arról az Index is beszámolt, Björn Höcke vezetésével a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) eddigi története legnagyobb eredményét érte el a szeptember 1-i türingiai és szászországi tartományi parlamenti választásokon. A szélsőjobboldali párt – amely kampányának egyik legnagyobb ígérete az ukrajnai háború mihamarabbi lezárása, valamint a Kijevnek átadott fegyverszállítmányok azonnali leállítása – mindkét helyen a szavazatok több mint 30 százalékát szerezte meg.

Ez adta az apropóját annak, hogy a sportoló (aki 2022 óta vesz részt Ukrajna védelmében az orosz támadások ellen), Türingia egyik fogadójában – többek között a bucsai mészárlásról is – kifejtette véleményét Paul Ronzheimer riportsorozatához, sokkolva a nézőket az ukrán harctéri részletekkel.

A Bild szerint a helyiek közül többen azzal érveltek, hogy az Ukrajnának való fegyverszállítás nem járul hozzá a békéhez, és hogy a Krím és Kelet-Ukrajna amúgy is orosz területek, mire Klicsko azt válaszolta: „ha nem védekezünk, akkor kiirtják a nemzetünket”, és beszélt a Bucsa településén látott hullahegyekről is.

A német riporter a műsorban Björn Höckét is megpróbálta szóra bírni egyik nyilvános sajtótájékoztatóján, azonban a biztonságiak útját állták, az AfD-politikus az újságíróra utalva megjegyezte, hogy „a férfinak terápiára van szüksége”, valamint a gyűlés résztvevői is hevesen támadták a német műsorvezetőt.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője arról beszélt, hogy egyetlen reaktort sem indítanak újra a zaporizzsjai nukleáris erőműben, ameddig a háború veszélyezteti annak biztonságát.

A hivatal ajánlásai szerint egyértelmű, hogy addig nem indítanak újra reaktort, amíg az erőmű nukleáris és fizikai biztonságát veszélyezteti a háború

– mondta Grossi, hozzátéve, hogy a helyzet még mindig instabil az atomerőműben. A rendszeres robbanások, dróntámadások, ágyúzások és a külső áramellátás kimaradásai növelik a nukleáris balesetek kockázatát – írja az Ekonomicsna Pravda.

A jelek szerint az orosz repterek lehettek a hajnali ukrán dróntámadás fókuszában. Ezek közül hármat le is zártak korábban, de a korlátozást már feloldották.

Az RBK Ukrajina hírportál felvetette, hogy Ramenszkoje közelében a Zsukovszkij reptér lehetett a támadás célpontja. Mint írták, az orosz fél ugyan azt közölte, hogy lelőtték a drónokat, de az egyik a kifutópályára zuhant és károkat, tüzet okozott, amiről videók is készültek.

Hozzátették, hogy más orosz régiókban, Kurszkban és Kalugában is a repterek lehettek a dróntámadás elsődleges célpontjai. Ugyanakkor a portál szerint Ramenszkojében nemcsak egy, hanem összesen három lakóépületre zuhantak rá drónok, és az összes helyszínen tűz ütött ki. 

A RIA Novosztyi szerint a három, korábban lezárt reptéren (Seremetyjevo, Domogyevo és Vnukovo) már ismét megindult a forgalom. Ugyanakkor a korábbi, Moszkvába tartó járatok egy részét (11 gépet) Nyizsnij Novgorodba kellett átirányítani. Kazany városában pedig a reggeli órákban szintén lezárták a repteret biztonsági okokból kifolyólag.

Az orosz nyelvű közösségi médiában több felvétel is megjelent a kedd hajnali ukrán dróntámadásról, amelyben legalább egy ember meghalt.

Mint korábban említettük, egy sokemeletes lakóépületet ért dróntalálat, amely ki is gyulladt. A szóban forgó épületről több videó is készült. Az egyik felvételen látható az is, amint a drón becsapódott.

Több másik videón pedig jól látszik a tűz, amelyet a csapás okozott. 

Mindeközben az orosz állami hírügynökségek egyike, a RIA Novosztyi kora reggel közölt videót a csapás helyszínéről.

Moszkva mellett egyébként más régiókat is csapás ért: az orosz fél szerint Brjanszk, Tula, Belgorod, Kurszk, Orjol, Voronyezs és Krasznodar régiói is érintettek voltak a hajnali támadásban. Brjanszkban 59 drón lelövéséről számolt be a helyi kormányzó, Moszkvában 14 drónról írtak a helyi hatóságok. 

Kedd hajnalban ukrán drónok hajtottak végre támadást Moszkva és az orosz fővárost övező régió, a Moszkvai terület ellen. Orosz tisztviselők szerint a támadásban többen megsérültek, egy nő pedig életét vesztette. 

Az orosz közlések tükrében ez lehet az első alkalom az invázió kezdete óta, hogy Moszkva környékén egy ember halálát okozza egy ukrán csapás.

A fővárost többször is érték már dróntámadások, de azok az akciók eddig csak károkat, sérüléseket okoztak. A támadásokról több videó is megjelent már a közösségi médiában. 

A Moszkvai terület kormányzója, Andrej Vorobjov azt közölte, hogy a csapás Ramenszkoje településén történt (amely Moszkvától 46 kilométerre található). Közlése szerint egy 46 éves nő az áldozat, és rajta kívül három másik sérült van. 

Továbbá a csapás miatt 43 embert ki kellett menekíteni egy lakóépületből. Elmondása szerint a Moszkvai terület több járásában is drónokat lőtt le a légvédelem. 

Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere mindeközben azt írta, hogy az érintett lakóépület 11. és 12. emeletein keletkezett tűz.

Mindeközben az orosz sajtó arról írt, hogy három Moszkva-közeli repteret (Seremetyjevo, Domogyevo és Vnukovo) le is zártak.